Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-21 / 68. szám

HALASZTOTTH MEGYE Népviseletbe öltözött Boldog szággyűlési képviselőjelölttel és dr. Varga Jánossal, a Hatvani Járási Tanács vb-elnökével, já­rási tanácstag-jelölttel. Tiliczky Józsefnek kettős ünnep volt ez a vasárnap. — Apcon. Rózsaszentmárton- ban, Petőfibányám, Lőrinciben is sokan megismertek és me­legen gratuláltak névnapom al­kalmából. Nagyon elégedett és nagyon boldog vagyok. Kitűnő hangulat, nagy érdeklődés mel­lett, vidáman szavaztak az em­berek. Igazi ünnep ez a mai nap. Megszólal a hangosbemondó, a választási bizottság nótát küld a 3-as számú választóke­rületnek. Gratulálnak, 11 órá­ra mindenki leszavazott eb­ben a körzetben. Az italbolt előtt itt is sokan álldogáltak. Hiába. A szoszetila- lom Boldogon kettős zárlatot jelentett: egyrészt az (Italboltot is szavazóhelyiségnek rendez­ték be, és „véletlenül” éppen az italbolt-vezetőt osztották be a mozgó urnához. így aztán gyors, friss szavazás után Bol­dogon is „megállt” egy pilla­natra az idő. De ez mit sem be­folyásolta a nagyszerű, vidám, ünnepi hangulatot. A 25—26-os választókerület polgárai másodiknak fejezték be a szavazást Egerben A megyeszékhely, Eger leg­nagyobb lakótelepén, a Had­nagy utcában, az új iskola egyik földszintes tantermét rendezték be szavazóhelyiség­nek. A szavazatszedő bizottság tagjai már jóval hét óra előtt elfoglalták helyüket, ők adták le legkorábban szavazatukat. Hét óra után már sűrűn érkez­tek a választópolgárok, egymás után szavaztak a telep lakói: egri üzemek, vállalatok, a kü­lönböző hivatalok és intézmé­nyek dolgozói. A 25-ös és 26-os választóke­rület egy országgyűlési képvi­selőt, egy városi és egy megyei tanácstagot választott. Legtöbb háziasszony, mielőtt a vasár­maradtak távol, akik lakóhe­lyükről elutaztak és igazolással szavaztak másutt. Kevesen voltak azok, akik a déli ha­rangszó után lépték át a szava­zóhelyiség küszöbét. így már a délt követő órában hozzákezd­hettek a leadott szavazatok összeszámolásához. Délután 2 órára már a városi választási irodára is befutott az összesí­tett jelentés, a jegyzőkönyvek­kel együtt. A megyeszékhely választókerületei közül a Had­nagy utcai 25-ös és 26-os vá­lasztókerület polgárai tettek eleget kötelezettségüknek má­sodikként. Tőlük csak a bervai V-ös lakótelep választói voltak a frissebbek. (kyd) Kis község, nagy lelkesedés Szarvaskő nem tartozik a megye nagy községei közé, — sőt. Itt mindössze 344 vá­lasztópolgár élhetett állampol­gári jogaival, hogy leadja sza- j vazatát a képviselő- s a tanács- i tagjelöltekre. Reggel hét óra­kor már sűrű sorokban indul­tak a kis község választói az urnákhoz és reggel 9 órára Szarvaskő lakói eleget is tettek kötelezettségüknek. Kedves színfoltja volt a szavazásnak, hogy a szavazatszedő bizottság elnöke szóban, kézfogással és emléklappal köszöntötte a köz­ség kilenc új. ifjú választóját Amíg a szavazóhelyiséeben a szavazás folyt, a tanács he­lyiségeiben együtt ültek a ielöl- tek, a különböző bizottságok tagjai, beszélgetéssel, sakko­zással. kártyázással töltve az időt együtt, hogv megvárlak a szavazás végét, hogy eav kicsit együtt ünnepeljék a választás napját. . , Ahol korán keltek a szavazatszedő bizottság tagjai napi ebéd elkészítéséhez fogott volna, tett eleget állampolgári kötelességének. Az édesapák már kényelmesebbek voltak, ünneplőbe öltözött gyerekeik­kel járultak az urnák elé s a szavazókörzetből kilépve in­dultak szokásos vasárnap dél­előtti sétájukra. A két választókerület vá­lasztási névjegyzékbe felvett 1011 szavazásra jogosult polgá­ra közül időben leadta szavaza­tát szinte mindenki, s csak azok F.gercsehiben ugyan hét óra­kor zendült fel a helybeid bá­nyászzenekar hangszereiből a frissítő zene, a választókat kö­szöntő pattogó indulók sora, de a választás — a koránkelő szavazatszedő bizottság tagjai­nak jóvoltából — tulajdonkép­pen már előbb elkezdődött. A reggel hét órára műszakba menő bányászok kérték meg a bizottság elnökét és tagjait: tegyék lehetővé számukra, hogy leszállás előtt tehessenek eleget állampolgári kötelezett­ségüknek. A kérésnek termé­szetesen eleget tettek és mint­egy félszáz bányász — akiknek a műszakja reggel hat órákor kezdődött, háromnegyed hat­kor adta le szavazatát a Haza­fias Népfront jelöltjeire. H Boldogi választól között találkoztunk Tiliczky József or­szággyűlési képviselőjelölttel. (Foto: Pilisy) Taifca népviseletbe öltözött előtt ismerősökkel is összefu- asszanyok, lányok sétáltak a tottunk. Választód között talál- boldogi utcákon. A tanácsház koztunk Tiliczky József or­Üftutaző szavasok... Nyolc óra tíz perckor már kétszázhúsz fő leadta szavaza­tát Füzesabonyban, a 3. szá­mú választókörzetnek a járási művelődési házban, berende­zett szavazóhelyiségében. A szavazatszedő bizottság elnö­ke, Gulyás Gyula elmondta, hogy a kora reggel szavazók nagy része — átutazó volt... — Azok a vasutasok, akik munkába mennek, s otthon már nem tudtak szavazni, itt, Füzesabonyban szakítottak maguknak időt. Négy éve is én voltam a szavazatszedő bizott­ság elnöke; altkor is ugyanaz volt a gyakorlat. így reggel már vártuk őket. Nyolcvan- kiiencven ilyen «átutazó” sza­vazónk volt. — Betegek vannak?..! — Ebben a szavazókörzetben 1200 főt várunk az urnához. Közülük azonban 20—25 fő fekvő beteg. A bizottság két tagja ment ki hozzájuk, vette át tőlük a szavazatokat. Idős bácsi, Antal D. József, a Petőfi Tsz dolgozója, éppen a szavazólapokat nézegette. — Bartha Andrást ne ismer­ném? — néz ránk. — Nemcsak azért, mert ő a tsz elnöke. Is­merem őt gyerekkora óta. Per­sze, hogy rá szavazok... — sok, katonák, s szegénypa­rasztok akarata érvényesül ebben az országban. Ma­gyarország külpolitikailag meghasonlott a nyugati im­perialistákkal és a nemzet­közi vörös lobogó alatt test­véri kezet nyújtott a bolse­vik proletariátusnak. Ezen nagy lépés folytán a tőke és a munka a kizsákmányolok és a kizsákmányoltak több évszázadra nyúló elkesere- det harca az utolsó stádium­ba jutott. A polgári társada­lom, amely a kizsákmányo­lás alapján épül, gyalázato­sán összeomlott. Helyébe a kollektívizmus lép, kizárólag a munkások társadalma, amelynek alapelve, hogy csak az eszik ebben a társa­dalomban, aki akár „eszével, akár két keze munkájával keresi kenyerét.’’ A rendelet a továbbiakban felhívja a város és a megye lakosságát a munka további folytatására, a rend és nyu­galom megőrzésére. A meg­választott megyei direktó­rium tagjai, Lájer Dezső, Ko- lacskovsziky Lajos, Fischer Manó és Németi Lajos let­tek. Később Fischert április­ban Vályi István, az addigi párttitkár váltotta le. A vá­ros ügyeit intéző direktó­riumba dr. Petrik Jenő volt főszolgabíró, Szepesi András földműves és Lóránt Gyula magántisztviselő kerül be. A forradalmi törvényszék első elnöke Demmer Géza volt mészárossegéd lett, utóbb dr. Nagy Nándor ügyvédjelölt. A vádbiztosi teendőket Nagy János volt pincér látta el. Az új rend alapjainak lera­kásában, a helyzet megszi­lárdításában fontos szerepe volt a helyi sajtónak. A még zavarosan látók tisztánlátá­sát nagyban elősegítette. Rá­mutatott az 1918 októberi for­radalom és az új típusú szo­cialista forradalom közötti .különbségre; „Két forradal­mat csinált Magyarország rövid négy hónap alatt. Az egyiket, az októberit, amikor lerázta a monarchikus rend bilincseit és gazságait, már eddig is példaként emlege­tik, de a másik a mai, a min- denekfelett áll, példa nélkül való az egész világhistóriá­ban. Az októberi forradalom csali egy régi rendet, korhadt börtönfalakat döntött le, a március 21-i forradalom az egész régi világot és társadal­mat döntötte le”. Összefog­lalta, hogy mit hoz a Tanács- köztársaság a dolgozók szá­méra: a munka nélküli jöve­delemszerzés eltiltását, a dol­gozók egyenlőségét, a szocia­lizmus építésének megkezdé­sét, stb. A VÁROSI DIREKTÓ­RIUM megválasztása a váro­si munka életében felfrissü­lést hozott. A maradi ság, nemtörődömség és a tehetet­lenség helyét felváltotta a céltudatos proletármunka Egyre szaporodtak a jő és helyes intézkedések. A város­házáról a régi idők limlomjalt Enyhe tavaszi idő, napsütés... így beszélgetnek a besenyőtelbi egyik szavazóhelyiség előtt az idős emberek. A borítékok már az urnában vannak. (Kiss Béla felvételei) | I Bekölcén még korábban kel­tett kelnie a szavazatszedő bi­zottság elnökének és minden tagjának. Ebből a kis község­ből ugyanis sokan járnak első­sorban Borsodnádasdra dol­gozni, de a közeli egercsehi bányába is. Hogy Borsodmá- dasdra elérjenek, fél öt tájban kell indulniuk a bekölced be­járó munkásoknak. Az volt a kérésük a bizottsághoz; sza­vazhassanak ők is munkába indulás előtt. így történt, hogy Bekölcén reggel négy órakor kis időre az erre az alkalomra külön összegyűlt bizottság megnyitotta a választóhelyiség ajtaját, hogy a mintegy fél­száz bejáró munkás eleget te­gyen kötelességének. Azután újra bezárultak a választóhe­lyiség ajtajai, hogy hét órakor Bekölce község választópolgá­rai az urnák elé járulhassa­nak. És reggel kilenc órakor, amikor arra jártunk, mindösz- sze ketten voltak a községben, akik nem adták le voksukat, de már ők is szaporázták lép­teiket a falu főutcáján, a vá- '•psztóhelyiség felé. (régi püspöki és főispáni ké­peket stb.) lomtárba helyez­ték. „Aminek persze mindig értéke van, azt a proletárura­lom megbecsüli és a líceumi múzeumba helyezik el majd a proletárság gyönyörködteté­sére.” A régi karhatalmat meg­szüntetve a karhatalmat is új alapokra helyezték. A régi karhatalom helyébe az egész országban Vörös őrség szer­vezését rendelte el a Forra­dalmi Kormányzótanács. Saj­nos a Heves megyei Direk­tórium a Vörös Őrség meg­szervezésével a volt községi csendőrőrsöket bízta meg. Ha a súlyos hiba gyökerét keres­ni akarjuk, akkor a két párt, a szociáldemokrata párt és a kommunista párt egyesüléséig kell visszamennünk. A két párt egyesülése a proletárdik­tatúra szempontjából fontos és helyes volt. Szükséges volt. az, hogy a munkásság teljes egészében támogassa a Ta­nácsköztársaságot, s a munká­sok örömmel is fogadták a két párt egyesülését. A baj csak az volt, hogy a két párt nem a marxi—lenini irány­vonal alapján egyesült, s az egyesüléskor az új pártba jobboldali elemek is beke­rültek. Ez meglátszott a párt első intézkedésében is. A KÉSŐBBIEK során a párt megtisztult az oda nem illő bomlasztó elemektől, s így a város vezetősége aktí­vabban segítette elő a dolgo­zók jólétéért való küzdelmet. Szecskó Károly Fecz Julianna és Szépvölgyi Anna az első szavazók népes és lelkes táborába tartozik. Ők Kerecsendea szavaztak. A kerecsemli „elsők” . . . Az 1. számú szavazókörzetet a község: tanács házasságkötő termében rendezték be Kere- csenden. Az egyik szavazófül­kéből saöszmötölés hallatszik ki, aztán ez: — Jaj... — majd egy idős bácsi lép ki, kissé zavart arc­cal. Bizonytalanul néz körül: — Ugye nem baj, hogy leej­tette? ... — s kezével gondosan letörölgeti a borítékot, úgy dobja az urnába. Tizenegy óra felé járt már, délelőtt. — Csak húszán vannak hára — nézi végig a lis­tát elégedetten Szentgyörgyi László, a szavazatszedő bizott­ság egyik tagja. Két lány és egy fiatal asz- szony lép az urna elé, kissé el- fogódottan. Mindhárman első választék, csinos ünnepi ruhá­ban: Fecz Julianna, Szépvölgyi Anna és Pál Mihályné. — Milyen érzés első válasz­tónak lenni? — Érdekes... — mondja Fecz Julianna. — Elképzelem, hogy például az én szavazato­mon múlik, mandátumot kap-e a jelölt... Aztán a három boríték eltű­nik az urnában, és a három el­ső választó mosolygó arccal tá­vozik. először téve eleget ál­lampolgári kötelezettségének. rNwűmg, 3 1967. március 31., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents