Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1967-02-04 / 30. szám

•■0 Szófá tettük Olvasóink kérték, tegyük szóvá, hogy Gyöngyösön, a déli városrészben az új Isko­la környékén ugyan már áll­nak a villanyoszlopok, de a közvilágítás nem működik. Az esti érákban hazatérő diá­kok ezért a sötétben botor­kálva voltak kénytelenek közlekedni. Az ÉMASZ válaszolt, és megígérte, hogy bár a közvi­lágítás üzemeltetését még nem vette át, január végére az Olimpia utcában kigyullnak a villanyégők az út mentén. Örömmel közöljük: ígére­tüket beváltották. Szintén olvasóink kérték, hogy a gyöngyösi M átragyön- gye cukrászdában ismét sze­relje fel a posta az érembc- dobós távbeszélő-készüléket, , ami megkönnyítené a telefo­nálók helyzetét. Erre annál is inkább szükség van, mert a cukrászdában naponta több száz vendég fordul meg, és nyilvános telefonállomás sincs elegendő a városban. A posta a közelmúltban eleget tett olvasóink kérésé­nek. A két szerv — ax ÉMÁSZ és a posta — figyelmességét olvasóink nevében is köszön­jük. Eredmények és feladatok a Mátraalji Szénbányászati Trösztnél Lignittermelósi tervünket újabban 100 százalékra telje­sítettük. Ezen belül a Mátrai Hőerőmű az igényelt fűtőér­téktől jobb minőségű szenet kapott és úgy, hogy a darabos szénarány növelésével 13 500 tonnával több jó minőségű lignitet adtunk a belkereske­delem részére. Tevékenységünk forintban mérhető eredményei is bizo­nyítják a kollektíva jé mun­káját. Teljes termelési érték tervünket 22,S millió forinttal teljesítettük túl, annak elle­nére, hogy a munkás létszám­tervünkhöz viszonyítva 200 fő megtakarítást értünk el. A tröszt valamennyi üzemére vonatkoztatva teljesítettük a termelési költségelőirányza­tunkat A gazdaságosság leg­fontosabb mutatóját: a költ­ségszintet 96,3 százalékra tel­jesítettük, ami lehetővé teszi, hogy az 1965. évi nyereségré­szesedésnél 1966. évben többet tudjunk fizetni a tröszt dolgo­zóinak. Az elért eredmények mel­lett gondoskodtunk az 1967. évi termelés előkészítéséről is. A tervezettnél több mint egy­millió köbméterrel több kot­rási munkát végeztünk. így az ecsédi külfejtési üzemnél közel félmillió tonna szén van jelenleg letakarva, vagyis ter­melésre előkészítve. A szük­séges termelési kapacitást biztosítottuk a gyöngyösi széntermelő üzemnél is és ha­táridőre elkészült az ecsédi peremen a XIII-as akna. Beruházási tevékenységün­ket Eoséden teljesítettük és ezzel lehetővé vált, hogy a még hátralevő előkészítő munkát Ecséd III. tenületén időben elvégezzük, a terme­lés folyamatosságának bizto­sítása érdekében. Visontán is teljesítettük beruházási tevé­kenységünket. Ezzel lehetővé vált, hogy Visontára vasúti szerelvények szállítsák a gé­pek szereléséhez és az épít­kezéshez szükséges anyagot. 1967 első felében működésbe léphetnek azok ax első nagy gépegységek, amelyeket az NDK-ból kül­dött szakemberek irányításá­val szerelünk. Eredményeink még értéke­sebbek, ha figyelembe vesz- sziik azokat a kedvezőtlen körülményeket, amelyek 1966. év során kihatással voltak a trösztre. A lignittermelés csökkené­se és a külfejtési termelési arány növekedése következté­ben évek óta nagy gondot okoz a munkaerő-átcsoporto­sítás. Bár törekszünk a lehető legjobb megoldásokra, mégis találkozunk nehézségekkel 1966. év során 539 fő fizikai és 54 fő alkalmazotti állo­mánycsoportba tartozó mun­kavállalóval kellett a tröszt létszámát csökkenteni, A munkaerő átcsoportosítása nem volt negatív kihatással a teljesítményre, ellenkező­leg. A lignittermelésben mű­szakonként 176 kg növekedést értünk el. A geológiai viszonyok rom­lottak Ecséden is, és a mély- művelésű bányákban is. En­nek ellensúlyozására Ecséden megoldottuk a szelektív tig- nittermelést. Mélyművelésű bányáinkban csak pajxxsal biztosított frontfejtéseink vannak, ami­vel megszüntettük a frontfej­tések nagymérvű fafelhaszná­lását Nem értük volna eí eredményeinket a szocialista brigádok megértő támogatá­sa nélkül. Nagy lendületet adott a brigádoknak pártunk IX. kongresszusára tett fel­ajánlás és a KlSZ-szerveze- tek fiatal dolgozóinak lelkes munkája. Az 1967. évi feladatok arra kényszerítenek, hogy az előző évek tapasztalatai alapján még inkább törekedjünk a gazdaságosságra. Az új gazda­sági mechanizmustól nem várhatjuk a problémák admi­nisztratív megoldását, ha­nem annak szellemében a le­hetőségeket kell keresni. Az egyik ilyen lehetőség a mű­szaki fejlesztés. A Mátraalji Szénbányászati Tröszt nagy lépést tett a műszaki fejlesz­tés terén, amikor a bánya- művelést a külfejtéssel alap­jában megváltoztatta. Ez azonban még éppen elég meg­oldatlan problémát hagyott. Magyarországon nagy külfej­tés még nem volt. Eeséd a nagy külfejtések iskolája, ahol sajátos viszonyainknak megfelelően kell olyan tapasz­talatokat szerezni, amit a to­vábbiakban hasznosítani tu­dunk. Eddigi eredményeink­kel nem elégedhetünk meg, és különösen nem, ha figye­lembe vesszük, hogy ligndtter- melési tervünk 350 ezer ton­nával csökkent 1966. évhez viszonyítva. Meglevő termelőkapacitá­sunk állandó költsége kedve­zőtlen kihatással lesz a csök­kent termelés önköltségére, EGY IDŐSEBB parasztem­ber vizet visz az úton. óva­tosan lépked a kannával, ar­rébb gyerekek szánkóznak. A háztetőkön fehéren csillog a hó, a téli alkonyaiban el­nyújtózkodó kis hegyi falu, Bátor végtelen nyugalmat áraszt. Bent, a Hegyi Csillag Ter­melőszövetkezet irodájában Faggyas János, a közös gazdaság elnöke sorolja a szomorú statisztikai adato­kat. ... — A termelőszövetke­zet tagjainak átlagéletKora több mint hatvan év. A kör­nyező ipari üzemek elszívó­hatása igen nagy, közel két­százan járnak el a faluból máshová dolgozni. Közülük mintegy 100—110 férfi hu­szonöt és negyven év között van. A közös gazdaság mun­kaerőhiánnyal küzd, mintegy ötven férfimunkaerőre lenne szüksége. Jelenleg nehéz a helyzet. Alig akad valaki, aki elvé­gezze az állatok takarmányo­zását, gondozását s minden­kiben felmerül a kérdés, m* lesz később, tavasszal, nyá­ron, ha most nincs ember. Faggyas János, a termelő- szövetkezet vezetősége rend­kívül nehéz helyzetben van. Mindenképpen új. fiatal munkaerőkre van szükség. S hamarosan. — Ez a termelőszövetkezet mindig gondokkal küzdött — mondja az elnök —. kezdet­Akiket hazavárnak... tői fogva. Az volt a baj, hogy soha, egyetlen évben sem volt tartalékolás. Min­dent kiosztani — ez volt az elv, akár jó volt a termés, akár nem. Igaz, hogy 28—30 forint volt minden évben a munkaegység, de csak úgy, hogy, amit lehetett, kiosztot­tak. Lassan aztán nehéz hely. zetbe került a közös gazda­ság. Az eredmények elma­radtak, az emberek is elked­vetlenedtek, s aki tehette, el­ment Minden évben néhá­ny an otthagyták a közöst. Főleg a fiatalok, akik más­hol többet is kereshetnek. A SZÖVETKEZETNEK mintegy ezer hold szántóte­rülete vap. Egyharmadán ga­bonát termelnek, s nem is rossz eredménnyel, hiszen az elmúlt évben például 10.6 mázsa búzatermés volt hol­danként. A másik háromszáz holdon pillangósokat, a fenn­maradó részen burgonyát, kukoricát, egyéb terménye­ket. Vaij ötszáz hold erdőte­rületük, ez azonban elég gyenge, nem sok hasznot hoz a gazdaságnak. Szarvasmar­ha- és juhtenyésztéssel fog­lalkoznak, amire van is lehe­tőség. A termelőszövetkezei kilenc erőgéppel rendelkezik s általában elég jól ellátot­tak egyéb gépekkel is. Az újabb rendelkezések folya­mán a szövetkezetét az egyes kategóriába sorolták s jelen­tős hitelét elengedték. A gazdasági alapok tehát nem rosszak, s megvan a le­hetőség arra, hogy sokkal jobb eredmények szülesse­nek, mint az előző évek fo­lyamán. Sajnos, sem az előző sem pedig a jelenlegi vezető­ség nem tudott megbirkózni* a feladatokkal s a legna­gyobb baj az, hogy nem tud­ták megnyerni a falu lakos­ságának bizalmát. Ezért men­tek el s ezért nem jöttek vissza máig sem Bátorba az ernberek. A GAZDASÁGI ADOTT­SÁGOK nem rosszak — mondja Faggyas János elnök —, most már el lehetne in­dulni. Sok kedvezményt kap. tunk, gépünk is van elég Különösen, ha nagyobb erdő­területtel rendelkeznénk s létesíthetnénk egy fafeldol­gozó «üzemet. Váraszóra hivatkozik ahol a mezőgazdasági jövedelmet jól kiegészíti a fafeldolgo­zásból eredő pénz. — Az üzem sokat segíthet­ne s nem hiszem, hogy túl­zók, he azt állítom, talán végérvényesen meg is oldaná a gondokat — mondja. A vezetőség s maga a ter­melőszövetkezet nehéz hely­zetben van. Munkáskéz nél­kül nem lehet megoldani a feladatokat sem pillanatnyi­lag, sem később. A lehetősé­gek keresése, a gazdálkodás megjavítása érdekében ki­dolgozott tervek mind fél­megoldások, ha nincs, aki végre is hajtsa azokat. Ez el­múlt napokban már majd­nem összecsaptak a hullá­mok, egyszerűen nem akadt, aki etesse az állatokat. Maga az elnök is, az egyik brigád­vezető is arra kényszerült, hogy segítsen az állatok ta­karmányozásában. Ez pedig nem megoldás. A vezetőség arra hívatott, hogy irányít­son, kidolgozza a terveket, egyszóval elemző, irányító tevékenységet fejtsen ki. A bajok megoldásában fel­tétlenül erőteljesebb, határo­zottabb vezetésre van szük­ség. Éneikül nem tud kilá­balni a jelenlegi nehéz hely­zetből a termelőszövetkezet. A jó, megalapozott terveken kívül még egy nagy feladat hárul a szövetkezet vezetői­re, megnyerni az emberek bizalmát, azokét, akik el­mentek a faluból. VISSZAJÖNNEK-E az em­berek? A megoldást nem le­het tétlenül várni, a vezető­ségnek, — a réginek, vagv az újnak — már most csele­kednie kell... Kapóst Levente. mivel árbevételi lehetősé­günk korlátozott. Tüzetesen és tételesen kell megvizsgálni a termelési költséghelyeket. Fokozni kell a termelékeny­séget, csökkenteti! az állóesz­közöket, az energiafogy asz tást, az anyagnormákat. A munka- és üzemszerve­zés során következetesen ke­ressük a legjobb megoldáso­kat. Optimális kihasználás mellett növeljük berendezé­seink élettartamát. Felszaba­dult földgépeinkkel ax ország különböző részén végzünk bérmunkát. Üj ter­melési profilokat alakítunk ki üzemeink területén, ahol el­sősorban a fiatal dolgozók­nak teremtünk új munkale­hetőségeket. így indult meg a petőfibányai gépiizam terü­letén a magasfeszültségű táv­vezetékoszlop-gyártás. A lig­nittermelésből kivont bá­nyáinkban gazdaságos gomba­termesztés folyik. A Bánya­építő Vállalat vertikális üze­mét Ptőfibányán szeretnénk elhelyezni. A tröszt vezetősége az új gazdasági mechanizmus szel­lemében kötelességének tart­ja a gazdaságos munkalehe­tőségek megkeresését. Mun­kánkhoz nagy segítséget ka­punk a pártszervezetektől. Toyább folytatjuk az átkép­zést, hogy amikor a visontói külfejtés termelése megindul, megfelelő számú szakember álljon rendelkezésre. Ugyancsak az új gazdaság: mechanizmus szellemében nagy gondot fordítónk az anyagi érdekeltségre. Jutal­mazzuk az üzemek kollektí­váit, ha a szakmai tervben szereplő feladatokon kívül bérmunkával növelik a termelési értéktervünket. Jutalmazzuk azt a tevékeny­séget, amellyel feladatkörö­kön kíyül növelik a tröszt gazdaságosságát. A tartós lét­szám-megtakarítás következ­ményeként felszabadult bér­alapból növeljük a dolgozók átlagbérét. Részben a tröszt rendelke­zésére álló lehetőségek sze­rint, másrészt pedig az illeté­kes szerveknél járunk el, hogy növelni tudjuk a mély­művelésből kikerült külszíni dolgozók jövedelmét. Bízunk a szocialista brigá­dok megértésében. Számítunk arra, hogy 1967-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulóján a múlt évinél nagyobb feladatokat iá sikeresen fogjuk megoldani. Ursitz József, á Mátraalji Szénbányászati Tröszt főmérnöke További dieselesités a MAV-oál A MÁV 1967-ben a G«*Z- MÁVAG-tól 200 új középtelje­sítményű Diesel-mozdonyt vá­sárol. Ezek egy részét a Buda­pest—Dorog—Esztergom közöt­ti vonalon állítják forgalomba, ahol most nagyon lassú a köz­lekedés. A tervek szerint fo­lyamatosan Diesel-vontatást rendszeresítenek valamennyi Budapest—Nagykanizsa kö­zött közlekedő gyors- és sze­mélyvonatnál. Ezzel a Balaton déli partján kiküszöbölik a gőz- mozdonv-vontatást. Ugyancsak Diesel-mozdonyok vontatják majd, valószínűleg az év má­sodik felétől, a gyors- és sze­mélyvonatokat Pécs és Szom­bathely között. A Budapest—Szolnok—Bé­késcsaba—Kelebia közötti Vo­nal ddeselesítése a jövő év má­sodik felében fejeződik be. Az idén újabb 27 M—62-es szovjet Diesel-mozdonnyal is bővül a MÁV vonóerőparkja. UMniii van 3 1967. február i. smmM» egy-másfél évtized során. Az igazgatásban dolgozók túlnyo­mó része ma már iskolázott, és a gyakorlati munkában is nagyfokú érettségre tett szert Megnőtt látókörük és felelős­ségérzetük. Megtanulták, hogy a helyi érdekeket mindig az országos összefüggésekben is vizsgálják, és amikor szűkebb pátriájuk javáért küzdenek, ne kerüljenek szembe az országos, össztársadalmi érdekekkel. Ez az érettség és ez a fejlődés is megindokolja a helyi tanácsok hatáskörének bővítését. A ki­tágított tanácsi hatáskör pedig utat nyit a szocialista demok­ratizmus teljesebb érvényesü­lésének. A párt IX. kongresszusa azt az útmutatást adta, hogy a párt- és a kormányzati szer­vek munkájából küszöböljük ki a felesleges párhuzamosságo­kat. Ma még van úgy, hogy ugyanazt a kérdést több párt- és tanácsi fórumon is megvitat­ják. Ez lassítja az ügyintézést, megnehezíti a döntéseket, és elmossa a felelősséget. Jóllehet a tanácsokban is erősítik a pártirányítást, ez azonban ko­rántsem azt jelenti, hogy a pártszervek és szervezetek a tanácsok helyett, vagy velük párhuzamosan foglalkozzanak az igazgatás gyakorlati kérdé­seivel. A pártirányítás erősíté­se azt jelenti, hogy a pártnak meghatározó befolyást kell ér­vényesítenie a tanácsi munka irányának eldöntésénél, és a munka ellenőrzésénél. A tanácsok hatáskörének és fokozott önállóságá­nak kérdésében kidolgozás alatt álló intézkedések össz­hangban vannak a lakosság kí­vánságaival, és a tanácsok jobb munkáját segítik elő. A gazda­sági mechanizmus reformjával együtt megvalósítandó intéz­kedések nagy lendületet adnak majd a helyi tanácsok fejlődé­sének is. (B. J.) zik, hogy a tanácsok több ter­melő üzemet működtethesse­nek, elsősorban a javító és szolgáltató ipar területén. Ezeknek jövedelme is hozzájá­rulna a tanács pénzügyi esz­közeinek bővítéséhez. A helyi tanácsok irányítása alatt mű­ködő építőipari tevékenységet is bővíteni akarják. Tudvale­vő, hogy gyakran egyszerű épít­kezéssel járó szükségletek azért maradnak kielégítetlenül, mert felülről nem tudnak építőipari kapacitást biztosítani. Ezek csak kiragadott példák és le­hetőségek annak érzékelteté­sére, hogyan, s milyen úton tö­rekszenek a helyi tanácsok döntési joga mellé a szükséges anyagi eszközöket is kézbe ad­ni. Külön is fontos azonban ki­emelni azt a törekvést, hogy elsősorban a lakossággal szoros kapcsolatban álló városi és községi tanácsok pénzügyi esz­közeit akarják bővíteni. Az idők folyamán a minisztériu­mok és más országos szervek 50k esetben leadtak hatáskö­rükből a tanácsok részére, a megyei, jobb - esetben a járási tanácsnál azonban mégis el­akadt e hatáskörök egy része, nem került a helyi tanácsok­hoz. A megyénél és a járásnál gyakran úgy vélekedtek, hogy *z vagy az a hatáskör — és persze a hozzátartozó pénz — jobb kezekben lesz náluk, a város vagy a község nem tud­na ésszerűen gazdálkodni vele. Ezen most változtatnak. Hiszen a cél éppen az, hogy a tágabb látáskor, a nagyobb önállóság §s a tanácsi költségvetés a he­lyi lakosság tényleges szükség­leteinek jobb kielégítését szol­gálja. A mikor a helyi tanácsok nagyobb önállóságának is hatáskörének lehetőségéről beszélünk, azt is számításba sell venni, hogy a tanácsok nagyot fejlődtek az elmúlt Mit vár a társadalom, mit ■ * vár a lakosság a helyi tanácsoktól? Elsősorban egy­szerű, bürokráciamentes köz­igazgatást. Azt, hogy a tanács fontoskodás és bonyodalmas el­járás nélkül intézze az állam­polgárok ügyes-bajos dolgait. Az emberek szeretnék, ha mi­nél több ügyüket helyben in­tézhetnék a tanácsnál, és csak az olyan hivatalos dolgaikkal kellene feljebb folyamodniuk a járási és a megyei tanács­hoz, vagy az országos szervek- : hez, amelyek valóban nem he­lyi jelentőségűek. Még azt is szeretnék az emberek, ha a he­lyi tanács többet tenne, job­ban mondva többet tehetne a lakosságért, városuk vagy fa­lujuk fejlesztéséért, például a kommunális szolgáltatások ja­vításáért, vagy a közellátásért. , Más szóval: ha minél keve- , sebb javaslat és jó szándék torpanna meg ennek a kifeje- j zésnek a zátonyán: a helyi ta- j n ácsnak meg van kötve a keze. j A dolgozó embereknek ez a j véleménye és kívánsága han- , got kapott az MSZMP IX. ] kongresszusán. A párt is azon j az állásponton van, hogy a he- 1 lyi tanácsok kapjanak nagyobb , önállóságot és tágabb hatás- , kört. Ez a kívánalom minden- ] képpen megérett. Az igazgatás , egyszerűsítése nem csupán , azért szükséges, hogy ritkulja- ] nak a felesleges akták, s hogy . kevesebb dolga legyen a pecsét- ; nyomónak. Ez politikai kérdés , is. Az a törekvés, hogy egész ] társadalmi életünkben tovább . fejlesszük a szocialista demok- ] ratizmust. Márpedig — amint ( a kongresszus is megállapítot- j ta — a tanácsi munka haté- ] konyságának további erősítése, ; a bürokratikus hibák és a te­hetetlenség megszüntetése, a tanácsi rendszer demokratíz- musának fejlesztése megkíván- ^ ja a közigazgatás egyszerűsí- . tését. Ennek megfelelően szükséges, hogy a tanácsok szá­mára mind nagyobb, felelősebb és önállóbb hatáskört állapít­sunk meg. A kongresszus mindjárt " azt is hozzátette: a bü­rokratizmust és a többi visz- szásságot csak akkor számol­hatjuk fel, ha a gazdasági esz­közök feletti döntés joga is ott lesz, ahol a politikai felelősség. Mit jelent ez? Köztudott, hogy a helyi tanácsok sokkal többet tehetnének a lakosság javasla­tainak megvalósításáért, ha en­nek anyagi fedezete is a kezük­ben volna. Hiszen a legtöbb közérdekű javaslat valóra vál­tásához pénzre is szükség van. Nem azért kell az állampolgá­roknak a legtöbb érdemi dön­tés végett a felsőbb állami szer­vekhez folyamodniuk, mintha a helyi tanácsok nem tudnák ügyeiket elbírálni. Hanem azért, mért csaknem minden ügyes-bajos dolognak — még a személyes problémáknak is — van valamilyen pénzügyi vo­natkozása. Éppen ezért a helyi tanácsok nagyobb önállósága és tágasabb hatásköre csak azzal együtt valósulhat meg, ha több anyagi eszközzel, önállóan gaz­dálkodhatnak. E kérdés meg­oldásának előkészítése szerve­sen tartozik az új gazdaság- irányítási rendszer kidolgozá­sába. Ezen most szakértő bi­zottságok dolgoznak. Az alap­elv világos: biztosítani kell a tanácsok számára az önálló pénzügyi gazdálkodás lehetősé­gét, hogy saját hatáskörükben dönthessenek a helység kom­munális fejlesztésének, vala­mint a kulturális és a szociál­politikai igények kielégítésé­nek kérdéseiben. Magyarán: ezék a helyi döntések ne függ­jenek többé felsőbb jóváha­gyástól. 0 ** nálló hatáskör és költ­ségvetés — a kettő szo­rosan összefügg. A helyi ta­nácsnak több bevételre lesz szüksége ahhoz, hogy valóban önállóan dönthessen. Az új gazdaságirányítási rendszer! több új bevételi forrást nyit majd meg a helyi tanácsok i számára. Szó van például az úgynevezett kommunális adó bevezetéséről. Ezt a tanács te­rületén működő vállalatok fi- letik, hogy ezzel is fedezetet feremtsenek a kommunális fej­lesztéshez. Bővíteni szándékoz­tak a helyi tanácsok gazda- pigi hatáskörét a város- és «lepülésfejlesztésbem. Terve­A tanácsok önállósága és a demokratizmus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents