Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1967-02-08 / 33. szám

Evenként 50 ezer forint veszteség Egy régi újítás margójára I (Tudósitónktól): MÉG 1963-BAN TÖRTÉNT, hogy az egri malom újító brigádja benyújtott egy ja­vaslatot, amelyben felvetet­ték: célszerű lenne az üzemet és a Ti hamér-állomási ipar­vágányt összekötni egy csúszdával. A vasúti sín ugyanis csupán 20 méternyi­re van a malomtól — a kor­parakodáshoz mégis gépko­csit kell használni. Tulajdon­képpen ez adta az ötletet Gregor Sándor üzemvezető­nek és társainak ahhoz, hogy a szóban forgó csúszdára gondoljanak, hiszen segítségé­vel a zsákok saját súlyuktól mozgatva juthatnának a va­gonokba. Az ésszerű javaslatot támo­gatta a Heves megyei Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat — mivel az újítás megvalósítása évenként több mint 50 ezer forintos megta­karítást ígért. Am mindez ugyancsak ke­vésnek bizonyult! A csúszdát közút felett akarták megépí­teni rr s ehhez előbb a KPM illetékes osztályának enge­délyét kellett kérni. 1964 no­vemberében aztán megjött a válasz, de abban a növekvő közúti forgalom s különféle más szempontok miatt nem engedélyezték a kivitelezést. A VÁLLALAT ilyenféle határozattal szemben úgy­szólván tehetetlen volt, az újítást lezárta. S talán rr.ár- már feledésbe is merül —, ha a javaslattevők hagyják. Az egri újítók azonban koránt­sem nyugodtak bele, hogy a nevetségesen rövid távolsá­gon, ki tudja meddig, gépko­csit foglalkoztassanak. Ma is bizonygatják, mutogatják a rajzot, miszerint a tervezett csúszda semmiképpen sem zavarná a közúti forgalmat — annál is inkább, mivel a® út­test fölött 6 méter magasság­ban ívelne át, s még legala­csonyabb pontja sem süllyed­ne 4 méter alá. No, és a városrendezési szempontok... ? Ha ezeket tekintjük, gondolkodás nél­kül mondhatjuk, hogy akkor maga a malom sincs megfe­lelő helyen, előbb-utóbb el kell távolítani mostani terü­letéről. De vajon, mikor ke­rül majd erre sor... ? Elíté­lik még addig néhány év — s vele együtt a csúszdát is megtűrhetnék... ! HA A MALOM még 1963- ban megkapja az építési en­gedélyt, a csúszda beruházá­si költsége régen megtérül már, s azóta — tekintve, hogy semmi új létesítmény nem változtatta a környék képét — aligha zavarta volna a vá­rosrendezést. A három év azonban már elveszett, s bizonyára az egri malom még sokáig fog üze­melni. Érdemes lenne talán a KPM-nek felülvizsgálnia el­ső határozatát: elvégre évi 50 ezer forint is pénz...! Vas János Szétszedhető garázs Az 1. sz. Budapesti Föld­művesszövetkezet XI., Halmi u. 46. sz. alatti telepén napon­ta 7—15 óra között megtekint­hetik az érdeklődők a régen várt újdonságot: a szétszedhe­tő garázst. A tűzálló lakkal bevont, fából készült, hullám­palával fedett csinos kis „au­tó-ház” 18 négyzetméter alap- területű. A mintapéldány egy két- számyas ajtóval készült, de a megrendelők kívánságára két­ajtós kivitelhen is szállítják. Az új garázs könnyen szállít­ható, és minden szakértelem nélkül bárhol összeállítható. A végleges árat még nem ál­lapították meg, az iránya azon­ban nem több, mint 14 000 forint (MTI) Minden negyedik év? Az öröm gondjai a Mátravidéki Építő- és Szakipari Ktsz-ben időbeni és a jó minőségű munka végzésére. A mezőgazdasági munkák segítésére ebben az évben is építőtáborokat szervezünk azokban az állami gazdaságokban és termelőszövetke­zetekben, ahol ezt igényelték. így a központi építőtáborba Széntmártonkátára, Taktaközre, Balatonaligára, Badacsonyba 940 közép- és fő­iskolás diákot küldünk dolgozni. Emellett he­lyi építőtáborokat is szervezünk. A KISZ-komgresszust megelőzik az alap­szervezetek és csúcsvezetőségek beszá­moló, vezetőségi és küldöttválasztó taggyűlé­sei, valamint az üzemi, iskolai, járási, városi és megyei KISZ-értekezletek. Ezeket a rendezvényeket április 5. és május 5. között tartjuk meg. Ebben az időszakban megyénk területén 563 KISZ-alaps Tervezetben választunk új vezetőséget. A megyében újjá kell választani kilenc iskolai KlSZ-bizottsago., hat üzemi KISZ-bizottságot, valamint nyolc járási és városi bizottságot. A járási, városi es a megyei KISZ-bizottság mellett újjá kell vá­lasztani a revíziós bizottságokat is. A megyei KISZ-bizottság a megyei KISZ küldöttértekez­letet 1967. június 2-re hívja össze. Az alapszer­vezeti beszámoló, vezetőség- és kúldöttvalaszto taggyűlések napirendjei a következők. 1. Beszámoló a vezetőségválasztó taggyűlés óta" végzett munkáról, feladataink az elkövet­kező időszakra. 2. A KISZ-vezetőség újjáva- lasztása, a felsőbb KISZ-értekezlet küldöttei­nek megválasztása. A járási, városi és a megyei KlSZ-küldött- ^rtekezlet napirendje: 1. a) A KISZ-bizottság beszámolója az 1964. t fv óta végzett munkáról. Feladataink az el­következő időszakra, b) A revíziós bizottság leszámoló ja. ,... X A KISZ-bizottság, revíziós bizottság uút­választása, a felsőbb KISZ-értekezlet, illetve a kongresszus küldötteinek megválasztása. A demokrácia kiszélesítésére s annak ér­dekében, hogy a jelöléssel kapcsolat­ban minél több KISZ-tag elmondhassa véle­ményét, a vezetőségválasztó taggyűléseket megelőzően jelölő bizottságot választanak min­den szinten. A jelölő bizottságok feladata, hogy a vezetőségválasztó gyűlésekig beszélgessenek a KISZ-tagokkal és a kialakult vélemény alap­ján terjesszenek elő személyi javaslatot a ve­zetőségi tagok jelölésére. így olyan fiatalok kerülnek a KlSZ-veze- tésbe, akik elfogadják, értik, illetve képesek megértetni a párt politikáját, politikai, ideoló­giai felkészültségüknél fogva alkalmasak az ifjúság nevelésére, élvezik a fiatalok bizalmát A vezetőség megválasztása minden szinten tit­kos szavazással történik. A KISZ-kongresszusra való felkészülés­hez elsősorban az kell, hogy a KISZ- tagok szívügyévé váljék minden akció, A KISZ-szervezetektől, a KlSZ-bizottságoktól azt várjuk, hogy tovább erősödjék a szervezeti élet, hogy ebben az időszakban még fokozot­tabb, pezsgő, tartalmas KlSZ-munka folyjon. Azt akarjuk, hogy ezen időszakban is a KISZ- tagok, a fiatalok úgy dolgozzanak, hogy ki­vívják az idősebbek elismerését, s ezáltal to­vább növeljék a KISZ tekintélyét. Munkánk segítésére kérjük a pártszervek minden szin­tű segítségét, hogy ugyanúgy mint eddig is tették, közvetlen útmutatásaikkal, tanácsaik­kal segítsék elő munkánkat. Kérjük az egész társadalom, az állami és társadalmi szervek támogatását, hogy közreműködésükkel, taná­csaikkal segítsék az ifjúság szocialista ne­velését. Sebestyén János, a KISZ megyei bizottságának első titkára rintot, s a szocialista Országok­ból származó teljes import útik­nak 20 százalékát teszi ki. Belkereskedelmünk jelenleg a szovjet, a lengyel, aZ NDK, a csehszlovák, a román és á bolgár kereskedelemmel áll rendszeres választék csere-kap­csolatban. Ezekkel az országok­kal már megkötötték az 1067. évi árucsereforgalmi megálla­podást, amely a múlt évihez képest 22 százalékos forgalom- növekedést jelent. A választék (sere-partnerek között az idén is kiemelkedő helyet foglal el — a szovjet kereskedelem, amely a válasz- tékcsere összforgalmának 55 százalékát adja. A forgalom további 12—12 százalékát teszi ki a lengyel, az NDK és a román választékcse­re. A csehszlovák kereskede­lemmel kötött megállapodás ér­telmében egyebek között 130 ezer pár textilcipőt, kétmillió zsebkendőt, 50 000 méter gyap­júszövetet vásárolunk, Bulgá­riából pedig 300 torma gyü- mölcskonzervet, továbbá üveg­árut és bort szerzünk be. (MT!| Védelmet jelent a fagy Egyelőre nincs bel- és árvízveszély A természet idei meglepeté­sei közé tartozott az évtizedek óta nem tapasztalt rekordhideg, de a néhány napja bekövetke­zett felmelegedés is. A mínusz 30 fok körüli fagyok a terme­lésben, közlekedésben egyaránt nagy károkat okoztak, éppen ilyen, vagy legalább is hasonló veszélyeket jelentett a várat­lan meleg. Megolvadt a he­gyekben a hó, a jég és megduz­zadtak a patakok, a folyók. Az olvadás miatt belvizekre is le­hetett számítani, ami különö­sen a mezőgazdaság számára jelent mérhetetlen károkat. A megyénk ár- és belvízvé­delmére felkészült szakembe­rek tegnap már örömmel álla­pították meg, hogy a közvet­len veszély elmúlt, a fagy ■*— ha csak rövid időre is — vé­delmet nyújt az ár- és belvíz­károk ellen. A fagy miatt ninés szükség készültségre sem, de a következő napokat arra hasz­nálják fel, hogy az újabb, ál­talános felmelegedés idejére áz eddiginél is jobban felkészülje­nek az ár- és belvízveszély el­leni küzdelemre. 1967. február szórd* aztan a gyakorlat igazolta, hogy a folyamatos munkával nagyon, szép keresetet tudnak biztosítani maguknak. Meg­szűnt a munkahelyeken az anyaghiány. Mindenki elége­dett, ma már senkinek sem jut eszébe, hogy a régi bérezési formát akarja visszaállítatni. Egy év alatt közel tízezer tonnával szállítottak több ter­het a gépkocsik, az önköltség mégis majdnem tíz százalékkal csökkent. Kell ettől beszéde­sebb adat? Huszonegy nap nyereség 1965-ben a nehézségek elle­nére is sikerült a ktsz-nek ki­lenc nap keresetének megfe­lelő nyereséget osztani. Most sokkal kedvezőbb a helyzet. A bruttó nyereségük meghaladja a másfél millió forintot. Ahogy számítgatják, az idén majd­nem egyhavi kerékétnek meg­felelő mennyiségű nyereséget tunak adni, pontosabban: hu­szonegy munkanap átlagkere­sete jut a tiszta nyereségből egy ktsz-dolgozónak. Érthető, ha a hangulat egé­szen más mostanában a Mát- ravidéki Építő- 'és Szakipari Ktsz házatáján. mint volt akár egy évvel ezelőtt is. És az a kérdés, ami írásunk címében szerepelt, minden bizonnyal nem lesz gyakorlattá. Most már rendelkeznek azokkal a feltételekkel, amiknek birto­kában a termelésük a jövőben egyenletessé válhat. A ktsz kikapaszkodott a hul­lámvölgyből G. Molnár Ferenc nyakukról, mindjárt erősebbé váltak. Amire büszkék A 101,3 százalékos tervtelje- sítés néhány jelentősebb állo­mását említsük meg. Gyöngyösön tíz családi házat adtak át a boldog tulajdono­soknak. A Kálvária-dombon az OTP megrendelésére har­minckét lakás megépítését vál­lalták. A ktsz munkáját di­cséri az első, huszonegy laká­sos gyöngyösi KISZ-társasház elkészítése. A gyöngyösi Fod­rász és Fényképész Ktsz több üzletét korszerűsítették. A Köztársasági téri kenyérüzle­tet is a ktsz újította fel. Abasáron a termelőszövetke­zet borfeldolgozójának villany- szerelési munkáit végezték el, Csányon pedig egy százférőhe­lyes, magtárpadlásos tehénis­tállót építettek. Ami a tevékenységükben a legmeglepőbb, a lakosság szá­mára végzendő javítások és szolgáltatások mértéke a ter­vezettnek mintegy harmadával lett magasabb. Akad még nehézség Az egész eredményből az építőipari tevékenység „lóg ki” egy kicsit. Bizony, ez a részleg nem teljesítette a tervét. Könnyű lenne őket minden magyarázat nélkül elítélni, de akkor igazságtalanok lennénk. Voltak okok, amik akadályoz­ták őket a jobb munkában. A különböző múlasztások miatt több mint tízezer mun­kanap esett ki a termelésből. A balesetek miatt közel 1800 napon át nem tudtak a káro­sultak dolgozni. Olyan számok ezek, amelyek sok mindent megmagyaráznak. A segédmunkások vándorlá­sa is nagymértékű volt tavaly a ktsz-ben. Kilépett 340, mun­kára jelentkezett 328 segéd­munkás. Általában harminc segédmunkással volt kevesebb a munkahelyeken, mint amenv- nyire szükség lett volna. A szakmunkások teljesítményei lényegesen lerontotta ez a kö­rülmény. Megállapította tehát a ktsz vezetősége, hogy a segédmun­kások bérezését úgy kell ala­kítaniuk, hogy az vonzó le­gyen. Az érdekeltség elvén Valamikor semmi érdeke nem fűződött a gépkocsiveze­tőknek ahhoz, hogy minél több anyagot szállítsanak, minél több munkahelyet lássanak el. A fizetésüket akkor is válto­zatlanul maradt, ha napokon keresztül nem csináltak sem­mit. A ktsz vezetői elmentek hát az AKÖV-höz, és ott tanulmá­nyozták a teherkocsik vezetői­nek bérezési módszerét. így határozták el, hogy teljesít­mény-bérezést vezetnek be, amelynek alapja a megtett ki­lométer és az elszállított teh-r mennyisége. Eleinte berzen­kedtek a ktsz gépkocsivezetői, Azzal kezdődött a beszélge­tésünk, hogy Csömör József, a Mátravidéki Építő- és Szak­ipari Ktsz elnöke, örömmel új­ságolta az eredményt: — Négy évvel ezelőtt volt ilyen jó a teljesítményünk, mint most. Tehát három éven át nem sikerült a feladatokat mara­déktalanul teljesíteni, most pedig, 1966-ban, mintha min­den megváltozott volna. Va­jon miért? Két nyűg a ktsz nyakán Ha jól emlékszem, két év­vel ezelőtt volt az a kissé fe­szült hangulatú közgyűlés, amikor a ktsz dolgozói egymás után mondták el a véleményü­ket a szövetkezet munkájáról. Nem nagyon kiméltek senkit, ha bírálni kellett. Ügy tűnt, mintha régóta visszafojtott in­dulatok törtek volna elő. Két kérdés körül gyűrűztek akkor a kritikák: a váci és az egri, távol eső munkahelyek, és a szállításban tapasztalható lazaságok késztették az embe­reket a hozzászólásra. Amint az események bizo­nyították, a ktsz vezetői nem engedték el a fülük mellett a megjegyzéseket, odahallgattak a jó tanácsra. Mind a két. előbb említett területen rendet csináltak. És az eredmény? Sikerült a teljes évi tervet túlteljesíteniük, majdnem egy fél millió forinttal. Nincs már sem váci, sem egri munkahely, nem kell tehát az anyagot, az embereket utaztatni sok-sok kilométerekre. De a gépkocsi- vezetők „érdektelenségét” is megszüntették. Ahogy a két legnagyobb kölönc leesett a melést, szeretné a Tart» mel­lett levő területek öntözését megoldani. Az öntözés követ­keztében mintegy harminc szá­zalékkal növekednének az át­lagtermések, másrészt pedig az időjárás kevésbé befolyásolná a szövetkezet gazdálkodását Sajnos azonban a terület ön­tözése akadályba ütközik, a kö­zös gazdaság nem kapta meg a vízhasználati engedélyt. Pe­dig az öntözés feltétlenül szük­ségessé válik, most is, de a ké­sőbbiekben még inkább. A víz hiánya miatt jelentős értékek mennek veszendőbe, olyan értékek, amelyek pozití­van is mutatkozhatnának a gaz­dálkodásban. S ha nem lehet egyelőre a Tama vizét felhasz­nálni, éredemes lenne más megoldáson gondolkozni, mint például a csőkutas öntözéséül. Lehet, hogy ez többe kerülné a közös gazdaságnak, de még ak­kor is megérné. Hiszen száz­ezreket lehetne megmenteni. (kaposi) — .......... ,r A szajlai Búzakalász Terme­lőszövetkezetnek évek óta jól jövedelmező üzemága az apró- magvak termesztése. A kör­nyék földrajzi, éghajlati adott­sága kiválóan alkalmas erre a tevékenységre, a széltől védett, lankás területeken általában évről évre jók a terméshoza­mok. Az aprómagvak a közös gazdaság jövedelmének mint­egy húsz százalékát biztosít­ják, kedvező időjárás esetén még ennél is többet. S az apró­magvak termesztése nagyon ki­fizetődő, hiszem az ország me­zőgazdasági termékei közül az egyik legkeresettebb export­cikk. A külföldi országok szin­te minden mennyiségben átve­szik. Az elmúlt esztendő azonban — az előzőkkel ellentétben — mégsem kedvezett Szajlán az aprómagvaknak. A magok el­vetése után jó két hétig alig volt eső, a növények későn kel­tek, s minimális hozamot ad­tak. A magtermesztés egyelőre a _ termelőszövetkezetben az ’dőjárás függvénye is. Hiába a jó munka, ha nem kedvez az idő, akkor gyengébbek az eredmények. A közös gazdaság szeretné biztonságosabbá tenni a tér­Csak az öntözésen múlik... Másfél milliárdos belkereskedelmi Import* gazdagabb áruvitlas*téfe, jobb ellátás A hazai ellátást színesítő, ki­egészítő és kisegítő importon belül egyre nagyobb részt kap a belkereskedelem választék- cseréje. A szocialista országok belkereskedelmének kapcsolata az elfekvő áruk cseréjeként indult, — azóta azonban az igényék növekedése nyomán átalakult. Sok esetben ilyrnó- don jut a kereskedelem itthon hiánycikknek számító árukhoz, az exporttal pedig nem egyszer az ipari kapacitások teljesebb kihasználását teszik lehetővé. A választékcsere-focgalomban exportált évi 15—20 000 televí­ziókészülék például a székes- fehérvári VTRGY kapacitásá­nak 20 százaléka. A választékcsere-import az elmúlt tíz esztendő alatt meg­háromszorozódott, értéke az idén eléri a másféimilliárd to­ten később állandó hatnevelc telep létesül majd. A tisza- derzsi holt ágba pontyivadé­kokat és a fehér amur nevű hazánkban nemrég meghonosí­tott, növényevő halak ivadékai! helyezik ki. Az új halfajta nö­vekedése éppen kétszerese a pontyénak, s húsa is igen ízle­tes. Ebben az évben már export­terve is van a szövetkezetnek Nagyiván és Nagydarvas vizei­ből oompókat halásznak ki, eze­ket tenyésztik majd, s szállít­ják a nyugati országokba, fő ként Ausztriába. A szövetkezet vezetőinek ter­ve, hogy bővítik, korszerűsítái meglevő piaci elárusítóhelyed- két. Terv az is, hogy Eger bér keszegsütőt létesítenek, Po­roszlón pedig lehetővé teszik i halfüstölést. A füstölés iger előnyös a tartósítás szempont­jából, másrészt pedig a füstöl hal keresett csemege. A poros zlóiak tehát tervek kel, elképzelésekkel a tarso­lyukban várják a tavaszt, i igyekeznek, hogy ez az év méj eredményesebb legyen, mint a: előzőek. Olvad a hó, hosszabbodnak a nappalok, egyre több jel fi­gyelmeztet arra, hogy közele­dik a tél vége, s ezzel együtt a tavasz eleje is. Poroszlón, a Május 1. Halászati Termelő- szövetkezetben is a tavaszra készülődnek már a halászok és a közös gazdaság vezet®. Poroszlón az elmúlt hideg hónapokban 6em szünetelt a munka, varsák segítségével a lékek alól halásztak. így a téli hónapokban is mintegy 20—25 mázsa halat fogtak a szövetke­zet dolgozói, s nem szenvedtek hiányt a közös gazdaság eláru­sító üzletei. A halászok jelen­leg is járják a vizeket, a csa­ládtagok pedig a hálók javítá­sával, a csónakok helyrehozá­sával vannak elfoglalva. A téli tevékenység közben egyre több szó esik már a ta­vaszi tervekről, elképzelésekről. A tavaszi idő beálltával a po- roszlóiak jelentős mennyiségű ivadékállományt helyeznek a Cserőbe, a tiszaderzsi holt ág­ban pedig mintegy 150 holdnyi területen intenzív haltenyész­tést folytatnak. Ezen a terüle­Havonta 25 mázsa hal Egerben keszegsütő Poroszlón halfüstölés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents