Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-17 / 65. szám

<8<atiszdkal Orvosok, kórházak, egészségvédelem Kezembe került nemrég egy tanulmány, 1936-ban íródott, Heves vármegye közegészség­ügyéről. Abban olvastam, hogy a két legnagyobb ellenség: a niagas csecsemő- és güinőkór- haiálozás terén csaknem az el­sők között álltunk az ország­ban; gyengén szervezett volt az egészségügyi gondozás; egy- egy körorvos kerülete igen ki­terjedt volt, s gyógyszerért is nagy távolságot kellett beutaz­ni, Könnyű lenne összehason­lítást tenni, szembesíteni a múlt s a jelen adatait, hogy a nyilvánvaló fejlődést bizonyít­suk. Felesleges azonban eny- nyire „visszakóstolni”, elegen­dő megvizsgálnunk az utóbbi évek változásait, hogy megál­lapíthassuk: évről évre előbb­re lépünk, fejlődik egészségvé­delmünk színvonala, mindin­kább kiteljesedő és fokozottabb ez emberekről való gondosko­dás. A társadalombiztosítás, az egészségügyi ellátás kiterjed szinte az egész megye lakos­ságára, dolgozókra és család­tagokra, a szövetkezeti pa­rasztságra, nyugdíjasokra és diákokra. A különböző juttatá­sok, szolgáltatások rendszere igen széles körű — ingyenes orvosi gyógykezelés, kedvez­ményes gyógyszerellátás, nyug­díj, táppénz stb. Igen sokat­mondó adat: a társadalombiz­tosítás kiadásainak összege 1949-hez képest 9 és félszeresé­re emelkedett, 1,9 milliárd fo­rintról 18,2 milliárdra. A me­gye társadalombiztosítási ki­adásainak összege például 196S-ban meghaladta a 182 millió forintok Emelkedett a gyógyszerfor­galom: 1960-ban még csak 24 millió, 1965-ben pedig már 47 millió forint értékű gyógyszert „fogyasztottak” a Heves me­gyeiek. A gümókórt — mai haszná­latban: tbc-t — méltán nevez­ték „magyar halál”-nak (mor- bus hungaricus), hiszen a 20— 30-as években még évente 17— 25 ezer ember esett áldozatául. Egy régebbi adat szerint, 1932 —-34 között, Heves megyében is, ezer lakosra 1,8 gümőkór- halálozást számíthattak. A tbc felszámolására tett erőfeszíté­sek eredményeként ma már más adatokat sorolhatunk. 1960-ban még az összes meg­haltak 4,1 százalékánál volt a halálok a tbc, 1965-ben a tbc- tialálozás százaléka már 2,5-re zsugorodott. Az elmúlt években nemcsak az egészség megóvására, a be­tegség gyógyítására fektették a fő súlyt, de fontosnak és lé­nyegesnek tekintették a meg­előzést is. Kiépült megyénkben az emyőkép-szűrőállomások hálózata, s most már teljesen biztosított a felnőtt lakosság évenkénti szűrése. Megyénk orvosi ellátottsága — a gyógyintézeti hálózat sű­rűsége eredményeként — igen kedvező. Tízezer lakosra több mint 13 orvost számíthatunk. A kórházi ágyak száma már 1965-ben elérte a 3263-at, s még ez évben várhatjuk az emel­kedést, mert átadásra kerül a hatvani új kórház, 452 ággyal. Jelentős változásokat vehe­tünk számba, ha az egészség­ügyi alapellátás rendszerét ele­mezzük. A körzeti orvosok szá­ma az 1960. évi 99-ről 1966. ok­tóberéig 115-re emelkedett, s már csak két állás vár betöl­tésre. Az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma 3515-ről 2973 főre csökkent, amely egy közepes nagyságú község lélek­számúnak felel meg. Az egyedülálló, munkakép­telen vagy rokkant öregek sem érezhetik magukat társadal­munkban elesetteknek, a sors kiszolgáltatottjainak. Szociális otthonainkban nemcsak lakást kapnak, de teljes ellátást, és gondoskodnak kulturális, szó­rakozási igényeik kielégítéséről is (könyvtár, színház és mozi­látogatás, kirándulások stb.). S a legifjabbak társadalma? A megye 21 állandó jellegű bölcsődéjében kb. 700 apróság­nak biztosítanak gondos ellá­tást. De az idénviellegű böl­csődékben is több száz gyer­mek gopdn-risti látiák eh Tíz- és százmilliókat költünk évente az egészségügyi háló­zat fejlesztésére, kórházak és gyógyintézetek fenntartására, szociális és egészségügyi fel­adatok megoldására. Álla­munk, kormányunk nem saj­nálja anyagi eszközei áldozá­például awó! írnék... .. . alaposan meg­írnám! Az általános iskolás kislányt — Jaj! Én nagyon sok min­denről írnék az újságban!... A táncdalokról, hogy nálunk is vannak ám jó számok, nem­csak külföldön, és írnék éne­kesekről is. Megkérdezném, hogyan lett énekes, mi a ked­venc száma, a gyors vagy a lassú?... Meg azt is megkérdez­ném tőle, hogy mi a hobbyja. Aztán írnék a korcsolyázás­ról, mert azt is nagyon sze­retem; értékelném az Európa- bajnokságot, aztán írnék a ba­lettről, mert az is olyan szép, és írnék bűvészekről, akiktől megkérdezném a trükkjeiket.„ A nyugdíjas: — Hatvankét éves vagyok... megírnám, hogy érdemes él­ni, érdemes dolgozni másokért, nevelni embereket becsületre, tisztességre. Megírnám, hogy büszke vagyok a fiamra, aki kohómérnök lett... És azt is, ho-<v bár öreg vagyok, az éle­tem nagyobb részét a múlt rendszerben éltem le — ne­héz volt, de érdemes az újért dolgozni. Van nyugdijam, míg a múltban dolgozhattam vol­na az utolsó napig, van egy kis házam, szőlőm, dolgozhatom még plusz ötszáz forintért... Igen, én ezekről írnék, és na­gyon sokat És végül — Az újságíró: — Természetesen és vala­mennyiről írnék. (kátai) KLADT—KONDRATYEV: Dokumentum-*örténet Fordította.: Pető Miklós állomásán megkezdődött a va­gonok kirakodása és az arany- készletet tartalmazó ládák át vétele. Megvizsgáltuk a vago­nokat, a zárakat, épségben ta­láltuk a plombákat... A meny- nyiség teljesen megfelelt a ko­rábbi jegyzőkönyvben foglal­taknak. .. Négy napig tartojt a rakodás. A Népbank raktá­rába került: 4474 láda az un. aranyraktárba, 2341 láda pe­dig az un. ezüstraktárba”. Az arany átadását és átvéte­lét A. Koszuhin, N. Kazanov- szkij és helyettese, a nemzet­közi ezred részéről pedig Hed- rich Richárd és Mihályi Kál­mán (Varga István időközben tüdőgyulladást kapott), vala­mint a pénzügyi szervek és a munkás-paraszt felügyelet munkatársai végezték el. Koszuhin. aki szintén súlyo­san meghűlt ezekben a napok­ban, az 5. hadsereg különleges osztályától öt nap szabadságot kapott. „Előbb beszámolok o kormánynak, majd aztán pihe- nek” — határozta el. A pénz­ügyi elszámolást KazanovszKij állította össze, elküldte Moszk­vába, majd új állomáshelyére ment, a Népbank számárai fiókjához. Az Aranyvonat más kísérői is, teljesítve kötelességüket, megkapták új beosztásukat. Az I. nemzetközi ezred harcosai azt az utasítást kapták, hogy maradjanak Kazányban. Az állomáshelyen új nemzetközi egységeket képeztek ki, s eze­ket 1920. nyarán a dél-nyugati frontra irányították, hogy le­fegyverezzék Vrangel bandáit és Turkesztánban a baszm«i- csokat. Ide utazott egyébként Varga István is, közvetlen baj- társaival. Vitézül harcolt a szovjet hadtalomért. bátorsá­gáért elnyerte a Vörös Zász!