Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1967-02-16 / 40. szám
Hangverseny, ahol mindenkinek sikere van Növendékhangverseny az egri zaneiskolában Zz nem túlzás, semmiképpen, sőt: hagyomány. Az egri zeneiskola rendszeres évi növendékhangversenyeinek kedves hagyománya, amelyen a legkisebbektől a legidősebbekig bemutatják produkciójukat a hallgatóknak * elsősorban szüleiknek. Egv kis számadás, amely többet jelent a félévi vagy év végi indexnél: pódium, szereplés!... A kedd esti a tanév harmadik növedékhangversenye volt, ötvenöt zeneiskolás szereplésének élménye. Először az apróságok léptek a közönség elé, rövid szoknyácskákban, vagy férfiasán megkötött nyakkendővel — és a szokásos lámpa- lázzal.Ez kell, enélkül nem hangverseny az — első hangverseny. A produkciók? Amit tanultak az órákon. A zongoristák, mint Gergely Erzsi és Holló Sanyi, a „Zongora ABC”-bői adtak elő darabot. Voltak, akik már Bachot. Beethovent is játszottak, kedves kis menüetteket, táncokat. .. Birkózás a hangjegyekkel, a hangszerrel — ez is volt, de minden küzdelem fényes győzelemmel végződött, mosollyal és tapssal ju- talmazottan. A hegedűsök — hegedűitek... Uzelmann Kati le nem vette szemét köny- nyen engedelmeskedő ujjai- ról: szemmel-füllel ellenőrzött, majd győzelmes mosollyal befejezte kedves produkcióját. írhatnánk mindegyik gyermekről, mert egyformán megérdemelnék, Ga- lovics Laci csellójátékárói vagy az est első nagy sikeréről, a klarinétot tisztán, szépen megszólaltató Sátori Béláról, a fuvolás Lovász Gabrielláról, az apró Farkas Éváról, vagy az egyik legnagyobb siker szerzőjéről. Bánhegyi Gézáról, aki bár másodéves, komoly tehetségről árulkodott magabiztos, tiszta, élményt jelentő játékával. Vastapsot kapott, ismételnie kellett. A hangszerszólók és duettek mellett helyet kapói4 az ének is, Szűcs András és a már több hangversenyről ismert Lúgost Melinda személyében. A szünet után az első szám egy duett volt, Kneur Kis- dob-duettjét Kmecz Béla és Káló László adták elő — nagy sikerrel. A többi fellépő növendék még több tapsot aratott, akik nagyobbrészt már koncertek előadására is vállalkoztak. Közülük a kis Misura Bélát és a szintén sok tehetséget eláruló Cserháti Károlyt, valamint Pók Ibolyát említjük meg. A műsorban két fiatal csellista, Angyalost László és Losonczy Györgyi is feltűnt szép tónusú játékával, míg Korepta Katalin egy igen nehéz és szép Bartók-mű, a Medvetánc tolmácsolásával lepte meg a közönséget. Talán kissé hosszúra nyúlt a hangverseny, de élményt, sikert jelentett mindenképpen. Számot adott arról, mit tanultak az „újoncok” és arról is, hogyan fejlődnek, haladnak az idősebb növendékek. fkátai) A galambdúcok rekorderei HOHO: m. Ramszesz koronázásáról postagalambok vitték meg a hírt Eger, Kertész utca 175, Balogh Kálmán lakása. Kis ház, mögötte fásfészer, hozzáépített galambdúcokkal. Bennük féltve őrzött, szép tollú madarakkal. Híres ökölvívó volt Balogh Kálmán. Mérkőzéseinek eredményeit — az ország bármelyik részén is volt az — mindenkinél hamarabb tudta meg a családja, a szurkoló barátai. Utazótáskájában mindig helyet szorított egy-két postagalambjának, azokra bízta üzenetét. Másfél évtizednél is több, hogy végleg szögre akasztotta a kesztyűket, szabod idejében csak a galambjainak á ő az Egri Postagalamb Egyesület elnöke. Az angol királynő is galambász A tudomány egyik érdekes- pV>blémája az a kérdés, hogy •mart és hogyan talál vissza a messzire szállított postagalamb — néha több ezer kilométer távolságból is — a galambdúcba. Mit tud a történetükről az egri galambász? — Perzs'ában egymástól mintegy 50—60 kilométeres távolságban postagalamb-állo- tnások működtek. Az igaz, hogy szolgálataikat csak a gazdagok