Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-26 / 97. szám

Jól sikerült gálaestet rendezett a főiskola Bsemény Egerben a főiskola gálaestje minden évben. A me­gye legrangosabb oktatási in­tézménye a főiskola, és ehhez a ranghoz illő gálaestet várunk, ehhez illő művészeti esemény­ként könyveljük el ezeket a művészeti esteket. A hétfő esti — a Gárdonyi Géza Színházban megtartott gálaest — műsorszerkesztése nagyszabású és igényes volt. A zene hullámain Kodály, Schu­mann, Palestrina, Lassus, Haydn, Mozart, Mendelssohn, Brahms, Rahmaninov és né­hány mai magyar szerző gon­dolatvilágába vitte el a főisko­la kamara vonószenekara, ka- mAra-vegyeskara, női kara. Or­szágos versenyeken díjakat nyertek ezek az együttesek — arany- és ezüstko6zorús kóru­sok — és a gálaesten is újabb „díjjal” gyarapodtak: a közön­ség elismerésével. A Gárdonyi Színház ezen az estén szinte „dalszínházzá” alakult át. A műsor legnagyobb részét kórusművek alkották. Kedves színfoltja volt az est­nek a főiskola gyakorló általá­nos iskolájának kisdobos és Úttörőkórusa. Az az izgalom, lelkesedés és zenei esemény, amit ezek a gyerekék produ­káltak, meghozta az ered­ményt. Kitűnő indítás volt a két gyerekkórus, amely az egész színházi est« hangulatát meghatározta. Vendégként fellépett a Pécsi Tanárképző Főiskola aranyko­szorús női kara Dobák Pál ve­zetésével. De nemcsak az ő ne­vét. hanem az egri zenetaná­rokét is ki kell emelni — Csi­kós Andor. Kádár Károly. Tarr Lőrinc, Arg Tibor, Nagy Mik­lós és Olasz Istvánná. Pogány Ferencné. Tóth Béláné —. akik kitűnő munkát végeztek. Meg kell említeni Gálos Ágnes zon­gora- és Kovács Zsuzsa ének- produkcióját, valamint az aranykoszorús énektriót. (Med- gyessy Erzsébet. Dudás Erzsé­bet, Pozsonyi Szilvia). Talán a legnagyobb sikert a főiskola népitámc-csoportja aratta méltán, mert Kovács Bé - la betanításában rendkívül gondos munka, színvonalas előadásának tapsolhatott a kö­zönség. Sok derűs percet szerzett az ötletes irodalmi színpadi össze­állítás is — Szívós József mun­kája — „Ti nők” címmel. A legnagyobb tapsot a tánc- zenekar aratta, nem csoda, hi­szen túlnyomórészt fiata1 kö­zönség foglalt helyet a néző­téren. A jól sikerült gálaest dr Nagy Andor rendezését dicsé­ri, amely valóban eseménnyé avatta ebben az évben a főis­kola igényes gálaestjét. B. Gy. Paragrafusok nélkül Négyszemközt a jogtanácsossal Úttörők vetélkedője Gyöngyösön Igazi versenyhangulat ural­kodott a gyöngyösi úttörő-csa­patok vasárnapi kulturális szemléjén, amely már arra adott választ, hogy a városban kik érték el az egyes művé­szeti ágakban a legjobb telje­sítményt. Délelőtt a felső tago­zatosak, az úttörők, délután pedig a kisdobosok döntötték el egymás között a helyezések sorrendjét. Az egész napos kulturális szemle bebizonyította, hogy a fiatalok nagj örömmel képe­zik magukat olyan ismeretek­ben és készségekben is, ame­lyek kívül esnek a tanterv anyagán, követelményein. Leg­többjüket — ez szinte terme-j szetes — a versmondás, a pró­zai szövegmondás vonzza. Kü­lön örülünk annak, hogy a fia­tal „művész-jelöltek” nem! akarnak nagyoskodni. Olyan! verset, prózát választottak ma-1 guknak, ami élményanyagukat tükrözi. Frissen, közvetlen han­gon adták vissza a műveket. Sok értékes zene- ég ének­számot is hallhattunk a vetél­kedőn. Hogy a muzsika milyen természetes területe a fiatalok­nak. milyen otthonosan, maga­biztosan mozognak a dalla­mok, az akkordok világában ezt már hangsúlyoznunk sem kell, annyira magától értetődő De nagyon örültünk ennek. Még lehetne sorolni az elis­merés szavait, a számos kate- »gória győzteseinek nevét, de a lényeg csak ez maradhat: az általános iskolások, az úttörők Igyekeznek sokoldalú képzett­séghez jutni, amit nevelőik, az úttörőmozgalom segítségével el is érhetnek. A gyöngyösi váro­si úttörő kulturális szemle ezt bizonyította. A rendezés ala­possága külön elismerés érde­mel. (—ár) Dr. Vörös Gyula. Barna, szemüveges, harmincnyolc éves. Komoly megjelenésű, megfon­tolt beszédű, s Inkább tanárnak vagy orvosnak hinné az ember. Jogász. Tizenöt éve dolgozik jogi pályán. Volt ügyvédjelölt, aztán gyakorló járás bíró éve­kig. Tíz éve a 4. számú AKÖV jogtanácsosa. — Mi a feladata egy jogtaná­csosnak? — A legfőbb: biztosítani a szocialista törvényességet a vállalat életében, védelmezni a társadalmi tulajdont, s úgy képviselni a vállalat érdekét, hogy a dolgozók érdeke sem szenvedjen sérelmet. Egyálta­lában semmi olyan döntés, in­tézkedés. eljárás nem történik a vállalatnál a jogtanácsos nélkül, ami jogi következmé­nyekkel jár. Például: elbocsá­tás, fegyelmi, kártérítés, stb. — Az elbocsátások, fegyel­mi büntetések leggyakoribb oka? — Az ittas vezetés. Ennek következménye, nagyon kévé' kivétellel: elbocsátás. Ha az italos kocsivezetót eltessékel­jük a volán mellől, és bünte­tést szabunk rá, ezt nemcsak a gépkocsi épsége, a társadalmi tulajdon védelmében tesszük, de azért is, hogy mások testi épségét, életét megóvjuk. Szi­gorú büntetés az elbocsátás? Még mindig enyhébb, mintha a gépkocsivezető ittas fejjel gázol, s a bíróság ítélkezik utána. — Más ok? — A fekete fuvar... Egy friss példa: G. I. gépkocsiveze­tő, két rakodóval, éppen a rendőrségnek (!) szállított sze­net. Vagonból. Három fordu­ló között, másodszorra, nem a rendőrségre vitték a szenet, hanem kerülőt tettek az egyik utcába, s ott húzták le a ra­kományt. A pénzt zsebre tet­ték. A gépkocsivezetőt és a két rakodót elbocsátottuk. Az egyik rakodót később vissza­vettük, de csökkentett fizetést kap. — Említette beszélgetésünk elején, hosv a jogtanácsosnak a dolgozók érdekét is képvi­selnie kell. Például döntőbi­zottsági tárgyalásokon még nem találkoztam olyan jogta­nácsossal, aki a dolgozók mel­lett állt volna ki. — A vállalat mukaügyi dön­tései, intézkedései mindenek­előtt jogtanácsosi véleményen alapulnak. S a jogtanácsos a döntőbizottsági tárgyalásokon nem a dolgozó ellen lép fel, hanem saját álláspontját védi. Védi, hiszen a kifogásolt dön­tésnek, intézkedésnek a jog­tanácsos mindig tev ékeny köz­reműködője, kimunkálója. — Előfordulhat, hogy a jog­tanácsos álláspontja ellenére is megszületik egy-egy döntés. Mégis, saját véleményét palás­tolva, a hibás döntés, a sza­bálytalanság mellett is kiáll a döntőbizottságok előtt. — Kezdetben velem is meg­történtek ilyenek. Kellemet­len és kényelmetlen is, hogy az embernek a jobb megyőző- dése ellenére el kellett látnia feladatát. De az ilyesmi elke­rülhető. Például, a jogtaná­csos feljegyzést készít az igaz­gatónak, hogy a döntésével nem ért egyet, s nem vállal­ja az ügy képviseletét felsőbb fórum előtt. S ha az igazgató mégis utasítja a jogtanácsos, hogy jobb meggyőződése ellen tegyen? Akkor a jó jogtaná­csos is tud rossz jogtanácsos lenni... — Jó jogtanácsos. Mik a kritériumai ennek? — Szakmai felkészültség, lelkiismeretesség, és nem jel­szó-szerű szólam: megfelelő politikai képzettség. ÉS kell, hogy a jogtanácsos ismerje vállalata gazdasági problé­mait, mert enélkül létezése gyökérleien. — Egy jogtanácsosnak nem kevés „haragosa” lehet. Elé­gedettnek érzi-e magát? — Frázist mondok: egy jogtanácsos sohasem legyen elégedett önmagával! Legye­nek elégedettek a jogtanácsos munkájával mások. A legjobb érzés, persze, ha azok is elé­gedettek, akik ..kellemetlen körülmények” között, mond­juk, fegyelmi tárgyaláson ta­lálkoznak a jogtanácsossal... Másik jó érzés, ha vállalaton kívüli problémákkal, magán­ügyeikkel is felkeresik az em­bert, hogy elfogulatlan taná­csot kérjenek. Ezek mind- mind a munka, a bizalom ' •- tékmérői. (pataky) Nyolc falu 800 asszonya sső, hímé», varr Látták már a kömlői hím­zett kötényt, amivel a lányok, menyecskék parádéztak sok esztendővel ezelőtt a vasárna­pi utcákon? Virágainak élénk vörösét a rózsa kölcsönzte. Kék színét az égről lopták el, zöldjét a rét selyme adta. Üde, mint a falu­si házak virágos kertje. Emlé­keztet a matyók híres hímzésé­re és mégis más. Derűsebb, vi­lágosabb. És még nem olyan híres! Egy-egy darabja kalló­dik valahol a szekrények, lá­dák mélyén, vagy apró térítő­ként szolgál a városba sza­kadt unokák asztalán. Nem divat már és Kömlőn feledésbe ment — azaz men­ne. Mert a Hevesi Háziipari Szövetkezetben már gondol­koznak azon, hogyan lehetne e szép kömlői kincset kiemelni a feledésből, s a lakásdíszítő tárgyak közé sorolni. Jövője van, méltó arra. hogy modern változatában eljusson külföld­re is, mint annyi más az el­múlt esztendők alatt. Mostanában egymást érik az élüzemavatások, a nyere­ségrészesedést osztó ünnepé­lyek a vállalatoknál, szövet­kezeteknél. A hevesi szövet­kezet sem szégyenkezhet az elmúlt év miatt. Háromezer négyzetméternyi torontáli szőnyeg készült — Uohumentunfrcgénv XXXI. Jelentést irt Kalten- brunnernak, amelyben azt kö­vetelte, hogy őt, Veesenmayert ne csak leváltsák, hanem állít­sák bíróság elé is, s azonnal alakítsanak Magyarországon egy valóban németbarát kor­mányt, amely bírja a Gestapo és az SS teljes bizalmát. Kal- tenbrunner ezt a jelentést Hlmmlernek továbbította, ő pedig átküldte Ríbbentropnak. A budapesti követ nagy meg­lepetésére Ribbentrop is Win­kelmann és Höttl pártját fog­ta. A külügyminiszter, mint 4 fimmig VU1. április 36.» szerda azelőtt is, gyakran, de külö­nösen az utóbbi időben, tökré­szeg volt. Üres pezsgősüvegek álltak az íróasztalán, s olyan hangnemben tárgyalt vele. áld mégis csak Hitler teljhatalmú megbízottja, mint ahogy a? őrmester az újonccal szokott. Szemére vetette, hogy gyenge kezű. Hiába hivatkozott arra, hogy végtére is az ő nevéhez fűződik a megszállás utáni magyarországi rendcsinálás, hiába sorolta fel, hány száz­ezer ember deportálásában vitt vezető szerepet, miként szá­molt le az árulókkal, a német birodalom ellenségeivel. Rib­bentrop nem volt hajlandó megbocsátani, hogy beleegye­zett a Lakatos-kormányba. Ilyen előzmények után bi­zony remegő térdekkel lépett be Hitler dolgozószobájába. S csodák csodája, a Führer egé­szen másképpen viselkedett Több mint kedves, barátságos volt. Még a felesége tránt is érdeklődött, s mindjárt azzal kezdte, hogy a Gestapo min­denkiben ellenséget sejt, de ő egyáltalán nem ilyen gyanak­vó ember. Ha vannak Is, akik ilyen nehéz időkben hátat for­dítanak a germán faj ügyéneit, a németek többsége elszántan és hősiesen harcol, mögötte áll, s eev szavára hajlandó életét áldozni Fiibreréért. Amt Veesenmayert Illeti, őst német családból szárma-ik s már szá­mos tanú leiét adta hűségének, hogyan kételkedhetne ebben? Mindössze arról volt szó. hogv bizonyos vitákat kell tisztázni. A magyarországi helyzettel kapcsolatban, illetőleg a ma­gyar belpolitika megszilárdítá­sa tekintetében többféle eV P- zeles jöhet szoba, mint ahogy a világon mindenben több megoldás között lehet válo­gatni. Azért kérette most ma­gához Veesenmayert, hogy ezek között az elképzelések közölt válasszanak. Winkel­mann azt szerette volna, ha öt Is négyszemközt fogadja. Himmler is támogatta azt a kérést, de a Führer nem sza­kított időt Wlnkelmann szá­mára. Teljes bizalmáról bizto­sította Veesenmayert. amikor aláírta kinevezését teljhatal­mú megbízottá és ez a megbí­zás mindaddig érvényben ma­rad, a bizalommal együtt, amíg nem vonja vissza. Win­kelmann végezze a maga dol­gát. derítse és számolja fel Hitler ellenségeit, s ne fecsé­relje idejét a Führer teljha­talmú megbízottjára. Annál is Inkább, mert az ilyesmit int­rikának Is lehet nevezni, s ő, Hitlér Adolf, soha nem tűrte az Intrikát., de ilyen nehez időkben különösen nem tűr­heti. És a Führer a későbbi be­szélgetés folyamán is számos tamijelét adta Veesenmayer iránti bizalmának. Nyugodtan végighallgatta beszámolóját és elképzeléseit. S helyeselte ma­gyarországi megbízottjának azt az állásfoglalását, hogy amíg Horthyval lehet biztosí­tani a dolgot, addig Horthyval kell. Veesenmayer kifejtette: már nem sokáig lehet a kor­mányzót a helyén tartani, Szálasi személye és pártja most már jogosan került elő­térbe. de Horthy felváltását Szálasival lehetőleg szintén az alkotmányos formák betartá­sával kell biztosítani. Veesen­mayer azt magyarázta, hogy a háború folyamán Horthy már többször megpróbálta, hogy a saját érdekeit érvényesítse a német birodalom, a Führer ér­dekeivel szemben, de ahány­szor emiatt komolyan figyel­meztették, határozottan fel­léptek ellene, azonnal visz- szakozott. Ja­vasolta: Hort- hynak és La­katosnak erő­teljesen tud- tukra kell ad­ni, hogy ma­radhatnak, s még egy utol­só lehetőséget kapnak, de csak akkor, ha felhagynak különbéke-kf- sérleteikkel. Végül is Hitler beleegyezett abba, amit Veesenmayer java­solt: amíg megy a dolog Hort­hyval, addig legyen, s aztán jöjjön Szálasi, de lehetőleg úgy. hogy alkotmányos látsza­ta legyen a dolognak. A fóhadiszáliasi látogatás eseményeihez tartozott még az is, hogy Himmler es Rib­bentrop kibékítette Veesenma­yert és Winkelmannt egymás­sal. Kissé kényszeredetten nyújtottak egymásnak kezet, s egyikük sem gondolta komo­lyan, hogy elássák a harci bór- dot. Most mindenesetre barát­ságosan viselkedtek egymás­sal, Szálasi nagy meglepetésé­re. A Führer remek egészségi állapotáról és sugárzó ener­giájáról szóló beszámolók ad­dig tartottak, amíg meg nem érkezett Kovarcz Emil, Krum- holznak, Winkelmann segéd­tisztjének kíséretében, ök is elhelyezkedtek Pfeffer-Wil- denbruch tárgyalóasztala kö­rül — az SS-lábomok dolgo­zószobáját bocsátotta az urak rendelkezésére. mivel nem akarták, hogy Szálasi elhagyja a Verbőczy utcai épületet, s kicsiny szobácskája alkalmat­lan lett voln- arra, hogy ab­ban egyszerre ennyi fontos emberrel tárgyaljon. Veesenmayer w 're a tárgy­ra tért — A főhadiszálláson Hitler vezér és kancellár döntött és közölte velem legmagasabb döntését... Veesenmayer hangja ünne­pélyesen csengett. Szálasi ki­húzta magát a karosszékben. — Döntésének lénv.ge a kö­vetkező — folytatta Veesen­mayer — a kormányzó nem maradhat a helyén, el kell tá­volítani. a miniszterelnöksé­get, Szálasi úr, önnek kell át­vennie olyan formák között, hogy a kormányzói tiszt szü­neteltetése alatt a maga kezé­be fusson össze az államür'vek legfelsőbb vezetése és a leg­főbb hadúri jogok gyakorlása la, folytatjuk) csak exportra, kilométerekkel mérhető a szád a, sok száz négyzetméternyi szőttes, abro­szok, törölközők és ízléses, a különböző hevesi, népi hímzé­sek felhasználásával készült női blúzok, gyermekruhák. Forintokban kifejezve mint­egy hárommillióval többet gyártottak a tervezettnél. Gyártottak? Nem! Ezek a da­rabok többek a gyári sorozat­nál. A népművészet egy-egy alkotása. És forintokban le sem mérhető, amit ez a szö­vetkezet a gazdag népi hagyo­mányok megőrzéséért tesz. Az átányi parasztabrosz, 3 néhány évtizeddel ezelőtt még minden házban használatos terítő, ma keresett export­cikk. És exportra készül a dédapák faragta székek mintá­jára készült kis ülőke, a po­roszlói téknőfaragó cigányok remeke. Négyszázféle szőttes cikkét készít a szövetkezet. A Tiszá­tól a Mátráig húzódó terület százféle hímzésmintáját vari­álja új és új alakban. És még koránt sincs kime­rítve a kincsestár. Még csak sárguló vásznú régi darabjai vanak meg a kömlői hímzett kötényeknek, ingele jeknek. Még alkotó tervezőre vár a tiszatáji szűrszabók remeke, és csak most fogtak hozzá lel­kes tarnamérai asszonyok, hogy felkutassák, mit őriz a Tama mentén az idős nénik szúette szekrényeinek mélye. Újdonság a piacra. Itt a régi dolgok jelentenek újdonságot, a nagyanyák, ősanyák ing- vállán ékeskedő csipkék, a dédapák völegényi ingének sokféle öltése. Ahány darab, anyiféle. Dús volt a régi asz- szonyok fantáziája, szőttesek­be, ingvállak díszítésébe ál­modták bele mindazt a szépet, ami az életükből kimaradt. Nyolc falu nyolcszáz asszo­nya munkálkodik. Szőnek, horgolnak, varrnak és hímez­nek. Soraikból ki-ki nő egy új népművész tehetség, aki a kézbe kapott mintából utat ad. Terveket teljesítenek, ex- ; portszállítmányokat indítanak | útnak, ez hozza munkájuk 1 anyagi sikerét. Kezük alatt, újjászületik a régi kincs. És ez. amit forintokban mérni sem lehet. —deák —■ Egerbe készül a Haditechnikai Park Az országjárás során Égerbe is ellátogat a Haditechnikai Park, több mint egy hónapra. A tervek szerint július 6-tól augusztus 21-ig állítják ki a haditechnikai eszközöket az .Egri 3. sz. Általános Iskola ud­varán: repülőgépet, harckocsit» különböző típusú és űrméretű lövedékeket, gyalogsági lőfegy­vereket., híradó-eszközöket, és a hadsereg más modern fel­szerelését bemutató eszközö­ket.

Next

/
Thumbnails
Contents