Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1967-02-08 / 33. szám
NEB-dosszié: 55 Szennyes ügyek” Az élet perifériáin SORSOK és EMBEREK Segíts magadon, az Isten is megsegít. Hárommillió koldus dehogyis tudott magán segíteni. Így tehát az isten is elfordult tőlük. Vagy inkább az isten se tudott segíteni rajtuk, hát inkább elfordult, hogy ne lásson, ne halljon semmit? De hagyjuk most a letűnt társadalom közmondását, amely röpke húsz esztendő alatt a közmondások múzeumának rekvizituma lett. Ma nincs hárommillió koldus. De ma is vannak olyanok, akik az élet perifériájára szorultak, akik képtelenek magukon segíteni, s akiken szinte képtelenség, hogy mi magunk is segítsünk. Ott élnek a szocializmus árnyékában: megállt felettük és bennük az idő. KINEVETIK A TANÁCSELNÖKÖT? — Maguknak van egy használható szobájuk... Azt kellene kiadni — kandit rá a tanácselnök a gazdára, akinek portáján emberhez méltó lakáshoz juthatnának B.-ék. — Aztán kire gondolna az elnök elvtárs... Mert szoba az akadna, ha kell, és ha arra való ember lenne benne a bérlő... A tanácselnök lehajtja a fejét, mélyet szusszant és úgy böki ki a nevet. Szakismeret — a falunak Félmillió forint értékű sxakkönyv a boltokban A. ZUBOV — L. PEROV — A. SZERGEJEV: FORDÍTOTTA: BÁNYÁSZ BÉLA IX. Az „Atléta” mosolygott szellemességén. — Hallgasson figyelmesen, ön járatos Kruglov kísérleteiben. Mi is ismerjük a problémakört és még valamit. De pontos adatok kellenek a kutatásról. És az önök szibériai intézetéről is. Remélem, rendelkezésünkre bocsátja... három nap múlva találkozunk a 3-as trolibusz Csehov utcai megállójánál, a Puskin tér mellett. 19 órakor. Ptyicin hallgatja a professzort és latolgatja az egyenletet az ismeretlenekkel. Van még néhány. Valamit már tudnak, pontos adatokat kémek. Vajon mit tudhatnak? Ki adta ezeket az adatokat? Az, aki értesítette az ügynököt, hogy a professzor az Ermstázs Színházban van. Valamikor Ptyicin is tudományos munkát végzett. Jól tudta, mit jelent ez a valami. Mikor aspiráns volt, azt mondta neki a proíesz- szor: Jó emlékezőkészséggel rendelkezik, ez fontos a kutatónak. Eszébe jutott a téma és neveted: egészen más területen hasznosítja ő ezt az elemzőkészségét. Igaz, az elején nem volt szíve szerint való. csak azért csinálta, mert ezt kértek tőle. De aztán belejött. Elővette a dossziéjából a Pjotr Makszimoviccsal folytatott beszélgetésről készített feljegyzéseit. Ismét felkeltette a figyelmét, hogy Jegorov másodszor is találkozott azzal az emberrel, aki horgászfelszerelésért jött... Véletlen, hogy az üzletből a lány után az „Atléta” jött ki? És ha nem az?... — Konsztántyin Petrovics, amikor az „Atlé- iá”-val találkozik, mondja meg neki, hogy a legújabb adatokat Kruglovtól szerezheti mez, aki önnek jó ismerőse, de a beszélgetésnél zavarja önöket legközelebbi munkatársa, Je- gorov, aki előtt a professzor tartózkodó... — Igen. Megmondom neki, és azután? — Nyugalom. Tartson ki. Az „Atlétá”-val el kell ezt hitetnie. Mondja neki, hogy csütörtökön hosszabb ideig beszélget Kruglov- val... Persze akkor, ha nem zavarja önöket Pjotr Makszámovics... Sok sikert. Péntek reggel Ptyicin telefonált Pjotr Mak- szimovicsnak, és találkát beszélt meg. 11. ... Minden a helyére terült. Igen, a kém, aäd akkor jött a csemegeboltból, mikor Jegorov másodszor találkozott az ügynökkel. Csütörtökön ts pontosan teljesítette feladatát. Jegorov hiába mondta: „érte meg, Natasa, reggelre jelentést kér az öreg”, a lány hajthatatlan maradt: .Azt akarom, hogy velem gyere. Ez a kívánságom”. Ptyicinnek megmondja az igazat. Ez nem könnyű dolog. De nem lehet másként. Sejt is már valamit, meg az ügy is ezt kívánja. ... A tóparton sétáltak, ez a kedvenc helyük. itt találkoztak először, itt kezdődött minden. Most meg úgy néz rá mint aki már tud minden szörnyűséget. Lesz-e ereje nem beszélni erről? Nem beszélhet, nagyon kicsi elégtétel ez mindazért, ami történt. — Mire gondolsz, Petya? Nem figyelsz rám? — Bocsáss meg. Elgondokoztam. Nyugtalanít a kü-lfóldl látogatása, javaslata a cikkel kapcsolatban. Aztán meg a hirtelen visszavonulás ... 4 NélMSBA 1967. február 8., szerda — Engem is nyugtalanít valami azóta. Emlékezz csak, Petya, nem fecsegtél él valamit ittas fejjel? — kérdezte riadtan. — Nyugodj meg. Natasa. Tudod, nem «sattem fecsegni. Válaszoltam néhány kérdésére — és felsorolt azokból néhányat. — Túlságosan őszinte voltál vele... — Ne izgulj értem. A mi felfedezésünkben egészen más a lényeg, nem az, amit vele ismertettem. Sokáig beszélt a lánynak az intézet kutatásairól. Natasa azonban nem nagyon figyelt. Nyíltan ásítozott — Bocsáss meg, Natasenyka, számodra ez unalmas dolog, nekem meg az élet ft Meleg szombat délután volt. Elmentek a strandra. Natasa vidám volt, és nagyon kedves. Másnap, munka után Natasa ismét a Moszkva környéki strandra utazott. Ügy beszélték meg Jegorovval, hogy este a tóparti Iájáratnál találkoznak és együtt vacsoráznak. ... Messze beúszott. Egyszer csak egy férfi termett melléfte. Körülöttük nem volt senki. Egy pillanatig egymás mellett úsztak, aztáa a lány a fürdőruhából egy vízhatlan zacskót vett elő és átadta a férfinak. — íme a legújabb adatok. Jegorovtől tudtam meg — Rendben van. Az utasítást és a jutalmat a kettes számú titkos helyen találja meg. Este hét órakor Pjotr Makszimovics a megbeszélt helyen várta a lányt. Az asztal mellett Natasa kedves szavakat mondott. Fagyosan hallgatta, de eszébe jutott, hogy mosolyogná kell. A tolmácsnőt tíz nappal azután tartóztatták le, hogy Moszkvába érkezett a folyóirat, az 50 sornyi cikkel. Ugyancsak aznap fogták él „Atlétát” is, mikor a szibériai professzorral találkozott. Mindkettőjüket letartóztatták volna az uszodában, ahol az „Atléta” átvette az 50 soros információt. De az állambiztonsági szervek úgy határoztak, várnak néhány napig, megfigyelik a fejleményeket. Ez alatt a tíz nap alatt „Venus” és „Atléta- minden lépését figyelték. Megfejtették egy titkos üzenetüket is: „Űj adatokat kérünk a tudós munkájáról. A kapott hírben pontatlanságok vannak. Használják ki az alkalmat. A nyugati folyóirat cikke után a titkosság gyengül, cselekedjék hasonló módon”. És a lány folytatta a munkát. A kilencedik nap reggelén a titkos helyen egy vázlatrajzot találtak. Tovább már nem letetett várni. Hogyan történt? A lány nem tiltakozott, beismerő vallomást tett A nyári gyakorlat idején, amikor még az INTURISZT-ban dolgozott, egy külföldi tudós tolmácsa volt. Natasa örömmel tette ezt, tetszett neki a változatos élet, fogadások, színház zi látogatás és egy apróság: a külföldi csínt#* kedves fiatalember volt. Nem, nem utazik Gyurikához a tajgábfc» Miért is menne?... Megírta neki: „Ne hau” gudj, Kaktusz. Meg kell, hogy értsél!”-------------.......... (Folytatjuk) De hol van? Aki eddig csak keresni is próbálta, megégette segítő szándékú kezét. ÉLET A VÁLYOGTETg ALATT — Jód van, így van JÓL Nekem így. Egyéni gazda. Tanyája ott van valahol, nem is messze a makadámúttól. Tanya? Hat hold föld, szélén egy vert vályogfalu kalyiba, akkora ablakkal, hogy mire a világosság bepréseli magát, vékony lesz, mint egy megviselt tű. Prices, rajta régen megfosztott guba. Földbe vert lábú asztal, és egy szék. Meg két szög a falba verve. A gazda túl, vagy innen a hetvenen, maga sem tudja pontosan, mert sem írni, sem olvasni tanulni soha nem volt ideje. — Mikor volt a faluban? — A múlt héten is... — Moziban? — Egyszer. De akkor még nem a film beszélt, hanem egy ember, és mutogatott közben ... — Mi jő lesz a vacsora? — Paprikás krumpli. Azt nagyon szeretem. — Es tegnap? — Akkor is. Nagyon szeretem... — Nem unalmas itt. Egyedül? — Megszoktam. Meg nem is vagyok én egyedül. Itt a pud- li, meg lovam is van és tehénkém is... EL vagyok én velük, kérem. — És mi lesz, ha beteg lesz egyszer. Felesége meghalt Gyerekei szanaszét a világban. Akkor mi lesz? — Azt csak a jó isten tudja... De jól van így. Nekem így jó... Emberek a szocializmus árnyékában. Dehogyis az árnyékában. Az élet perifériáin, ott. ahová még társadalmunk sem tud elérni. Vagy legalábbis nem mindig és nem eredményesen Sokan vannak? Nem. A tízmillióhoz kevesen, nagyon kevesen. Embert formáló eszménkhez azonban sokan, még mindig nagyon sokan. Eltorzult leikeik, torzszülött vágyak. Nem mi szültük őket e világra, de a mi világunkban élnek. S ezt tudomásul keli vennünk. És amit tudunk, tennünk is — huszonegyedszerre is. Gynrkó Géza — Azt nem, azokat az istennek sem... Ne tréfáljon velem az elnök elvtárs... Maga sem gondolhatta komolyan... És B.-ék maradnak az inkább odúnak beillő fészerben, amelyet a szelekkel, őszi, nyári viharokkal, bekavargó hó- pelyhekkel oszt meg a család. .. — Ha csak kimondom a nevüket, már szóba sem állnak velem, — kesereg a tanácselnök. — De tudom, hogy igazuk van. Pedig valahogy segíteni kellene rajtuk. Két gyerek, az anya nyomorék. És az apa. Az apjuk. Állandóan részeg, minden pénzt eliszik. Már laktak egy normálisabb portán, de lakbért nem fizettek, a kerítést feltüzelték, sikoltozó botrány mindennap. . Itt, a faluban meg nincs tanácsi rendelkezésű lakás. Most tudja mivel próbálkozom? Az asszony, meg a gyerekek miatt.. Megpróbálom, de biztos, hogy kinevetnek. Kamatmentes kölcsönt keríteni nekik házépítésre. Telket adunk. Úgysem lesz belőle semmi — legyint. És nem tud mit csinálni. Tizedszer, huszadszor, de nekivág huszonegyedszer is. Most sem fog sikerülni. Előre tudja. Éppen B.-ék miatt. KAIN ÉS MÁRTA Testvérháború. Makacs, kitartó, aljas és kicsinyes. Rettenetes. Az öregedő vénlány, aki öreg apjával él és a betegeskedő férfitestvér, aki a feleségével, — egy portán. A soha meg nem született gyermek helyett ápolni egyre, éjjel-nappal, mindig csak gondozni a tehetetlen öregembert. És ott látni a másik, az egészséges asszonyt, akinek legalább férje, embere van. De az is ápolásra szorul. Azt az egészséges asszony gondozza. Irgalmatlan szamaritánusok egymással szemben. A rágalom és pletyka iszonyúan összefonódott hínárjában keresni az igazságot, amikor már nem is az igazság, hanem a gyűlölet a lényeg. Ebben a házban évek óta még akkor is félhomály van, ha besüt a nap. Itt nincs mosoly. Itt nincsenek emberi tervek, itt nincs öröm a munkában, békesség az álomban, öröm a friss ébredésben. Ebből a házból úgy rajzik ki a gyűlölet és az irigység, mint fészekből a megdühödött darazsak. Ki tud itt igazságot tenni?! Pedig igazságot követelnek mindenkitől: mindegyik a maga igazságát. De hát az igazság egy és oszthatatlan. sítménynék keltene végeznie. Kellene! A létesítmény nem üzemképes, így a konzervgyári szennyvíz tisztítását nem is végezheti. A konzervgyárat a szennyvízkezelési hiányosságok miatt 310 000 forint bírsággal sújtották. A konzervgyár nem akart drága büntetést fizetni, oly mulasztásokért, amelyek másokat terhelnek — és pert \ indított. Per pert követett, végül is a tervező intézetnek kellett törlesztenie a borsos kötbért. Kérdés: mikor várható megnyugtató eredmény a hatvani szennyvíztisztító telep ügyében? A Heves megyei Népi Ei- lenőrzési Bizottság megállapította: a létesítmény kapacitása nem elégséges, s a kapacitás akkor sem lenne elég, ha a tisztítómű kifogástalanul működne. Talán, ha bővíteni lehetne a telepet... Ez sem megy. A beruházási időszak alatt a Konzervipari Tröszt a tisztítótelepet egyéb létesítményekkel úgy körülvette, hogy a bővítés már nem lehetséges. Milliók vesztek kárba már eddig is, s szinte semmi remény nincs arra, hogy kedvezőbb helyzet teremtődjék. Valóban szennyes ügyről van szó, amely nagyon is „tisztításra” vár. (pataky) kezdetét is jelentette. Ebben a járásban továbbá tíz előadásra, könyvkiállításra terül sor. Csütörtökön Gyöngyösön lesz író—olvasó találkozó, Me- zőtárkányban ugyanakkor a talajerő-utánpótlásról hangsak el előadás. Ma Pélyen a termelőszövetkezeti üzemszervezésről tartanak ismertetőt A gazdag program minden községre, szinte minden témakörre kiterjed. Megfigyelhető, hogy jelentős mértékben gyarapodott és ma már 520-at számlál a mezőgazdasági könyvbaráti kör tagjainak száma. A könyvbarátok kedvezményes áron, ötven százalékos árengedménnyel juthatnak a szakikönyvekhez. Felkészült a nagy érdeklődésre a földmű- vesszöwetkeaeti kereskedelem, mert megyénkben mintegy félmillió forint értékű szakköny- vet árusítanak. A mezőgazdasági könyvhónap Füzesabonyban rendezett ünnepi megnyitója óta' nap nap után járási székhelyeken, városokban, távoli községekben író—olvasó találkozókat, ankétokat, könyvárusításokat, szakelőadásokat tartanak. Ha csak az elmúlt napok eseményeit tekintjük át, a mező- gazdasági szakirodalom, a szakma népszerűsítésének számtalan megnyilvánulásával találkozunk. Gyöngyöspatán a magasfcor- donos szőlőművelésről, Gyön- gyöstarjánban a gyümölcstermesztésről tartottak előadásokat AndomaJctályán dr. Pro- hászka Ferenc szakíró találkozott olvasóival, és a nagyüzemi szőlőtermelés korszerű módszereinek alkalmazásáról tartott előadása egyben az egri járás rendezvénysorozatainak víztisztítójának építését eredetileg minden előzetes vízjogi engedély nélkül kezdték. A távozó szennyvíz a SZOT-üdülő két lefoglalt forrását is elfertőzte. A szennyvíztisztítót áttervezték és átépítették, s most már a próbaüzemelés folyik. A mátraházi SZOT-üdülő derítőtelepe 1961-ben készült el, s mai napig sem működik kielégítően. Üj terveket kellett készíttetni, s e tervek megvalósítása még tart A mátrafüredi szennyvíztisztító telep építését még 1956- ban megkezdték, hosszú építési szünet, huzavona és halasztás után el is készülték a munkákkal. A létesítmény működésével nincs is semmi baj. Kifogásolható hiányosság, hogy a kihasználtsága csak 50 százalékos, mert a bekötések üteme igen lassú. A „legszennyesébb” álla- pótokat a népi ellenőrök Hatvanban találták. Itt a szennyvíztisztító telep beruházásával kapcsolatos iratok mennyisége már szinte könyvtárnyi, s ezeket az iratokat teljes egészében áttekinteni már nem is lehet. Lapunk hasábjain is több ízben foglalkoztunk a beruházás problémáival. A hatvani létesítménynél a tervező külföldi módszerek megvalósítását akarta, elgondolásáért ki is fizettek több mint 21 ezer forint újítási díjat Ám az ÉVIÉIG már az újítás kidolgozásában, már a tervekben hibát talált: „a szennyvíztisztító telep mind tervezési, mind kapacitási okból nem fog kielégítően működni ...” A tervek megvalósítása, az építés persze ekkor már tartott, s a felsőbb vélemény sem akasztotta útját. Sor is került az első műszaki átadásra 1962. augusztus 31-én, s jóval egy év múltán az üzembe helyzést is megkísérelték. S azon túl „váratlan vendég” is jelentkezett — feltört a talajvíz a betonműben. Az 1964-es esztendő a különböző tárgyalások jegyében telt el. Két ízben is tartottak helyszíni tárgyalást. Elkészültek a kiegészítő berendezések tervei, de ezeket az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság hiányosnak ítélte. Jóllehet, a létesítmény második műszaki átadása is megtörtént, 's jelenleg már a próba- üzemelés tart — még mindig nem beszélhetünk kielégítő eredményekről. Eredeti elképzelések szerint a Hatvani Konzervgyár szennyvizének tisztítását is az új léte\f indenképpen szennyes 1,1 ügyek. Egyrészt, mert a szennyvíztisztító telepekről van szó; másrészt, mert e telepek létesítésének körülményei, főként működésük, üzemeltetésük állapotai cseppet sem „tiszták”. Vizsgálódtak a népi ellenőrök Gyöngyösön, Hatvanban, b a mátrai üdülő- és gyógyhelyeken: Galyatetőn, Mátraházán, Mátrafüreden és Kékestetőn. Valójában ellenőriztek minden említésre méltó csatornaművet és szennyvíztisztító telepet, amelyet a második ötéves terv során megépítettek és építeni kezdtek. Elöljáróban, Bummázhatóan, csak annyit a vizsgálatról: egyetlen létesítmény beruházása sem volt aökkenésmentes, egyetlen létesítményt sem helyeztek üzembe— a tervben megszabott időben. A gyöngyösi városi csatornamű és szennyvíztelep tervét a 20 éves távlati fejlesztési tervhez igazodva készítették. Az élet azonban nem a húszéves távlati tanulmánytervhez igazodik, a változások és a fejlődés üteme máris túlhaladta a terv elképzelésének mértékét. 40 800 lakosra számítottak például, és 12 százaléknyi ipari szennyvíz tisztítására, ehelyett azonban 42 000 lakosra kell számítani s 31 százaléknyi tisztítandó ipari szennyvízre. Ha kismértékben is, a csatornamű és a szennyvíztelep tervezett teherbírása kicsi, az igények kielégítésére nem megfelelő. A beruházási munkák már hosz- szú idő óta tartanak. A jelentős, ötlépcsős beruházásból két szakasz munkálatait már elvégezték, három még hátra van. Időben jön hát a figyelmeztetés: felül kell vizsgálni a kapacitás-igényt, hogy a szükséges bővítés már a beruházás negyedik „lépcsőjében” megvalósítható legyen. omoly hibának rótta fel ^ a népi ellenőrzés, hogy a gyöngyösi ipari üzemek 60 százaiéira a csapadékcsatornákba engedi szennyvizét; a szennyvíz a csatornákból a várost átszelő patakokba kerül, s ; különösen csapadékszegény í időszakban azok szörnyű bűzt árasztanak. A gályatetői SZOT-üdülő de- rítótélepet még 1938-ban építették, s bizony — megnövekedtek a követelmények — a berendezések elavultak, rászorultak a fiatalításra. A „fiatalítást” rendben megoldották; a működtetés költségei ifi igen kedvezőek. Á gályái BM-üdülő szenny-