Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-16 / 89. szám
A strandra várunk, meg a jó időre 6 Mmmsási 1967. április 1&, vasárnap Bővül, fejlődik az egri strand. Jó lenne, ha az ellátás is lépést tartana vele. A szeszipari vállalat szögletes bódéja nemcsak, hogy nem díszíti az egri strandot, de — az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják — kicsi és szűk is, nem tudják benne megfelelően hűteni az üdítő italokat. Szinte trafikszerűen kicsi az Élelmiszer Kiskereske- demli Vállalat tejesbódéja is. Gyerekek hosszú sora állt rendszeresen a picsdny ablak előtt, s a napi bevétel is tanúsítja, milyen kapós volt árujuk. Pillantás a jövőbe | A legközelebbi jövő: a strand oldalában, az öreg platánfákon túl épül az új, korszerű étterem. Június 15-e az építők határideje. Ha betartanák, akkor már az idén, legalább a főszezonban, valóban jó lenne a strand ellátása... A távolabbi, de nem messzi jövő: még az idén elkészül a strand rendezési terve. Az új hátsó, nagy medencéibe erős gépek levegőt fújnak be, így pezsgőfürdő is lesz — 1968-ra. Ezerszemélyes, emeletes férfi és női öltözőt is építenek, lesz rajta tetőterasz is, külön férfi és külön női napozókkal. Ha az öltöző elkészül, az új medence is megnyílik a téli strandolok előtt. Még egy újdonság a jövő tervedből: 1970-re még egy nagy medence épül — ez hullámfürdő lesz. Egy kis „város" | Hogy mennyire indokolt az az egri strand fejlesztése, íme néhány számadat. Az elmúlt esztendőben 580 ezren, váltottak jegyet az egri strandon. A napi átlag négy és fél ezer volt, de akadt olyan vasárnap, amikor 14 ezen vendége volt az egri strandnak. Egy kis város lakossága! Ennyi ember kiszolgálása, ellátása nem kis gond. Türelmet, emberséget és hozzáértést kíván. Eger idegenforgalmáról. a dolgozók nyugodt pihenéséről van szó, nem engedhetjük, hogy több mint félmillióan bosszankodjanak a kiszolgálás, vagy az ellátás miatt. . Márkusz László „Bujj, bújj, zöld dg..." Ha idegen lennék Egerben, becsszavamra megállnák a Foglár utcában, kíváncsian bámészkodnék a járdán szétrakott szerszámok között, látogatnék a különféle alkatrészekben. egyik-másik szem- reválóbb motorkerékpárnak megkérdezném az árát s talán még alkudnék is — mivel szentül azt hinném, hogy valamiféle zsibpiacra tévedtem. Ám a városban élek s jól tudom, hogy a meglehetősen nagy gyalogosforgalmú utcának semmi köze a vásárhoz. Csupán az Egri Vas és Fém Ktsz derék szerelői feledkeznek meg előszeretettel arról, hogy nekik tulajdonképpen műhelyük is van s ha ott nem tetszik, akár a szomszédos téren is dolgozhatnak. Egyszóval én már nem torpanok meg a megannyira is csábító kirakodás előtt — mivel általában siettet a dolgom. Jóllehet, egészen más a 'helyzet, ha netalán az úttesten is ácsorog néhány jármű — az autószerelőkre várakozva. Ez esetben némileg felborul a tervem, kénytelen vagyok lassítani a tempót s a „Bújj. bújj, zöld ág.. kezdetű népszerű gyermekjátékot gyakorolni. Pedig esküszöm: a Foglár utcában — annyi felnőtt előtt — semmi kedvem hozzá. Félek, háth* megszólnak... a nyereség és a személyi jövedelmek összekapcsolásán keresztül — olyan feltételeket biztosítanak, amelyben megteremtődik egyfelől a vállalati érdek és az össztársadalmi érdek, másfelől a vállalati kollektív érdek és a közvetlen, egyéni érdek összhangja. — A Minisztertanács legutóbbi ülésén a munkaügyi miniszter, az igazságügy-miniszter és a SZOT elnöksége előterjesztette az új munkatörvénykönyv tervezetét. Mondhatna-e végül ezzel kapcsolatban valamit miniszter elvtárs? — Nem lenne helyes, ha elébe vágnánk a kormány által elhatározott szakmai vitának. Ezért csak utalnék arra, hogy új munkatörvénykönyv terveze- kidolgozásába széles körben bevontuk az összes ipari minisztériumot, s úgy érzem, hogy a tervezet jól tükrözi a másfél évtized alatt hazánkban végbement fejlődést és egyben megfelelően segíti majd az 1968. január 1-ével életbe lépő új gazdaságirányítási rendszer érvényesülését. A Minisztertanács határozatának megfelelően a körszerű munkaügyi jogszabályokat ösz- szefoglaló tervezetet a következő hetekben széles körű vitára bocsátjuk a gazdasági vezetőik, szakszervezeti tisztség- viselők és aktivisták, jogászok, közgazdászok, munkaügyi kérdésekkel foglalkozó szákemberek körében. Ennek első lépéseként azt tervezzük, hogy az új munkatöivénykönyv tervezetét — a Munkaügyi Közlöny mellékleteként — még ebben a hónapban 50 ezer példányban megjelentetjük. Reméljük, hogy á vita tapasztalatai alapján a Minisztertanács olyan törvényjavaslatot terjeszthet majd az országgyűlés elé, amely — törvényerőre emelkedve — szocialista építésünk következő időszakában jól szolgálja majd a dolgozók, egész népünk, szocialista államunk érdekeit — mondta befejezésül Veres József elvtárs. V. U zésekről, amelyeket az új gazdasági mechanizmus 1968 januárjától történő bevezetésével kapcsolatban eddig hoztak. Egyben kérjük, hogy — ha csak vázlatosan is — tájékoztassa a sajtót a készülő fontosabb rendelkezésekről. — Az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos munkadíjazási és anyagi ösztönződ kérdések köréből eddig határozat született a munkások és alkalmazottak tarifa és besorolási rendszere módosításának irányelveire, valamint a jelentősebb béren kívüli juttatások finanszírozási és vállalaton belüli rendszerére. Az előkészítés stádiumában van a részesedési alapképzésre, a bérszínvonal szabályozására, a részesedési alap felosztására és fel- használására, továbbá a teljesítménybérezés alapjául szolgáló muhkanormák és egyéb teljesítménykövetelmények meghatározásának és kezelésének alapelveire vonatkozó szabályozás. Azok közül a témák közül, amelyekre a Gazdasági Bizottság már határozatot hozott, vázlatosan ismertetem az egyes lényegesebb béren kívüli juttatások rendszerével kapcsolatos új rendet. E juttatások biztosítása — el térő jellegük miatt — eltérő módon kerül szabályozásra, A termeléshez szarosán kapcsolódó és munkaerő-gazdálkodási célokat saolgáló juttatásokat — így elsősorban a munka-, védő- és egyenruhával, valamint a munkásszállással és munkásszállítással kapcsolatos kiadásokat — a vállalati költségek terhére kell majd elszámolni. Ezek tehát a szükségletnek megfelelő mértékben, a nyereségtől függetlenül kerülhetnek elszámolásra. A juttatások másik csoportját — elsősorban az üzemi étkeztetéshez történő vállalati hozzájárulást, a gyermekintézmények fenntartási költségeinek hozzájárulását, az igazgatói alap eddig szociális, kulturális célokra fórdítofct támogatását, valamint a dolgozók rendkívüli segélyezésére fordított ősz- szegeket — az 1967. évinek megfelelő mértékben a vállalat eredményétől függetlenül kell biztosítani, E juttatások fentiek szerint biztosított anyagi alapjai növelik a nyereségből képezhető részesedési alapot. Az 1967. évi szintet meghaladó bővítés, színvonalemelés, továbbfejlesztés azonban már csak a nyereségtől függő részesedési alap terhére valósítható meg. Végül a harmadik csoportba' a juttatások azon része tartozik (ilyen elsősorban az üdültetés), amelyhez szükséges anyagi alapok a vállalat nyereségének alakulásától függően, a részesedési alapon keresztül képződnek. Központilag csak az alapvető kérdések — például: a fent említett finanszírozási rendszer, egyes esetekben a dolgozók által fizetendő térítés előírása, nyersanyagnormák, közegészségügyi előírások stb. — kerülnek szabályozásra. A juttatások feltételeiről, mértékéről, fenntartásáról vagy bővítéséről, a juttatásban részesíthetők köréről a vállalatok (természetesen a szakszervezeti szervekkel együttesen) döntenek. így például az étkeztetéshez nyújtott támogatás a részesedési alap terhére vagy javára növelhető vagy csökkenthető, illetve meg is szüntethető. Ezeket az összegeket a vállalatok más juttatás bővítésére is felhasználhatják, sőt a támogatás összegét pénzben is kifizethetik a dolgozóknak. A munkadíjazás és anyagi ösztönzés néhány főbb kérdésében elkészült, illetve készülő szabályozó rendszerek egységes jellemvonásaképpen megállapítható, hogy azok a vállalati szférába kerülő döntésekhez — A sajtó hírt adott arról, hogy a kormány különböző intézkedéseket tesz az ifjúság továbbtanulásának és elhelyezkedésének segítésére. Felkerestük Vetés József elvtársat, munkaügyi minisztert, s megkértük, adjon tájékoztatást a tervezett munkaügyi inézkedésekről. — A Minisztertanács március 9-i ülésén — hangzott a válasz — megtárgyalta a Munkaügyi Minisztériumnak, a Művelődésügyi Minisztériummal, a SZOT-tal és a KISZ- szel együttesen tett előterjesztését az ifjúság következő években várható továbbtanulási és munkába állási helyzetéről és több fontos határozatot hozott Ezek szer in a következő évek demográfiai létszámhullámából adódó problémák figyelemmel kísérését és megoldását mindenhol kiemelt fontosságú feladatnak kell tekinteni és ennek érdekében különböző oktatási, valamint munkaerő-gazdálkodási intézkedéseket is tesznek. Az oktatás vonatkozásában különösen fontos az, hogy a* eddig tervezett mértéken felül jp, sokkal több fiatal részére kell tanulási lehtőséget biztosítani a szakmunkásképzésben. E cél elérésére az általános és középiskolák tantermeivel és tanerőivel, valamint a vállai lati tanműhelyek további fejlesztésével elő kell segíteni az if júsági létezámhullám zömének a szakmunkásképzésen történő átvezetését. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a szakmunkás- képzésben és a szakközépiskolákban tie csak maradjon, hanem még növekedjék is a képzésbe bekerülő leányok száma és aránya. Ezzel végső soron a szakképzetlen — javarészt leány — fiataloknál tapasztalható és várható elhelyezkedési nehézségeket kell enyhíteni. A Minisztertanács fontos feladatnak tartja, hogy a középiskolai rendszeren belül a szak- középiskolák mielőbb elfoglalják megfelelő helyüket, s ez a szakközépiskoák fejlesztésében és a felvételekben is nyerjen kifejezést. Ezzel egyidejűleg a falusi továbbképző iskolákban fejleszteni kell a mezőgazdasági betanátottmunkás-kép zésre irányuló kétéves oktatást, amely a falusi fiataloknak a mezőgazdaságban maradását — több más intézkedéssel együtt — az eddiginél jobban biztosíthatja. A munkaerő-gazdálkodási intézkedések között igen lényeges az, hogy a következő 3—4 évben — az eddigi terveken felül — lehetővé válik mintegy 10 ezer érettségizett leány részére az egészségügy területén a munka melletti továbbtanulás. A városokban és ipartelepeken a fiatalkorú kisegítőként történő 4—6 órás foglalkoztatási lehetőségek, valamint általában a részmunkaidős és a bedolgozói rendszer szélesítésével is további munkaalkalmakat biztosítanak a fiataloknak. E kérdések megoldásában a minisztériumok és központi szervek mellett komoly feladatok hárulnak a tanácsokra, amelyek a saját területük ifjúsági és munkaerőhelyzetének kellő ismerete alapján megfelelő operatív intézkedésekkel rendezhetik az esetleges helyi feszültségeket. — Megkérnénk miniszter elvtársat, tájékoztassa olvasóinkat röviden azokról a munkaügyi vonatkozású rendelkeAz ifjúság elhelyezkedéséről, az új gazdasági mechanizmus munkaügyi rendelkezéseiről, a munkatörvénykönyv tervezetéről nyilatkosik Veres József munkaügyi miniszter A vízmű vállalat vezetői a jövőt tervezve már foglalkoznak a kétműszakos strandolás lehetőségeivel. Az idén megtervezik a világítást és ha a következő szezonra elkészül, villanyfénynél takaríthatják a medencéket, cserélhetik a vizet és akkor nem parancsolják ki a medencéből napsütéses hat órakor a vendégeket. És addig? Sajnos, marad a záróra hat órakor, vagy fél hétkor. (Évékkel ezelőtt egy nyár estén bált rendeztek a strandon és ügyes diákkezek néhány órai munkával nappali fénnyel árasztották él az egyik medencét. Miért ne lehetne megismételni ezt a produkciót, s így legalább egyetlen medencében meghosszabbítani a záróráit?) A nyitás ellen nem lehet kifogásunk, igazán jó korai: reggel 6 órakor nyit az egri strand. ... és a vendéglátás ? | Május elsejétől teljesül végre a strand közönségének jogos kívánsága. Többször szóvá tettük már lapunk hasábjain is: drága a II. osztályú önkiszolgálás. Most új a gazda a strand étteremben és környékén — a strand ellátását a Park Szállótól átvette a Felső-magyaron- szági Üzemi Vendéglátóipari Vállalat — így szezonkezdéstől olcsóbban, III. osztályú áron szolgálhatjuk ki magunkat. Igaz, egyelőre még „ára” van ennek az új ok ztálybasorolásn ak: a söröspavilonokban is III. osztályú árakat terveznek, mondván, legyen egységes az egész strand területén. De miért kötelező az egységes ár? Fizessünk mindent értéke szerint. Az étteremben önmagunk feltálalt és ülve fogyasztott ételeket és italokat III. osztályú áron, hátul, a pavilonnak becézett bódék előtt állva elfogyasztott IV. osztályú sört pedig IV. osztályú áron... Az önkiszolgálás egyébként nemcsak olcsóbb, hanem gyorsabb is lesz a tavalyinál — ígéri az új vezetés. Nem kell majd fagylaltért ostromolni az éttermet, mozgóárusok viszik helybe a gyerekek kedvenc csemegéjét. És még egy ígéret: hideg lesz a sör, a bambi, sőt, még a szódavíz is. Ha hinni lehet a tévedhetetlen meteorológusoknak, akkor előbb lesz részünk a jó időben, mint a strandolás örömeiben. Mit csináljunk. így van ez már évről évre, szigorúan naptárhoz ragaszkodik a strandnyitány, hiába süt ki április, az egri strandon csak május elsejétől szabad a bejárás. Mit ígér az egri strand ? | Szorgos munka folyik a strand egész területén. Vidám, rikító színekkel festik a kabinokat, takarítják a medencéket, építik a járdákat, szórják a homokot, vetik a fűmagot, a strand új üvegházában pedig mintegy 20 ezer virágpalánta várja a kiültetést. A strand egész vezérkarát a helyszínen találtam nagy tanácskozásban. így mindjárt a legilletékesebbbektől értesültem; mit ígér az egri strand? Elsősorban kellemes, jó egri vizet, hat medencével és a közkedvelt dögönyözővel. Lesz ivóvíz is a három régi és a négy új kúttal. Aztán lesz sok zöld: nyitásra kétezer négyzetméterrel bővül az egri strand, ezen az új területen lesz a játszótér és sok-sok zöld... A kabinok száma nem változott, továbbra is 720, de a régi lakások helyén már alakítják a 11 fülkés, kétezer személyes férfi- és női öltözőt. Május 1-re elkészül, s bizonyára enyhíti majd az öltözés gondjait. Bővül az idén a kölcsönző szolgálat is. Nemcsak fürdőruhát, hanem ISO nyugágyat és 300 fémvázas cam- pingágyat is lehet majd kölcsönözni. És nem várat tovább magára az olajozó sem. Záróra hatkor? | Napsugár nélkül is kellemes az egri strand vize. Már csak azért is jogos az egriek igénye: legyen később a záróra, legalább a főzezonban este 8 órakor. így azok is élvezhetik a strandot, akik délután 4-ig, esetleg 5 óráig dolgoznak. Ián Hordós Mátyásék vettek tehenet, mert elhullt a régi. De mintha azt hallottam volna, ők is azon gondolkodnak, he®? végleg megszabadulnak tőle. Az okok nem egészen tisztázottak. Néhányan említették a takarmányhiányt Azt mondják erre a termelő- szövetkezetben : — Most már van részes kaszálás, 220 hold háztájin főleg kukorica terem, s tavaly a munkaegységre is 18 vagon kukoricát három és fél vagon árpát osztottak ki. Ebből tehát lehetne jószágot nevelni, hizlalni. Ha kedv lenne hozzá. De ahogy vélekednek a szűcsiek .;. ez talán a legerősebb érv. És valószínű, az ösztönzéssel sincs minden rendben. Igaz, mostanában e tarthatat- lar helyzetet felismerve a tanács is napirendre tűzte e kérdést s hogy megoldást találjanak, a termelőszövetkezet is nagyobb ösztönzést nyújt.;. És nem utolsósorban takarmányszerzési lehetőséget azoknak, akik újból be akarják népesíteni az üres istállókat Igaz, a termelőszövetkezet jelentős erőfeszítést tesz arra, hogy a háztáji gazdaságokban hiányzó teheneket, sertéseket, aprójószágokat pótolja s ezért minden olyan üszőt meghagynak, amely továbbtenyésztésre alkalmas, s a közeli években 96 férőhelyes istállót akarnak építeni, valamint tbc-mentessé tenni a tehénállományt. DE EZ EGYELŐRE még mindig nem oldja meg az ellátási gondokat, tehát a 200-nál is több üresen álló istálló gyors, más megoldást sürget. Kovács Endre ban végzett munka után, s mivel a családfő legtöbb esetben a bányában dolgozik, szintén nem tartja „kifizetődőnek”, hogy fejőssel, almozással, jószággondozással törődjék szabadidejében. A kérdésre adott válaszok egyébként is ellentmondóak. Elmentünk Juhász Istvánék- hoz, akiknek korábban két tehén adta a tejet, mivelhogy nagyszámú volt a család. — Annak idején — emlékezik vissza Juhászné —, heten, nyolcán is hordták tőlünk a tejet és a család sem szűkölködött. — És most? — Nincs tehén és négy liter tejet veszünk naponta a családnak. — Mások is így tesznek? — Igen, amennyi tejet hoznak, mind elfogy a faluban. Főleg a palackozott. — És akkor miért nem tartanak most is tehenet? — Honnét vegyünk takarmányt? Jó két házzal odébb szintén a háziasszony fogad. Nálunk is nagy volt a család, több jószágot, tehenet tartottak. Most nekik is üres az istállójuk. — Tudja, a gyerekek már elmentek a háztól, ki katona, ki gimnazista és nincs is már hely. mert átalakítottuk az istállót. Ha kell, a csarnokban kapunk tejet... ha nem is olyan jót, mint az itthoni fejes. ÉS EZEN A PORTAN sem gondolnak arra, hogy a jászolhoz tehenet kössenek. — És más? — Úgy tudom — feleli a háziasszony határozatlanul —, taMEGSZOKOTT kép falva- inkban, hogy reggelenként kinyitják a parasztporták kapuit a gulyára induló tehenek, a kondába csapott sertések és a nyájba igyekvő kecskék s más háztáji állatok előtt. Nos, ez a kép egyáltalán nem jellemző Szűcsire. — Annak idején kétszáznál is több szarvasmarhát tartottak az itteni gazdák, de most nem hinném, hogy hat tehénnél több lenne a faluban — halljuk a meghökkentő véleményt a Bajza József Tsz központjában. — És a sertések? — Anyakoca, ha jól tudom, négy van a községben — mondja rövid töprengés után Kiss István brigádvezető, majd hozzáteszi: Remélhetőleg ez évben legalább ötször ennyi lesz, mert különben .;. Különben tovább növekszik a gond Szűcsiben a háztáji gazdaságok „kihalása” miatt. Az istállókat itt átalakították nyárikonyhának, baromfiólaknak, fészernek, lomtárnak, vagy egyszerűen lebontották és a falu lakói a boltokban vásárolják a tejet, tejtermékeket. Mi okozta ezt a cseppet sem kedvező helyzetet, mi tántorította el a szűcsi földművelőket attól, hogy háztáji gazdaságukban tehenet, anyakocát s általában jószágokat tartsanak? Miért lett üres az a kétszáznál is több istálló, amelyekben korábban bőtejű tehenek, igavonók kérődztek? NÉHÁNYAN azt mondják, hogy a kényelemszeretet az oka, nem nagyon akarnak törődni a jószágokkal a határKétszáz üres istálló
