Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1967-02-05 / 31. szám
BEMUTATÓ ELŐTT Harc a szalamandrák ellen MODERN ÉS MAI »RÁMA Orosz György rendező nyilatkozik Jelenei a második részből következő újdonságának rendezőjét, Orosz Györgyöt e műfeji meghatározásban rejlő kérdéssel kerestük fel: — Csak nem a modern pesszimizmus újabb hajtár sát látjuk majd az egri színházban? — Szó sincs nála — válaszol rögtön és habozás nélkül Orosz György. — Igaz ugyan, hogy a darab első mondatai nem sugároznak örömöt: „Helyszíni közvetítés a világ teljes pusztulásáról! Ne mulassza el megnézni! A világ pusztulása műszaki okok miatt megismételhetetlen!!!” Nem véletlen ez a három felkiáltójel a harmadik mondat végén. Az első képben a főriporter és a kórus — a hírverés és a híralakítás önök munkásai — tudósítást és lel- kiismeretvizsgálatot ígérnek. Meg is kapjuk. Csak oda kell Egyelni. A kisembernek is oda kell hallgatnia, mert mindenki fontos ebben a világban, mert mindenkin múlik valami. — Miért éppen ezt a művet választotta bemutatásra a mai cseh drámairodalomból? — Több fontos szemponton kívül és felül elsősorban azért állítjuk színpadra ezt a minden képében, mondatában mai művet, mert eszmei mondand— Miben áll ex a színpadi újság? — Nemcsak abban, hogy nyolcvan szerepet negyven színésznőt kell eljátszania — ezenkívül még néma szereplők és kórusok is megjelennek a színen —, tehát a bonyolult változásokat mozaiks zenien, mégis pergő ritmusban kell felsorakoztatni. Közben egy normál- és két keskenyfilm is pereg, három magnó gyakran egy időben „ad", a forgószínpadra állandóan érkeznek a zsinór- pádról a színpadi képeket alkotó-alakító díszletnészletek, a fontos és kevésbé fontos jellemek mellett tánckar és zenekar ad ritmust és színt mindannak, ami a szalamandrák elleni háborúban megtörténhetik. — Mindennel és mindenben hangsúlyozni kívánom a riportszerűséget, mert Kohout Capek regényéből olyan riportdrámát írt, amely az utolsó ötven év világtörténetének minden jelentős konfliktusát feltárja, sajátos összefüggésbe helyezi, hogy megérttesse a nézővel „a szalamandrák” veszélyét A modem drámairodalom és a legmodernebb színpadtechnika találkozását jelzi az is ebben a drámában, hogy az antik kórusok, a brechti songok mellett a beat-zene és a revütánc is megszólal, s mindezzel szükségszerűen ősszebékíthető a tartatban filmen jelennek meg, a színpadi vetítővásznon. — Nem riad majd el a közönség a komor témától? — Szeretném hangsúlyozni, hogy a téma és a dráma csak komoly és nem nyomasztó. A közönség — hiszen mindenki érdekelt ebben a témában, „ebben az ügyben” — saját koráról, e kor veszélyeiről kap riportot. Fa. a riport valóban meglepő lesz tartalmában, de formájában is. Ilyet még nem láthatott a közönség. Eszmei mondanivalója miatt is nemzetközi siker ez a Kohout-dráma, de az a képzelet, az a színpadi látás, ahogyan Capek gondolatait továbbfogalmazta, továbbépítette Kohout, betölti a színpadot és a nézőtéren ülők lelkét egyaránt. Mert ez a dráma a felkiáltójelekkel felerősített figyelmeztetés: Vigyázzatok, kicsiny és nagyobbacska emberek, a felelőtlenség miatt felelősek lesztek! A képekben elővarázsolt látomás megtörténhetik, ha idejében nem tértek észhez! — Mik is azok a szalamandrák? — Majd a színpad megadja a választ. (farkas) Kiosztották a munkavédelmi filmfesztivál díjait Szombaton a Technika Házában véget ért a 8. munka- védelmi filmbemutató. A tizennégy tagú zsűri döntése alapján a bemutató nagydíját és egyben a SZOT vándorserlegét „Az áldozat nem tesz vallomást” című film kapta, amely elnyerte egyúttal „Az év legjobb munkavédelmi filmje” címet is. Az egyes kategóriákban három-három első, második és harmadik díjat adtak ki. Kiemelkedő munkájáért díjat kapott Kovács Miklós, a KÖ53DOK filmstúdió rendezője, Herczenik Miklós, a MAFILM operatőrje, Kállai Ferenc, a Nemzeti Színház művésze és mint a legeredményesebb munkavédelmi szak- tanácsadó — Kucsera Pál, a KMP Autófelügyelet munkatársa. (MTI) Olvastuk a Hétfői Hírekben, hogy a Budapesti Konzervgyárban megkezdődött a „diabetikus narancs- és citromszörp RECEPTJEINEK próbagyártása...” Igaz, hogy ez a gyártás még csak „kísérlet” ... így rendben is van. De ha majd véglegesen akarnak RECEPTEKET gyártani a konzervgyárban, akkor helyesebb lenne ezt a receptgyártást egy n y om dónak átadni. A nyomdászok ugyanis ebben gyakorlottabbak... A konzvervgyár meg a receptek helyett narancs- és citrom-, szörpöt gyárthatna... így megvolna a az új gazdasági mechanizmus helyes munkamegosztása ... A Népújság ír a gyöngyösi aszalóüzem évi mérlegéről. Megtudjuk az ismertetésből többek közt, hogy a példásan dolgozó aszalóüzem gyógynövényeket is SZÁLLÍT. Alma- és körteaszalás után NYERS bodzavirágot és kamillát is SZÁLLÍT... Sőt a jól sikerült gyógynövény-szállítások után az Erdei Termék Vállalatnak is SZÁLLÍTOTT 2 vagon erdei gombát. A beavatatlan olvasó ezek után kiváncsi volna néhány kérdésre: 1. Minek az aszaló üzem, ha mégis nyers bodzavirágot szállít? 2. Miért szállít gombát az aszalóüzem? Nem volt az idén gombája az Erdei Termék Vállalatnak? 3. Vagy ez a sokféle SZÁLLÍTÁS talán SZÁRÍTÁST jelentene?... Ez utóbbi más volna... Hiszen nézetünk szerint azért asza- 16 üzem, hogy nyerset szárítson és csak aszalva szállítson... (DR. SZEMES) Ml LEQYEN! Melyik pályát válassza? Gyakran teszik fel a kérdést azokban a családokban, ahol a gyermek az általános iskola utolsó osztályát végzi, és még eddig nem sikerült közös nevezőre jutni jövőjét tekintve. Valóban nagy gcmd ez, nem lehet egykönnyen dönteni benne. De dönteni kell, mert az általános iskola elvégzése után már a gyermek egész életét meghatározhatja, sőt: általában meghatározza — melyik iskolába iratkozik be. Gyöngyösön a városi tanács művelődésügyi osztálya és az úttöirőelnökség most ebben a kérdésben igyekezett segítséget adni a szülőknek és a gyermekeknek egyaránt ez újszerű módon megszervezett és megtartott pályaválasztási tanácsadás segítségéved. Három estén keresztül hangzottak ed a tanácsok, méghozzá szemléletes módon. Az úttörőháziban a város minden üzemének és intézményének életét, munikáját illusztrálták a működőképes gépek, a fényképes falitablók. Modellek, makettek tették életszerűvé az egyes szakmák jellegzetességét És az ipari- tanuló-intézet szakembere állt az érdeklődők rendelkezésére: a kérdésekre ő adott részleted választ, ha valamelyik munkakörről a szülők vagy a fiatalok többet akartak tudni. Nehéz dolog egy ilyen tanácsadás eredményességét a külső jelenségek alapján megítélni, de némi bátorsággal mégis tudunk következtetéseket összegezni. A város belső területén lakó szülők és fiatalok érdeklődtek a legkevesebbet A felső és az alsó város körzetének lakói közül már szép számmal voltak kíváncsiak részetekre a szakmákra vonatkozóan. A legnagyobb aktivitás a déli városrész érdekeltjeinek tanácskozásán alakult ki Azt mondhatjuk tehát, hogy általában az értelmiségiek a pályaválasztás kérdésében nem kértek tanácsot A szövetkezeti paraszbcsaládokban a mezőgazdasági szakmunkásképzés keltett érdeklődést, míg az új városrészben lakó szülők és gyermekek az ipari szakmák felől kérdezősködtek. A mintegy négyszáz végzős általános iskolai tanuló szüleinek hozzávetőleg kilencven százaléka vette igénybe a pályaválasztási tanácsadást Ez az adat is sokat mond. Bizonyítja többek között azt is, hogy a tanácsadásra szükség van, a bemutatóval egybekötött tanácsadás hasznossága pedig kétségtelen. A kérdések nagj száma arról tanúskodik, hogy olyan pályákat is sikerült érdeklődésközeibe juttatni, amikről eddig alig vagy egyáltalán nem volt tudomásuk a szülőknek és a fiataloknak. Az egyik cél éppen az volt, hogy az úgynevezett divatos pályákon túl a kevésbé ismert munkakörök érdekességét is megmutassák. A jelek szerint a jól megtervezett pályaválasztási tanácsadás sikerrel járt. A. ZÜBOV — L. PEROV — A. SZERGEJEV: FORDÍTOTTA: BÄNTÄSZ BÉLA VII. — Köszöntlek, kedves barátom. — Bocsánat, kihez van szerencsém? —- Nem ismer meg? 20 éve már. __ __ ar cmemóriám. És a vendégről is informálódtam. Ez a sebhely az ön nyakán. Nagyon megütötte az a... A professzor szíve megszorult, a szeme alja karikás lett. Néhány percig beszélni sem tudott. A Gestapón töltött éjszaka jutott az eszébe. Ezt az embert Szerzsnek hívták. Ö is jelen volt akkor a verésnél. — Látja, újból találkoztunk. Örülök önnek. 4 Nmüsüff 1967. február 4., szombat Akkor kisebb sérülésekkel megúszta. Nem )»- dóm, a verzióról hallott-e? — Milyen verzióról? — Arról, amit a városban Kosztya provo- átórról beszéltek. Ne izguljon, rég volt, én ■sak úgy említettem, önből tudós lett. A helyi .íjságban olvastam önről, láttam a fényképét is. — Mit csinál itt? — Amíg élek, remélek. Bízom a jobb időkben. Most meg kereskedem. Ahogy a németek nondják: a kívánság a gondolat apja. Talán jenézünk az étterembe, megünnepeljük a földiek találkozását? A professzor meglepetéssel mondta: — Bocsánat, de nem érek rá. Meg aztán, hogy udvariasan mondjam, érdemes-e? — Ne sértse meg a földit. Jó lenne haza- témi, de engednének-e? A professzor felált. — Elnézést kérek... — s ánélikül, hogy kezet nyújtott volna, távozott. Késő este, mikor a szálloda éttermébe ment vacsorázni, ismét Szerzs fogadta: — Üljön az asztalunkhoz, nagyon kérem. Megígértem egy hölgynek, hogy bemutatom önt. Ö is beszél oroszul. El sem tudja képzelni, milyen nehéz idegenben, örülök minden földinek ... A mi asztalunknál ül az ön kollégája. Találkozott már vele. Kérem .. i 9. Az asztalnál szép, fiatal hölgy társaságában tényleg ott volt az egyik helyi tudós,, aki, mint kiderült, hasonló téhián dolgozott. A tudóst Karinak hívták, szintjén jól beszélt oroszul. 0 mutatta be a hölgyet. «Janett — Zsenja, és Szerzs, önök már találkoztak." A professzor komoran mondta: — Sajnos, igen. — Erezze magát otthon. Nekünk, tudósoknak nincs mit elosztani — jegyezte meg Kari. — Mi egységesek vagyunk, a haladás a célunk ... És Kari koccintott a szovjet professzorral. Húsz percet töltött a társaságban, aztán dolgára hivatkozva távozott. ök tovább ittak, ettek egy kicsit, táncoltak. Szerzs javasolta, menjenek a szobájába. Rövid idő múlva jött a pincér. Szerzs rendelkezett. Aztán Janetthez mentek. Az éjszaka történtek szárnyat adtak Szerzsnek. Reggel felment a professzor szobájába. Nagyon rossz hangulatban találta. Szerzs csendesen és röviden beszélt. — Itt — mutatott aktatáskájára — őrzöm a magnószalagot és a filmeket. Az éjszaka tanúit. Itt meg — mutatott zsebére — a tegnap esti számlát Semmiség, majd kifizetem. Itt meg — mutatott most a fejére — egy másik éjszaka emlékeit őrzöm, arról a verzióról. Igaz, lehet az rágalom is, mindenesetre elterjedhet. És meg kell cáfolni. Tanú van, például én. — Ne ijesztgessen, nem a gyengék közé tartozom. — Minél kevesebb érzékenységet, profesz- szor úr. Még semmi rossz nem történt. — Miért mondja ezt? Mit akar tőlem? — Apróság az egész. Jó barátként válunk el. Itt van ez a jelvény, az Eiffel-torony már* sával. őrizze meg. Az ember, aki ezt önneft felmutatja, néhány szolgálatot kér majd. Me#< értett? Ne csodálkozzék, ha ez az ember 4M leszek. ÍFolytatjuk) filmvetítés és a hagyományos díszleteiéinek alkalmazása. Nyilvánvaló, hogy ilyen technikai felkészültség mellett nem meghökkentő, de hatásos a néző számára, ha a színen szereplők mondják a dráma súlyos szavait, majd a következő pilvalója modern, izgalmas és hatása alól nem lehet szabadulni. Csapók még csak a hitleri veszélyeket látta, Kohout a maiakat is megfogalmazza. És ennek á zenés misztérium- játéknak a formája is menőben új. Karel Capek politikailag tisztán látó regényéből Pavel Kohout írt színpadi művet. A Harc a szalamandrák ellen műfaji meghatározása szerint musical mystery, zenés misztériumjáték a világ pusztulásától. A Gárdonyi Géza Színház