vehették igénybe. Magyarországon Zrínyi Miklós idejében tesz először említés postagalambokról a krónika. Monte- cucoolinak ilyen módon juttatta el leveleit a hős várvédő kapitány. Mióta versenyeznek a galambok? — Hiteles története van. 1840-ben, a belga Verviers városkában három kereskedő fogadást kötött a hírhozó galambjaira. Az első egy órát „rávert” a többire. A fogadást megismételték, a győztes galambot megünnepelték a város lakói. Ez volt az első verseny. A nálunk honos sport postagalambokat is Belgiumban tenyésztették ki. Azóta népszerű sport, sok százezer ember kedves hobbyja lett a világon. Az angol királynő is hódol ennek a szenvedélynek Halle—Eger: 10 óra 39 perc Pontosan ennyi idő alatt tette meg a 730 kilométeres távolságot Balogh Kálmán egyik madara. 4 IfenűmIf 1967, február 16„ csütörtök — Tavasszal alapozó edzéseket tartunk. Nagyon rövid távolságról eresztjük el őket, míg meg nem erősödnek a repülőizmok. Évenként több versenyünk is van, Csehszlovákiában, NDK-ban röpítjük fél a „versenyzőket” és mérjük, melyik ér haza a leghamarabb. Tíz éve az ország mintegy hatezer tenyésztőjével közösen vettünk egy 12 tonnás speciális gépkocsit, amely egyszerre tízezer madarat tud elszálb'ta- ni és még Rostockban is budapesti vízzel oltják szomjukat. A versenyekről nagyon sok díjat, oklevelet kapott az egri galambász. Melyikre büszke leginkább? — 1961-ben Rostockból startoltak a galambok. A 877 kilométeres távolságot 657 méteres percenkénti átlagsebességgel röpülte az egyik „postás”. Galambjaim közül került ki a II. és III. helyezett. Egy másik galambomat 1964-ben, Halléban reggel öt órakor engedték fel a levegőbe és 15 óra 39 perckor itthon volt. választási tervet készítettem, aztán elaludtam. Álmomban otthon jártam, rengeteg volt a munkám, választásra készültünk, és én voltam a járási titkár. Eligazítottam mindenkit, terveket készítettem, szempontokat adtam, utasítottam, kértem, teljes gőzzel dolgoztunk. — Jóska fiam, vidd ki ezt az ezer darab plakátot Kis- nánára, ne lustálkodj, eleget lazsáltál az éjszaka, mindég csak alszol, nem lehet veletek együtt dolgozni. Jóska meg azt válaszolta nekem, hogy az a vacak 40 kilométer neki semmi se volna, de kilyukadt a járási pártbizottság biciklijén az első kerék belső gumija. És a pártnak, szégyenszemre any- nyi pénze sincs, hogy a Farkas gumisnak kifizesse a ragasztást. Ezért nem viszi, szájait velem, járás első emberével. Ezt a címet velem délelőtt a megyetitkár tudatta. és lelkemre kötötte, hogy ezt vegyem tudomásul. Ebédnél elmondtam a feleségemnek is. aki azt válaszolta, hogy ne dilizzek. Nincs tekintélyem. Ezzel a Jóskával is együtt voltam inas. Semmibe se vesz, azt mondja, ne játsszam a főnököt és a plakátot az istennek se viszi, amíg nincs beragasztva a gumi. A polgári pártoknak meg tele a buk- száiuk pénzzel. Hogy fogunk mi itt győzni, ez a Jóska mee nvafog itt nekem, mint afféle kispolgár. Nem új ez nála, ilyen volt inasikorában Tavaly Brünrrből röpítettek. Azt a versenyt egy másik egri, Brázovics György madara nyerte, 1674 postagalamto közül ért célba elsőnek. A csalás kizárva Elmés saerkezető őre nyugtázza az érkezést, amelyet nem lehet félrevezetni. Az egrieknek 15 van belőle. Balogh Kálmán elmagyarázza, hogy a galambokat a verseny idejére gumigyűrűvel látják eL Ha hazaérkezett, ezt a gumigyűrűt be kell termi a versenyárába és az azonnal blokkol. — A nyugati országokban óriást fogadásokat kötnek a galambokra. Nyugat-Németor- saágban, Belgiumiban, vagy Hollandiában az első díj egy személygépkocsi. Egerben harminc ember hobbyja a tenyésztés és a versenyzés. Galambjainkkal gyakran hozunk hírt fontosabb labdarúgó-mérkőzésekről, de a legfontosabb számunkra a versenyzés. Pilisy Elemér Cntíckek Behívatom a szakmaközi bizottság elnökét, hátha annak van pénze. Esernyővel jön, azt mondja, odakint szakad. — Mi vagy te, elvtárs, forradalmár, vagy Chamberlain? Vedd tudomásul, hogy egy bolsevik nem hord esernyőt Jól néztek volna ki 1917-ben a mi elvtársaink. Esernyővel! — Akkor hideg volt és Oroszországban nem esett az eső — szemtelenkedik az elnök. — Egyébként mennyi pénzetek van? Adjatok valamit a pártnak. Hagyjatok fel ezzel a szdndikalista hülyeséggel. Lyukas a biciklink. A szakmaközi bizottság elnökét mi raktuk a zsírosfazék mellé. 400 forint volt a fizetése, joggal vártam, hogy a zsebébe nyúl. Adott is, aztán eltávozott Délután átsattyogtam m városi pártbizottságra. A városi titkár bokszoló volt, és jó barátom. — CSAK A KflTDÖ ÉRTI meg a küzdőt — köszöntöttem őt. és mert nem értette, hogv mi balom, mondtam neki. hovy érvben most olvastam egv k’asznVustól. Eseti “ft a vá- gvíVScon ö js felhqsz- náTbettfl e szén »ondo’rtot. — Ninos eav Ids nénzed. Feri — kérdeztem tőle. — Egv huncut vasaim sincs — válaszolta. Közben belőtt esy assz/vnv. és azt mondta: — A titkár elvtársnak küldött egy kis disznóeprólékot A T. HÁZRÓL JELENTIK Mérés» Tibor krónikája öt évtized történetében lapozgatunk a magyar képviselőház naplójából. 1867-ben hangzott el az első hozzászólás, amelyet szó szerint közlünk, és az első világháború kirobbanása előtti időkben jegyezték fel gyorsírók krónikánk utolsó idézetét. SZAVAZZON-E A KÉPVISELŐ? 1867. október 23. A Tisztelt Házban házszabályvita folyt, és afölött tanakodtak: vajon a képviselő köteles-e szavazni? Pulszky Ferenc azt mondta: — Ez igen csekély dolog; hanem elvkérdés van benne. Elhiszem, hogy eddig így volt a gyakorlat; hanem én erre nézve a házszabályokban nem látok semmi intézkedést. Én ezt át nem látom, meglehet azért, hogy soká voltam külföldön, hol ily dolog nem szabad: mért az angol parlament minden tagjának kötelessége, hogy legyen véleménye minden tárgyban, vagy igen, vagy nem; de az nem lehet, hogy ne szavazzon. Ott ezt oly szigorúan követelik, hogy aki nem akar szavazni, azt be is zárják. (Nagy derültség.) Almásy Ferenc képviselő viszont azt állította; — Tisztelt képviselő úrnak tetszik hivatkozni a külföld példájára. Mondja, hogy külföldről jött, ott sokáig volt A külföldi emberek sokat mesélhetnek nekünk; de én úgy tudom, hogy az angol parlament törvényei szerint a szavazni nem akarókat nem zárják be, hanem kötöttél fogják be, hogy szavazzanak (általános derültség). Olyan ez, mint a kormány- párti szavazás (viharos derültség) minálunk! JÓKAI FEJE Töredék az országgyűlési napló 1882, május 22-i feljegyzéseiből. Jókai Mór bejelentette; — Tisztelt Ház! Bocsánatot kell kérnem a Tisztelt Háztói, hogy a legközelebb múlt ülésen, akkor, mikor gróf Apponyi Albert tisztelt képviselő úr beszédét tartotta, nem voltam jelen. Tévedésből azt írja a gyorsírói tudósítás: „Jókai Mór fejévei tagadólag int...” Én a fejemet mindig magáimnál szoktam hordani! A KÉTFEJŰ SAS 1893. április 22. A függetlenségi és 48-as párt szemében nagy gerenda a "vűlölt osztrák kétfejű sas címerének túltengő alkalmazása Magyarországon. E napon számos interpelláció hangzott el a kétszárnyán kóstolónak N. eivtárs. Tudja, akinek elintézte... Repült az asszony, a hurtca, a tál, minden. — Ezek a polgárok állandóan környékezik a forradalmárokat — dühöngött Feri. Csörgött a nyálam, de egyetértettem vele. Átmentünk az előadóterembe, levetettünk kabátot, inget, mindent, ott álltunk egy szál gatyában, bokszkesztyűt húztunk, és megdolgoztuk egymás képét. Később elmentem hozzájuk vacsorázni. Ruszlit ettünk, deszkasovány feleségének már csak a hagymából jutott. OTTHON ELZAVART az asszony a hagymaszaggal együtt. A konyhában az anyósom és a feleségem előtt levágtam egy jó kis szektás dumát, hogy hagyják abba ezt a kispolgári finnyásságot — A feleségednek magas szárú cipő kéne, fiam, nehéz már neki a magzat — mondta az anyósom. — Ha győzünk a választáson, az is lesz. Addig viszont szeretném leszögezni, hogy az én feleségem fiatal, azonkívül erró1 is tudok, hóffy naey- snvárri 13 éves v©H. a évkor előtör szült, azután tizeo- négvszer em-más után És mindig mezft’áb hordta ki a gyerekeket, az apámat is. Felesőyem nevetett, anyósom art mondta, hogy ő nem így képzelte. Azután háromszor túlvilág! hangon zörgőét agyamon a fejű sasos címer ügyében. Thaly Kálmán ezeket mondta: — Egynéhány nap óta az egész ország, különösen az állami épületek, legkivált a magyar királyi államvasutak pályaházai, 'ottógyűjtődék, adóhivatalok, pénzügyi épületek és mindennemű dohánybeváltó intézetek el vannak árasztva a legközjogellenesebben kombinált kétfejű sasos címerek özönével, úgy, hogy valóságos madárketreccé vált Magyarország. (Derültség.) VÁLASZTÁSI ATROCITÁSOK 1895. március 19. Az ezeréves kiállításra készülődött Magyar- ország. A Tisztelt Házat napokon keresztül felzaklatták a nyitrai választási atrocitásokról elhangzó interpellációk. Horto- ványi József képviselő amiatt interpellálta meg Perczel Dezső belügyminisztert, mert Tar- nóczy Gusztáv nevű nyitrai választási elnök, jóval a választást megelőzően, hirdetményt tett közzé, melyben korlátozni akarta a választás területén lakók mozgási szabadságát, holott ez a jog őt csak a választás napján illette volna meg. Pergessük vissza az 1895- ben kibocsátott választási elnöki hirdetmény egyes filmkockáit, melyek Hortoványi képviselő olvasásában így hangzottak ei: .. .ezért figyelmeztetem, hogy a Megyeház utca, Káptalan utca, Hosszú utca, Pár utca és ezekkel szomszédos utcák lakói magukat egy nappal előbb élelmiszerekkel lássák el. (Hosszan tartó derültség.) Az ezen utcában levő házak kapuinak elzárását is célszerűnek tartanám, valamint figyelmeztetem a város összes háziurait, hogy tűzbiztonság szempontjából. .. (Hosszan tartó derültség. Felkiáltások: Fecskendők!) .. .szükséges óvintézkedéseket megtegyék. A nem szavazó tisztelt közönséget psdig ezennel felhívom, hogy a menetet csak ablakokból nézze. (Derültség.) Csoportosulás nem fog tűretni, jó lesz ettől óvakodni, nehogy valaki testi épségében kárt szenvedjen. (Viharos derültség Zaj. Elnök csenget.) Hasonlóan figyelmeztetem a tisztelt választókat, hogy minden községbeli párt csak egy nyéllel ellátott zászlóval jelenhetik meg. (Zajos derültség.) A többi zászlórudak a választási területen kívül hagyandók. (Zajos derültség.) A nem választók a választási területtől magukat távol tartsák (Derültség.) és annak műveletébe sehogyse avatkozzanak, hanem folytassák rendes napi teendőjüket szót Aztán búgott, aztán si- koltott: — Neeem... líígy... Repültem a felhője fölött Készülünk a választásra. Korán keltem. Hatalmas fekete kocsi jött értem a lakásomra. Dühös voltam, mert a háromszobás-ös&zkomíortos kislakásomban valami lehetetlen ördög túlméretezte a távfűtést A feleségemre is dühös voltam, mert bár jó idő volt ő nem az olasz orkánját vette fel, hanem a jugoszláv bőrkabátját A millenáris pályánál megálltunk, megnéztem Jóskát aki legújabb 500-as Puch-jávai körözött a salakon. Csak intett felénk, hiába, nevétől visszhangzik az ország. Délután átmentem a városi titkárhoz, az iroda ajtajára az volt ráírva: Miniszter. Ferit miniszter elvtársnak szólítottam. Azt mondta: marha vagy, és hurkával kínált. — öltünk — mondta, és jókat csámcsogtunk. Hű. ha az emberek ezt megtud iák, hogy a miniszterrel egy tálból hurkáztam. A SZAKMAKÖZI BIZOTTSÁG elnöke is átjött Ferihez, hozott a SZOT-ból, ahol most titkár, két tiszteletjegyet a mexikói olimpiáé- és hozta az esernyőjét is. Megkérdeztem, hol lehet ilyen k’assz bamhusmyeles esernyőt vásárolni. A címet gondosan felírtam. Kuncogva ébredtem. Micsoda botor álmom volt. A sofőrt letoltam, késett tíz percet. Sietnem kell, választásra készülünk. •aha Andor (Derültség.) Az ez ellen véM& a netaláni rossz következményeket maguknak tulajdonítsák (élénk derültség), mert én a rendet minden hatalmamban álló törvényes eszközzel kérlelhetetlenül fenn fogom tartani. KORMÁNYPÁRTI SZAVAZÓK SZAPORODÁSA 1896. március 3. A nagyváradi káptalan ezer holdas birtokán a kimutatások szerint lényegesen többen szavaztak le a kormánypárt listájára, mint amennyi a szavazatra jogosultak tényleges száma volt. Lukács Gyula képviselő a Tisztelt Házban ezt szóvá tette, s az alábbi csípős megjegyzéssel fejezte be hozzászólását: — Itt eszembe jut az a mese, amikor a plébánosnak öt font húsát megette a macska. Megmérték a macskát, az öt fontot nyomott. Azt mondták, a hús már megvan, de hol van a macska? KÖLTÖZIK A TISZTELT HÁZ 1902-ben a Tisztelt Ház átköltözött az új Parlamentbe, amely gótikus, fényes volt, s ahol külön folyosója volt a képviselőknek, külön a kormánypártiaknak, külön az ellenzékieknek. A bejáratoktól el voltak zárva az újságírók. Mikszáth Kálmán meg tudta teremteni zseniális írásaiban a folyosót, míg az a Sándor utcában volt. Soha többet a nagy palóc nem tudott olyan karcolatokat az új Parlamentben kicsiholni, mint azt a Sándor utcában tette. AZ ALKOHOLIZMUS VESZÉLYE 1910. november 23. Zelenyák János a közegészségügy megjavítását és a kocsmák vasárnapi bezárását követelte. Szónoklatában vázolta az alkoholizmus súlyos következményeit, amit a Tisztelt Ház naplójába» így örökített meg: — Most tessék ennek az embernek az intellektuális képességét véve alapul, az ő lelki világát tekintetbe venni, tessék az átöröklést szem előtt tartani, s akkor kérdezem, vajon milyen intellektuális tehetséggel lesz felruházva; az a gyermek, aki így születik? (Egjr hang: Kormánypárti választó lesz! Zajos derültség. Taps. Az az elnök csenget.) — Reflektálva erre i szellemes közbeszólásra, mondhatom, hogy van benne némi igazság. (Megújuló derültség. Elnök csenget: Csendet kérek. Tisztelt Ház!) Mert úgy a községi, mint a képviselői választások idejében az intellektuali- ter süllyedt emberek a legjobb kortesek, a pálinkával és borral. (Felkiáltások; Igaz! Ügy van!) Én legalább még nem láttam jó kortest, aki józan lett volna. (Derültség.) BETEG AZ ALKOTMÁNY Néhány héttel az első világháború kirobbanása előtt szólalt fel a Tisztelt Házban Horváth Mihály ellenzéki képviselő, aki már mintha előre megsejtette volna a közelgő vész jeleit, látnoki szavakkal megjósolva a monarchia elkerülhetetlen pusztulását. Fejezzük be krónikánkat Horváth Mihály szavaival, aki ezeket mondotta: — Arra kérem a Tisztelt Házat és a tisztelt kormányt, hogy ha már azt tartják, hogy beteg az alkotmányunk, akkor annak gyógyítását olyanra bízzák, aki azt jóra fogja fordítani. És ha már kuruzslást emlegettek, hát mondok erre is egy példát Ügy járnak ezzel, mint az egyszeri földbirtokos, ki pusztán lakván, míg a meghívott, messze lakó orvos megérkezhetett volna betegágyához, a legközelebbi falusi felcsert vagy borbélyt hívták hozzá. Mire a nagy nehezen előkerített főorvos megérkezett, a beteg meghalt. Jött azután a tudós doktor, megkérdezte a borbélyt, mit csinált, mire ©a azt válaszolta, hogy kérem, én mindent elkövettem, a beteget megnyfrtam, megborotváltan^ fogát kihúztam, eret vágtáit rajta, megköpültem, megmadA* lyoztamí megkrisztiroztana, Al a beteg meghalt..
