Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-16 / 89. szám
Johnson ígéreteivel: üres kézzel távoztak a latin-amerikai államfők Punta del Este „semmi újat nem hozott” Elhalasztóitok a marathoni békemenetet Események — törő khan RÓMA: Szombaton délelőtt római lakásán szívinfarktus következtében meghalt a világhírű film- komikus Toto, eredeti nevén Antonio de Curtis. Toto 1901- ben, Nápolyban született és 1930-ban lett filmszínész. Nevét számos nagy alakítással tette ismertté, többek között a „Rendőrök és tolvajok”, „Emberek vagy őrmesterek”, „Római történet”, „Nápoly aranya”, „Mandragora” című filmekben. MOSZKVA: A Szovjetunió Állami Atomenergia Bizottsága és az Európai Atomkutató Központ (CERN) képviselői elhatározták. hogy egyezményt kötnek, amelynek értelmében a CERN szakértői részt vesznek a Szer- puhovban épülő szovjet protongyorsítónál sorra kerülő kutató munkában. Júniusban vagy júliusban írják alá az egyezményt. KIEL: A nyugat-németországi Kiel városában megkezdődött három volt SS-tiszt pere. Herman Wilhelm Kundét. Hermann Heinrichet és Franz Józef Möllert azzal vádolják, hogy a második világháború idején közreműködött több mint negyvenezer lengyel zsidó lemészárlásában, összesen 161 tanút hallgatnak ki. NEW YORK: New Yorkban a gyarmati rendszer felszámolásának kérdésével foglalkozó húszon- négyhatalmi ENSZ-bizottság az amerikai „igazgatás” alatt levő csendes-óceáni szigetek problémájával foglalkozott. A vitában felszólalók elítélték az Egyesült Államokat azért, mert Guam-szigetét támaszpontul használják fel a vietnami háború céljaira. (MTI) 1967. április 16., vasárnap Heves tüntetések, véres ösa- szecsapások, feszültség és nyugtalanság jelezték a héten az Egyesült Államok két vezető politikai személyiségének külföldi útját. A kísérő jelenségek szinte kísértetiesen azonosak voltak Humphrey alel- nök nyugat-európai, illetve Johnson elnök latin-amerikai látogatásakor. A londoni Times vezércikkírója „megfogha- tatlannak” nevezte az Ameri- ka-ellenes érzelmek ilyen arányú kitörését, de ha egy kissé elgondolkodott volna Washington politikáján, akkor hamar találhatott volna „megfogható” magyarázatot. A két út már eleve, a papírforma szerint sem ígért sok eredményt Nyugat-Európában már az sem tetszett a szövetségeseknek, hogy nem maga az elnök, hanem Humphrey látogat hozzájuk, akit a Fehér Ház időnként „politikai kifutónak” alkalmaz. Az ellentétek csomagja elég terebélyes: viták magának az atlanti szervezetnek a jövőjéről; gazdasági nézeteltérések, aggodalom Vietnam miatt; atomsorompó- ügyek. — nagyon nehéz egy washingtoni politikusnak úgy nyilatkoznia, hogy ugyanaz Párizsnak ne legyen túl sok és Bonnak túl kevés. Humphrey nem takarékoskodott a mosoly- lyal. igyekezett afféle szupereladó szerepében tetszelegni. Az áru viszont, amit kínált., az amerikai politika, egvre kevésbé eléeíti ki az eddigi töí-zs- vevőközönség igényét. Küldetésének kisebb-nagyobb kudarcain, a tizenkilenc ágxuilövés, S a megkülönböztetett dísznom- I na sem változtatott amellyel I hazatértekor fogadták... fjíftj két a világpolitikában Nyugati gondok „Kelet csúcsán” — Egy futárgép útja Légi csata után — Genf és Budapest Alighogy hazaérkezett az al- elnök, útnak indult az elnök. Útipoggyászában ezúttal a latin-amerikai dossziék voltak. Ezt a kontinenst sokáig az Egyesült Államok „láthatatlan birodalmának” nevezték, biztos hátországának tartották. Az új világhelyzetben, a kubai forradalom nyomán azonban megingott ez a terület is. Egyre nagyobb a kölcsönös bizalmatlanság; a latin-amerikaiak igazi gazdasági segítséget kérnek Washingtontól, az viszont ingatagságuk miatt tesz szemrehányásokat. Ilyen körülmények között került sor Punta del Estében („Kelet csúcsán”), az Uruguay Atlanti-óceáni partjain lévő üdülőhelyen a latin-amerikai csúcsértekezletre. Az 57 szálloda és 148 luxusvilla félszigetét szinte légmentesen lezárták, de a nyugati gondok így is betolultak Kelet csúcsára. A személyes találkozás sem változtathat Washington latin-amerikai politikájának alapvető ellentmondásain. Az egyetlen megoldás az lenne, ha feltételék nélkül segítséget adna az országoknak, és valóban szabad mozgást engedélyezne nekik. Ez viszont nem felelne meg az amerikai imneriali7mus érdekeinek ... Jóllehet, Punta del Estében megegyezés jött létre egy latin-amerikai közös piac elveiről — amerikai áldással —, az értekezleten Washington címére intézett bírálatok, a megállapodásokkal kapcsolatos fenntartások jelzik, hogy Johnson az USA-hoz közel álló kormányoknál ért el sikert, s aligha csökkentette a latin-amerikai „ellenzéket”. Ha a szemlélő az amerikai vezetők zsúfolt úti programja láttán azt hinné, hogy az Egyesült Allamok politikájának más területein minden rendben van, — téved. Alighogy Johnson leszállt Montevideóban. futárgép indult utána. A vasutas-sztrájkot elhalasztó okmányt vitte aláírásra, fsak az elnök beavatkozásával lehetett megakadályozni a munkabe- szünetést. A teherautó-sofőrök így is sztrájkolnak. Sikerrel zajlott le az a tiltakozó hét. amelynek során haladó amerikai szervezetek ismét a vietnami háború ePen emeltek szót. Kicsit úgv tűnik, hogy az amerikai vezetők nem azért szánták el magukat az utazásokra, mert minden rendben van, hanem tobbé-kevésbé igyekszenek menekülni a problémák elől. Vietnam kérdésében ugyanis, ahoi az amerikai nőiitikusokrak le^e1'cr-öv keltene termiük valamit, isméi nem történt semmi, már ti. amit a világ vár. mert e napokban énebb haditanács-sorozat kezdődik Washingtonban. Holott a dél-vietnami partizánok számos sikeres akciója ezen a héten is újra bizonyíthatta: az Egyesült Államok továbbra sem reménykedhet katonai megoldásban. Jogos tehát a megfigyelők általános feltételezése, hogy a nyugat-európai és a latin-amerikai akciók éppen a vietnami holtpontról szeretnék elterelni a figyelmet az elnökválasztás előtti esztendőben. Mozgalmas a közép-keleti helyzet is. Miután Szíria és Izrael határán több alkalommal határincidensek történtek, sőt légi csatára is sor került, a diplomaták léptek előtérbe, s az ügy minden bizonynyal a Biztonsági Tanács elé kerül. A két ország határán tavasszal rendszerint kiéleződik a helyzet, mivel vita folyik azon, hogy ki művelje meg a fegyverszüneti egyezményben kijelölt határövezetek földjét. A Sz'ria-ellenes provokációk azonban mégsem csupán helyi indítéknak. Damaszkusz — Kairó mellett — ma az arab világ leghaladóbb eleme, ezért állandó célpontja a nyugati provokációknak. Ügy látszik, hogy imperialista körök az arab világ megosztottságát (Szaud-Arábia és Jordánia vezető körei mind reak- ciósabb álláspontot foglalnak cl), a dél-arábiai válságot a fel-fellángoló jemeni polgárháborút figyelembe véve olyan zavaros helyzetet kívánnak teremteni, amelynek kereteiben könnyebbé válnak a Szíria-eL lenes akciók. A válságjelenségekről érkező hírek mellett jóleső érzés volt hallani a héten a keletnyugati eszmecsere néhány pozitív megnyilvánulásáról. Ochab lengyel államfő Olaszországban járt, Moszkvában előkészítő tárgyalások kezdődtek egy esetleges szovjet—angol barátsági szerződésről. Párizsban diplomáciai párbeszéd folyt Pompidou miniszter- elnök esedékes Szovjetunió-beli látogatásáról. Lehetőségeinkhez és eszközeinkhez képest a magyar diplomácia is kivette részét ebből a mozgásból. Budapesten járt Nilsson svéd külügyminiszter és a termékeny együttműködés szellemében tanácskozott hazánk vezetőivel. A tárgyalásokon megnyilvánult több nemzetközi probléma hasonló megítélése. A budapesti vendégkönyv a belga és az iraki külügyminiszter, valamint az osztrák kormányfő érkezését jelzi a közeli hetekben. Képviselőink részt vettek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának jubileumi ülésszakán is, ahol Bíró József külkereskedelmi miniszter jelentős felszólalásában vázolta a kelet—nyugati gazdasági együttműködés új lehetőségeit, kiemelve hazánk esetében a gazdasági mechanizmus reformiának jelentőséget énnen e kapcsolatok c-ornnontiából. Természetesen Magyarország is aláfria az ülésszakról kiadott „genfi deklarációt”, ame’vben az EGB a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fokozására szólított fel, Réti Ervin ATHÉN (MTI): A parlament feloszlatása után — jelentik a hírügynökségek — Georgiosz Papandreu, a Centrum Unió vezetője, felhívást intézett a görög néphez. Papandreu ebben azzal vádolta a Kanellopulosz-kormányt, hogy az a „király kabinetje” és harcra szólította ellene a görög népet. Az AP szerint a marathon! békemenet szervezői végül is úgy döntöttek: elhalasztják a vasárnapra tervezett hagyományos béketüntetést. Mint ismeretes, a Kanellopulosz-kor- mány előzőleg betiltotta a ma- rathoni békemenet megtartását. A szervezők úgy határoztak, hogy a tüntetést a május 28-i választások utáni időre halasztják. A SEATO katonai paktum szakértőinek értekezlete amerikai, angol, ausztráliai, új-zélandi, Fülöp-szigeti és thaiföldi katonai szakértők azokat az intézkedéseket vitatják meg, amelyek „e térség védelmére szükségesek a kommunista fenyegetés ellen”. Sajtó- értesülések szerint az Egyesült Államok a vietnami háború alakulását tárgyalja meg a paktum részvevőivel. WASHINGTON (MTT): Washingtonban megkezdődött a délkelet-ázsiai katonai paktum, a SEATO katonai szakértődnek 26 .értekezlete. A tanácskozás a SEATO kedden kezdődő külügyminiszteri értekezletének előkészítése. Az értekezlet munkájában nem vesznek részt a francia 1 katonai szakértők, valamint Pakisztán képviselői sem. Franciaország már korábban visszavonta képviselőit a SEATO katonai szervedből, Pakisztán pedig az utóbbi időben nem vesz részt a szervezet munkájában. A kiadott hivatalos közlemény szerint az ülésszakon az a diákokkal szolidáris tanárokat is megpróbálják megfélemlíteni. Az ügyész például négy év börtönbüntetést kért García Calvo professzor ellen, akinek ügye rövidesen tárgyalásra kerül egy polgári bíróság előtt. Az egyetemi tanárt elbocsátották állásából, mert 1965 októberében együtt tüntetett a diákokkal. Ugyancsak az AFP közli, hogy El Ferrolban, Franco szülővárosában 10 munkást őrizetbe vettek, mert háromezer társukkal együtt tüntettek a francoista szakszervezetek helyi központja előtt. Ügyüket katonai bíróság tárgyalja. A spanyol kormány Franco elnökletével ülést tartott és foglalkozott a napok óta tartó diáktüntetésekkel. Az ülésen elhatározták, hogy a „rossz magaviseletű” diákokat megfosztják a katonai szolgálat alól való mentesség kedvezményétől. A kormány döntését Manuel Fraga tájékoztatásügyi miniszter ismertette az ülés után újságírókkal. Bejelentették, hogy a kedden és szerdán őrizetbe vett diákok közül hármat katonai törvényszék elé, ötöt polgári bíróság elé állítanak, kilencet pedig megbírságolnak. Mint az AFP utal rá, a spanyol hatóságok Francóck bc§oroztatjiik a tüntető diákokat Három diákot katonai bíróság elé állítanak között. Ezek a kispolgári vezetők a forradalom első napján a megegyezés útjára léptek a burzsoáziával. Támogatásuknak és a tömegek hiszékenységének köszönhető, hogy a polgári liberálisokból álló „ideiglenes kormán}'” hivatalba léphetett. Kettős hatalom alakult ki ily módon: a munkásokat és parasztokat képviselő szovjetek, és a burzsoázia hatalma. Az ideiglenes kormány csak homályos Ígéreteket tett a társadalom átalakítására, a földosztásra, — mindezeket azonban a békekötésig el akarta halasztani. |U inderről a tömegek mit sem tudtak, s a forradalom által felszínre dobott kispolgári vezetők nem is siettek felvilágosítani őket. Ök amúgy sem akarták a forradalom továbbfejlődését: vágyaik netovábbja a oolgári demokrácia volt. A Pétervá- rott tartózkodó bolsevik vezetők véleménye megoszlott, voltak akik azonnal fegyveres felkelést akartak kirobbantani az ideiglenes kormány megdöntésére, mások kényszeríteni akarták azt a nép követeléseinek teljesítésére. A bolsevikok vezetője, Lenin hosszú emigráció után április 16-án érkezett Pétervárra. A pályaudvar előtti teret zsúfolásig megtöltő munkások és katonák előtt beszédet mondott, amelyben a nép legfontosabb követeléseinek megvalósítását sürgette. Másnap ült össze a párt központi bizottsága, amely előtt Lenin ismertette a forradalom továbbvitelére vonatkozó terveit „A proletariátus feladatai a jelenlegi forradalomban” címmel felhívta a párt figyelmét, hogy kettős hatalom tartósan nem állhat fenn. A burzsoázia csak az alkalomra vár, hogy felszámolja a szovjetek hatalmát. A munkásoknak és parasztoknak éppen ezért meg keü dönteniük az ideiglenes kormányt, de nem fegyveres felkeléssel, hanem a „Minden hatalmat a szovjeteknek!” jelszó valóra váltásával. Meg kell győzni a munkásokat, parasztokat és katonákat arról, hogy az ideiglenes kormány nem akarja igazságos, annexiómentes békekötéssel befejezm a háborút, hanem elődeihez hasonlóan, hódító törekvései vannak. Nem ad földet a parasztoknak, hiszen az orosz burzsoázia ezer szállal kötődik a nagy- birtokosokhoz, a bankokon keresztül maga is haszonélvezője a nagybirtok-rendszernek. Ha viszont a szovjetem kezükbe veszik a hatalmat, A velejéig korhadt cári " rendszer az első világháború súlyos megpróbáltatásait, a háború során fegyverhez jutott tömegek öntudatra ébredését nem bírta ki. A paraszti és munkástömegekben felhalmozódott megaláztatás, nélkülözés, keserűség elöntötte Oroszországot, s elsodorta a cári trónust. A forradalmi mozgalom sikerét könnyítette, hogy a politikai hatalomhoz nem jutott burzsoázia és a háborúban szövetséges országok (Anglia, Franciaország és Olaszország) is a cár ellen fordultak. Ez utóbbiak páifordu- lását az idézte elő, hogy a cár — a forradalmat megelőzendő — különbéke kötésére készült Németországgal, ami érzékenyen érintette volna az antant-hatalmakat. Az orosz és a szövetséges burzsoázia azonban csak palotaforradalomra készült: nem akarta a cári rendszer bukását. Miklós fiát akarta trónra ültetni, s folytatni a háborút „a végső győzelemig”. A tömegek elemi erővel feltörő mozgalma, amelyet a pet- rográdi katonaság is támogatott, elsöpörte a cári önkény- uralmat. 1917. február 27-én győzött a polgári demokratikus forradalom Oroszországban. Még aznap este — a bolsevikok felhívására — megalakult a Munkás és Katonakül- döttek Szovjetje, összetétele azonban mensevik (jobboldali szociáldemokrata) és eszer (parasztpárti) többségű volt. Szocialista jelszavakat hangoztattak ezek is, és a tömegeknek még nem volt módjuk különbséget tenni szavaik és tetteik munkás-paraszt forradalmi demokratikus diktatúra jön létre. Ez már több mint a polgári demokrácia, — de még nem proletárdiktatúra. Ez a hatalom demokratikus békét köthet, elkobozza a földesúri birtokokat és átadja a parasztságnak. Nem iránt ulna közvetlenül a tőkés rendszer ellen, de — a bankok államosításával és nemzeti bankban történő egyesítésével — felülről —, termelés és elosztás szovjetek által gyakorolt ellenőrzésével pedig — alulról Korlátozná a nagytőke hatalmát. T enin az ülésen javasolta a párt nevének megváltoztatását: a szociáldemokrata jelzőnek kommunistával történő felváltását. Ugyanezt az elnevezést javasolta Lenin a nemzetközi munkásmozgalom forradalmi erői számára. Ezen a gyűlésen beszélt Lenin először a kommunista tnter- nacionálé megalakulásánál! szükségességéről. A központi bizottság heves vita után elfogadta Lenin téziseit az elkövetkező időszak stratégiájáról és taktikájáról, amelynek sikere a szocialista forradalom békés győzelmét eredményezte volna /'k%zor- szágban. A mensevikek és eszerek azonban elárulták osztályostársaik érdekeit, s az uralkodó osztályok szolgálatába szegődtek. Így a burzsoázia 1917. nyarán nyugodtan rájuk bízhatta a kormányt, hogy ők végezzék el a legal ábbvaló munkát, amelyet magát szocialistának nevező párt végrehajthat: a forradalom erői elleni támadást. 1 gy Oroszországban nem valósulhatott meg a forradalom békés győzelme. A zseniális terv azonban, amelyet Lenin 1917. áprilisában kidolgozott, ma is alapját képezi a modem proletár-stratégiának és taktikának. Lenin a demokráciáért folyó harcot nem a szocializmusért folyó küzdelem akadályának, hanem feltételének tekintette. Elsőnek mutatott rá. hogy korunkban már nem a félfeudális elemek, hanem a monopoltőkések képezik a demokrácia legfőbb akadályát. Ezért fonódik egybe a monopoltőke megfékezéséért folytatott harc m demokrácia kivívásáért, megvédéséért és kiterjesztéséért vívott küzdelemmel. Ezért minden a demokrácia felé tett lépés — lépést jelent a szocializmus felé is. Ez az Áprilisi tézisek mának szóló legfőbi* mondanivalója. Csonka Rózsa Mire tanítanak az ötvenéves „Áprilisi tézisek”? Johnson elnök azt hangoztatta, hogy a latin-amerikai államoknak „össze kell fog- niok, egymást kell segélyezniük”. Dél-amerikai körök a: nban a konferenciára reagálva azt hangoztatták, hogy az ilyesfajta program csak akkor lehetséges, ha Washington lemond a kontinens gazdasági kiaknázásáról, s kéáz politikájának gyökeres átalakítására. A latin-amerikai sajtó egy része rámutat: az Egyesült Államok milliárdokat fordít havonta a vietnami háború folytatására, de a dél-amerikai kontinens számára főként csak hangzatos ígéretei vannak. WASHINGTON (MTI): Washingtoni politikai megfigyelők általában elégedetlenül nyilatkoznak a latin-amerikai államfők most véget ért csúcstalálkozójáról. Bár Johnson elnök búcsúnyilatkozatában azt hangoztatta, hogy az értekezlet „eredményes munkát végzett”, a tulajdonképpeni mérleg vajmi kevés sikert tud kimutatni. A szakértők mindenekelőtt rámutatnak, hogy a washingtoni erőfeszítések ellenére Punta del Esteben szó sem volt egyetemességről: Bolívia eleve nem vett részt az értekezleten, Ecuador elnöke, Arosemena pedig nem volt hajlandó aláírni a Washington által előkészített záróközleményt, mivel elégedetlen volt Johnson ígéreteivel. Leoni — Venezuela és Bala- guer — Dominika elnöke, a tanácskozás befejeztével leszögezte, hogy Punta del Este gyakorlatilag „semmi újat nem hozott”. A dél-amérikai államfők, akik a közös piac elfogadása fejében nagyobb segélyt vártak problémáik megoldásához az Egyesült Államoktól, gyakorlatilag üres kézzel távoztak. Johnson csak általános ígéreteket adott arra vonatkozóan, hogy az USA az 1970— 85 között kialakítandó közös piacot támogatni fogja. Az elnök azonban a határozott követelések ellenére sem ígérte meg, hogy az USA felülvizsgálja a latin-amerikai nyersanyagokért és más termékekért fizetett árakat és nem ígért vámkedvezményeket sem. NEW YORK: Michael Comay, Izrael állandó ENSZ-képviselöje a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett levelében azzal vádolja Szíriát, hogy szabotálja a határkérdésről folytatandó tárgyalásokat és tárgyalások helyett inkább a harcot választja.
