Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-29 / 100. szám

Kétszázötven éve született Eger hírneves barokk festője, Kracker János If racker János Lukács ** festőművész kétszázöt­ven éve, 1717-ben született. Életrajzírói születésének helyét bosszú időn át hiába keresték. Ä lexikának, így a tekintélyes Thieme-Becker Künstler sem adott e tekintetben semmi bi- aonyoeat. Első életrajzírója, az egri Foltin János (Eger, 1909), csupán nevének idegen hang­zása és művészetének német iskolára utaló festőtechnikájá­ból következtette, hogy Krä­cker nem magyar föld szü­löttje, hogy ide, hozzánk, már Cérfikorának delén túl, mint érett és kiforrott művész érke- gett A művész cseh, illetve mor­va származását pedig onnét következtették, hogy Kracker a morva származású jászói pre­montrei prépost Sauberer And­rás meghívására érkezett Prá­gából hazánkba. , Végül is a véletlen folytán Fleischer Gyula tanár segít­ségével megoldódott a kérdés, aki a bécsi képzőművészeti akadémia anyakönyvéből kije­gyezte a hiteles adatokat és jeden századunk harmincas éveinek valamelyikén meg­küldte azt Szmrecsányi Miklós művészettörténésznek Egerbe. Ezen — most már kétséget ki­záró — hiteles adatok szerint: „Kracker János született Béosben, egy béosi képmetsző (szobrász) fia, akinek apja, Kracker József, a gabonapia­con lakott Az akadémiára be­vonult 1738. november 8.” Kracker János Sauberer já­széi prépostságáról 1764-ben telepedett át Egerbe és itt is maradt haláláig. Itteni mun­kálkodásának tizenöt eszten­deje alatt mindössze egyszer távozott külföldre, amikor Ausztriában a Japans templo­mot freskókkal díszítette , il­letve, amikor Eszterházy püs­pök megbízásából a tridenti zsinat megfestéséhez előkészü­leti tanulmányokat folytatott. A művész első munkája Egerben az új püspöki palota kápolnájának freskókészstése volt, amelynek sikeres elvég­zése utón a püspök állandó megrendelésekkel halmozta él a festőt, Kracker műveinek számba­vételét Szentiványi Gyula állí­totta össze, 1908-ban. Ezek sze­rint 42 darab vászonfestményt és 11 nagy freskóját ismerjük, mélyből hatot Jászó, egyet Aszód és négyet Eger vallhat magáénak. A festő első egri. munkája, a fentebb már emlí­tett püspöki kápolna freskója, « festő halála után, az 1800-as esztendőben, pusztító tűzvész martaléka lett. Kracker fres­kói díszítik az egykori káspré- posti. palota termeit, a voít servita rendház ebédlőjét, és a líceum könyvtárának mennye­zetét Oltárképei Egerben és a me­gye számos községének temp­lomaiban találhatók. Kracker János biblikus tárgyú mun­káit szemlélve megállapítható, hegy valamennyi alkotása e kor nagy művészéről tanúsko­dik, olyan művészről, aki egész életét, idejének minden per­cét művészetének szentelte. Szinte hihetetlen munkabírá­sa. Egerben tartózkodásának rövid másfél évtizede alatt nagyon sokat alkotott. A kitű­nő festő, a nagyrészt üres, ih­let nélküli, sok esetben silány művekkel jelentkező kortár- eak által irigyelt művész volt, aki kis igényű, lelkiismeretes, vállalásait pontosan teljesítő, szerény ember. Művészetének külföldi elismerését mutatja, hogy neve után használja a cs., kir. és a hercegi festő cí­Hatan képviselik megyénket Csillebércen Április 27-én rendezték meg a hetedikes és nyolcadikos ál­talános iskolás diákok részvé­telével Egerben, a Hámán Ka­tó Úttörőházban a megyei ma­tematikus versenyt. A hetedi­kesek vetélkedőjéből Hódi Zsu­zsa, a szilvásváradd általános iskola tanulója került ki győz­tesen, míg második helyre Kovács Edit, az Egri V. sz. Ál­talános Iskola tanulója került A nyolcadik osztályosok vetél­kedőjéből Tori Gábor, a Mát- ravidéki Erőmű iskolájának tanulója került ki győztesen. Második helyen végzett No­vak Katalin, a hatvani I. sz. iskola, 3—4. helyen pedig holt­versenyben B. Nagy Mihály, az egri V. sz. iskola, illetve Eged József, az egri XII. sz. iskola tanulói végeztek. A győztesek augusztus 12-től 21-ig a Csillebércen megren­dezésre kerülő országos mate­matikai versenyen képviselik Heves megyét 4 Nwüsóq 1967. április 29., szombat A jövő hét a tv-ben PÚKUL JÁRT JÓMADA­RAK (Hétfő, 14.40). Magyarul beszélő francia filmvígjáték. Fordulatos cselekménye rész­ben Párizsban, részben pedig a francia tengerparton játszó­dik. és egy szélhámos társa­ság vállalkozásairól szól. A filmet olyan kitűnő művészek nevei fémjelzik, mint Jean Le- fevre, Paul Merussie és Ber­nard Blier. A banda tagjai ér­téktelen értékpapírokkal busás hasznot hozó manipulációkat játszanak egymás között — ez kelti fel az áldozatok érdeklő­dését A banda feje művész műgondjával & zsonglőr ügyességével fosztja ki a nagy üzlet lehetőségétől lázba jövő hiszékenyeket Az igazi nagy akció a tengerparton kínálko­zik, ám kiderül, hogy az elő­kelő üdülőhelyen riválisokban sincs hiány.. s TÍZÉVES A TV-NÉZÖ (Hét­fő, 18.00). Jubileumi elmélke­dés. A kétórás műsorban az elmúlt tíz év legsikeresebb, legemlékezetesebb műsorszá­maiból kapunk csokrot a ka­baré műfajától, a revűn át Ma­zsoláig Miként Zsurzs Éva, a műsor egyik munkatársa el­mondta, ironikusan igyeksze­nek bemutatni, hogy mi min­denen „ment keresztül”, mi­lyen „megpróbáltatásokat” élt át az a néző, aki hűséges volt a televízióhoz. Persze, akad­tak kellemes percek is, mint például találkozás Majoros bá­csival, vagy Koblenz nénivel. é6 mellettük a tíz év többi tv- hőséveL, akikkel most ismét találkozhatunk. A színészek önálló műsorai közül többek között Székely Mihály, Már­kus László, Mányai Lajos, Psota Irén, Latabár Kálmán estjeiből láthatunk részlete­ket. SZATÖCSBOLTTÖL AZ ÁRUHÁZIG (Szerda. 19.30). Tv-ri portfilm. A májusban sorra kerülő VL SZÖVOSZ- kongresszus tette időszerűvé ennek a filmnek az elkészíté­sét A kiskőrösi földművesszö­vetkezet fejlődését követjük nyomon, attól az időtől, ami­kor megnyitották az első ke­reskedelmi egységüket egy ál­lamosított kis szatócsüzletet Az alapítók, tizennyolcán — ma már csak hárman vannak — 10 forintot fizettek be a kö­zösbe, tehát az alapítóösszeg nem volt több 180 forintnál. A két évtized alapos változá­sokat hozott A film bemutat­ja létesítményeiket. azt az áruházat is, amely a hasonlók közül talán a legnagyobb az országban. A riport a földmű­vesszövetkezeti mozgalom fej­lődésének keresztmetszetét kí­vánja nyújtani a nézőknek. DÉLI SZÉL (Vasárnap, 20.20). Magyarul beszélő olasz film. A hatvanas évek elején készült film Olaszország még ma is egyik legkritikusabb problémáját, az akkoriban is­mét virágkorát élő maffia em­bertelen, középkort idéző tevé­kenységét leplezi le. A kri­mik feszültségével vetekedő történet egy, a maffia által ül­dözött szerelmespárról szól. Az Igényesen megfogalmazott, ha­ladó gondolkodást tükröző film szerelmespárját Renato Salvatori és Claudia Cardinale alakítják. J. Gy. A harmadik öngól Az első és a második öngól után sajnos itt a harmadik is... Lapunk, április 9-i számá­ban Idegenforgalmi öngól címmel bíráltuk a Heves me­gyei Vendéglátóipari Vállalat vezetőinek az idegenforgalmi érdekeket sértő intézkedéseit: az egri Széchenyi Étterem ésszerűtlen átalakítását és a Vadászkürt indokolatlan be­zárását. „De legalább előzzük meg a harmadik öngólt” — ezzel az óhajjal fogalmaztuk meg