Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-12 / 61. szám

Campbell felügyelő utolsó esete O* If ara bűnügyi komédiájának ősbemutatója a* egri (Gárdonyi kéza Színházban Az igaz hazafiság példaképe volt 60 ÉVE SZÜLETETT KILIÁN GYÖRGY A súlyos gondolatokat hor­dozó drámák és keserű komé­diák után bizonyára felüdülés­ként fogadja a közönség ezt a vidám komédiát. Campbell felügyelő utolsó esete nem nagy igényű alkotás, nem akarja megváltani a világot — talán még a színpadot sem —, de arra feltétlen alkalmas, hogy kedves színházi estével szolgáljon közönségének. Vitathatatlanul krimi a di­vat. A közönség szereti ezt a logikai játékot, a hajsza, a nyomozás izgalmait, a fű­men, a képernyőn és a színpa­don egyaránt Ezt kielégítendő taposhatta volna a színház a járt utat is: műsorra tűzhetett volna igaza krimit — s talán egyértelműbb, nagyobb siker­rel. De a persziflázs, a paródia mindig nemesebb szórakozást ígér és jobban is illik a szín­padhoz. Ezért fogadjuk na­gyobb lelkesedéssel Saul O’Ha­ra bűnügyi komédiáját ame­lyet Magyarországon első al­kalommal mutatott be a Gár­donyi Géza Színház. Nincs szándékom eLrontani a közönség szórakozását ezért csak nagyon keveset árulok el a történetből. Igaz, nem kell találgatnunk, ki a gyilkos, megtudjuk a legelejéin, még­pedig a legilletékesebbtől, Campbell felügyelőtől A Scotland Yard öregedő felügyelője, mielőtt nyugdíjba vonulna, szeretne pontot tenni két régi ügy végére. Egy an­gol gentleman hat féleségét ölte meg, hogy örökölje vagyo­nukat — ez az egyik ügy, amelyben a felügyelő nyomoz. A másik: egy dúsgazdag, an­gol úrnő már hatszor ment férjhez és pontosan hat alka­lommal gyanúsítható férjgyil­kossággal. A felügyelő jól tudja, hogy mindkét „pacien­se” rafinált gyilkos, de nem tud bizonyítani. Ezért össze­hozza őket, és rájuk bízza sor­suk további alakulását Ennyi az előjáték története. Az ezt követő három felvonás már a „boldog” családi élet viadalát mutatja be, ahol a t,szerető férj” és a „még sze- retőbb feleség” mindent elkö­vet a hetedik gyilkosság sike­réért. És természetesen a má­sik vagyonáért is. A komédia közönsége így most nem a gyilkos kilétét ku­tatja, inkább azt találgatja, kinek sikerül előbb és hogyan? — eltenni láb alól a másikat. S miközben az író a fonákjára forditja a krimit, nem feled­kezik meg arról sem, hogy né­hány apró fricskát szórjon az angol társadalomra, a felsőbb osztályok képviselődre és a bűn felé kacsingató fiatalokra. Nem élesen marnak, inkább csak finoman csipkelődnek ezek a fricskáik. E félig elmondott történetből is látszik, valóban nagyszerű vígjátéki alapötletre építette az író ezt a komédiát Jó a sto­ry — de vajon elegendő-e a három felvonásra és egy elő­játékra? Mintha az író is érez­te volna: kicsi és kevés ez a történet két és fél órára. Ezért igyeikezett bővíteni a szereplő- gárdát. A két főszereplő és a jó inasszerep mellett a többiek — az erkölcsileg képzetlen leánykák és a tanár úr is — szinte kilógnak a komédiából, mert hiányzik szövegükből az a kötőanyag, amely a végső i gazságszolgáltatáshoz kapcsol­ná őket Ezt az írói szűkmarkúságot érezte a rendező, Nyilassy Ju­dit is, de éppen ebből az alap­állásból következnek a rende­zés erényei is. Ahol már nem futotta az író humora, ott se­gített a rendező. Nyilassy Ju­dit stílusos és hangulatos elő­adást produkált, aprólékosan kidolgozott jelenetekkel és lé­pésről lépésre, mondatokról mondatokra kihegyezett ötle­tekkel. A szülészeknek sikerült megvalósítaná a rendezői el­képzelést, a könnyedén paro­dizáló stílust Elsősorban SaTlós Gábor nagyszerűen megformált ina­sa, Koós Olga ravasz Lydiája és Csiszár András nagyvona­lúan erőszakos ezredese kép­viselte ezt a stílust. Páva Ibo­lya és Dobos Ildikó, mint két gonoszkodó modem Puck, har­sány színekkel alakította az erkölcsileg képzetlen leány­kák szerepét. Hamvay Lucy és Kulcsár Imre a stílushoz alkalmazkodva igyekeztek ját­szani megínatlan szerepüket S végül Campbell felügyelő: Hegedűs László. Ritkán bánik szerző ily mostohán címsze­reppel. O’Hara felügyelője jó­formán osák a nevét adta eh- hezhez a komédiához. Hegedűs László igyekezett ugyan hoz­zátenni valamit e passzív sze­rephez, de komédiázó kedvé­nek kibontásához nagyon so­ványnak bizonyult az író nyúj­totta szöveg. Ütő Endre színpadképe ha­tásos volt és többszintű moz­gási lehetőséget biztosított a szereplőknek. A jelmezekért Kalmár Katalint dicsérjük. A komédiát Sz. Szántó Judit for­dította angolból. Bizonyára könnyen és gyor­san feledjük ezt az előadást de egy színházi estén szóra­koztatott. Márkusz László Dokumentum-történet 7. Riasztanak a bányák Cseremhovo állomása is ha­marosan a felkelők kezére ju­tott. A vasutasok birtokukba vették a távírót, úgyhogy meg tudták akadályozni az Ir- kutszkból Kolcsakhoz intézett esetleges üzenetek vételét is. December végén az Innoken- ty-evszkaja állomás távírásza felvette Kolcsak üzenetét Ir- kutszkba, Janin tábornokhoz. Kolcsak arra kérte a francia tábornokot, tegye meg a szük­séges intézkedéseket, hogy sze­relvénye eljusson Vlagyivosz­tokba. A távirat szövegét azon­nali továbbították Irkutszk és Cseremhovo kommunistáihoz. Az irkutszki pártbizottság uta­sítást adott, hogy Cseremhovo és Innokentyevszkaja kommu­nistái is készüljenek fel a döntő harcra. A cseremhovói bolsevikok kijelölték azokat a pontokat, ahol fel kellett tartóztatni Kol- csakot és az Aranyvonatot. Eze­1067. március 12., vasárnap ken a helyeken egymással ál­landó kapcsolatot tartó mum- kásegységeket vonták össze. 1920. január 12-én, amikor megtudták, hogy Kolcsak vo­nata Cseremhovo félé halad, a felkelők stábja gyűlést tartott, melyen kétezren jelentek meg. Itt — többek között — Jeléna is felszólalt, s felszólította a katonákat, a munkásokat és a bányászokat, hogy mindenáron tartóztassák fel Kolcsak vona­tát az aranyi-részlettel. A következő napon a cse­remhovói bányák és mozdo­nyok riasztó dudálására hat­ezer munkás hagyta abba a munkát és vonult a városba. Hosszú sorokban, vörös zász­lókkal indultak el az állomás­ra. Plakátjaikon ez állt: „Ad­dig szenet nem adunk, míg Kolcsakot nem kapunk!” Más­nap újabb tömegek kereked­tek fel, s vonultak az állomás épülete felé. Már esteledett, de a vonatnak híre-hamva se volt. Epvszer csak vonatdübörgés hallatszott. A szerelvény vá­ratlanul gyorsított, s átrobogott Cseremhovón. Ezt hamarosan megtudták a környező állomásokon, így In- nokentyevszkaján is. Nemcsak a távíró adott róla hírt, a bá­nyák és a mozdonyok is riasz­Fordítofta: Pető Miklós tottak; átható dudálásuk mesz- szire elhallatszott Egy mozdony, fegyveres munkásokkal, Kolosaitok nyo­mába szegődött a helyi párt- bizottság indította el őkéit Cse- remhovóbóL Grisevóm és Polo- vinán katonák és partizánok állták el az utat kelet felé A Kolcsakkal ideérkező vonat Polovinán egyetlen puskalövés nélkül megállt Az ezt követő mozdony a fegyveres munká­sokkal ugyancsak befutott. Rö­vid tárgyalás után Kolcsak vo­natának vagonjaiba beszállt hét fegyveres cseremhovói munkás, s most már velük gör­dült tovább a vonat Inncken- tyevszkajáig, ahol megerősített őrség várakozott Január 15-én beérkezett a vonat az állomás­ra Kolcsakkal és az arannyal. Itt a vonatőrséget partizánok­kal erősítették meg. Az Arany-, vonat így megfelelő őrizettel indult el Irkutszk felé, ahol már régóta vártak rá. lasifn tábornok uifimáftsíMf kap Irkutszk nem fekszik mesz- szire Innokentyevszkajától. 1920. január 15-én délben már fékezett is irkutszki állomáson a szerelvény, melyen Kolcsak foglalt helyet kíséretével. If Uián György, a magyar ** nép, a kommunista párt bátor fia most töltené be 60. életévét, ha életét 1943-ban ki nem oltja a gyűlölt fasiszta ellenség. Kilián György 1907-ben szü­letett. Szerszámlakatosként szabadult fel, 18 éves korától vett részt a vasas ifjúsági moz­galomban. Kétéves mozgalmi tevékenység után már méltó­nak találták arra, hogy felve­gyék a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. Rövidesen párttag is lett. Az Egyesült Izzó mun­kásaként szerkesztette a párt illegális üzemi lapját, a Vörös Tungsramot. Néhány év múlva a KIMSZ országos titkárává választották. Vezetése alatt ha­talmasat fejlődött a halálra üldözött ifjúsági mozgalom, és a szerkesztésében megjelenő újság, az Ifjú Proletár is. Volt idő, hogy a letartóztatások miatt a lap nem tudott meg­jelenni. Ekkor néhány egye­sült izzóbeli kommunistával együtt éjjel a pincében írták és állították elő az újságot, amelyről Horthyék már azt hitték, hogy megfojtották. Többször letartóztatták, évekig volt börtönben, de szabadulá­sa után mindig visszatért a mozgalomba. A zaklatások azonban annyira megsokasod­tak, hogy helyzete a mind durvábban fasizálódó Horthy. Magyarországon tarthatatlanná vált. A párt ezért utasította, hogy hamis útlevéllel Len­gyelországon keresztül menjen a Szovjetunióba, és ott dolgoz­zon tovább a magyar párt ér dekében is. A mikor a hitleri hadsereg megtámadta a Szovjet­uniót, már közel két éve dol­gozott a szocializmus országá ban. Ez idő alatt több ízben kérte, küldjék haza ismét ille­gális pártmunkára, az ellenál­lás szervezésére. Amikor a fa­siszta csapatok átlépték a szovjet határt, Kilián György a moszkvai II. számú óragyár kiváló munkása volt. Azon­nal jelentkezett a szovjet had­seregbe. Jelentkezését elfogad­ták. Röviddel bevonulása után így írt szeretteinek: „Végtele­nül büszke vagyok arra, hogy a Vörös Hadsereg egyenruhá­ját hordom és fegyverrel a ke­zemben küzdhetek a Szovjetu­nióért és a magyar nép sza- szabadságáért. Most fizetni fo­gok az éhezésért, a nyomorú­ságért, amelyet a fasiszta ura­lom alatt kénytelen voltam el­viselni”. E gondolatoknak meg­felelő szorgalommal vette ki részét az erőltetett ütemű ki­képzésben, amely az ejtőer­nyős szolgálatot is magában foglalta. Rövid idő alatt elsa­játította az ellenség hátában végzendő forradalmi tevékeny­ség és harc tudnivalóit. 1943. július 25-én indult a különle­ges építésű repülőgéppel a front fölé. Minszk-Mazoveszkij térségében, a német csapatok hátában többedmagával kiug­rott a gépből. Társaival együtt jelezte a földről a gép pilótá­jának, hogy sikeresen leeresz­kedtek. Lengyelországban meg­találta az ott tevékenykedő partizánokat és nyomai egé­szen Varsóig vezetnek. Itt azonban elmosódnak a nyo­mok. Fi letrajzírója — Lukács ^ Imre — a halvány ada­tok és feltételezések alapján írta meg utolsó ütközetét, ame­lyet egy ismeretlen lengyel partizán és egy kárpátaljai fia­talasszony, Turjainica Anna társaságában vívott meg a nagy többségben lévő német fasisztákkal szemben: „Olyan helyet találtak, ahon­nan minden irányba kiláthat­tak. Pontosan célozva lőttek. A tárban alig néhány töltény maradt. Négy kézigránát: a végső tartalék. Kilián ekkor felemeli a kezét, lendületet venni, hogy az egyik kézigrá­nátot a németek közé hajítsa. Mielőtt eldobhatná, fény villan és nyomban vad robbanás hal­latszik. Egy német kézigránát száll közéjük, majd még kettő. A robbanások ereje a sziklát is megmozgatta. Kilián Gvörgy és Turjanica Anna élettelen teste a sziklatörmelékkel együtt zuhant le a szakadékba.. a élne, építő, dolgos év- A tizedek után most ké­szülne nyugdíjba menni. 60. születésnapján azonban nem tiszteleghetünk még nyughelye előtt sem, hiszen valahol jel­telen sírban pihen, talán so­hasem fogjuk földi maradvá­nyait megtalálni. De úgy em­lékszünk rá, mint kiváló ma­gyar hazafira, aki a legsöté­tebb években is híven ki tud­ta fejezni népének, osztályá­nak igazi akaratát. Máté György A jövő hét a tv-ben KESERŰ FŰ (Kedd, 20.25). Magyarul beszélő jugoszláv film a Hét ország, hét filmje című sorozatból. A mai Nyu- gat-Németországban játszódó, nemzetközi szereposztású film a nácizmus korszakának egy — máig ható — érdekes ve- tületével foglalkozik. Az ügyész nyomozást indít egy volt „kísérletező” lágerorvos ellen. Ám ahhoz, hogy bíróság elé állíthassa, arra lenne szük­sége, hogy az egyetlen életben maradt tanú, egy nő vallomást tegyen az orvos ellen. A nő pedig hallgat. Nem mer, vagy nem akar beszélni, nem akar emlékezni. A nő helyzete tra­gikus: rab volt a lágerben, de az orvos „kiemelte” és életben maradt. Az orvos mentette meg az életét és az orvos ki is használja ezt a helyzetet. VÁLASZTÁS ELŐTT (Szer­Itt rövid jegyzőkönyvet vet­tek fel a kincsekről. Ebben az állt, hogy a szerelvényen 29 vagonban 5143 láda és 1678 zsák arany, továbbá 7 vagon­ban platina és ezüst volt. A Kolcsakkal Irkutiszkba ér­kezett vonatot senki sem vár­ta, a diplomaták és a táborno­kok szövetségesei közül, senki sem kívánta látni a levitézlett „kormányfőt”. Irkutszkban akkor már in­gott a föld az ellenforradalmá- rok, a fehérek talpa alatt. Még 1919 novemberében, illegális találkozót szerveztek a város bolsevikjai, ahol részt vettek Tomszk, Novonyikolajevszk és Vlagyivosztok küldötted is. Megválasztották a párt Szibé­riád Bizottságát, s ennek veze­tőjéül A. A. Sirjamovot, Szi­béria és a Távol-Kelet ismert pártvezetőjét, a tehetséges szervezőt és agitátort A Szibé­riai Bizottság feladatául tűzte ki a Kol csak-ura lom megdön­tését fegyveres felkelés útján, és a szovjethatalom visszaál­lítását Ezzel egyidejűleg el­határozták az aranytartalék visszaszerzését a fehérgárdis- táktód. Az irkutszki bolsevikok, mi­dőn meghallották, hogy Cse- remhovóban nem sikerült fel- tartóztatai Kolcsak szerelvé­nyét, ultimátumot intéztek Ja­nin tábornokhoz, az interven­ciós csapatok egyik parancs­nokához: a szovjet nép nevé­ben követelték Kolcsak és az aranykészlet haladéktalan ki­adását, ellenkező esetben kény­telenek lennének megszüntetni az intervenciós csapatok sze­relvényeinek szénellátását, végszükség esetén pedig arra is készek, hogy felrobbantsák a hidakat és az alagutakat. Nem lehetett kétséges, az ul­timátum aláírói beváltják fe­nyegetésüket. A csehszlovák alakulat vezető — Janin hoz­zájárulásával — kijelentették, hogy hajlandók Kolcsakot és az aranyat kiadni, de csakis a Politikai Központnak. (Ez tud­valevőleg az eszerek és a mensevikek vezetése alatt állt. A szerk.) Mostanra azonban úgy ala­kult a helyzet, hogy már nem volt olyan egyszerű a dolog Kolcsak és az arany sorsa fe­lett diszponálni... ...Miután az arany befutott Irkutszkba, az ottani pártbi­zottság tagjai igyekeztek ösz- szeszedni a megfelelő okmá­nyokat, iratokat az aranykész­letről, s megállapítani a tény­leges mennyiséget és értéket. De ekkor Irkutszk fölött új­ra viharfelhők gyülekeztek. Kappel tábornok 10—15 ezer főt számláló serege, amely a három Kolcsak-hadsareg ma­radványaiból állt, Cseremhovo és Irkutszk felé vonult. A Po­litikai Központ természetesen, mit sem tett a város megerősí­tésére. A katonai missziók, élü­kön Janin tábornokkal, Vlagyi­vosztokba menekültek. Ezekben a veszélyes napok­ban a kommimisták álltak a város védelmének élére. Ja­nuár 20-án a bolsevikok el­határozták, hogy felszólítják a Politikai Központot, adja á végleg a hatalmat a Hadi-For­radalmi Bizottságnak. Másnap a Politikai Központ, amely végleg elvesztette a dolgozók bizalmát, rákényszerült, hogy minden hatalmat átadjon en­nek a bizottságnak. A cseh csa­patok irkutszki politikai veze­tője biztosította a forradalmi bizottságot, hogy a csehek nem fognak beavatkozni az oroszok dolgába. (Folytatjuk) da, 18.25). Riportfilm. A jákó- halmi Béke Tsz elnöknőjét je­lölték a választók országgyűlé­si képviselőnek. A filmben — miként a szerkesztő, Varga Zsuzsa elmondta — a jelölők szavaival igyekeznek bemutat­ni őt a nézőknek. A tsz-tagok — ki-ki a maga módján — el­mondják véleményüket, egy­szerűen, őszintén. Érti-e a munkáját az elnöknő? — kér­dezte a riporter. „Hát hogyne értené, hiszen akkor nem le­hetne nálunk elnök” — vála­szolta magától értetődő termé­szetességgel a kérdezett. És ezért tartják alkalmasnak kép­viselőnek is. SHAW-HIVATAL... (Szer­da 20.20). A könnyű műfaj ri­valdája. A második adásával jelentkező műsor első riportja Rajkinnal készült, aki a közel­múltban Magyarországon fil­mezett. A színházi bemutatók közül a kecskeméti, Oscar Wil­de Bunbury bemutató előadá­sának főpróbájáról számol be a műsor. A premier 17-én lesz. A nemrégiben megjelent Slá­ger című könyvet ismertetik ezután, de két valódi sláger bemutatásának is tanúi lehe­tünk .A rádió két új táncdai- felvételét maguk a szerzők mutatják be: Dobos Attila és Szörényi Levente. A külföldi könnyűzene is képviselteti ma­gát — miként legutóbb is —, ezúttal egy román táncdalt hallhatunk. Ismét sor kerül Mikes György krokijára. Be­számolnak az adásban a nyári, II. táncdalfesztivál előkészüle­teiről is. A selejtezés nem kis munka: a beérkezett 1320 tánc­dal közül kell kiválasztani azt a hatvanat, amely majd nyá­ron a közönség elé kerül. KÖNNYŰ KIS GYILKOS­SÁG (Vasárnap, 20.30). Álbűn­ügyi komédia.. . A MAFILM és a tv közös vállalkozásának forgatókönyve Királyhegyi Pál azonos című háromfelvonási)* darabjából készült. Az Ameri­kában játszódó történet alkal­mat adott a sokszor tudálékos nyomozási módszerek kifigurá­zására. A történetben — amely egy páncélokkal zsúfolt vár­kastélyba viszi el a nézőt — éppen akkor gyilkolja meg va­laki egy gengszterbanda egyik tagját, amikor az a rendőrség­re akar telefonálni, hogy fel­adja magát és társait. Erről a bandáról csak annyit tud a rendőrség, hogy gyilkosságaik elkövetésekor minduntalan fel­hangzik a Don Carlosból a Fü- löp-ária. A „szuperzseniális" detektívet, Tomot küldik ki a rendőrségről felderíteni az ese­tet. Az egyetlen nyom egy magnószalag, a gvllkos hangjá­val, az áriával. Ezért azután mindenkinek énekelni kelt akár gyanús, akár nem... J. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents