Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-30 / 101. szám

Ünnepnapok... A vizkultúrás növényekről A szobanövények lelkiismeretes ápolása sok iff Őt vesz*' igénybe. Mint minden élőlény, a növény is megköveteli mind­azt, ami életfeltételeit biztosítja. Már a lakáéban való elhe­lyezéskor figyelembe kell venni ezt, s á növény sajátos igé­nyeinek megfelelően, elegendő világosságot és kellő hőmér­sékletet kell biztosítani részére. Ezek után még hátra van a kellő nedvességről való gondoskodás. Gyakran megesik, hogy a háziak — egyéb tennivalóik mellett — megfeledkeznek o növények locsolásáról. Sokszor már csak a sárguló levelek jelzik, hogy az öntözését kifelejtettük a programból. A vizkultúrás tartás általában minden növénynél alkal­mazható, még a közismerten száraz földet szerető Sansevieria is gyönyörűen nő, fejlődik. A fényigényes Filodendron, Dra- cena, Peperonia és a páfrányfélék is kedvelik az új kezelési módszert. A földből kivett virág gyökerét óvatosan, langyos vízben oly tisztára mossuk, hogy még homokszem Se maradjon a hajszálgyökerek között. Közben a vizkultúrás edény felső ré­szén levő négy-öt lyukat cserépdarabkával domborúan fed­jük be, majd a sérült és rothadt gyökerektől megtisztított növényt belehelyezzük. A cserepet — úgy, ahogy azt a földdel tesszük — forró vízzel fertőtlenített apró kaviccsal megtölt­jük. Az alsó részbe a tápoldatot öntjük. A tápoldat elkészíté­séhez a vetőmagboltokban éc földművesszövetkezeteknél leap- ható „Wo-pil” tápsókeveréket (egy csapott mokkáskanál 1 liter vízhez) használjuk. Az ültetést követően két-három hét után a párolgást tiszta vízzel — majd azt ezt követő 2—3 hét után — tápoldattal pótoljuk. Általában az oldatot nyolcheten­ként cseréljük, s minden alkalommal forró vízzel tisztítsuk meg az edényt. Réti Erzsébet Amikor még zsenge a borsó Magyar készülék: a (inométer A Kertészeti Kutató Intézet zöldségtermesztési osztályán Csatári Stiles Kálmán osztály- vezetővel beszélgettünk a zöld­borsóról, amely egyre jelentő­sebb szerepet játszik a zöld­főzelék-ellátásban. — Ma már csak paradicsom­ból és paprikából termelünk többet, mint zöldborsóból. Pa­radicsomból negyedmillió ton­na, paprikából több mint 100 000 tonna az évi termelés, ipart zöldborsóból pedig 1965- ben majdnem 30 000 kát hold- nyi területről kereken 54 000 tonnányi zöldborsót vettek át a konzervgyárak, illetve a mélyhűtő üzemek. — Ebben nem szerepel a frissen eladott áru és a korai primőr zöldborsó, amelyet Ba­ranyában, Nagy harsány kör­nyékén termelnek és amely májusra már piacképes. Az ot­tani klíma és talajviszonyok miatt a zöldborsót már a tél végén — január, február — el lehet vetni, g a termés igen korán beérik. De mennyiségi­leg ez nem sok, hiszen csak néhány száz holdon folyik itt a primőr borsó termesztése. — Az 54 000 tonna ipari zöldborsó jelentős mennyiség, nem ezzel van baj. Még csak nem is a termelt fajták minő­ségét lehet kifogásolni. A zöld­borsó kényes áru, s hamaro­san túlérik. Tehát az a lénye­ges, hogy megfelelő zsenges ó- gű borsót tartósítsanak akár konzervként, akár mélyhűtés sei. Más szóval, meg kell ta lálni azt a biztos módszer: amellyel a zöldborsó gépi ara tásának optimális időpontja meghatározható. bevált A műszert a Magyar Optikai Művekben már gyárt­ják is. — A műszeren fokbeosztású feszmérő található, amelynek mutatója jelzi, milyen mérték­ben surlódik a borsószem a műszerben. A kemény, túlérett szemek természetesen jobban kilendítik a mutatót, mint a zsenge szemek. A műszer mű­ködését laboratóriumi vizsgá­latokkal is ellenőriztük — meghatároztuk a borsószemek­ban végeztesse a termelővel a gépi aratást. Természetesen, az átvételi árat (amelynél idáig a csalóka szemnagyság volt az irányító tényező), úgy kell megállapítani, hogy a zsenge- ség megfelelő állapota legyen a legfőbb értékmérő. Vagyis * zsenge borsóért kell a legma­gasabb árat fizetni. — Ilyen módon lehet ver­senyképes a magyar konzerv­ipar. — Az amerikai konzervgyá­rak texturaméterrel állapítják meg a megfelelő zsengeséget, de ez a műszer nagy, helyhez kötött. Mi kicsi, a helyszínen használható készüléket java­soltunk, amellyel már a borsó- földön megállapítható a zsen- geség foka. Az amerikai és egy angol készülék alapján magyar főmérnök megszerkesztette fi- nométerjét, amely kitűnően Természetesen számos termelési prob­léma is felme­rni. Közismert, hogy a külön­böző botrsófaj­tának más a te- nyószideje. Ezt) napokban hatá­rozzák meg. Általában — a fajtáktól füg­gően — 20-28 nap a tény ész­idő. De kide­rült, ez az adat nagyon bi­zonytalan, sok­kal megbízha­tóbb számokat kapunk, ha az egyes fajták összes/ hasznos hőmérséklet- szükségletével számolunk. En- r«ek a módszer­nek segítségével majdnem teljes pontossággal ki­számítható — a vetéstől kezdő­dően — a borsó zöldérésnek ideje. Külön problémát je­ben alkoholban nem oldható lent a zöldbofrsóaratás nagyon anyagok mennyiségét — és az rövid időtartama. Az optimá- ellenőrző vizsgálat azt mutat- lis zsengeséget követően a ta, hogy a műszer jól működik, zöldborsó legfeljebb négy nap Ezzel elértük, hogy nincs szűk- alatt teljesen túlérett és így ség a zsengeség fokának meg- ebből a szempontból használ- állapításához bonyolult labo- hatatlanná válik. Ezért célsae­— A műszer használata le- ruTlek * aoldborsoaratás hetővé teszi, hogy a konzerv- idejét a vetés szakaszosságával ipar a legkedvezőbb időpont- meghosszabbítani. — A magyar gyármányú finométer. Gyermekkoromban mindig örömöt hozott a vasárnap. Seggel szívesebben keltünk ’e» az ágyból, nyoma sem volt egyikünknél sem a hétköznapi durcás ébredésnek. Lármásan vonultunk ki a konyhába, friss vízzel fröcsköltük egy­mást, hogy az álom utolsó szikrája is eltűnjön. Ösztöké­lés nélkül látott ki-ki a dolgá­hoz, mert anyám értett hozzá, hogyan ossza be, hogy minden munkából mindenkinek jus­son. A fiúkra is rákerült a sor a mosogatásban, s nekem is kellett vizet, vagy fát hordá­id. Bekészítettünk mindent, emi az ebédhez kellett, felöl­töztünk, s türelmetlen csikó­ként vártuk, hogy apánk is előkerüljön, s induljunk a szokásos vasárnapi felfedező «takra. Beláthatatlanul sok hsaimat és felfedezmivalórt sejtett az a csabai határ. A Körös menti füzes izgalmas bújócskák színhelye lett. A öntözött tét selyménél puhább pihenőhely talán széles e vi­lágon sem volt És a nádas pi- e tavaiból olyan naphalat fog­tak ki apámék, ami a szivár­ványnál is ragyogóbb színek­ben pompázott. Hatalmas ét­vággyal estünk neki az ebéd­nek és soha sem tudott anyánk annyit pakolni, amit a négy éhes kamasz el ne pusz­tított volna. A délután, ha már elég meleg volt a fürdés ideje lett Vidáman lubickol­tunk, versenyt úsztunk egy­mással, aztán ráfeküdtünk a vízre, és a Körös lassú csobo­gással szállított visszafelé. Fá­radtan kapaszkodtunk a part­ra, leheveredtünk apánk mel­lé, s meséltünk neki. Ha lát­ta, hogy valamelyikünknek olyan mondanivalója van, amihez bizalmasabb légkör szükségeltetik, módját ejtette, hogy egyedül maradjunk. És Ilyenkor kitárulkozott előtte minden gyereke. Neki beszéltek a fiúk az el­ső kislányról, akit szerettek volna hazakísémi, neki mond­tam el én is, hogy az iskola sarkánál már harmadik napja áll egy fiú, s amikor hazafelé megyek, tíz lépésre jön utá­nam. De ilyenkor mondtuk el a hét közben szerzett négyes történetét, cseppet sem szépít­ve azt. Amikor közeledett az iskola vége, ilyen beszélgeté­seken dőlt el, mit is szeret­nénk, illetve mivel egyiknek- másiknak sehogy sem sike­rült amit szeretett volna, hogy mi is legyen hát belőlük? Évék szaladtak el azóta. Ki- ritkították, parkosították a füzest, s a hatalmas strand Barátunk-e a fájdalom? LAKBERENBEZÉ; Fekhely és pihenés Egyszemélyes fekvőhely korszerű elhelyezése. A heverő háttérbe szorította a hagyományos hálószobát mert a lakószobákat egyúttal alvásra is alkalmassá teszi. A rekamiék és heverők éjszaka kényelmes alvást biztosítanak, teppal pedig pihenésre hasz­nálhatók. A heverők előnye, hogy könnyebb, változatosab - ban elhelyezhetők, mint az ágyak, vagy rekamiék. Kü­lönféle célszerű összeállítás készíthető belőlük, az alapte­rület lehetőségeinek megfele­lően. Elhelyezhetők sarokban, vagy kettős ágy módjára, egy- j más mellé állítva. I Fejlődést jelent az új lakó- szoba típus kialakítása: ily j módon egy-két nagyobb szoba j helyett, több kisebb helyisé­get nyerünk. Kísérleteznek mozgatható, szekrényszerűen, kiképezhető válasz-, illetve1 közfalakkal is, amelyekkel a lakótér egyik vagy másik ré­sze csökkenthető, illetve nö­velhető. Régebbi lakásokban, ahol a szobák nagyok, ezt el­érhetjük a bútorok megfelelp elrendezésével, a helységek kettéosztásával, függönyökké! stb. A fekvőhelynek természete­sen elsősorban az egészséges, kényelmes alvást kell biztosí­tania. Ha azonban az elhelye­zést célszerűen oldjuk meg, kihasználhatjuk nappali pihe­nésre, társasági célokra is. Az ágy elhelyezésekor nem sza­bad megfeledkezni arról, hogy szükség van a hálóhely mel­lett toalettsarokra, valamilyen alkalmatosságra a könyv, az óra, a cigaretta részére. többnyire kétfelvonásos drá­ma. Az első felvonás alatto­mosan játszódik le a szövetek mélyén. Amikor kigyulnak a fényék — fel’ép a fájdalom — már túl késő. benne vagyunk a második felvonásban. A fáj­dalom még megnehezíti és szomorúvá teszi az amúgy is vesztett csatát. A fájdalom a rák esetében gyakran akkor jelentkezik, amikor már nem operálható. Az idegzsábával jelentkező, hosszan tartó, csak­nem elviselhetetlen fájdalom érthetetlen. Ha a természet figyelmes volna és gondos­kodnék rólunk, vesekő esetén például már akkor figyelmez­tet, amikor még apró, homok­szerű és természetes úton el­távozhat. A szívbetegségek többsége is fájdalom nélkül lo­pakodik a szervezetbe — állít­ja Lerirche. A vészcsemgő te­hát olykor néma marad. Nem­hiába jelentette ki Penzoldt, hogy azok a betegségek a leg­veszedelmesebbek, amelyek nem fájnak. Jó barátunk-e a fájdalom, vagy ellenségünk? Hol jó ba­rát, hol ellenség. Egy bizo­nyos: az orvosnak mindenkor kötelessége felvenni a harcot a fájdalom ellen, egyben megszüntetni az okot, amely azt kiváltotta. Dr. Marék Antal vakbélgyulladás első érzékel­hető tünete a fájdalom. A leg­több hasi katasztrófát, mint amilyen a bélcsavarodás,- nem lehetne diagnosztizálni, ha­nem jelentkeznének a hasban a görcsös fájdalmak. Ha sze­münk érzéketlen lenne, nem észlelnénk idejében a bele­esett idegen testeket és köny- nyen elveszthetnénk szemünk világát. Ha törés esetén nem éreznénk fájdalmat, zárt tö­résből könnyen nyílt törés le­hetne. Fájdalom nélkül nem lehetne diagnosztizálni a gyo­morfekélyt Az orvosi irodalom 20—25 olyan esetet ismer, amikor a betegek semmiféle fájdalmat nem éreznek. Legutóbb a bra­zíliai Sao Faulo klinikára vit­tek be egy fiút súlyos oomb- csonttöréssel. A gyerek nevet­ve fogadta a köréje seireglett orvosokat. Veleszületett tulaj­donságánál fogva semmiféle fájdalmat nem érzett. Ezeket az embereket ne irigyeljük, mert életük állandó veszede­lemben forog. Ezek szerint tehát a fájda­lom a természet figyelmessége az emberrel szemben. Lerirche francia sebész, aki könyvet írt a fájdalom sebészetéről, többedmagával ellenkező véle­ménnyel van. Lerirche — fran­cia szellemességgel — úgy gondolja, hogy a betegség A BaltiAen&er sótartalma Szovjet óceanografusok el­készítették a Balti-tenger só­tartalmára vonatkozó hosszú időre szóló előrejelzést. A tu­dósok feltevése szerint a Bal­ti-tenger hidrológiai viszonyéi és a naptevékenység közöt/ összefüggés mutatkozik. A prognózist a Pulkovói Csillag- vizsgáló Intézet azon adatai alapján állították össze, me­lyek a naptevékenységek va­lószínű lefolyását 1975-ig iel- zik. A szovjet tudósok véle­ménye szerint a nap tevékeny ség fokozódása idézi elő azo­kat a hosszan tartó viharokat, nyugati szeleket, amelyek a Kattegat-tengerszoroson át a nagyobb sótartalmú atlanti vi­zeket a Balti-tengerbe sodor­ják. Most értük el azt az idő­szakot, amikor a Balti-tenger sótartalma már nem növek­szik, a legközelebbi években viszont a naptevékenység vár­ható általános csökkenésének megfelelően a sokévi átlagos értékre fog csökkenni. cNmMSi7 1967. április 3ü„ vasárnap mellett azt hiszem nincg már látogatója a Körös-parti in­gyen strandnak. De a vasár­napok emlékét nem fakítja meg az idő. Azok az őszinte beszélgetések a lusta folyó mentén, apám pedagógiai tu­dományát dicsérik még ma is. ★ Manapság sokat beszélünk, írunk és olvasunk arról, ho- P 'an kell helyesen gyermeket nevelni. Mit tegvünk, hogy őszinte leeven a szülőkkel? E vitához hozzászólásként szán­tam a gyermekkori emléke­ket Bizonyítékul, mit jelent a gyermek számára, ha érzi a szül® törődést És nemcsak abban, hogy megvan a ruhája, és a na­gyobb darab kenyere. Többet ér egy bizalmas, kedves félóra az apával, mint a játékbolt legnagyobb holdrakétája. —d — Horg;o Fehér és valamilyen élénk szín kombinálásával készítjük, s minden ötödik sornál vált­juk a színt Készíthető gyap­jú-, bébi- vagy selyemfonál­ból. Csak két téglalapot kell horgolnunk, melynek vállré­szét (kb. 11—11 cm.) össze­varrjuk. Az oldalait ugyan­csak varrjuk össze, itt kb. 16— 18 cm-t szabadon hagyunk a kar részére és ezt azután 8 soron keresztül két színnel körülhorgoljuk. A fonál vas­tagságától függően 100—120 láncszemmel kezdjük mun­kánkat 1. sor: A láncszemsort be­horgoljuk rövidpálcával. 2. sor: 3 láncszem a máso­dik rövidpálcára 1 egyráhaj- tásos pálca, a következő má­sodik rövidpálcára 3 egyrá- hajtásos pálca, ismételünk. 3. sor: 2 láncszem után min­den pálcára egy rövidpálca. A fájdalomtól való irtózás az önfenntartási ösztön csoport­jába tartozik. A fájdalom ré­mülettel töltötte el a jelensé­geket nem ismerő ősembert és félelmet ébreszt a mai, kifi­nomodott idegrendszerű em­berben is. Sokan úgy vélik, hogy a fájdalom a szervezet védekezése a veszedelemmel és má® kóros behatással szem­ben. Afféle vészcsengő, amely jelzi a testben beálló zavaro­kat Ha nem is mindig, de leg­többször valamely testrész fájdalma hívja fel a figyelmet a betegségre. A szülési fájda­lom az egyedüli, amely nem betegséget jelent, hanem egy élettani folyamat kísérője. Azok, akik a fájdalmat „jó barátnak” tartják, emlékeztet­nek a fájdalom hasznos voltá­ra. A csecsemő éhségfájdalmat érez, ha táplálékra van szük­sége és ilyenkor keserves sí­rással figyelmezteti az elfog­lalt, vagy feledékeny édes­anyát, a szoptatás- idejére. A

Next

/
Thumbnails
Contents