Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1967-02-25 / 48. szám
Robotember születik • • • Kibernetikusok a manzardszob&ban EZ A MANZARDSZOBA az egri H ártván Kató Üttörőház- ban van, s ami a kibernetikusokat illeti, egyelőre ti zen kettő-tizenhárom esztendősek ... A szakkörük neve ez: kibernetikai szakkör! Nagy dolgot aem várnak tőlük, annál inkább ők önmaguktól. így aztán Olasz Gyuláinak, a tanárképző főiskola műszaki tanszékén dolgozó elektrotechnikusnak már nem a lelkesítés a feladata, hanem a sürgető kéréseknek eleget tenni S a kérés, vagy kívánság? Nyugodtan meg lehet kapaszkodni: egy robotember világrahozata- 3a!... A 10—13 állandó szakköri tag közül az egyik, Császár Csaba éppen a táblánál áll, és kívánságra lendületesen raj- zolgatja a jeleket, az antennáét, a földelését, a diódáét, majd Bán Levente veszi át a krétát. — Rajzold le szépen a tranzisztor jelét — mondja a szak- körvezető. Lerajzolja, — Most a detektoros rádió elvi rajzát. Hogy is néz ki? — Antenna, tekercs, földelés... aztán a forgókondenzá- tar, aztán a dióda, aztán ... Ja! Az álló kondenzátor és a fülhallgató. Levente sürgősen le is rajzolja, amit mondott, aztán elégedetten néz a többiekre. így kezdődik. Sok mindent meg kell tanulni, és nagyon sok anyag is kell ahhoz, hogy megvalósítsák álmukat... A SZAKKÖRI NAPLÓBAN égy-egy foglalkozásról számol be a rubrika: az egyszerű {áramkörök ismertetése, forPályaválasztási tanácsadó Bemutatják a zMÍmbékl Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot Mezőgazdasági nagyüzemeink termelési színvonalának növekedése, az új gazdasági mechanizmus diktálta feladatok ellátása, sürgetően követeli a szakemberektől a közgazdasági, üzemgazdasági szemlélet kialakítását. A pályaválasztás előtt álló fiataloknak szeretnénk segíteni, amikor bemutatjuk a zsámbéki felsőfokú technikumot, amely a mezőgazdasági üzemek részére képez üzemgazdász szaktechnikusokat. A Budapestről 30 kilométerre levő intézmény 1962 óta neveli a jövő szakembereit Nappali tagozaton a tanulmányi idő két év. A felvételt nyert tanulók négy tantárgyból államvizsgáznak és az évek folyamán jól dolgozó közÖ6 gazdaságokban végeznek szakmai gyakorlatokat így például a herceghalmi kísérleti gazdaságban a korszerű gépekkel ismerkednek meg. A zsámbéki felsőfokú technikum is, a jogszabályoknak megfelelően, ösztöndíjat biztosít a tanulóknak. Azok a hallgatók, akik megfelelő tanulmányi eredményt érnek el és nem laknak Zsámbékon, szociális helyzetűk figyelembevételével diákotthoni elhelyezésben részesülhetnek. A felsőfokú technikumban mozgalmas KISZ-, sportélet várja a tanulókat. A nappali tagozatra felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségivel rendelkező dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltötték be. A felvételi vizsga tárgyai: kémia, biológia, matematika. Fa és szén — minden mennyiségben Mindenki annyi tüzelőt vásárolhat a TÜZÉP gyöngyösi telepén, amennyit akar. Bőven van szén is, tűzifa is. A gond ott kezdődik inkább, hogy a vásárlók száma kevés. — Mennyi tűzifát lehet kapni? — kérdeztük Méhész Lászlómét, a telep vezetőjét — Mennyit akar? Tíz mázsát száz mázsát? — És szenet? — Bármilyen mennyiségben. — Egercsehi szenet is önmagában? — Azt csak lignitteL — Miért? — Egyelőre más megoldást nem tudunk találni. — Meddig lesz ez még így? — A gazdasági mechanizmus reformja nálunk is változásokat hoz majd maga után. Most még diszponálás útján kapjuk a tüzelőt. Nem rajtunk múlik csupán, hogy miből, mikor, mennyit kapunk. A vásárlók pedig nem vesznek meg mindent. Válogatnak, mert választékunk is van. A forgalmunk megcsappant, most, hogy egy kicsit keményebbre fordult a tél, ismét több vevő jön. A Válaszol az illetékes Uj autóbuszjárat Egerbaktára Lapunk február 10-i számában közöltük az egerbaktaiak kérését, hogy főleg a három műszakba járó dolgozók számára késő este is legyen járat Egerbaktára és munkaszüneti napon is beutazhassanak Egerbe. A 4. számú Autóközlekedési Vállalat megvizsgálta az egerbaktaiak igényét és lehetőséget találtak a kérés teljesítésére. Május 28-tól menetrendváltozás les*. Ettől kezdve 20.30- kor indul Egerbaktáról Egerbe egy járat és Egerből 23.10-kor indul vissza. Jogos volt az a panasz is, hogy munkaszüneti napokon a Pétervására felől érkező autóbusz sokszor meg sem állt Egerbaktán, mert már az előző községekben megtelt. De Egerbaktáról is többen jönnének színházba, moziba, vagy kórházi látogatásra. Az AKÖV igazgatója bejelenti, hogy 1967 május 28-tól munkaszüneti napokon két autóbuszjárat szerepel a menetrendben. Május 28 előtt nem tudják teljesíteni az egerbaktaiak kérését, de az új menetrend szerint és a gépkocsik átcsoportosításával megoldják a három műszakba járók és a munkaszüneti napon utazni szándékozók jogos kérését. jövőben azonban csak az lehet a célravezető megoldás, hogy mi rendeljük meg azt a szenet és tűzifát, amit el tudunk adni, olyan mennyiségben, amennyi szükséges, és akkorra, amikorra a vásárlók kérik. Kereskednünk kell, a piac törvényeinek figyelembevételével. Igen: ott van a lignit. Olcsó és jó tüzelőanyag. Most fanyalognak tőle a vásárlók, mert csak a nagy kalóriájú szénnel együtt vehetik meg. És az emberek általában nem szeretik a „kényszert”, még lignitben sem. Lehet, hogy sokkal többen keresnék a lignitet, ha nem kapcsolnák a csehi szénneL Persze, a városi lakók jó részének, olyanoknak, akik a most épülő házakban csak alig egy tenyérnyi fáskamrával rendelkeznek, a lignit nem megfelelő tüzelő, mert hiába olcsó, nagyobb mennyiség kell belőle. Hol tudnának annyi lignitet tárolni? Pedig a cserépkályhákban kitűnően ég, meleget is ad. Anélkül, hogy bárkit agitálni akartunk volna, megemlítettük ezt a lignitügyet, mert sokáig nem lehet majd a „szénkapcsolást” fenntartani. Ha egyszer bőven van szénből is, tűzifából is a TÜZÉP- nél, a piac törvénye szerint a vevő van előnyös helyzetben. Annak pedig nem sok értelme van, hogy a telepen egyre magasabbra növekedjenek a szénprizmák. í—ár) fiátok, mhák, Ötletek Város-, megye- és országszerte bálokat rendeznek mostanában. Autósok bálja, műszakiak bálja, pedagógusok bálja, a Mátra Szálló szak- szervezeti bálja, és még ki tudná felsorolni: hányféle bál! Minden hétvége zsúfolt A hálózó hölgyek részére most a legfőbb gond — a ruha. De: Pestre menni ruhát vásárolni, ez sem könnyű dolog. O Királyné bekopogtatott az ajtón, aztán óvatosan belépett. — Igazgató kartárs, tessék holnapra elengedni, nagyon beteg az édesanyám és... Az igazgató kartárs akkor dobta be az ötödik báli meghívót a papírkosárba. Ránézett Királynéra, és így szólt: — Sajnálom, kartársnő, dolgozni kell. A kedves mamát majd a hét végén látogassa meg. O Herezegné pénteken nem ment be dolgozni a munkahelyére. Szombaton kisírt szemmel jelent meg az igazgatója előtt. — Elnézést, igazgató kartárs, de szegény édesanyám tegnap... olyan, de olyan beteg volt, hogy... «- No, nyugodjon meg, kérem! Tessék, üljön le! Igazán sajnálom, majd csak rendbe jön minden. Ne legyen ennyire kétségbeesett, kedves Herczegné kartársnő! O Herczegné férje, alá egy másik vállalatnál dolgozott, ugyanakkor az igazgatója szobájában: — Hát, öregem, csak bálba ne menj soha! — No, no! — válaszolt bölcsen az igazgató. — Hogy mit álltam ki tegnap a feleségemmel Pesten...! Egyik üzletből ki, a másikba be. Ha száz ruhát fel nem próbált, egyet sem. — És végül? — Megvette azt, amit legelőször eldobott. — No, persze! — De mit csinált volna, ha én nem vagyok főkönyvelő, ha nincs autónk, ha nem tudok vele felmenni Pestre? — Hm, bizony! O Királyné majd megpukkadt a bálbaiu mert neki a tavalyi ruháját kellett felvennie, hogy el tudjon valamiben menni, Herczegné pedig új ruhában páváskodott. — Csak tudnám, milyen trükköt talált ki? Ja: az egyiknek sikerül, a másiknak nem. (-ár) Már most lezártait a forgalmat Gyöngyösön a Jókai utca égy részén és a Fő téren. Egyelőre csak csatornaépítés folyik, illetve a vizet szállító főnyomócső-hálózat cseréjének előkészítési munkáit végzik. A ; Jókai utca és a Fő tér útfelújí- i tása március 1-vel kezdődik meg. Az Egri Közúti Üzemi Val- lalat gyöngyösi építésvezetőségén Pozder Pál mérnöktől kértünk tájékoztatást a munkálatokról. — Meddig tart az építkezés? — A szerződésünk szerint március 1-től november 30-ig kell a felújítást elvégeznünk, de mi szeptember végére szeretnénk elkészülni vele. A Puskin utcától a Petőfi utcáig terjedő szakaszt csináljuk meg. tehát nem az egész Jókai utcát. — Mit kell értenünk az útfelújítás alatt? — Az útburkolatot cseréljük ki, új szegélyt építünk, és a járdáknál az esetleges javitápokat végezzük el a széleken. A betonalapot nem cseréljük ki, de ahol szükséges, megjavítjuk. Egységesen húsz centiméter vastag alapot képezünk erre négy centiméter vastag kötőréteg kerül, arra pedig három centiméter vastag öntött aszfalt. — Milyen gépeket használnak az építkezéshez? — A szállítóeszközökön kívül egy kompresszort, valamint beton- és aszfaltkeverőt Az aszfaltot a pesti út mellett levő telepünkről szállítjuk. — Milyen korlátozás lesz a forgalomban? — A gyalogos forgalmat nem zavarjuk. A törmeléket negyvennyolc órán belül elszállítjuk, mert ha hagynánk, minket is zavarna. Szerencsére olyan sok mellékutca csatlakozik a felújításra kerülő útszakaszhoz, hogy az üzletek, az intézmények megközelítését a forgalomkorlátozás lényegében nem gátolja. Minden törekvésünk az, hogy minél előbb befejezzük a munkát. A költségek szempontjából is így előnyös nekünk. — Mi nehezíti még a munkát? 4 MmMmí 1967. február 25., szombat V. 1944. november 6-án a késő éjszakai órákban öt főből álló nyilas banda tört a hatvani Tabán utcai 4. szám alatti lakására és csak annyi időt engedélyeztek számára, hogy a legszükségesebb holmijait egy kis bőröndbe összecsomagolhassa. Elbúcsúzott könnyező feleségétől és leányától, akiket még ő vígasztalt azzal, hogy nemsokára itthon lesz. A nyilasok Hatvanból több nyilvántartott kommunista társával együtt pár nap múlva Komáromba szállították, ahonnan egy nagyobb csoporttal a da- chaui halál táborba vitték. Ott pusztult el éhhalállal, mint annyi sok ezer üldözött társa. Horváth Béla — 136 263. számú dachaui deportált óbudai lakos — elmondása szerint, Joó György soha nem tagadta meg kommunista meggyőződését, s rendületlenül hitt a szovjet nép győzelmében. A kínzásokat, megpróbáltatásokat bátran és hősies helytállással viselte el. Horváth Béla együtt volt Joó Györggyel a komáromi Csillag-erődben és Dachau- ban is. (Halotti anyakönyvi kivonatát 1964 nyarán küldték cl. Eszerint 1945. február 6-án halt meg. Egy kis német városkában — Dachau mellett — Arolsenben állították ki. Iktá- tószáma: 2387/1952. Ugyancsak ma is megvan a Hangai csalad birtokában Joó György Magyarországi Tanítók Szakszervezeti igazolványa, melynek száma: 678; valamint a Szociáldemokrata Párt 395-ös iktatószámú igazolványa. Joó Györgv özvegyének szép nyugdíjat állapított meg a VKM 1947. december 9-én. Mindezeket az okmányokat Pedagógusok a fehérterror idején irta i Dr. Molnár József főiskolai docens magam is láttam.) A legjobb magyar házafiak gyilkolása, bebörtönzése közepette — 1919. november 16-án — az imperialista román csapatok kivonultak a fővárosból és elhagyták Heves megye területét is. Ugyanezen a napon Horthy Miklós ellenforradalmi seregével bevonult Budapestre. Alig három hét után, december 11-én Horthy ellátogatott Hatvan, Gyöngyös és Eger városába, ahol megszemlélte az ott elhelyezett csapatokat és fogadta a hatóságok, városparancsnokságok hódolatát „Egerben a vasútállomáson dr. Bobory György főispán és Lé- derer Henrik tábornok, az egri katonai állomásparancsnok üdvözölte a tábornokai kíséretében megjelenő fővezért... majd az eléje küldött érseki díszfogaton az érseki palotába hajtatott, ahol Szmrecsányi Lajos egri érsek, főkáptalanja társaságában fogadta és meleg szavakkal üdvözölte, mint a magyar nemzeti hadsereg megalapítóját. A nemzeti hadsereg céljaira százezer koronát ajánlott fel. Eger város ellenforradalmi és egyházi vezetői Horthy Miklósban az ő emberüket, a nagybirtok és a finánctőke legvérengzőbb képviselőjét üdvözölték. Közben a „fővezér” tiszti különítményei a legvadabb és legaljasabb módszerekkel vé gezték „tisztító munkájukat” szerte az egész országban. Heves megyében 1920 tavaszán változás történt a tanfelügyelőségen. Szétsényi Antal helyét a már említett Rusztek Károly foglalta el. A megyei közigazgatási bizottság előtt 1920. március 8-án mondotta el székfoglaló beszédét, melyet érdemes idézni: „Méltóságos Főispán Ür! Tekintetes Köz- igazgatási Bizottság! Megille- tődött telkemből szárnyaszeget- ten keresnek kifejezést a gondolatok és érzések... A háborút elvesztettük. Kifosztottak, kiraboltak, lealáztak és hiénák zsákmányává tettek. És amit meghagytak, azt tönkretettük mi akkor, mikor szent István koronáját a sárba tapostuk és Krisztus Urunk palástját reádobtuk... És... és mikor már a megsemmisülés örvényének a szélén állottunk, s amikor már a külső és belső ellenség a halál harangját kongatta egy ezeréves ország felett. .. akkor... akkor, mint megannyiszor egy évezred alatt újból magához tért, eszmélethez kapott az országnak „nemzetfenntartó rétege” és a meg- csufolt és a kettétört kereszttel és a széttépett s a meggyalázott trikolórral megmentette újból a magyar nemzetet... .. .Meg kell tehát induljon egyfelől a felvilágosító, másfelől az építő munka! És ne méltóz- tassanak túlzásnak venni, ha azt állítom, hogy ezt a felvilágosító és alkotó munkát elsősorban az iskola teheti meg és kell is hogy megtegye. Nem lehet, nem szabad megelégednünk többé azzal, hogy az Iskola jól-rosszul megtanítja a szükséges alapismereteket. Nevelni, mégpedig elsősorban nevelni kell az iskoláknak! Nevelni egy keresztényibb, egy önfeláldozóbb, egy nemzetibb, egy ősszetartóbb, egy áldozatkészebb nemzedéket, amelyik visszaszerzi azt, amit mi elvesztettünk, amelyik letörli azt a gyalázatot, amit mi örökül hagyunk. A népiskolának nevelni, elsősorban nevelni kell! Nevelni egy olyan nemzedéket, amelyik lankadatlan értelmes munkája révén olyan kultúrál- lapotot, olyan anyagi jólétet, olyan szabad államéletet teremt, ahová s amelybe visszasír a telke mindazoknak, akiket erőszak, vagy megtévesztés elszakított, de a történelmi tradíciók, a geográfiai alakulatok, a gazdasági érdekek ide kötnek.” Ez a székfoglaló beszéd nagy szónoki pátosszal hízeleg és dicséri az ország „nemzet- fenntartó rétegét”, a félfeudális világi és egyházi nagybirtokosokat és tőkések képviselőit. ök voltak azok, akik századokon keresztül kirabolták és kifosztották a magyar népet és ha választaniuk kellett a haza és a saját önző érdekeik között, mindig a hazaárulás útját választották. Majd a továbbiakban azt mondja, hogy ,fel- világosító és építő munka kell” és többször is kihangsúlyozza a „nevelés” fontosságát. Nyilvánvaló a vallás butító hatásával, egy engedelmes, nagy áldozatokat vállaló „kereszté- --’ibb”, mindenbe belenyugvó és az uralkodó osztályok érdekeit hűségesen kiszolgáló, alázatos magyar dolgozókat akartak nevelni. A tömegek félrevezetésére és megtévesztésére — az utolsó mondatban, ha burkoltan is, — ő is a nacionalizmus, a sovinizmus és az irredentizmus eszközét ajánlja. Rusztek Károly tanfelügyelő 1920. április 12-én jelenti a közigazgatási bizottságnak: ,„. .Eddig csak kilenc helyen volt fegyelmi eljárás a proletárdiktatúra alatti magatartás miatt, de ezek is pontatlanok, ezért új eljárás indíttatott meg az egész tankerületben. ö az ismert adatok alapján már eddig is 25 tanító elten rendelt el fegyelmi vizsgálatot. Gállné Vojtsek Irma volt gyöngvösoroszi tanítónő és Csengő Rezső tófalusi tanító ellen az ügyészség bűnvádi ei- járást indított. „Vojtsek Irma — a vád szerint — a kommunizmus előkészítésében élénk tevékenységet fejtett ki, és aktívan részt vett annak fenntartása érdekében mint munkástanácstag, mint munkástanácsi és direktóriumi jegyző. Állítólag olyan kijelentést tett, hogy ed ’ig szocialista voltam, de most már kommunista vagyok testestől-lelkestől, — továbbá, hogy — nem kell pap, a száz holdon felüli birtokot az uraktól el kell venni. Mindkettőjüket állásuktól elmozdították. A Heves megyei Közigazgatási Bizottság 1920. májusi ülésén Rusztek Károly bejelentette, hogy: „.. .fegyelmi vizsgálatot rendelt el Róna Gizella gyöngyösi tanítónő elten, mert a proletárdiktatúra alatti előadásaiban a legsúlyosabbafl sértette a vallást és az e'rköí» csőt.” — Állásától felfüggesztették. (Folytatjuk* asék, meg • fejét nym kocka alakú less a feje — mutatják. — Járni is fog? — Hát azt éppen nem... de füttyszóra mozgatni fogja a fejét! Vozdry Dénes elmagyarázza, hogy a robotemberke fejében lesz egy mikrofon, az „hajija” majd meg a füttyszót — És a fejét hogyan mozgatja majd? — A törzsében lesz beflep, meg villanymotor. A fütty egy jelfogó rendszeren áthaladva indítja majd meg a fej mozgását — magyarázza nagy komolyan a kisfiú. IFJÜ KIBERNETIKUSOK ... Kizenkét-tizenhárom évesek. Nagy részük mindezt még az iskolában nem is tanulta. Megígérjük, hogy a „Robi” vizsgájára okvetlenül elmegyünk. (fcátai) riasztási gyakorlatok — ex » nagyon fontos dolog! — lemezmunka, kirajzolás, hajtogatás, használt anyagok szétszedése ... Az utóbbi az egyik legérdekesebb foglalkozás, mert ki az a gyerek, aki valami ismeretlen dolgot ne szedne szét szívesen, megnézni, mi van a belsejében? Különösen, ha még szabad is, kell is szétszedni... Mit? Kiselejtezett rádióadó- és vevőkészüléket. Ez nagyon izgalmas volt, olyannyira, hogy talán már össze sem lehet rakni Ök azt mondják, össze tudják ...! — Láttatok már robotembert? — Bizony! Budapesten, a vásárban. Beszélt, kezet fogott, és járni is tudott. — És amit ti csináltok? ... Hozzá is kezdtetek már? — Lemezből kivágtuk a tör— A főnyomó-vezeték cseréje. Ennek nyugati oldalát a huszár-szobornál és a Fő tér felső részén átkötik a keleti oldalba, így az út felújításának kezdeti szakaszában is zavartalan lesz a vízellátás. Ha a főnyomó-vezeték keleti részének cseréje elhúzódik, akkor a mi munkánk is eltolódik időben. Bízunk benne, hogy minden rendben lesz, és szeptemberben végre korszerű úton közlekedhetnek Gyöngyös belső területén a járművek. (grnf) Jelentős útfelújítás Gyöngyösön
