Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

A délvietnami kormányszóvivő bejelentést: A kornistiiycsapatok vasárnap reggel f ol y ía í j á k I á n i a cl á sa lkat figyelem! borúja a VDK ellen, a kül­ügyminiszter kifejtette, hogy a légi háború kudarcot vallott, nem érte el célját. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság gazdasági és védelmi kapacitása fokozódott. Fokoz­za a déli honfitársainak nyúj­tott támogatást. Amikor a ja­pán újságíró megkérdezte, me lyek az idei év perspektívái. Trinh rámutatott, hogy az amerikai imperialisták ki fog­ják terjeszteni agresszív hábo­rújukat északon és délen egy­aránt. Ugyanakkor pedig "to­vábbra is megpróbálják meg­téveszteni a világközvéleményt, a „békés szándékaik” körül csapott lármával. SAJGÓN: A dél-vietnami kormányszó­vivő szombaton bejelentette, hogy a kormánycsapatok va­sárnap reggel 7 órakor — ma­gyar idő szerint szombaton éj­félkor — folytatják a támadó hadműveleteket a partizánok ellen. A DNFF, mint Ismeretes, hét napra rendelt el „tüzet szün- tess”-t csapatainak, azonban bejelentette, hogv vissza fog üt­ni, ha az ellenség támadást in­téz csapatai ellen. IfcgvQvülés Pekingben PEKING (MTI): Szombaton délben Pekíng- ben. a központi stadionban „a fővárosi vörösgárdisták forra­dalmi tömegei” nagygyűlést tartottak körülbelül százezer ember részvételével. A gyűlés, amelyet a kínai rádió és televí­zió is közvetített, a szovjetelle­nes hisztéria további szítását szolgálta. A felszólalók között szerepeltek a moszkvai Vörös téren január 25-én huligánko- dó kínai diákok képviselői, va­lamint Kína moszkvai nagy- követségének azok az alkalma­zottai. akik a nagykövetség előtt kifüggesztett szovjetelle­nes propagandaanvag eltávolí­tásakor kínai állítás szerint „megsérültek”. A „vörösgárdis­ták” felszólalásai hemzsegtek a már ismert szovjetellenes pisz- kolódásoktól. A gyűlésen felszított szovjet­ellenes szenvedélyek tüzére olajat öntött Csou En-laj, az Államtanács elnöke és Csen Ji külügyminiszter, a Szovjetunió és az SZKP elleni kirohanások­ban bővelkedő beszédével. A nagygyűlés befejezése után a részvevőket felszólítot­ták, hogy vonuljanak szerve­zetten a szovjet nagykövetség épülete elé. ESEMLNYEK _ \\\\V\VVVAV\VV\\\Y^^ J f «V I/ ICI f­éli vásár! A földművesszövetkezetek áruházaiban, ruházati és iparcikk boltjaiban. éli vásári t ir'r'T ▼ t r r t tt ^ felír u itr 13—28-ig 20—40 sziizalt'kos árengedménnyel vásárolhat sokféle árucikket. Érdemes a földművesszövetkezeti boltokat felkeresni. NE FELEDJE! — FEBRUÁR 13—28-IG! A „felvette 11" zendülése — labda miatt DURHAM (Anglia) A durhami börtön „szuper­biztos” szárnyában elbarika- dozta magát 11 elítélt, akit Anglia legveszedelmesebb fe- gyenceinek minősítenek. A börtönhatóságok szerint a zendülést egy labdarúgó-mér­kőzés robbantotta ki. A labda megakadt a kerítés tetején és a íegvencek egymás hátára áll­va akarták visszaszerezni. Szö­késüktől félve azonban ezt a börtörőrök nem engedték meg. Erre egy fegvenc bántalmazta a börtönőrt. maid más elítél­tek is. csatlakoztak a garázdál­kodáshoz, végül valamennyiü- ket visszavitték cellájukba Ezután barikádozták el magu­kat. A foglyok az ablakokból csajkákkal, tányérokkal, ágy­neművel bombázzák a börtön­udvaron elhaladó őröket, nem fogadnak el ételt. Magyarország növekvő nemzetközi tekintélye Hazánk és az EHTS* A z Egyesült Nemzetek ** Szervezetének közgyű­lése előtt minden évben sors­húzással döntik el az ültetési rendet A véletlen határozza el, ki kerül legközelebb az el­nök márványemelvényéhez, s a többi ország azután betű­rend szerint foglal helyet a padsorokban a közgyűlés hosszú hetei alatt, mind a nagy közgyűlési teremben, mind pedig a fő bizottságok tanácskozásain. A december­ben véget ért XXI. üléssza­kon például pontosan 591 al­kalommal foglaltak helyet így a küldötteik, 94 alkalommal a teljes üléseken, a többi eset­ben pedig a hét fő bizottság tanácskozásain. A magyar delegáció az ülés­szakon a terem elején kapott helyet, csaknem szemben az elnöki emelvénnyel. Hazánk képviselője azonban, ezúttal első ízben, a teljes üléseken az emelvényen is helyet fog­lalt: a XXI. ülésszakon ugyanis Magyarországot meg­választották a közgyűlés al- elnökeinek sorába. Hazánk képviseletében Csatorday Károly nagykövet, állandó ENSZ-képviselőnk nem egy fontos ülésen elnökölt a köz- gyű’és két éa fél hónapja alatt A megtisztelő megbízatás híven mutatja, mennyire megnőtt az elmúlt években a magyar küldöttség iránti megbecsülés a világszervezet­ben. Magyarország csak az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének megalakulása után 10 évvel foglalta el helyét a tag­államok sorában — koráb­ban az imperialista hatalmak rendszeresen meggátolták fel­vételünket — s mindjárt a rá­következő évben ugyanezek az erők összpontosított táma­dást intéztek a világszerve­zetben hazánk ellen. Az úgy­nevezett „magyar ügyet” éve­kig igyekeztek a napirendre kényszeríteni, hogy fenntart­sák a világszervezetben a hi­degháború légkörét. De egy évtizeddel későbbre már megváltozott, a világ s ezzel együtt az ENSZ képe is: a vi­lágszervezet ma már közelebb került a realitásokhoz. A ..ma­gvar kérdésnek” már nyoma sincs, hazánk a világszerve­zet megbecsült tagja. A szeptemberi választás eredménye természe­tesen csupán visszatükröző­dése a Magyar Népköztársa­ság nemzetközi tekintélyének, annak az elismerésnek, amely hazánk iránt egyre nagyobb mértékben nyilvánul meg vi­lágszerte, elsősorban a nem­rég függetlenné lett ázs;ai és afrikai népek sorában. De az alelnöki tiszt egyben tanú­jele annak is. hogy a magyar küldöttség erőihez és lehető­ségeihez képest mind nagyobb aktivitással vesz részt a vi­lágszervezet munkájában,., mind jelentősebben térül hozzá ahhoz, hogy az ENSZ közelebb kerüljön céljai megvalósításához, valóban a népek effvfittműkKdAcéiv’k és fcarái'á''á',ak. a háború meg­akadályozásának eszköze le­gyen. Ebből a szempontból az ENSZ igen nagy lehetőséget nyújt a kis országok s így hazánk számára is ahhoz, hogy aktívan segítsék elő a nagy fontosságú célok meg­valósítását. Szocialista kül­politikánk alapelveivel mesz- szemenően megegyezik, hogy küzdjünk a háború ellen, elő­segítsük a népek közledését. hozzátáruljunk a gyarmatosí­tás végleges felszámolásához, támogassuk minden néo igaz­ságos harcát szabadságáért, függetlenségéért, fejlődéeéért. gazdasági előrehaladásáért. A világszervezetben mindenna­pos lehet az együttműködés azoknak az országoknak kép­viselői között, akik va’óban ezt akarták, s a kis ors-ágok megfelelő mértékben járul­hatnak hozzá javaslataikkal terveikkel, gyakorlati segítsé­gükkel a nagy fontossági: nemzetközi feladatok megol­dásához. A világszervezet na­pirendjére mind nagyobb és nagyobb számban kerülnél: a valóban égetően sürgős kér­dések, s ha lassan, néha meg­torpanásokkal is, az ENSZ egyre több ilyen kérdés fel­számolását segíti elő. Hazánk küldöttei növekvő mértékben járulnak hoz.zá az ilyen vál­tozáshoz — s éppen ennek kö­vetkeztében nő irántuk a bi­zalom. M agyarország szocialista, valóban nemzetközi külpolitikája — se politika elveinek — megvalósítása ér­dekében a nemzetközi szer­vezetekben, így az ENSZ-ben is, végzett tevékenysége mind több és több barátot szerez hazánknak, elsősorban az úgynevezett „harmadik világ” képviselői között. Je­lentős mértékben a csak nemrég függetlenné lett ázsiai és afrikai országok tá­mogatásának eredménye volt, hogy a világszervezet XIX. közgyűlésén a Magvar Nép- köztársaság képviselője lett a közgyűlés legfontosabb bi­zottságának, a politikai és biztonsági kérdésekkel foglal­kozó I. számú bizottságnak előadója. A rákövetkező év­ben a magyar küldött töltöt­te be a bizottság a lel nőké­nek, az ENSZ jubiláris, XX. közgyűlésén pedig elnökének tisztiét, maid a tem>táhbi, XXI. közgyűlés egyik alelnöki posztját. A megnövekedett bizalom természetesen nagyobb fele­lősséggel is jár. A magyar ENSZ-küldöttség mind a köz­gyűlésen, mind azon kívül ar­ra törekszik, hogy ennek a fe­lelősségnek teljes mértékben eleget tegyen, mind nagyobb mértékben működjék együtt a fontos nemzetközi kérdések megoldása érdekében minden országgal, amely késznek nyilatkozik erre. Jó példája volt ennek a tavalyi közgyű­lésen beterjesztett nagy fon­tosságú magyar javaslat a vegyi és bakteriológiai fegy­verek használatának eltiltá­sáról. A javaslat időszerűsé­gét. fontosságát tragikus ese­mények adták meg: az Egye­sült Államok Vietnamban több esetben alkalmazott gá­zokat a szabadságharcosok ellen, vegyi fegyvereket ve­tett be a felszabadított terű- leieken a termés elpusztítá­sára, a dzsungel lombtalaní- tására, s ezektől a vegysze­rektől emberek százai bete­gedtek meg. Ehhez a javaslathoz kül­döttségünk természetesen megkapta minden szocialista ország támogatását, de kész­séges együttműködésre talált a harmadik világ képviselői­nél is. Az afrikai államok egy csoportja társszerzőként csatlakozott a magyar előter­jesztéshez, hazánk küldöttei­vel együtt küzdött azért, hogy néhány ország, minde­nekelőtt az Egyesült Államok, ellenállása ellenére is, a vi­lágszervezet határozattá emelje azt. A jó együttműködés eredménye, hogy előbb a közgyűlés I. számú bizott­sága, majd az egész közgyű­lés elfogadta a magyar kül­döttség javaslatát s az leke­rül a 115 elfogadott kongresz- szusi határozat közé. Jellem­zően mutatja a javaslat fon­tosságát. hogy alig másfél hónap alatt máris mintegy 15 ország jelentette be: kész csatlakozni a vegyi és bakte­riológia’' fegyverek használa­tát eltiltó nemzetközi meg­állapodáshoz. El azánk tevékenyen vett 11 részt az ENSZ első nemzetközi keres­kedelmi és fejlesztési konfe­renciáján, fontos szerepet töl­tött be azon, a konferencia befejezését követően pedig ja­CSAK FEBRUÁRBAN CAPEK—KOHOUT: HARC A SZALAMANDRÁKRA! GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ Helyszíni közvetítés a világ pusztulásáról. Fantasztikus, zenés játék. vaslatot terjesztett elő a vi­lágszervezet nemzetközi jogi bizottságában a nemzetköz, kereskedelmi jog egyes döntő fontosságú tételeinek kodifi­kálásáról. A kereskedelmi jog intézkedéseit a legtöbb eset­ben két, esetleg több oldalú megállapodások szabályozzál:, s fennáll az a veszély, hogy egy erősebb hatalom a ke­reskedelmi szerződésekben rákényszerítheti akaratát égy gyengébb, kiszolgáltatok helyzetben levő országra. A magyar javaslat átfogóan akarja szabályozni a legfon­tosabb problémákat A harmadik világgal kiala­kult együttműködés jelentős tényezője, hogy Magyaror­szág tagja az ENSZ úgyneve­zett apartheid-bizottságának. Ez a bizottság a dél-afrikai fajüldözés fényeinek kivizs­gálására alakult, s javaslato­kat tesz a közgyűlésnek a fa­ji megkülönböztető Politik» felszámolására. Hazánk eb­ben a bizottságban egyedül képviseli a szocialista orszá­gokat, s az afrikai és ázsiai államok delegációival együtt dolgozik azért, hogy az afri­kai kontinensen egyszer * mindenkorra szüntessék meg a gyarmatosítás legszégyen­letesebb maradványát. Még a XX. közgyűlése® hoztak létre bizottságot az ENSZ pénzügyi helyzetének kivizsgálására, a megfelelő javaslatok kidolgozására. A Szovjetunióval együtt Ma­gyarország Is tagja volt en­nek a testületnek, amelynek tevékenysége túlment a szo­rosan vett pénzügyi kérdése­ken, mert gyakorlatilag a vi­lágszervezet egész működését volt hivatva felülvizsgálni A bizottság megfelelő javas­latokat terjesztett a múlt köz­gyűlés elé, s e javaslatok ki­dolgozásában a magyar kül­döttek jelentős szerepet töl­töttek be, élőterjesztéseik a világszervezet politikájának egészét érintették. E üldötteink aktiv részt vállalnak minden fon­tos vitában, a szocialista kül­politikánkat képviselik az ENSZ különböző szervezetei­ben. Ennek a hozzájárulásnak elismerése volt például, hogy az elmúlt évben a világszer­vezet hazánkat kérte fel egy jelentős konferencia megren­dezésére az emberi jogok kérdéseiről, s Magyarorszá­gon tartotta végrehajtó bi­zottsági ülését az ENSZ egyik legfontosabb szerve. az UNESCO. Számos magyar szakértő végez ENSZ-meg- bíziatás alapján munkát kül­földön, a világszervezet tech­nikai és fejlesztési programja keretében, amelyhez kormá­nyunk is hozzájárul s a ma­gyar egyetemeken e program során sok — főként afrikai és ázsiai — diáknak nyújt országunk lehetőséget tanul­mányaik folytatására. A nem­zetközi megállapodások értel­mében az ENSZ titkárságá­nak apparátusában — mind New Yorkban, mind Géni­ben — magyar munkatársak is dolgoznak. Az egyes részfeladatoknál azonban sokkalta nagyobb jelentősége van annak, hogy Magyarország a világszerve­zet valamennyi fórumán min­den jelentős politikai kér­désben hallatja szavát. A legutóbbi közgyűlésen ner* szerepelt ugyan a napiren­den a legégetőbb problémát az Egyesült Államok vietna­mi háborúja, de minden fel­szólaló beszélt erről. Ha­zánk képviseletében Pétér János külügyminiszter fejtet­te ki a kormány álláspontját határozottan elítélve az ame­rikai agressziót, de egyben rámutatva a megoldás egyet­len járható útjára is. p éter János külügymi- niszter állapította meg az MSZMP kongresszusán, hogy az ENSZ-ben „további jelentős munkakörökre nyílik meg előttünk az ajtó”. Szo­cialista külpolitikánk lénye­géből adódik, hogy ezeket s munkaköröket a béke. a társa­dalmi haladás, a népek ba­rátsága és együi t működés* érdekében, az eddigiekhez hasonlóan használjuk fel értékű áruforgalmat Irányoz elő mind a két ország számá­ra. Ezen kívül az egyezmény értelmében Bulgária 10 000 000 dollár összegű hitelt nyújt Iránnak. A hitel 5—7 éven be­lül fizetendő vissza. . TUNISZ: A tunéziai külügyminiszté­rium hivatalosan bejelentette, hogy Tunézia megvonja elis­merését a jemeni köztársasági kormánytól. Az elhatározást a közlemény azzal indokolja, hogy „Szalal kormánya nem rendelkezik egy igazi kormány szükséges jellemvonásaival”. DELHI: Indira Gandhi miniszterel­nök, akit egy bhubanespari vá­lasztási gyűlésen kővel sebesi- tettek meg az arcán, kisebb operáción esett át. Az orvosok tanácsára egyelőre nem foly­tathatja választási körútját. ★ Az indiai kormány jegyzék­ben válaszolt a Kínai N^-.köz­társaság kormányának az in­diai fél által állítólag elköve­tett határsértések miatt. Az in­diai válaszjegyzék rámutat ar­ra, hogy az India ellen in'ézett kínai diplomáciai hadjárat egyetlen célja az, hogy elte­relje a figyelmet a Kínában fo­lyó hatalmi harcról az elural­kodó erőszakról s az ország belső rendjének felfordulásá­ról (MTI) MOSZKVA: A Szovjetszkaja Rosszá ja közli, hogy a lap szerkesztősé­gébe szakadatlan áradatban ér­keznek szovjet dolgozók leve­lei, amelyekben tiltakoznak a kínai hatóságok provokációi ellen, maradéktalanul támogat­ják a szovjet kormány feb­ruár 4-i nyilatkozatát BERLIN: Berlinben aláírták a Német Demokratikus Köztársaság és Románia közötti hosszú lejáratú (1967—1970) fizetési egyez­ményt. TEHERAN: Lcsezar Avramov, a bolgár Minisztertanács elnökhelyette­se és Allinakhi Alikhani irá­ni gazdaságügyi miniszter Te­heránban aláírta a két ország kereskedelmi, gazdasági, együttműködési és fizetési egyezményét. A kereskedelmi egyezmény évi 7 000 000 dollár A világközvélemény és olyan kiemelkedő személyiségeit, mint VI. Pál pápa és U Thant ENSZ-főtitkár arra irányuló egyöntetű felszólítása ellenére, hogy hosszabbítsák meg a viet­nami fegyverszünetet, — az Egyesült Államok — a nyugati hírügynökségek szerint — tel­jes erővel folytatni kívánja a vietnami háborút. Az Ameri­kai Egyesült Államok által el­rendelt négynapos fegyverszü­net lejártával — azaz magyar Idő szerint szombaton éjfélkor •— ismét teljes sebességre kap­csol az amerikai hadigépezet. U Thant ENSZ-főtitkár szó­vivője New Yorkban felolvasta * főtitkár újabb nyilatkozatát, amely rámutat: a hold-újévi fegyverszünet meghatározatlan Időre szóló és feltételektől mentes meghosszabítása hoz­zájárulna a tárgyalások létre­jöttéhez. A Vietnamból érkező jelen­tések arról számolnak be, hoey az amerikaiak újabb és újabb incidensekkel bontják meg a fegyvernyugvást, továbbá ürügyet keresnek arra, hogv — a DNFF által meghirdetett hétnapos — azaz magyar idő szerint kedden estig érvényes fegyverszünetet figyelmen kí­vül hagyva, már négy nap után felújíthassák a hadműve­leteket. Maga az amerikai szó­vivő Saigonban „több mint 220” incidensről adott hírt é<= ezek közül 59-et jelentösnek minősített. A dél-vietnami pa­rancsnokság 91 incidensről szá­molt be és hatot minősített ko­molynak. A partizánok szigo­rúan betartják a DNFF tűz­szünet! parancsát, az amerikai csapatok ismételten megsértik a fegyvernyugvást. A DNFF szóvivője szerint az amerikai agresszorok sok ezer főnyi csapategységet küldtek Tay Ninh tartomány felszaba­dított területeire, 200 házat és 300 tonna termést égettek fel, megsebesítettek és megöltek több mint ötven embert. A vietnami nép töretlen el­szántsággal folytatja ^ harcát, ha az amerikaiak a tűzszünet után változatlanul felújítják háborújukat északon és délen, — ez tűnik ki Nguyen Duy Trinhnek a VDK külügymi­niszterének egv japán televí­ziós állomás részére adott nyi­latkozatából. Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen ered­ményeket ért el az Egyesült Államok két éve tartó légi há-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents