Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1967-02-22 / 45. szám
Mennyit keres egy tsz-vezef3? Komló, Május 1. Tsz. 9000 hold összterület, 967 tag, 20 vezető. A közös idén 26,50 forintot tud fizetni minden egységre. Az átlagjövedelem csaknem 12 ezer forint. A címben szereplő kérdést ebben a közös gazdaságban tették fel — feltételezhetően nem különösebb jóindulattal. Az eseményt így jegyezte fél a faluban tartózkodó pártmunkás: „A tsz-tagok nem tudják, hogy mennyit keresnek vezetőik. Ez bizonytalanságot, zavart okoz közöttük. Jónak látnám, ha tájékoztatnák őket ebben a kérdésben." A torvény A tsz-vezetők jövedelmét pontosan meghatározza a helyi tsz fő gazdasági mutatói alapján a 16/1964-es törvény. A miniszteri rendelet az elnök és a főagronómus havi jövedelmét 4400 forint körül, a főkönyvelő fizetését 3800 forintban állapítja meg. A törvény szerinti fizetés nem kötelező erejű, s ezért a komlói közgyűlés 1964-ben az elnök fizetését havi S0 munkaegységben, a tagokkal egyenlő egy hold háztájiban és az egy tagra jutó átlagprémiumban szavazták meg. Maradt minden a törvény előtti formában. A főkönyvelőnek 72 egység jár, a brigádvezetőknek kevesebb, és így tovább. így döntött a tagság. A számolás Papír, ceruza, egyszerű szorzás. Az év minden napját ledolgozó Molnár János elnök zárszámadása: 80 munkaegység az 2124 forint. A háztáji havi jövedelmével, az átlagprémiummal, a közös pénzforgalom utáni részesedésével együtt havi 2890 forint. Papír, ceruza, egyszerű szorzás. Az év minden napját ledolgozó ifjabb Bakos Sándor tehenész zárszámadása; összesen 928 munkaegység havi lebontásban ■+■ 3000 forintnyi prémium, háztáji, az annyi mint 2719 forintos havi átlag- kereset. Papír, ceruza, egyszerű szorzás. Az év minden napját ledolgozó Szabó József állattenyésztési brigádvezető, Bakos vezetőjének zárszámadása: havi 45 egység, 3000 forint prémium, egy hold háztáji, havi átlagjövedelme: 1868 forint. Egy nap Az elnök télen reggel hétkor kezdi a munkát. A tagok már várják ekkor problémáikkal. Délelőtt postát bont, aztán a gazdaság valamennyi területét ellenőrzi. Délután kettőkor részt vesz a munkaelosztó gyűlésen. Hatkor fejezi be a munkát, utána beszámolóra, gyűlésre készül, majd társadalmi funkciókat lát el, hiszen a helyi fensz elnökségi tagja, a községi tanács vb-tagja, pártvezetőségi tag. Napi munliája tíz óra. Nyáron a nap még hosszabb, ötkor kezdődik és nyolcig tart A feladatok ismétlődnek, utazásokkal, tárgyalásokkal tarkítva. Napi munkája 12 óra. Utána tanul, hiszen minden új módszert, törvényt ismernie kell. Felelős kilencezer holdért és csaknem ezer emberért. A tehenész télen, nyáron hajnali háromkor kezdi a munkát. Etet, gondoz, fej, nyáron egymást váltva őrzi a nyájat Napi munkája: tíz óra. Felelős: 12 tehénért A tehenész brigádvezetőnek szintén hajnalban kezdődik a munka. Gondoskodik a takarmányról, ellenőrzi, irányítja a fejest, a tejet átadja a tejgyűjtőnek. Vezeti a nyilvántartást, részt vesz a vezetőség munkájában, felméri és jegyzi a bri- gádagok munkaegységeit Felelős: 30 tagért, 240 tehénért, 130 szopósborjáért A forint A hevesi Rákócziban a 16-os törvény alapján négy, négy és fél ezer forint Tisza nánán, de még a kisebb tsz-ekben is jóval többet keres az elnök, mint a kömlői. A tarnaörsi tsz a Május 1. főkönyvelőjét 3800 forintos havi keresetért hívta hozzájuk dolgozni. Hogy még mindig Komlón végzi feladatát, az nem az itteni fizetésnek, hanem a lakásproblémának köszönhető. Az itteni vezetők nem elégedetlenkednek. ők vetik fél a legkevesebbszer, hogy „menynyit keres egy tsz-vezető”? A jog alapján pedig ők igazán kérdezhetnék. A vélemény Három tag felel a címben felvetett kérdésre. A jól kereső, már említett ifj. Bakos Sándor, a 287 munkaegységet teljesítő Rácz Béla, meg a szavát hangoztató Kiss József. íme, a véleményük: — Nem tudom, hogy pontosan mennyit keres az elnök, havi 80—00 egységet. Háztájija, meg prémiuma annyi van, mint nekünk. A havi fizetése lehet vagy négy-ötezer forint Megérdemli... — Lehet vagy havi 3000 forintja. Hogy túl lenne fizetve, az nem látszik meg rajta, de amit keres, azzal nagyon beérheti. Nincs ellene különösebb kifogás, de a mienkhez viszonyítva nagy az ő fizetése, ennél többet ne várjon, — Én elhiszem, hogy a szellemi munkás többet ér, mint mi, egyszerű tagok, de ne háromszor annyit, mint ahogy a fizetés tükrözi, hiszen neki is csak úgy el kell tartania a családot mint nekem. Mindhárom válaszoló belekötött a forintjövedelem utáni részesedésbe, a homályos pontba. „Az a ackr Utánanéztünk: havi 200 forint Ezt is beleszámítottuk a 2600 forintba. A három válaszoló közül kettő a legkisebb jövedelememelést sem szavazná meg. Az összegezés Mennyit keres egy tsz-vezető? — tettük fel a kérdést Nos, ennyit Egymás mellé raktuk objektiven a munkát, u forintot, a feladatot, a jogos lehetőséget. Nem akarunk dönteni abban, hogy a vezetői fizetés elég-e, sok-e, hiszen nem a mi feladatunk. A tagságot zavarta, hogy nem ismeri vezetői fizetését Ügy érezzük, nem a féltés csendült ebben a kérdésben. Fóti Péter Egyszerre: érettségi és szakmunkás-bizonyítvány Most még úgy van, hogy akik a szakközépiskolában tanulnak, az érettségi bizonyítvány mellé automatikusan kézhez kapják a szakmunkás- bizonyítványt is. Jelenleg a gyöngyösi Vak Bottyán Gimnáziumban az osztályoknak majdnem a fele szakiskolai osztály: műszerészek és MÉK- felvásáriők. A jövő azonban változásokat hoz majd. Ezért kértünk tájékoztatást Várady Zoltántól, a gimnázium műszaki igazgató- helyettesétől. — Hogyan folyik a szakképzés? ;— Az I. és II. osztályok Készére az intézeten belül sikerült két műhelyet kialakítanunk. A minisztérium által előírt normáknak azonban még a tíz százalékát sem tudjuk ezekben a műhelyekben elérni, akár a terem, akár a felszerelés vagy a gépi és az egyéni szerszámok vonatkozásában. — Valószínűleg, ezek a körülmények kihatnak a képzés színvonalára is. — Sajnos, így igaz. A fejlődés azonban nem a távoli jövő lehetősége. Most folynak a tárgyalások, hogy milyen pénzügyi forrásokból tudjuk majd a hiányzó berendezéseket pótolni. — Hogyan folyik a MÉK- felvásárlók képzése? — A gyakorlati foglalkozást az itteni MÉK-tdepen végzik a tanulók. Eléggé elhagyatottak ezek a fiatalok. Lehetséges, hogy ezt a szakképzési a jövőben Hatvanban végezzük, mert ott a zöldségtermesztésnek nagyobb a bázisa, szakmailag többet tudnak kapni a diákok. — Milyen változások várhatók a jövőben? — Szeretnénk tiszta profilú szakközépiskolákat létrehozni, amelyekben alapképzést biztosítunk az általános műveltség megszerzése mellett. Például: forgácsolóképzést nyújtunk, ami lehetőséget ad esztergályos, lakatos, gyalus szakmunkás-bizonyítvány megszerzésére, de csak egyévi gyakorlat után. Tehát az érettségivel együtt nem lehet majd valakiből automatikusan szakmunkás. — És a lánytanulók részére? — Az elektroműszerészek között most is van néhány lány. Úgy gondoljuk, hogy már a kővetkező tanévre csupán a lányok részére műszaki rajzolói szakot is szervezünk. Erre az üzemek igényt is tartanak. — Hogyan lehet a szákközépiskolába beiratkozni? — Felvételi vizsga nincs. Beszélgetünk a jelentkezőkkel, hogy tájékozódni tudjunk képességeik felől. Az Egyesült Izzó munkalaborját is be akarjuk kapcsolni ebbe, hogy még megalapozottabb legyen a döntésünk. Persze, a szakközépiskolába nehezebb bejutni, mint a gimnáziumba. — Mikor lesz kész az új, tizenhat tantermes iskola? — A tervek szerint 1970-ben. Teljesen modern, minden igényt kielégítő iskola less, több műhely-teremmel, laboratóriumokkal, tmk-műhellyel, rajz- és tornateremmel, öltözőkkel. Közel tizenöt millió forintot áldoz erre az államunk. — Milyen területről jelentkezhetnek a tanulók a gyöngyösi szakközépiskolába? — Heves megyéből, valamint Szolnok és Nógrád megye egy részéből. A kollégiumi elhelyezés azonban korlátozott. Jövőre összesen harminc férőhely szabadul fel a kollégiumban, ami nemcsak a szakközépiskolásoké lesz. A kollégium olyan nagy gond, amiről külön kellene beszélni. Eddig tart a tájékoztatás, amiből az is megállapítható, hogy az érdeklődés egyre fokozódik a szakközépiskolák iránt. Érthető ez, hiszen ebben az iskolában az általános műveltség elsajátítása mellett szakmai ismereteket is szereznek a tanulóik, és az érettségi után nemcsak műszaki pályákra mehetnek, hanem az összes egyetemi szakokra, ha a felvételin megütik a kívánt mértéket (gmf) VISONTÁN a szocialista üzemrész címért harcolnak Néhány szemfounyásnyi ideig tartó zuhanásszerű siklás után Vígh Lajos főcsatlós nyitotta a rácsos ajtót Előttünk nyúlik több száz méter hosszan a fényesen kivilágított nyugati főFejtctore állították Gyöngyösön a Jeruzsálem utca elején KRESZ-tábla figyelmezteti a gépjárművezetőt hogy egyirányú utcába hajt be. Ebben nincs is semmi különös, csak egyvalami furcsa. A táblán a piros nyíl mutat felfelé és a fehér lefelé. Gépkocsi fordul be a sarkon, pillanatra fékez, a vezetője kérdőn néz a táblára. A KRESZ úgy tanítja, hogy a piros nyíl irányában tilos közlekedni. Azután rálép a gázra és behajt az utcába. Igen, behajt, mert kis fejtörés elegendő, hogy megállapítsa, a táblát fejre állították. A tábla már hosszú idő óta így áll a sarkon. A gépkocsivezetők már-már figyelembe sem veszik, hiszen tndják, hogy fordítva kell értelmezni. De hátha valakit megtéveszt egyszer. Csak meg kellene azt fordítani, mert ami szabályos, az legyen szabályos is. T. J. Képviselő jelölt ü nk: FODO R ISTVHMIIE — PEDAGÓGUS AKARTAM LENNI, s annak érzem magam mindenkor. Húsz évvel ezelőtt lépett először katedrára a rimaszombati váltókezelő lánya. Segédtanítóként kezdte pályáját Alsó- dabason; Dormánd volt a következő állomás; onnét kérte magát a kincseket rejtő Lahó- ca-hegy falujába, Recskre, s itt él és tanít immár nyolcadik esztendeje. A húsz év minden napja apró dolgokkal volt tele, s ezek az apró dolgok teszik a 20 évnyi emberséget. — Tulajdonképpen nincs az én életemben semmi különös.. Tanítom a rám bízott gyerme keket szeretni, érteni az irodalmat, ismerni a történelmet. Ez a hivatás tölti ki az életemet. Korán érezte a jelentkező sors nehezét. Még pár éves. amikor földbe teszik, eltemetik édesanyját. A félárva kis lányt a határszéli, kőszegi MÁV Intézet Árvaházába viszik, itt végzi az elemi és középiskolai tanulmányait. A világháború az ő életébe is beletapos — nem tanulhat tovább. A szándék azonban erősen él benne, s meg is szerzi a tanítói oklevelet 1947-ben, Egerben. Jeles eredménnyel. Az ember fölfelé törekszik, ő sem elégszik meg azzal, amir gttdig elért. Többet akar. A tanári diplomának is tulajdonosa lesz, pedig ekkor már egy gyermek anyja, s mindennap a katedrán is helyt kell állnia, tanítványai előtt. Barna hajú, kék szemű asz- szony. Törékeny termetű. Szinte hihetetlen mégis menynyi erő, energia feszül benne. Mindig kész segíteni másokon. — Szívesen teszem, nem ismerem a fáradságot ebben a munkában — mondja. s mindjárt megbízták a művelődési állandó bizottsági elnöki tisztének ellátásával is. — Életem legnagyobb eseménye volt, amikor 1963-bán, részvevője lehettem a VL magyar békekongresszus tanácskozásainak. Az Országos Béketanács — erről számtalanszor meggyőződtem — a magyar békemozgalom lelkiismerete. Kitüntető volt számomra, hogy ennek a lelkiismere*X12,üiMt>T EVE a közélet munkása. De építő, hasznos tevékenységét sosem az a cél irányította, hogy ezért majd kitüntetésekkel aggatják tele. Mindig elegendőnek tartotta az elismerés egyszerű formáját, a szívből jövő „köszö- nöm”-öt az olyan emberektől, akiknek sorsán-gondján jobbítani sikerült. 1963-ban megválasztottak járási tanácstagnak. nek magam is erősítője lehettem. A békekongresszuson, nem véletlenül, Fodor Istvánnál az Országos Béketanács elnökségébe választották. — Hogyan érte az esemény, hogy országgyűlési képviselőnek jelölték? — Nagyon váratlan volt számomra ez a megtiszteltetés... Én, az egyszerű pedagógus, ilyesmire sosem gondoltam. Eddig minden társadalmi megbízatásomnak tisztességgel és becsülettel eleget tettem. Sokszor éreztem munkám során, hogy az én erőm nem elég a kapott feladat megoldásához, de a mások bizalma, segíteni akarása mindig megadta a szükséges erőt. Képviselőnek jelöltek... önkéntelenül is végiggondoltam az életemet, mi volt eddig. Eszembe jutott egy nagyon régi tanítványom is, a másodikos Nagy Pista, aki gyenge szemével nem látta a táblára írott mon- latot, s úgy kérdezte meg tő- em: „Édesanyám, mi van idaírva?”... Mit éreztem, íogy képviselőnek jelöltek? ízt kérdezték a jelölő gyűlés itán, másnap kis tanítványain is. Azt válaszoltam nekik, íogy izgató, nagyszerű érzés. 71elelni kell majd a négy év lati igazságtanból, emberségtanból, békeharcból, s igyekszem majd, hogy jól feleljek, jól vizsgázzak azok előtt, akik megbíznak bennem. FODOR ISTVÄNNE az oktatásügy kiváló dolgozója, s a Munka Érdeméremnek is birtokosa. Két gyermeke van. férje is pedagógus. Fodor Istvánnét 26 falu népe jelölte országgyűlési képviselőnek. Érdeme szerint. „ Pataky Dezső szállító vágat. Emberek tolják a csilléket és ez a szállítási mód kissé szokatlanul hat a mai, modem bányászatban. — Nem sokáig lesz már így, — érti meg gondolataimat Fellegvárt Endre harmadaknász. — Tudjuk, hogy korszerűtlen ez a szállítási mód, és a munkát is hátráltatja. Végtelen kötél ü szállítógépet tervezünk ide, ami gazdaságosabb, gyorsabb és létszámot takaríthatunk meg. A sínék között lépkedünk egymás mögött. Csizmánk talpa alatt kavics ropog. így kívánja ezt a biztonságos közlekedés. Víz , víz ... és víz mindenütt! Víz folyik a vágat talpán kivájt csorgóban, víz folyik a főiében elhelyezett szűrökből, és víz tör elő a talpba süllyesztett csövekből. A kettes ereszke elején embereik ülnek. — Nincs munkájuk?... — kérdi röviden az aknász. — Várakoznunk kell, — áll fel a légcsőről Kiss László, a főt»- és taűpszűrő brigád vezetője. — Addig nem kezdhetjük meg a fúrást, amíg az elővá- jásról kellő mennyiségű biztosító anyagot nem készítenek. Iszapba értünk, és ha fúrás közben megállunk, beragad a fúró. Elfogadható érv, bár... aki nagyon igyekszik, az segíti mások munkáját, hogy 6 is haladhasson. Ezt a vágatot Kozák Bertalan brigádja hajtja F 5-ös géppel. Ahogy Fellegvárt Endre elmondja, jól összeszokott brigád, akik az elmúlt évek folyamán már sok sikert mondhatnak magukénak. Ezt egyébként a munkahelyen levő rend is bizonyítja. Az aknász szeme mégis talál szabálytalanságot és az utasítás azonnal a mun- kahelyvizsgálati naplóba kerül: „A légcsövet meghosszabbítani .. Kedves, régi ismerőssel is találkoztam a brigádnál. Bencsik Péterrel. A XII-es aknától került ide január élején és régi munkahelyén mindig kiváló frontmesterként ismerték. A kitüntetés kötelez — Sok a víz, de majd megszokjuk. — többször hallottam ezt a kifejezést azoktól a XII-es akna; váiároktól. akik Bencsik Péterre! egy időben kerültek Visontára. Érthető, hiszen sok éven át megszokott környezetiből kerültek szokatlan munkaviszonyok közé. Ám arról sem szabad megfeledkezniük, hogy a négyszeres élüzemet, illetve kétszeres szocialista üzemet hagyták el. Ez erkölcsi rangot ad, egyben igyekezetre és példaadásra kötelez. Számítanak a tapasztalataikra is Visontán, mert a mélyművelésű üzemrész ebben az évben harcba indul a szocialista üzemrész cím elnyeréséért. Az egyes ereszke hajlatában fél lábszárig érő vízben gázolunk. Itt Demeter Miklós F 5-ös brigdája dolgozik. Most a gép mozdulatlanul pihen, mert a brigád TH-gyűrűvel biztosítja a vágatot. Szükséges ez, a felettük elhaladó miskolci műút védelme miatt. Demeter Miklós hatalmas csákánycsapásokkal töri a talpszenet, de kevés eredménynyel. Az ilyesféle időt rabló munkára mondják a bányászok: „Rágja, mint kecske a fát.” Goda Miklós főmérnök és Kovács György üzemréezleg- vezető engedélyt adott a mérsékelt robbantásra, éppen a munka megkönnyítése és a haladás érdekében. A civódás nem méltó hozzájuk Olyasmi is hírlik, hogy probléma vein a brigádon belül. Gyakori az egyenetlenkedés, de a munkavégzés is hagy maga után kívánnivalót. Nem tartják be a megadott irányt, emiatt sok a fenntartásra kieső műszak. Bizony, az ilyesmi nem vet jó fényt olyan brigádra, amely már négyszer nyerte el a szocialista brigád címet. És ne várjanak türelmi időt, mert hanyagságuk nehéz összegeket vonhat eű más helyről. A szocialista üzemrész cím elnyeréséhez az is szükséges, hogy még egészségesebb formában bontakozhasson ki a mozgalom. Meg kell szüntetni a „bérelt munka hely”-be vetett tévhitet. Ha valaki nem állja meg a helyét, cserére van szükség. De a törvényszerűség és a gazdaságosság is azt követeli, hogy a súlyponti helyekre a legkiválóbbak kerüljenek. Laczik János Mmmwit 3 1967, febraáff