cikkünk végső konklúzióját és egyben támogattuk a vá­rosrendezés és az építőipari vállalat szimpatikus, tömb­rendezési terveit. Cikkünkre eddig még vá­lasz sem érkezett! Sem írás­ban, sem tettekben! Cikkünk megjelenése után még lehetőség lett volna a Vadászkürt átalakítási tervei­nek felülvizsgálatára. De a vendéglátó vezetői az építő­ipar határozott és ésszerű til­takozása ellenére is makacsul ragaszkodtak eredeti elkép­zeléseikhez. Így az építők el­kezdték a munkát... De csak néhány napig dol­gozhattak a Vadászkürtben, mert az egyik fal lebontása után kiderült: tervek elkészítése előtt semmilyen feltárási munkát, szakipari vizsgálatot nem ké­szítettek. Az é srem és a konyhai rész nagyon sok eset­ben a teherhordó szerkezetek megrongálása árán lett már átalakítva.” Ezért az Egri Városi Ta­nács építési osztálya, miután megvizsgálta a Vadászkürt épületét, nyomban leállította az építkezést, megállapította, hogy a korszerűsítés nem gazdaságos, az épület életve­szélyes és elrendelte a lebon­tását. Most itt tartunk! Április végét járjuk, nyakunkon az idegenforgalmi szezon és Eger egyik legnépszerűbb éttermé­nek ajtaján lakat éktelenke­dik. Ha a vendéglátóipari vál­lalat vezetői (és a felügyele­tet gyakorló kereskedelmi osztály) megszívleli cikkünk tanulságait és nem kevésbé az építőipari szakemberek véleményét is, akkor még idejében leállíthatták volna az átalakítás munkálatait és akkor rövid két-három hét alatt bevezetik a gázt és nyit­hatott volna a Vadászkürt. De így ismét csak egy ön­gól lett az idegenforgalom hálójában. Ezért most már fel kell tennünk a kérdést: meddig terjedhet a meggon­dolatlanság határa és ki a fe­lelős ezekért az öngólokért? Vagy a meggondoltság és a felelősségre vonás egyformán fehér holló a vendéglátóipar serkeiben? (márkusz) Dokumentum-regény XXXIV. A valóságban arra gondolt: talán amikor Szálasival meg­fenyegeti Horthyt, sikerül rá­vennie arra hogy ismét megfe­lelő megoldást kínáljon. Így volt ez közvetlenül a meg­szállás után is, amikor Imré- dyt követeltek miniszterelnök­nek, Horthy tiltakozott ellene, s amikor a németek Imrédy személyétől elálltak, szó nél­kül beleegyezett egy másik, tel­jesen németbarát kormány ki­nevezésébe —■, amely egyfor­mán elfogadható Horthynak, illetőleg a németeknek. A bi­rodalmi megbízott még mindig reménykedett abban, hogy el­kerülheti Szálasi hatalomra juttatását. S nem elsősorban azért, mert utálta és megvetet­te ezt az alakot — ilyen kicsi­ségeikre nem adott működése során —, hanem azért, mert a nyilasok győzelemre segítése Magyarországon Winkelmann és Höttl győzelme is lenne őfe­lette. Veesenmayer már indult vol­na, de Szálasi egy papírköte­Nagy mennyiségi! primőr árú a hatvani Lenin Tsz-ben (Tudósítónktól): A hatvani Lenin Tsz hatá­rában befejezték az őszi ga­bonák fej trágyázását, mintegy 1800 holdon, s 1300 holdon vé­geztek vegyszeres gyomirtást. A tavasziak szépen keltek, zöldell a 450 holdnyi étkezési és takarmányborsó, elvetettek 300 hold tavaszi árpát, 15$ hold cukorrépát, 70 hold bur­gonyát, s befejezéshez közele­dik a kukorica vetése is. 280 holdon vörösherét vetettek fe- lülvetéssel. Megkezdték a tavaszi pri­mőrök szállítását, 20 000 fej salátát, 5000 csomó fiatal hagy­mát, 20 000 darab zöldpapri­kát, 1000 darab idei karalábét, 12 000 korai retket értékesítet­tek eddig. A jövő héten 10 000 karalábét, 15 000 paprikát, 5000 csomó hagymát szállítanak, s megkezdik a gomba szállítását is a kertészetből és a petőfi- bányai gombatelepről. A ter­vek szerint naponta egy mázsa gabonát szállítanak a fogya toknak. zánk látogató Idegenek tízez­rei csodálják. Kracker műterme — ahol nagyméretű képeit festette — valahol a régi vásártér környé­kén állott. A már említett tűz­vész alkalmával ez a műterem is leégett és padlássá alakítot­ták át Eger városa lí'29-ben emléktáblával jelölte meg a kacsaparti házat, ahol a mű­vész munkálkodott Az egri plébánia anyaköny­vének 1799. december 1-i be­jegyzése szerint: „Elsején meghalt a városban Kracker János Lukács 62 éves karában, Margaretta Klausznerin férje” A Hatvani temetőben a múlt század derekán díszes síremléket emeltetett a művész sírja fölé Bezegh András, az egri főkáptalan egyik vezetője, amelyet Casa- grande hírneves szobrászmű­vész tanítványa, Bauer György készített. Okos Miklós met. Képei alatt mindig ott ta­láljuk a jellegzetes aláírást: „Pinxit J. L. Kracker és az év­számot. Kracker egri munkálkodásá­nak kiemelkedő alkotásait, a kispréposti palota mennyeze­tét díszítő allegóriákat és gyö­nyörködtető virágfűzéreket, valamint a ferencrendi és mi­norita templomok híres oltár­képeit mindenben fölülmúlja munkásságának, baroxk-roko- kó művészetének szinte meg­koronázása, élete utolsó és leg­nagyobb műve: a tridenti zsi­nat A művész 1778-ban — ha­lála előtti esztendőben — fe­jezte be élete fő művét, amely az 1545—1563-ban tartott zsinat 132 ülő alakját a törté­neti hűségnek megfelelően, a térhatás fokozása és jobb ki­használása miatt lépcsőzetes beállításban jelentette meg. A művésznek a líceumi könyv­tár mennyezetén látható rit­ka szépségű freskóját a hoz­büntető törvénykönyvet akar kiadni, átalakítani az iskolát, hungarista könyveket nyomat­ni, s átszervezni a minisztériu­mokat is. Lenne a „nemzet to­tális mozgósításával megbízott tárca nélküli miniszter”, aki­nek alá van rendelve az összes többi miniszter. — Ez lesz Kovar ez Emil! — jelentette ki Szálasi. Kovarcz kicsit felemelkedett ültében, összevágta a bokáját: — Köszönöm, vezérem! A rosszul sikerült mozdulat­tól elvesztette az egyensúlyát, megkapaszkodott a karosszék karfájában, de a hirtelen kéz­mozdulattal leverte az aszta­lon álló vizeskancsót. A víz ki­dőlt, Szálasi felé folyt — Valahol keresztelő lesz — idézte Krumholz a babonát —• Az új hungarista állam jön világra! — mondta pate­tikusan, halálo­san komolyan Szálasi. Elővette az utolsó iratot „Kiáltvány a fegyveres nem­zethez.” Vee­senmayer, mi­után átfutotta, nem kevésbé zavarosnak ta­lálta, mint az előbbi iromá­nyokat, de ezt a saját akta­táskájába süllyesztette. — Kiküldjük Bécsbe, ki­nyomtatjuk. Legyen készen a megfelelő napon. És ezzel felállt, jelezte, hogy véget ért a beszélgetés. Kezet nyújtott Szálasinak. A nyila« pártvezető csaknem a földig hajolva ragadta meg ezt a ke­zet Aztán hasonlóan alázato­san búcsúzott Winkelmanntól. sőt Krumholztól is. (Folytatjuk; értékként jelentkezik: kifejező erejét, amelynek nem vet gá­tat a rézkarc meglehetősen ne­héz és bonyolult technikája. Sajátos előadásmódja egy ki­csit meseszerűen, könnyedén mutatja meg az alkotó gondo­latait. Ez a két utóbbi megjegy­zés különösen vonatkozik a Három királyok című képére. Meg kell említeni Város című rézkarcát is, melyen különösen korszerű stílusban — a tuda­tos, előre megtervezett, szinte mérnöki pontosságú vonalveze­tés konstruktív játékával egy nagyváros szerkezete mutatja meg magát. Katona Kata képei termé­szetesen a kezdet jeleit hordoz­zák magukon. Amit ki lehet emelni: harmonikus színei t, valamint a tudatos témavá­lasztását és az egységes kom­pozícióra való törekvését. Vi­szont ez az utóbbi nem biztos* hogy a legmegfelelőbb út a fiatal rajzszakos hallgató fej­lődéséhez. Néhány nappal ezelőtt mu­tatták be kéioeiket Szabó Éva és Hernádi Paula. Szabó Éva — Katona Katához hasonlóan — tudatosan törekszik egy cél felé, bár az előzőnél kissé egye­netlenebb színvonalon. Hernádi Paula — köztük a legfiatalabb — még kialakulat­lan, témájában és formájában egyaránt, bár néhány szép .színkiválasztása . figyelmet ér­demel. B. Gy. Festmények, rézkarcok dí­szítik a Pallas-klubot, a Me­gyei Művelődési Ház tágas klubszobáját néhány hét óta. S ezek az alkotások gyakran változnak, aszerint, hogy az Egri Tanárképző Főiskola rajz­szakos hallgatóinak kiállításai egymás után következnek. Katona Kata és Tassy Béla képeit az elmúlt két hétben tekinthettek meg az érdeklő­dők. Tassy Béla rézkarcokkal je­lentkezett, meglepően színvo­nalas alkotásokkal. Ebből is ki kell emelni Tryptichon cí­mű kompozícióját, amely ma­gán viseli mindazt, ami nála Két kiállítás — négy főiskolai hallgató lésa szerint változhat — ma­gyarázta Szálasi. — A fontos csak az, hogy a kormányzó alá­írja lemondását! — Legyen nyugodt, aláírja! — szólt közbe Winkelmann. — Azt írja alá, amit elét*- 6Zühk... A birodalmi megbízott és a Gestapo-főnök ezután megis­merkedhetett Szálasi írásban kidolgozott alkotmányjogi el- mefuttatásávaj is. E szerint miin den körülmények között biztosítani lehet a jogfolyto­nosságot; a parlament nádort választ, a nádor kinevezd az új kormányt, s majd fogadja az új kormány esküjét. — ön lenne a nádor? — ér­deklődött Veesenmayer. — Én. Vagy talán van más jelöltjük? — kérdezte sértő­dötten Szálasi. — Nincs, de ki lenne a mi­niszterelnök? — Én. Ha jól értettem, a Führer elhatározása szerint egy személyben, Szálasi Fe­renc kezében kell összefutnia minden hatalomnak — beszélt magáról harmadik személyben a nyilasvezér. S máris átnyújtotta kor­mányprogramját, az egyre jobban megrökönyödő Veesen- mayemak. Micsoda zavarosság! Kooperációt szervez, az egész közigazgatást átalakítja* áj get húzott elő az asztal lábá­hoz helyezett aktatáskájából. — Birodalmi megbízott úr, legyen szabad tisztelettel tájé­koztatnom önt arról, hogy míg önök a vezérrel tárgyaltak, éjt nappallá tévő lázas tevékeny­séget folytattam az új magyar- országi rend előkészítése érde­kében — mondta. — Talán sza­badna tájékoztatnom, hogy mi­lyen eredményekre jutottam ... Átnyújtotta a paiksamétát Veesenmayemek. Minden ok­mány, irat két nyelven ké­szült: magyarul és németül. Veesenmayer sóhajtva vette át, de egyszerűen nem volt ereje, hogy elhárítsa a nyilasvezért Fáradt volt, nagyon fáradt, alig várta, hogy ágyba kerül­jön, s egyhuzamban legalább huszonnégy órát adhasson. Az ágyra azonban várnia kellett, előbb meg kellett hall­gatnia Szálasi magyarázatát. — Mindenekelőtt előkészítet­tem a kormányzó lemondása nyilatkozatát... Az események sodrában esetleg nehézségbe kerül majd a megfogalmazása. Készem van, csak elő kell húz­ni, és aláíratni a kormányzó­val ... A birodalmi követ joggal hiheti, hogy az álmatlanságtól káprázik a szeme, a valóság­ban azonban azt olvassa, amit Szálasi leírt. Van ebben min­den az égvilágon. Mindenek­előtt forró, lelkes jelzők Szá­lasi Ferencről, akit a nemzet, az isten akarata állított az or­szág élére, eszmefuttatás arról, hogy a kormányzó öncélú ér­dekei mboraság jármába került, s benne van az is, hogy Hor­thy mindezért önként mond le Szálasi Ferenc javára, hivat­kozva egyben előrehaladott korára, s megrendült egészsé­gére. — Majd meglátjuk — mond­ta Veesenmayer. — A lemondási nyilatkozat természetesen a helyzet alakú-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents