Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-14 / 12. szám

1 Közös promm az ötvenedik évfordulóra Adatgyűjtés a szo\jethatalomért harcoló magyar internacionalfstAkrúl Megérkezése után kértünk nyilatkozatot Kristóf István­tól, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkárától, aki az elmúlt napokban kulturális együttműködési szerződést írt alá Moszkvában. A tervben az 1967-es 'évre szóló közös programot határozták meg a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság és az MSZBT között. — A közös programok a for­radalom ötvenedik évforduló­ja jegyében zajlanak majd — mondta a főtitkár —, de er­ről már a napilapok is besza moltak. — Nagy érdeklődésire tarthat igényt azonban az a kutatómunka, amely a Szov­jetunió minden vidékén meg­indul a magyar internaciona­listák történetének feltárásá­ra. A Nagy Októberi Forrada­lomban mintegy százezer ma­gyar internacionalista vett részt, a velük kapcsolatos do­kumentumokat — fényképek, újságcikkek, levelek — most összegyűjtik, s azt a Szovjetu­nió hazánk rendelkezésére bo­csátja. Az így nyert anyagból kiállításokat rendeznek, me­lyeket minden bizonnyal szé les körű érdeklődés kísér majd. — Sajátossága lesz az idei ünnepségeknek az is, — hogy a különben hagyományos ba­rátságvonatok indítását ügy állapítják meg, hogy azok uta­sai november 7-e napján a Szovjetunióban lehessenek. A 14 barátságvonat több mint ötezer utasa között so­kan lesznek a régi veterán internacionalisták közül, akik a jubileumi ünnepségeken szovjet barátaikkal, régi har­costársaikkal együtt köszönt­hetik majd az ötvenedik év­fordulót. (B. B. I.) Nyo’c témakör fi'men Ifjúsági forradalmi filmnapok Heves megyében í KISZ központi bizottságá- eta*. javaslatára kerül sor az országos forradalmi ifjúsági napok keretében az ifjúsági forradalmi filmnapok megren­dezésére. Heves megyében február 24- től június 9-ig rendezik meg az ifjúsági filmnapokat, ked­vezményes bérlettel, a bérle­tekhez csatolva a műsort: hol, mikor, milyen filmet vetíte­nek. A péntek esténkint rende­zendő vetítéseket előadás elő­zi meg. A megyében negyven helyen rendeznek hasonló tár­gyú estéket. Egerben a Bródy j; moziban, Gyöngyösön a Sza- badságban, Hatvanban pedig a Vörös Csillag moziban vetítik a filmnapok filmjeit. Ezeken kívül a járási székhelyeken és még több mint harminc község­ben is bemutatják a tervezett filmeket. A témakörök: Küzdelem a tzabadságért — 1848 és kora — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom — A Magyar Ta­nácsköztársaság — Hazánk fel- szabadulása — A felszabadul Magyarország húsz éve — Az ifjúság mai élete — A békéért és a fasizmus ellen folytatott harc. Mindeevfk témakörhöz rgv- egy játékfilm kapcsolódik. Egerben például február 24 én a „Legenda a vonaton”, már-1 cius 17-én a „Valahol Európá­ban”, március 31-én a „Pár lé­pés a határ”, április 7-én a „Vihar Ázsiában”, április 14-én az „Erkel”, április 28-án a „Rá­kóczi hadnagya”, május 5-én a „Szállnak a darvak” és május 12-én a „Szerelmes biciklis­ták” című filmeket vetítik a Bródy moziban. Az ifjúsági filmnapokon be­mutatott! filmek alapján majd pályázatot is hirdet a KfSZ Heves megyei Bizottsága és a Heves megyei Mozi üzemi Vál­lalat. A legjobb dolgozatokért járó helyezések közül az első: 2 személyes, 10 napos utazás a Szovjetunióba, a második: két­személyes, hatnapos szovjet­unióbeli utazás, a harmadik pedig egy értékes filmfelvevő­gép. A pályázat részletes feltéte­leiről a megvei KISZ-bizottság értesíti az alapszervezeteket. A Nemzetközi Szemle tízéves jubileumi száma A legszebbtől a legfontosabbig Hatvan : a végietek tükrében Mi most a legszembetűnőbb Hatvanban? Erre kapásból tu­dok válaszolni: az épülő kór­ház hatalmas épülettömbje, amely úgy uralja a kis várost, mint hajdan a kastély a job­bágyházakat. De, a többi felgyülemlő kér­désemre nehezen adhatnék választ magamnak, ha nem kérdezném meg a legilletéke­sebbet Hatvani Györgyöt, a városi tanács vb-elnökét Az előbb írtam, hogy a leg­szembetűnőbb és a legilleté­kesebb. A továbbiakban is megmaradtam a leg-eknél — s így kerekedett ki egy sza­bálytalan interjú a vb-elnök- ked. Legszükségesebb: a nők számára munkát teremteni — Mit tart a legszebbnek és a legcsúnyábbnak Hatvan­ban? — A legszebb a város köz­ponti parkja, a legcsúnyább az új települést környező park, mert ezt még nem hoz­tuk rendbe. — A legújabb és a legela- vultabb? — A Cukor- és Konzerv­gyár diffúziós tornya a leg­újabb, s a legrégibb a város déli részének elavult telepü­lése. — A legaktuálisabb? — A stadion megépítése. — A legbiztosabb? — A 12 tantermes szakkö­zépiskola, egy ABC áruház és egy vendég! átóioari egység felépítése Űj-Hatvanban, va­lamint a 3-as számú út városi szakaszának korszerűsítése. — Mi fejlődik a leg gyorsab­ban és a leglassabban? — Leggyorsabban a Járda­építés, a vízhálózat kiépítése és a város egészségűgvi intéz­ményei. A leglassabban a szennyvízcsatorna hálózat. — Mi a legszükségesebb? — Lakás, lakás... A nők munkalehetőség'- •' javítása, éa a már előbb említett szennyvízcsatorna hálózat ki­építése. — S mi a legkevésbé szük­séges? — Az, hogy éjjel is teljes intenzitással világítsanak Hat­van utcai lámpái. Ez még ne­künk luxus. Legváratlanabb; útépítésre másfélmillió — Miben a legfüggetleneb­bek és miben nem? —> Városrendezési elképze­léseinkben — viszont a költ­ségvetési gazdálkodásunkban és a beruházások kivitelezésé­ben ellenkező a helyzet — A legpéldásabb és a leg­példátlanabb eset, mondjuk az elmúlt évről. — A már említett diffúziós torony határidőre való átadá­sa és munkábaállítása volt a legpéldásabb. Sok baj van az építőiparral, de azért példát­lan eset volt, hogy az új kor­ház fűtési próbájánál a kazán­ház felmondta a szolgálatot és meghiúsult az átadása. — A legkellemesebb és a legkellemetlenebb ? — Az új település 16 épüle­tére felnézni roppant kelle­mes, annál rosszabb arra gon­dolni, hogy a tervezett fűtő- berendezések gyára nem épül meg a harmadik ötéves terv­ben s 1500 fő, aki itt találhatott volna munkát kénytelen lakó­helyétől távol dolgozni. — Talán kézenfekvő a kö­vetkező kérdés: mi okozza a legnagyobb örömét? — Ha a felesleges női mun­kaerő foglalkoztatására minél hamarabb megépülne a Cso­magol ószerelő Vállalat. — S a legnagyobb bánatai? — Sokan laknak életveszé­lyes lakásban s nem tudunk egyelőre rajtuk segíteni. — Mit tartott mostanában a legváratlanabbnak? — Külön kiemelt összeget 1.5 millió forintot kaptunk szilárd burkolatú útépítkezés­hez. A legkedvesebb, «ki az ötleteket adta — A legkedvesebb tárgya­lópartner, akivel mostanában beszélt? — Az Országos Tervhivatal egyik dolgozója, aki ötleteket adott az üzemek telepítéséhez. — S akikre legnagyobb rosszallással gondolt? — A Közlekedési és Posta- ügyi Minisztérium képviselői­re, mert kijelentették, hogy a leendő Fűtőberendezések gyá­rát a város déli iparterületén nem tudják anya egál kiszol­gálni. Ezért látszik meghiú­sultnak az üzem felépítése. —■ Legfontosabb munkája jelenleg? — A választások előkészíté­se s a szerződéskötések az új mechanizmus szellemében. — S mit mondana el még legszívesebben? — Még azt, hogy remélem, hogy a hatvani Lenin Tsz most sem fog tanainak keve­sebbet fizetni, mint az elmúlt évben. Berkovits György A Nemzetközi Szemle januá­ri száma címlapján az 1957— 1967 felirattal a folyóirat meg­jelenésének tízéves jubileumá­ra utal. A folyóirat vezető he­lyén Komócsin Zoltán cikke ad értékelést az eltelt tíz esztendő tevékenységéről. Idézzük ; a cikk egyik érdekes megjegyzé­sét: „A folyóirat jó kiegészítést ad a napi- és hetilapok külpo­litikai tájékoztatásához... se­gítséget a téves és ellenséges nézetek felismeréséhez.” A januári szám közli Wal­ter Ulbrichtnak a Neues Deutschland számára adott nyi­latkozatát, melyhez az aktuali­tást a nyugatnémet politika­jobboldali irányzatának erősö­dése adta meg. Peter Weiss, az Auschwitz perről szóló nagy si­kerű színmű írója Vietnam címmel írt cikke az amerikaiak agresszív háborújáról közöl véleményt. „Mit mutatnak az amerikai riasztások?” Ezt a kérdést te­szi fel Harry Freeman, aki a legutóbbi képviselőválasztás tényeiből von le érdekes követ­keztetéseket. Egy idézet a cikk­ből: „A Gallup közvélemény­kutató intézet szerint a demok­raták veresége a Vietnami há­borúval való széles körű elé­gedetlenség gyümölcse.” Megjelent az Egri Tanárképző Főiskola tudományos közleményeinek negyedik kötete Most hagyta el a sajtót a* Egri Tanárképző Főiskola tu­dományos közleményeinek ne­gyedik, kötete. Ez a vaskos kö­tet igényben és külsőben is folytatása az évekig megjelent főiskolai évkönyveknek. A kö­tetbe belelapozva szembetű­nik, hogy a nemzetközi kap­csolatait szorgalmasan ápoló Egri Tanárképző Főiskola egy német történésztől, G. Jucken­burg professzortól, az erfurti Pedagógiai Intézet marxizmus —leninizmus tanszéke vezető­jétől közöl tanulmányt Német­ország Kommunista Pártjának 945. június 11-i felhívásáról. A történész professzor megál­lapítja, hogy az 1945. június 11-1 dátumot viselő manifesz- tum meggyőző bizonyítéka an­nak, hogy Németország Kom­munista Pártja a lenini forra­dalmi tanokat alkotóan alkal­mazta A mélyen szán tó gondolatokat tartalmazó tanulmányt ugyan­csak az erfurti Pedagógiai Inté­zet docensének, Ottomar Min- kának az elmefuttatása követi az ember, technika és a kép­zés problémájáról Nyugat-Né- metországban. , Érdemes felfigyelni dr. Szán­tó Imre cikkére, A lakóhely — a szűkebb haza szeretete és a szocialista hazafiság című írás­ra Dr. Berencz János két peda­KV- . .V ...... A\\\\\S\\v\N\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\v.\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w\\\\\\\\W»\\\\\\\\\\\\\ .WWW \\\\\\\Y,\\\\WWVW\\\'\\\\\\\\\\\\W.\\\VV\W\V\Y.\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\V.V.\V V. Bangr-Jensen menesztése 1958. július 3-án Dag Ham­marskjöld küldönc útján leve­let küldött Bang-Jensennek: „Az ön magatartása... az ítélő­képesség, valamint az ENSZ- tisztviselő felelősségének vál­lalásához szükséges képzettség teljes hiányát mutatja, s így ön továbbá meghagyása az ENSZ apparátusában össze­egyeztethetetlen a szolgálat magas színvonalának fenntar­tásával ...” Bang-Jensen hi­vatalos menesztését az ENSZ- ülésekről készült öszefoglaló jelentések füzete, a Summary Records is tartalmazta. A levél kézhez vétele után röviddel Bang-Jensen és And­rew Cordier különös beszélge­tést folytatott egymással. A be­szélgetés valahogy így hang­zott: Bang-Jensen: Tiltakozom el­bocsátásom ellen, az teljesen jogtalan. Cordier: ön tudja, hogy a fegvelmi bizottság ... Bang-Jensen: Ugyan, mit beszél erről a bizottságról ...! * Ü/Snmsä^ 1967. január HU szombat A PÓRUL JÁRT CSALÓ Megtagadták, hogy betekint­hessek a fegyelmi bizottság je­lentésének alapjául szolgáló dokumentumokba. Cordier: Ismerek valakit, aki ugyancsak megtagadta elő’- járójától, hogy bizonyos doku­mentumokba betekintsenek. Bang—Jensen: De hiszen ez hazugság! És ezt ön tudja a legjobban. Ha az elbocsátást nem vonják vissza, akkor én bíróság előtt fogok vallani az ENSZ-titkárságban alkalmazott bizonyos mesterkedésekről. Cordier: Mit gondol, mister Bang-Jensen. kinek hisznek in­kább, nekünk, vagy egy olyan embernek, akire rábizonyítot­ták a csalást? Erről a beszélgetésről senki sem szerzett volna tudomást, ha Cordier éppúgy, mint Bang- Jensen, nem emlegette volna mindenfelé. Cordier azért, hoJy jellemezze Bang-Jensen szel­lemi állapotát, Bang-Jensen azért, hogy oellengérre állítsa az akkori főtitkár módszereit. A magyar ügyekkel foglalko­zó különbizottság egykori tit­kára nem bírt belenyugodni abba. hogy azért bélyegezték csalónak, amiért megbízatását •ion‘osan Hammarsktöldnek és arátaina.k utasítása szerint téliesítetté. 1959 egyik márciusi reggeléin a szokásos havi sajtótájékozta­tóra gyülekeztek az ENSZ-pa- lotában az újságírók, Mint mindig, most is a főtitkár állt az újságírók elé, hogy kérdé­seikre válaszoljon. Ügy tet­szett, hogy a sajtókonferencia olyan nyugodtan fog lezajlani, mint máskor. Ámde, mégsem! Egy tudósító felállt és megkér­dezte az akkori főtitkárt, Hammarskjöldöt, mi a vélemé­nye a Bang-Jensen ügyről. Az újságíró tudni kívánta, megfe­lel-e a valóságnak, amit szél- tében-hosszában beszélnek, hogy tudniillik Bang-Jensen­nek a bűnbak szerepét kell ját­szania. Hammarskjöld röviden és velősen kijelentette: — Mister Bang-Jensen elmu­lasztotta kötelességeit, ezért el kellett bocsátani. — Mi volt a jelentőségük azoknak a titokzatos tanúlis­táknak, amelyeket Bang-Jen­sen nem akart kiszolgáltatni? — kérdezte egy másik sajtótu- dáritó. Erre Andrew Cordier vála­szolt: — Bang-Jensen űcv hurcol+a mavával a tanúk listáit a nad- ráyzsebében, akár holmi ócska vi'lamosiegveket. Bárki elszed­hette volna őket tőle. Volta­képpen máig sem tudjuk, hogy vajon gyáltalán hitelesek vol­tak-e, és ezért nem is tekint­hetők hivatalos ENSZ-akták­nak ... Egy román újságíró azt kér­dezte a főtitkártól: — Hivatalos ENSZ-dokumen- tunokhan miért használnak fel továbbra is bizonyítékként olyan tanúvallomásokat, ame­lyeket az ENSZ titkársága csa­lárdnak és értéktelennek ítél? — Erre vonatkozóan semmit sem mondhatok önnek — jelen­tette ki Hammarskjöld. — Ez túlmegy az én illetékessége­men ... — Aztán órájára né­zett, arra hivatkozott, hogy feladatai elszólítják, bocsána­tot kért ezért és eltávozott « Bang-Jensen egy ideig meg­próbált küzdeni sorsa ellen, azon volt, hogy ügyének min­den részletét a maga teljes va­lóságában feltárja, de végülis lemondott a további hadako­zásról. — Ugyan, mát segítene már rajtam ?— mondta esy alka­lommal lakásán az újságírók­nak. — Mister Hammanskjöld nem tűr maga mellett olyan munkatársat, aki túl sokat tud róla. — ... Nem az ellenségeim­nek. hanem Hammo^kiöldnek vagvok az áldozata. Ez az em­ber nemcsak tudott a megbíza­tásomról, hanem pontos utasí­tásokkal is ellátott engem. És most hanyag tisztviselőnek ne­vez, és a nyilvánosság előtt teljesen elhatárolja magát tő­lem .,. Jelentős kártalanítási összeget kínáltak fel nekem, ha a fegyelmi bizottság ítéleté­nek ellenvetés nélkül engedel­meskedem ... Bang-Jensen megkérdezte a dán kormányt, vajon vissza­térhet-e a diplomáciai szolgá­latba, betölthetné-e az ameri­kai dán főkonzul tisztét. S az a Krag külügyminiszter, aki Bang-Jensen sírjánál az el­hunyt lobogó idealizmusáról beszél majd, azt válaszolta, nem lehet szó a diplomácia: szolgálatba való visszatérésről. És hiába ajánlotta fel szolgá­latait ipari és kereskedelmi vállalatoknak, mindenhonnan csak azt a választ kapta, hogy nem. Végül aztán nagy nehe­zen sikerült elhelyezkednie a CARE-szervezetnél, a bárho­vá történő amerikai átutalások szövetkezeténél, de itt is csak félévi próbaidőre nyert alkal­mazást. A CARE-szervezet William J. Donovantól kapott jelzést, hogy Bang-Jensent al­les! mázzák. A CARE a Bang-Jensenne! kötött szerződést egyszerre fel­mondotta, s a magvar ügyek­kel foglalkozó különbizottság egykori titkára — nyomtalanul eltűnt. (Befelező rész következik: Gyilkosság, vagy öngyilkosság.) gógiai dolgozata is megjelent ez alkalommal a tudományos közlemények között. Amíg az egyik a kiegyezéstől az 1945-ig terjedő idő vidéki pedagógiai sajtóját kutatja át az erkölcsi nevelési problémák miatt, ad­dig a másik tanulmány a XX. századi polgári reformpedagó­gia erkölcsi nevelési törekvéseit teszi vizsgálata tárgyává. Dr. Somos Lajos az eszmei­politikai nevelés időszerű kér­déseiről ír, dr. Kovács X7 l a fejlődő tanuló megfigyelői te­vékenységét „figyeli meg”, Nagy Andor a televízió eszté­tikai kérdéseivel foglalkozik, közelebbről szemügyre véve a film- és televíziós oktatás kér­déseit, a premier plan és az egyidejűség hatását, és a tele­víziós játékok nagy vonzóere­jét. Dr. Bakos József folytatja ebben a kötetben is Comenius- kutatásaiból eredő értékes anyagának közlését. Dr. Pász­tor Emil nagyon helyesen nyúl az égetően időszerű és a he- 'yes írásra és a helyes beszéd­re is hatást gyakoroló írógép­problémához. Szakírásaikkal Hidfisi Ká­roly, Márkus Jenő, Szabó Ist­ván, Dr. Bihari József—Sütő József, A. N. Tyihonov—J. Bi­hari, Raisz Rózsa, Lőkös Ist­ván, Gyárfás Győzőné, Dr. Zé- fényi Endre és a természettu­dományi tanszék munkatársai tárultak hozzá a kötet értékei­hez, A képzőművészet egri és He­ves megyei barátai örömmel keresik meg a kötet végén Bas- kainé Dienes Klára, Blaskó Já­nos, Gergely Pál és Nagy Ernő, a főiskola művésztanárai által ■eprodukciókban közreadott al­kotásait. Baskainé és Gergely Pál mozgalmasabb világa mel­lett a szemlélődőbb Blaskó Já­nos és Nagy Ernő mnnká; em­beri, művészi fejlődésről ta­núskodnak. A tudományos közleményeit most megjelent, negve^k köta* te gazdag anyagával szól ad egri tudományos műhelye*^ szorgalmáról. (farkas}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents