Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-09 / 58. szám
Felnőtt fiatalok Házak a homokon CoJtan vallják, hogy nem ^ könnyű a ti.zenvalaha.ny évesekkel, vagy ahogy ma divatos szóval emlegetik őket, a tinédzserek kel szót érteni. A tossz nyelvek szerint ennek egyik oka az, hogy a mai modem, s általuk „oltárian” kedvelt gitárzene olyan fülsiketítőén hangos, hogy márcsak ezért sem hallják, ha hozzájuk beszélnek. A fenti állításból egyetlen részletet kell elfogadnunk, mégpedig azt, hogy valóban nem könnyű a fiatalokkal szót érteni. A kevésbé fiatalokkal sem könnyű, ha történetesen eszperantóul szólnak hozzájuk, s ők ezt a nyelvet nem ismerik. Tehát fontos az, hogy aki a fiatalokhoz kíván szólni, velük egy nyelven beszéljen. A rádiónak például rendkívül hatásos közös nyelvet sikerült találnia, hiszen a Csak fiataloknak című műsor szerkesztője annyi levelet kap naponta, hogy már alig győzi elolvasni. Igaz. hogy a levélírók többsége azt kéri a szerkesztőtől, hogy játssza el nekik mondjuk az Isten veled, édes Piroskám című „istentelenül” népszerű slágert, de ha így is van, az a sok tízezer levél már eleve cáfolja az ifjúság érdeklődésének hiányát számon kérő megjegyzéseket. Ha tegyük fel, azt mondanánk, ugyanazoknak a fiataloknak. akik a leveleket írják, hogy „gyere, segíts, építsd velünk a szocializmust”, minden bizonnyal bólogatnának, aztán ülnének tovább a helyükön, s hallgatnák megint fülükhöz szorított, s amúgy is üvöltő zsebrádiójukat. Ha viszont azt mondják nekik, „gyere, segíts csatornát ásni, vagy utat építeni!*’ akkor 3c — mint ahogy ezt már sok példa bizonyítja, — csákányt, szerszámot ragadnak. Csák akkor számíthatunk tehát az ifjúság aktivitására, ha konkrét, jól érthető feladatokat adunk nekik, olyanokat, amelyeknek célját is megmagyarázzuk. „Szót kér a KISZ-tag”, vagyis az ifjúság; ezzel a jelszóval indította meg tavaly mozgalmát a KISZ központi bizottsága. Milyen ügyekben kérlek szót az elmúlt évben a fiatalok. Sokan mondták ki véleményüket a televízió táncdalfesztiváljáról, heves nézeteltérések tanúja lehettünk abban, hogy ki a jobb énekes, Koncz Zsuzsa vagy Kovács Kati? Ugyanazok a fiatalok, akik két táborra oszlottak az előbbi vitában, teljesen egységesen vették ki részüket azoknak az akcióknak a sorozatából, amelyek félreérthetetlenül elítélték az amerikai imperializmus vietnami háborúját. Ugyancsak sokat vitatkoztak a fiatalok arról, hordjanak-e a lányok miniszoknyát, vagy inkább farmernadrágot viseljenek. Az ifjúsági építőtáborokban azonban a miniszoknyát viselők, s a farmernadrágot kedvelők tábora egyaránt kivette a részét a munkából. Számos fiatal vett részt tevékenyen, produkált szép sikereket a kongresszusi munka versenyben is. Az elkövetkezendő hóna- ” pókban még inkább igaz, hogy szót kap az ifjúság. Nemcsak joguk, kötelességük is részt venni az országgyűlési és tanácsi választásokon, befolyásolhatják a szakszervezeti tisztújítást, s nem utolsósorban leteszik voksiukat a KISZ- választásokon is. A tinédzsereknek nevezett fiúk és lányok nagy táborából már a 18 évesek is részesei lesznek közéletünknek. Akik már elmúltak 18 évesek, jól emlékeznek arra, milyen izgalommal, meghatódva léptek először az urnák elé. Node arra is kell emlékezniük, hogy izgalmukat, s még inkább meghatódottságu- kat micsoda erőfeszítésekkel próbálták eltitkolni. Közömbösségről tehát itt csak akkor lehetne beszélni, ha rosszul tennénk fel a kérdéseket, amelyek megválaszolására a választások alkalmával is szót kap az ifjúság. Ha általánosságban mondjuk ed, hogy mire kérjük szavazataikat, akkor csak a jóindulatú bólogatásig juthatunk ed. Ha viszont elmondjuk, hogy azért éljen jogával például a szakszervezeti választásokon, mert a szak- szervezeti bizottság tagjai beleszólhatnak abba is, öltöző és fürdő épüljön-e előbb, vagy új termelő üzemrész — akkor már valószínű, hogy ezekben a kérdésekben tevékenyen szót kér minden fiatal. V/íltozatos módszerre van 7 szükség. Sok helyütt a könnyedebb formát választják: alkotmányjogi, választójogi vetélkedőket rendeznek. Ä KISZ emléklappal a jándékozza meg az első választókat. A napi politikai tevékenységben pedig kézzelfogható bizonyítékokat találhatnak a fiatalok arról, hogy érdemes harcolniok a társadalom fejlődéséért, a közös ügyért A fiatalság már éleve fogékony az új, a haladás iránt. Ez is nagyobb közéleti aktivitásra ösztönzi a fiatalokat, azokat is, akik most járulnak először az urnák elé, s még fiatalabb társaikat is, akik csak később válnak majd választópolgárrá B. Mit kell tudni a választóknak? 238 ezer szavazó az urnák előtt úgynevezett mozgó urnával. A szavazás titkosságát azonban ebben az esetben is biztosítják. A távollevők tennivalója Akik az összeírás után laíkást változtattak, azok az új lakóhelyűk szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától kérhetik a választói névjegyzékbe való felvételűket. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhelyük szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának igazolását arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe korábban felvették. Ugyanilyen igazolást kell kérniük és március 19-i tartózkodási helyükön bemutatniuk a lakóhelyüktől ideiglenesen távollevőknek is. Heves megyében a még nem végleges adatok szerint 238 ezer szavazó járul az urnák elé. — Fogjátok jól az ülést, nehogy beleessünk a sárba — szól hátra a hintó bakjáról nevetve a főmezőgazdász. Mi, városi emberek, biz’ nem érezzük magunkat a legjobban. A kocsikerék tengelyig süpped a sárba és mi féloldalra dőlve várjuk, hol ''ötünk ki. Az öreg kocsis megereszti a gyeplőt, a lovak rántanak egyet a hintán és a következő kátyúba repítik a kocsit. A locsogó földúton különös világba indulunk. Különös életek várnak. Emberek, maguk szűkítette világa. A „gazdag” Csányban különleges a tanyai élet. Konzervált élet: forintokért A csányi tanyavilág léte olyan mint a királyvíz: választóvíz területben, emberi életben. A Heves megyei községtől négy kilométerre találjuk az első tanyai épületet és az utolsó ház mögött néhány száz méterre Jászágó, Szolnok megyei település a határ. Szétszórva, saját váraikban, 370-en élnek, 46 család. Különleges életet, amelyben a forintokért végzett munka az első és az elzárkózott pihenés a második. És elégedettek ezzel a „naturális” életükkel. A felszabadulás előtt 74 család élt a csányi homokon, öt család elköltözött. A 22 év alatt mindössze hárman költöztek be a faluba. A többieknek nem kellett az új, maradtak abban az életformában, amelyben apjuk, nagyaviuk tengette életét. Vajon 1967-ben miért ragaszkodnak ezek az emberek a tanyához? A választ talán így lehetne megadni: konzerváltak életformát, gondolkodást, célt, módszert. Régi kor módszerét és célját. A pénz sajátságos, „belterjes” hajszolása: ez a csányi tanyavilág. Az elzártság, az elszigeteltség jó lehetőség e cél megvalósítására. Ezért vállalják ezt az életet! A kocsi gyönyörű tanya felé közeledik. Szép, fehér ház, nagy kékfalú istálló. Idilli kép. A házak, az istállók az udvart zöld pázsitos színpaddá alakítják. Ha filmrendező lennék, valamilyen kosztümös filmet itt forgatnék. A film a múlt században játszódna... Mi újság a faluban? A díszletek valódi házak, valódi istállók. Az idill B.-ék tanyája. Az öreg gazda kicsoszog a ház elé a kocsi zajára. — Mi újság a faluban7 — kérdi tőlünk, miközben lekászálódunk a hintáról. Bent, a meleg konyhában bort tesz a kályhára, hadd melegedjünk a hideg, szeles út után. B. Magdolna, a házi asz- szony, 28 éves. Itt él együtt öreg szüleivel. Hatkor kel, ellátja a tehenet, a négy malacot, az 50 baromfit, főz, aztán kötöget. Bekapcsolja a tranzisztoros rádiót, később a petróleumlámpát, mert a tanyában nincs villany. A családfő beszél. „Minden szép itt a tanyán, de legfőképp a szabadság, a nyugalom. Mindig itt éltem és ez a tanya mindennel ellátott.” A lány nem cáfolja apját — Agronómus elvtárs, a csirkék ütik az istálló falát. Mit csináljak? — kérdi az öreg. — Majd megmondja a kol- legina. A 28 éves tanyai lány nem szívesen szól: „Mószháányuk van a csirkéknek...” A lány levelezőn elvégezte a mezőgazdasági technikumot. Megpróbált elszakadni az öregek életétől. Aztán mégis maradt: „Mert itt minden van.” — Ezzel a tsz-szel nem nagyon lehet számolni — mondja bizonyításul. Fülembe cseng az első mondat: „Mi újság a faluban?” „Az ember mindig ki van téve az életnek* P. Géza agglegény. Tanyája messze áll az előbbi kis teleptől. Itt él a csányi tsz tar*” — Utálom a várost. Az ember ott mindig ki van téve az életnek. Pedig néha jó csendben élni. Nem nagyon figyel az újságíró kérdéseire, inkább a főmezőgazdászt faggatja, hová mit vetnek, hogyan gazdálkodnak az idén. Az egyes szám harmadik személyének használata jogos, hiszen a tanyai agglegény tavaly egyetlen munkaegységet sem teljesített a közösnek. Most erős- ködük, hogy érdeklődése az Hatmillió múzeumi látogató A Művelődésügyi Minisztéri mban elkészült az 1966. év múzeumi munkarendjének mérlege. Az ország 144 múzeumában 1966-ban 825 új kiállítást rendeztek, —' ezek között 66 állandó, 759 időszaki volt — s az év során 6 millió 86 000 látogatót fogadtak. Egy év alatt csaknem hatvan kiállítással gazdagodott a bemutatók száma, s körülbelül 500 000-rel nőtt a látogatottság. Múzeumaink tárgyi gyűjteményes anyaga darabszám szerint megközelíti a 12 milliót. Ebből 1966-ban 397 000 darab volt a gyarapodás. Az elmúlt év múzeumi krónikájához tartozik, hogy 5373 munkanapot töltöttek a régészek az ásatások színhelyén. Az idén a Nemzeti Múzeum munkatársai befejezik az esztergomi várásatásokat és az anyag tudományos feldolgozását. Megkezdik a középkori, 10 —13 századi ásatások eddigi eredményeinek összefoglalását. Megtagadott kézfogás Szavazás 7—20 óráig A városi, a kerületi és a községi választási elnökségek a napokban választási hirdetményt tettek közzé. Ebben ismertetik a választás napját, a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, a szavazókörök sorszámát és területi beosztását. Felhívják a választók figyelmét, hogy a szavazásnál a személyi igazolványuk bemutatására is szükség lesz. Megkönnyíti a szavazatszedő bizottságok munkáját, ha a szavazók magukkal viszik a választókerületi bizottság értesítőjét. A falragaszokon megjelenő hirdetmény ugyanakkor a szesztilalomra vonatkozó rendelkezésről is tájékoztat. A szavazás március 19-én 7- től 20 óráig tart. A szavazatszedő bizottság húsz óra előtt Is befejezettnek nyilváníthatja - pé :»evzékbe felvett vs fatmevujyi választó leadta a boksát. Kivételesen, ha a név- iwyzékbe felvett választók FENYVESINEK gúnyos mosolyra húzódott a szája, amikor mellette a fáradtságtól még izzadó, lihegő Kovácscsal a csoportvezető kezet szorított. — Engedje meg... becsületes munkát végzett... a brigád nevében köszönöm... Nem is tudta megállni, hogy a nehéz, kitartó munka utáni szünetben ne közölje Kováccsal a véleményét. — No, komám, most egy hónapig ne mosd meg a mancsodat, mert Sándor csoport- vezető pacsit adott... Kész röhej! Ez a Sándor bedilizett, igazgatónak képzeli magát... Engedje meg... Aztán meg pacsi ... közben az ember a tüdejét köpi ki... Senki sem látott ilyen nehéz munkát... Van egy csikked7 Kovács egy nyomott cigarettatárcát kerített elő a zsebéből, amelyben egy félig kihullott Munkás nyomorgott. Kettétörte, felét Fenyvesinek nyújtotta. Fenyvesi füstkarikát fújt, ügyesen, egyiket a másik után. Kovács csendesen nézte. — ... A pacsi... ilyen esetben — folytatta Fenyvesi — mint elismerés, dicséret csak nagy emberektől érdekes. Például milyen jól hangzik, ha azt mondod: kezet fogtam a miniszterrel, vagy egy neves színésszel! No, de egy Sándorral? Igaz, neki érdeke, hogy tovább nyomd a melót... Lelkesít... buzdít. A te helyedben én megmondtam volna neki: inkább terjesszen fel pénzjutalomra. Az valami, ez pedig olyan, mint halottnak a csók. Kovács csendesen füstölgőit, majd a nyelve hegyéről lepiszkált egy odaragadt dohánymorzsát. Mayában mormolta: — Rendes ember ez a Sándor. Volt a kézszorításban valami biztonság, keménység, elismerés. Fenyvesi rámordult. — Mit filozofálsz? A végén még bebeszéled magadnak, hogy meghatódtál Sándor pacsijától. Jóllehet, ez be nem látható előnyökkel járhat, például beválasztanak a vezetőségbe ... Kovács megrázta magát, összerántotta izmait és Fenyvesire nézett. — Mondd csak! Te hogyan jutottál a munkaidő végére? Meg sem izzadtál. — ÉSSZEL KOMÁM, észszel Előszói• nekilódultam, az tán lassítottam és itt vagyok, ahol te. — Te nekilódultál? — vágott közbe Kovács. — Te tudod, hogy mi a célunk? — Világos. Kész is lettünk. Ilyen hajrában a lemaradóknak valaki mindig segít. Ez olyan jó, mondhatnám kellemes ... Az eredmény pedig csodálatos módon kijön jóra. Csak azt tudnám, hogy ki segített nekem. Kovács a már elégett cigarettát az ujja hegyével mesz- szire pöccintette. — Én. Amíg te eltűntél a munkahelyről, amíg távol voltál két órát! — Te? Te az én munkámban segítettél?... Kovács- kám, hát igazán nagyon jót tettél velem, ezért megérdemelsz egy baráti kézszorítást. KOVÁCS zsebre tette a kezét, megfordult és háttal állva Fenyvesinek, így válaszolt: — Ezt már megköszönte helyetted Sándor Veled meg csak akkor fogok kezet, ha ... miniszter leszel. Gyen es István ez évi munkájának előhírnöke. Mégis, miből él egy ember kint a tanyán, ha egyetlen munkaegységet sem teljesít? A kérdés nem érte váratlanul P. Gézát. Elém rak egy kék füzetet, amelyben precízen vezeti bevételeit és kiadásait. A múlt év végösszegét is beírta az irkalapra. A kiadásokkal együtt teljes haszna megközelíti az ötezer forintot. A tsz nélkül érte él. önmagának. És hogy miből jött a har szán? A szilvafákból, amelyeknek pálinkája „messze földön” híres és a tanya környékének különböző terményéből, bár nem is mind a háztájija. Az asztalon itt is Orionton táskarádió áll. Mellette több hetes sárgult újság, mert hát az agglegény érdeklődik a világról. Mindenről gyorsan, magabiztosan véleményt mond, legyen az gazdaság vagy politika. Idén még nem volt a községben. — A tehenemet a borjúval eladnám tizenegyezerért a tsz-nek. Hamiskásan néz, szeméből látom, hogy jó üzlet lenne... Tranzisztoros tv és Moszkvics gépkocsi ö. Balázsék a tanyavilág másik felében laknak. A családfő éppen a disznókat etette és örömmel újságolta, hogy a napokban 22 disznót adott el, darabját több mint 1500 forintért. Ilyen előzmény után lépünk be a jól berendezett szobába, ahol az asztalon működik az IKKA-ban 11 ezer forintért vásárolt japán tranzisztoros tv. A rádiót akár meg se említsük. — Nem rossz a világtól el- zárkózottan élni? — Már hogy mondhat ilyet. Az ember belepattan * Moszkvicsba, kapcsol és néhány pillanat múlva ott van- gyok, ahol a városiak laknak. Miért lenne tehát ez gond? Villany itt sincs. — A villany bevezetésén öt gondolkozunk, nincs is mesz- sze tőlünk az utolsó oszlop. Azt mondták, hatvenezer forintért bevezetik az áramot. — Mindig itt szeretnének élni, a tanyán? — Nem, két gyerekem van — mondja a feleség —, nekik kell az iskola, a továbbtanulás. Itt a tanyán megszedjük magunkat, aztán beköltözünk. No, nem a községbe, vagy egy másik tanyára, hanem valamelyik városba. Gazdasági ugródeszka a jövő felé Ö. Balázsék tanyája. Anyagi gazdagság — gondolati szegénység A sárban lassan haladé hintóval három tanyát látogattunk meg a csányi homokon. Az emberek elégedettek voltak, a gazdálkodás sok pénzt hoz. Elzárkózottságuk mellett is jól, bőségben élnek. A tanya húzóereje még mindig az istállókban, a környező kis erdőkben, a szántóföldekben, egyszóval a forintokban van. A csak önmagukért való dolgozás régi igéje kísért minden tanyai szobában. Ezért nem költöztek be a tanyaiak a községbe. Nem tipikus a csányi tanya. Az Alföd szegény, elmaradott tanyáival éppen ellentétesen élik itt életüket az emberek. A dinnyés község gazdagsága érezteti hatását a tanyákon is. De alig néhá- nyuknak jut eszébe, hogy az anyagi gazdagság mekkora lemondással jár, milyen sok gondolati szegénységgel. ★ Visszafelé ballag a hintó. A kocsis küszködik a nehéz útviszonyokkal. Egy nagy kő kerül a kocsi kereke alá, az egyik ló eltépi az istrángot. Küszködünk, hogy újra elindulhassunk. — Nem érdemes ide kijönni — jegyzi meg úti társam, a másik városi ember. Mások nem kijönnek, de élnek itt. Fóti Péter Mamii viífi3 /|yci 1967. március 9., csütörtök egynegyede, vagy ennél nagyobb része még nem szavazott, két órával meg is hosz- szabbíthatja a szavazás befejezésének idejét. Mozgó urnával mennek a betegekhez A választók érkezésük sorrendjében szavaznak. A különböző színű szavazólapokat a szavazatszedő bizottság elnöke adja át a szavazóiknak, ugyanakkor a szükséges tudnivalókról is tájékoztatja őket. A szavazófülkében egyszerre csak egy választó tartózkodhat, azok, akik nem tudnak írni, olvasni, vagy akiket testi fogyatékosságuk akadályoz, más választójogosúlt segítségét is igénybe vehetik. Gondoskodnak arról, hogy az otthonukban fekvő betegek is élhessenek jogaikkal; a szavazatszedő bizottság legalább két tagja keresi majd fél őket az A március 19-i képviselő- és tanácsi választások előkészületeinek fontos állomása volt hétfőn, amikor is országszerte megalakultak a szavazatszedő bizottságok. Heves megyében 357 testület 1785 tagja átvette megbízólevelét és letette az esküt az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságának elnöke előtt. Ezzel elérte, sőt, valamivel meg is haladja a tizenkétezret a különböző választási szervekben helyet foglaló munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek száma. Százhúsz választási elnökségben ugyanis — sok egyéb feladatuk megoldása mellett — hatszázan őrködnek a választások törvényességén. A szavazatszedő bizottságok elnökből és titkárból, valamint három tagból állnak, s március 19-én, a választás napján lépnek hivatalba. Átveszik a szavazáshoz szükséges nyomtatványokat, levezetik a szavazást, gondoskodnak annak zavartalanságáról. II at százan örködnek a választások törvényességén
