Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1967-02-16 / 40. szám
A szocialista mezőgazdaság fejlesztése Beszél get é* dr. Sághy Vilmosnál, am Országos Tervhivatal elnökhelyettesével A párt IX. kongresszusa, a népgazdaság irányítási rendszerének reformja, a közelmúltban meghozott több intézkedés jelentősen megnövelte a közvélemény érdeklődését a mezőgazdaság helyzete, fejlesztése iránt. Az ipar és a mezőgazdaság arányos fejlesztése, a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű növelése a harmadik ötéves terv alapvető célkitűzése. Az ezzel összefüggő kérdésekre kértünk választ dr. Sághy Vilmostól, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesétől. Milyen helyet foglal <4 » mezőgazdasági tervezés az új gazdasági mechanizmusban? — A gazdasági reform lényegét leginkább a különböző szintű tervek kapcsolódásával érzékeltethetjük. Nép- gazdasági terv a jövőben is készül. A modem gazdaság — különösen a szocialista gazdaság — központi tervezés nélkül elképzelhetetlen. A mezőgazdaság esetében hosz- szabb és rövidebb távlatokban megtervezésre kerül a termelés színvonala és szerkezete, az ezekhez szükséges személyi és tárgyi feltételek (szakemberképzés, a mező- gazdasági dolgozók életszínvonalának alakulása, beruházások, műtrágya, növényvédőszer és más anyagok felhasználása). A mezőgazdasági üzemek emellett továbbra is készítenek éves terveket és több évre szóló üzemfejlesztési terveket. Ezeket azonban — a gyenge tsz-eket kivéve — sehol nem kell jóváhagyatni, senki hozzájárulását nem kell megkérni. Az üzemtervek és üzemfejlesztési tervek jóváhagyására egyedül a termelőszövetkezetek vezetősége, Illetve közgyűlése jogosult. — Eddig a népgazdasági terv és a mezőgazdasági üzemek tervei között konkrét kapcsolatot a tervek megyei és járási bontása teremtette meg, s végül a tsz irányszámokat kapott. Ezért a termelés irányításában az ún. köz- gazdasági eszközöknek, az ár- és hitelpolitikának, az adórendszernek, a kedvezmény- rendszernek kisebb szerepe volt A szocialista átszervezést közvetlenül követő szakaszban, amikor még kevés mezőgazdasági szakemberünk volt és amikor a szocialista nagyüzemek első felszerelését kellett kialakítanunk — számottevő mértékben állami támogatással — ez nagyrészt indokolt volt. Ma már jóval nagyobb mértékben számíthatunk a termelőüzemek önállóságára. — Az új irányítási rendszer legfontosabb részének azt kell tekintenünk, hogy a népgazdasági terv és a termelőüzemek konkrét terve közötti kapcsolatot főként közgazdasági eszközökkel teremtjük meg. A népgazdasági tervnek a jövőben tehát a közgazdasági jellegű intézkedések olyan rendszerét is tartalmaznia kell, amelyek együttes összhatásukban, az egyes üzemek öntevékenységén át, népgazdasági szinten — megközelítően — a tervben felvázolt termelési, szín- vonalbeli és szerkezeti, beruházási, anyagfelhasználási és természetesen életszínvonalbeli eredményhez vezetnék. A harmadik ötéves tervben mintegy 50 százalékkal nagyobb lesz a mezőgazdasági termelés növekedésének üteme, mint a megelőző tervidőszakban volt. Reális célkitűzés ez? — A mezőgazdasági termelés növekedési ütemének megítélésénél külön kell választanunk az 1959—1960-at megelőző időszakot az azt követőtől. 1959—1960-ban a kisparaszti gazdaságok túlsúlya idején a mezőgaza da sági termelés bruttó értéke mindösz- sze 18—20 százalékkal volt magasabb a háború előttinél, ami 1938 és 1961 között átlagosan évi 0,6 százalékos növekedést jelez. Ez alatta maradt a nyugat-európai mező- gazdasági termelés növekedési átlagának, — 1959—1960 után, öt év alatt, a mezőgazdasági termelés 9—10 százalékkal nőtt, ami évi 2 százalékos növekedéssel egyenlő. Ez már megfelel a nyugat-európai és az észak-amerikai mezőgazda- sági termelés hosszú távon elért növekedési ütemének. Ezt az eredményt olyan körülmények között sikerült elérni, amikor nagyüzemeink még szervezési nehézségekkel küzdöttek, nem volt elég, a nagyüzemhez jól értő szakemberünk, s a nagyarányú anyagi befektetések csak részben hoztak eredményt, Így pl. az új szőlő- és gyümölcstelepítések majd csak most fordulnak termőre. Lényeges, hogy a búza, a kukorica és a cukorrépa termésátlagai — ezek foglalják el az összes szántóterület majd felét — az utóbbi öt évben mintegy 20 százalékkal emelkedtek. — Ami a harmadik ötéves terv termelési célkitűzéseinek realitását illeti, az alábbiakat szeretném megjegyezni: a tervtörvényben szereplő 13— 15 százalékos termelésnövekedés valóban 40—50 százalékkal magasabb a második ötéves tervben elért növekedési ütemnél. Figyelembe kell azonban venni, hogy a második ötéves tervben eszközölt igen nagy beruházásaink részben vagy egészben majd most hoznak eredményt. így például a 180 ezer holdat kitevő szőlő- és gyümölcstelepítés. Ezek termőre fordulása önmagában 2—3 százalékos emelkedést jelent a 13—15 százalékból. A termclésSvekedés fontos tényezője a termelékenység emelkedése. Hogyan alakult ez a mező- gazdaságban? — A munka termelékenységének növekedését nemcsak a termelés emelkedése, hanem a mezőgazdasági keresőképes lakosság csökkenése is befolyásolja. Mint ismeretes. 1958-tÓl 1965-ig mintegy 450 ezer keresőképes dolgozó vándorolt át az Iparba, az összes mezőgazdasági keresők majdnem egynegyede. Meg kell itt jegyezni, hogy a mezőgazdasági népesség arányának csökkenése természetes folyamat, bár nálunk ez igen rövid idő alatt ment végbe, s főként a fiatal munkaerőket érintette. Minden bizonnyal azok az intézkedések, amelyek pártunk javaslatai alapján születtek — a mezőgazda- sági termelői árak emelése, a tsz-hitelrendezés, a termelőszövetkezeti nyugdíjak, a családi pótlék kérdése — és amelyek a gazdálkodás jobb jövedelmezőségét segítik, hozzájárulnak ahhoz is, hogy a fiatalok falun is megtalálják számításaikat — Az egy keresőre jutó termelés 1938-hoz viszonyítva hazánkban így alakult: 1938 1958 1965 Ipar 100 205 280 mezőgazdaság 100 120 165 A harmadik ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági keresők létszáma előreláthatóan kb. 6 százalékkal csökken. Ezt egybevetve a termelés tervezett növekedésével, az egy mezőgazdasági keresőre jutó bruttó termelés évente mintegy 4,2 százalékkal emelkedik — mondotta befejezésül dr. Sághy Vilmos, az Országos Tervhivatal elnök helyettese. M. O. Próbaévek nélkül A IX. kongresszuson került a párt új szervezeti szabályzatába bele az a bekezdés, amely szerint az építőmunkában, a közéletben helytálló legjobb párton kívülieket ezután a tagjelöltségi idő letöltése nélkül közvetlenül felvehetik a párt soraiba. Meg kell mondani, hogy a kongresszus előtt, amikor a párttagság az új szervezeti szabályzat tervezetét vitatta, meglehetősen sok ellen- véleményt váltott ld ez az elhatározás. Akadt jó néhány kommunista, aki a szabályzatnak ezt a pontját túl merésznek, mondjuk ki, túl liberálisnak tartotta. Sokan féltették ettől a pártot, mondván, a tagjelöltségi idő éveken át egyrészt a mikroszkóp szerepét töltötte be, amelynek nagyító üvege alatt élesen, tartósan kirajzolódtak a kommunistának készülődő tagjelölt összes tulajdonságai. Másrészt viszont a jelölt a szilárd, szervezett kommunista közegben maga is jobban rendezhette érzéseit, nézeteit Tapasztalt elvtársak példája nyomán, s az ő segítségükkel megismerte a kommunista magatartás normáit, a harc módszereit, s a mozgalom kiművelt kipróbált katonájává válhatott Egyszóval, akadtak jó szándékú aggodalmaskodók, akik attól tartottak, hogy tagjelöltség nélkül, esetleg jó néhány nem megfelelő embert vehet soraiba a párt s a késő bánat már nem segít az ilyen tévedésen. Bármilyen nyomatékosak, tetszetősek is a tagjelöltség megszüntetését ellenző érvek, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy nem indokoltak az aggodalmak. Nem indokoltak még abban az esetben sem, ha az új gyakorlat szerint néha-néha valóban rosszul választ egy-egy kommunista alapszervezet Hiszen elvétve a tagjelöltségi idő pontos kivárása után is került méltatlan ember a pártba, és nem dőlt össze a világ. De nem is az a fontos, hogy ezelőtt mi volt. A felszabadulás óta eltelt huszonkét esztendő mostanára minőségi változást hozott egész életünkben, s ezt a párton belül is figyelembe kell venni. Lehet, hogy szép számmal vannak még régi fejjel gondolkodó, régi szívvel érző emberek a mi világunkban is, de any- nyi bizonyos, hogy a többség már a ma szellemében él, gondolkodik és alkot. S ennek » többségnek a legjava kimondottan a kor embere, akit a szocializmus levegője éltet, aki megfulladna világunk friss légköre nélkül, önmagunkat becsülnénk le, ha azt mondanánk, hogy a mi mai életünk — a tagjelöltség próbaévei nélkül — nem nevel a szocializmus ügyéért munkálkodni, küzdeni kész embereket. Olyan embereket, akiknek mind meggyőződésük, mind magatartásuk és helytállásuk eléri a kommunista párttagság szintjét. Semmi sem sürget, hogy a párt létszámát erőltetetten növeljük. A pártépítés persze mindig fontos teendő, ma már mégis lehetséges, hogy minden új tagfelvétellel minőségileg javítsuk a szervezet erejét. A tömegszervezetekből, az építőmunka különféle területeiről a szocializmus ügyével feltétlenül egyetértő, marxista szellemben nevelt, tanult, képzett, fejlődőképes emberek kerülhetnek a pártba, így semmi sem indokolja tovább a tagjelöltséget. Ma nagy feladatok állnak a párt előtt. Csak örülhetünk annak, hogy minden ízükben a közös ügyért élő, messzire látó, tehetséges káderek nevelését — a kommunisták 22 éves eredményes munkájának jóvoltából — ma már elvégzi a társadalom. Az elmondott erényéli mércének is elégségesek. Ezután sem kell kivételes hősnek, kiemelkedő egyéniségnek lennie annak, aki a párt soraiba akar kerülni. Csak értékes, harcos, hűséges embernek, aki hivatást érez a több felelősségre, a nagyobb gondra. S a párt ezután is nevelni fogja tagjait, de a fejlődés jóvoltából most már nem elemi szabályokra, nem alapfokú marxista ismeretekre, hanem az új élet szervezésének, irányításának bonyolult tudományára, az emberi vágyak, törekvések, érzések jobb megérzésére, a gondolkodásnak, a vélemények formálásának korszerű művészetére. p árttagnak lenni ezután sem lesz köny- nyű dolog, de talán még nagyobb megtiszteltetés, mint ezelőtt. Az újonnan belépőnek egész emberségével bizonyítania kell, hogy méltó erre a rangra. K. Gy. „Csak egy kicsit jobban”, A gyöngyösi XII-es akna 100.3 százalékra teljesítette a múlt évi termelési tervét. Ez lehetett volna több is az üzem kapacitásához viszonyítva, de a kötött terv nem adott módot a többlettermelésre. Ezen a téren nem hoz változást az 1967-es év sem. — A havi terveket pontosan kell teljesítenünk, mert a következő hónapban már nincs lehetőség a lemaradás behozására — mondotta Menczel Sándor főmérnök az az év első műszaki értekezletén. 1300 köbméter bányafa- megtakarítás Lehetőség van az egyenletes, folyamatos tervteljesítésre, hiszen az üzemben a korszerű Ursitz-féle pajzsbizto- sítású frontfejtésről termelnek. Hogy mennyire elősegíti ez a berendezés a gazdaságoKépviselő jelöltünk: Barta András, a füzesabonyi Petőfi Tsz elnöke BARTA ANDRÁST jól ismeri a megye. A személyes találkozások, az országgyűlési felszólalások adtak alkalmat arra, hogy emlegessék a nevét. Nem is olyan régen parlamenti "elszólalását közvetítette a televízió, a rádió, amikor a termelőszövetkezeti parasztság életéről, anyagi helyzetéről beszélt. Nem titok, hogy mind a parlamentben, mind az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsban azok közé tartozott, akik sürgették a parasztság nyugdíjának rendezését, életkörülményeinek megjavítását. Szót kért ha az eredményekről, a sikerekről volt szó, nem rejtette véka alá azt sem, ha megítélése szerint egyik vagy másik kérdésben előrébb lépett a falu, nem hallgatott viszont akkor sem, amikor úgy érezte, hogy jogos sérelmek kívánságok ügyében beszélnie kell. Barta András 1950 óta elnöke a füzesabonyi Petőfi Tsz-nek és úgyszólván egy nemzedék nőtt fel azóta »mióta Andró bácsi az élre Ilit. Ki tudná felsorolni jnennyi gond, bosszúság, de »»ennyi öröm és büszkeség ré szese volt ez alatt a tizenhét esztendő alatt. Amikor részt vettem jelölő gyűlésén, saját szememmel láttam, hogy a füzesabonyi járási kultúrháaba nem fért be a tömeg, hallottam a véleményeket, a tapsot, amikor bejelentették: újra képviselőnek jelölik. Túlzás nélkül mondhatjuk, a füzesabonyiak elnöke valóban közéleti ember, aki egy kicsit talán már meg is szokta, hogy nyakába veszi az emberek baját-gondját, napokat, heteket tölt el azok intézésével. 1958 óta országgyűlési képviselő, legutóbb a ITeves megyei képviselőcsoport elnöke is volt. 1956 óta tagja az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsnak, kitüntetései fémjelzik munkásságát, hasznos társadalmi tevékenységét. 1953-ban Munka Érdemérmet, 1961-bem a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. A TERMELŐSZÖVETKEZETI irodában beszélgetünk. Tallózurk a régi időkben, a közeli és a távolabbi múlt 'seményei között. Emlékek 'őrnek elő, panaszosok, akik- íek jogos kérelmét sikerült megoldani, olyan emberek, akik mindig szívesen gondolnak képviselőjükre. Fogadónapján is gyakran keresik fel a választók, azok az emberek, akiknek bizalmuk van benne, akik azt akarják, hogy ügyeiket illetékes fórumokon képviselje. Szó kerül a szövetkezetről, szükebb hazájáról, Füzesabonyról, azokról az országokról, ahol mint szövetkezeti ember megfordult, ahol tanulmányúton járt. Érdeklődéssel figyelte a szovjet, a román, a lengyel parasztok életét, munkáját, kíváncsi volt, hogyan élnek ezekben az országokban a föld művelői. EGYSZERŰ, NÉPÉT SZERETŐ ember Barta András, az a típus, aki nehezen fárad a munkában, nem könnyen csügged, és mások igazáért mindig kész harcolni. Ezért az iránta való tisztelet, a megbecsülés, a bizalom amely a legutóbbi napokban s megnyilvánult iránta. A nép bizalmára munkájá val szolgált rá mindig, min sabb termelést is, azt a következő számadatok bizonyítják. A múlt év első felében fával biztosított fejtéseken is dolgoztak. Ebben az időszakban az üzem 12 százalékkal lépte túl bányafa-felhaszná- lási tervét. Az év második felében üzemelő pajzsfrontok az év végére már 1300 köbméter bányafa-megtakarítást hoztak. Ez értékben megközelíti a 800 ezer forintot. Azért hangsúlyozzuk az előbb említett adatokat, mert az önköltség és a termelékenység alakulása a jövőben döntően befolyásolhatja a bánya létét. Azt is tudni kell, hogy 1966-ban a gyöngyösi bányászoknak 3,8 forint dotációt adott egy tonna szén kitermelésére államunk. Bár ez lényegesen csökkent az előző évekhez viszonyítva, mégiscsak dotációs az üzem. Az értekezleten részt vett Ursitz József Kossuth-díjas, a tröszt főmérnöke, aki a gazdaságos termeléssel kapcsolatban elmondta: Nyeresétres lehet as üzem — A dotáciő mennyisége mutatja, hogy csak egy kicsit kell jobban dolgozni, és nyereséges lehet az üzem. Ha 3.8 forint dotáció helvett 3 forint nyereséget mutatunk ki tonnánként, már nyert ügyünk van. Számtalanszor említettük már, — de nem árt, ha mindig mondogatjuk, hogy az 1967-es év az új gazdasági mechanizmus előkészítési éve. Ezért fontos, hogy a • • • gyöngyösi bányászok állandóan szem előtt tartsák az önköltség csökkentését. Súlyos érv a lét, vagy a bizonytalanság ténye. Leegyeszerű- sitve; csak annak a bányának van jövője, amelyik gazdaságosan termel. Az üzem 1967-es évi össz- termelési terve 50 ezer tonnával csökkent a tavalyihoz viszonyítva. Ezen belül a februári termelési terv napi 1?6 vagon. Ilyen feszített tervet még nem kapott az üzem. Ám az is tény, hogy a havi terv sikeres teljesítésével biztos alapot teremtenek maguknak a gyöngyösi bányászok. Bizakodó hangulat Mint minden év a bányászatban, a jelenlegi is bővelkedik műszaki feladatokból. Meg kell oldani az északi alsó telep régi műveleteinek a víztelenítését, mégpedig a legolcsóbb módon: belülről, a bányából, lecsapolással. Ha ez így nem sikerül, akkor a búvárszivattyúk sorát kell beépíteni, ami 8 millió forinttal terhelné a szén termelési költségét. Menczel Sándor főmérnök bízik az olcsóbb megoldás sikerében. Jól gondolkoztak a műszaki vezetők, amikor 1966-ban nagy súlyt helyeztek a korszerű biztosításra. Ezt a tervmutatót 187.7 százalékra teljesítette az üzem. Ezzel elérték, hogy ma nincs rossz állapotban lévő térség a bányában. Minden rendelkezés-' re álló erőt a termelőmunkára lehet irányítani. Laczik János az V. és a VI. békekölcsön 1967 első félévi húzását március 6-án és 7-én Budapesten rendezi az Országos Takarékpénztár. A kétnapos húzáson a három békekölcsönből összesen 906 550 kötvényre 140,9 millió forintot sorsolnak ki. (MTI) 1967, február 15., szerda V s' 'ife.HC, Az Országos Takarékpénztár a megszabott rend szerint folytatja az idén is az államköl- csön-sorsolásokat. A hat békekölcsönt kétszer-kétszer, összesen négy alkalommal, kétnapos húzáson sorsolják. Az emelkedő törlesztési ütemnek megfele lően az idén mintegy 32 millió forinttal többet, csaknem 3 millió kötvényre összesen 5684 millió forintot sorsolnak k; nyeremény és törlesztés forrná jában. Az idei első sorsolást, az I., Béltekölesönhűxá* t 5684 millió forintot sorsolnak márc.us elején
