Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1967-02-21 / 44. szám
A pártoktatás neveljen önálló gondolkozásra Tízéves az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Beszélgetés ér. Biró Lajossal, az ÁFTH megyei vezetőjével térni. Érdemes felkarolni azoknak a pártbizottságoknak a kezdeményezését, amelyek alaposan tájékozódnak az ilyen jellegű igényekről és szükségletekről, és munkacsoportok segítségével dolgozzák fei a nyitva maradt vitatott kérdéseket Ezekre azután még az oktatási év befejezése előtt, esetleg konzultációk szervezésevei válaszolnak. A pártoktatással szemben sok helyütt olyan igényekkel lépnek fel, hogy a kongresszuson megfogalmazott különböző ideológiai, társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekre a legnagyobb részletességgel, teljes értékű válaszokat adjon. Ennek a pártoktatás természetesen csak addig a részletességig és oly mértékben tud megfelelni, amilyen mélységben ezek a kérdetek kidolgozásra kerültek. Most nem a megvitatandó anyagok, témák terjedelmének növelésére, hanem a pártoktatás színvonalának az emelésére van szükség. A még hátralevő időben is érdemes felkutatni és bekapcsolni a propagandamunkába azokat a legjobb erőket, akik sokat segíthetnek a pártoktatás feladatainak színvonalas megoldásában. Or. Dankovtít László, az MSZMP KB agit-prop. oszt. munkatársa A napokban ünnepelték az ÁFTH tízéves fennállását. Tudomásunk szetint az éu/öfdtí lóról a megyei felügyelőségen Is méltóképpen megemlékezték. Mit mondana igazgató elvtárs a tízéves munkáról? — Az ÁFTH Heves mégy«* Felügyelősége 1957. január elsején alakult meg. Felügyelőségünk feladatát három lényeges témakör képezte. Ezek közül a legfontosabb volt, hogy olyan alaptérképekét készítsünk, amelyek a valóságot a loghűb- ben ábrázolják és a népgazdaság sokoldalú igényeit kielégítsék, a másik fontos feladatunknak tekintettük a jó térképi adatokra épített pontos adatszolgáltatást és a hatósági ellenőrzési feladatok ellátását. — Szeretném hangsúlyozni, hogy az elmúlt tíz évben alapvető feladatnak tekintettük a szocialista mezőgazdasági nagy- üzentek politikai és gazdasági megerősítésének munkájában való aktív közreműködést. Ügy érezzük, ebben a vonatkozásban konkrét eredményeink is vannak, bér célkitűzéeeinket nem mindig sikerűit maradéktalanul valóra váltani. Itt elsősorban arra gondolok, hogy munkánkat hátráltatta, hogy a felügyelőségnek csak 1083-ban alakult meg a pártszervezete, így tulajdonképpen csak ez idő Segíteni a közös gondokon A pártoktatás jó megszervezése és eredményes lebonyolítása minden évben nehéz feladat elé állítja a pártszervezetek. Az 1966—67. évi párt- oktatásnak olyan sajátosságai vannak, amelyek különösen megnövelik a propagandamunka irányítóinak és a propagandistáknak felelősségét és nehezebbé teszik munkájukat A pártoktatás sikkor tehet a legtöbbet a kongresszus határozatainak végrehajtásáért ha a maga eszközeivel is elősegíti a dokumentumok sokoldalú tanulmányozását, ismertetését, feldolgozását és elfogadtatását. Az idei pártdktatási évadnak még csupán a derekán tartunk, azonban már az eddigi lapasztalatok is azt mutatják, hogy az egyik legfontosabb célkitűzést a kongresszus anyagainak széles körű tanulmányozását ismertetését sikerült megoldani. Ezt bizonyítja, hogy a pártoktatás részvevőinek létszáma és érdeklődése minden eddigit felülmúl. A pártoktatás nagyon sok emberhez juttatja el a kongresszus mondanivalóját hiszen több minit 800 ezer ember vesz részt az idén a szervezett oktatásban. Ezért is fontos, hogy a pártpropaganda éljen a lehetőséggel és munkáját úgy v égezze, hogy az megfeleljen az igényeknek és minden .szinten kielégítse a nagyfokú érdeklődést A pártoktatás részvevői között, mint egész közvéleményünkben, egyértelmű helyesléssel találkoznak a kongresz- ^zus célkitűzései Különösen nagy érdeklődés nyilvánul meg és sok kérdést tesznek fel a társadalmi és gazdasági fejődésünk szempontjából nagy jelentőségű gazdasági mecha- . izmus reformjával, az agrár- politikai intézkedésekkel, a párt vezető szerepének továbbfejlesztésével, a pártmunka és a pártirányítás módszereinek tökéletesítésével, az életszínvonal alakulásával kapcsolatban. A felvetett kérdések, akárcsak az élet, bonyolultak, néha nem is a jelennél, hanem a jövővel foglalkoznak, esetenként jogos türelmetlenséggel párosulnak, de mindenképpen azt bizonyítják, hogy az embereket foglalkoztatják a mindenkihez közelálló, izgalmas és érdekes kérdések. A vitákban, a részletkérdés boncolgatása közben sokszor felmerül, hogy a mindennapi gyakorlat nem egyszer ellentmond az általános politikai irányvonalnak. A vitát sok esetben nehezíti nem egy átfogó, nagy jelentőségű kérdés részleteinek kidolgoKözéptermetű, energikus ember Visontai László, a gyöngyösi Űj Élet Termelőszövetkezet elnökhelyettese és egyben párttitkára. Szavait kifejező kézmozdulatokkal kíséri, hogy jobban érzékeltesse gondolatait Fiatal korára emlékezik, mikor belépett a termelőszövetkezetbe. Arra, hogy mindössze hatvanegynéhány holdon gazdálkodott az új termelőszövetkezet * tagjai is alig voltak. Novemberben kezdték a munkát, s áz első jövedelmet csak a következő év nyarán kapták. Nehéz idők voltak, tele gonddal, problémákkal. De megérte. Legalábbis Visontai Lászlónak, aki jóban-rosszban egyaránt kitartott, s vallotta: a közösé a jövő. Egyszerű növénytermelő volt amikor megalakult a közös gazdaság. Aztán múltak az évek, — pártiskola, mezőgazdasági technikum, folytonos tanulás a nehéz munka mellett. Több mint tíz éve elnökhelyettesnek választották. S legutóbb a tagság őt jelölte küldöttnek a tafrmelőszövekezetek megyei közgyűlésére. Megbízták, hogy mondja el gondjaikat problémáikat gondolataival, tapasztalataival segítse a küldöttgyűlés munkáját Visontai László arról beszél, hogy a jelölő gyűlésen elfogó- dottan állt fel, s köszönte meg az emberek bizalmát Az elmúlt évek során sokszor tapasztalta, hogy bíznak benne, sokszor segített megoldani a különféle problémákat Mégis jóleső érzés volt a tisztelet a szeretet újabb megnyilatkozása. Visontai László tisztában van azzal, hogy a megyei gyűlésen szinte minden, a mezőgazdaságot érintő kérdés napirendre kerül. Éppen ezért megfelelően fel akar készülni, hogy hasznos tanácsokkal segítse a munkát. Néhány nap múlva Salgótarjánba utazik, ahol kéthetes tanfolyamon vesz részt. A témakör: az új mechanizmus és a mezőgazdaság. Ez a két hét alkalmas lesz arra, hogy még jobban tisztázódjanak a vitás kérdések. A földtulajdonjog, a hitelelengedések, az állami dotáció, az új nyugdíjrendszer — ezek a dolgok foglalkoztatják mostanában az elnökhelyettest Sokat gondolkozik azon, hogyan lehetne még jobban gazdálkodni, miképpen lehetne az egész parasztságot érintő vitás kérdéseket megoldani. Visontai László úgy fogalmazta meg, hogy a termelőszövetkezeti kongresszuson a parasztság jelenéről, de még inkább a jövőjéről lesz szó. A megyei küldöttgyűlésen ugyancsak a legfontosabb kérdések kerülnék szóba. Éppen ezért hihetetlenül nagy feladat hárul a küldöttekre. Visontai László átérzi, hogy milyen felelősségteljes munkát kell végeznie neki is, a többieknek is. Átérzd s ennek megfelelően fogalmazza meg majd gondolatait, szavait mondja el véleményét a megyei küldöttgyűlésen. (kapóst) K épviselő jelöltünk t SAS E€ £i E- Rl/I ara Bélapátfalvi munkásembert eddig aligha ért nagyobb megtiszteltetés annál, mint amilyent a napokban Sas Kálmán kapott: szülőföldjéhez való kitartó hűségéért, állandóan ismétlődő szorgalmas igyekezetéért a község első képviselőjének jelölték. Régmúlt idők rosszízű kortesbeszédei helyett — egy köznapi élet szólt a jelölt mellett. S mert ezt a Bélkő alján mindenki ismerte, hittek neki, bíztak benne. Azon az esti, kul- túrházi nagygyűlésen talán ezért is volt olyan egységes a véleménynyilvánítás. Sas Kálmán — vagy ahogy inkább szólítják: Kálmán — itt nőtt fel a szemük előtt. Sokan emlékeznek még a suttyó legénykére, aki alig valamivel túl a tizennegyedik esztendején, apja után szegődött a gyárba, afféle küldöncként kezdte a szolgálatot. Az idősebbek a megmondhatói annak, hogy iparkodó gyerek volt, egyre többet akart. Csakhamar megelégelte a csellengést, s tanulónak jelentkezett, segédlevelet szerzett a lakatos szakmában. Tanúi voltak indulásának, amikor a fiatalembernek a klinkerkemencéknél kellett bi- lonyítania. Látták, hallották, hogy neheztelés nélkül vette át Itésőbb a szigorú végzést, ami izerint — munkaerő-feleslegre faló hivatkozással — elküldték las üzemből. Hírt kaptak róla idegenből is. Tudták, hogy a Csepeli Fém- művekben is jól startolt, becsülettel végezte feladatait, mindennapi műszakjain túl újra meg újra részt kért az agitációs, nevelő munkából, falujáróként rendszeresen segítette az erőtlen parasztságot, az éledező, gyenge termelőszövetkezeti csoportokat. Nem drapériád pódiumról szónokolt, hanem szecskavágók és ekék javítása közben beszélgetett a dunántúliakkal közös álmainkról, terveinkről, amelyek megvalósítása csupán együttes ösz- szefogással lehetséges. Amikor újra szükség volt rá Bélapátfalván — az első hívásra visszament a gyárba. Párt- megbizatásként előbb az ifjúsági szervezetet irányította, aztán titkára lett a műhelyi ilapszervnek. Tartalékos kato- láskodása idején is folytatta mozgalmi munkáját, politikai lődásokon nevelte bajtársait, a vele egykorú munkás-, pa- asztfiatalokat. Leszerelése után elvégezte a műszaki káderképző iskolát, s gy művezetővé lépett elő a javítóműhelyben. Bélapátfalván talán többen is megállapodtak volna ezen az állomáson — ám Sas Kálmán nem hagyta ennyiben. Beiratkozott az épí- őanyagipari technikumba, s dőközbeni főművezetői kinevezését rövidesen értékes oklevéllel erősítette meg. A későbbi történet már térben közelebb van, többen is tudnak róla. Mint a szakszervezeti bizottság újítási felelősénél, úgyszólván kinek-kinek akadt dolga nála, tanácsért fordultak hozzá, vagy éppen panasszal mentek egy-egy sérelmes döntés miatt. Ahol tudott, mindig segített, kikereste a javaslattevők igazságát. Munkásőr-gyakorlaton voltak vele együtt, közösen Orsitek jutalmainak, kitüntetéseinek, annak, hogy Sas Kálmán jó híre túl jutott a községen, a gyári pártbizottság titkárát elismerésként beválasztották az MSZMP Egri Járási Bizottságába is. Nehéz lenne leszűkíteni, hogy miért tisztelik: a cement- és mészművek gépészeti vezetői posztján való kitűnő helytállásáért, szünet nélküli önképzéséért — elvégezte már a marxista—leninista esti egyetemet is, jelenleg pedig a felsőfokú gépipari technikum harmadik évfolyamán tanul —, vagy éppen eredményes közéleti szerepléséért. Nem köny- nyfl kitalálni, hogy az említettek közül valamelyikért — vagy valamennyiért. Sas Kálmán még csak jelölt, nincs, nem is lehet tájegységekre, falvakra bontott programja — csupán néhány kérés a tarsolyában. Olyanok, mint például a bélapátfalvi gyár rekonstrukciójának mielőbbi elkezdése, Kerecsend ivóvíz-ellátásának megoldása, a verpeléti termelőszövetkezeti gazdálkodás további erősítése. S még egypár kisebb, nagyobb, ami eddig úton-útfélen elhangzott, s megvalósításának reális lehetőségei vannak. Jelöltként új — képviselőként régi. 21. esztendeje képviseli példamutatóan pártunk politikáját... Gyónt Gyula után vehette kezdetét a helyes káderpolitika, a dolgozók nevelése, a politikai munka kibori takoaósa. — Az új gazdasági mechanizmus áz AfTH munkájában hogy érezteti hatását? — Élénk vita van a tekintetben, hogy a hivatali jellegű intézményeknél, így nálunk is, hogyan érvényesíthetők az új gazdasági mechanizmus irányelvei. Szerintem a mi tennivalónk egyértelmű és Világos. Eszerint feladatainkat a rendelkezésre álló eszközökkel a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legkisebb költséggel kell elvégezni. Ez felügyelőségünknél úgy értelmezendő, hogy a térképi és földnyilvántartási adatok megállapításához szükséges valamennyi műszaki tennivalónkat gyorsan és kevés költséggel kell elvégezni. Véleményem szerint feladataink jobb és gyorsabb ellátásának két alapvető feltétele van. Elsőként említeném a tervezés közgazdasági megalapozottságát, másodszor a tervezésre épített gazdaságos munkaszervezés megvalósítását. A fel- ügyelőségi tervezés és a gazdaságos munkaszervezés tehát az a két közgazdasági kategória, amely nélkül új célkitűzéseinket nem tudjuk valóra váltani. Megemlíteni, hogy az eddig alkalmazott tervezési módszerek, a külön osztály tervek, a felügyelőség összességét tekintve nem nevezhetők közgazdaságilag megalapozott tervezésnek, mégpedig azért nem, mert nélkülözik a felügyelőségnek, mint szervezetnek a tervszerűségét A gazdaságos munkaszervezés alapja szerintem csakis az egységes felügyelőség: terv lehet. Nem a terv- lebontás mellőzéséről van szó, hanem arról, hogy az egységes felügyelőség: terv képezze az alapját az osztályterveknek és nem fordítva. — Fontosnak tartom, hogy a felügyelőség! terv magába foglalja a munkaerőmérleget, a mennyiségi feladatok tervét, valamint a pénzügyi tervet. A fenti változtatásokat éppen az új gazdasági mechanizmusból adódó nagyobb feladatok teszik elengedhetetlenül szükségessé. — A IX. kongresszus határozatai hogyan érintik ráég az ÁFTti-t? — Ebben a vonatkozásban mindenekelőtt a földbirtok- és tulajdonviszonyokat, illetve azok Változásait kell szem előtt tartanunk és az ebből adódó földmérési, valamint földhyilvárttartási munkákat kell majd jól és gyorsan elvégezni. Közismert, hogy küszöbön az új földjogi törvény, amely számunkra is minden bizonnyal sok munkát jelent majd. Szólnom kell arról, hogy az átfutási időt korszerű módszerek gyakorlásával, illetve bevezetésével is csökkenteni kívánjuk. így elsősorban a légifotó alkalmazására gondolok, amely módszert felügyelőségünk országosan elsőnek vezette be. A légifotónak köszönhetjük, hogy ma már nyolcvan községben rendelkezünk új térképpel. A továbbiakban az átfutási Időt és a költségeket tovább kívánjuk csökkenteni. — Melyek azok a gondók, amelyek gátolják munkájukat? — Gondunk sok van. Ezek közül is a legnagyobb a felügyelőség elhelyezésének tarthatatlansága. Kijelenthetem, hogy amennyiben normális elhelyezést tudnánk biztosítani dolgozóinknak, úgy a munkateljesítmény mintegy 30—35 százalékkal lenne nagyobb. Kétségtelen, hogy ilyen elhelyezés mellett nagy gonddal jár az egész megyét átfogó hivatali irányítás. Bízunk abban, hogy országos és megyei vezetőink közismerten súlyos elhelyezési gondjainkon már a közeli jövőben segítenek, de legalábbis enyhítenek. —szalay— Az első városi vetélkedő Gyöngyösön Maga a tény csupán annyi, hogy szombaton délután rendezték meg első ízben Gyöngyösön, a városi úttörőházban az általános iskolások részére az irodalmi vetélkedő városi döntőjét. Az esemény nemcsak azét* érdemes arra. hogy néhány mondatban megemlékezzünk róla, mert az első ilyen jellegű rendezvény, hanem főként tartalma, célja, eredménye miatt. Ugyanis didaktikai haszna, jellemformáló szándéka és lehetősége a legfontosabb vonása, véleményünk szerint. Mert vetélkedni — hovatovább magyar jellegzetesség lett. Egy újabb „ló” a honi mezőkről, aminek ismét át lehet billenni a másik oldalár ra. Kulturális seregszemlét tartani, majdnem olyan általános jelenség, mint termelési tanácskozásokra összehívni kisebb vagy nagyobb közösségeket. önmagában sem a vetélkedő, sem a felülről „szorgalmazott” kulturális szemle nem sokat ér. Mihelyt valamit rá kell beszélni az emberekre, vagy csupán a szokások alapján illik megcsinálni: formálissá, üressé, tehát nem a leghasznosabb időtöltéssé válik. Legjobb lemondani róla, újabb utakat, módokat keresni helyette. Ez a mostani gyöngyösi vetélkedő feltétlenül ilyet szándékozott tenni, nem is eredménytelenül. Gyöngyös hat iskolája és a város közigazgatási területéhez tartozó Mátrafüredi Általiam Iskola több mint 45» tanulója vett részt a vetélkedőben. Két regényt kellett elolvasniuk és ennek alapján összemérni tudásukat. Közel húszán jutottak az elődöntőbe, majd az Írásbeli selejtező alapján hatan a döntőbe. A győztes végül Antal Mátyás lett, a VI-os számú iskola tanulója. A második helyezett ugyanennek az iskolának a növendéke, Tóth Ilona. Mindkettőjük magyar tanára Pók Lászióné. A harmadik helyezést a mátrafüredi Dávid Ilona érte el, tanára Molnár Lászióné. Hogy a döntő részvevői rém csupán lexikális ismereteiket mutatták meg, hogy a vetélkedő szűk tárgya, a két regény, ellenére is változatos módon, szinte az általános iskolai magyar tanítás minden részterületét, eredményét felhasználva kellett képességeiket bizonyítaniuk a versenyzőknek, ez az ötletesség adta a vetélkedő hasznát. legfőbb erényét. A didaktikailag is jelentős módszer alkalmazása Juhász András szakfelügyelőt, a vetélkedő játékmesterét dicséri. Ez a mostani gyöngyösi vetélkedő bebizonyította, hogy az elszürkült, az érdekességet, tehát vonzását is vesztett formákat hogyan lehet felfrissíteni. megújítani az ötletesség, a tudatos célra figyelés segítségével. (gmf) HmmM3 1967. február 21„ ke** zatlansága és nem utolsósorban a részvevők elméleti felkészültségének hiánya. Ahhoz, hogy a pártoktatás valóban hatékony legyen, hogy megőrizze, továbbvigye a kialakult jó légkört, a válaszoknak, elméletileg pontosnak, őszintének, érdekesnek és egyben gondolatébresztőiknek kell lenniük. A cél, hogy a résztvevőket önálló gondolkodásra késztesse. Különösen fontos, hogy a pártok tatás segítse a kezdeményezést a helyi problémák felvetésében és azok megoldásának önálló kidolgozásában. A folyó pártöktatás egyik legtöbb gondot okozó problémája, hogy a felmerült kérdések egy része — különösen az új gazdasági mechanizmussal és a dolgozók egyéni körülményeivel, helyzeteivel kapcsolatosak — olyanok, amelyekre a propagandisták jelenlegi ismeretek alapján nem tudnak megnyugtató és kielégítő választ adni. Ha mégis válaszolnak, felvilágosításaik nem mindig pontosak. Ezért — erre még bőven van idő — a vitákon, foglalkozásokon nem eléggé tisztázott kérdéseikre, a ponta tálán válaszokra, a későbbiek sarán kidolgozásra kerülő részletkérdésekre az oktatási év befejezése előtt célszerű ismét vissza-