Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-16 / 89. szám

A munkára nevelésről Kényelmetlen rend a lakásban A kút gondozása remekül használhatjuk a kony­hában fűszeres polcnak. A legtöbb baleset oka a fi­gyelem zavara: a dolgozó fi­gyelmetlensége következtében nem veszi észre a fenyegető veszélyt. Ismeretesek azok a vizsgála­tok, amelyek a baleset és al­kohol közötti összefüggésre utalnak. Ipari és közúti balese­tek nagy százalékánál megálla­pították a megengedett mér­téknél nagyobb fokú alkohol­szintet. Ilyen esetekben a szük­séges gátlásrendszer — az al­kohol miatt — nem működik kellőképpen, a cselekvés bi­zonytalanná, kapkodóvá válik, vagy az ingerek felfogásában mutatkozik zavar. A koffein és egyéb növényi, valamint ásványi anyagok ser­kentő, fáradtságot elodázó ha­tását már régóta ismerik. Egyes néptörzseknél megfigyelhető, hogy olyan növényeket fo­gyasztanak, amelyek a közpon­ti idegrendszerre, izomszöve­tekre serkentőleg hatnak, el­nyomják a fáradtság érzését, és fokozzák a teljesítményt. A koffein elsősorban a köz­ötti idegrendszert izgatja. Valamennyien tapasztalhatjuk, hogy a babkávé fogyasztása után élénkebbék vagyunk, fá­radtságérzésünk csökken, ál­mosságunk alábbhagy vagy meg is szűnik. Az egész ideg- rendszerünk felélénkül. Gyorsabban válaszolunk a hang- vagy fényhatásokra, de egyéb más ingeire is. Ilyenkor a szellemi munka is élénkebb, a fáradtság érzése pedig csök­ken. Előfordul azonban, hogy a koffein éppen ellenkező ha­tást kelt. Különösen a mérté­ken felüli fogyasztás álmat­lanságot okozhat; a szellemi tevékenységet előnytelenül be­folyásolja; szívpanaszok, foko­zott szívdobogás, állandó nyug­talanság, remegés léphet fel, beszédünk akadozik. Azoknál, akiknél az agykérgi működés egyébként is eltér a normális­tól, különösen előnytelen a koffein fogyasztása. Egyébként, mint minden izgatószerrel, mértékletesen kell élnünk ez­zel is. Tenger alattj áró — békés célokra Már jóval azelőtt, hogy Wilhelm Bauer „Brandtau- ciier” nevű búvárhajója 1851 február elsején Európában el­sőként merült le a kiéli kikö­tőben, sokat foglalkoztatta az embereket a víz alatti utazás gondolata. A megelőző próbál­kozások ritka kivétellel azt a dicstelen célt szolgálták, hogy olyan hadieszközt építsenek, amelynek segítségével meg le­hetne semmisíteni az ellensé­ges flottát. Az első tengeralattjáró fenn­maradt tervét és rajzait egy olasz, Roberto Valturio készí­tette a XVI. században, majd a holland Drebbel következett. Sikeres tenegralattjáró-építő lehetett volna az amerikai Fulton is, ajánlatát azonban Napóleon éppúgy elutasította, Anglia elleni bevetési tervét, mondván, hogy ez csak üres fantiáziálás. Ilyen előzmények után építette Bauer a „Brand- tauchert”, majd a cár megbí­zásából a „Seetoufel” — (Tengeri ördög) — nevű hajó­ját, amellyel a szentpétervári öbölben 134 sikeres merüiési manővert hajtott végre. De — mint a korabeli újságok írták — a „Tengeri ördögnek kedve kerekedett meglátogatni pokol­béli czimboráit és mindörökre magával ragadta vala Bauer mestert is...” A technika fejlődése fokoza­tosan lehetővé tette, hogy a víz alatti hajózás is egyre tö­kéletesedjék. Ma már 7000 ton­nás atommeghajtású hadihajók suhannak 600 méter mélyen a tengerekben. mint a gőzüzemű hadihajók Radnóti László Díjtalan tanácsadás a művész-doktornál Akárcsak egy praktizáló orvos rendelője — ügy néz fci dr. Herbert Rickmann munka­helye, ha az ismert művészettörténész fogadóórát tart. „Ügyeletét?’ az esseni Folkivang- múzeumban tartja és azok a hölgyek és férfiak, akik díjtalan tanácsadásért hozzáfordul­nak, egyáltalán nem mondhatók betegeknek. Látogatásuk célját festményeik felbecsülése képezi. Dr. Rickmann otthon van mind a régi, mind a jelenkor művészetében. Szívesen ad információkat ismeretlen festők műveiről is, amelyben magas tudása mellett hatalmas könyvtára is segítségére van. Ifjú művészeknek mindenkor jelentő^ kritikai segítséget nyújt. Ezen túlmenően tanácsokkal szolgál a restaurációknál és különösen komoly esetekben — egy jó orvoshoz hasonlóan — átutalja pácienseit egy specialistához. BU9erheflő-e a szara? Az anyagoknak csaknem va­lamennyi tulajdonságát mérni tudjuk. A méret, súly, szín és vegyi összetétel — mindez számszerűen kifejezhető. De mi a helyzet a szaggal? A szag az anyagoknak olyan tulajdonsága, amelyet csakis a szervezet speciális idegvégző- dései érzékelnek. Ma még nem állnak rendelkezésünkre olyan technikai eszközök, amelyek a szagot árasztó anyagra ugyan­úgy reagálnának, mint az or­runk. De ha nincs is ilyen esz­köz, ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem is lehet. Az ingerelt szaglószervnek — a szagok „vevőkészülékének” — viselkedése a szervezetben ugyanolyan, mint például a lá­tó-, vagy hallószerv viselkedé­se: villamos impulzussoroza­tok keletkeznek, melyek az ér­zékszervre gyakorolt hatásról információt szállítanak a köz­pontba. A kutatás iránya tehát ket­tős. Az egyik annak tanulmá­nyozása, hogy az illatos anya­gok milyen impulzusokat jut­tatnak az idegsejtekre, a má­sik egy olyan készülék létre­hozása, mely megkülönbözteti | a szagokat. Mindkét feladat ! egy új, rohamosan fejlődő tu- í dománnyal, a bionikával kap- | csolatos. | Érdekes nyomon indultak el a kutatók. Több kísérletből ar­ra következtettek, hogy a szag­lás elnyeléssel van összefüg­gésben. Ez fontos körülmény, mivel az elnyelés feltétlenül hőfejlődéssel jár. Itt hívták se­gítségül a kutatók a rádió­elektronikából ismert termisz- torokat, melyekben a hőmér­séklet legcsekélyebb ingadozása az ellenállás hirtelen megvál­nagy érzékenységű villamos méréssé egyszerűsíthető. Ter­mészetesen ez a szagok méré­sének még csak a kezdeti lé­pése. A jó alapokon induló osztályozási elv további töké­letesítése később bizonyára lehetővé teszi nemcsak a sza­gok felismerését, hanem kon­centrációjának megállapítását iS. ISSÉGEK ugyanis csaknem kizárólag a lepkék hernyóit támadja meg. Azért nem engedték be eddig Ausztráliába, mert féltették tőle a fügekaktusz-molyt, ame­lyet a félelmetesen elszaporo­dott fügekaktusz ellen hoztak be régebben. Kiderült azon­ban, hogy az USA Virginia ál­lamában is „honos” a Bacillis thuringensis és az ottani füge- kaktusz-moly hernyóit nem tá­madja meg. E felfedezés ered­ményeként engedték be a bak­tériumot Ausztráliába. A LEGZSÚFOLTABB VAROS Nem Tokió és nem New York, hanem Párizs a világ legzsúfoltabb városa. A francia fővárosban kereken 32 OOO em­ber jut egy négyzetkilométer­re, a japán fővárosban ennek fele, New Yorkban pedig „mindössze” 13 200. i msM7 1967. április 16., vasárnap Dr. M. J. tozását váltja ki. Az elnyelő ] hártyával bevont termisztort j kis cellába helyezik, s villamos : áramkörbe kapcsolják. A bebo- ; csátott illat-féleségek más és ; más hőfejlődést idéznek elő a i termisztor felületén, ami pedig : különböző jeleket hoz létre az áramkör műszereiben. j E módszerrel tehát a szagok felismerése az osztályozása : ÉRDEKE ACÉLTEXTILlAK, 1 ŰRHAJÓSOK SZAMARA A svéd Sandviken acélkon- , szern az Egyesült Államok ré- 1 szere 7/1000 mm átmérőjű acél- í fonalakat gyárt: huszonötször , vékonyabbat, mint az emberi ] hajszál. Ezeket a rendkívül ' tiszta acélból készült fonalakat az USA gyáraiban beleszövik majd a szokványos textil- és ] műanyagfonalakból készült sző- ] vetekbe. Az amerikai Űrhajó- j zási Hivatal szakértői azt tér- i verik, hogy az űrhajósok ré­szére ilyen szövetekből készíte­nek majd védőöliónyókét. Az acélfonal rozsdamentes cs a normál textilszövetber. nem is­merhető fel. SZABAD ÚT EGY BAKTÉRIUMNAK A Bacillus thuringensis ne­vű baktérium előtt a hatóságok megnyitották az ötödik föld­rész (Ausztrália) kapuit. Ennek a mikroorganizmusnak a bioló­giai védekezésében a gyü­mölcsfákon élősködő és gyak­ran tömegesen elszaporodó her­nyók pusztításában szántak nagy szerepet. Ez a baktérium Egy kis fáradsággal, ötletes­séggel elkészíthetjük a gyer­mekszoba falának díszítésére, a népszerű Kandúr Bandit, Foxi Maxit, s az egérkéket, In­éit és Fincit. Elkészítésükhöz 3—i milliméteres fekete drótot használunk. De elkészülhetnek drótból a gyermekszoba falára a Futrinka utca lakóinak figu­rái is. Vastag drót és csiszolt, lak- < kozott kis p>olcok összeszerelé­sével kis játékpolcot is készít­hetünk a gyermekeknek. A drótot a mellékelt rajz szerint hajlítjuk. A polcocskát, ami­kor a gyermekeknek már kicsi, Fáradtság és baleset Az alkohol és koffein hatásáról Előfordul a kút vizével, hogy rosszabb lesz, mint korábban. Ennek több oka lehet. Egyik a magas talajvíz, s az is meg­történhet, hogy a közelben lévő folyók, patakok, tavak* vagy kisebb állóvizek talajon át történő szivárgása rontja mindennapi italunk minőségét A 20 méter távolságon belül földbe ásott emésztőgödör* vagy ól, istálló, szintén oka le­het a víz szennyeződésének* rossz ízének. A kút körül meg­nőtt fák, bokrok mély és szét­ágazó gyökérzetétől is kelle­metlen íze lehet az ivóvíznek. Az ivásra alkalmatlanná vált vizet a kúfcból ki kell merni* vagy szívatni: újra f éltől tődéi­kor a víztömegnek megfelelően 1— orvos, gyógyszerész, vagy vegyész által javasolt mennyi­ségű — tiszta oldott rézgálicot kell a kútba önteni. A Klór­mész szintén megfelel, de ez utóízt ad és kényes az adago­lása. Ajánlatos a kútba szórni 2— 3 vödörnyi, nagyobb szemű tiszta kavicsot, majd a vízosz­lop méterenkénti számának megfelelően 15—20 dekányi fa­szenet. Az említett két anyag bizonyos mértékben szűr, illet­ve elnyeli a kelletmetlen sza­got. A megtisztított kút vizét ivás előtt alaposan vizsgáljuk meg, nehogy valami kelletmet- len maradvány emberre, állat­ra káros hatással legyen. Ma már a KÖJÁL vegyelemzésí sészít annak, aki «ttt kéri. A lakás berendezései tárgyai nem azért vannak, hogy a lát­ványosság kedvéért őrizgessük, hanem azért, hogy minél ké­nyelmesebben éljünk haszná­latukkal, szolgálják tulajdono­saikat, és ne a tulajdonosok legyenek a lakberendezés rab­jai. Igazi meghitt otthonná, aho­vá jólesik hazamenni, csak az olyan lakás válhat, ahol a la­kók életkörülményei és a használati tárgyak elhelyezése logikus összefüggésben van­nak egymással. Gyakorta megtörténik, hogy a család egyik tagja, hivatás­szerűen, vagy kedvtelésből munkát végez otthon, sőt. uram bocsa’, még szemetel is vele. Most vajon annak van-e igaza, aki ezen naponta felhá­borodik, s az otthon „rendjé­re”’ való hivatkozással valóság­gal eltiltja ezt a passziózást? A rend a lakásban csak ak­kor lehet elviselhető, és köte­lező, ha az életkörülmények és a használati tárgyak logikus összefüggésére épül. Tehát nem az ott lakók életrendjét kell a rendhez igazítani, hanem a rendet kell úgy megszervez­ni, hogy helye és tere legyen az otthoni kedvteléseknek is. A családtagoknak legyen saját zuguk, legalább egy négyzet- méternyi sarok, ahol a maguk sajátos rendjét megteremtik. Sok otthonban a vendégek miatt vállalják a család tagjai a kényelmetlen rendet Ez sem helyes, mert a kínosan őrzött tend, ahol egyetlen csik­ket sem lehet például találni a hamutartóban, a vendégre is feszélyező. nek arra kell törekedniük, hogy elsősorban ennek px>r.tos, ala­pos elvégzésére szoktassál! rá. Követeljük meg a gyermektől a lecke pontos elkészítését. De ezen túlmenően azt is, hogy se­gítsen a ház munkában Fiúk­nak és lányoknak egyaránt te­gyük kötelezővé a ház körüli segítést, vegyenek részt a ta­karításban, bízzuk rájuk a be­vásárlást. Szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy a fiúknak nem való a házi munka. Ma­napság, amikor az asszonyok zöme dolgozók, a második mű­szak terhét meg kell osztania a férjnek. Erre pedig már ser­dülő korban kell ránevelniük fiaikat a mamáknak. Annak érdekében hogy a gyermek elvégezze a reá bízott feladatokat, tanuljon is, segít­sen is* és ne legyen túl terhelt, készítsünk házirendet. Hagy­junk időt a gyermeknek a já­tékra és apróbb társadalmi munkára is. A legtöbb családban naponta beszélgetnek a szülők elfoglalt­ságáról. Tegyék ezt úgy, hogy a gyermek érezze, komoly do­logról van szó. Legyen előtte becsülete a munkának, és szok- ja meg, hogy a jól végzett munkát jutalmaztuk is. Ne felejtsük ei, hogy amikor a gyermek felnő, később már nehezebb lesz alapnosságra. a munka szere te téré rászoktatni. A. h.-né A napokban a munkáról be­szélgettünk a gyerekekkel. 10 •—12 évesekből állt a csopxjrt. A kérdésre elgondolkoztató vá­laszok érkeztek, s nem a gyer­mek felfogását, a szülők hely­telen álláspxMTtját tükrözték a munkára nevelés tekintetében. — „Nekem otthon nem kell Semmit sem csinálni — mond­ta a 11 esztendős Marika. — A nagymamám azt mondja, elég ,w>lt az, hogy neki mindig dol­goznia kellett, már hateszten­dős korában másnak a keze- lába volt. Én csak tanuljak, meg játsszak, majd ha eljön az ideje, jut még nekem is mun­ka bőven. Anyukám néha ve­szekszik érte. de azért igazat ad a nagymamának, apuval együtt azt mondják, hadd le­gyen nekem könnyebb”. Nem ritka az ilyen állásfog­lalás a szülők részéről. Nem­egyszer hangzik el beszélgeté­sek során az iskolában is a mama, vagy az apa szájából: az én gyermekemnek boldog gyerekkort akarok biztosítani, elég volt nekem az életet olyan korán kezdeni. Mi nem va­gyunk rászorulva arra. hogy a gyerek a nyári szünetben pénzt keressen ... De vajon helyes-e ez az ál- láspont. Helyes-e a gyermek munkára szoktatását elhanya­golni, ezekre az érvekre hivat­kozva, A gyermek legfontosabb munkája a tanulás. A szülők-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents