Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

rVLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: M fill«-. XVIIL évfolyam, 49. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. február 26., vasárnap VASÁRNAPI iegyzeiiink Olvasom az újságban, hogy országszerte befeje­ződtek a jelölő gyűlések, le­endő képviselőknek, tanács­tagoknak. szavaztak máris bizalmat. Munkások, közé­leti személyiségek, tsz-ta- gok, értelmiségi pályán se­rénykedő emberek kerültek a listákra, csupán olyanok, akik közülünk valók, több­ségükben velünk élnek, együtt iparkodtak vala­mennyiünkkel és ezután w a mi szószólóink aitamak lenni. A gyűlések során három­millió választópolgár — kö­zöttük sok olyan, aki ez al­kalommal élt először ál­lampolgári jogaival — hal­latta a szavát, mondta el íéleményét, tolmácsolta ké­rését az új jelölteknek. Ke­resetlen gondolatokból ösz- szeállított egyszerű monda­tokkal, néha talán akadoz­va is, de mindenképpen magabiztosan, céltudatosan. Idős emberek jelentkeztek szólásra és az iskolából nemrég kimaradt — vagy talán még mindig diák — fiatalabbak, akiket helyte­lenül, sértő lenézésből oda­haza is csak ritkán hall­gatnak meg, esetleg soha. Az ünnepi „pulpitust* előtt mindenki egyfom'a volt, ez is, az is beleszól­hatott — az ország dolgába. Ki.-M, elfogadhatta a jelöl­tei, vagy a javaslatot el­vetve másikat iehetett. Természetesen nem be­szélt mindenki, többen tar­tózkodtak a „hivatalos* megjegyzésektől, inkább csak hallgatói, kíváncsi részvevői voltak a gyűlé­seknek. .. Kinn az előcsar­nokban, az udvaron, az ut­cán, a munkahelyen és oda­haza azonban mindenki el­mondta a magáét. Képvise­lőjelöltek említették, hogy itt is, ott is megszólítottál: őket a gyűlés óta: mondd csak, pajtás, mondja csak, elvtárs, észben marad-e majd a falu, a város, a me­gye gondja, el lesz-e intéz­ve ez, vagy az a régi kérés? Tanácstag-jelöltek beszél­tek hasonló epizódokról, körzetük különféle üzene­teiről, javaslatairól. ígyl vagy úgy — három­millió választópolgár politi­zál ezekben a napokban, töpreng, türelmetlenkedik, aggódik és bizakodik, szur­kol közös álmaink sikeres megvalósításáért. Hárommillió. Ismerős ez a szám. Valamikor ugyan­ennyi koldus hazájaként emlegették Magyarországot. Mennyit változott azóta a világ.. ? ! (gyónt) _____________J Tí zéves a munkásőrség Ünnepi egységgyűlés Gyöngyösön és Peiőfibányán A gyöngyösi járási, városi munkásőrség egysége tegnap délután a városi művelődési ház nagytermében tartotta meg jubileumi ünnepi gyűlését. Az elnökségben helyet foglalt Mudriczki János, az MSZMP Heves megyei bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, Ár­mán Aurél, a munkásőrség megyei parancsnoka, valamint a járás és a város párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetői és a gazdasági üzemek vezetői. Kovácsi Imre, a járási-városi munkásőrség parancsnoka adott jelentést Ispanovics Imrének, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága főosztályvezetőjének, majd köszöntötte az ünnepi gyűlés részvevőit. Beszédet mondott Molnár Jenő, a járási pártbizottság első titkára, amelyben méltat­ta a munkásőr-egység tevékenységét, megemlékezve az elmúlt tíz év jelentős eseményei­ről. 1957. március 8-án alakult meg Gyöngysön a munkás­őrség. Mintegy húszán vettek részt a szervezésében, köztük Csontos István és felesége, Laudancsek László, Matin László, Miskei László, Papp József, Szálaid Béla, Tóth József és Tóth Sándor. Az első hívó szóra több mint százan jelentkeztek a mun­kás—paraszt hatalom védel­mére. Kezdetben egy vörös kar­szalag jelezte csak, hogy a viselője önként vállalt köte­lességének tekinti a szocia­lista vívmányok őrzését. Fegyver és egyenruha csak az április 4-i felvo­nuláskor jutott már min­denkinek. A vörös selyem csapatzászlót a város üzemeinek dolgozói ajándékozták a munkásőrség­nek. Felszabadulásuk évfor­dulóján Gyöngyös város lakos­sága büszke örömmel üdvö­zölte a vörös csillagos, zárt kötelékben, énekelve felvo­nuló egységet. A munkásőrök minden el­lenszolgáltatás és minden előny reménye nélkül végzik azóta is önként vállalt felada­taikat. A kiképzések, a gya­korlatok fárasztó napjai után a munkahelyen is helyt kell állmok. Legtöbbjük a szocia­lista brigádokban dolgozik. Társaik itt is figyelnek rájuk. Állandóan együttműködnek a rendfenntartó erőkkel, mint tették ezt 1958-ban, amikor a Sárhegyet zárták körül, hogy ártalmatlanná te­gyenek, elfogjanak egy ott meghúzódó hattagú bűnöző bandát. Amikor pedig az árvíz pusztításától kellett védeni Visznek határát, a riadópa­rancsra összeállt az egység és éjszaka, vízben állva védő­műveket építve és erősítve bizonyították be: helyén van a szívük, esküjükhöz híven tevékenykednek, ha szükség van rájuk. Garrison újabb szenzációja: Nem epy, hanem több összeesküvést szőttek Kennedy meggyilkolására NEW ORLEANS (MTI): Jim Garrison, New Orle- ans-i kerületi ügyész, akinek a neve a Kennedy-merénylet- tel kapcsolatos eddigi lelep­lezései nyomán állandóan a világsajtó címoldalain szere­pel. újabb szenzációval szol­gált. Bejelentette, hogy nem egy, hanem több összesküvést szőttek Ken­nedy elnök meggyilkolá­sára. összeesküvésben részt ve­vő személyeik és csoportok neve ismeretes” — mondot­ta. Hozzáfűzte azt is, hogy az események sodrában megvál­toztatták a merényletre kisze­melt áldozat személyét. Kez­detben a bűnszövetkezet azt a célt tűzte ki maga elé, hogy eltávolítja a színtérről Fi­del Castro kubai minisz­terelnököt. A Castro-ellenes csoport az­tán —, mikor igyekezete nem járt sikerrel — Kennedy el­nök életére tört Az elmúlt tíz év során többször kellett harci körül­mények között bizonyítaniuk felkészültségüket. A gyön­gyöstar járú határban lefoly­tatott éjszakai gyakorlat emelkedik ki a sorból, mint emlékezetes esemény, amikor a feltételezett ellenséges ejtőernyős egységet kel­lett harcképtelenné ten­niük, lefegyverezniük. Szombaton délután riadóztatták a mun­kásőröket, vasárnap délre fe­jelték be a gyakorlatot és hétfőn már mindannyian ott voltak a munkahelyükön. Ma is még több mint szá­zan hordják büszkén a mun­kásőr egyenruhát azok közül, akik elsőknek öltötték ma­gukra tíz évvel ezelőtt Ki­tüntető jelvény és oklevél bi­zonyítja sorban a helytállá-; sukat Az alapítók közül többszörösen kiváló munkás Bogárdi Ottó, Gelb József, Oláh Sándor és Szmetenovics Gábor. A munkásőrök közé állan­dóan újabbak jelentkeznek. Szívesen vállalják a fiatalok a kiképzéssel járó megterhe­lést, erőpróbát, mert tudják: a lakosság nagy megbecsü­léssel veszi körül a munkás— paraszt hatalom vörös csilla­gos, önkéntes milicistáit, akik esküjükhöz híven, mindig készek a védelmi harcra, s ha kell, a nép védelmé­ben, életük feláldozására is. Az ünnepség végén 118 munkásőr vette át a tízéves szolgálati érdemérmet. Az ünnepi egységgyűlést a vas­utas úttörők díszegysége kö­szöntötte, a város fiataljai­nak, lakosságának nevében, az évforduló alkalmával. ★ Tegnap délelőtt a petőfibá- nyai kultúrházban tartották a munkásőrség tízéves fenn­állása alkalmából rendezett ünnepi egységgyűlésüket a hatvani járás és Hatvan vá­ros munkásőrei. Tőzsér József, a munkás­őrség járási-városi parancs­nokának üdvözlő szavai után Iglódi Ferenc, a járási párt- bizottság első titkára mon­dott ünnepi beszédet. — Tíz esztendeje annak, hogy pártunk és kormányunk felhívására népünk legjobb­jai, elsősorban a kommunis­ták, fegyvert fogtak és a munkásőrség soraiba léptek a néphatalom védelmére — mondta az ünnepi előadó, majd arról beszélt, hogy a munkásőrség küzdelmé­ben, sikereiben gazdag tíz esztendőről való megem­lékezésnek nem lehet méltóbh, gazdagabb tar­talma, mint a párt mu­tatta úton járni, eredményesebben teljesíteni mindazt, amit pártunk és né­pünk a munkásőrség testüle­tétől, minden munkásőrtől elvár. Az ünnepi beszéd után a Hatvani Járási Pártbizottság első titkára 123 munkásőr­nek tízévi szolgálatáért ki­tüntetést adott át. A hatvani járás és város munkásőrei az esti órákban szakaszgyűléseken, hozzátar­tozóikkal együtt -ünnepelték az évfordulót. ß tartási, az élettáradéi és az irikiési szerződések újabb szabályzása Az Etnőlii Tanács és a kormán,! rendelkezései ségük miatt összeférhetetlen­nek bizonyultak. Az eddigi jogszabályok módosítása — a szocialista rendszerünktől idegen jelenségek megszünte­tése céljából — növeli e Szer­ződések állami és társadalmi ellenőrzését, biztosítja a ha­tósági intézkedések nagyobb hatékonyságát. Az Elnöki Tanács és a kor­mány új rendelkezései ki­mondják: A tartási, életjáradéki, öröklési szerződést írásban kell megkötni, s csak akkor érvényes, ha a tanács végre­hajtó bizottságának igazgatá­si osztálya (községekben a ta­nács végrehajtó bizottságá­nak a titkára) jóváhagyta. A jóváhagyásról helyszíni vizs­gálat alapján kell dönteni, meg kell vizsgálni a felek (Folytatás a 2. oldalon) AiWVSM/VV\A/VVVWS/\AA(VWSAAA/VVNAA/WVVVWVWWWVW\AA/WNA/WAVWVWVVWWWWW'VVVVWVWVWVv A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete, valamint a Minisz­tertanács ezzel kapcsolatos rendeletéi újból szabályozzák a tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződések meg­kötésének módját. Az ilyen szerződések általában megfe­lelően valósultak meg, de egy részüknél különböző visszás­ságok fordultak elő. Közvé­leményünk jogos felháboro­dással ítélte el azokat, akik anyagiasságból, önző egyéni érdekeikből kiindulva kötöt­tek ilyen szerződést, majd — mint eltartók — visszaéltek helyzetükkel, kíméletlenül bántak az egyedülálló, elag­gott emberekkel; másfelől egyes eltartottak tanúsítot­tak indokolatlan bizalmat­lanságot eltartójukkal szem­ben, vagy idős koruk, beteg­Az üzem legjobbja i Világszerte ismertek az Egri Cipőipari Ktsz termékei. A különböző országok részért készített ízléses félcipőkből évente több mint hatvanezer pár készül. Ez évben már ez * szám is megemelkedik, mert a terv száztízezer pár félcipő elkészítése. Ebből mindössze &-* 10 ezer készül a hazai fogyasztóknak. A felsőrészkészítő üzemrészben dolgozik Katona Erzsébet, aki három éve van jele** légi munkahelyén, s bár még csak egyéves szakétünké nevét a legjobbak között emlegt- tik. Képünkön: az angliai exportra to*srülő autós cipő ének egyik munkafolyam ta. (Kiss Béla felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents