Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

A munka újabb szakasza következik Megyénk üzemeinek többsé­gében már megválasztották a szakszervezeti bizottságot, vagy pár napon belül megtör­ténik a tisztújítás. A beszámo­lót sok helyen éles vita követ­te. Az emberek többsége azért kért szót, hogy megemlítse nz eredményéket, felhívja a fi­gyelmet a növekvő feladatok­ra. de sokan szóvá tették a szakszervezeti munka fogyaté­kosságait. Akadt felszólaló, aki nyugodt tárgyilagossággal be­szélt, mások türelmetlenül sürgették a régebben húzódó problémák megoldását, a szak- szervezeti tisztségviselők hatá­rozottabb helytállását. A választások politikai tar­talmát a IX. kongresszus hatá­rozatai szabták meg, emellett tettek hitet a beszámolók. De a felszólalók többsége hangoz­tatta. hogy a tisztségviselő ne csak ismerje, hanem értse és a helyi viszonyokra alkal­mazni is tudja a IX. kongresz- szus határozatait. Rózsaszent- mártonban, Egercsehiben és Szarvaskőben érthető az igény: • Szakszervezeti munkához er­űi tisztségviselőket a vezetés­be, olyan embereket, akik tud­ják, hogy mit és miért kell tenni. Ahol drágán, ráfizetés­sel termeltek és ezért csökken­tik. vagy megszüntetik a ter­melést, ott egyik-másik család nehéz helyzetbe kerül. Közis­mert, hogy pártunk és álla­munk 200 millió forintot szánt a bányászok gondjainak köriy- nyítésére. De a szükséges in­tézkedéseket nagy körültekin­téssel és felelősséggel, az igaz­ság és a méltányosság szigo­rú, de mindig emberséges kö­vetelményeivel kell megoldani. Azok, akik a szénbányából önhibájukon kívül kerültek más munkahelyre, kevesebbet keresnek, családjuktól távol élnek és ráadásul meglett fér- fikorban új szakma elsajátítá­sára kényszerülnek, ezért bi­zonyára sokszor türelmetlenek és ingerültek. A kőbánya, vagy az olajtelep szakszerve­zeti bizottsága nagy figyelem­mel és tapintattal érdeklőd­jék munkájuk, keresetük és sorsuk után. Nem könnyű, de szép kötelesség, tisztes fela­dat ez. Bélapátfalván tavaly 13 ton­na cementtel és 1100 tonna mésszel adtak többet a terv­nél. Nagyszerű munkafelaján- lás született most, az év ele­jén. A törzsgárda, a szocialista brigádok joggal várják, hogy a szakszervezet tegyen meg mindent a munkafeltéte­lek biztosítására, a termelés folyamatosságára, és hogy a műszakiak eredményesen se­gítsék a munkások kezdemé­nyezését. A beruházások előkészítésé­nél és tervezésénél fokozott mértékben szükség van a ta­karékosságra, csökkenteni kell a létesítmények átfutási idejét. Alapvető követelmény, hogy túllépés ne legyen sem időben, sem forintban. Fontos feladat az előkészítő, a tervező, a be­ruházó és kivitelező szervek összhangjának megteremtése. Mindannyiunk érdeke, hogy szorosabbá és gyümölcsözőbbé tegyük a kereskedelmi szervek és a vállalatok kapcsolatát. Ebből következik, hogy a ter­vezőknél, a tanácsnál és a vál­lalatoknál a dolgozók vélemé­nyét és javaslatait a szakszer­vezeti bizottság alaposan vizs­gálja meg és a helyes kezde­ményezések megvalósítását se­gítse. Ha jogos panasz hang­zik el, nyomban kutassák az orvoslás útját. Ha panaszos­nak nincs igaza, azt kertelés nélkül mondják meg. Az oktatás, az egészségügy, a közlekedés és a kereskede­lem dolgozói hányszor kifogá­solták, hogy ügyes-bajos dol­gaikkal egyik helyről a má­sikra küldözik őket. A szak- szervezet következetesen kép­viselje azt az elvet és gva- korlatot, hogy amit lehet, helyben késedelem nélkül in­tézzék el. A visontai bánya és erőmű- beruházás harmadik ötéves tervünk egyik legnagyobb al­kotása. Az ország különböző részéből érkeznek ide munká­sok. Fiatalok és idősebbek, a szakmában járatosak és kez­dők. Mennyi ember életét és testi épségét fenyegeti itt ve­szély. A biztonságos munkafel­tételek megteremtése, a helvi követelményeknek és a lehető­ségeknek leginkább megfelelő oktatási forma kiválasztása, az ellátás, a kommunális és a szociális ellátás javítása, a kulturális és a szórakozási igé­nyek kielégítése vajon nem szakszervezeti feladat? Qe igen. Ezt igénylik az. emberek, ezt a munkát várják a felsőbb szervek. Nemcsak Visontán, hanem mindenütt, ahol kisebb- nagyobb csoportban munkások dolgoznak. Az idén, a napi munka mel­lett, fel kell készülnünk az űj gazdasági mechanizmus beve­zetésére is. Ennek a követel­ménynek akkor teszünk legin­kább eleget, ha eddigi ered­ményeinket fokozzuk és ko­rábbi fogyatékosságainkat megszüntetjük. Ez egyaránt vonatkozik a gazdasági és a mozgalmi munkákra. A köte­lező tervmutatók számának csökkentése növelte a vállala­tok önállóságát és felelősségét is. Az új mechanizmus felté­telezi az üzem vezetőinek és dolgozóinak fokozottabb kez­deményezését. Ezért fokozot­tabban szükség van az erköl­csi és az anyagi ösztönzésre. A nagyobb és az eddigieknél bonyolultabb feladatok meg­követelik, hogy politikai mun­kával tudatosítsuk a gazdasági célkitűzéseket. Az üzemi szak- szervezetek fontos feladata, hogy a dolgozókat a munka­verseny különböző formáira, az éves feladatok megvalósí­tásra mozgósítsák. A választá­sok után a szakszervezeti munka újabb szakasza kez­dődik. Mindnyájunk közös ér­deke, hogy a kongresszusi munkavenseny lendületét meg­tartsuk és méltóan készüljünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára. Dr. Fazekas László Egy üt tér zűrt k a vietnami nőkkel Mi, a Mátraalji Szénbányászati Tröszt szállító-, szolgál­tató- és anyagellátó üzemének asszonyai, lányai a közelgő nemzetközi nőnap alkalmából szolidaritásunkat fejezzük ki vietnami társainkkal. Miként az egész világon, Petőfibányán mi is nap nap után mély felháborodással értesülünk az Amerikai Egyesült Államok felháborító cselekedeteiről, barbár, agresszív há­borújáról, amelyek mérhetetlen szenvedést és fájdalmat okoz­nak a vietnami embereknek, a vietnami dolgozó nőknek. Boldogok vagyunk, hogy mi szabadon élünk, s megün­nepelhetjük március 8-át, ám mindez nem feledteti velünk távol-keleti társaink rettegéssel teli napjait. Gondolatban, érzelmeikben velük vagyunk, s támogatásul felajánljuk szá­mukra az idei nőnap üzemi megrendezésére tervezett pénz­összeget. Jóllehet, egy-egy hozzánk hasonló üzem. támogatása meg­lehetősen csekély, ám ha a szabadon és békében élő nők sok milliós tábora összefog — már jelentős segítséget nyújt­hat a háborúval sújtott vietnami népnek. Háromszáz dolgozó nő megbízásából: a Mátraalji Szénbányászati Tröszt szállító-, szolgáltató- és anyagellátó üzemének nőbizottsága képviselőjelöltünk: EGRI Amióta hazánkban a nép ke­zében van a hatalom, azóta a munkapadok, az íróasztalok, az eke vagy a talicska mellől száz és száz munkás, paraszt vagy értelmiségi dolgozó került a nép bizalmából a Parlament­be, hogy ott mint országgyű­lési képviselő, lankadatlanul őrködjék a munkásosztály ér­dekei felett. Amit tesznek, egyszerű tet­tek, nem keltenek nagy szen­zációkat, önzetlenül, csendben dolgoznak embertársaikért, akiknek gondjait a vállukon viselik. Ilyen egyszerű, munkásem­berből lett országgyűlési kép­viselő Heves megyében több ciklus óta Egri Gyula, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Magyar Testne­velési és Sportszövetség elnö­ke. Amikor az egri Fegyveres Erők Klubjában megtartott je­lölő gyűlés után kifelé igye­keztünk a teremből, hallottuk az alábbi rövid párbeszédet: _ Egri Gyulára nyugodt sz ívvel adom majd a szava­zatomat. — Aztán miért? — Hát... Mert ő nemcsak a nevében egri. Ismeri, szereti ezt a várost... Ez utóbbi szavakat aztán Pesten hallottuk viszont Egri fltvt;'src szájából, amikor dol­gozó«-' -íban életéről, a kö- tielgő választásokról, terveiről ^Nsaélgettünk. — Apám baloldali munkás­ember volt, s már kisgyermek koromban az osztályharcra ne­velt. így fiatalon kezdtem ér­deklődni a politika iránt és kerültem kapcsolatba a tata­bányai illegális mozgalommal — kezdte el visszapillantását, s csakhamar kibontakozott előttem egy páratlanul gazdag munkásmozgalmi élet. 1344-ben részt vett a fasisz­ták ellen szervezett ellenállás­ban. Aztán jött a felszabadít­BYULfl lás... az első pártiskola Debre­cenben... az első pártfunkció Tatabánya-Ótelepen, amelyet Hevesben és Baranyában a kü­lönböző pártmegbizatások egész sora követett. 1954-ben a belügyminiszter első helyet­tesévé választották, majd 1955- ben a Központi Vezetőség tit­kára lett. Az ellenforradalom vihara után szíve visszahúzta Egerbe, ahol városi párttitkárként mű­ködött. 1958 azonban már is­mét Baranyában találta, mint a megyei pártbizottság első titkárát, amíg a párt 1962. már­cius 1-én az MTS elnöki szé­kébe nem szólította. Azóta is a magyar sport élén végzi fe­lelősségteljes munkáját. Heves megyét több cikluson át képviselte a Parlamentben, legutóbb a füzesabonyi járás országgyűlési képviselője volt. Túlzás lenne azt állítani, hogy ezt a járást úgy megismerte, mint a tenyerét, az azonban tény, hogy a ciklus alatt a já­rás minden községében meg- ordult, s a járás vezetőivel gyütt legjobb tudása szerint gyekezett a felmerült problé­mákon segíteni. — Az országgyűlési képvi­selő munkája hármas feladatot ölel fel — magyarázta. — Elő­ször a saját munkahelyén kell becsülettel helytállnia. Meg­győződésem: jó képviselő csak jó lakatos, vagy jó tanár, vagy jó Orvos, általában jól dolgozó A magyar egészségügy helyzetéről és feladatairól nyilatkozik dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter Megkértük dr. Szabó Zol­tán elvtársat, egészségügyi mi­nisztert: nyilatkozzék a ma­gyar egészségügy fejlődéséről, s az idei, valamint á következő évek feladatairól. — Hogyan emelkedett az egészségügyi ellátás szín­vonala 19S6-ban? Hallhat­nánk-e a múlt évi fejlő­désről néhány jellemző adatot miniszter elvtárs­tól? —: Magam is úgy gondolom, hogy a tavalyi fejlődést leg­tömörebben néhány számmal illusztrálhatnánk. Mielőtt egészségügyi fejlesztési ter­vünk néhány fontos mutatójá­nak alakulását szeretnék utal­ni arra a rend kívüli jelentő­ségű változás­ra, amely a ter­melőszövetke­zeti tagok tár­sadalombizto­sítási jogköré­nek kiterjesz­tésével történt meg. A gyógyinté­zeti ágyak szá­ma tavaly mint­egy másfél ezerrel emelke­dett. A jelentő­sebb fejleszté­sek közül meg­említem azede- lényi tüdőbe­teg-gyógyinté­zetet (300 ágyi az Állami Ko­rányi Tüdőbe teg Gyógyintí zet új sebésze osztályát (17 ágy), a vásá rosnaményi kórház bővítését (127 ágy), a makói új, 90 ágyas pavilont, a móri gyermekosztály 60, a veszprémi szülészet 45 ággyal történt bővítését, továbbá a volt pécsi klinikai épületék felhasználásával létesített me­gyei kórház — első ütemben kialakított — 130 ágyas rész­legét. Az egészségügyi ellátás fon­tos mutatója a napi szakor­vosi óraszám alakulása: ez egy esztendő alatt 1260 órával emelkedett. (Ebből mintegy 900 óra az újonnan végzett fogor­vosok elhelyezését, illetve a fogászati ellátás bővítését szol­gálta.) Az általános orvosi ember lehet! Aztán minden erejével oda kell hatnia, hogy az országgyűlésben jó törvé­nyek szülessenek, hogy az ese­tenként oda kerülő ügyek köz- megelégedésre oldódjanak meg. Végül közvetlen, szoros kapcsolatot kell kialakítania a választókkal, hogy mindig és idejében tudja: milyen intéz­kedések szükségesek. — Mondjon valamit Egri elvtárs képviselői programjá­ról. — Az én programom a párt és a népfront programja — mondta, és mosolyogva hozzá­tette: — Ebben természetesen ben­ne van Eger városfejlesztési terve is... Nem tagadom, meg­szerettem ezt a szép várost, sokszor úgy érzem, mintha a szülővárosom lenne. Éppen ezért szeretnék sokat, nagyon sokat találkozni a benne élő emberekkel... Egri Gyula, Eger város or­szággyűlési képviselőjelöltje, a Munka Vörös Zászló Érdem­rend és a Munka Érdemrend arany fokozatának tulajdonosa. Kitüntetéseit .a dolgozó nép érdekében kifejtett munkássá­gáért kapta. Olyan ajánlólevél ez, aminek tudatában minden választópol­gár nyugo 1t • 1 űkiismerett-’ adhatja rá s tát! Somocty József körzetek száma 61-gyei, a gyer­mekorvosi körteteké 36-tal emelkedett és az utóbbiak szá­ma ezzel elérte a 430-at. Csaknem 1400-zal nőtt a böl­csődék befogadóképessége; ez azt jelenti, hogy jelenleg mint­egy 40 000 apróságot gondoz­nak bölcsődékben. Néhány — egyéb jellegű — új létesítményünket is meg­említem. Elkészült a nyíregy­házi csecsemőotthon; így a cse­csemőotthoni férőhelyek száma országosain kereken 4250-re emelkedett. Az egészségügyi gyermekotthonokban — rész­ben a szombathelyi és az egri otthonok elkészültével, rész­ben pedig a meglevők bővíté­sével — mintegy 530-cal több gyermeket tudunk elhelyezni. Közel 750-nel emelkedett aszo­ciális otthonok befogadóké­pessége is. Az elmúlt évben készült el a nagyszénás! 200 ágyas otthon. Még mindig a számok nyel­vén hadd mondjam el, hogy az élve születések 1000 lakos­ra számított aránya az 1965. évi 13,1-ről 13,6-re emelkedett, vagyis kisméretű javulás ta­pasztalható. Ugyanezt elmond­hatjuk az általános halálozási viszonyok alakulásáról; 1965- ben 1000 lakosra 10,7, míg 1966-ban 10 halálozás jutott. A fő halálokok közül mintegy 10 százalékkal csökkent a szív, 8 százalékkal az agy-megbetege­dés miatt elhaltak száma. Ugyancsak körülbelül 10 szá­zalékkal javult (csökkent) a tbc-haiandóság; viszont vala­mivel többen haltak meg da­ganatos megbetegedések kö­vetkeztében. A halálozási arány ilyenfaj­ta kedvező alakulásában fon­tos szerepe volt annak, hogy az elmúlt év különösebb, szé­lesebb rétegeket érintő járvá­nyos betegségek nélkül zajlott le. Némileg javult 1966-ban a csecsemőhalandóság; az 1000 élveszülöttre jutó, 1 éven alu­li meghaltak száma 1965-ben 39, 1966-ban 38 volt. A szüle­tésgyakorisági arányszám né­mi javulása és az általános halálozási arányok pozitív ala­kulása következtében tavaly a természetes szaporulat mint­egy 50 százalékkal volt maga­sabb, mint -egy évvel koráb­ban. — Az egészségügyi ellátás idei fejlesztésére — aho­gyan ezt az országgyűlés legutóbbi ülésszakán meg­tudhattuk — 230 millió forint jutott. Miként hasz­nálja fel az egészségügyi tárca ezt az összeget? — A legtöbbet természete­sen az intézmény-hálózat fej­lesztésére irányoztunk elő: 208 millió forintot. A kórházi há­lózat 1600 ággyal bővült; meg­kezdi működését — többek között — a salgótarjáni kór­ház új részlege, a 412 ágyas hatvani kórház, az orosházi kórház A fekvőbeteg-intéze­tek befogadóképessége így az idén eléri majd — m netnél­hetőieg meg is haladja — ®3< ezer kórházi ágyak A járóbeteg-ellátásban 4- alapellátás fejlesztése tovább­ra is a fő célkitűzésünk. & általános orvosi körzetek szá­ma 80-nal emelkedik az idén Tovább folytatjuk a város gyermekgyógyászati körzetei hálózatának kiépítését, 60 ű körzet létesítésével. NagyobV összeget irányoztunk elő a fog orvosi rendelők felszerelésére Az országgyűlés tanácskozó, sa kapcsán a lakosság már ér tesült arról, hogy a bölcsőde hálózat eredetileg tervezet 1200-as fejlesztését 1600-f, emelték. E téren további terv­szerű fejlesztésre lesz mají szükség, hiszen országosar most is 13 ezren várakozna! bölcsődei elhelyezésre. Végű hadd említsem meg a legfiata­labbak mellett a legidősebbe két is: a szociális otthonok hí. lózata az idén a korábbiná ROO-zal több gondozásra, ápo lásra szoruló idős embert túr befogadni. Azt reméljük, hög; a szociális otthonok sikere; konstrukcióját is tovább fej leszthetjük, és a tanácsok, « különböző társadalmi szervé!; a lakosság támogatásával újabb ilyen otthonokat tú dunk létesíteni. Szóljak gondjainkról is. i már említett 230 millió forint ból, sajnos, csupán 22 mi Ilit, marad úgynevezett minőség fejlesztésre, az egészségügy ellátás szintjének emelésére Ebből 10 milliót a korszerűül gyógyszerelésre, 7 milliót : szociális segélyek emelésére és 5 milliót a kórházhigiéne fej­lesztésére fordítunk. — Mondhatna-e miniszter' elvtárs valamit az egész­ségügynek a harmadik öt­éves terv időszakában vár­ható fejlődéséről, az «íz­zel kapcsolatos problémák­ról? — Csak utalni szeretnék ar­ra, hogy a harmadik ötéves tervben rendelkezésünkre álló fejlesztési keretet elsősorban az egyetemek, a megyei, kór­házak, az országos intézetek korszerűsítésére kívánjuk for­dítani. Ott használjuk fel te­hát mindenekelőtt, ahol a be­tegellátás követelményei a legmagasabbak, a feladatok országos jellegűek, s ahol ko­moly tudományos munka, ok­tatás, továbbképzés folyik. Több mint félmilliárd forintot költünk 1970-ig a gép- és mű- szerállomány korszerűsítésére, fejlesztésére. A rendelkezé­sünkre álló anyagi lehetőségek takarékos és gazdaságos fel­használását, egészségügyi in­tézményeink korszerűsítését egyaránt szolgálják típus-pavU lönépítési terveink. Fokozott erőfeszítéseket te­szünk a következő években a szív-, az érrendszeri, a moz­gásszervi megbetegedések kor­szerű megelőzésére, illetve el­látásra. Ugyancsak eredménye­sebbé kívánjuk termi a terhe­sek, különösképpen a veszé­lyeztetett terhes anyák gon­dozását, a koraszülés-megelő- zést, a koraszülött-gondozást, hogy mindennek révén tovább csökkenjen a csecsemőhalálo­zás. Az egészségügyi dolgozók többsége hivatástudattal, nagy lelkiismeretességgel látja el munkáját. Az új gazdasági mechanizmus bevezetését meg­előző idei esztendő az egész­ségügy számára is a felkészü­lés éve. A gazdaságirányítás új rendje adta lehetőségekkel sze­retnénk majd minél eredmé­nyesebben äni — a szocialista egészségügy, a lakosság még magasabb színvonalú. még kulturáltabb egészségügyi el­látása érdekében — nv'-dotta befejezésül dr. Szabó Zoltáj elvtárs, egészségügyi minisz­ter. V. U Nénüissii 3 1967. február 2&. vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents