Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-21 / 68. szám

Tudományos kutatás — tudományos munka

Az egri levéltárban

A MEGYEI TANÁCSHÁZ «dvarán áll az egykori börtön vaskos épülete. Fazola Henrik művészi barokk vaskapui megéri a levéltár homlokzatán a keresztre feszítés köbé vésett jelenete már nem gyönyörködtet, inkább az évszázadok alatt .gazságtalanul elítéltek szenvedéseit idézi. A komor, szinte titokzatos — folyosói börtön- saerűen homályosak ma is — épület négy szintjén huszonkét egykori börtöncella, tele mennyezetig érő iratállványokkal, a Heves megyei nép hét- százéves múltjánaik, jobb sorsának érdekében folytatott harcának hivatalos írásokban foglalt tanúival.

Látszatra iratrengeteg ez! A levéltár kultúrtermében a icrténettudomány búvárai halóinak az évszázados írások fölé. Egyik-másik kutató tüsszent egyet-egyet a régen itatós helyett használt porzótól — mi már csak történelmi filmeken látunk ilyet! —, de az itt munkáló csendes, szorgalom anól győzi meg a látogatót, hogy nemcsak helybeli, fővárosi, sót külföldi kutató is gyakori vendég „a fóliánsok börtönében”.

— Mi a leginkább kutatott téma? — kérdezzük dr. Soós Imrétől, a levéltár igazgatójától.

— Kétségkívül e heJytörténet, Heves megye egészének és egyes falvainak a története. A levéltár anyaga e témakörön felül különösen a művelődéstörténet és művészettörténet problémáiról szolgáltathat értékes közléseket — az egész északkeleti országrészt illetően is.

— Honnan egészül H, honnan kapja új anyagát a levéltár?

— A megyeszékhelyen működő levéltárak a megye területén működő valamennyi állami, tanácsi és egyéb hivataloktól. vállalatoktól, szövetkezetektől, iskoláktól, röviden: az összes közületi szervéktől átveszik a tíz évnél régebbi iratokat, de csak azokat, amelyek akár most, vagy évfcize- dek-évszázadok múlva — micsoda távlat! — a történetkutató számára érdemleges adatot tud szolgáltatni a megye, az ország népének mai és múltbeli életkörülményeiről.

— Akadnak-e érdéltes fő- Mánsok, ritkaságok az egri levéltárban?

— A megyei központi hivatalok, Eger és Gyöngyös város iratai általában a törők kiűzéséig, 1687-ig nyúlnak vissza. A török hódoltság alatt és előtt

keletkezett iratok nagy része elpusztult. Nemcsak Heves megyében történt ez így, de mindenütt az ország törökszállta vidékein.

A községekben csak az 1880-as évék óta akadnak hivatalos iratok, főleg képviselő- testületi jegyzőkönyvek. Ezeknél a második világháború, majd az ötvenes évek elején a kíméletlen hulladékpapírgyűjtési szenvedély semmisítette meg jóvátehetetlenül a községek történetének sok értékes emlékét.

— A letétként átvett érseki és káptalani gazdasági levéltár bővelkedik gazdag középkori iratanyagban. Itt a Mohács előtti időkből ezernél több eredeti oklevél maradt fenn, közülük a legrégibb 1245- ben, a tatárjárás után három évvel keit. Gyöngyös város anyagában kétszáz török nyelvű oklevél képvisel nagy értéket.

A LEVÉLTÁR IGAZGATÓJA a nagy csend és nyugalom miatt bizonyítaná is aíkar, hogy itt szorgalmas munka folyik. S valóban: a kutató naplóban rendire sorakoznak a nevek, témák, ki mit és hogyan szeretne feldolgozni. Érdeklődő sétánk sarán találkoztunk Daneza Jánossal, aki a Tanácsköztársaság hónapjaámak Heves megyei éa egri történetét kutatja, Sugár Istvánnal, aki a Dobó István Múzeum munkatervi tárnáiban mélyül el, és a főiskolás Kecsmár Máriával, aki már szakdolgozatához gyűjt anyagot.

— Igen szorgalmas látogatói a levéltárnak a főiskola tanárai, hallgatód. A történelmi tanszék. oktatói, dr. Nagy József, és dr Molnár József, az irodalomtörténeti és nyelvészeti tanszék munkatársai — tökös István például itt kutatott Vitko- vics Mihály egri élete és szereplése után! —■, de megfordultak itt a földrajzi, fizikai tanszék tanárai és hallgatói ia.

— Levéltári kutatások nyomán jelentek már meg értékes publikációk Bakó Ferenc múzeumigazgató, Kovács Béla, Szabó János tollából. Dr. Molnár József is nemrég fejezte be levéltári kutatásai alapján a Pedagógusok a fehérterror idején című tanulmányát.

— Eleven hatású a levéltár az Egri Tanárképző Főiskola hallgatói számára. _ Amíg az egyetemeken és más főiskolákon a disszertációk, szakdolgozatok megírásánál a szakirodalmat használják fel a diplomázni készülők* addig itt* Egerben, már a szakdolgozat

témáját a másodévesek meghatározzák és évekig gyűjthet- nek-kutathatnak az egri levéltárban is.

— Mióta áll az egri levéltár

élén?

— 1934-ben kerültem a Sopron megyei levéltárhoz, 1941- ben szereztem bölcsészdoktori oklevelet. — S ezután csak a a munkáról beszél. Első helytörténeti tárgyú írásai 1936- ban jelentek meg a soproni lapokban. 1940—41-ben egy 300 oldalas könyvben megjelent tanulmányban adta közzé a Sopron megyei jobbágyság XVII—XIX. századi történetére vonatkozó kutatásainak eredményét. 1941-ben — a dátumok is fontosak néha, a történelmi helyzet miatt! — elsőként terelte rá a figyelmet az irtásföldekkel kapcsolatos földesúri kisajátításokra. Ezt a munkáját azóta felvették az egyetemi oktatásban a kötelező olvasmányok közé.

EGRI MŰKÖDÉSÉT a Heves megyei Levéltár történetének feldolgozásával kezdte meg, majd itt is a jobbágyság történetének és a helytörténetnek a kérdéseit kezdte kutatni. A tanácsi szervek külön kiadványban publikálták is a Heves, illetve a Szolnok megyei részt érintő kutatásai eredményét. Kutatási témái között megtalálható a diósgyőri vasgyár története. A Műemléki Topográfia nagyszabású munkájához tíz éven át, 1953—1963. között több témát dolgozott fel. ezek közül nem egy önálló tanulmányban meg is jelent már.

A szorgalom és a tudományos eredmény egyik értékmérője az le, hogy ezer oldalt kitevő adatcédulája készült idők folyamán tudománytörténeti és művészettörténeti tárgyköreiből a megbízó tudományos intézmények számára. Most, ötvenhat éves korában ldvataltörtóneti kutatásokkal foglalkozik. A harmadik ötéves terv végére szeretné elkészítem a Heves megye reformkori közigazgatásáról szóló, mintegy 300 oldalra tervezett munkáját,

mennyi munka, mennyi

szorgalom, az apró, de jelentős adatok, iratok egymás mellé állításából újraéledő korok mennyi tanulsága. S mennyi eleven élet — a levéltárban. Pedig az ember könnyelműen azt hiszi, hogy „csak” haszontalan papírokat őriznek itt, a Heves megyei egykori börtön 22 cellájában.

Farkat András

Becsaptak. Rejtett izgalommal vártam a pillanatot, amikor Pompadourt meglátom bikiniben, amikor lelepleződik előttem szó szerint is, hogy az operetthősnő nagyestélyije alatt, korántsem fenséges, de sokkal inkább köznapian remek női test húzódik meg. Bikini helyett azonban — kétségkívül pikáns — testhez simuló fátyol fehérneműt kaptam csak, amely ugyan sejtetni engedett mindent, de a sejtés még nem bizonyosság. így aztán jogosan töprengtem az operett-musical párharca és várható kibékülése után, hogy: most becsaptak engem, vagy sem?

Az ötlet, amely sem nem új, de nem is elkoptatott még, kitűnő lehetőségeket rejtett magában, hogy teljes szépségében mutassa be az operett valódi, muzikális szépségeit és vele szemben, vagy inkább mellette, a „modern testű” musicalt, amely a rögtönzött riport szerint is a fiatalabb nemzedék kedvence Az ötlet azonban nem jutott el a bikiniig, alkarom mondani, a lehetőségek határáig. Kedves, ötletes, helyenként szórakoztató volt, de maguk a szerzők sem tudták eldönteni, hogy most komolyan vegyék-e az operettet, vagy sem. így aztán a részletekből is csak részleteket kaptunk, sőt annak is csak persziflázsát, s a musicalek világából is csak véknyan és nem is talán a leghíresebb számokból

A keretjáiék is mintha tói se* helyet foglalt volna eh nemcsak a műsoridőből, de a „Hotel Operettből" is, így aztán alig jutott hely a koreográfiának, sem az operettes csillogás, sem a musical modern ritmusú, frissen pezsgő világában. Egyébként így visszagondolva, teljes szívvel elengedtem volna a közvélemény-kutató riportot — anélkül is megértette volna a néző, hogy itt olyan versengésre kerül sor, amelynek nincs vesztese, sem győztese, vagy ha van: akkor is csak győztes és végeredményben azért kellemesen szórakozó közönsége.

A franciák már nem egy orosz regényt fílmesítettek meg, s rögtön hozzá kell tenni, hogy nemegyszer sikerrel is. A szerelemről lírai bájjal, könnyedséggel beszélni nem idegen a francia filmművészettől, s ha ráadásul olyan „forgatókönyvírót” kapnak, mint Turgenyev, s olyan nyersanyagot, mint az Első szerelem, — nos, akkor minden adva van, hogy kedves, kellemes, ritmu- sosan komponált alkotás kerüljön a képernyőre. Ha a korabeli Oroszország atmoszféráját nem is sikerült megteremteni, ha valahogy inkább csak díszletnek, mintsem hiteles valóságnak éreztük is a francia tv- játék couleur locale-ját, a szép játék, a szereplők fesztelen könnyedsége kétségkívül az átlag fölé emelte az Első szerelem című szombaton este sugárzott francia televíziós játékot.

Hát igen: vasárnapi vendégünk, Ivanhoe újból győzött. Mellette van az igazság, ellene a hamisság, és miután mi mindig az igazság pártján vagyunk — legalábbis, ha nem rólunk van szó — természetes, hogy megbocsátunk minden csacska naívságot az angol filmsorozat írójának, rendezőjének egyaránt. Egyetlen dolog az, ami gondolkodásra késztet. Ivanhoe, alias Old Satter hand, miért használja mindig az öklét, amikor a rettenetes kard ott villog a kezében?

Megfoghatatlan a számomra.

Könnyű kis gyilkosság, köny- nyű kis másfél óra Nem emlékszem hamarjában, hogy e műfaj keretein belül mikor láttam pergőbb rendezésű, öta Pompadourtól

az álőrmesterig

letesebb és könnyedebb előadást a Magyar Televízió produkciójaként. Valóban: kit érdekelt itt, hogy kit gyilkoltak meg, s ki a gyilkos. A bűnügyi komédiák már szinte kedvesen pimasz könnyedségével peregtek a kockák, csendültek fel a szövegükben is ötletes, de zeneileg is invenciózus dallamok, miközben folyt a nyomozás, hogy újabb és újabb ötletekkel nevettessék meg a nézőt.

Darvas Iván játéka valami egészen újat hozott e műfajban: nemcsak nevettünk rajta, de még az álbűnügyi komédia keretein belül is hittük, sőt elhittük, hogy valóban ügyes, magabiztos és fesztelen csoda- detektív. Váradi Hédi álmenyasszonya, Bárdi György, Márkus László és Löte Attila ál- gyilkosai —- mint látható, itt minden „ál” volt, csak a humor és a játék valódi! —, valamint Torday Teri és Bus Gyula, remek kis kabinetfigurák voltak. A közelmúltban bemutatott hasonló jellegű bűnügyi komédia után — ahol a csodalabdacsokat kergették —, meghökkentő, mert örömteli volt ez a derűs játék.

Hiába: tudunk mi, ha akarunk. Illetőleg, ha van miből akarni

Gyurkő Géza

Orvosi rendelő -160 ezerért

íj parkok — társadalmi munkában,

Tarn asxentmik lóson

fVas János tudósítónktól)

Alig különbözik a község többi házaitól a tanácsház épülete, csupán a falon lévő tábla jelzi, hogy itt foglalkoznak a falu gondjaival, problémáival — Sajnos a községfejlesztési alap jelentős részét a múlt évben átadott kultúrház építési kölcsönének visszafizetésére kell fordítani. A kultúrház azonban már kész, és ez nagyon kellett a falunak. Bizonyítja ezt az is, hogy helyi színjátszó csoport alakult, a női énekkar népdalesteket ad. Ez az énekkar már a rádió próbaéneklésére is jelentkezett, úgy érzik, helyt tudnának állni, — mondta Madarász Pálné, Tar- naszentmiklós község tanácselnöke. Jelentős esemény les«, hogy az idén megoldódik az orvosi ellátás, ugyanis orvost kap a falu. Erre már nagyon

készülnek és 160 ezer forintos költséggel már készítik az új orvosi rendelőt és lakást. A költség egy részét a szomszédos község, Hevesvezekény fedezi, mert az ő orvosi ellátásukat is a tamaszentmiklósd orvos fogja ellátni.

Saját erőből csupán 200 méter villamos hálózat bővítésre és közvilágítás fejlesztésre jut pénz. Annál többet várnak a község lakóitól, alak tavaly is társadalmi munkában parkosították a házak elejét, szépítették az utcákat. Társadalmi munkában kívánják szebbé tenni az új kultúrház, valamint az elkészülő orvosi lakás környékét is. Társadalmi ösz- szefogással sok olyan dolgot meg fog oldani a falu. amire a közös pénzből nem telik.

Szépítik, csinosítják községüket a tarnaszentmiklósiak.

Dokumentum-regény

n.

Kaltenbrunner ^-Obergruppenführer, aki maga is osztrák volt, s 1943- ban Heydrich megölése után az egész biztonsági főhivatal az RSHA főnöke lett, azonnal felfigyelt dr. Höttlben rejlő kvalitásokra. Áthelyezték a VI-os ügyosztályhoz, a külföldi hírszerzéshez. Ott Höttl előbb az olasz ügyekkel foglalkozott, később aztán a balkáni ügynökök irányítását bízták rá. S amikor a Führer elhatározta Magyarország megszállását, Kaltenbrunner megbízta Höttlt: dolgozza ki azoknak a listáját, akiket a meg4 mmm

*968. március 31„ kedd _

szállás napján letartóztat a Gestapo. Ezt a munkát az SS Sturmbannführer játszi könnyedséggel, magyarországi nyilas ügynökeinek segítségével végrehajtotta. A letartóztatásokat maga Kaltenbrunner irányította, aki az 1944 március 19-i vasárnapon néhány napra maga is Magyarországra érkezett. S amikor távozott, Höttlt Budapesten hagyta.

A Strumbannführer hallotta, amint a ház nehéz vaskapuja becsapódik. Az órájára pillantott — egy negyedóránál valamivel több telt el azóta, hogy Pejacsevichcsel befejezte a telefonbeszélgetést. Nem kétséges, a horvát követségi tanácsos érkezett.

Követségi tanácsos? A 89-es számú ügynök. Már régen szerepelt a gróf a Gestapo nyilvántartásában. Már odahaza, a Pavelics-féle fasiszta horvát államban különböző szolgálatokat tett a Gestapónak, abban az időben, amikor Höttl még Bécsben ült és balkáni ügyekkel foglalkozott. Amikor megkezdődött Magyarország megszállásának előkészítése, éppen Höttl elhatározására és beavatkozására nevezték ki Peja- csevichet a budapesti horvát követségre. A tőle kapott értesüléseket jól fel tudták használni az előkészületek, a listák összeállítása során. Most Peja- csevich hazautazni készül: a követség személyzetét lecserélték. Höttlnek nem volt már többé szüksége Pejacsevichre Budapesten, annál inkább kérte őt a Gestapo belgrádi köz- nontia. A front közetodett Jugoszláviához, egyre inkább égett a talaj az ottani megszállók lába alatt, s a Gestapónak mind» seadű éa nagú iigjfc

nőkőt mozgósítani kellett, hogy

legalább valamilyen eredményt elérjen az ellenállási mozgalom ellen. Az új horvát követ és tanácsosa már az előző nap, szeptember 7-én be is mutatkozott a kormányzónál Pejacsevich néhány napon belül elhagyja a magyar fővárost. Vajon milyen jelenteni valója lehet búcsúzóul?

Höttl leült az íróasztala mögé, hogy megfelelő pózban fogadja a látogatót Alapjában véve barátságos természetű ember volt, kellemes társalgó, de vigyázott, hogy viselkedésével is kihangsúlyozza a közte és partnerei között lévő viszonyt. Pejacsevich hiába gróf, hiába diplomata, ebben a szobában, a Schulhoff Lajos egykori tulajdonát képező Dísz tér 7. szám alatti házban, amelyből a megszállás után azonnal kiköltöztették a ház- tulajdonost, s amelyben Höttl az irodáját rendezte be, csak egyszerű ügynök.

A titkárnő jelentette:

— A 89-es megjelent.

— Küldje be — intett Höttl.

A titkárnő kiment. Pejacsevich széles, barátságos mosollyal lépte át a küszöböt, de Höttl hivatalos arckifejezését látva, elbátortalanodott. Mivel Höttl nem állt fel, nem is kínálta hellyel, megállt két-há- rom lépésnyi távolságban as ajtótól, mintegy öt méternyire a Sturmbannführer íróasztalától.

Höttl — még mindig ülve — kelletlenül nyújtotta előre

a kezét.

— Na, jöjjön csak.

Pejacsevich közelebb lépett,

s Höttl kezet fogott vele. Aaiáj s£X iBéanogriiUattal bee

lyet mutatott neki az íróasztal előtti széken.

— Nos?

— Nagy hírem van, Herr Strumbannführer! Szenzációs hírem!-—Mondja, hallgatom.::

— Hát arról van szó, hogy Horthyék különbékén spekulálnak. . 5

A németek magyarországi kémfőnöke, ha lehet, még unottabb arcot vágott, mint amilyennel addig ült.

— ... Az a tervük, hogy kú- lönbékét kötnek az angolokkal és az amerikaiakkal — folytatta Pejacsevich. — Ifjú Horthy Miklós kifejtette nekem. ..

— Jól ismerjük azt a hülyét — jegyezte meg Höttl barátságtalanul. — Nem hiszem, hogy valami újat tudna róla mondani Egyébként mikor utazik?

— Szeptember 10-én, vasárnap indulok — válaszolta Pejacsevich. — Van valami kívánsága, Sturmbannführer? Szívesen teljesítem. Valamilyen szép képre, vagy ilyesmire gondolok...

__ Ö, nem. — intette le

Hö

ttl. — Térjünk a tárgyra!

— Ami az ifjú Horthy Miklóssal való beszélgetésemet illeti. .. — készségeskedett Pejacsevich. — Egy lokálban találkoztunk és...

— Ne folytassa — mosolyo- dott el gúnyosan Höttl. —

Természetesen tökrészeg volt. Megint tökrészeg.

— Ivott valamit, az biztos;

Elmondta, hogy apja Lakatossal, Csatayval, Hennyeyvel és másokkal tárgyalt és elhatározták, hogy fegyverszünetet kérnefc-j ______. ----------— Ezt már reggel jelentették nekünk! — közölte kurtán Pejacsevichcsel. — Az ilyesfajta fecsegésnek sok értéke nincs. Különben is megtaláljuk a módját, hogy véget vessünk ennek a hintázásnak!

Pejacsevich a kezét tördelte.

— De a hadihelyzet... Már a bolgárok is fegyverszünetet kértek. A románok, a finnek abbahagyták...

— Amikor Paulus 6. hadserege Sztálingrádnál elveszett, már a hadihelyzet alakulása nem lehetett kétséges — intette le Höttl Pejacsevichet.

— Vagy maga még mindig hisz a végső győzelemben?

— A Führer kijelentette. ..

— kezdte volna az ügynök, de Höttl nem szerette a sok beszédet.

— A Führer beszédei a tömegeknek szólnak, de nem nekem! Sőt, még magának sem. A háborút elvesztettük, ez faktum. Ügy kell befejeznünk, hogy mégis nyerjünk valamit, ez is faktum. Nekünk Magyas*

országra szükségünk van) mint hadszíntérre. Az öreg kormányzó tegnap a bizalmi embereivel tanácskozott, ott volt Lakatos miniszterekül!:, Csatay hadügyminiszter, Heny- nyey külügyminiszter, Vörös, a vezérkari főnök, Ambrózy, a kabinetiroda vezetője és Vattay főhadsegéd. Elhatározták, hogy fegyverszünetet kérnek az angolszászoktól. Már jelentették ezt nekünk.

— Kicsoda? — érdeklődött Pejacsevich.

— Nem hiszem, hogy a köztünk lévő kapcsolatoknak használna, ha maga olyasmi iránt érdeklődik, ami csak ránk tartozik

— utasította rendre Pejacsevichet Höttl.

— Ez esetben azonban a forrás nem titok,

megmondom. Maga Hortny. Tegnap hivatta Vee- senmayert és Greiffenbergot, és aztán közölte velük, hogy nem tudnak tovább ellenállni. A dél-kárpáti erdei hágók már orosz kézen vannak, a németek képtelenek' őket feltartani. Veesenmayer tegnap még katonai segítséget ígért, alkudozott Lakatossal és Vörössel, de aztán ma délelőtt felkereste Lakatost. Alaposan megmondta neki a véleményét.

— Szerény véleményem szerint is a birodalom nem tűrheti 9 defetizmust!

ÍFolytcajuiq ......,>,u