Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1967-02-25 / 48. szám

Csak azért is NEM ? Ötretek, amelyek százezreket érnek . . .......... .. ..__A W/V« Vészülne k a gazdálkodási ■* tervek megyénk terme­lőszövetkezeteinél, sőt egy-két helyen már el is fogadta a köz­gyűlés, hogy miből mennyit vessenek, mennyi állatot tart­sanak, hizlaljanak, miből biz­tosítsák az év közben felme­rülő költségekhez a pénzt ea a tagságnak a jövedelmet. A tervek készítésénél az ed­diginél nagyobb önállósággal élhetnek a közös gazdaságok, jobban figyelembe vehetik a helyi lehetőségeket, kisebb kö­töttséget írnak elő számukra. Ezzel a lehetőséggel örömmel és helyesen élnek a szövetke­zetek többségénél, gondos szá­mítások alapján döntenek, hogy miből mennyit termelje­nek és milyen vállalatnak. Igen, a többségre ez a jellem­ző, de olyan jelenségek is mu­tatkoznak, hogy élve a „lehető­séggel”, csak azért Is nemet mondanak a szerződéskötési ajánlatnál, amikor cukorrépa, paradicsom, dohány, dinnye, vagy más kertészeti és egyéb növényféleség termesztésére kérik őket De vajon megfontoltak-e ezek nem-ek? Hasznos-e az a termelőszö­vetkezeteknek, ha csökkentik belterjes gazdálkodás alá vont területeiket, ha csökkentik az öntözést a kertészetet, vagy elállnak egyes növények ter­mesztésétől, mert esetleg ta­valy vagy tavalyelőtt „nem vágott be” náluk a dohány, a cukorrépa, vagy a paradicsom? Mert a nem-et könnyű ki­mondani. Sok esetben a tag­ság egy része is hajlamos ar­ra, hogy az önállóság adta le hetőséget arra igyekezzék fel­használni, hogy a belterjes gazdálkodást háttérbe szorítva, visszatérjen a régi, megszokott növényekhez, gazdálkodási for­mákhoz. Hogy az általában jól jövedelmező, de sok helyen még új aprómag-termesztés helyett kukoricát tegyen a földbe, hogy paradicsom, do­hány helyett zabot vessen. Minden bizonnyal gondol­kodnak még a besenyőtelkiek is, hogy valóban csökkentsék-e belterjes gazdálkodásuk terüle­tét, s a hatvani járás néhány községében is, hogy a dinnye, paradicsom termesztésétől el- álljanak-e? S főleg azon kell gondolkodniuk, ha mégis úgy döntenek, hogy csökkentik a kertészetet, a belterjes gazdál­kodásra szánt területet, mivel pótolják majd azt a kiesést, amely mondjuk a dinnye és a kukorica haszna között mutat kozlk. A kápolnaiak példájával bizonyíthatnánk« akiknek a kertészet az elmúlt évben fe jenként négyezer forint jöve­delemnövekedést biztosított, mert nem csökkentették, sőt erőteljesen növelték a belter­jes gazdálkodást. A füzesabonyi járásban M most szakértői csopor­tok magyarázzák, bizonyítják a közös gazdaságokban, hogy mikor helyes a nem kimondá­sa, mert azt szeretnék elérni.' hogy ha a tagság el Is utasítja egy-egy növény termesztését. * ez a nem közgazdaságilag meg-! alapozott legyen, különben ká- • rát látja az ország is, meg a! közösség Is. Érdemes tehát figyelni áss vukra. K. B. Jégl5r6 Mátyás köszöntője A tavasz hagyományos má­sodik rohama, a február 24-én esedékes Jégtörő Mátyás« az Idén kicsit korábban kezdte el a tél maradványainak pusztí­tását, de a naptár szerinti ér­kezés ugyancsak méltó volt a „jégtörő” hírnévre: a péntek­re virradó éjszaka átlagosan 108 kilométeres óránkénti se­bességű atlanti-óceáni léghul­lám csapott át az országon, s a Ferihegyi repülőtéren 144 ki­lométeres sebességű széllökése­ket is mértek. A Mátyás-napi orkán nemcsak a tavak jegét törte össze, hanem a magasabb hegyeken és az északkeleti tá­jakon még a meglevő hóréte- géket is erősen megapasztotta. Őrmester — civilben OLAJOS A RUHÄJA, fe­kete a tenyere s kissé zavar­tan „menteget " magát: egye­nesen a műhelyből jött, olyan helyről, ahol kevésbé lehet válogatná a munkában. Hiva­tása szerint vízvezetékszere­lő, de ha szükséges, hozzáfog a lakatosok feladatához is, szívesen dolgozik a satupad­nál, kézbe veszi a hegesztő- pisztolyt. Fiatal ember Nagy Lajos, nemrég szerelt le a katona­ságtól Visontán mondott bú­csút az egyenruhának s itt is maradt az építkezésen. Mosolyogva beszéli, hogy amikor a törökszentmiklósi ktsz-ból bevonult a honvéd­séghez s nyakába vette az or­szágot, dehogy is hitte volna, hogy valaha ezen a vidéken vet horgonyt... Mert bár­merre is járt, a megszokott alföldi táj vissza-visszahúzta, tudta, hogy a szülei, testvé­rei szüntelen haza várják. Nem is gondolt a másutt va­ló letelepedésre, csak a szol­gálat becsületes teljesítésére. Elvégezte a tisztesiskolát, utána pedig hónapról hónap­ra szorgalmas igyekezettel, lelkiismeretes helytállással próbált mind előbbre lépni a hadseregben. Közben, természetesen fi is kikiváncsiskodobt a környék­re, társaival be-bejárt a kö­zeli falvakba, mígnem egy­szer — meglepetve — azon kapta magát, hogy észrevét­lenül megszerette ezt a mát­rai tájat. Markazon még ide­való barátot is szerzett, akit aztán egyre gyakrabban fel­keresett No — fűzi hozzá ravaszkás hunyorítással —, idővel már nem annyira az idegenben oly jóleső, csalá­dias vendéglátásért hanem a fiú ismerősének, egy markazi kislánynak a kedvéért Nagy Lajos, az egykori őr­mester, most boldogan újsá­golja, hogy az idei januárra eljegyzés lett a szeretemből, 9 májusra már az esküvőt is kitűzték ... Ezért helye van minden forintjának, gyűjti a pénzt félreteszi a fizetése nagyobb részét Mire spórol? Lakásra, bú­torra? Egyikre sem! — válaszolta elégedetten. — A markazi szü­lői házban úgyszólván együtt van már minden, csupán az autó hiányzik. Am előbb- utőbb az is meglesz: piacra kerül a törökszentmiklósi Ja- wa motorkerékpár, s amit ér­te kap, ahhoz teszi a spór- kassza kincsét... RÉGI EGYENRUHÁJA, rendfokozata lassan-lassan már emlékké válik —, de a katonaságot aligha felejti éL Nem kis büszkeséggel emlí­ti, hogy szabad bejárása van a laktanyába, ma is el-elláto­gat volt bajtársaihoz, akik mindig szívesen, szeretettel fogadják. Akárcsak nap nap után a munkahelyén, az Üt­és Vasútépítő Vállalatnál, vagy odahaza a faluban, így mondja: odahaza. Nagy Lajos új otthonra ta­lált a Mátraalján... (gyón!) A zddség félék keresett ükök. Nein jelent nehézséget íz eladásuk — mondja az el­lök. — Mégis számolni kell oiaonyos tényezőkkel. Más is érméi« más is el akarja helyes­li az áruját. Egyik legjobb nódszer a szerződéskötés. Mi éldául szerződést kötöttünk íz Egri Gyermekvárossal, a onvédséggel, s legutóbb a bél- ■ pátfalvi földmű vesszövetke­ettel. Egész évben termeló- zövetkezetünk látja el őket zöldségfélékkel. Mind a két fél jól jár. A termelőnek a szer­ződés biztonságot jelent, a fo­gyasztó pedig olcsó áron, friss, ió minőségű termékeket kap. — További szerződésköté­sek? — Szeretnénk még több vál- ’alattal, intézménnyel szerződ­ni. Azt hiszem, hogy az elkö vetkezendő években enneí. nem lesz akadálya. 4. Vajda László, a termelőszövetkezet elnöke nézi a szépen zöldellő salátalevélkéket. A volt Felnémeten, a mai XIIL kerületben, régóta ha­gyományai vannak a zöldség­termesztésnek. Az emberele mindig szívesen foglalkoztak vele, mert kifizetődött. A Pe­tőfi Termelőszövetkezet meg­alakulásakor is mintegy hat­van holdnyi területe® kezdték el a kertészkedést, de aztán ez a terület húsz holdra csök­kent Űjabban ismét megked­velték a kertészetet Tavaly Eger lakosságának már 18 százalékát látták el a szövet­kezetiek friss zöldséggel, az idén mát a dupláját szeret­nék, később pedig az ötven százalékát 0 Vafda Lászlóval, a termelő­szövetkezet elnökével néze­getjük az épülő hajtatóháza­kat. — A régi kertészeti terüle­tünk nem volt Jó helyen. Ma­gas volt a talajvíz, a Berva- patak állandó kiöntéssel fe­nyegetett, emellett a mész- üzem is szennyezte a levegőt. Tavaly októberben kezdtük meg az építkezést az új he­lyen. Napokon belül be is fe­jezzük. Mutatja az fltvenméteres összekötő folyosót, ebből nyí­lik az öt szaporítóház, s épül már a két hajtatóház is. Ar­rébb készülnek a hollandi ágyak, szám szerint hatvan darab. — Most vezetik a villanyt — mondja az elnök —, később pedig meleg vizes fűtést sze­retnénk. Az egész építkezést saját magunk csináljuk, zöm­mel hulladékanyagokból. Az anyag mintegy forintba került s Az elkészült részekben már folyik a munka. Szorgos ke­zek rakják a palántákat a táp­kockákba. — Félmillió forint értékű primőrárura kötöttünk szerző­dést a MÉK-kel. Március kö­zepén már lesz retek és saláta. Tízezer csomó retket, tízezer karalábét, egy vagem hajtatott uborkát, s mintegy tíz mázsa paradicsomot adunk át. Jellem­ző adat: ehhez mintegy egy­millió tápkockát használunk feL — A korai szabadföldi áruink Is hamar megjelennek. Százhúsz hold a területünk, tíz holdon paprikát, 15 holdon pa­radicsomot, huszonöt holdon uborkát, tizenöt holdon ká­posztaféléket termelünk. Eb­ben az évben mintegy 2,5 mil­lió forint értékű kertészeti termékkel jelentkezünk az eg­ri piacon. További tervünk, hogy öntözéssel növeljük a ho­zamokat Az elmúlt évben pél­dául holdanként 250 mázsa uborkát termeltünk öntözéssel. Ezt szeretnénk tovább foly­tatni A mészégetésen, a cserépké- . lésen kívül savanyító üzem s működik a termelőszövet­.ezetben. — Sok a kertészeti termé­künk — mondja az elnök — s így tavaly nyáron létrehoz tunk egy savanyítót. Kovászos és savanyú uborkát, ecetes paprikát, csala mádét, prita mint készítettünk. Rendkívül hasznos és kifizetődő a sav« nyitó, hiszen jelentős értékekei ment meg. — Újdonságok? — Az említett savanyúságok ___ mind keresett cikkek, de nenj ne gyvenezer különlegességek. Azon gondol­koztunk, milyen új áruval le­hetne jelentkezni a piacon. A töprengésnek meg is lett az eredménye: a petrezselymet le­daráltuk, sóval konzerváltuk és ötliteres övegekben hoztuk forgalomba. Egy kis áztatás után olyan a petrezselyem, mintha tegnap szedték volna. Az üzemi konyhák tízszer annyit Is megvettek volna, mint amennyi volt Később zellert is konzerváltunk. — Az értékesítés? MsuwLtan 3 1961. február 25„ nmntw» A Petőfi Termelőszövetke­zet egyik fő üzemága a kerté­szet, de nem az egyedüli. Az egri közös gazdaságok közül ez a termelőszövetkezet van szakosítva a szarvasmarha-te­nyésztésre Is. Az elnök arról beszél, hogy meg kell találni azokat a le­hetőségeket, amelyekkel a t üzemágak segítik, kiegészítik egymást. — Az elmúlt évben a ká­posztafélék mintegy tizenhat vagon mellékterméket adtak az állatállománynak. Az idén pedig már negyven vagonnal. Ez rendkívül előnyös, hiszen ingyen, igen jó minőségű ta­karmányhoz jutnak az állatok. A kertészetben viszont égető szükség van a trágyára. így a két üzemág kölcsönösen segíti egymást Kapóst Levente brigád címet. Nem túlzás, ha azt mondjuk róluk: mozgatják, pezsgetik az állomás életét, erőt, lendületet adnák a közös munkához. A termelési tanácskozáson szó esett az 1967-es év fel­adatairól is. Közösen ígérték: munkával köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulóját. Elhatá­rozták: versenyt indítanak a szocialista munka szolgálati hely címért. Mindennapi mun­kájukat élüzemszínt fölött végzik, szakmai továbbképzé­seket szerveznek, s mindent elkövetnek, hogy egy esztendő múlva újabb sikerekről, ered­ményekről adhassanak majd számot. Termelési tanácskozáson ér­tékelték az elmúlt év munká­ját a füzesabonyi vasútállomás dolgozói. Az állomás életében sikeres, eredményes volt az 1966-os év. Szinte valamennyi tervmutatót 100 százalékon fe­lül teljesítették, egész évben élüzemszínt fölött dolgoztak. A korábbi évekhez viszonyít­va gazdaságosabban szervezték meg a teherszállítást, csökkent a kocsik tartózkodási ideje, pontosan, precízen történtek a vonatok indításai. Színesebb, tartalmasabb lett a szocialista munka verseny. A hét szocialista brigád jelentő­sen hozzájárult a szép ered­ményekhez. A termelési tanácskozáson külön-külön is értékelték a brigádok vállalásait és a vég­zett munkát. Nem vallottak szégyent, ismét bizonyítottak. A tanácskozás egy emberként szavazta meg mind a hét bri­gádnak a második szocialista A IVagj Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére Verseny a szocialista munka szolgálati hely cimért ■ Élttzemszint fölött ■ Munkával ünnepelnek I Szakmai továbbképzés mint most, amikor egyből kell válaszolni. Így csak címszava­kat mondhatok. Legfontosabb a lakáshelyzet javítása, de na­gyon kellene néhány ipari üzem is Hatvanban. Aztán rendezni kellene a felsőfokú technikum helyiséggomdját is. Nincs a városban megfelelő sportpálya, de jó lenne egy uszoda és megfelelő kultúrház is. Egészségügyünk bár szé­lien fejlődött az elmúlt évek­ben, de akad még tennivaló ezen a területen is, például az öregek napközije... Munka tehát lesz bőven?* És a közös gondok mellé sora­koznak majd az egyéniek is... De vajon mit szól mindezek­hez a férj — aki ugyancsak orvos — és a három kislány, akik bizony jóval kevesebbet látják odahaza az édesanyát? — BIZONY, NEM KÖNY­NYÜ a női egyenjogúság, kü­lönösen akkor nem, amikor így betör a családba. A férjem nagyon meglepődött, de már barátkozik a gondolattal, hogy a felesége képviselő lesz. A kislányaim — nem is olyan ki­csik már, 14, 16 és 18 évesek i — ők nagyon boldogok. A család, úgy látszik, már megszavazta a képviselőséget.' Bizonyára ugyanígy megszavaz- ' zák a város választópolgárai is ; és akkor dr. Novák Pálné Hat­van lakóinak bizalmából és az ő érdekükben lépi át a Par- ■ lament küszöbét... i ___.... . (m&rkiHBj Ké pviselőjelöltünks Dr. BBOMMSf PÁLMIÉ igazolványomban elolvasta a nevem. Jólesett az emberek egyöntetű bizalma, de mind­járt felötlött bennem az aggo­dalom is: vajon megfelelek-e ennek a bizalomnak? BAR A VÉGSŐ FELELETET a jövő adja majd az aggodal­maskodó kérdésre, de sokat mondanak az elmúlt évek munkái, eredményei is. S aho­gyan dr. Novák Pálné a mun­kájáról beszél, érezni kell, hogy nemcsak mint orvos — hivatástudatból —, hanem jó­val azon túl is, nagyon szereti az embereket — Hét éve dolgozom már a Hatvani Városi Tanács egész­ségügyi osztályán. Kezdetben mint közegészségügyi fel­ügyelő, később pedig osztály- vezető. Érdekes a mi mun­kánk, nagyon közel áll az em­berekhez. Ügy is mondhatnám, a szülőszobától kísérjük végig az emberek életútját. Valóban pontos meghatáro­zás. Végigkísérik az ember életútját. Eddig egy város egészségügye nyomta gondjai­val a vállát, ezután túl kell látni az egészségügyi gondo­kon, s egy egész város fejlő­dése, lakóinak élete lesz majd a képviselő munkaterülete. A jövő terveit ízleli e kér­dés: ha már most, mint képvi­selő szólhatna a Parlament­■ ben, milyen problémák megol- t dását sürgetné, mire hívná fel . a figyelmet? — Akkor természetesen job­■ ban felkészülnék, nem így; ratlanul jött minden. Jelölő és csatlakozó gyűlések, aztán a gratulációk. Odajöttek az ut­cán. a vonaton pedig a ka­lauz gratulált, amikor felára­a hatvaniak bizalma, szavazata pecsétel majd le. — Őszintén mondom, még mindig nem tértem napirendre felette, olyan gyorsan és vá­AMIKOR AJTÖT NYIT, szinte mentegetőzve mondja: — Rólam nehéz lesz írni, nincs forradalmi múltam, nem történt velem semmi érdekes. Eddig még tanácstag sem vol­tam. Legnagyobb mozgalmi te­vékenységem eddig az volt, hogy elvégeztem a marxista— leninista esti egyetemet. Valóban nincs forradalmi múltja dr. Novák Pálnénak. a 12-es számú országgyűlési választókerület képviselőjelölt­jének. Azok közé tartozik ő. akik az egyszerű hétköznapok áldozatos munkájával nyerték el az emberek bizalmát Embert és történelmet for­máló időben született: 1919- ben. Szülei munkások, édesap­ja mozdonyt vezetett. Ahhoz a korosztályhoz tartozik, ame­lyiknek bőven vannak még emlékei a múltból. A régi rend iskoláit járja, de már az új, felszabadult társadalom adja kezébe a diplomát. Egyszer már járt a Parla­mentben. Régen volt még kö­zépiskolás korában. Alig van emléke róla. A hosszú lépcső­sorokról, a fényes, díszes ter­mekből rémlik csak valami és a gyerekes izgalomból, amely együtt járt a „történelmi” pillanattal. Ki gondolt akkor azon a délelőtti kiránduláson líra, hogy egyszer majd nem- teak mint látogató lép be a rasveretes, széles tölgyfa-aj- ión. hanem mint részese a tör­vényhozásnak, négy esztendőre uóló olyan belépővel, amelyet

Next

/
Thumbnails
Contents