Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-23 / 95. szám

A jóból is megárt a sok A tavaszi napsugár nem­csak a leveleket bontogatta ki, kicsalja a gyermekeket is a levegőre. Megtelnek az udva­rok, a játszóterek, gyermekek lármája veri fel az utcák csendjét. A hosszú tél, a la­káshoz kötöttség után egészsé­ges, és nagyon hasznos is, hogy a gyermekek jóval töb­bet tartózkodjanak a szabad levegőn. Ám a közmondás er­re is vonatkozik: a jóból is megárt a sok. Némelyik gyer­mek úgy beleveti magát a játékba, mint egy kiszabadult kis csikó. Mértéket nem is­merve, a késő esti órákig kint ugrálnak a játszótéren. Ez a tavaszi „felszabadultság” meg­látszik a tanulmányi eredmé­nyeken is. Sokkal több rossz érdemjegy csúszik be az osz­tálynaplókba április, május tá­ján, mint az őszi, téli hóna­pokban. Pedig az év vége felé szerzett rossz jegyeket már nehezebb kijavítani, hiszen nem sok idő áll már rendelke­zésre, közeledik az év vége. ETIKA Az illatszerekről Az iüatsserkéízítés igen régi eredetű. Az első feljegyzések több mint 5000 éves múltról tanúskodnak. Számos régi fest­mény is ábrázolja a kozmeti­kai szerek, illatosító anyagok használatát. Valamikor az illa­tok és kenőcsök használatát az élet örömed közé sorolták, ér­tékűik vetekedett az aranyéval. A fáraók sírjában lelt felbe­csülhetetlen értékek között ott vannak az illatszerek is. Való­színűleg sokan emlékeznek ar­ra, hogy egy királysírnak hasz­nált egyiptomi hajó felfedezé­sekor, több mint kétezer év múltán is érezhető volt az ott talált parföm illata. Illatosították testüket a gö­rögök, s a rómaiak nemcsak átvették ezt, hanem tovább is fejlesztették. Európában az első kölnit egy olasz vállalkozó készítette e’ Köln városában, Kölnisch Wasser néven. Ez a készítmény még a mai napig is a legjobb készítmények közé tartozik. A XVIII. században vált hí­ressé a francia illatszer- és kozmetikai ipar. A mai érte­lemben vett illatszerkészítés a XX. század elején kezdődik. Amikor valaki ruhát vásá­rol, mindig ügyei arra, hogy az anyag, a szabás, a szín össz­hangban legyen egyéniségével. Követeimén v ez a parföm és a kölnivíz kiválasztásakor is. Pontosabb illatmeghatározások: édes. fanyar, nehéz, sportsze­rű. Ebből már következtethe­tünk arra is. hogy milyen alka­lomra melyiket használjuk. A sportszerűeket nappal, az édes és fanyar illatokat inkább este. A parföm a legkoncentrál­tabb illatkompozíció. Az illat erősége miatt csak nyomokban alkalmazlak és mindig a bő­rön. Ne tegyük ruhára. Rész­ben mert foltot hagy, részben azért, mert a bőrrel érintkezve bontakozik ki az igái illat. A kölnivíz fő erőssége a bőr­re gyakorolt frissítő hatásban rejlik, így illata aránylag gyorsan elszáll, vagy bizonyos idő után csak gyengén érezhe­tő. Azoknak tehát, akik kife­jezetten alkalomra használnak különböző illatokat, elsősor­ban a kölnivizet ajánljuk. Mivel már nem sok idő vá­lasztja el a gyermekeket a nagy nyári szünidőtől, meg kell értetni velük, hogy a hát­ralévő időt okosan kell ki­használniuk. A szabadban va­ló tartózkodás ne menjen a tanulás rovására. Sok családban ismeretlen az írott vagy íratlan napirend. De ez nem jelenti azt, hogy nem lehet készíteni a gyermek számára viszonylag ellenőriz­hető napi beosztást. Legyen a gyermek számára az ebéd utáni egy-két óra a játék ideje kint a szabadban. Négy órakor azonban üljön le a könyvei mellé, s fél hétig tanuljon. Óránként 10 perces pihenő beiktatásával ez ele­gendő egy általános iskolás gyermeknek a tananyag meg­tanulásához, — ha ezt az időt csak tanulással tölti. Este azu­tán következzék a szabad fog­lalkozás, olvasás, segítés, s be­szélgetés a szülőkkel. Az egész nap dolgozó szülőknek csak az esti órákban akad egy kis ide­jük a gyermek számára. Fon­tos, hogy az esti órákat ne töltsék a gyermekek házon kí­vül, mert a játszótereken és az utcán este már csak ren­detlenkenek. Bensőséges beszélgetés so­rán, el lehet érni a gyermek­nél, hogy nappal komolyan ve­gye a tanulást, és az esti órák legyenek a szülő és a gyermek közötti kapcsolat megerősítésé­nek órái. Okos napi beosztás­sal, ellenőrzéssel, adott eset­ben szigorral el lehet és kell érni, hogy a gyermek kihasz­nálja a tavaszi időt is, de ugyanakkor ne hanyagolja el a kötelességét sem. András Lajosivé Katasztrófa — ridegtörés . ” 19 43 januárjában a Port­land kikötőjében rakodó Sche­nectady nevű tankhajó látszó lag minden külső ók nélkül, egyik pillanatról a másikra hatalmas robaj kíséretében hossztengelyére merőleges irányban megrepedt, majd g repedésen betóduló víz követ­keztében lassan süllyedni kez­dett. A Schenectady süllyedése az amerikai szállítóhajó-flotts katasztrófasorozatának csupán az első tagja volt. A hivataio- feljegyzések, statisztikai érté­kelések szerint 1949 decembe­réig az 5000 Liberty, Victory és T—2 típusú hajóból csak­nem 1000 egységen mutatták ki a repedéses sérüléseket, mélyek nagy része ugyan ja­vítható volt, de 11 db — az el­ső esethez hasonlóan — telje­sen széttört. Az amerikai szállítóhajóik sorozatos katasztrófáit, előidé­ző, sokáig kideríthetetlen ok­ból fellépő ún. ridegtörés je­lenségével a műszaki tudomá­nyok történetének más lapjain is találkozunk. 1938 januárjában egy Ber­lin melletti autóút hegesztett kivitelű acélszerkezetű hídja két helyen elrepedt. Ugyanez év márciusában Belgiumban, az Albért-csatoraa egyik hídja, majd 1940-ben további kettő omlott össze ridegtörés miatt. 1951-ből egy kanadai, 1962-ből Pedig egy Melbourne melletti acélhíd katasztrófáját jegyez­ték fel, mindkettőt hasonló oikok idézték elő. Technikailag sokáig megol­datlan problémát jelentettek a legutóbbi években az amerikai Comet-típusú repülőgépek so­rozatos szerencsétlenségei. Ezek a gépek a levegőben, repülés közben „robbantak”, illetve törtek szét, alaposan feladva a leckét konstruktőröknek, technológusoknak egyaránt. Az USA néhány katasztrófa után leállította a Comet-gépek re­pülését és széles körű vizsgá­mifim : ':%:M *1 Ridegtörés következtében összeomlott híd. latot rendelt «fl. Megálapítot­ták: a repülőgépek tönkreme­netelét a hajók és hidak ese­tében már tapasztalt folyama­tokhoz hasonló ókok idézték elő, vagyis itt is az acélszerke­zeteket sújtó ridegtörés jelen­ségével találkoztak. A legutóbbi évtizedekben — az acélszerkezetek alkalmazási területeinek bővülésével — egyre szaporodtak a ridegtörés­re visszavezethető hibák, így érthető, hogy a kutatók egész sorát foglalkoztatja a kérdés: mikor, milyen körülmények között alakulnák ki olyan felté­telek, melyek az anyag „ride- gedését”, így törési hajlamát elősegítik és hogyan lehet meg­szüntetni, vagy legalább mini­mumra csökkenteni az ilyen állapot létrejöttét? . A válasz nem teljesen egyértelmű, a ri­degtörés elméleti vonatkozásai távolról sem tisztázottak. így a „védekezés” sem tekinthető megnyugtatóan megoldottnak. Üj és új vizsgálati eljárásokat dolgoznak ki, amelyekkel az acélok ridegedési hajlama álla­pítható meg. A kohászok olyan acélokat igyekeznek előállítaná, melyek a vizsgálatok tükrében a próbákat kiállják. A hegesz­tési technika fejlődése is hoz­zájárul az acélszerkezetek tar­tósságának növeléséhez. A ridegtörésre való hajlam nyilvánvalóan az anyag belső szerkezetével kapcsolatos tulaj­donság, a „katasztrófa” oka en­nek megfelelően anyagszerke­zeti változással függ össze. Az egyik ilyen ok kétségtelenül a hőmérséklet. Mint a szállító- hajók példájánál láttuk, ezek katasztrófája plusz 10 C fok alatti vízhőmérsékletnél követ­kezett be leggyakrabban. Statisztikái értékelések és különböző kutatók szerint a szerkezetek alakja sem közöm­bös á ridegedési .hajiam létre­jöttében. Az erőhatások követ­keztében fellépő feszültségeket a forma úgy megnövelheti, hogy ennek hatására már be­következik a baj. Az acélszerkezetek ridegtö­résének számos elméleti és gyakorlati problémája azonban még megoldásra vár. Keömley Gébemé Sonkából — tojásból pikáns töltött tojás: w A kemény toj-ásoUcaf kettévágjuk, a tojásisárgákat elkeverjük egy ke­vés mustárral, szardínia vad. és ap­róra vágott petrezselyemmel. íze­sített (ecettel, cukorral) salátale- velekben tálaljuk, és felekbe vá­gott hónaposnetekked rakjuk körül. TÖLTÖTT SÓN KAROLÁD: A megfőtt sonkát vékony szele­tekre vágjuk. Főtt krumplit krumplinyomón átetyomunk. meg­sózzuk, olajjal, mustárraL, apróra vágott ecetes uborkával összeke­verjük, és ebből kb. másfél, ujjnyi széles és megás adagokat a sonka- szeletekre rakunk. Összegöngyöl­jük, salátalevelekre helyezzük és majonézzel leöntjük. SONKAPA’STBTOM: Hozzávalók: 1« dkg sonka, í dkg Váj, 2 dkg liszt, fél csésze tej, egy kevés mustár, só, citromlé, egy fél kávéskanál paradicsompüré, egy evőkanál darált sajt, 1 tojás. A vaj­ból, lisztből és tejből sűrű besamel mártást készítünk, és ebbe beleke­verjük a tojást Is. Ezután hozzáad­juk a vagdalt sonkáit és a többi hozzávalót.1 TOJÁS RETEKKEL: S kemény tojást megtteztftunfc; 8 kávéskanál majonézzel és 2 kávés­kanál retekkel összekeverünk, ea- látalevelekre tesszük és ráhelyez­zük a félbevágott tojásokat. Apró­ra vágott metéiöhagymával szór­juk be. Magyar eredményhirdető berendezések a grenohle-i téli olimpián Az 1968. évi téli olimpiai já­tékokat Franciaországban, Gre- noble-ban rendezik meg. A magyar szakemberek javaslatá­nak elemzése után a francia rendezők úgy döntöttek, hegy a többi ajánlattevő országgal szemben Magyarországot bíz­zák meg az eredményhirdető eredményhirdető táblák a köz­pontból kapják a kiírásra ke­rülő adatokat. A központi eredményhirdető tábla igen tekintélyes méretű lesz. A sístaféták eredményeit jelző tábla méreteivel pedig minden eddigit felülmúl: ma­gassága 4,80 méter, hossza 14,40 1 Ík£’ív v.i. ■ - -iift -f Kosztüm . *. kosztüm ... kosztüm ... A magyar nők legkedveltebb löknek, hogyan járathatnák ruhadarabja a kosztüm. Bár a csinosan a fiukat. íme, né- cüvat évről évre változik, a hány megoldás iskolába, kirán­ben történik, a felállítás befe­jezését 1967 november elejére tervezik, a teljes komplexumot 1968. január 15-ig átadják. Ed­dig végrehajtják az üzemi pró­bákat is. Természetesen ma­gyar szakemberek felügyelnek az eredményhirdető berende­zések felszerelésére, üzembe helyezésére. Közel húsz mér­nök és technikus irányítja majd a szerelést és két-három szakember állandóan a hely­színen tartózkodik az olimpiai átékok ideje alatt is. Végül még egy műszáki ér­tékesség: ezek az eredmény- íirdető berendezések nem hely­hez kötött típusok lesznek, ha­nem doboz szerkezetűek, be­tontalpra helyezve és kihorgo­nyozva. Mindez azt a célt szol­gálja, hogy az olimpia befejez­tével más francia városokba '.egyen szállítható, esetleg bi­zonyos mértékig átalakítva, az adott — új — rendeltetésnek, más sportágak sajátosságainak, negfelelően. zet, munkába, színes blúzzal, délutáni öltözék lehet belőle. Fehér, könnyű szövetből ké­szült az enyhén karcsúsított 2. modell, fekete paszpóllal. Meg­felelő alkalmi ruhának is. Igen szép világoskékből, drappból, az árnyalathoz megfelelő sö- tétebb paszpóllal. **»« vA-W. ‘ kosztöm mindig divatos ma­rad, s megfelelő blúzzal, pu­lóverrel kiegészítve, a célnak megfelelően hordhatók, dél­előtt munkába, délutánra, sőt egyik-másik estére, színházba ü.‘ Sokszor gondot okoz a saú­duláshoz. A 2-es számú mo­dellt elkészíthetjük ,,skay”-bói is, az ujjakat és a gombolást a skay színével azonos színű pamutból kötjük vagy horgol­juk. Az első modell bükiéből ké­szül, pulóverrel sportra ötfős Az eredményhirdető berendezés egyik kezelő asztal a. berendezések szállításával és felállításával. Magyarország tette ugyanis műszaki szem­pontból a legkedvezőbb ajánla­tot, mert ez az ajánlat tükröz­te legjobban a kívánalmak megvalósítását. A szokásos 240 —300 betű/perc sebesség he­lyett például a követelmény 900 betű/perc írása volt és a magyar javaslat ennek az igénynek is. eleget tett. A grenoble-i olimpia esemé­nyei egymástól viszonylag tá­vol zajlanak le. Ez természe­tesen különleges adattovábbí­tó lánc kiképzését kívánja; nyolc helyen fognak felállíta­ni magyar gyártmányú ered­ményhirdető berendezéseket, némelyik egymástól 40—60 km távolságra lesz. E berendezé­seknek közös központjuk van Grenoble-ban. Az egyes sport- eseményekről az eredmények a hírközlő láncon a grenoble-i központba jutnak, itt az adato­kat az elektomikus számító­gépek „v-aszik kezelésbe” ée m méter. Kivitelükben a táblák újsze­rű elvek megtestesülését je­lentik: az egyes táblák két, ún. A és B részre tagolódnak. Az A oldalon az éppen versenyző sportoló startszáma, nemzeti­sége, a lefutott futam eredmé­nye jelenik meg. A B oldalon rangsorolva találjuk a verseny­zőket, ugyancsak feltüntetve nemzetiségüket, rajtszámukat, s — ugyancsak a rangsort tük­rözve — eredményüket. A táb­lák szerkezeti felépítése telje­sen korszerű konstrukciós el­veket tükröz. A kapcsolókörök szálícium-félvezetőkkel épültek, ennek köszönhető a nagy kap­csolási sebesség, s ebből ere­dően a kiírási sebesség megnö­vekedése is. A táblák kivitele­zésénél gondoltak a nehéz idő­járási feltételekre is. A grenoble-i téli olimpiai já­tékok megrendezésére 1968. február 6. és 18. között kerül sor. A magyar berendezések JoraáUítára 1967 szeptembere-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents