Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-12 / 61. szám

Az Egyesült Államok Igényt tart Európára (TA®ZSZ): , , A „szovjet veszélyről”, ko­A Pravda szombati szama- holt elmélettel azt a feszül tsé- ban Vitai!] Koiíonov írja: get akarják fenntartani, amely- •menkai reakciós körökben ben Washington valamiképpen meg akarjak akadályozni az ürügyet lát arra hogy a há- europai politikai légkör javu- ború után 22 esztendővel tá­£r£rr”“** •»*» »­számoló, amelyben az Egyesült ipában. Államok nemzetbiztonsági és nemzetközi szenátusi albizott­sága azzal a képtelen kohol­mánnyal próbálja szentesíteni az amerikai csapatok jelenlé­tét Európában, hegy „A Nyu­gatot veszély fenyegeti a Szov­jetunió részéről”. Európában mindinkább rá­jönnek arra, hogy a NATO és az európai támaszpontok fenn­tartása ellentmondásba került az európaiak érdekeivel. Az európai szocialista orszá­got a terület, a lakosság, a gazdasági hatalom tekinteté­ben fölényben vannak ugyan a tőkés államokkal szemben, de minden józan gondolkodású ember tudja, hogy távol áll tőlük az a gondolat, hogy aka­ratukat rendszerüket ráerő­szakolják a kontinens másik részére. A ,„szovjet veszély” csupán azoknak a szótárában él, akik maguk terveznek ag­ressziót idegen területek meg­hódítására és az ellenforrada­lom exportálására. Csöng tokiói tárgyalása Csöng U Gvon, a dél-koreai rezsim miniszterelnöke — úton az Egyesült Államok felé, aho­vá hétfőn érkezik Johnson el­nök meghívására — Tokióban tárgyalásokat folytatott Szato japán miniszterelnökkel. A tárgyalásokon megállapodás jött létre arról, hogy az úgy­nevezett jóvátételi program keretében 1967-ben Japán ösz- szesen 86,•"> millió dollárt fizet Szöulnak. A francia választás második fordulója PÁRIZS (MTI): Jacques Duclos, Jean Leca- nuet, Francois Mitterrand, Couve de Murville és Georges Pompidou televízió- és rádió­beszédével lezárult a hivatalos választási kampány a francia nemzetgyűlési választások va­sárnap sorra kerülő második fordulója előtt A múlt vasárnap lezajlott első fordulóban csak 81 man­dátum sorsa dőlt el. A most sorra kerülő máso­dik fordulóban 891 jelölt indul harcban az eldöntésre váró 405 parlamenti mandátumért. A baloldal egysége sokhe­lyütt fenyegeti a gaulleisták mandátumát. Tanúk és nyilasok Vallomások a zuglói tömeaavilkosok bűnüqvében Pályázati felhívás a Heves megyei Pártbizottság Marxizmus-leninizmus ESTI EGYETEMÉNEK 1987 -1368. tanévére A Heves megyei Pártbizottság felvételi pályázatot hir­det a marxista—leninista esti egyetem hároméves tagozatára. Az esti egyetem célja, hogy párt-, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (mérnökök, techniku­sok, agronómusok, közgazdászok, orvosok, jogászok, pedagó­gusok), propagandisták, párttag k és pártonkívüliek szerve­zett marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biz­tosítsa. Az esti egyetemen a tanulmányi idő három év. A hall­gatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gaz­daságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkás- mozgalom történetet tanulnak. A tantárgyakból félévenként vizsgáznak és a tanulmányi eredményről bizonyítványt kap­nak. Ennek törvényes elismerését az 1088/57. számú kor­mányhatározat biztosítja Az esti egyetem hallgatóit minden évben 24 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart Hetenként egyszer — meghatározott napon — kollektív foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás van, amelyen a részvétel kőtelező! A tan­díj egy évre 170,— Ft Az esti egyetemre azok kérhetik felvételüket, akik leg­alább középiskolai vagy annál magasabb iskolai végzettség­gel, illetve ennek megfelelő műveltséggel, valamint a tanu­láshoz elengedhetetlenül szükséges marxista—leninista kép­zettséggel rendelkeznék. Az esti egyetemre pártonkívüliek is jelentkezhetnek. A jelöltek felvételi vizsgát tesznek a mar­xizmus—lendnizmus alapkérdéseiből. Az esti egyetem három­éves tagozata Egerben, Füzesabonyban, Gyöngyösön, Hatvan­ban és Hevesen működik. A felvételi pályázatot a marxizmus—lenániizmus Esti Egyetem címére (Eger, Szabadság tér 7.) április 15-ig kell megküldeni. Utólagos jelentkezést nem fogadunk el. A pályá­zat az esti egyetemein és a járási pártbizottságokon beszerez­hető jelentkezési lap alapján történik. A felvétellel kapcsola­tos további tudnivalókról a jelentkezőket a marxista—leninis­ta esti egyetem tájékoztatja. Pályázati felhívás A. MARXISTA-LE1VIMISTA ESTI EGYETEM SZAKOSÍTOTT TAGOZATÁRA Események — sorokban LONDON: A londoni repülőtérre érke­zett egy Mi—10 típusú szovjet óriás helikopter. A helikoptert, amely egy hétig marad ott, be­mutatják több érdeklődő an­gol cég képviselőjének. ÜJ-DELHI: Indira Gandhi asszony, indi­ai miniszterelnök egy sajtóér­tekezleten bejelentette, Desziai volt pénzügyminiszter letett arról a tervéről, hogy ellenez­ni fogja Gandhi asszony újra megválasztását az indiai kor­mány fejévé. Főkönyvelőt, építésvezetőt, A Heves megyei Pártbizottság felvételi pályázatot hir­det a marxista—leninista esti egyetem szakosított tagozatá­nak filozófia és politikai gazdaságtan szakára. A két szak egy-egy osztállyal indul az 1967—68-as tanévben. A marxista —leninista esti egyetem szakosított tagozata Egerben műkö­dik. Az esti egyetem szakosított tagozatának célja: pá!rt-, ál­lami, tömegszervezeti funkcionáriusok, vezető propagandisták, értelmiségi dolgozók, párttagok és pártonkívüliek szervezett marxista—leninista továbbképzésének biztosítása egyetemi színvonalon. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók állam­vizsgát tehetnek filozófiából, politikai gazdaságtanból, vala­mint a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történeté­ből. Az államvizsgák sikeres letétele alapján megszerzett ok­levél főiskolai érvényű. Az oklevél törvényes elismerését a 17/1963. számú kormányrendelet biztosítja. Az esti egyetem szakosított tagozatán a tanulmányi idő két év. A hallgatókat minden tanévben 24 munkanap tanulmá­nyi szabadság illeti meg. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Hetenként egyszer — meghatározott napon — kol­lektív foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás, konzultáció) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 170,— forint. Az esti egyetem szakosított tagozatára azok kérhetik fel­vételüket, akik elvégezték a hároméves tagozatot, illetve egy­éves pártiskolát végeztek. A felvételi pályázatot a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetem címére (Eger, Szabadság tér 7.) május 1-ig kell megküldeni. Utólagos jelentkezést nem fogadunk el. A pályá­zat az esti egyetemen beszerezhető jelentkezési lap alapján történik. A felvétellel kapcsolatos további tudnivalókról a je­lentkezőket a marxista—leninista esti egyetem tájékoztatja. líotrógépmesfert keres azonnali belépéssel a Vízgazdálkodási Társulat, Eger, Lenin út 58. sz. Siilő­főzo szakácsnőt — gyakorlott munkaerőt — állandó munkára felvesz a parádfürdői Turista étterem. 2 Mümimsi tuti 1*6". március 12„ vasárnap Bomlás az roDP-ben „Az igazság órája" Rubin, NSZK-politikus az NDK elismerését követeli BONN (MTI): Frankfurtba összehívták a szélsőjobboldali Nemzeti De­mokrata Párt (NDP) országos elnökségét. A pártban a hely­zet teljesen zűrzavaros. Pénte­ken Thielen, a párt országos elnöke bejelentette, hogy ki­zárta a pártból a helyettes el­nököt, Adolf von Thaddent és két másik vezetőségi tagot. Szombaton azonban a Bréma tartományi NDP-elnökség Thielen országos elnököt zárta ki a pártból. Ennek következ­tében az összehívott országos elnökségi ülésen sem az or­szágos elnök, sem an­nak helyettese nem ve­het részt. Az elnökség határozni fog afölött, hogy ér­vényesnek tartja-e ezeket a ki­zárásokat, és joga van-e azo­kat megsemmisíteni. BONN (MTI): A Szabad Demokrata Párt­ban (FDP) megkezdődött vita az össznémet politikáról tovább gyűrűzik. A párt országos kincstárnoka és elnökségi tag­ja, Hans Wolfgang Rubin, a Liberal című folyóiratban cik­ket írt, amelynek címe: „Az igazság órája”. Ebben Rubin az NDK-nak és az Odera— Neisse határnak az elismeré­sét követeli. Az FDP-politikus a többi között a következőket írja: Németország újraegyesí­tése az 1945-ben keletkezett tények elismerése nélkül lehe­tetten. Aki újraegyesítést akar, annak el kell ismernie az Odera—Neisse vonalat és a Né­metországban létrejött másik államot. Ebből le kell vonni minden következtetést. Hazug­sággal és önbecsapással nem lehet a helyzetet tovább elkö- dösíteni. Ki kell mondani az igazságot az NFZK helyzeté­ről, Nyugat-Németország kor­látozott lehetőségedről. Egy Németország valódi helyzetére alapozott össznémet és keleti politikát kell megfogalmazni és megvalósítani. Az NSZK — folytatta Rubin — 15 éven át csak korlátozva folytatott saját politikát, az elvesztett háború következtében inkább a nyugati szövetségesek poli­tikáját folytatta. Mivel szük­ségesnek tartották, hogy az NSZK legyen a NATO cégére, ez szükségszerűen az erőpoli­tikához vezetett. Ezzei azonban a egész világ bizalmatlanságát váltotta ki és végeredményben a sok szék között a földre esett. Sem Kelet, sem Nyugat nem kívánja a német birodalom helyreállítását az 1937-es hatá­rok között — írja a továbbiak­ban Rubin —, Németország, mint nagyhatalom, lidércnyo­más az egész vüág számára. Moszkvának és szövetségesei­nek elviselhetetlen provokáció, ha az NSZK megkísérli, hogy katonai atomhatalommá vál­jék. Keleten és Nyugaton egyaránt szívesebben látnak egy megosztott, mint egy egye­sített Németországot. Bará­taink sem fogják egyetlen uj­júkat sem mozdítaná az újra­egyesítésért. csak akkor, ha ezt érdekeik megkívánják. Nyugat-Németország tulaj­donképpen a hidegháború pro­duktuma — fejezi be cikkét Rubin —, amely a világban ke­letkezett feszültségek idején alakúit meg. és a társadalmi fejlődés ennek következtében kevéssé volt pozitív. Erős kon­zervatív és néha egyenesen reakciós erők megakadályozták az egy igazi nyílt társadalom kialakulását. Az FDP vezetősége egyelőre még nem foglalt állást Rubin cikke ügyében. Bizonyos azon­ban, hogy az általa felvetett kérdések a párt áprilisi orszá­gos kongresszusán nagy szere­pet fognak játszani dottan tagadnak. Mindent ta­gadnak. Kröszl, az egykori ke­rületvezető, kihallgatásakor társait, — akikkel együtt íosz- togattai, kínozta és gyilkolta számtalan áldozatát — sem akarta felismerni. A tanúkat sem. Azt a tanút sem, aki a következőket vallja: — Nemcsak Kröszl Vilmost, de az egész Kröszl családot ismertem, — Honnan? — kér­di a tanácselnök. — Hosszú évekig egy utcában laktunk. — Kröszl! Maga imeri a tanút? / volt kerületvezető bárgyúr iámul a tanúra, szokása sze­rint, az első kérdésre nem vá- aszoi. Kröszl nagyot hall, de niába van fülhallgató a fejér, mégis akkor hall, amikor akar. Most például nem. — Ismeri a tanút? — hang­zik másodszor a kérdés. — Nem. Nem hiszem... A tanú­vallomásból később érthetá lesz, miért nem akar Krösz emlékezni. Eddig ugyanis vál­tig azt állította, hogy amíg nem lett kerületvezető, sem egyen­ruhája, sem fegyvere, mép csak nyilas kanszalagja sen volt. A tanú most szemébe mondja, hogy már jóval koráb­ban, naponta látta őt telje harci díszben, és fegyverre' hazajárni. De még mást it- mond. Véletlenül megtudta, hogy Kröszl egyik szomszéd­ját, mint kommunistagyan üst. a nyilasok el akarják hurcolni. Értesítette ezt a családot, akii: még aznap elmenekültek a kör­nyékről, a lakásban csak tíz­egynéhány éves fiukat hagy­ták. Másnap a teherautóvá érkező nyilasok már csak az üres lakást találták. Tehetet­len dühükben a fiatal fiút vit­ték el. Ennél az esetné! — mondja a tanú — Kröszl Vil­mos is jelen volt... Baráth az örök katona... Folytathatnánk tovább a fel­sorolást: hogyan, miképpen akarnak vagy legalább is pró­bálkoznak kibújni bűntetteik felelőssége alól a vádlottak. Ha valaki csak néhány percre jön­ne be a tárgyalóterembe és nem ismerné az előzményeket, talár, még meg is döbbenne: a vádlottak padján csupa ártat­lan, ahogy mondani szokás, a légynek sem ártó, jámbor ember ül, aki csupán „félreér­tésből’' és „a körülmények vé­letlen összejátszásából” kerülr tek annak idején a zuglói nyi­las pártházba. Baráth Kálmán például — aki a nyomozás sze­rint az egyik legkegyetlenebb, legbestiálisabb pribék volt, s akit saját társai is „hóhér”-nak neveztek, — ahányszor szóba kerül — és mindig kínzások­kal. kivégzésekkel kapcsolat­ban — azt ismételgeti, hogy ez „nem igaz, ez nincs így”, ez „valótlanság”, mert ő akkor, amikor „a szobán forgó eset történt”, éppen katona volt. Az. hogy egyetlen katonatársat, egyetlen tanút sem tud megne­vezni állítása igazolására, hogy társai szemébe mondják: „Te is velünk voltál!”, nem zavarja. Sándor Alajos, aki többek kö­zött a nyilas főkerületné! és a vezérkari főnökség 6. osztályán háborúellenes és kommunista propagandafelderítési és elhá­rítási feladatokat is végzett, azt állítja, hogy őt, mint kato­nát „vezényelték” a nyilasok közé. Az egyik tanú azonban — a vezérkari főnökség egy­kori magas rangú tisztje, akit a hátorú után súlyos börtönbün­tetésre ítélt a népbíróiág — el­mondja, hogy abban a propa­ganda-alakulatban, amelynek Sándor Alajos is tagja volt, s amelyet a németek láttak el technikai felszerelésekkel, csak a legmegbízhatóbb, legki pró­bál tabb nyilasok tevékenyked­hettek ... „Nem tudom ..„Nem így volt —” Nem emlékszem .. jóformán csak ezt hallani a ta­núkihallgatások során a vád­lottak és tanúk szembesítése­kor Kröszl tői és társaitól. De mind több a bizonyíték át mind több tanú mondja sza> műkbe elévülhetetlen és mejfc boci-láthatatlan bűntetteiket a. £ nann Sándor, azt a feladatot d capta, hogy Magyarország ná- g n megszállása után fegyverek r ílrejtésére alkalmas helyet ke- t :essen. Richtmann talált is t negfelelő helyiséget, a zuglói s rextiliana szövőgyár elhagyott a részén. Az illegális kommun;s- s át az üzem náciellenes főmér- 1 töke, Verschitz Emil segítette, majd amikor a párt illegális c nyomdáját új helyre kellett te- j .építeni, a gépeiket Verschitz ( szolgálati lakásába vitték. A < nyomdát az ugyancsak illegá- ] lis kommunista Rákosi Endre i és felesége kezelte. Több hó- i napág dolgoztak, ezer és ezer ] röplappal buzdították ellenál- ] lásra a budapestieket a náci ] megszállók ellen. A nyomda i működéséről később tudomást ] szerzett a Gestapo és a nyilas- keresztes párt főkerületét bíz- . ta meg a kommunista nyomda : felszámolásával. A főkerület , p>edig a zuglói nyilas pártszer- , vezetet utasította. 1944. októ- ' bér 4-én a zuglói nyilas párt- . szolgálatosok körülvették a gyárat, majd becsengettek Verschitz lakásába. Richtmann ' gyanútlanul ajtót nyitott, azt hitte, Rákosi Endre felesége jön, akit ebben az időben vár­tak haza. Amikor meglátta a küszöbön álló nyilasokat, be­csapta az ajtót. A pártszolgá­latosok lövöldözni kezdtek, majd betörtek a lakásDa. Richtmann ekkor már halálos sebet kapott, Rákosi Endrét, és Venschitz Emilt a nyilasok magukkal hurcolták. Verschitz feleségét most tanúként kihall­gatta a bíróság. Az asszony el­mondta, hogy 1944. november 5-én, tehát a nyomda elleni tá­madást követő napion feljött vidékről meglátogatni a férjét. A lakásban nyilasok várták, őt is elhurcolták. Kihallgatták, vallatták, majd szembesítették férjével és Rákosi Endrével. — A férjemet — mondja halkan az asszony — ekkor már annyira megkínozták, hogy az első percekben meg sem ismertem. Csupa vér volt az arca, csak amikor a pulóve­rét láttam, akkor tudtam, hogy ő az... engem később elen­gedtek a nyilasok, de a férje­met elvitték, Dachauban halt meg... Nem emlékszem . . . Csaknem valamennyi tanú­vallomás percekbe sűrített drá­ma. Huszonhárom év távlatá­ból is elevenen ható, megrázó élmény, hiszen azokat a ször­nyűségeket, amelyekről a ta­núk — akik mindezt átélték — vallanak, sem a múlt, sem a jövő nem feledtetheti el. Egy- egy monoton, halk, vagy nem­ritkán könnyekbe fulladó visz- ezaemlékezés egyaránt felka­varja a tanúkat és a hallgató­ságot, — csak a vádlottakat nem. Egy-két társuktól elte­kintve, akik talán számításból (az őszinte, töredelmes, beis­merő vallomást a bíróság eny­hítő körülményként értékeli), talán lelkiismeretük könnyíté­sére hajlandók szembenézni bűntetteikkel. A többség kö­zönyösen üldögél, s ha róluk vallanak a tanúk, megátálko­A Fővárosi Bíróság nagy n tárgyalótermében napiok óta k folynak a tanúki hallgatások a c tömeggyilkos zuglói nyilasok e bűnügyében. A hallgatóság — r amely a vádlottak kihallgató- r sakor gyakran megfeledkezett 1 arról, hogy gyilkosokkal szem- r ben érzett felháborodásét, gyű- t löletét, és megvetését egy-egy r önkéntelen felkiáltással, mél- r tattankodó megjegyzéssel sem r fejezheti ki — most szokatta- 1 mii csendes. Dermedten hall- s gatják azokat az embereket, r akik a teremőr szólítására egy- 1 más után állnak a mikrofon i elé, hogy felidézzék 23 évvel i ezelőtti, szörnyű emlékeiket, r Azokat a naplókat, amikor a 1 meggyötört és megalázott ál- i dozataik tehetetlen és kiszól- i gáltatott prédái voltak a bűn- s ügy 19 vádlottjának és társaik- 1 nak. t Alku öt életért i Az egyik tanú magas, baráz- 1 dált, idősebb férfi: tömött, sű- e rű haja erősen őszül. Mérnök. | 1944. decemberében feleségé- 1 vei, gyerekével és két idős ro- j koriéval egy zuglói házban búj- ] káli. A menekülést, az életben ; maradás reményét azok a ha- - mis igazolványok jelentették, ] melyeket az üldözött ember i barátaitól kapott. ] — Egy éjjel — kezdi valló- ■ mást — iánk törték az ajtót ! Négy fegyveres ember rontott i a szobába. Nyilasok voltak, . Razzia — mondta a vezetőjük. ] — Mutassa a papírjait!... Megmutattam. — Ezek nem valódiak — üvöltött Tudtam, hogy elvesztünk. Egyetlen esély maradt, ha meg tudom győzni, hogy téved, igazolványaink va­lódiak, nem azok vagyunk, aki­ket keres... Érvelésére, magyarázkodásá­ra a nyilas oda sem figyelt, hiszen nem az érvek érdekel­ték. A mérnök ekkor megkísé­relte az utolsó lehetőséget: tudta, hogy a zöldinges csőcse­lék nemcsak vérre szomjazik, hanem aranyra, ékszerre, pénz­re is. FéLrehívta a vezetőt és amíg a többiek a székben ter- ; peszkedtek, a másik szobában megkezdődött a halálos vásár: alku öt életért. A mérnök min­denét odaadta: pénzét, éksze­reit, majd levette óráját is. Amikor kilépitek a szobából, : az egyik nyilas éppen töltött pisztolyával bökdöste az egy- . éves kisgyerek haját. — A vádlottak között felis­mer valakit akkori látogatói . közül? — kérdezi a tanácsel- i nők. — Igen, mondja halkan a tanú: Kálmán László. Ö ott í volt. — Álljon fel, Kálmán! . | így történt? . — Igen. Illetve, nem... az­. az ... szívósan bizonygatja, I hogy ő ugyan ott volt, de ez . csak véletlen, mint „nemzet­őrt” hívták magukkal a nyila- . sok, rá csak azért volt szülc- . ség, „hogy az igazoltatás tör­vényes legyen” ... [ A férj Dachauban meghalt. . . Az illegális kommunista párt egyik mártírja, Rieht-

Next

/
Thumbnails
Contents