Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-12 / 61. szám
Az Egyesült Államok Igényt tart Európára (TA®ZSZ): , , A „szovjet veszélyről”, koA Pravda szombati szama- holt elmélettel azt a feszül tsé- ban Vitai!] Koiíonov írja: get akarják fenntartani, amely- •menkai reakciós körökben ben Washington valamiképpen meg akarjak akadályozni az ürügyet lát arra hogy a há- europai politikai légkör javu- ború után 22 esztendővel tá£r£rr”“** •»*» »számoló, amelyben az Egyesült ipában. Államok nemzetbiztonsági és nemzetközi szenátusi albizottsága azzal a képtelen koholmánnyal próbálja szentesíteni az amerikai csapatok jelenlétét Európában, hegy „A Nyugatot veszély fenyegeti a Szovjetunió részéről”. Európában mindinkább rájönnek arra, hogy a NATO és az európai támaszpontok fenntartása ellentmondásba került az európaiak érdekeivel. Az európai szocialista országot a terület, a lakosság, a gazdasági hatalom tekintetében fölényben vannak ugyan a tőkés államokkal szemben, de minden józan gondolkodású ember tudja, hogy távol áll tőlük az a gondolat, hogy akaratukat rendszerüket ráerőszakolják a kontinens másik részére. A ,„szovjet veszély” csupán azoknak a szótárában él, akik maguk terveznek agressziót idegen területek meghódítására és az ellenforradalom exportálására. Csöng tokiói tárgyalása Csöng U Gvon, a dél-koreai rezsim miniszterelnöke — úton az Egyesült Államok felé, ahová hétfőn érkezik Johnson elnök meghívására — Tokióban tárgyalásokat folytatott Szato japán miniszterelnökkel. A tárgyalásokon megállapodás jött létre arról, hogy az úgynevezett jóvátételi program keretében 1967-ben Japán ösz- szesen 86,•"> millió dollárt fizet Szöulnak. A francia választás második fordulója PÁRIZS (MTI): Jacques Duclos, Jean Leca- nuet, Francois Mitterrand, Couve de Murville és Georges Pompidou televízió- és rádióbeszédével lezárult a hivatalos választási kampány a francia nemzetgyűlési választások vasárnap sorra kerülő második fordulója előtt A múlt vasárnap lezajlott első fordulóban csak 81 mandátum sorsa dőlt el. A most sorra kerülő második fordulóban 891 jelölt indul harcban az eldöntésre váró 405 parlamenti mandátumért. A baloldal egysége sokhelyütt fenyegeti a gaulleisták mandátumát. Tanúk és nyilasok Vallomások a zuglói tömeaavilkosok bűnüqvében Pályázati felhívás a Heves megyei Pártbizottság Marxizmus-leninizmus ESTI EGYETEMÉNEK 1987 -1368. tanévére A Heves megyei Pártbizottság felvételi pályázatot hirdet a marxista—leninista esti egyetem hároméves tagozatára. Az esti egyetem célja, hogy párt-, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (mérnökök, technikusok, agronómusok, közgazdászok, orvosok, jogászok, pedagógusok), propagandisták, párttag k és pártonkívüliek szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. Az esti egyetemen a tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkás- mozgalom történetet tanulnak. A tantárgyakból félévenként vizsgáznak és a tanulmányi eredményről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088/57. számú kormányhatározat biztosítja Az esti egyetem hallgatóit minden évben 24 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart Hetenként egyszer — meghatározott napon — kollektív foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás van, amelyen a részvétel kőtelező! A tandíj egy évre 170,— Ft Az esti egyetemre azok kérhetik felvételüket, akik legalább középiskolai vagy annál magasabb iskolai végzettséggel, illetve ennek megfelelő műveltséggel, valamint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges marxista—leninista képzettséggel rendelkeznék. Az esti egyetemre pártonkívüliek is jelentkezhetnek. A jelöltek felvételi vizsgát tesznek a marxizmus—lendnizmus alapkérdéseiből. Az esti egyetem hároméves tagozata Egerben, Füzesabonyban, Gyöngyösön, Hatvanban és Hevesen működik. A felvételi pályázatot a marxizmus—lenániizmus Esti Egyetem címére (Eger, Szabadság tér 7.) április 15-ig kell megküldeni. Utólagos jelentkezést nem fogadunk el. A pályázat az esti egyetemein és a járási pártbizottságokon beszerezhető jelentkezési lap alapján történik. A felvétellel kapcsolatos további tudnivalókról a jelentkezőket a marxista—leninista esti egyetem tájékoztatja. Pályázati felhívás A. MARXISTA-LE1VIMISTA ESTI EGYETEM SZAKOSÍTOTT TAGOZATÁRA Események — sorokban LONDON: A londoni repülőtérre érkezett egy Mi—10 típusú szovjet óriás helikopter. A helikoptert, amely egy hétig marad ott, bemutatják több érdeklődő angol cég képviselőjének. ÜJ-DELHI: Indira Gandhi asszony, indiai miniszterelnök egy sajtóértekezleten bejelentette, Desziai volt pénzügyminiszter letett arról a tervéről, hogy ellenezni fogja Gandhi asszony újra megválasztását az indiai kormány fejévé. Főkönyvelőt, építésvezetőt, A Heves megyei Pártbizottság felvételi pályázatot hirdet a marxista—leninista esti egyetem szakosított tagozatának filozófia és politikai gazdaságtan szakára. A két szak egy-egy osztállyal indul az 1967—68-as tanévben. A marxista —leninista esti egyetem szakosított tagozata Egerben működik. Az esti egyetem szakosított tagozatának célja: pá!rt-, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, vezető propagandisták, értelmiségi dolgozók, párttagok és pártonkívüliek szervezett marxista—leninista továbbképzésének biztosítása egyetemi színvonalon. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók államvizsgát tehetnek filozófiából, politikai gazdaságtanból, valamint a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetéből. Az államvizsgák sikeres letétele alapján megszerzett oklevél főiskolai érvényű. Az oklevél törvényes elismerését a 17/1963. számú kormányrendelet biztosítja. Az esti egyetem szakosított tagozatán a tanulmányi idő két év. A hallgatókat minden tanévben 24 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Hetenként egyszer — meghatározott napon — kollektív foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás, konzultáció) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 170,— forint. Az esti egyetem szakosított tagozatára azok kérhetik felvételüket, akik elvégezték a hároméves tagozatot, illetve egyéves pártiskolát végeztek. A felvételi pályázatot a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetem címére (Eger, Szabadság tér 7.) május 1-ig kell megküldeni. Utólagos jelentkezést nem fogadunk el. A pályázat az esti egyetemen beszerezhető jelentkezési lap alapján történik. A felvétellel kapcsolatos további tudnivalókról a jelentkezőket a marxista—leninista esti egyetem tájékoztatja. líotrógépmesfert keres azonnali belépéssel a Vízgazdálkodási Társulat, Eger, Lenin út 58. sz. Siilőfőzo szakácsnőt — gyakorlott munkaerőt — állandó munkára felvesz a parádfürdői Turista étterem. 2 Mümimsi tuti 1*6". március 12„ vasárnap Bomlás az roDP-ben „Az igazság órája" Rubin, NSZK-politikus az NDK elismerését követeli BONN (MTI): Frankfurtba összehívták a szélsőjobboldali Nemzeti Demokrata Párt (NDP) országos elnökségét. A pártban a helyzet teljesen zűrzavaros. Pénteken Thielen, a párt országos elnöke bejelentette, hogy kizárta a pártból a helyettes elnököt, Adolf von Thaddent és két másik vezetőségi tagot. Szombaton azonban a Bréma tartományi NDP-elnökség Thielen országos elnököt zárta ki a pártból. Ennek következtében az összehívott országos elnökségi ülésen sem az országos elnök, sem annak helyettese nem vehet részt. Az elnökség határozni fog afölött, hogy érvényesnek tartja-e ezeket a kizárásokat, és joga van-e azokat megsemmisíteni. BONN (MTI): A Szabad Demokrata Pártban (FDP) megkezdődött vita az össznémet politikáról tovább gyűrűzik. A párt országos kincstárnoka és elnökségi tagja, Hans Wolfgang Rubin, a Liberal című folyóiratban cikket írt, amelynek címe: „Az igazság órája”. Ebben Rubin az NDK-nak és az Odera— Neisse határnak az elismerését követeli. Az FDP-politikus a többi között a következőket írja: Németország újraegyesítése az 1945-ben keletkezett tények elismerése nélkül lehetetten. Aki újraegyesítést akar, annak el kell ismernie az Odera—Neisse vonalat és a Németországban létrejött másik államot. Ebből le kell vonni minden következtetést. Hazugsággal és önbecsapással nem lehet a helyzetet tovább elkö- dösíteni. Ki kell mondani az igazságot az NFZK helyzetéről, Nyugat-Németország korlátozott lehetőségedről. Egy Németország valódi helyzetére alapozott össznémet és keleti politikát kell megfogalmazni és megvalósítani. Az NSZK — folytatta Rubin — 15 éven át csak korlátozva folytatott saját politikát, az elvesztett háború következtében inkább a nyugati szövetségesek politikáját folytatta. Mivel szükségesnek tartották, hogy az NSZK legyen a NATO cégére, ez szükségszerűen az erőpolitikához vezetett. Ezzei azonban a egész világ bizalmatlanságát váltotta ki és végeredményben a sok szék között a földre esett. Sem Kelet, sem Nyugat nem kívánja a német birodalom helyreállítását az 1937-es határok között — írja a továbbiakban Rubin —, Németország, mint nagyhatalom, lidércnyomás az egész vüág számára. Moszkvának és szövetségeseinek elviselhetetlen provokáció, ha az NSZK megkísérli, hogy katonai atomhatalommá váljék. Keleten és Nyugaton egyaránt szívesebben látnak egy megosztott, mint egy egyesített Németországot. Barátaink sem fogják egyetlen ujjúkat sem mozdítaná az újraegyesítésért. csak akkor, ha ezt érdekeik megkívánják. Nyugat-Németország tulajdonképpen a hidegháború produktuma — fejezi be cikkét Rubin —, amely a világban keletkezett feszültségek idején alakúit meg. és a társadalmi fejlődés ennek következtében kevéssé volt pozitív. Erős konzervatív és néha egyenesen reakciós erők megakadályozták az egy igazi nyílt társadalom kialakulását. Az FDP vezetősége egyelőre még nem foglalt állást Rubin cikke ügyében. Bizonyos azonban, hogy az általa felvetett kérdések a párt áprilisi országos kongresszusán nagy szerepet fognak játszani dottan tagadnak. Mindent tagadnak. Kröszl, az egykori kerületvezető, kihallgatásakor társait, — akikkel együtt íosz- togattai, kínozta és gyilkolta számtalan áldozatát — sem akarta felismerni. A tanúkat sem. Azt a tanút sem, aki a következőket vallja: — Nemcsak Kröszl Vilmost, de az egész Kröszl családot ismertem, — Honnan? — kérdi a tanácselnök. — Hosszú évekig egy utcában laktunk. — Kröszl! Maga imeri a tanút? / volt kerületvezető bárgyúr iámul a tanúra, szokása szerint, az első kérdésre nem vá- aszoi. Kröszl nagyot hall, de niába van fülhallgató a fejér, mégis akkor hall, amikor akar. Most például nem. — Ismeri a tanút? — hangzik másodszor a kérdés. — Nem. Nem hiszem... A tanúvallomásból később érthetá lesz, miért nem akar Krösz emlékezni. Eddig ugyanis váltig azt állította, hogy amíg nem lett kerületvezető, sem egyenruhája, sem fegyvere, mép csak nyilas kanszalagja sen volt. A tanú most szemébe mondja, hogy már jóval korábban, naponta látta őt telje harci díszben, és fegyverre' hazajárni. De még mást it- mond. Véletlenül megtudta, hogy Kröszl egyik szomszédját, mint kommunistagyan üst. a nyilasok el akarják hurcolni. Értesítette ezt a családot, akii: még aznap elmenekültek a környékről, a lakásban csak tízegynéhány éves fiukat hagyták. Másnap a teherautóvá érkező nyilasok már csak az üres lakást találták. Tehetetlen dühükben a fiatal fiút vitték el. Ennél az esetné! — mondja a tanú — Kröszl Vilmos is jelen volt... Baráth az örök katona... Folytathatnánk tovább a felsorolást: hogyan, miképpen akarnak vagy legalább is próbálkoznak kibújni bűntetteik felelőssége alól a vádlottak. Ha valaki csak néhány percre jönne be a tárgyalóterembe és nem ismerné az előzményeket, talár, még meg is döbbenne: a vádlottak padján csupa ártatlan, ahogy mondani szokás, a légynek sem ártó, jámbor ember ül, aki csupán „félreértésből’' és „a körülmények véletlen összejátszásából” kerülr tek annak idején a zuglói nyilas pártházba. Baráth Kálmán például — aki a nyomozás szerint az egyik legkegyetlenebb, legbestiálisabb pribék volt, s akit saját társai is „hóhér”-nak neveztek, — ahányszor szóba kerül — és mindig kínzásokkal. kivégzésekkel kapcsolatban — azt ismételgeti, hogy ez „nem igaz, ez nincs így”, ez „valótlanság”, mert ő akkor, amikor „a szobán forgó eset történt”, éppen katona volt. Az. hogy egyetlen katonatársat, egyetlen tanút sem tud megnevezni állítása igazolására, hogy társai szemébe mondják: „Te is velünk voltál!”, nem zavarja. Sándor Alajos, aki többek között a nyilas főkerületné! és a vezérkari főnökség 6. osztályán háborúellenes és kommunista propagandafelderítési és elhárítási feladatokat is végzett, azt állítja, hogy őt, mint katonát „vezényelték” a nyilasok közé. Az egyik tanú azonban — a vezérkari főnökség egykori magas rangú tisztje, akit a hátorú után súlyos börtönbüntetésre ítélt a népbíróiág — elmondja, hogy abban a propaganda-alakulatban, amelynek Sándor Alajos is tagja volt, s amelyet a németek láttak el technikai felszerelésekkel, csak a legmegbízhatóbb, legki próbál tabb nyilasok tevékenykedhettek ... „Nem tudom ..„Nem így volt —” Nem emlékszem .. jóformán csak ezt hallani a tanúkihallgatások során a vádlottak és tanúk szembesítésekor Kröszl tői és társaitól. De mind több a bizonyíték át mind több tanú mondja sza> műkbe elévülhetetlen és mejfc boci-láthatatlan bűntetteiket a. £ nann Sándor, azt a feladatot d capta, hogy Magyarország ná- g n megszállása után fegyverek r ílrejtésére alkalmas helyet ke- t :essen. Richtmann talált is t negfelelő helyiséget, a zuglói s rextiliana szövőgyár elhagyott a részén. Az illegális kommun;s- s át az üzem náciellenes főmér- 1 töke, Verschitz Emil segítette, majd amikor a párt illegális c nyomdáját új helyre kellett te- j .építeni, a gépeiket Verschitz ( szolgálati lakásába vitték. A < nyomdát az ugyancsak illegá- ] lis kommunista Rákosi Endre i és felesége kezelte. Több hó- i napág dolgoztak, ezer és ezer ] röplappal buzdították ellenál- ] lásra a budapestieket a náci ] megszállók ellen. A nyomda i működéséről később tudomást ] szerzett a Gestapo és a nyilas- keresztes párt főkerületét bíz- . ta meg a kommunista nyomda : felszámolásával. A főkerület , p>edig a zuglói nyilas pártszer- , vezetet utasította. 1944. októ- ' bér 4-én a zuglói nyilas párt- . szolgálatosok körülvették a gyárat, majd becsengettek Verschitz lakásába. Richtmann ' gyanútlanul ajtót nyitott, azt hitte, Rákosi Endre felesége jön, akit ebben az időben vártak haza. Amikor meglátta a küszöbön álló nyilasokat, becsapta az ajtót. A pártszolgálatosok lövöldözni kezdtek, majd betörtek a lakásDa. Richtmann ekkor már halálos sebet kapott, Rákosi Endrét, és Venschitz Emilt a nyilasok magukkal hurcolták. Verschitz feleségét most tanúként kihallgatta a bíróság. Az asszony elmondta, hogy 1944. november 5-én, tehát a nyomda elleni támadást követő napion feljött vidékről meglátogatni a férjét. A lakásban nyilasok várták, őt is elhurcolták. Kihallgatták, vallatták, majd szembesítették férjével és Rákosi Endrével. — A férjemet — mondja halkan az asszony — ekkor már annyira megkínozták, hogy az első percekben meg sem ismertem. Csupa vér volt az arca, csak amikor a pulóverét láttam, akkor tudtam, hogy ő az... engem később elengedtek a nyilasok, de a férjemet elvitték, Dachauban halt meg... Nem emlékszem . . . Csaknem valamennyi tanúvallomás percekbe sűrített dráma. Huszonhárom év távlatából is elevenen ható, megrázó élmény, hiszen azokat a szörnyűségeket, amelyekről a tanúk — akik mindezt átélték — vallanak, sem a múlt, sem a jövő nem feledtetheti el. Egy- egy monoton, halk, vagy nemritkán könnyekbe fulladó visz- ezaemlékezés egyaránt felkavarja a tanúkat és a hallgatóságot, — csak a vádlottakat nem. Egy-két társuktól eltekintve, akik talán számításból (az őszinte, töredelmes, beismerő vallomást a bíróság enyhítő körülményként értékeli), talán lelkiismeretük könnyítésére hajlandók szembenézni bűntetteikkel. A többség közönyösen üldögél, s ha róluk vallanak a tanúk, megátálkoA Fővárosi Bíróság nagy n tárgyalótermében napiok óta k folynak a tanúki hallgatások a c tömeggyilkos zuglói nyilasok e bűnügyében. A hallgatóság — r amely a vádlottak kihallgató- r sakor gyakran megfeledkezett 1 arról, hogy gyilkosokkal szem- r ben érzett felháborodásét, gyű- t löletét, és megvetését egy-egy r önkéntelen felkiáltással, mél- r tattankodó megjegyzéssel sem r fejezheti ki — most szokatta- 1 mii csendes. Dermedten hall- s gatják azokat az embereket, r akik a teremőr szólítására egy- 1 más után állnak a mikrofon i elé, hogy felidézzék 23 évvel i ezelőtti, szörnyű emlékeiket, r Azokat a naplókat, amikor a 1 meggyötört és megalázott ál- i dozataik tehetetlen és kiszól- i gáltatott prédái voltak a bűn- s ügy 19 vádlottjának és társaik- 1 nak. t Alku öt életért i Az egyik tanú magas, baráz- 1 dált, idősebb férfi: tömött, sű- e rű haja erősen őszül. Mérnök. | 1944. decemberében feleségé- 1 vei, gyerekével és két idős ro- j koriéval egy zuglói házban búj- ] káli. A menekülést, az életben ; maradás reményét azok a ha- - mis igazolványok jelentették, ] melyeket az üldözött ember i barátaitól kapott. ] — Egy éjjel — kezdi valló- ■ mást — iánk törték az ajtót ! Négy fegyveres ember rontott i a szobába. Nyilasok voltak, . Razzia — mondta a vezetőjük. ] — Mutassa a papírjait!... Megmutattam. — Ezek nem valódiak — üvöltött Tudtam, hogy elvesztünk. Egyetlen esély maradt, ha meg tudom győzni, hogy téved, igazolványaink valódiak, nem azok vagyunk, akiket keres... Érvelésére, magyarázkodására a nyilas oda sem figyelt, hiszen nem az érvek érdekelték. A mérnök ekkor megkísérelte az utolsó lehetőséget: tudta, hogy a zöldinges csőcselék nemcsak vérre szomjazik, hanem aranyra, ékszerre, pénzre is. FéLrehívta a vezetőt és amíg a többiek a székben ter- ; peszkedtek, a másik szobában megkezdődött a halálos vásár: alku öt életért. A mérnök mindenét odaadta: pénzét, ékszereit, majd levette óráját is. Amikor kilépitek a szobából, : az egyik nyilas éppen töltött pisztolyával bökdöste az egy- . éves kisgyerek haját. — A vádlottak között felismer valakit akkori látogatói . közül? — kérdezi a tanácsel- i nők. — Igen, mondja halkan a tanú: Kálmán László. Ö ott í volt. — Álljon fel, Kálmán! . | így történt? . — Igen. Illetve, nem... az. az ... szívósan bizonygatja, I hogy ő ugyan ott volt, de ez . csak véletlen, mint „nemzetőrt” hívták magukkal a nyila- . sok, rá csak azért volt szülc- . ség, „hogy az igazoltatás törvényes legyen” ... [ A férj Dachauban meghalt. . . Az illegális kommunista párt egyik mártírja, Rieht-
