Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-21 / 118. szám
Rejtélyes kalkuláció - burkolt és „igazi” Hétköznap a gyakorlótéren A gyakorlótér olyan tartozó, tartanak. Börcsök Mihály szá- hogy ennyire mindenre kitér* ka a laktanyáknak, mint ami- zados — az egyik alegység pa- jedően gondoskodnak majd ro- lyen az ingnék a gomb. Csak rancsnoka — élénk taglejtések, lünk, s hogy micsoda korszerű közösen adnak egy egészet, kel magyaráz beosztottjainak, felszereléseink vannak. Fegy- csak közösen lehet őket a cél- — ön a dombtól a jegenye- véreink modernek, pontosan nak megfelelően legjobban ki- fáig figyeli a tájat. Minden lőnek, műszereink érzékenyek i,Mindnyájan a piacról élünk.” Ezt a mondást többnyire tréfásan idézzük, de a felszín alatt minden esetben ott találjuk a komoly megfontolást, hogy keresetünk annyit ér. amennyit azért vásárolhatunk. A reálbér nagyon is konkrét valóságából következik, hogy többé-kevésbé mindnyájan társadalmi ellenőrök vagyunk, érzékenyen reagálunk minden árváltozásra, amely a megszokottól felfelé tér el. Összegyűjtöttünk egykét furcsaságot és megjegyzéseinkkel együtt a nyilvánosság elé tárjuk, azzal az igénynyel, hogy észrevételeinket az illetékesek fontolják meg. Mi tagadás, a divatnak ma már nemcsak a nők, hanem a férfiak is hódolnak. Szeretjük és jól meg is fizetjük a nem gyürődő, könnyen mosható és szép férfiinget. Azt is megértjük, hogy amiből még kevés van. aminek alapanyagát külföldről hozzák, az nem olcsó. De ki tudja megmagyarázni, hogy a Debóra nevű férfiing 79 forintról miért emelkedett 89 forintra? a Singapur 139-ről 142-re. „Osztályon felüli kivitel” — szerénykedik egy szerény kis felirat, de a magyarázat és a minőség is gyenge. Három forint miatt még feliratot sem készítettek, a kereskedelem az ipar árkalkulációjára hivatkozik, mosa kezeit, hogy ő csak a megengedett árrészt teszi rá. Aki Napfény heverőt akart mostanában vásárolni, borús lett arca, mert 1890 forintról 2200-ra emelték az árat. Ha a vevő fél kilogrammos csomagolásban vásárolja az enyvet, 14,60-at, negyedkilós csomagokban 18 forintot, tízdekás „kiszerelésben” már 24 forintot kénytelen fizetni egy kiló enyvért. Tudjuk, az enyvtől ragadós lesz az ember keze, de hogy az illetéktelen haszon kinek a kezéhez tapad, azt az illetékesek még nem állapították meg. Ugyanilyen csomagolási, illetve ár-furcsaság tapasztalható a terpentinnél. Bizonyára az sem véletlen, hogy ilyen kalkuláció mellett a nagyobb csomagok eltűnnek, a vevő kénytelen kisebb csomagolású árut drágábban vásárolni. Korrábban 611 forintért lehetett gáztűzhelyet beszerezni. Ezt a típust ne keressse senki, már nem gyártják, nem kapható. Kicsit modernizálták és az árát 1500 forintban szabták meg. Valamivel szélesebb spanglit tettek a női cipőre és egy kis fejbélést is adtak hozzá, de az ármegállapításnál sokkal bőkezűbbek voltak: 153 forint helyett 175,50-et fizet a vevő. Nem vitás, mi vásárlók, hosszú évek során túlságosan hozzászoktunk a fix árakhoz. A közvéleményben az a tudat él, hogy a fogyasztói árak emeléséhez nálunk a legfelsőbb szintű intézkedés szükséges. Éppen azért sokan nehezen tudják elképzelni, hogy az új mechanizmus időszakában nemcsak államilag megállapított fix árak, hanem maximált árak is lesznek, amelynél drágábban nem, de olcsóbban lehet árusítani. Ma még szokatlanul hatna az olyan rendelkezés, amely ennyi forinttól annyi forintig szabja meg az árat, nem is beszélve a szabadpiaci áraktól, amely a vevő és az eladó megállapodásától függ. Igen ám, de az új mechanizmus egyik célkitűzése az áruhiány megszüntetése, az egészséges verseny megteremtése, a vevő kiszolgáltatottságának megszüntetése. De ma még nem érkeztünk el az új mechanizmus időszakába, a kiárusításoktól eltekintve, aligha érvényesül az árakat leszorító hatás. Éppen azért úgy véljük, hogy a burkolt és a tényleges árdrágítás megengedhetetlen, bérből és fizetésből élőknek nemcsak vásárló erejét, hanem hitét és bizalmát csökkenti. Ennek politikai hatása rendkívül kedvezőtlen lehet, semmiképpen sincs arányban azzal a haszonnal, amelyet egyik-másik vállalat ideiglenesen zsebre vág. Sajnos, jelenlegi árrendszerünk és az elburjánzott bürokrácia miatt, rendkívül bonyolult feladat annak megállapítása, hogy a megszokottnál Május 38-án délelőtt tíz órakor nagyszabású és színpompás felvonulással kezdődik Parádfürdőa az idei, a 4. észak-magyarországi palócnap. Pest megyéből Túra, Nógrádból Kazár, Borsodból Mezőkövesd és Özd, Heves megye palóclakta területeinek lakód küldenek hagyományaikból ízelítőt, harminchárom község vonultatja fél messze földön híres népviseletét, régi használati tárgyait, munkaeszközeit, ugyanakkor bemutatják megváltozott életük jelképeit is. A rendezők értékelik a mintegy ötezer palócvidéki küldött felvonulását és a legjobbakat jutalmazzák is. A parádfürdői SZOT gyerárdrágítás korszerűbb, jobb termékről, vagy csak új név mögé rejtett ügyeskedésről, burkolt, vagy tényleges árdrágításról van-e szó. Ilyen körülmények között nehéz a felelős megtalálása, ritka a megtorlás. Az sem jó dolog, nem szolgálja a vevők védelmét, hogy a kereskedelem érdekelt a forintbevételi terv túlteljesítésében, tehát az áremelésekben is. Eddig ki kezdeményezte az árleszállítást, ha romlott a minőség, korszerűtlen, divatjamúlt lett az áru? A népi ellenőrök és az ái- lami kereskedelmi felügyelet az eddiginél is nagyobb gondot fordít ezentúl az árellenőrzésre, erre a célra megfelelő szervezetet hívnak életre. Ennex a törekvésnek kézzel fogható jele. hogy a Recsk és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet mátraballai TÜZÉP-telepét árdrágításon érték, Haár Gyulát a Heves megyei Állami Kereskedelmi Felügyelet pénzbírsággal sújtotta, mert az olcsóbb fenyőfűrész-árut drágább egységáron adták. A vevők, a lakosság érdeke azt kívánja, hogy most és az átmenet időszakában, az új mechanizmus teljes kibontakozásig fokozott éberségre és szigorra van szükség. Az ár jelenlegi és még inkább új gazdaságirányítási rendszerünk kulcskérdése. Lazaság, törvénytelen haszonszerzés nem engedhető meg. Mindaddig az állam és a törvény szigorával kell fellépni, amíg a tervgazdálkodás és a szocialista módon irányított piac egysége az egyéni és a közösségi érdeket közelebb hozza egymáshoz. Dr. Fazekas László ■ Domaházi ijófaál a Felvonulók 33 községből a Húszezer érdeklődőt Tárunk meküdülőben hét üzem, vállalat és intézmény rendez kiállítást. A kiállítók több meglepetést készítettek elő, így látni lehet majd a parádi üveggyár első készítményeit és a legújabbakat, amelyek iránt nagy az érdeklődés külföldön. Délután kilenc község művészeti csoportja tart bemutatót. Olyan régi népszokásokat, táncokat elevenítenek fel, amelyeket ma már nagyon használni. Ámít a laktanya zártsága megakadályoz, lehetőséget nyújt annak megvalósításához a gyakorlótér. A gyakorlótéren mindig van élet, ha az egyszerű szemlélő eleinte nem is veszi észre. Süt a nap, hiszen délelőtt 11 óra van. Időnkint libben csak enyhe szellő, hogy kakukkfűillatával kedveskedjék a katonáknak, akik a dombok és bokrok rejtekében figyelik a tájat: harcászati gyakorlatot ritkán lehej, látni a kulturális bemutatókon. A parádiak előadják á Palóc lány játékot, az ecsédiek az E csédi lakodalmast, érdekesnek ígérkezik a Matyó leánytánc, a Bodonyi fonó, a Túrái párnatánz és s Domaházi íjóbál. A szereplők és az érdeklődők este utcabállal zárják az idei palócnap gazdag programját. A következő vasárnap mintegy húszezren utaznak vonaton, különjáratú autóbuszokon, a szövetkezetek és üzemek gépkocsijain Parádfurf’o- re. A palócnap nagyszámú részvevőjének fogadására a kereskedelem és a vendéglátóipar is felkészül P. Golyószórósok gyakorlat közben gyanús mozgást figyelemmel kísér és jelenti, mert várható, hogy az „ellenség” a tábor felderítésére embereket küld. S hasonló feladatokat kapnak a többiek is. Rövid idő múlva valóban a dombok védelme mellett idegen katona alakját fedezi fel, aki óvatosan feléjük közeledik. Még néhány perc, és nincs menekvésre lehetősége a figyelemmel tartott személynek, Koós Miklós szakaszvezető, Török Béla tizedes, és Iski József honvéd lefegy- verzi, majd a parancsnokságra kíséri. Távolabb a golyószórósok gyakorolnak. Arcukról ugyan ömlik a verejték, míg feladatukat teljesítik: az ellenséges állás gyors felszámolását, de aztán a szünetben már nevetgélve ugratják egymást, — a katonatréfáknak se szere se száma nincs. A parancsnok dicséri beosztottjait. Szorgalmasak, becsületesek valamennyien, öröm velük foglalkozni, — ahogy mondja: mindent gyorsan elsajátítanak és fegyelmezetten végrehajtanak. Nem kell őket különösebben biztatni, tudják azért gyakorolnak, tanulnak, hogy adandó esetben életüket megmentve semmisíthessék meg a rájuk támadókat. — Ki lehet bírni a katonaéletet — magyarázza Nagy János honvéd. — Amikor bevonultam, nem is gondoltam* és biztosak. Az ember csak itt érzi igazán, mit fejlődtünk. A másik katona viszont arról beszél, hogy a parancsnokok nem követelnek tőlük lehetetlent. A feladatokat teljesíteni lehet, s ekkor a dicséret, a jutalom sem marad el, legyen szó szabadságról, kimaradásról, vagy egyéb más dologról. A szünetnek vége. A katonák ott folytatják a kiképzést, ahol abbahagyták. Mi pedig tovább megyünk a beiáthatat- lanul nagy gyakorlótéren. Az „erdőpamacs” mentén a rádiósok forgalmaznak. Cseng a telefon is, ami azt bizonyítja, az összeköttetés több oldalról is biztosított. Az egység parancsnoka, akivel végigjárjuk a gyakorlóteret, elégedetten jegyzi meg: sikeres nap lesz ez is. A kiképzésben előírtakat most is maradéktalanul teljesítik a harcosok. Mint ahogy az ország minden gyakorlóterén teljesítik a követelményeket a katonák mindnyájunk érdekében. Tudják, a hétköznapok sok-sok verejtéke adja a tudást ahhoz, hogy le- győzhetetlenek legyenek. Ezért hétköznapokon mindig van élet a gyakorlótéren... Fazekas István PALÓCNAP 1967 WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWftftWtfVVWWWWWWIWWVWWWWWWWWWWWWWWWW^^^ Film héaxül aas Egri csillagokból ín mm várkoivi mm Várkonyi Zoltánnal, az Egri csillagok rendezőjével Egerben találkoztam. A főgyártásvezető és az első asszisztens társaságában a várba jött egy kis terepszemlére. — Gyermekkoromban én is jó néhányszor elolvastam Gárdonyi híres regényét, de hát felejt az ember... Most eljöttem feleleveníteni az emlékeket és egyúttal impressziógyűjtés és tisztelgő látogatás is ez a mai séta. Felépítik a várat Járjuk a várat, a bástyákat, a nagy csaták színhelyét. Körülöttünk vasárnapi látogatók sokasága — most jóval többen vagyunk az ódon falak között, mint akkor voltak, az ostrom idején. Az ismert művészt, a népszerű rendezőt sokan felismerik, autogramkérő gyerekek jönnek, a felnőttek pedig érdeklődnek: Mi járatban Egerben? — Várat keresek Dobó Istvánnak, meg hős vitézeinek — válaszolja nevetve, majd érdeklődéssel nézi a falakat és az alatta elterülő várost. — Egyik legnagyobb gondunk a vár. Sajnos, az ostromjelenetekhez nem tudjuk használni az egri várat, sőt még az országban sem találunk megfelelőt. Valahol fel kell fumjd építenünk az egri várat, t.tégpedig pontosan úgy, ahogyan 1552-ben volt. Keresnünk kell az egri völgyhöz hasonló, dombokkal övezett helyet, de olyan nagy területet, ahol majd felvonulhat a török sereg. — Heves megyében biztosan található ilyen terület — és nincsenek épületek, villany- és távíróvezetékek, de mégis közel van minden, ami a forgatáshoz kell: villamos energia, víz, szálláshelyek. Megmondom őszintén, mi a főváros közelében szeretnénk forgatni a nagy se! Isztambulba is elmennek, hogy kiszabadítsák Török Bálintot. Nem mindennapi probléma: hol forgassuk a török- országi jeleneteket? Jugoszlávia egyik szigetén már felfedeztünk egy kis városkát, ahol vannak törökös utcarészek, itt forgatnánk a drinápolyi katavánszerályban és a cigánytáborban játszódó jeleneteket. De lehet, hogy Isztambulba is elmegyünk, most várjuk a fényképeket, mert látni szeretnénk, hogyan épült gyorsan javaslok is néhányat Párád és Eger környékén, mert mégiscsak úgy illenék, hogy valahol itt, a közelben forgassák az ostrom jeleneteit. A rendező azonban újabb feltételekről beszél: — Nekünk egy egészen primitív terület kell, olyan, ahol tömegjeleneteket, mert ez egykét milliós megtakarítást jelentene. Isztambulba is elmegyünk — De nemcsak a várral vannak gondjaink. Gárdonyi höbe a Jedikula környéke. Ha a Héttorony közelében nincsenek modern épületek, akkor ott is filmezünk. A bástyák után á kiállítás következik. Meenézi a várról készített maketteket, a korabeli fegyvereket, szerszámokat. — Ezekből a fegyverekből egész hadseregre valót kell gyártatni... Miklós diák és Éva lön az alagúton Lemegyünk a kazamatákba is. A vár föld alatti alagútrendszere tetszik a legjobban Várkonyi Zoltánnak. Gyors léptekkel rója a keskeny, nyirkos folyosókat, megnézi az őrhelyeket, ahol egykor Bornemissza vitézei borsóval vigyázták, nem ás-e aknát a török. Amikor az egyik folyosó végén észreveszi a víztárolót, lehajol, két ujját a szeme elé emeli, s mintha kamera volna a kezében, úgy hátrál néhány lépést. Asszisztensének magyaráz: — Ez nagyon jó lesz. Miklós diák lassan kiemelkedik a vízből, utána Cecey Éva is. Óvatosan elindulnak ezen a folyosón, a kamera követi őket. Eltévednek, aztán jönnek visz- szafelé... Igen, itt forgatunk... Lefelé jövet az egri várból ismét a készülő filmről kérdezem Várkonyi Zoltánt. — Mi az elképzelése a szereposztásról? — Van néhány elgondolásom ugyan, de erről még korai lenne beszélni. Annyit már mondhatok, hogy Cecey Évát a legnehezebb megtalálnom. Nem elég ugyanis, hogy az Évát alakító színésznő szép, fiatal, jól játszik, de ugyanígy jól kell lovagolnia, sőt vívnia is. — Vállal-e szerepet a filmben? — Még nem tudom biztosan, lehet, hogy eljátszom egy egészen kis epizódszerepet, talán a pápát-— Milyen lesz Dobó alakja? — Nagyjából olyan, mint ahogyan azt Gárdonyi megírta. Bátor katona, jó hadvezér, kemény ember, de szereti, félti katonáit, s ezért ők tűzbe mennek érte. — És Bornemissza? — ö a vár esze, Dobó hű segítőtársa. Mi már a film első jeleneteiben megmutatjuk, milyen ügyes, ötletes legény a kis Gergő. Amikor Vicuskával fürdenek a patakban, megszólal egy kis kolomp: Gergő fabrikálta a horgászbot végére, hogy amikor rákap a hal, jelezzen a kolomp. — És milyen lesz a nagy ellenfél, Jumurdzsák? — Mai szóval élve, olyan huligánféle, aki nem a vár bevételéért harcol, hanem egyéni érdekből. Csak a gyűrűért! — Vajon milyen lesz filmen Gárdonyi regénye? Mit mondhat erről a rendező most, a tervezgetések legelején? — Annyi bizonyos, hogy nagyszabású vállalkozás lesz. A csata jeleneteknél sok ezer statisztát vonultatunk fel, de felkészülünk különböző technikai bravúrokra is. Hogy mi- l”en lesz a film? Remélem, olyan, mint amilyennek elképzeljük. Érdekes, izgalmas, romantikus filmet akarunk csinálni, szép színekkel és jó színészekkel, — és Farkas Ferenc nagyszerű zenéjével. Márkusz László 1967. május 21., vasárnap