ó Rendet, (Folytatjuk) 1967. március 17-, péntek sát. Minden fillér és forint, amit egészségvédelemre köl­tünk, az ember javát és védel­mét szolgálja. Az emberét, aki alkotni, teremteni, erőben és egészségben akarja élni egyre szépülő életét. (P. d.) Felkerestük néhány olvasón­kat azzal a kéréssel, hogy eny- nyi és ennyi helyet kapnak az újságban, tessék: miről írná­nak? Néhányuk kérésére a ne­veket elhagyjuk, csupán a fog­lalkozás megjelölésére szorít­kozunk, de hát nem is ez a fő, hanem, hogy: miről is írná­nak?... A technikus: — Igaz, technikus vagyok a tanárképző főiskolán, ez azon­ban nem zárja ki azt, hogy zenerajongó legyek. így termé­szetes, hogy elsősorban a zené­ről írnék, arról, hogy egy-egy hangversenynek lehetne na­gyobb közönsége... Megsze­rettetni az emberekkel a ko­moly zenét is. Amikor hang­verseny kerül műsorra, írnék előtte arról a zenekarról, ame­lyik játszik, azokról a szerzők­ről, akiktől előadnak valamit, és arról is, amit előadnak. Az ilyen soha sem árt egy hang­verseny előtt. Az úftőrőtitkár: — Természetesen az ifjúsá­gi munkáról írnék. Arról, hogy egy városi, járási vagy köz­ségi tanács mennyit tett hatás­körében a fiatalokért, — arról, hogy „az ifjúság nevelése tár­sadalmi ügy”, ne csak mint jelszóról emlékezzünk meg. Apróságokból tevődik össze a nagy egész: ilyen apróság pél­dául az egri Hadnagy utcai lakótelep problémája — lassan már 600 gyerek jár az itteni ál­talános iskolába és az óvodába.- ..kXlí nincs, csupán az utcán, a járművek között rúg­hatják a labdát. írnék arról, hogy milyen kevés az ifjúságot foglalkoztató film, színdarabot pedig hasonló témával évek óta nem láttunk már... És írnék emberekről, akiket példakép­nek állíthatunk a fiatalok elé. A bíró: — Én például arról írnék, hogy a jogtudat, az igazságér­zet még mindig nem fejlődött ki annyira az emberekben, hogy helyesen egyeztethessék a köz- és a magánérdeket. A szocializmus építésének ütemé­től az emberek tudata kissé elmaradt; mennyivel előbbre járhatnánk, ha az „enyém-tied- övé” helyes értelmezést nyer­ne! Kire hárul a tudat formá­lásának feladata? Itt van pél­dául a munkahely. Sajnos, sok helyütt ez a munka addig terjed, amíg megfelel a válla­lat termelési érdekeinek. Hi­vatalos időben hivatalos az — álláspont. A zárójeles egyéni vélemény pedig néha homlok- egyenest ellenkezik ezzel. Az ipari tanuló: — Hogy miről... az újság­ban?... Hát egyrészt arról, hogy milyenek is vagyunk egy­máshoz mi, fiatalok. Hol kez­dődik a barátság, hol a „ha- verság”? Mire képes a barát, és mire képes a — haver? És írnék a betyárbecsület értel­mezéséről. A munkahelyen? A „szakikról”. Hogy legyenek igazságosabbak, hogy ne kí­vánjanak olyat tőlünk, amit ők maguk sem tartanak be. Ugyanis nekünk példákra is van szükségünk, de nem ilyen a tv-ben rejtőzéséről. Egy orvosházas­pár segítségét kéri, hogy egy éjszakára bújtassák el. Ekkor ismerkedik meg a házaspár lá­nyával, Anával (magyar hang­ja Szegedi Erika). A két fiatal, hamar megtalálja egymáshoz az utat és a lány elrejti Mi- hait házuk padlásán. Ana any­ja azonban nem meri tovább bújtatni a fiút... Pályaválasztási tanácsadó csütörtök 17.25). A Fővárosi Pályaválasztási Intézet bemu­tatása. A nemrégen alakult in­tézet fő tevékenységi köreit is­merhetjük meg a műsorból: egyrészt tanácsaikkal, javasla­taikkal segítik a fiatalokat, az elhelyezkedésben, továbbtanu­lásban, másrészt pedig — a munkaközvetítésen túlmenően — pályaalkalmassági vizsgála­tokkal segítenek abban, hogy a szülők tisztán lássák, a válasz­tott pálya mennyiben felel meg a gyerek egyéniségének, képes­ségeinek. Az intézet kapcsola­tokat épít ki a pedagógusokkal, a szülőkkel, és foglalkozik a fel nem vett fiatalokkal. A műsor második részében a tv-hez küldött levelekre vá­laszolnak az adás vendégei. A pályaválasztási intézet, bár még csak nemrég alakult, má­ris nagy érdeklődést keltett, s egyre több megyében terve­zik hasonló intézet létrehozá­sát. Minden kezdet nehéz (vasár­nap 20.20). Magyar film a hét ország hét filmje sorozatból. Komlós János szatirikus film­je a mozikban — sokszor 6—8 hétre prolongálva — már nagy sikert aratott. Az alkotók az elmúlt húsz év történetét vá­lasztották a film témájául. És ennek a 20 évnek csaknem minden fontosabb eseményét nyomon követhetjük, a szatíra; a humor szemüvegén keresz­tül. Közelhozza a filmet a né­zőkhöz, hogy valamennyien „főszerepet” alakítunk benne, hiszen rólunk szól. a mi ered­ményeinkről, kudarcainkról a sikerekben és torzulásokból egyaránt részesek voltunk. J. Gp. Jövő hét Négy lépésre a végtelentől (szerda 20.20). A hét ország hét filmje sorozatból. A magyarul beszélő, ellenállási témájú ro­mán film egy veszélyes akció végrehajtása utáni napokról szól a főszereplő, Mihai (ma­gyar hangja Sztankay István), aki hivatásos katonatiszt, a kommunista párt megbfzásáb >1 vállalja egy fontos német vas­úti szerelvény felrobbantását. Az akció sikerül ám Mihai meg­sebesül. Az illegális találkozó­ra sem tud elmenni, ezért egyedül kell gondoskodnia el­Mindez kisvendéglőben, ahogy az étteremben elhelye­zett tábláról is olvashatja a kedves vendég. Menüt hiába kerestünk az étlapon, nem találtunk. AZ OLIMPIA ÉTTEREM j ugyan külsőre nagyon kelle­mes. Valóban ízléses, a legfé­nyesebb igényeknek is megfe­lel, annak nagyszerűségét is készséggel elismerjük, hogy a zenéért nem számítanak fel­árat, de az ételek árával már nehezen tudunk megbékélni. Nem vitatjuk, hogy a besorolás szerint csakugyan ezeket az ételárakat kell kikalkulálni. Bizonyára így van. Ezek mel­lett az árak mellett azonban az új Olimpia nehezen fogja tudni azt a szerepet betölteni, amit a gyöngyösi déli város­rész lakói vártak tőle: napi, szolid árakon történő étkezés biztosítását. (g. mól—) mint háromezer ember lakik az új városrészben, s részükre csak az Otthon büfé nyújtott étkezési lehetőséget: frissen sülttel, péntekenként halászlé­vel. De egy büfétől többet nem lehetett várni. SOKAN ÜGY GONDOLTAK, ha megnyílik a kisvendéglő, lesz hol ebédelni és vacsorázni az egész családdal. Kisvendéglő, tehát aránylag olcsó árakkal, gyakorlatilag: tíz forintért már van mit enni. Ezzel szemben mi a valóság? Nézzük meg az étlapot A meg­nyitás első napján a legol­csóbb ebéd állhatott húsleves­ből: 4160-ért és pacalpörkölt­ből, sós burgonya körítéssel: 8,90-ért. Ezért legalább 13,50-et kellett kifizetni. De még a zöldborsó-főzelék sertéssülttel is 10,30, a zöldbab marhasült­tel pedig ettől csak húsz fillér­rel olcsóbb. AZ OLIMPIA kifejezés ugyan mindig feltételezi a versenyt de a napokban meg­nyitott Olimpia Étterem már csak egyetlen szempontból le­het versenyben: a vendégek minél tökéletesebb kiszolgálá­sában. Véleményünk szerint azon­ban itt valami nem egészen ilyen verseny folyik. Kezdjük ott, hogy annak idején a déli városrész majd elkészülő éttermét önkiszolgá­ló módszerűként emlegették. Délben tehát mindenki maga lett volna a pincér. Estére vi­szont az egész átalakult volna zenés szórakozóhellyé. Ahogy telt az idő. úgy módosult az eredeti elképzelés. Legutóbb már a kisvendéglő kifejezést hallottuk. Mi tagadás, a kisvendéglő ötlete általános megelégedésre talált a széles környéken. Több Versenyben az Olimpia Gyöngyösön képviselői. Az Aranyvonat május 3-án végre befutott Kazányba. Nem kis meglepetésben volt részük a város lakóinak, ami­kor látták, hogy az egyetem­mel szemben lévő teret és a bank körüli utcákat, valami különös, idegen nyelvet besze­lő, csukaszürke uniformisba öltözött katonák őrjáratai szállják meg. Meglepetésük nem csökkent, amikor azt ta­pasztalták, hogy ugyanilyen katonák őrizetében hamarosan faládákkal megrakott teherau­tók suhantak a bank épületé­hez. Megkezdődött a Szovjet- Oroszország aranytartaléká lek visszaszállítása ugyanazokba a raktárakba, ahonnan azt mint­egy két esztendeje a fehérek elragadták. — Lám, visszajött az ara­nyunk — mondta Kazanovsz- kij A. Koszuhinnak. — Kérek engedélyt az értékek megszá- molására. — Az engedélyt megadom Csak az fáj, hogy sok olyan emberünk nincs itt. aki hozzá­járult a nép vagyonának visz- szaszerzéséhez és visszaszállí­tásához. És elkészült az utolsó jegy­zőkönyv, amelyben ez állt: *1920. május 4-én Kazány kan meghűltek, de kitartottak őrhelyükön. Súlyosan megfá­zott Kosszuhin és Varga Ist­ván is, akik majdnem az egész idő alatt ügyeletet tartottak a szabadban. A Számára felé vezető úton a környező erdőből heves tűz fogadta az Aranyvonatot. Ko­szuhin parancsot adott, hogy az őrség katonái géppuskatűz- zel árasszák el az erdőt. A ref­lektorok fénye lovas kozákok sziluettjét világította meg. Az erős géppuskatűz megtette a hatását: a támadók szétszéled­tek az erdőben. Hamarosan feltűnt Számára városa. Az odavezető híd előtt rövid időre megint meg kellett állniuk. A helyi műszaki szol­gálat emberei nem garantálták, hogy ilyen nagy súlyú szerel­vény épségben átjuthat a túlsó oldalra. Megint egyenként kel­lett átvinni a vagonokat, de most már nem kézi erővel, ha­nem mozdony segítségével. Április 30-án Szizrany váro­sához értek. Boldogan tapasztalták az őr­ség tagjai, hogv a városok, fal­vak, az egész Volga mentén a május elseje megünneplésére készülődtek. Mennyire megvál­tozott itt az élet. ahogy elta­karodtak az ellenforradalom XI. a fetedatet végrehajtottuk! A nemrég rendbe hozott Irtis-hídon át — csak három napja indult meg rajta a for­galom — a vonat, minden óva­tossági rendszabályt megtéve, gyorsan gördült előre. Maga mögött hagyta néhány nac alatt Zlatousztot, Ufát. Ekkor azonban, figyelembe véve a szerelvény nagy súlyát (több mint 60 000 pud), a vas- úthálózat silánysága és több tönkrement híd miatt az út­irány megváltoztatását kellett kérni Moszkvától. Április 28-án, ahelyett, hogy a Csimsa- Szimbirszk-Alatir vonalat kö­vette volna. Számára (a mai Kujbisev) irányba haladt to­vább a szerelvény. Nem volt veszélytelen a köz­lekedés ebben a körzetben. Kulákbandák és a fehé -gárdis­ták maradványai garázdálkod­tak errefelé. Az őrség minden katonája teljes harci készen­létben állt a posztján. Napo­kon keresztül szó sem lehetett alvásról, váltás nélkül őrizték az arannyal telt vagonokat, esőben, szélben, viharban. So-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents