Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződések újabb szabályozása Az Elnöki Tanács és a kormány rendelkezései (Folytatás az 1. oldalról) összes körülményeit. A ható­sági jóváhagyás alkalmas esz­köz az olyan szerződések ki­küszöbölésére, amelyeket nem megfelelő tartalommal kívánnak megkötni, amelyek a felek körülményei folytán eleve nem teljesíthetők, vagy — például a lakás átját­szására irányuló — vissza­élést takarnak. A szerződés jóváhagyását meg kell tagadni, ha tartalma a polgári törvénykönyv, vagy más törvény rendelkezéseibe ütközik; a jóváhagyást a ta­nács megtagadhatja, ha a szerződő felek személyes kö­rülményeinek megvizsgálása alapján arra a megállapítás­ra jut, hogy a szerződés nem tudná a célját tartósan betöl­teni. A jóváhagyást megtaga­dó államigazgatási határozat ellen az érdekeltek az ille­tékes járásbírósághoz fordul­hatnak. Az új rendelkezések lehe­tőséget adnak arra, hogy a szerződések megvalósulását az állami és a társadalmi szervek fokozott mértekben Ölen őrizhessék. Az állam­igazgatási szervek hatáskörét növeli az a rendelkezés, amely szerint a szerződő fe­lek a hatósági ellenőrzést tűr­ni kötelesek. A rendelkezések kimondják: az ellenőrzés le­gyen rendszeres és azt a ta­nácsi állandó bizottságok — társadalmi aktívák közremű­ködésével — általában a helyszínen végezzék. Ameny- nyiben a szerződő felek bár­melyike az ellenőrzést rend­szeresen akadályozná, az igazgatási osztály megidézhe­ti, s ha nem jelenik meg, megbírságolhatja, sőt elő is vezettetheti. Bírság szabható ki az ellenőrzés megakadá­lyozása miatt is. Az eltartottak érdekeinek védelmét szolgálja az a ren­delkezés, hovv- az igazgatási osztály az ellenőrzés tapasz­talatairól szükség esetén kö­teles értesíteni az illetékes ügyészt. Ha az ügyészség szükségesnek látja, büntető eljárást indíttat az olyan el­tartó ellen, aki az eltartottal szemben kíméletlen magatar­tásával bűntettet követ el; eljár továbbá az ügyészség a színlelt, illetve nem kellően teljesített, vagy teljesíthetet­len tartási szerződés érvény­telenítése, módosítása vagy megváltoztatása ügyében. Az új intézkedések vonat- kornak a korábban kötött tartási szerződésekre is. A tanácsok igazgatási osztályain nyilvántartott szerződések jóváhagyásáról az igazgatási osztály — külön kérelem nél­kül — hat hónapon belül ha­tároz. A tanácsnál nyilván­tartásba még nem vett szer­ződést az eltartó legkésőbb 1967. augusztus 31-ig köteles jóváhagyás végett írásban benyújtani a tanács igazga­tási osztályához. Ha az igaz­gatási osztály a szerződés be­mutatásától számított 60 na­pon belül nem nyilatkozik, a szerződést jóváhagyottnak kell tekinteni. Ha a szerző­dést szóban kötötték, Írásba kell foglalni, ehhez az igaz­gatási osztályok az érdekel­teknek segítséget nyújtanak. A tartási szerződéseket — főként városokban — általá­ban azért kötik, hogy az el­tartók ilyen módon jussanak lakáshoz. Ebben a vonatko­zásban is történtek vissza­élések, amelyek nemcsak az eltartottak, hanem a lakás- gazdálkodás rendszerén ke­resztül a közösség érdekeit Is sértették. Ezért a kormány részben módosította a lakás­bérlett jogszabályokat is. Az új rendelkezések szabályoz­zák, hogy a bérlő halála' ese­tén a lakásbérlet folytatására a közeli hozzátartozók, ille­tőleg az eltartók milyen sor­rendben jogosultak. Meghatározzák azokat a feltételeket is, amelyeknek együttes teljesítése ad jogot az eltartónak a lakásbérleti jogviszony folytatására. Ezek a feltételek a következők: a tartási szerződés jóváhagyá­sától a bérló haláláig leg­alább 6 hónap telt el; az el­tartó a bérlő halálakor leg­alább hat hónapja állandó jelleggel az eltartott lakásá­ban lakott; továbbá: az el tar tó eleget tett a jóváhagyott szerződésben vállalt tartási kötelezettségének. Ha az igaz­gatási osztály és a lakásügyi hatóság azt állapítja meg, hogy az eltartó ezeket a fel­tételeket nem teljesítette, az eltartó nem tarthat igényt a lakásbérleti jogviszony foly­tatására. Lényeges új intézkedés, bogy a tartási szerződés meg­kötését követően további sze­mélyeknek a lakásba bármi­lyen minőségben történő be­fogadásához a másik szerző­dő fél hozzájárulása szüksé­ges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szerződő fél há­zastársára, annak kiskorú gyermekére és a szerződő fél­nek a szerződés megkötését követően született gyerme­kére. A rendelet kimondja, hogy ha a tartási szerződés meg­kötésének időpontjában a bérlő közeli hozzátartozója (egyeneságbeli rokon, test­vér stb.) is a lakásban lakott, az eltartó a közeli hozzátar­tozót megelőző sorrendben abban az esetben jogosult a bérlett viszony folytatására, ha a közeli hozzátartozó az utódlás jogáról írásban le­mondott. Amennyiben a bér­lő közeli hozzátartozója a szerződés megkötését köve­tően költözött a lakásba, a bérleti jogviszonyt csak ak­kor folytathatja, ha az el­tartó mondott le írásban er­ről a jogáról, vagy egyébként sem jogosult a bérlet folyta­tására. A rendeletek március 1-én lépnek életbe; teljes szöve­güket a Magyar Közlöny feb­ruár 26-i száma közli. (MTI) Megjelentek a kormányrendelet végrehajtási rendel kelései a gyermekgondozási segélyről A Magyar Közlöny vasár­napi számában megjelentek a gyermekgondozási segélyről szóló kormányrendelet vég­rehajtási rendelkezései. Gyermekgondozási segély­re az a nő jogosult, aki gyer­meke születését közvetlenül megelőzően a munkakörére megállapított teljes munka­időben 12 hónapon át folya­matos munkaviszonyban volt, illetve 18 hónapon belül 12 havi munkaviszonyt tud iga­zolni, s gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli sza­badságot vesz igénybe. Ugyanilyen feltételek alapján jogosult a segélyre az a nő, aki kisipari szövetkezet tag­ja Az a nő, aki mezőgazdasági vagy halászati termelőszövet­kezet tagja, abban az esetben kap gyermekgondozási se­gélyt, ha a szülést megelőző naptári évben, vagy a szü­lést megelőző 12 hónapban 120 napon át napi teljes munkaidővel részt vett a ter­melőszövetkezet közös mun­kájában. A földművelésügyi minisz­ter rendelkezése szerint kö­zös munkában töltött időnek kell tekinteni többek között azokat a napokat is, amikor a termelőszövetkezet tagja kártalanítási vagy betegségi segélyre volt jogosult, vagy kórházi ápolásban részesült, szülési szabadságát töltötte, a közgyűlés hozzájárulásával közép- vagy felsőfokú okta­tási intézmény vagy egész­napos tanfolyam hallgatója volt, tanulmányi, vagy egyéb díjazott szabadságot kapott, illetve a vezetőség hozzájáru­lásával munkaviszonyban állt. A jogosultság megálla­pításánál munkanapként kell figyelembe venni továbbá a munkaviszonyban és a kis­ipari szövetkezeti tagsági vi­szonyban eltöltött munkana­pokat is — a bedolgozóként eltöltött idő levételével. Nem jogosultak gyermek- gondozási segélyre a bedolgo­zók, valamint a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott nők. A munkaügyi miniszter rendelet« szerint az a dolgo­Pedagógusok a fehérterror idején Irta i Dr. Molnár József' főiskolai docens VI. Az egri állami ügyészség 1920. február 12-én értesíti a Heves vármegyei Közigazgatási Bizottságot, hogy „bűnvádi el­járást indított a következő ta­nárok és tanítók ellen: Molnár László egri tanító, póttartalé­kos tiszt ellen, akit még 1919 augusztus hónapjában letar­tóztattak. Medveczky János aldebrői tanítót izgatás miatt tartóztatták le és 6 havi bör­tönbüntetést kapott. 1920. március 2-án szabadult. Gáli Ferenc kertész tanár, tartalé­kos főhadnagy ellen az eljárás még folyik. Azt azonban nem jelentette, hogy: „Medveczky Jánost a csendőrök pisztoly­aggyal ütötték és összerugdos­ták”. Az Egri Népújság 1920. má­jus 16-i számában azt írja, hogy: „A tanfelügyelő a leg­fontosabb dolognak azt tartja, hegy a most megindított új eljárások alapján állítsák fe­gyelmi bizottság elé mindazo­kat a Heves megyei pedagógu­sokat, akik a legcsekélyebb mértékben is exponálták ma­gukat a proletárdiktatúra alat­ti magatartásukkal.” Barna Izabella zagyvaszent- jakabi tanítónő ellen a Heves megyei Közigazgatási Bizott­ság Fegyelmi Választmánya eljárást indított, mivel tanú állítása szerint is azt mondot­ta, hogy: „.. .a kommunizmus az egyedüli, mely a világ ösz- szes népeit boldogíthatná. A vallás ostoba idea, amivel a papok a világot és a népet év­ezredeken át bolondítják. Ezé­Nmwm 1967. február 26., vasárnap két az elveket nemcsak hiszi, hanem vallja és terjeszti is. Ö már 15 éve szocialistának vallja magát.” Egy másik tanú vallomása szerint: „A prole­tárdiktatúra idején a női szak­szervezet elnöke volt és férfi­gyűléseken is felszólalt.” A fegyelmi választmány állásá­tól megfosztja és nyugdíj­igényjogosultságát megszünte­ti. Az egri királyi ügyészség vezetője, — Kóczián ügyész — erről így nyilatkozott: „Indo­kolt fegyelmi büntetés, mivel egy azon tanítótól — akinél az erkölcsi érzék hiányos, s aki­nél az Isten, vallás és haza tu­data kihűlőben van — elvárni nem lehet, hogy a magyar ha­zának olyan polgárokat ne­veljen fel. akik az évezredes múlt dicsfényének feléleszté­sére és az ország integritá­sának helyreállítására közre­működni alkalmasak lesznek.” Huszárné Éliássy Anna ta­nítónő ellen fegyelmit indítot­tak, mert egy uradalmi főin­téző névtelenül feljelentette. Levelében a vád a következő volt: ......szívesen vette a pro­le tárdiktatúra kikiáltását, szimpatizált a kommunisták­kal. gyanús elemekkel tár­gyalt, panaszkodott nehéz anyagi helyzete miatt és er­kölcsi magaviseletéről kósza hírfek keringenek.” Hosszú meghurcoltatások után a főin­téző visszavonta feljelentését. Doró Gábor hatvani po'"ári iskolai tanárt állásától felfüg­gesztették és előzetes letartóz­tatásba helvezték, mert 1919 május elsején a hatvani újság­ban a következőket írta töb­bek között: „Mára feledjük a tegnanot és a hclnanot. "Nem lesz baj belőle. Hisszük: az egész világ ünnepel. Ha nem rgv van akkor is merünk. Vö­rös csillagunk sugara világít. éj csak annak van, aki fél. Ragyogjon mindnyájunk előtt. égő színében a cél __” Doró Gá bor a hatvani járás műve­lődésügyi osztályának jegyző­je volt a tanácsköztársaság alatt. Az előzetes letartózta­tással kitöltöttnek vették a büntetését. 1919. augusztusától az 1922-es év végéig gyakran elég volt egy névtelen levél, egy szóbeli bemondás és máris sú­lyos meghurcoltatásban és szenvedésben volt része azok­nak, akiket a tanácsköztársa­ság ideje alatti magatartásért feljelentettek — mindegy, hogy igaz volt-e a vád, vagy sem. Czapek József sarud! állami elemi iskolai tanító ellen azért indítottak fegyelmit: „mert a képviselőtestületi ülésen a kommunista elvek jóságát di­csérte”. Barna Irén erdőtelki tanítónőt „a proletárdiktatúra alatti magatartásáért álnéven jelentette fel valaki a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszté­riumnál”. Több heti meghurco- lás uián terhelő bizonyíték hí­ján felmentették mindkettőjü­ket. Rázus József gyöngyösi tanítót azért állították fegyel­mi elé. mert: „A tanácsköz­társaság idején továbbképző tanfolyamon vett részt, és ott a .Fehér Mária’ egvházi ének el­len kifogást emelt, és a felső­városi plébániát ellenforradal­mi kortestanyának mondotta, ahol a papok a szószékről po­litizálnak. Mindebből — a fe­gyelmi bizottság elnöke sze­rint — a kommunista eszmék­ké! telített volta tűnik ki”. Sa­lát költségén a megve l°gtá- vo' p t>iaj kis falujába helyez­tették át Parav János hasznos alsóbu ípí tofj'fó p11 r«*» fnervpirn-T4 indí­totta^ mórt p Vörös katonája volt. Paray János már az első világháború idején ha­ladó gondolkodású pedagógus volt. Meghurcoltatását saját elbeszéléseiből ismerem, mivel az Egri Tanítóképző Intézet­nél, majd pedig a tanárképző főiskolán is bosszú évekig együtt dolgoztam vele. Elmon­dotta, hogy még a 20-as évek végén is zaklatták emiatt, és egészen a felszabadulásig „megbélyegzett pedagógus­ként” bántak vele. Rusztek Károly tanfelügyelő az 1921. április 12-i keltezésű jelentésében azzal dicsekszik a Heves megyei Közigazgatási Bizottságnak, hogy csak ő ma­ga; „a proletárdiktatúra alatti állam-ellenes macatartása miatt 28 állami elemi népiskolai, 16 rófn. kát. és 2 izraelita nép­iskolai t^ne^ő eH.en indíttatott ügyészségi, illetve fegyelmi el­járást”. Csaknem fél évsizázad telt él, hogy a magyar történelemnek e dicső korszaka — amikor elő­ször került a hatalom a dol­gozók kezébe — lezárult. Az el­lenforradalom felbérelt és meg­fizetett írói és politikusai gya- lázták, rágalmazták a magyar munkásosztály államát, a Ma­gyar Tanácsköztársaságot. Nem elégedtek meg a terrorral, az elnyomással, a proletárdiktatú­ra híveinek üldözésével és meg- semmiis'1 ésével, hanem még a komimün ragyogó emlékét is ki akarták törölni az emberek emlékezetéből. Ezt azonban sem erőszakkal, sem megvesz­tegetéssel, sem megtévesztéssel, sem becsapással és hízei kedés­sel soha nem tudták elérni. Hazánk történetének e feje­zetéhez. ha csak morzsákkal is, de hozz,•Hárultak Heves me­gye pedagógusainak legjobb­jai, mint ahogy e kis tanul­mány ig-z'.'ia Megyénk mai tanárai és tanítói nem« ha­gyományként és követend" pél­daként öröVécűl kapták - Ta- náesköctársasén leik«, nedagó- ■tusafnak osrrnc 'gé* bávn- í - á”ását és hősi bamá» a szo­cialista iskola megval >•' (Vége) zó nő, aki több vállalatnál áll nem teljes munkaidőben munkaviszonyban, gyermek­gondozási segélyre akkor jo­gosult, ha — az egyéb felté­telek fennállása esetén — együttes munkaideje eléri a munkakörére megállapított teljes munkaidőt. Ilyen eset­ben a segély-jogosultságot az a vállalat bírálja el, amely a dolgozó nő munkakönyvét őrzi. A gyermekgondozási segély a szülési szabadság lejártától a gyeimnek két és fél éves koráig folyósítható, de a se­gélyezés időtartama a szülé­si szabadsággal együtt 39 hó­napnál több nem lehet. A gyermekgondozási se­gélyt a vállalatnak, vagy a kisipari szövetkezetnek az igazolása, illetve a termelő- szövetkezetnek a jogosultsá­got megállapító határozata alapján kell igényelni a se­gélyt folyósító szervtől. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának szabályzata kimondja, hogy a gyermek- gondozási segély — az is­mertetett feltételek fennállá­sa esetén — arra az időre fo­lyósítható, amely alatt a dol­gozó nő (a kisipari szövetke­zet tagja) munkabérben, munkadíjban nem részesül és más foglalkozásból származó jövedelme nincs. Nem folyósítható a segély arra az időre, amely alatt a dolgozó nő (a kisipari szövet­kezet tagja) táppénzt, terhes­ségi-gyermekágyi segélyt, a mezőgazdasági vagy halásza­ti termelőiszövetkezet tagja pedig betegségi,- szülési se­gélyt, illetve üzemi baleset, foglalkozási baleset alapján kártalanítási segélyt kap. A gyermekgondozási se­gély folyósításának időtarta­mát a nyugdíj megállapítá­sánál szolgálati időnek kell tekinteni. A termelőszövetke­zett nyugdíjevek kiszámítá­sánál azokat a napokat, ame­lyekre a termelőszövetkezet tagja gyermekgondozási se­gélyt kapott, munkanapként keli figyelembe venni. A gyermekgondozási segély idejére a vállalatnak, kisipa­ri szövetkezetnek társada­lombiztosítási járulékot, a dolgozó nőnek, illetve a kis­ipari szövetkezet tagjának nyugdíj.iárulékat fizetnie nem kell. A termelőszövetkezeti tag után a gyermekgondozási segély folyósításának időtar­tamára betegellátási díjat, baleseti biztosítási díjat és nyugdíj ;árulékot fizetnie nem kell. Ugyancsak nem ke'1 nyugdíj járulékot fizetni 19-68. január 1-től annak a terme­lőszövetkezeti tag nőnek, aki gyermekgondozási segélyben részesül. Az anyát az előírt feltéte­lek fennállása esetén a se­gélyezés ideie alatt megilleti a családi pótlék. A munkaügyi miniszter végrehajtási rendeleté szerint a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadságot akkor lehet meg­szakítani, ha azt a dolgozó nő személyi vagy családi körül­ményei indokolják. Ilyen in­dok lehet a férj (az eltartó) halála, tartós megbetegedése* katonai szolgálatra való be­vonulása, a nő újabb szülése, tartós betegsége, az életkö­zösség megszakítása, a férj (az eltartó) szabadságvesztés­büntetése. Ha a dolgozó nő a szabadságot más címen sza­kította meg. s később foly­tatni akarja, fizetésnélküli szabadságának további idejé­re a gyei-mekgondozási se- . gély már nem jár. A vállalat egy megszakítás esetén újból engedélyezheti a segély to­vábbi folyósítását. A dolgozó nő a szabadság megszakítá­sára vone tkozó szándékát 30 nappal előbb köteles vállala­tának bejelenteni. A szabadság megszakítása, illetve lejárta esetén a vál­lalatnak a dolgozó nőt koráb­bi munkakörében, vagy en­nek hiányában hasonló mun­kakörben, korábbi kereseti lehetőségének megfelelően kell foglalkoztatnia. A gyermekgondozási se­gélyben részesülő dolgozó nő gyermeke a segélyezés Idő­tartama alatt bölcsődébe nem vehető fel. (MTI) Budapesti Épületelemgyár (XI., Budafoki út 78.) keres karbantartó lakatosokat, villanyszerelőket és férfi segédmunkásokat azonnali belépésre, valamint női segédmunkásokat, március 1-e utáni belépésre. Rövid betanulási idő, állandó munka, jó kereseti lehetőség. Vidékieknek ta­nácsi igazolás szükséges. Személyes jelentkezés a gyár munkaügyi csoport­jánál. l evelekre nem vála­szolunk. Az ÉM. Észak-magyar­országi Tégla- és Cserép- ipari Vállalat, Mályi ELADÁSRA FELAJÁNL: 1 db DT—413-as magyar gyártmányú, lánctalpas erőgépet, mely tolólappal is felszerelést nyert. Érdeklődés telefonon is. Miskolc: 16-603, 092, vagy 16 mellékállomáson. Lakásbérlők! Kössék meg áz új, korszerű, kibővített háztar­tási biztosítást. Régi biztosítá­saikat dolgoztassák át a töb­bek között a lakóépület víz-, vagy gőzvezetékéből, a köz­ponti fűtés berendezéséből víz­vagy gőzkiáramlás által oko­zott károkra is szóló, új biz­tosításra. Felvilágosítást az Állami Biztosító fiókjai, kör­zetiéi ügyelői, megbízottai, a takarékszövetkezetek és az OTP fiókjai nyújtanak. (x) Terin olírsxií ve í kezetek figyelem! Hfa^as átvéteti árat9 biztos iövedeimet eredményez a síi rá rpa érlékeslfés 10G kg sörárpa átvételi ára 370,— Ft ezen túl — a minőség alapján — felár is elérhető. TOVÁBBI KEDVEZMÉNY Cserére történő átadáskor cseretermény + 70,— Ft mázsánként. Bővebb felvilágosítást adnak és szerződést kötnek a HEVES MEGYEI GABON ‘ FELVÁSÁRLÓ ÉS FELDOLGOZÓ VÁLLALAT járási kirendeltségei. j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents