Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-29 / 100. szám
Előre sä IX* pártkongresszus határozatainak végrehajtásáért! V«» Péter az egyik vezérlőberendezés szerelésén dolgozik zt Nagy Októberi SsoeiaUsta Forradalom SO, évfordulójának tiszteletére A verpeléti Dózsa Tsz munkaversenyre hívja ki az egri járás közös gazdaságait A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére a verpeléti Dózsa Tsz munkaversenyre hívja ki az egri járás termelőszövetkezeteit. A közös gazdaság tagsága és vezetősége a következő felajánlásokat tette: A munka termelékenységének növelésével a tsz az idén 5 százalékkal növeli halmozott bruttó termelési értékét, ugyanakkor a termelési költségeket 5 százalékkal csökkenti. A kertészeti termelés bruttó termelési értékét 25 százalékkal emelik. A szőlő növényvédelménél megvalósítHitel — szaktanács — értékesítési lehetőség kisállattenyésztésre (Tudósítónktól): A gyöngyösi járási földművesszövetkezeti központ hathatósan segíti a kisállattenyésztés kialakítását. Sok segítséget jelent ez a lehetőség elsősorban a csökkent munka- képességű embereknek, jövedelem-kiegészítésre. Az FJK segítséget nyújt a járás minden községében nyúl-, méh-, baromfitenyésztésre, gyógynö- vónygyűjtéshez, csiga- és kecskebékafogáshoz. Az utóbbiakkal, nem nagy fizikai erőfeszítéssel exporttervek teljesítéséhez járulhatnak hozzá a gyűjtők. A különböző kisállattenyésztés kialakításához mezőgazda- sági hitelt kaphatnak a dolgozók, s az fmsz házhoz szállítja a szükséges felszereléseket, ketreceket, kaptárokat s ugyanakkor az értékesítésre kerülő állatok elszállításáról is gondoskodnak. A járásban sok példa vaa már arra, mennyire kifizetődő a kisállattenyésztés. Hevét István rokkant-nyugdíjas tsz- tag nyúltenyésztéssel foglalkozik, s évente kb. 1000 forint jövedelmet hoz egy tenyész- nyúl. A földművesszövetkezet ezzel a kezdeményezéssel egyaránt szolgál egyéni és közös érdeket is. He... he... hetek Fesztiválok és találkozók sorozata bolygatja meg mostanában a hétköznapok unalmát, gazdag programmal és meghökkentő elnevezésekkel. Azt olvastam az egri Dobó téren felállított transzparensen és az egyik kirakatban, hogy „NADRÁG HETEK”. (!) Néhány percig fogalmam sem volt róla, mit is jelent, és egy kissé hiányoltam, hogy csak az elnevezés szerepel a táblán, de a programot nem ismerteti a rendezőség. Ez a kétség azonban nem tartott sokáig, mert máris rájöttem, miféle rendezvények láthatnak napvilágot a nadrághetek alkalmából; 1. Sliccfesztivál borkóstolóval ét városnézéssel egybekötve. 2. Felhajtás és felhajtó nélküli nadrágok barátságos labdarúgó-mérkőzése. 3. Találkozó a hosszú és a rövid nadrágok között. 4. Ankét a férfiéi a női nadrágok egyenjogúságáról. 5. Ülepverseny értekezlettel egybekötve. 6. A kantáros nadrág lélektani hatása a serdülőkor alapvető kérdéseire címmel tudományos előadás stb... Ha már a „hetekben” benne vagyunk, még másféle rendezvényeket is javasolnánk, abban a reményben, hony kiválnak és sikerül haladó hagyományokat kiépíteni. Például igen érdekes lenne egy háromnapos zoknifesztivál, amelyre megfigyelőként harisnyatartókat is meg lehetne hívni. Továbbá szellemi vetélkedőket kellene rendezni a cipőfűzők és a tojáshéjak között Elképzelhető, hogy ez alkalommal bagarolbemuta- tók is színesítenék a programot, esetleg néhány újabb típusú talpfényező bevonásával. A nadrághetek — minden bizonnyal — egy újabb fesztivállavina kezdetét jelentik. E kis írásunkkal azt reméljük, bogit a további rendezvények során javaslatainkat elfogadják, azokat méltányolják és napirendre tűzik. A „tűzikT-ről jut eszembe: mi lenne, ha tűzőheteket is rendeznének, ahol sok mindent lehetne tűzni?.~ — kátii — len és rendszerint indokolatlanul az általánostól és az átlagostól eltérő bánásmódra apellál. Sokaknak nem tetszik a társadalmi rendünk lényegéből fakadó, azonos horizonton mozgó közérzet, ki akarnak ebből tömi, mindenképp bizonyítva önnön különbözőségüket. Találó példa erre dr. E. Gy. fiatal, kezdő orvos, aki lapunk egyik írására válaszolt levélben. Azt írja lekicsinylő gúnnyal, hogy ők külön olyan társadalmi munkát — baromfi- és állatállomány összeírása —, mint a pedagógusok, nem végeznek. Mindazon túl erély- lyel leszögezi: „A társadalomtól meg jogosan várunk el hálát, elismerést munkánk után.’* Társadalmunkban a tehetség; a végzett munka kvalifikáló természete méri, differenciálja az embereket, s ez szabja meg kinek-kinek egzisztenciális helyzetét is. Új uborkafák sarjadzanak ? P. termelőszövetkezeti elnök hetedik éve. Mezőgazdász. Jó eredménnyel végezte el az agrártudományi egyetemet Tehetséges mérnökember. — Igen, mi mezőgazdászok, valahogyan „kilógunk” a falu értelmiségéből. Egy lányos mama azt mondta: „Nem adnám a lányomat ilyen tsz-paraszt- hoz!” Főleg a külsőből ítélnek meg bennünket. Bakancs, csizma, köznapi gúnya. Nem vagyunk olyanok, megjelenésre sem, mint akiket a gyufás- dobozból húztak ki. Mint a pedagógus vagy az orvos. Hogy sérti-e az önérzetünket? Any- nyi a munkánk, hogy nincs idő önérzeteskedésre. Tizenkét- tizenhat órát dolgozunk naponta, járjuk a földeket, esőben, sárban. A magunk munka- területén megtesszük azt, sőt többet is, mint a más foglalkozású értelmiségiek ott, ahová az élet állította őket... ★ A falusi értelmiség a parasztság szolgálatában áll. A falusi értelmiség benne kell, hogy éljen a falu mikrokozmoszában. Felelős küldetést kell teljesíteniük egész emberségükkel és egész képességükkel. Ez az egyetlen értékadó lélektani alapállás. Pataky Dezső — Mennyi tervem, elképzelésem volt. Aztán rájöttem, nem jó az, ha egyetemi végzettséggel túlságosan lelkesedik valaki a hivatásáért. Ha lelkesedik, akkor gyanússá válik az ember. Törtetőnek tartják, aki nagyobb pozíciót és fizetést akar. Azt mondom, a képesítés nélküli kollégáknak jobb a helyzetük, mert rájuk nem irigykednek, nem gyanakodnak... Az orvos, meg a mezőgazdász? Más világ az övék. Any- nyit mondok, ha egy pedagógus annyi társadalmi munkát végezne, mint egy orvos, nem állnák meg szó nélküL „A társadalomtól jogosan várunk hálát és elismerést!” Dr. T. L. körzeti orvos. Harminc és negyven közötti. Teljes őszinteséggel beszél: — Nézze, én ebben a rendszerben szereztem az orvosi diplomámat Választhattam volna más szürke pályát is, de én orvos akartam lenni. Ezt a rendszert demokratikusnak és alapvetően igazságosnak tartom, mert mindenki számára biztosít egy startkövet. Aztán a versenypályán a tehetség és a szorgalom dönti el, ki meddig juthat. Különbnek csak azért tarthatja magát az ember, mert ő többre vitte, minit mások. Ne adjuk az idealistát: pénzre megy a játék. Mert az orvostól a pénzt irigylik. Talán nem dolgozom meg érte? Éjjel, nappal készen állok arra, hogy ha beteghez hívnak, megyek. A pedagógus leadja az óráját és kész, senki nem háborgatja tovább. Neki van ideje arra, hogy társadalmi munkát végezzen, hogy jelen legyen minden állami ünnepen. Ha én pedagógus vágyóik, akkor nekem is jut időm minden másra... Szó sincs itt holmi kasztrendszerről. Emberi különbségekről igen. Tegye csak mérlegre magát mindenki, tegyük csak mérlegre egymást, kinek mit szab a hivatása, lelküsmerete, ki mennyi áldozatot hoz az emberekért, a társadalomért.« Ne szépítsük a dolgokat: kialakulóban van holmi úrhat- námság, ami arra a kispolgári erkölcsi magatartásra vezethető vissza, amely úton-útféEgy társaságban csapongó beszélgetés közben a vidéki értelmiségre terelődött a szó. Ott mondta valaki: — Ha a „régi időkre”, az úgynevezett klasszikus értelemben vett falusi intelligenciára gondolok, természetesnek veszem, hogy címekkel, rangokkal mérték az embert. Am zavarba ejt és felháborít, ha most találkozom ilyen jelenségekkel. Az orvos például többre tartja magát a pedagógusnál, a pedagógus pedig nem tékinti magával egyenrangúnak a más foglalkozású és iskolázott többieket. Kérdem azt, miért fogadják el a szimpla érettségis, képesítés nélküli „tanítócskát” inkább értelmiséginek, mint azt a szövetkezetben dolgozó mezőgazdászt, aki egyetemen szerezte diplomáját?!.« Több faluban Jártam, pedagógust, orvost, gyógyszerészt és mezőgazdászt kérdeztem meg, hogy a „miért”-re megfelelő választ kapjak. „Talán tartanak tőlem ••• Az egyetemről kikerült fiatalok rendszerint tele vannak ambícióval. Erre nagyszerű példa P. {5. Egyetemi tanulmányait kitűnően végezte magyar—történelem szakon. Hat éve tanít e-~- négyezer lelkes '-lu iskolájában. A nyolcadikosok osztályfőnöke két éve. — A körülmények? Mondjuk: kielégítő... Az iskola új, nemrég építették, a tantermek egészségesek, világosak. Hárman vagyunk egyetemi végzettséggel. Egyik kollégám ebből kultuszt csinál, mindig odaírja a neve alá, hogy .középiskolai tanár”. Én sosem éreztettem senkivel a különbséget, nem kérkedtem azzal, hogy a többiekénél magasabb képzettséggel rendelkezem. Summa cum laude. Dolgoztam rendesen, tisztességgel és szorgalommal, elvégezve, amit rám bíztak. Nem húzódtam a munkától, akkor sem, ha a többiekéhez viszonyítva sokallottam is önmagámban. No, azért nem vagyok az a példány, akit spirituszba kéne rakni és úgy mutogatni, mint valami csodabogarat!... Mikor osztályfőnökké minősítettek, megköszöntem. De minden meghatottság nélkül. Egyszerre fanyarrá változik a hangja: Lélektani alapállás hogy mondja él véleményét az egri üzem munkájáról... — Gyárunk valamennyi szocialista országnak és több nyugati országnak exportál olyan gépeket, amelyekhez Egerben készülnek az elektromos vezérlő berendezések. Hat év óta ismerem az egrieket, s kánkait, és minden ön dicséret nélkül állíthatom: gyártmányaink a legmodernebb technikai követelményeknek is megfelelnek. Fiatal, kitűnő kollektíva dolgozik az üzemben. Igyekszünk lépést tartani a technikával, s mindent elkövetünk, hogy vállalatunk, A külalak, a látszat, a Heves megyei Elektromechanikai és Vasipari Vállalat Kocsis Bemát utcai üzeménnek esetében alaposan becsapja az embert. Ugyan ki gondolná, hogy ebben a kívülről elhagyatott, élettelennek látszó üzemben már évek óta világszínvonalon dolgoznak? A szakmabelieken kívül valószínű senki Pedig így van, a legkisebb túlzás nélkül igaz ez a megállapítás Elég talán azzal bizonyítani, hogy a hazai ipar mellett olyan fejlett iparral rendelkező országok, mint a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Görögország, Anglia és India már évek, óta „kuncsaftja” az üzemnek. Évről évre visszatérnek a Kocsis Bernit utcába, s újabbnál újabb berendezéseket kémek. Megyénkben nincs is olyan gyár, üzem, vagy vállalat, amelynek úgy keresnék termékeit, amelynek akkora nemzetközi piaca lenne, mint a Kocsis Bernét utcai üzeminek. Nem véletlenül büszke tehát Kiss Sándor üzemvezető vállalatára. A kezdettől itt dolgozik, előbb mint csoport- vezető, majd művezető: jelenleg min, hová és kinek dolgoznak? — Most készült el a Diósgyőri Gépgyár részére agy dróthúzó gépsor folyamatos szabályozását biztosító elektromos vezérlő berendezés. A gumivulkanizáló prés vezérlő berendezéséből eddig már több százat készítettünk, a gyártása jelenleg is folyamatban van. A Csehszlovákiának, Szovjetuniónak exportált gépegység mechanikus része Csepelen, a vezérlő berendezés« pedig nálunk készül. — Ügy hallottuk, bogy az egyik elektronikus berendezésük az idei szegedi szabadtéri játékokon főszerepet’* kap majd... — Valóban ügy van. Már javában megy a munka a tirisz- toros fényszabályozást biztosító berendezés gyártásán. Magyarországon először került sor ilyen fényszabályozó üzemibe helyezésére. Reméljük, beválik, és méltóképpen képviseli majd vállalatunkat a szegedi publikum előtt Még csak a kísérleti gyártásnál tartanak a 60 grammos polyzon berendezésnek, de Lengyelországból máris érdeklődnék iránta. — Magyar szabadalom alapján, és részben a vállalatunk tervei alapján gyártjuk. — Mit tud ez a berendezés? — Az élelmiszeriparban és a vízgazdálkodásban a szerves anyagok eltávolítására használják. Amíg a Kocsis Bemét úti üzemben nem gyártottak mágneses asztalokat eddig drága valutáért importálta a magyar ipar. Most már nem... — Ezek a mágneses asztalok a szerszámgépekkel megmunkálandó alkatrészek rögzítését végzik. Eddig exportból szerezte be a magyar ipar. így aztán érthető, hogy nagyon nagy a kereslete. Az idei Budapesti Nemzetközi Vásár kiállítói között is helyet kapott a Kocsis Bernét Úti üzem, — Elkészült az élsó, Magyarországon eddig még nem alkalmazott automata galvanizáló sor vezérlő berendezése. Az ipari vásáron megtekinthetik piajd az érdeklődők. Budapest biztonságos közlekedését Irányítja majd a „zöldhullám” ... — Mi a jelentősége? — Akadálytalan közlekedést biztosít... Egy percig sem lehet vitás: az omladozó kerítések mögött nagyon komoly munka folyik... — Berendezéseinkkel itthon és külföldön egyaránt elégedettek. Eddig még egyetlenegy kifogás sem érkezett Világ- izínvonálon emlegetik munmondhatom, hogy kitűnő partnerekre találtunk bennük. Évről évre fejlődnék, s kétség nem fér ahhoz, hogy munkájukat világszínvonalon végzik™ Koós József üzemünk még az eddiginél Is jobban dolgozzék ... S nehogy elfogultsággal vádolja meg valaki is az üzemvezetőt, ezért megkértük Mohácsi Nándort, a Diósgyőri Gépgyár műszaki ellenőrét, ják az ötnapos permetezési fordulót Az állatállomány jelentős növekedése ellenére biztosítják a teljes takarmány- és alomellátást úgy, hogy például, holdanként 30 mázsa lucemaszénát termelnek. Az üzemen belül üzemágak és brigádok között szocialista munkaversenyt szerveznek, amelyet a kampánymunkák befejeztével értékelnek. Az első helyezettek tárgy, és könyvjutalomban részesülnek. A jó munkamódszerek elterjesztése érdekében szőlőtermesztési és állattenyésztési tapasztalatcserét szerveznek. Evek ótat Világszínvonalon ... Ülést tartott az Országos Földművesszövetkezeti Tanács megváltozott életének, igényeinek megfelelően kiterjesztette kereskedelmi hálózatát, továbbfejlesztette a felvásárlást és a különböző ipari ellátó szolgáltatásokat. A szövetkezés új formái terjedtek el és lettek népszerűvé. A SZÖ- VOSZ irányítása alá tartozó szövetkezetek taglétszáma 1966 végén elérte a 2 360 000-et A földművesszövetkezetek nyeresége 1963 óta megkétszereződött. Különösen sokat fejlődött a földművesszövetkezetek élelmiszer-kereskedelme, rohamosan nőtt a tartós fogyasztási cikkek forgalma. A tanács ezután megvitatta, majd elfogadta a beszámolókat javaslatokat. A felszólaló tanácstagok többsége javasolta a termelőszövetkezetekkel közös ipari és háziipari, illetve feldolgozó tevékenység szélesítését, a kereskedelem és a felvásárlás hálózatának továbhí javítását (MTI) Pénteken a SZÖVOSZ szék- házában ülést tartott az Országos Földművesszövetkezeti Tanács. Szirmai Jenő, a SZO- VOSZ elnöke, beszámolt a SZÖVOSZ május 15-én megnyíló VI. kongresszusának előkészületeiről, ismertette az Országos Földművesszövetkezeti Tanácsnak a kongresszus elé kerülő jelentését, a kongresz- szus határozati javaslattervezetét, valamint a SZÖVOSZ alapszabályainak módosítására előterjesztett javaslatot. Ezután részletesen elemezte a földművesszövetkezett szervek, valamint a SZÖVOSZ irányítása alá tartozó vállalatok és költségvetési szervek 1966. évi működését, s javaslatot tett az 1966. évi eredmény felosztására. A SZÖVOSZ V. kongresz- szusa óta eltelt öt év alatt a földművesszövetkezeti mozgalom nagymértékben bővítette tevékenységi körét: a falu
