Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-05 / 55. szám

A Hazafias Népfront-mozgalom a szocializmus építésének aktír tényezője <r __ ___ Ir ta s Páti Jenő, a Hazafias Népfront megyei titkára mást a gyűléseken. 28 esetben történt kettős jelölés községi* illetve városi szinten. A tapasz­talatok azt is bizonyítják, hogy a népfront és a tanácsszervek — a pártszervek irányításával — soha ilyen koordináltan, és szervezetten nem végezték munkájukat, mint az a mostani előkészületek során történt. P ozitív irányú változás, hogy a népfront korábbi vitafórum jellegével szemben, ma egyre inkább a lakosság vé­leményének, közérdekű javas­latainak felkutatása, megfelelő testületek elé történő felter­jesztése, majd a hozott hatá­rozatokra való mozgósítás ke­rül előtérbe. Elért eredményeink fő eredő­je az az egészséges légkör, po­litikai közhangulat, amely a párt következetes elvi politi­kájának nyomán az elmúlt években kialakult. Ennek nyo­mán a pártszervek irányító munkája a mozgalom minden szintjén hatékonyabbá, ered­ményesebbé vált. Az irányítás elvi jellegű, a mozgalomban dolgozó kommunistákra vonat­kozik. Az elért eredményekhez hozzájárult az Is, hogy az utób­bi időben tovább javult kap­csolatunk a tanácsokkal és a tömegszervezetekkel. A jelentős fejlődés ellenére sem lehetünk elégedettek az elért eredményekkel, a Haza­fias Népfront-mozgalom hely­zetében bekövetkezett kedvező irányú változásokkal. A lehető­ségek és azok kihasználása nincs összhangban, nagy tarta­lékok vannak a munka továb­bi javítására, eredményesebbé tételére. Tovább kell javítani a testületi munkát, a tömeg­politikai munka tartalmi szín­vonalát. Szélesíteni kell akt'va- hálózatunkat. A mozgalom munkastílusát és módszereit aZ élet követelményeinek megfe­lelően állandóan iavítani, kor­szerűsíteni szükséges. A Hazafias Népfront-moz- " galomban dolgozó kom­munisták, pártonkívüliek, akti­visták, maradéktalanul egyet­értenek pártunk IX. kongresz- szusának határozataival, s min­dent megtesznek a nagyszerű távlatokat mutató program va­lóra váltásáért. llemsőj! 3 1967, március 5., vasárnay első megyei tanácskozását. A jelen időszak fontos fel­adatát képezi az országgyűlési képviselők és tanácstagok sor­ra kerülő választásának előké­szítése. A megyében 12 ország- gyűlési képviselőt, 70 megyei, 244 járási, 228 városi és 3202 községi tanácstagot választa­nak. Népfrontbizottságaink a választási törvényben rögzített kötelezettségeiknek maradék­talanul eleget tettek. Minden szinten elbeszélgettek a tanács­tagokkal négyéves tevékenysé­gükről. Ezeket a beszélgetése­ket az egészséges kritikai lég­kör jellemezte, s több esetben találkoztunk a saját munka ön- bírálatával is. Kritikai meg­jegyzések hangzottak el a ta­nácsok és a népfrontbizottsá­gok tevékenységével kapcsolat­ban is, melyből a szükséges kö­vetkeztetéseket le kell v<jn- runk. Népfrontbizottságaink a választási szervek tagjainak ki­választását és kijelölését — szá­muk megközelíti a 15 ezer főt — fontos politikai feladatnak tekintették. Ezt indokolta az a körülmény is, hogy megbízatá­suk a ciklus egészére szól. Ez a mozgalom számára nagy le­hetőséget, egyben nagy felelős­séget is jelent. Meg kell oldani az aktívák rendszeres politikai tájékozta­tását, s a lehetőségekhez ké­pest folyamatosan el kell látni megbízatásokkal. A választási tömegpolitikai munkánk alap­ját a párt IX. kongresszusának határozatai, valamint az adott terület négyéves eredményei és a következő öt évre kidolgo­zott célkitűzések képezik. A je­lölő gyűlések tapasztalatai rendkívül pozitívak. Az ország- gyűlési képviselők és tanács­tagok jelölő gyűlésein 167 ezer 992 választópolgár vett részt, a választásra jogosultak 55—60 százaléka. Közel 11 ezren szó­laltak fel, illetve tettek közér­dekű javaslatokat, észrevétele­ket. A jelöltek kiválasztása, a pártszervek irányításával — nagy körültekintéssel történt. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a jelölő gyűléseken a népfront által javasolt személyek túl­nyomó többségét a választópol­gárok elfogadták. Mindössze 45 esetiben tették más személy­re javaslatot, illetve jelöltek munkaterülete marad a köz­ségpolitikai és községfejlesztési tevékenység. Bizottságaink kü­lönösen a közérdekű igények felkutatásában, a tervek készí­tésében, a lakossággal való megismertetésében, a mozgósí­tásból vették ki részüket. A közös munka hatékonyságát az elért eredmények bizonyítják. Az elmúlt négy évben mintegy 50 millió forint értékű társa­dalmi munkát teljesítettek a megyében, melyből évi átlag­ban 37—40 forint jut egy fel­nőtt lakosra. A népfront mel­lett működő akcióbizottságok tagjai csupán 1964/65-ben 4—5 millió forint értékű munkát végeztek el. A jövőben nagyobb jelentő­séget és erkölcsi megbecsülést kell adni a községpolitikának, a társadalmi munka végzésé­nek. Ezt a célt szolgálja a kö­zeljövőben a kiváló társadalmi munkások részvételével meg­rendezésre kerülő községpoliti­kai megyei tanácskozás. D izottságaink mezőgazda- " ságot érintő tevékenysé­gében az átszervezést követő egy-két évben bizonyos meg­torpanás volt tapasztalható. A korábbi munkastílus és mód­szerek már nem voltak haté­konyak, felmerült a „hogyan tovább?” kérdése. Az élet és a gyakorlat által kialakított új módszerek, mint a tapasztalat- cserék, szakmai bemutatók, a politikai felvilágosító munka, a termelőszövetkezeti tagok jo­gainak, kötelességeinek propa­gálása, a termelőszövetkezeti bizottságok oktatása, mind a mai napig érvényesek voltak. A jövőben az eddig bevált módszerek mellett a követke­ző területek kiemelése látszik indokoltnak: a mezőgazdasági munkavérseny, benne a szo­cialista brigádmozgalom társa­dalmi, politikai segítése, továb­bá a termelőszövetkezeti szak­körök és szakmunkásképzés patronálása a tanácsokkal együtt. Eddigi közös tevékeny­ségünk, de különösen az alsóbb szintű tanácsok munkája még jelenleg sok kívánnivalót hagy maga után. A közeljövőben a munka egységesítésére, az el­vek azonos értelmezésére meg­rendezzük a termelőszövetke­zeti szocialista brigádvezetők Forradalom 50. évfordulójának megünneplésére. Az 1967-es évet felhasználjuk a tömegpo­litika és kulturális munka tar­talmasabbá tételére, szélesíté­sére. A jövőben kívánatos a nemzetközi politikai kérdé­sek mellett nagyobb súly- lyal foglalkozni a bel- és gaz­daságpolitikai feladatokkal is. Ezt indokolttá teszik a párt IX. kongresszusának határozatai­ból adódó olyan új feladatok is. mint a gazdasági mechaniz­mus, a III. ötéves terv széles körű ismertetése és a végre­hajtásukra való mozgósítás. A népművelési munkában pozitív irányú fordula­tot jelentett az egységes nép­művelési tervek készítése, a ko­rábbi átfedésekkel, párhuza­mosságokkal tarkított tevé­kenységgel szemben. A mozga­lom különösen az igények fel­mérésében, a rendezvényekre való mozgósításban, a felnőtt- oktatás szervezésében vette ki eredményesen részét. Menet közben tisztázódott olyan kér­dés, mint a népfront önálló is­meretterjesztő munkája, me­lyet többen félreértelmeztek. Itt nem a népművelési tervek­től különálló, hanem annak szerves részét képező, de konk­rét felelősséggel járó tevé­kenységről van szó. Ilyen pél­dául a téli hónapokban szer­vezett népfrontesteik, a tanács­tagok és népfrontbizottsági ta­gok továbbképzése stb. A jö­vőben kívánatos a honismere­ti mozgalom és a különböző klubokban kínálkozó lehetősé­gek jobb kihasználása. Itt alka­lom nyílik a tartalmi munka javítására, a lokálpatriotizmus, internacionalizmus, a haladó, különösen a forradalmi hagyo­mányok ápolására. Tovább folytatjuk a könyvbarát-akeió- mozgalom keretében — a részt vevő szervekkel együtt — az író —olvasó találkozók szervezését, a felnőtt olvasók táborának nö­velését, elsősorban a falun. Je­lenleg a megye felnőtt lakos­ságának 18—20 százaléka rend­szeres olvasó, s ezer lakosra kb. 1500—1600 könyv jut. E mun­kában továbbra is gond, hogy egyes rétegek kiesnek a néj>- művelés hatóköréből. A mozgalomnak eddig is s a jövőben is fontos és közkedvelt csolődjanak ahhoz a politiká- : hoz, amelynek vezető ereje a : párt. < Ä Hazafias Népfront tévé- ' ■' kenysége ma már kitér- 1 jedt egész politikai és gazdasá- ! gi életünkre. A mozgalom fel- 1 adatai sokrétűek, az alkalma- f zott módszerek, eszközök széles 1 skálája található meg a me- < gyében is. Minden feladatot 1 hatékonyan megoldani a moz- 1 gálám természetesen nem tud, 1 s nem is vállalhatja magára a i „mindenes” szerepet. Éppen 1 ezért eddig is arra töreked- 1 tünk, s a jövőben is az a cé- 1 lünk, hogy munkánkat a 1eg- fontosabb feladatok elvégzésé­re összpontosítsuk. 1 Az elmúlt évek gyaikorlata z meggyőzően bizonyítja, hogy i a mozgalmi keret a legalkal- i masabb arra —, mivel alakít- 1 ható, bővíthető —, hogy mind 1 több ember kapcsolódjon be a 1 közéletbe. A mozgalmi jelleg ' lehetővé tette és teszi a jövő- c ben is, hogy a közélettől, politi- € kai élettől távolabb élők is 1 előbbre lépjenek, s munkát < vállaljanak különböző szintű 1 bizottságainkban, vagy akciónk •* során. A Hazafias Népfinont-mozga- | lom egyik fő munkaterülete a 1 nemzetközi és békemozgalmi ! munka, melynek hagyományai visszanyúlnak a mozgalom szü- ' ietésének idejére. A nemzetkö- 1 zi és hazai békemozgalom egy- 1 re terebélyesedő kibontakozása j során több mint tíz éve minden ’ tavasszal megrendezzük a bé- : keagitációs hónapot. Pozitív az, 1 hogy — míg korábban csak a * kampányokra szűkült — ez a . munka ma már egyre folyama- 1 tosabbá válik. Ennek egyik oka , a nemzetközi helyzet ismert J alakulása, a szocialista orszá- , gok közötti barátság élmélyü- 1 lésének fokozódása, másrészt J olyanokat is sikerült bevennie munkába, akik más területen kevésbé vállaltak volna társa- 8 dalmi feladatot. Az elért ered- ’ menyekhez hozzájárult az is, ^ hogy sikerült a rendezvényeket ‘ színessé, vonzóvá tenni, s a ! módszereket helyesen alkal- ■ mazni. Évente mintegy 80—190 ezer emberhez jutunk el a bé- 1 ke és barátság gondolatával, 1 köztük olyan rétegekhez, mint a kisiparosok, kiskereskedők, nyugdíjasok és háztartásiban p dolgozók. A barátsági munká­ban kiemelkedően fontos he­lyet kapott a magyar—szovjet barátság ápolása és a vietna­mi néppel való szolidaritás. Megyénk dolgozói — a tömeg­szervezetek aktív közreműkö­désével — közel 400 ezer fo­rinttal járultak hozzá a viet­nami nép megsegítéséhez. A Politikai Bizottság 1965- , " ben határozatot hozott a Hazafias Népfront és az MSZBT szorosabb együttmű­ködésére. Ezzel a magyar—szov­jet barátság ápolása a mozga­lom keretét felhasználva, szé­les társadalmi bázisra épülhe­tett. Ez egyrészt azt jelentet­te, hogy a mozgalom tevékeny­sége, hatóköre szélesedett — a korábbiakkal ellentétben — job­ban kiterjed az üzemekre, in­tézményekre, másrészt az MSZBT munkája —, mely ezt megelőzően alapjában az üze­mekre épült — kisugárzott és keretet kapott a mezőgazdaság­ban általában falun, de a váro­si kispolgári rétegek körében is. Ennek eredményeként je­lentősen nőtt a megyéből a Szovjetunióba utazó csoportok száma, s ezen belül a mező- gazdasági szakemberek és ter­melőszövetkezeti tagofk aránya. Évente 50—60 szovjet turista­• csoport látogat a megyébe, akik a Szovjetunió köztársaságait és i a társadalom valamennyi réte­■ gét képviselik. Emelkedett az • élménybeszámolók, csop>ortos ■ beszélgetések száma, javult a- Szovjetuniót népszerűsítő ak­- ciók, rendezvények beépítettsé- t ge az egvséges népművelési ter­- vekbe. Mindezek kedvező ha- k tással voltak a tömegpolitikai :, munka javítására. A Hazafias Néofront-bizott­- sások és elnökségek készülnek- a Nagy Októberi Szocialista A párt IX. kongresszusa " mélyrehatóan elemezte társadalmi-politikai és gazda­sági életünkben a VIII. kong­resszustól eltelt időszakban be­következett jelentős változáso­kat, s megszabta a szocializmus teljes felépítésének legfonto­sabb feladatait. A Hazafias Népfront-mozgalomban dolgozó kommunisták, pártonkívüliek és aktívák jóleső érzéssel fo­gadták a Központi Bizottság beszámolóját, mely — többek között — mozgalmunk munká­járól, távlatairól szólva meg­állapította: „Társadalmunk minden nagy feladatának megoldásában cse­lekvőén részt vett és részt vesz a Hazafias Népfront. Sikerrel valósítja meg a kommunisták és pártonkívüliek politikai együttműködését, és tömöríti mindazokat a hazafiakat, akik készek tettekkel szolgálni a szocializmus felépítésének nagy nemzeti céljátí”. A megyei tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a népfron tmozga- lom jelentős fejlődésen ment keresztül, egészében véve a fejlődés egészséges irányú. Ezt mutatják azok az eredmények, amelyeket a társadalmi-politi­kai viszonyok különböző terü­letein elértünk. A megyei pártértékezlet ér­tékelése szerint megyénkben is tovább szélesedett és erősödött a párt nemzeti egységpolitiká­ja. mélyült és egészségesen fej­lődött a szocialista demokrá­cia. Tovább szilárdult az álla­mi fegyelem, erősödött alkot­mányos rendünk, szélesedett és fokozódott a tömegek részvéte­le és aktivitása a közügyek in­tézésében. A Hazafias Népfront politi­kai tömegmozgalom. Legfőbb célja, hogy a párt programja alapján és irányítá­sával vállaljon részt a magyar nép szocialista nemzeti egysé­gének megvalósításában, a szo­cialista társadalom teljes fel­építésében. A népfrontnak te­hát nincsen külön politikája, a pártnak van népfrontpoliti­kája. Ez a politika nem takti­ka, hanem az osztályszövetség­nek sajátos, történelmileg meg­határozott módja. A népfront­politika feltételezi a munkás­osztály egységén és vezető sze­repén alapuló munkás—paraszt szövetséget. A népfront a párt szövetségi politikájának, a társadalmi osztályok összefogá­sának. a párttagok és párton­kívüliek együttműködésének fontos megtestesítője, eszköze, a nemzeti egység kerete. A párt elmúlt tíz éves tevékeny­ségével félreérthetetlenül bi­zonyította, hogy a népfrontot, a népfrontpolitikát nem takti­kázásnak, hanem hosszú időre szóló elvi politikának tekinti. Erre utal a Központi Bizott­ságnak a IX. kongresszuson el­hangzott beszámolója is, mely — többek között — megállapít­ía: „A fontos közjogi funkciók­kal is felruházott Hazafias Népfront működésére szükség lesz mindaddig, amíg különbö­ző társadalmi osztályok lesz­nek, ameddig a társadalmunk egésze politikailag és világné­zetileg teljesen egységes nem lesz?’. Nemcsak komoly szavak ezek, hanem a jelenre és jö­vőre egyaránt élesen rávilágító, határozott állásfoglalás is. Ér­telmüket röviden úgy is lehet jellemezni, hogy az előttünk álló időszakban növekszik a Hazafias Népfrontnak, mint társadalmi-politikai mozgalom­nak a jelentősége, szerepe. Mindez nagyon sokat mond párttagoknak és pártonkívü- lieknek egyaránt. A párttagok­nak főként azt. hogy párttevé- kenvségüket kiszélesítve fog­ják fel, s a tömegszervezetek­ben, mozgalmakban végzett munkát tekintsék más párt- hunkával egyenértékűnek. A »ártonkívülieknek viszont azt nosy társadalmi, nolltikai te­vékenységükkel, kezdeménye- 'éseiltkel és javaslataikkal kap­„fírő/n és képességem szerint” Réz János megyei tanáestagjelölt vünkbe már nem fért be. Ha időink és erőnk engedi, mégis szeretnénk néhány dolgot megvalósítani. Gondolok olyanra, mint a dem jeni ko-mpresszorház, amitől Eger gázellátása függ. Vagy Eger­ben a fürdő-komplexumnál a hőközpont elkészítése. Gyön­gyösön a KISZ-bizottság kez­deményezésére épülő 24 laká­sos társasház, a parádfürdőd kórház központi fűtésének fel­újítása. Ezek mind fontos tár­sadalmi igényeket elégítenek ki. Segítenünk kell, terven fe­lül is. ★ Réz János Gyöngyösről In­dult el, itt volt fizikai munkás, innen került a minisztérium­ba, Pesten végezte el a techni­kumot, majd az egyetemet, Gyöngyösre került vissza az állami építőipari vállalat igaz­gatójának, 1964 őszén. És hogy azóta milyen pozitív változás következett be a vállalat életé­ben, annak egvik kifejezője a mostani megyei tanácstagi je­lölése is, ami nemcsak a sze­mélynek szól, hanem annak az egyre eredményesebb munká­nak is, amit az állami építő­ipar produkált az utóbbi években. G Molnár Ferenc kolosi kötelességem minden rám bízott feladatot maxima- i Hs mértékben teljesíteni. s — Nincs elég funkciója? i — Az van, de emiatt soha < nem panaszkodom. Legfeljebb 1 az bánt, ha időben nem tudom í magamnak a lehetőséget meg- 1 adni, hogy minden meghívás- 1 nak eleget tegyek. Legutóbb f például: délelőtt a városi ta- i nács végrehajtó bizottságának i ülésén vettem részt. Utána rög- 1 tön Pestre mentem, ott tár- \ gyaltam egész délután, és mi- í re visszaértem, már a jelölő 1 gyűlésre kellett mennem. De 1 mit csináljak olyankor, amikor egyszerre három helyre is hi­vatalos lennék? , Egyszemélyi kooperáció 1 ( — Hallgat-e majd az igaz- ; gató a tanácstagra? j — Előbb meg kell válassza- j nak. És ha már tanácstag le­szek? Azt is mondhatom, ed- | dig is „odafigyeltem” a megye i érdekeire, mint állampolgár. ] Ezután pedig... Természetesen : igyekezni fogok. , — Hallhatnánk példát is er­re? — Kezdem azzal, hogy a , vállalat kapacitása kisebb, mint amilyen igény mutatko­zik meg munkánk iránt. Az is igaz, ezeknek az igényeknek egy része nem realizálható, hi­szen az előkészítésük nem tör­tént meg. De úgy húszmillió körül van az, ami az idei tér­ni a vállalat munkaerőben, gépekben, a fiatalok megtaka­rított induló tőkéjéhez, hogy a lakás minél kevesebbe kerül­jön. Még ezt a tárgyalást be sem fejezték, már közben megérke­zett a Szakszervezetek Heves megyed Tanácsának egyik munkatársa, aki egy kényes, személyi ügyben konzultált. Közben az egyik osztályvezető is benyitott, tőle tőreimet kel­lett kérnie az igazgatónak. Aztán a városi tanács egyik vezetője kereste telefonon, majd a szakszervezeti bizottság titkára váltott szót vele a kü­szöbön álló szakszervezeti vá­lasztások ügyében. A főmér­nök hatalmas kimutatást lo­bogtatva sürgette az állás­foglalást a prémium ügyében, majd a személyzeti osztály vezetője lépett be, és mindez alig két óra alatt zajlott le. Hála és kötelesség Az elmondottak miatt rész­letekben lefolytatott beszélge­tésünk első kérdése így hang­zott: — Hogyan fogadta a jelölé­sét? — Szeretek dolgozni. Első­sorban azt, amiért fizetnek, amiért felelek. De ha valami­lyen megbízatást kapok, azt szeretem tőlem telhetőén a legjobban elvégezni. Ez a rend­szer tett egyszerű munkásból mérnökké és egy nagy vállalat igazgatójává, úgy érzem, er­Azok közé az emberek közé tartozik, akiket szerte a me­gyében ismernek. Már csak azért is, mert hivatali beosz­tása szerint az ÉM Heves me­gyei Állami Építőipari Válla­lat igazgatója, tehát sokfelé megfordul, sokfélé tárgyal. Az építkezés ma egyik köz­ponti kérdésünk. És amikor hí­rét vettük, hogy Réz Jánost, az építőipar igazgatóját jelölték a választók megyei tanácstag­nak, óhatatlanul eszünkbe ju­tott: milyen jó lesz, hogy a megyei államhatalmi szerv egyik tagja egyben az építke­zések felelőse is. Ennyi önzést bocsássanak meg nekünk. De hogyan fogadja ő maga ezt a lehetőséget? Ezt szeret­tük volna megtudni. Hányszor nyílik az ajtó ? Nem költői kérdésnek szán­tuk, arra sem vállalkoztunk, hogy megszámoljuk: naponta hányszor nyílik ki az igazgatói iroda ajtaja, hányán és milyen ügyben keresik meg az igaz­gatót. De szereztünk némi ta­pasztalatot. Amikor bekopogtattunk hoz­zá, hárman ültek a tanácskozó asztal mellett. Arról tárgyal­tak, milyen lehetősége van a vállalat KISZ-szervezetének ahhoz, hogy a fiatalok részére társasházat építsen, persze: tár­sadalmi segítség igénybevéte­lével. Magyarul — mit tud ad-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents