Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-26 / 97. szám
1/ * v * r * II ** t Konspiráció nélkül ' .&r. 6««n<Sdi György közűeke- ÍBési és posilaügyi miniszter a közelmúltban arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a tárca 1967. július 1-től kétféle elszámolást közöl a szállíttató vállalatokkal. Az egyik tétel a (szállításért járó dijat, a másik pedig azt az összeget tartalmazza, amelyet ugyanazért a ráállításért 1968. január 1-től, bz új tarifa szerint kell majd fizetni. Jó ez a módszer? Nem okoz «agy fejtörést a válasz. Feltétlenül jó. Így legalább kalkulálhatnak a szállító vállalatok ügyfelei, megtervezhetik, hogy a jövőben hogyan alakítsák szállításaikat, mit tegyenek a felesleges költségek elkerülése érdekében. Jó ez a módszer B szállító vállalatoknak is, mert ügyfeleik időben fel tudnak készülni az új helyzet fogadására, sok bonyodalmat elkerülhetnek, tisztázhatják az esetleges félreértéseket, egyeztethetik elképzeléseiket. Most, amikor a gazdaságirányítás új rendjére való áttérést készítjük elő, amikor már készülnek és sorra megjelennek majd a konkrét rendelkezések, amikor megnövekszik a Vállalati önállóság, s ezzel együtt az önálló döntések, elhatározások száma is, feltétlenül szükséges, hogy a vállalatok, intézetek konspiráció nélkül dolgozzanak együtt. Még az olyan esetekben is szükséges a tájékoztatás, mint amilyent a Magyar Hajó- és Darugyár kapott az egyik kooperációs partnerétól. A szóban forgó vállalat közölte, hogy szállított termékei áránál már ebben az esztendőben, 1,9-szeres szorzót alkalmaz. Ha a hajógyárnál? megfelel az új ár, ezekkel számol a jövőben, míg ha nem, akkor új partner után néz — még van ideje hozzá. Még inkább szükséges a kölcsönös tájékoztatás a gyártási együttműködést érintő változtatásokról. Előrelátható, hogy sok vállalat számos termékének gyártását abbahagyja és korszerűbb gyártmányokat állít helyükre. Bajt okozhat, ha vele együttműködő üzemek csak késve szereznének tudomást az ilyen lépésekről. A beszüntetendő gyártmányhoz ugyanis már nem kell rendelni anyagot, gépeket, berendezéseket, míg az új gyártásához időben meg kell tenni mindenfajta előkészületet. Még látszólag kisebb jelentőségű ügyekben is szükséges, sort elengedhetetlen az időben történő kölcsönös tájékoztat ás. Például, ha égy vállalat, vagy üzem olyan terméket állít elő, amelyet egy másik valamilyen termékébe beépít, s ezen valamilyen technológiai változtatást hajtanak végre, a kötelező előírásokon túl is meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket. Ha ezt elmulasztják —, sajnos számos példa bizonyítja — súlyos kihatásai lehetnek az esetnék. Számos vállalat illetékeseit megkérdeztük, mit tettek a kölcsönös tájékoztatás megkezdése és rendszeresítése érdekében. A válaszok többnyire lehangolok. Ma még szinte egybehangzóan valamiféle felsőbb intézkedésekre várnak, e tárgyban is. Pedig erre, — legjobb tudomásunk szerint — nem terveznek és nem is szükséges külön intézkedést kiadni. Csupán azt kell mérlegre tenni, hogy a társadalmi munkamegosztás további szélesedése az új gazdaságirányítás keretei között elengedhetet- lené teszi a rendszeres és kölcsönös tájékoztatásokat. Hányszor halljuk: ..majd 1968. január 1-től másként lesz.” Nem lesz másként, ha már most nem dolgozunk új módon. Ez alatt persze, sok mindent lehet és kell is érteni, de egyik nagyon fontos és nélkülözhetetlen láncszeme az új mechanizmus előkészítésének, hogy haladéktalanul elkezdődik és rendszeressé válik a vállalatok és intézmények egymás közötti kölcsönös tájékoztatása. Azért is szükség van erre, hogy sehol se kényszerüljenek feltalálni, amit már egyszer feltalálták és mindenütt tudjanak arról, hogy milyen újdonságokat lehet felhasználni jelenleg és a közeljövőben a gyártás fejlesztéséhez, akár új alkatrészekről, akár új módszerekről van szó. Társadalmi szükséglét diktálja ezt az igényt, tehát intézményesen is elő kell segíteni érvényesülését. Farkas István I hatvani járásban tovább erősödött a szakszervezeti mozgalom Az «többi években, de kfllö- Inösen az MSZMP Központi Bizottságának gazdaságirányítási rendszerünk átfogó reformjára hozott határozata, a párt IX. kongresszusa óta a hatvani járásban is nagyobb érdeklődést, aktivitást tapasztalunk a társadalmi, politikai életben. Az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban egyre több szó esik a szakszer- vezeték növekvő önállóságától, feladatairól, ezzel együtt növekvő felelősségéről. Most, hogy a szakszervezeti szervek éjt áválasztását befejeztük — érni fontos & nagy jelentőségű állomása volt a szakszervezeti mozgalom fejlődésének — bi- Kakodással állapíthatjuk meg, hogy a szakszervezeti szervek, a szervezett dolgozókra támaszkodva képesek lesznek ttz új helyzetből adódó feladataik jó végrehajtására. Nőtt a tagság aktivitása Minden alapszervesetnél a kiadott SZOT-határozat, as »bban foglalt irányelveknek megfelelően történt a választás. Az előkészítés, a szervezeti, káderelőkészítési munka jó felvégzése párosult a jó politikai előkészítéssel, amelynek következtében a szakszervezeti tagság aktívan részt vett « munkában és nagy felelősség- vérzettel, sokoldalúan értékeb 'ték a szakszervezeti mozgalom fejlődését, a szakszervezeti (szervek tevékenységét. A szakszervezeti bizottságok kétéves munkájuk eredményé- tői, fogyatékosságairól adtak számot a vezetőségválasztó taggyűléseken, küldöttértekezleteken. Ezekre a beszámolókra jellemző, hogy önkritikus módon értékelték a beszámolási időszakban végzett tevékenységet, ugyanakkor bírálják azokat a fogyatékosságokat, amelyek gátolták a ma- fgyobb ütemű fejlődést. Több helyen bírálták a gazdasági •vezetés munkáját, és ezt ósz- Szefüggésbe hozták új gazdaságirányítási rendszerünk bevezetésével, a vállalati önállósággal, ezzel együtt a szak- szervezeti önállóság és felelősség növekedésével. Konkrétan elemezték a szakszervezeti aktivisták, különösen a bi- feaimiak munkáját. Nem ma„Szükség ssülte9újítások — Nálunk, a szükség szüli az újításokat... Ez a kicsit meghökkentőnek tűnő mondatot Dinnyés László, a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet gépműhelyének vezetője mondta beszélgetésünk kezdetén. Aztán ma- gyarázólag hozzátette: ha a termelőszövetkezetben valami gépesítési probléma felmerül, igyekeznek helyben, . minél gyorsabban megtalálni a megegy éjszakát vetít igénybe. Viszont már mind a kettő dolgozik s ez mindannyiunknak örömet jelent. Trágyamarkoló - selejttraktorral A trágyarakodás nem kis gondot jelent a termelőszövetkezetekben. Ä verpelétiek ezt is ötletesen megoldották. radt el az őszinte segítő bírálat, az előre mutatás a jobb munka érdekében. I három főkérdés A beszámolókat mindenütt élénk vita követte, amelyre a korábbi választásokhoz viszonyítva jellemző volt, hogy a felszólalók nagyobb politikai látókörrel, a szakszervezeti mozgalmat közvetlenül érintő kérdésekkel foglalkoztak. Az elhangzott problémákat három fő kérdés köré lehet csoportosítani : egyrészt a termeléssel összefüggő feladatok, másrészt a szakszervezet belső életével való foglalkozás, továbbá a dolgozók élet- és munkakörülményeivel, szociális ellátottságával összefüggő érdekvédelmi feladatok. A felsőbb szak- szervezeti szervek által nyújtott segítség elismerése mellett, többen bírálták is munkájukat. Különösen a bizalmiak tették szóvá, hogy a felsőbb szakszervezeti szervek gyorsabban és hatékonyabban tájékoztassák az alsóbb szerveket a határozatokról, intézkedésekről, egészen a bizalmi hálózatig. Ezek a tájékoztatók a szak- szervezeti, vagy gazdasági feladatokon túlmenően politikai oldalról is adjanak tájékoztatást. Jók a tapasztalatok a SZOT határozatainak a szakszervezeti demokrácia szélesítéséretett in tézkedéseivél kapcsolatban is, A szavazás során alaposan megvitatták a jelölő bizottságok által beterjesztett javaslatokat, elfogadták a jelölteket, vagy más jelöltre tettek javaslatot. A jelölő bizottságok jó munkáját tükrözi, hogy a javasolt 668 személyből mindössze négy személyt nem vá-. lasztottak meg, ugyanis a személyekre vonatkozó elképeze- léseket szinte minden szervezett dolgozóval a taggyűlést megelőzően már megbeszélték. Előlegezett bizalom A választás nem volt kis munka, hiszen a hatvani járásban a szakszervezeti tagság több mint tízezer tő részére előlegezte bizalmát, hogy a különböző funkciókban képviseljék érdekeiket, dolgozzanak pártunk IX. kongresszusán hozott határozatainak végrehajtásáért, harmadik ötéves tervünk megvalósításáért. G 35-ös traktorra szerelt markolószerkezet. oldást. A mezőgazdaságban ' nincs idő a sok várakozásra, minden nap kiesést jelent Olyan kiesést, ami bizony forintokban is jelentkezik. : Spárga fedő eke A magyarázat után érthető volt, hogy a közös gazdaság gépműhelyének dolgozói az elmúlt időben több újítást kísérleteztek ki. Többek között a spárgafedő éltét. A termelőszövetkezetnek hatvan hold spárgaterülete van. Az értékes növény most fordul termőre s ilyenkor bakhátas művelést igényel. De hogyan tudnának bakhátakat kialakítani? Kézi erővel lehetetlen munka ez, gép pedig nincs ehhez az egész országban. Az idő sürget, hiszen az idén korábban beköszöntött a tavasz. A műhely dolgozói, élükön Nagy József technikussal, hozzáfogtak a kísérletezéshez. S nem eredménytelenül, mert megszületett a spárgafedő eke, amely ki tudja alakítani a bakbátakat. Látszatra nem bonyolult szerkezet — két, szilárd vázra szerelt módosított eke alakítja ki a bakhátat, hátrább egy kis szerkezet simítja le s képezi ki vízszintesre a tetejét. ■— Nem volt egyszerű munka — mondja Dinnyés László. ' — A két eke elkészítése nem Házilag készített eke, spárga Az elképzelést egy kiselejtezett G 35-ös traktor adta. Gondot okozott ugyanis, hogy a Zetor K 25-ös traktorhoz gyártott szervestrágya-markoló üzem közben megemeli a könnyű erőgépet. Másrészt leköt egy olyan traktort, amit máshol hasznosabban lehet alkalmazni. Ezért egy kiselejtezett „körmösre” rászerelték * hidraulika-szivattyút, . elforJ díthatóvá tették az ülést,, így. a traktor alkalrnássá vált a markoló üzemeltetésére, 'S hogy a teher fel né billenthesse a gépet, á két első kerékét betonnal töltötték ki. A haszon kettős:'egy kiselejtezett traktor újra munkába állt, másrészt egy univerzális erőgép; felszabadult. Lehetne sorolni tovább aa újításokat, hiszen akad még belőlük. A gépműhely például házi magtisztító berendezést. konstruált. A nagyon összetört paradicsomot egy présbe rakják, ami különválasztja a magot, a levet és az egyéb hulladékokat. Ugyancsak házi. lag készítették el. a pótkocsikra szerelhető oldalmerevitóket ' V ' ' *V'. . : ’ • SS. -■ , . .... Nemcsak a pénsea múlik „A . ' szűk rég szüli az újítá- sokat”.; ■ — mondta a gépműhely vezetője. Ehhez azonban hozzátehetjük, hogy nemcsak a szükség játszik közre ebben a munkában. hanem egy kis társaság találékonysága, ., jó munkája is. Kis anyagi áldozattal, egy közepesen felszerelt műhelyben sok mindent meg lehet valósi ta. ni, ha van hoz. Zá képzelőerő. A verpelétiek úgy. gondolják* hogy az újdonságokra fedéséhez. nem lehet várJ ni, hanem meg kell csinálni. S ebben a vonatkozásban sok mindent tanulhat tőlük a többi termelőszövetkezet is. S az sem lenne haszontalan, ha megnéznék a szövetkezetek, mit lehet egymástól — ezúttal a verpelétiektől — tanulni. Kaposi Levente A kis hírlap megírta, nem h az ügy súlya miatt, inkább tanulságként: a karbantartás csoportvezetője elemeit néhány doboz festéket; kertvárosban lakik, jön a tavasz, milyen szép a frissen mázolt kerítés. Az esetre rájöttek, az ügyből fegyelmi lett. A tudósítás és tt morál úgy hasonlított az ilyen jellegű cikkekre, mint egyik doboz festék a másikra. A gyár csoportvezetői is sí- olvasták és csóválták a fejüket. Helytelenítették az írást, nem azért, mintha az esetet maguk is nem ítélték volna el. A fegyelmi határozat különben sem volt valami szigorú. Egész más volt a baj. A csoportvezetők összedugták a fejüket és megállapították: mi lesz a csoportvezetői tekintéllyel a cikk megjelenése után? Aknd-e még dolgozó ezután a gyárban, aki végrehajtja egyetlen csoportvezető utasítását? Küldöttséget választottak, három csoportvezető felkereste e szerkesztőt, hogy tudomására hozzák nemtetszésüket. Kifejtették: az ilyen elhamarkodott írásoknak a munkafegyelem issza meg a levét. Az is bolond, aki ezek után még vállalja a. csoportveze tőséget. Míg a küldöttség tagjai beszéltek, a szerkesztőnek melege lett. Gondolkodott az ügyön és kissé megingott önbizalommal némileg igazat adott nekik. Nyomban közölte velük, hogy igyekszik jóvátenni a történteket. A szerkesztő elment a gyáregységvezetőhöz, és segítségét kérte az újságcikkel megsértett csoportvezetői tekintély helyre- állításához. A gyáregységvezető megértő ember volt, és Ígéretet tett, hogy a legközelebbi termelési értekezletek alaposan vte#mossa a művezető fejét. Szerinte ugyanis az illetékes művezető nem gyakorol megfelelő ellenőrzést, ezért fordulhat elő, hogy lopják a festéket. A termelési értekezleten természetesen jelen voltak a művezetők, végighallgatták a fejmosást, és megmosott fejüket csóválták. Másnap felkeresték a vezért és közölték vele, hogy a gyórr egységvezető rombolja a művezetők tekintélyét. Vajon a jövőben ákad-e olyan csoport- vezető, aki hallgat arra, amit egy művezető mond? A vezér szórakozottan hallgatta a panaszt, de magában már eldöntötte, bizonyos mértékig igazat ad a művezetőknek. A legközelebbi gyáregységve- zetöi értekezleten kifejtette, nem tartja helyénvalónak az ügy ilyen elintézési módját. A líráló megjegyzéseket mondják el lehetőleg mennél szűkebb körben. A termelési értekezlet nem arra szolgál, hogy azon oktalanul rombolják a művezetők tekintélyét. A gyár egységvezetők végighallgatták a vezért és jelenlétében nem merték csóválni a fejüket. Az értekezlet után azonban összeültek egy sörözőben ahol annál szorgalmasabbaitt csóváltak. Jáüeiux. » vezéren és rajtuk kivüt más nem vett részt az értekezleten, mégis attól tartottak, hogy az eset kiszivárog, híre kel és ez súlyosan csorbíhatja majd a gyáregységvezetői tekintélyt. Elhatározták, hogy levelet írnak az országos lapnak, amelyben kifejtik: helytelenítik a vezér magatartását. Hogyan kívánhatják tőlük, hogy rendet tartsanak a gyárban, emeljék a termelékenységet, előkészítsék az új mechanizmust, ha a vezér ilyen meggondolatlanul csorbítja a gyáregységvezetők tekintélyét. A lap igazat adott a gyáregységvezetőknek, feltárta az esetet és megírta, hogy ilyen esetben mi a helyes vezérigazgatói eljárás. Semmi esetre sem az, hogy a vezér maga alatt vágja a fát és csorbítja a gyáregység- vezetők tekintélyéi. A legkevesebb amit el lehet várni egy vezetőtől, hogy legalább vezetni tanuljon meg. A vezérek elolvasták a cikket és az utolsó mondatnál már nyúltak a telefonért. Egymást hívták és a telefon-konzultációk után, elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek a minisztériumba. Nem azért, mintha nem értenének elvileg egyet nd wem éá* m egy peseta tud vezetni. Elvileg az ügy eddig rendben lenne, a cikk konkréten és ebben a formában mégis árt a tekintélyünknek és élesen felvetődik a kérdés: hogyan lesz a jövőben tekintélye a vezérnek a gyáregységvezetők előtt? A minisztérium közvetítette a panaszt. A nagy lap főszerkesztőjének melege lett és belátta. hogy az ügy minden já szándéka ellenére is túllőtt c célon. Közölte a minisztériummal: helyreállítja a sértett vezérek megcsorbult tekintélyét és lapjában megjelentet egy elvi cikket, amelyben minden név, vagy kategória megjelölése nélkül, sötét színekkel és mély realitással kifejti, hogytót- vajlás miért üldözendő és a tóié vajókat súlyosan meg kell bűné tetni. A cikk megjelent, nagy félé tűnést keltett, a sok-sok. olvasó között temnészetesen elolvasták a tolvajok is és csóválták a fejüket. Elvben egyetértettek a törvénnyel, amely a tóivá j- lást bünteti, de a cikket ebben a lwnkrét formájában a maguk szempontjából elfogadhatatlannak tartották. Elhatározták, hogy az igazságszolgáltatáshoz fordulnak védelemért, meri végtére nein lopják ők a tekintélyüket és hogyan merészel majd egy ilyen cikk után egyetlen vállalat vagy munkaügyi osztály vállalkozni arrá,t hogy őket munkába állítsa. Márpedig mi lesz az igazságé szolgáltatással, ha ők muitím nélkül maradnak? Kerekes Imee mk mm® ss* Az elmúlt időszak eredményei, a választás sikeres végrehajtása, az előttünk álló nagyobb és bonyolultabb feladatok alapján egyaránt elismerést érdemelnek a szakszervezetekben dolgozó kommunisták, a pártonkívül aktivisták azért az odaadó, áldozatos munkáért, amellyel segítették a szakszervezeti mozgalom továbbá erősítését, gazdasági, társadalmi, politikai eredményeink növelését. Morvái László, az MSZMP hatvani járási titkára
