Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-17 / 65. szám
Dan. Az «| mechanizmus követelménye* I^Qlfonybflll és is belscS ellenőrzés A népgazdaság minden te- rületén, de különösen a szénbányászatban, rendkívül fontos feladat az előírt jövedelmezőség elérése, Az új gazdasági mechanizmusra készülünk, már most vállalni kell a nagyobb önállóságot, de ezzel együtt a fokozott felelősséget, a kockázatvállalás terheit. A helyes dön lésekhez alapos elemzések, megbízható gazdaságossági számítások szükségesek. Ha megtörtént a döntés, annak végrehajtását, az intézkedések gazdasági hatásait az eddiginél mélyrehatóbban kell vizsgálni. Ezt a szerteágazó feladatot sem az igazgató, sem a főkönyvelő egyedül nem tudja megoldani. Ebből következik, hogy a belső ellenőrzés feladata jelentősen növekszik. Hogyan vélekednék erről, milyen feladatokat oldanak meg az idén és mire készülnek a Mátraalji Szénbányászati Trösztnél? — Az elmúlt év július l-től önálló osztály látja él a belső ellenőrzési teendőket. A létszám: öt revizor és egy gépíró — tájékoztatott Orosz Rezső, a tröszt; főkönyvelője. — Minden üzemnél elvégezzük az éves dokumentációs ellenőrzést, de tavaly óta súlyozottan. Ahol az elmúlt vizsgálatok során lényegesebb mulasztásokat nem találtunk, ahol nincs baj a jövedelmezőséggel, ott rövidebb- re fogjuk a vizsgálatot és az így nyert időt egy-egy fontos téma vizsgálatára fordítjuk — mondta Czéhmester Lajos, a belső ellenőrzés osztályvezetője. A közelmúltban két tanulmányt tettek le a tröszt vezetőinek asztalára. Az egyikben arra törekedtek, hogy az adatszolgáltatás adjon választ az állásidők alakulására és azok okaira. A másikban a gépi állóeszközök és a termelési érték alakulását elemezték. Annyira használhatónak, olyan szükségesnek találták est az elemzést, hogy a tröszt vezetősége kötelezően előírta. — A megbízható pontosságon kívül mit tart az elemző munka fontos tényezőjének? — Azt, hogy a belső ellenőrzés ne „hullaagnoszkálást” végezzen, hanem idejében adjon jelzést a vezetőknek. Állapítsa meg a tényeket, alaposan, helyesen elemezze az okokat és mutasson rá a beavatkozás módjaira — mondta egybehangzóan a főkönyvelő és az osztályvezető. A Mátraalji Szénbányászati Tröszt belső ellenőrzése a műszaki dolgozók bevonásával komplex brigádban ellenőrizte az újításokat. Az újítás benyújtásától a díjazásig, sőt az alkalmazásig. Folyamatosan vizsgálják az állóeszközök aktivizálását, a használaton kívüli állóeszközök állományát és a selejtezést is. Kutatják, hogy miért vált szükségessé a selejtezés? Vajon nem hiányt akarnak ezzel eltüntetni, vagy nem történt-e rendellenes használat? Nem adaték gyűjtéséről van itt szó. Azt elvégzi a könyvelés és a statisztika. Petőfi bányán egyre jobban érzik, hogy a jövedelmezőség, a nyereség tömegének fokozása megköveteli az okok és okozatok összefüggéseinek gondos elemzését. Milyen tényezők és milyen mértékben növeltéit, vagy éppen csökkentették a nyereséget? Minek következtében és mennyi gépállás fordult elő? Hogyan lehetne a gépeket és az embereket gazdaságosabban átcsoportosítani? Az egyik üzemnél jól bevált módszereket hogyan, milyen feltételek megteremtésével lehetne a másiknál és a többieknél is kedvezőbben alkalmazni? Az elmúlt évben is célfeladatokat kaptak az üzemek és a tröszt osztályai. Most folyik annak ellenőrzése, hogy ezeket a célfeladatokat valóban teljesítették-e, milyen erőfeszítéseket tettek az ügy érdekében, nv'lyen gátló tényezők merültek fel? Hol, melyik üzemnél és milyen mértékben tárták fel ü tartalékokat? Az üzemek főmérnökeinek grémiuma egynegyed részben Attól függ az idén, hogy a gépi íróeszközöket hogyan használják ki. Ez érthető, hiszen a szénbányászatban, különösen a külfejtéseken millió forintos gépegységekről van szó! A vi- sontai Thorez külfejtésen Górta Miklós főmérnök maga is merészen kezdeményez, keresi a minél gazdaságosabb megoldásokat és bizonyára igénybe veszi a belső ellenőrzés tapasztalatait és javaslatait. De Ecsé- den Kösz Pál főmérnök sem tehet másként, ha önmagánál: és az üzemnek jót akar. Hiszen Ecséd Visonta előiskolája. Ami Ecséden beválik, azt Visen tán majd üzemszerűen kell alkalmazni. Ügy lenne jó, ha ebben az iskolában minél kevesebb lenne a „tandíj”. Ügy véljük, ebben sok segítséget adhat a belső ellenőrzés. Egy-egy intézkedés előtt dolgozzanak ki több variánst Műszaki és gazdasági érvek döntsenek, hogy a vezetők melyik lehetőséget válasszák. A beruházások hatékonyságát eddig a belső ellenőrzés a trösztnél nem vizsgálta. A leltározásoknál, az értékeléseknél nemigen kaptak szerepet. Biztosak vagyunk abban, hogy hamarosan vizsgálni kell azt is, vajon nem maradt-e rés a kiadott rendelkezéseken, a bizonylati rendszer kellő mértékben biztonságot nyújt-e a társadalmi tulajdon védelmére? A napokban vált időszerűvé, hogy a tröszt bányáiban megszervezzék a rövidebb munkaidőt De ennek feltétele az, hogy a vezetőség biztosítsa; a rövidebb idő alatt is megkeressék a bányászok ugyanazt a pénzt és a rövidebb munkaidőnek az üzem jövedelmezősége se vallja kárát Ez a feladat egy sor műszaki intézkedést és munkaszervezést igényel. Vajon a műszaki és a munkaügyi osztály meg tudja oldani? És valóban a legjobb megoldást választják? Ügy gondoljuk, ebben a kérdésben is szerepet kaphat a jól működő belső ellenőrzés. A Mátraalji Szénbányászati Tröszt 1965-ban mintegy 10 millió forint értékű szolgáltatás jellegű munkát végzett. A széntermelés csökkentése és a rendelkezésre álló gépállomány lehetővé, sőt szükségessé tette, hogy megrendelésre útépítést, csatornakotrást és különböző földmunkákat végezzenek. Eddig jövedelmező volt a szolgáltatás? Hogyan lehetne az idén fokozni a jövedelmezőséget? lm®, egy csomó kérdés, amire a belső ellenőrzés helyes választ adhat. Ezek a feladatok egyben a munka tartalmi bővülését is jelzik. O iztató jel, hogy a tröszt u vezetői a belső ellenőrzést alkalmasnak vélik a növekvő feladatok ellátására is. A belső ellenőrzés készül is erre. A sajátos szakmai képzettség mellé ketten most bányaipari technikumot végeznek. Ha a mérnököknek ma már közgazdasági képzettség is szükséges, akkor a közgazdász legalább technikus legyen. Igazuk van, helyesen készülnek az új mechanizmusra. Dr. Fazekas László Áz udvariasság A rádió, a televízió, a sajtó szinte naponta foglalkozik a gépjárművezetők és gyalogosok közötti „elmérgesedett” kapcsolatokkal. Engedjék meg, hogy mint szem tanú, elmondjak egy kis történetet erről a témáról. Megszokott vasárnap délelőtti sétámat végeztem. Tetszett a napfényes, de kicsit szeles, tavaszias idő, nézegettem a gyöngyösi utcát, az embereket. A benzinkúthoz érve le akarok lépni a járdáról — természetesen a zebránál. Balra nézve látom, hogy mintegy 50 méterre kocsisor közeledik. Elöl egy Moszkvics, rajta a nagy T betű. Megálltam, hogy elengedjem a tanulóvezeíőt. ö azonban megállt előttem és udvarisan intett, hogy menjek át. A Moszkvics után egy Wartburg jött, csikorogva fékezett, amikor meglátta, hogy a tanulóvezető megállt, és vadul dudálni kezdet. Igen, az ő kocsiján már nem volt ott a T betű, ő már „öreg” vezető, és bosszantja, ha egy kezdő udvarias talál lenni a gyalogosokkal szemben. Az ifjú vezetőnek kívánjuk, hogy akkor is tartsa meg ezt az emberi gesztusát, ha már jogosítvány lesz a kezében, és ne törődjön azokkal, akik ezért „rádudálnak”, vagy éppen keresetlen szavakkal illetik. V. J. a r t u ii Jk Hét esztendeje alakult meg Bodonyban a Mátragyöngye Termelőszövetkezet A hegyek közé zárt falu jól tudta akkor is, hogy jövőjükben, előrehaladásukban nagy szerepet játszik az erdő, hiszen őseiknek is a fa adta a kenyeret. A 3800 holdas határnak több mint fele erdő. A szántóföldek meredeken kapaszkodnak fölfelé, rajtuk leginkább burgonya, kukorica díszük. Bodony- nak van egy lehetősége még az erdőn kívül — amelyet eddig még nem sikerült kihasználnia — ez az állattenyésztés. Az erdő, a fa feldolgozás, az állattenyésztés együttesen adhatna csak lehetőséget arra, hogy a falu és annak iparkodó DOMB MÖGÉ BÚJT megyeszéli település Bekölce. 1157 lakosának kisebb hányada tartózkodik állandóan odahaza, s csupán töredéke keresi kenyerét a szűk marokkal mért sovány földön, a helyi tsz-ben. Az emberek inkább a környékbeli üzemekbe járnak, Egereseimbe, de még jobban Borsodná- dasdra, ahol nemzedékek nevelkedtek már eddig, apák adták fiaiknak tudományukat, kitartó hűségüket. Szemerkélő, tavasz eleji esőben érkeztem a munkásközségbe, gidres-gödrös úton, rangos házak között. Egyfelől bosszankodtam a kátyúk miatt, elégedetlen voltam, hogy még véletlenül sem találtam járdát — másrészt pedig jólesően gyönyörködtem a bekölceiek szembetűnő módosságában. Amikor azonban később, a tanácsházán, a legutóbbi évekről érdeklődtem, valahogy jobban megértettem; az idő ezen a tájon sem suhant el nyomtalanul, s a változást csak az idegen veszi észre nehezebben. Csuhaj Lászlóné vb-titkár és a közös gazdaság zárszámadásáról időközben előkerült .b-elnök, Holló Aladár, ugyan nem dicsekedett sok mindennel, de amit mondtak, ahogy mondták — szép eredményekre vallott. A kisközségek általában lassabban haladnak előre, mindössze a legszükségesebbeket vehetik sorra. A be- iiö’ceiek elviselhetőbb közlekedést kértek, hogy _ közelebb kerüljenek a városhoz, VÁLTOZÁSOK MÁVAUT-váróhelyiséget létesítettek 75 ezer forintért, s jelentős értékű társadalmi munka hozzáadásával felújították, korszerűsítették, por- talanították a főutca egy részét, rendezték a patakot, hidat építettek és javítottak. Parkosítottak, bővítették az óvodát, új felszereléssel látták el a mintegy 46 ezer forint értékű olvasnivalóval rendelkező könyvtárat, átalakították az italboltot, presszót nyitottak és önkiszolgáló boltot. Villanyt vezettek és új vegyesboltot telepítettek a baksai részre, megfelelőbb épületet kerestek az egészségháznak, melyben ma az ápolónő naponta, az egeresek! körzeti orvos hetenként, kétszer rendel, s a védőnő is rendszeres ügyeletet tart. S ami ugyancsak lényeges: végre saját háza lett a tanácsnak is, megfelelő helyiségekkel a község szívében. A GCNI3SÜL természetesen maradt még a következő évékre is — de már egyre kevesebb. Egyebek mellett szeretnék folytatni a sár elleni harcot, meg akarják hosszabbítani a portalanított utat egészen a salgótarjáni vonalig, hogy a mostani nagy kerülő miatt ne kelljen például a nádasdi munkahelyekre járó dolgozóknak már a műszak megkezdése előtt két órával készülődniük. Aztán természetesen szeretnének járdákat is építeni, mondták, hogy. jó lenne más helyre költöztetni az óvodát, hogy a kultúrházat nagyob- bíthassák. Még jobban berendezett egészségházat is akarnak orvosi lakással, s addig nem nyugszanak, amíg nem javítják meg az ivóvízellátást, amíg férfi, női fodrászt, cipészt, villanyszerelőt nem szereznek. Egyébként nem panaszkodnak, azt vallják, hogy jól élnek, egyre jobban élnek a bekölceiek. Egy kis összesítést is mutattak, amely beszédes számokkal bizonyította állításukat. A községben jelenleg 279 rádió- és 75 tv* előfizetőt tartanak nyilván, 480 napilapot, folyóiratot hord szét a postás, 8 gépkocsinak, 110 mosógépnek van gazdája, s a takarékbetétkönyvek több mint nyolcszázezer forintot őriznek. Nem úgynevezett „gazdag embereket” — mindössze egyetlen olyan családot kerestem fel, amelyről tagjai és az idegenek is azt állítják, hogy tipikus bekölcei. MAGAS LÉPCSŐÉ OKON jutottam Dorkó Sz. J&nosék- hoz, akik elmondták, hogy a szép, háromszobás, összkomfortos, alápincézett ház a fiuké. A technikumban érettségizett fiatalember otthonának kialakításában természetesen csal: indulás volt az állami kölcsön, sokat segítettek a szülők is, a nádasdi hengerész és szorgalmas, takarékos felesége. Az „öregek” lakása egyébként a szomszédos házban van, s még 1937-ben épült. Az új épület már második a családban, s tavasz- szal hozzákezdenek a harmadikhoz is, mivel van még egy fiuk. Átképzős villanyszerelő Csehiben. Hazaadja mindig a pénzét, úgy gondolták hát, hogy lebontják a régi házat, s a helyébe olyat húznak, amelyben az „öregek” is jól elférnek, meg a kisebb „gyerek” is — leendő családjával. Az „öreg” Dorkó 1926-tól dolgozik Borsodnádasdon, s tizenhárom forintos órabérig vitte. Egy idő óta minden 7 ledolgozott munkanap után pihenőt kap, így hetente kétszer is odahaza maradhat családjával, a gyerekekkel, kis unokájával, Ildikével. „Elpocézgat” a kertben, rádiózik, tv-t néz, elégedetten várja idei, egyben utolsó szolgálati évének eltöltését. Mivelhogy 55 éves fejje] elérkezett a nyugdíjas korig... A LAKÁS, ahol beszélgettünk március közepén — egyike annak a százhetvenötnek, amely a felszabadulás óta épült Bekölcén. S a szóba került változásokat a legutóbbi négy év, a két tanácsválasztás közötti időszak hozta a munkáskőzséabe. Gyón! Gyula népe tovább lépjen a boldogulás útján. A tollforgató ember szívesen emlékezik. Eszembe jut, hogy három-négy évvel ezelőtt Bodonyban jártam. A szép, új istálló mellett körülvettek az emberek és panaszkodtak. Azóta sok minden megváltozott ebben a kis hegyi faluban. Mindenekelőtt teljesen gépesítették a mezőgazdaságot és ma már 11 traktor segít. Az őszi szántást-vetést időben elvégezték, nem lesz baj a tavaszi munkákkal sem. Az eddigieknél jobban ki akarták használni a fában és az erdőben rejlő lehetőségeket és a járás a megye segítségével 1966-ban létrehozták a fafeldolgozó üzemet, ahol jelenleg évi hatezer köbméter fát dolgoznak fel ipari célokra. Ez a szövetkezet meUéktevé- kenysége, amelyből évente 3 milliós bruttó bevétel származik. Ennek az összegnek 36— 38 százaléka .tiszta nyereség, amely jelentősen növeli a gazdaság bevételeit, nem is szólva az emberek rendszeres foglalkoztatásáról. Az új üzemben zúg a fűrész, sivít az esztergagép, nők és férfiak vágják, alakítják, pakolják az erdő aranyát, az env- beri találékonysággal, a gépek erejével megmunkált árut. Fejes József elnökkel váltunk szót a feldolgozó üzemről. Az 5 véleménye, hogy amennyiben jelenleg az erdő- gazdaságnak kötelezően átadásra kerülő mintegy ezer köbméter fát is ők dolgozhatnák fel, úgy ez újabb előrehaladást, félmilHós többletbevételt jelentene a bodonyiaknak. Bodonyban ma mindenki tudja, hogy a szövetkezet útja a biztos alapok megteremtése után most már felfelé vezet. Gépparkjuk, épületeik, s a faüzem lehetőséget nyújtanak arra, hogy megfontolt vezetés és szorgalmas munka révén tovább növeljék jövedelmüket. Ez a tudat, a jövőbe vetett hit hozott haza már eddig is mintegy hetven bodonyi fiatalt. akik ma már idehaza találtak biztos megélhetést. A szövetkezet 1964-ben kísérletképpen bevezette a pénzben! jövedelemelosztási formát. Ezzel a tagok elégedettek és a rendszeresen kifizetett forint meghozta a friss munkakedvet! A havonta rendszero- ser kifizetett munkabér, majd a részesedés biztonságérzetet nyújt és jobban bevált a korábbi formánál. A Mátragyöngve Termelő- szövetkezet jelenleg az egri járás szilárd gazdaságai közé tartozik, bár azok a lehetőségek. amelvek az állattenyésztésben rejlenek még máíz is kihasználatlanok. Ennek az üzemágnak a fellendítése. a megfelelő takarmánvalap megtermelése az út a jómód és a gazdagság felé. —szalay— Mmm3 1967. március 17., péntek
