Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1967-02-04 / 30. szám
Egy falu két választás között Ami a lexikonban nem kaphat helyet Gyöngyös oroszt; nagyközség Heves megyében, a gyöngyösi járásban, lakóinak száma 1130; nem művelt arany- és ezüst- bányákkal, okkerfesték-bányával — Révai Nagy Lexikona ezerint, 1910-ben. 1315 lakossal 1936-ban * Heves vármegyei Ismertető és Adattár szerint. A gyöngyös—visontai borvidékhez tartozik; gyümölcs- és szőlőtermesztés. 1955 óta fejlődő ólom- és cinkbányászat. Ércdúsító. Lakóinak száma 1610 — 1960-ban, az Üj Magyar Lexikon szerint. A lexikonok, adattárak ilyen szűkszavúak, ötven év változásainak érzékeltetésében. Ha 1967-ben kiadnának egy új lexikont, valószínű, nem kerülne be más Gyöngyösorosziról, mint ami legutóbb szerepelt. Ennek ellenére az utóbbi négy év változása is több ív terjedelmű kötetet kívánna. Létesítmények szőlőt és modern pincét, a csaknem másfél milliós beruházással az új 30 holdas gyümölcsöst és gyümölcscsomagolót, a ki- lencholdas kertészetet, a 100 férőhelyes szarvasmarha-istállót és a komplett gépműhelyt. Tulajdoniképpen természetes, hogy a bányaüzem támogatja falubeli testvérét, a tsz-t, hiszen egy község hajtásai mindketten. A tsz-ben 431, a bányában és az ércdúsítóban 200 falubeli dolgozik. — Csaknem minden családból dolgozik valaki a bányaüzemnél és a tsz-ben is. GyöngySsoroszi világos, kis kedni. hegyi község. Főutcáján ilyen- A házak világos színűek — kor az út közepén tanácsos jár- és először túl sok öreg házat ni, mert a járda havas és jeges, láttam. De a templom előtt el- Az út viszont portalanított, kanyarodva egy kis telepszerű persze, azért vigyázni kell, ha házcsoport tűnt a szemembe: autó jön, nehogy latyakot fröcs- új és újabb házak. köljőn az ember nadrágjára. A hosszú, keskeny, téglalap Emlékszem olyan téli napfé- alakú, nagyablakos iskolához nyes, enyhe napra is, egy másik új tantermeket ragasztottak, faluban, ahol az utcán patakok- így még hosszabbnak és kes- ban csörgedezett a víz és ez kenyebbnek tűnt. Az alacsony kisebbfajta árvíz sújtotta jel- iskolatömböt, mint valami felleget kölcsönzött az utcának, kiáltójel, a magas, keskeny Itt, Gyöngyösorasziban rendez- művelődési ház zárta le, amely ték a patakmedret és a lefolyó- betonlapokon, csupa üveg hom- érkokat előre eltervezett rend- lokzattal tekint előre. mer szerint alakították ki. S Korszerű az önkiszolgáló bolt annak is megvan az óka, hogy is. a főutcán miért nincs járda: Ezek tűntek élőszőr szembe, mert ott a portalanított út — Látszólag apró, jelentéktelen, s inkább a mellékutcákban kél- dolgok, de ha áttérünk a szá- lett biztosítani olyan járdákat, mok nyelvére, máris jelentőbből száraz lábbal lehet közle- sebbnek hatnak. Számok —- Azt mondták, hogy Gyön- zetékeket modernizálták és 54 gyösoroszi szépen fejlődött az új lámpát szerelték fel a közutóbbi négy évben. Hogyan tör- világítás korszerűsítéséire, tént? — kérdezem a tanácstit- — Mindezt évi százezer főkört, Kiss Lászlót. rintból? — A falu kicsi. Községfejlesz- — Felemeltük 150 forintról tési alapunk csupán évi száz- 300-ra a községfejlesztési hoz- ezer forint — válaszol és fej- zájárulást. És a tervezett SO bői sorolja az adatokat. ezer forintról csaknem százezer A művelődési házat még forintra emelkedett a társadal- 1962-ben építették, de a követ- mi munka értéke. kező években törlesztették a A tanácselnököt, Tóth Mi- 600—700 ezer forintot, amibe hályt és~ a párttitkárt, Dezső került. Az iskola két tanterem- Lászlót a tsz-irodán találom, mel, három szertárral és poli- Beszélgetésünkből tágabb hori- technikai műhellyel bővült és zont bontakozott ki, túl a közszáz folyóméter, betonba ágya- ségfejlesztési kereteken. Sott vaskerítéssel vették körül. — A tsz-t a bányaüzem pat- A bányásztelepen is létesítet- ronálja. Nagy segítséget jelent tek egy időszaki napközi ott- ez anyagilag, hont a nyári szünetre. Felújí- így aztán kitudódott a tátották az önkiszolgáló boltot, lány, hogyan sikerült megváló- több mint félkilométer hosszú sítani a hatmilliós, tsz-víztáro- járdát építettek. A villamos ve- lót, a 85 holdas új telepítésű Emberek A párttitkár még négy hónappal ezelőtt a bányaüzemben dolgozott, most meg a tsz-ben. Ez is példázza, hogy „könnyű ennek a falunak, van itt ipar és mezőgazdaság is”, s segítik egymást. Az utóbbi időben érté szükség is volt, mert a tsz gyengélkedett, nem volt minden rendben a vezetéssel. A tsz-tagok jövedelemcsökkenése — a tsz fejlődése ellenére — ma is fennáll, de hát „minden családból dolgozik valaki a bányában”. S az emberek azért áldozatokat is hoztak falujukért. A tanácstitkár: — 1965-ben a járásban az első helyen voltunk a társadalmi munkában. Kaptunk is 50 ezer forint jutalmat. Nagyrészt társadalmi munka- akcióból építettük a járdát, a lefolyóárkokat, a sporttelepet, • két kézilabda-pályát és végeztük el a patakrendezést. S az emberek igényesebbek is lettek. A tanácselnök: — Az elmúlt négy évben 42-en végezték el a dolgozók esti általános iskoláját és 26-an a mezőgazdasági szakmunkásképzőt. Százhúszon tanulták meg a szakszerű szőlő- és oltványtermesztést. — 179 tv van a faluban. Három éve 60—70 lehetett — adnak tájékoztatást a postán. Mostanában tizennégy új lakóház is épült és egy lakótömb a Károly-tárón. Mindez nem kaphatna helyet egyetlenegy adattárban és lexikonban sem, de nem is ez a fontos, hanem az, hogy amit négy évvel ezelőtt a választóknak megígértek, azt teljesítették. Berkovits György Kapunyitás előtt.. • Megfiatalodott az egriek művelődési háza KÉT ÉVIG kőművesek, szobafestők, asztalosok, parkettá- zók alakították, szépítették a Megyei Művelődési Ház megkopott, öreg épületét Több mint kétmillió forintot költöttek ez idő alatt arra, hogy igazi otthonra találjanak benne a művészeti csoportok, a népszerű klubok és szakkörök. Nagyon sokan érdeklődéssel figyelték a felújítási munkákat és most egyre türelmetlenebbek, várják a kapunyitást... Megfiatalodott az egriek művelődési háza. Ez már a friss színekben pompázó homlokzatról is szembetűnik, de az épületet belülről egyelőre kevesen láthatják. így azt, hogy mi van a falait között, mire tellett az anyagi lehetőségekből, a mesteremberek ügyességéből? — leginkább Fehér Vilmos igazgató ismeri. — Központi fűtést kaptunk, új világító berendezéseiket, szobákat parkettáztak, sor került átalakításokra, festettek, mázoltak — válaszolta —, és mindezt a tervezettnél olcsóbban készítették el a Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói. A megfiatalított épület szép berendezést kívánt, négyszázezer forintot költöttünk bútorok, szőnyegek, függönyök, televízió, rádió, magnetofon ás diavetítők vásárlására. Hogyan halad a „birtokbavétel”? — AZ IRODA KÖLTÖZÖTT elsőnek, a filmtár még az ideiglenes helyén van. Mindennap gazdagodunk valamivel és fokozatosan foglaljuk el a termeket, a klub- és szakköri szobákat. Még csak ezután helyezik el a nagy- és kamaraterem széksorait, szabják, varrják a függönyöket Ügy számítom, hogy március elejétől pezsgő élet kezdődhet a megváltozott környezetben. Üj tervek, elképzeléseké — Változatos programot állítottunk össze. Visszaköltözik az ifjúsági klub, egy másik klubban közérdekű témákból ismeretterjesztő előadás-sorozatot indítunk. A KÖJÁL vezetőivel létrehozunk egy egészségügyi mozit. Helyet kap minden művészeti csoport, több kiállításra nyílik lehetőség a folyosókon és a nagyteremben. A földszinti kamarateremben rendszeres hangverseny lesz, műkedvelők és hivatásos zenészek közreműködésével. Gondoltunk a gyerekekre is, mint gyermekszínházat, havonként egy-egy vasárnap a birtokukba vehetik a nagytermet. Alkalmanként bábműsort, hangversenyt, filmvetítést tartanánk és ha a kísérlet sikerül, akkor bérleteket adunk ki. GONDOLTUNK A HOBBYSOKRA is. A különböző gyűjtők mellett felszerelünk egy műhelyt, ahol mindenki kedvére barkácsolhat. Szoros kapcsolatot tartunk a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal, közös rendezvényeket tartunk, segítjük egymás munkáját A A jövő hé Innen már nem vágynak ei. (kedd 17.45). Helyszíni közvetítés a Somogy megyei Marcaliból. Egy iparosodó falu ifjúságának helyzetét, s lehetőségeit igyekéznék a tv munkatársai bemutatni ezzel az adással. Marcaliban ugyanis több budapesti üzem kihelyezett részleget létesített, amelyek helyi munkaalkalmat kínálnak. A községnek ma már modem üzletei, sőt két áruháza, gimnáziuma van. Ám, éppen ez utóbbi egy igen furcsa problémát vetett fel az elmúlt évben. A gimnáziumot szakközépiskolává alakították és a 6zülők egy része emiatt Sopronba küldte tanulni gyerekét. Érveik jórészt tradicionálisak — a gimnáziumot megszokták, a normál érettségit hagyománynak tekintik és nehezen mondanak le róla. Pedig a helyi munkaalkalom ma már adott a szakközépiskolát végzettek számára is. De a szülők közül sokan úgy gondolkodnak: „Ha már érettségiztél, fiam, nem engedlek fizikai munkára”. És ez már nem helyiérdekű probléma. A falu vezetőivel ezekről a kérdésekről és a megoldásukra tett erőfeszítésekről beszélgetnek a tv riporterei. Lavina (kedd, 20.20). Tv- film. Simon Emil pár éve megjelent novellás kötetének címadó darabjából készül a film. Egy elhanyagolt kőbányába új vezető érkezik, aki le akar számolni a régi módszerekkel. Korszerű akar lenni, és ez harcot jelent. Harcot azokkal, akik ragaszkodnak a régihez, egyrészt megszokásból, másrészt mert a régi formák több — nem éppen korrekt — lehetőséget kínálnak a nagyobb jövedelemre. A darab drámai hangvételű; a mérnök (Avar István játssza), küszködik az ú jért és küszködik önmagával is. Ügy véli, egyedül kell végigverekednie a harcot. Az események végül meggyőzik: harca a kőbánya ügyének rendbehozatalában csak akkor város történelmi nevezetességei mellett az új lehetőségek is közrejátszottak abban, hogy a tavasszal bábjátékos tájkanfe- renciának adunk helyet, nyáron itt lesz a báb-, színjátszó és irodalmi színpadok szakreferenseinek országos továbbképzése is. A többit majd kapunyitás után.,. P■ t a tv-ben lehet igazán eredményes, ha a többiek segítségét is igényli. Tiziam-akció (csütörtök 20.20) Magyarul beszélő jugoszláv krimi film. A székesegyház valaha Tizian-képnel büszkélkedhetett. A festményt azon- ben ellopta egy férfi, helyébe hamisítványt akasztott és az eredetit kastélyában őrzi. Később egy gengszter-banda szövetkezik a kincset érő festmény megszerzésére. A történet idején a városban egy sportverseny zajlik, a könnyűbúvárok részvételével. Sok, víz alatt használatos szigonnyal és egyéb hasonló felszereléssel felmálháaott férfi járkál a városban a verseny idején, ez természetesen senkinek sem tűnik fel. Legalábbis a gyilkos — mert természetesen az is van — így hiszi. A városban szaporodnak a furcsa, halálos esetek. A detektív nyomozni kezd, és eleinte nem találja meg az azonos módon elkövetett gyilkosságok között az összefüggéseket. Mígnem aztán. .. A filmben az igazi élményt a nézők számára azonban mégsem elsősorban az eddigiek, hanem inkább a gyönyörű tájképek nvúitiák majd. Barbara (szombat, 16.45). Magyarul beszélő nyugatnémet film. Nem krimi, bár hatása hasonló. A főszereplő ugyanis a — közvélemény által annak tartott — „Végzet asszonya”. A messzi északi szigetre megérkezik — elhalt elődje helyét betöltendő — Nielsen doktor, aki aztán nemcsak az orvos munkáját. de özvegyét is „örökli”. Az özvegy, akibe a szigetiek szerint minden férfi belebolondul, elfoeadia Nielsen t, bár az orvos is tudja, hogy az asszony szerelmei vagy meghalnak, vagy más szerencsétlenség éri őket. Az orvos mindent mcmr-óbál, hogy az aszonvt megváltoztassa, de nem sok sikerrel. Végül kétségbeesetten utazik él: a helyébe érkező új orvost pedig Barbara ismét a kikötőben várja... J. Gy. A. ZUBOV — L. PEROV — A. SZERGEJEV: FORDÍTOTTA: BÁNYÁSZ BÉLA VT. Kicsoda? A legfontosabb kézrekeríteni az ügynököt. „Gyöngyvirág.” Igaz, küldött filmet, s megjegyezte: Minden valószínűség szerint ez az ügynök. Iparkodik megtudni részleteket. Még egy szál a láthatáron. Szibériában él egy tudós, Konsztantyin Petrovics, akiben Kari reménykedik De még mennyire. Messzire ment, de valamire még vár. Sok idő eltelt azóta, hogy az őrnagy ebben a szobában tanúja volt egy könnyelmű ember nehéz gyónásának. Fejét lehajtva, Ptyicin tekintetét kerülve, hosszan, zavartan beszélte el, miként tért le az útról A szakadék szélén A tudós élete a déli országrészen gyermekkorától kezdve nem a legjobb méderben haladt. Édesapja villanyszerelő, édesanyja manikűrösnő volt. Az apa mindig részegen jött haza, sokat kártyázott, sötét emberekkel volt körülvéve. Éjszaka, mikor már kissé kijózanodott, nagy dühvei verte a feleségét. Aztán elhagyta őket. Északra ment pénzt keresni Édesanyja aznap halt meg, mikor a fia megkapta az érettségi bizonyítványt. 1940 nyara MmmM 1967. február 4., szombat volt akkor. Teljesen egyedül maradt. Kosztya gyárba került. Ügyes kezű voltosok mindent kellett tennie már gyermekkorában. Szépen haladt előre. És akkor jött a háború! Másnap már a frontra ment, 3 hónap múlva jelenk meg ismét szülővárosában — akkor :tt már megszállók uralkodtak —, lerongyolódva, piszkos nadrágban, felismerhetetlen zínű zakóban, s ormótlan lábbeliben. A házból, ahol lakott, csak romok maradiak. A városszéli kis utcába ment, ahol az öreg Fomics élt, aki bevezette őt a lakatosmesterség titkaiba. Az öreg felsóhajtott, mik«- meglátta Kosztyát. — Honnan kerültél elő? — Körül voltunk kerítve. Azt hittük, végünk van. Kimásztam. Fomics mosolygott. — Nem jó helyre jöttél. Németektől — németekhez. Itt maradhatsz, szűk a hely, de azért megférünk. Keresünk valami megfelelő munkát. A front mindenütt front... A fiú először nem értette, milyen frontról van szó. Aztán rájött, Fomics próbára tette a fiút, s csak aztán kapcsolta be csoportjába, melyet a városi párttitkár irányított. Üjévkor, mikor a földalatti mozgalom tagjai a német raktárt akarták felrobbantani, Kosztyát elfogták. Egy provokátor ásulta el. A fiút kegyetlenül kínozták. De nem tudtak belőle kicsikarni semmit. Egy éjszaka kinyílott a börtönajtó és a padlóra vérző embert dobtak. Csak hajnalban tért észhez és elmondta Kosztyának, lebukott még egy csoport. Köztük ő is, Mihail Puzanov (Kosztya valahol már hallott róla) és hogy egy provokátor áldozata, erről meggyőződött a tegnapi kihallgatáson. — Minden elveszett, testvér. Minden... A tegnapi hadijelentés... Megint visszavonulnak a mieink... Bárhová rejtőzöl is a németek elől, nem tudsz elbújni. Vagy talán megegyezünk a Cestapóval? Kosztya dühösen ráordított: — Te aljas! Mit javasolsz, te mocsok? 8. Éjszaka azok, akik behozták, el is vitték Puzanovot. Egy nap múlva Kosztyát megint kihallgatták, ütötték, verték, kérdezték társai nevét. Kosztya egyre azt mondta: „Nem ismerek senkit. Nincs kapcsolatom a földalatti mozgalommal.” — Majd mi segítünk neked. , Behozták a vörös hajú Mihail Puzanovot és megkezdődött a játék. Puzanov megesküdött arra, hogy Kosztya javasolta neki, lépjenek kapcsolatba a G estapóval és adják ki társaikat. Ö, Puzanov, először ellenkezett, de aztán rájött, hiába, úgyis elveszett. Kosztya nem szólt. — Miért hallgatsz? Meggondoltad magad? — gúnyolódott Puzanov. — A társaidat már lefogták, hiába minden. Valóban, rövidesen behoztak három bátor fiút Kosztya brigádjával. Már fel voltak „dekorálva” és alig álltak a lábukon. — No, disznók, hallgatni fogtok, vagy beszéltek. Beismeritek az egészet? A fiúk hallgattak. A gestapós Kosztyára mutatott. — Íme, aki bizonyít. Mindent tud, mindent elmondott Kosztya a dührohamtól elgyengülve kiáltotta: „Ne higgyenek neki. Ne adják meg magukat.” összeverve, megcsúfolva állt, de nem. alkudott. A fizikai fájdalom elhalványult a szív érzésétől, a gondolattól: és ha elhiszik azt, és ha nem jönnek rá, hogy mindez csapda?... A letartóztatottakat elvitték. Egyedül maradt. „Nincs számodra más megoldás — hozzánk állsz.” Nem így történt. A vtmat, amely valamelyik német tábor felé vitte, bombatámadásba került. Kosztya és csoportja megszökött. Ukrajnában csatlakoztak a szovjet csapatokhoz. Kosztya is velük ment — Berlinig. A leszerelés után nem tért vissza szülővárosába, egy bajtársa hívta magával Szibériába. Hatalmas gépgyárba került, majd az egyetem levelező szakán tanult. Ezután a tudományos kutatóintézetbe kapott meghívást. Köny- nyedén megvédte a kandidátusi disszertációt, a tudományok doktora címet pedig már e nélkül érdemelte ki. Megnősült, felesége ugyanannak az intézetnek a munkatársa. Sebhely a nyakon Néhány héttel ezelőtt a professzort külföldi tanulmányútra küldték. Jól tudott németül, s viszonylag angolul is. A nem nagy nyugat-európai ország fővárosában Konsztantyin Petrovics kollégái munkájával ismerkedett. Jó hangulatban készült a hazatérésre, amikor a baj történt. A legkisebb részletig emlékszik arra a júliusi napra: a sok évtizedes hársfákkal díszített körútra, az ott álló zöld padra. Oda ült, hogy pihenjen, összeszedje gondolatait. Ekkof' lépett hozzá egy már nem fiatal ember, udva> riasan meghajolt és tökéletes oroszos sággí szólt: (Folytatjuk)
