Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-12 / 10. szám

Áz új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer ni, (Befejező rész.) Ii hozzátartozói ellátások ” körében a törvény vál­toztatás nélkül átveszi az ipari nyugdíj szabályait. Ennek megfelelően a saját személyé­ben még nem nyugdíjjogosult özvegy részére egyévi időtar­tamra ideiglenes özvegyi nyug­díj, a nyugdíj jogosultsággal is rendelkező (korhatáron túli. rokkant, vagy 2 gyermek tar­tásáról gondoskodó) özvegy ré­szére pedig állandó özvegyi nyugdíj jár. Az özvegyi nyug­díj a férfi számára megállapí­tott öregségi vagy rokkantsági nyugdíj ötven százaléka, de legkevesebb 300 forint. Az ár­vaellátás összege árvánként az özvegyi nyugdij ötven száza­léka, de legalább 150 forint, a szülői nyugdij összege azo­nos az özvegyi nyugdíjjal. Az a családtag, aki a ter­melőszövetkezetbe tagként be­lép, kérheti a családtagként munkában töltött évek nyug­díjba való beszámítását, ha a szóban forgó években az akkor irányadó 120 (nő 80) munka­egységet teljesítette és az el­maradt nyugdíjjárulékokat ezekre az évekre visszamenő­leg megfizeti A belépő család­tag visszamenőleg legfeljebb 5 ilyen nyugdíjév elismerésének jogát szerezheti meg. Az el­maradt nyugdíjjárulék befize­tésére egy évi halasztás adha­tó, amelyet indokolt esetben további egy év tartamára lehet hosszaubítanl Ha a be­lépett családtag a járulékot nem fizeti meg teljes egészé­ben, úgy csak a járulékbefize­téssel fedezett nyugdíjéveket veszik figyelembe. .A baleseti biztosítás szabá­lyai lényegében idáig is ipari színtű ellátást biztosítottak a balesetet szenvedett termelő- szövekezeti tagoknak. Az ide felvett szabályok érdemi vál­toztatást nem tartalmaznak, kivéve azt, hogy feloldják a baleseti járadék és a baleseti rokkantsági nyugdíj megálla­pításának havi jövedelmeként eddig kötelezően számított 900 forintos alapját. Ehelyett mind­két fajta ellátást a tag besoro­lás szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. A baleseti járadék és a baleseti rokkant­sági nyugdíj legkisebb összege minden rokkantsági fokozat­ban meghaladja a baleseti rok­kantság esetén eddig nyújtott ellátásokat. A rendelet szerint az n öregségi vagy munka­képtelenségi járadékban része­sülők is kapnak házastársi pót­lékot, amelynek összege 40 fo­rint. Az öregségi, illetve a munkaképtelenségi járadék összege változatlanul havi 260 forint, s a korhatár is a 70., nők esetében pedig a 65. élet­év. Az özvegyi járadék össze­gét az eddigi 130 forintról 200 forintra növelte a rendelet. Az öregségi-munkaképtelenségi járadékosok indokolt esetben az eddigi 250 forintnál nagyobb összeg — 500 forint — erejéig végezhetnek munkát a terme­lőszövetkezeten kívül. A rendelet kimondja a ko­rábbi termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény alapján megál­lapított nyugellátások feleme­lését is. A termelőszövetkezeti tagok 1967. január 1. előtt megállapított, 400 forintnál ki­sebb összegű nyugdiját 400 fo­rintra, a 300 forintnál kl- összegben megállapított özve­gyi nyugdíjakat 300 forintra kell felemelni. 130 forintról 200 forintra kell növelni az em­lített időpont előtt megállapí­tott özvegyi Járadékokat, 150 forintra kell kiegészíteni a re­gi nyugdíjtörvény alapján megállapított árvaellátásokat, 300 forintra a szülötten árvák árvaellátását és ugyanennyire a szülői nyugdíjakat. A z új nyugdíjtörvény új alapokon rendezi a ter­melőszövetkezeteket, illetve a tagokat terhelő járulékfizetési kötelezettségeket. A föld utáni hozzájárulás, továbbá a tago­kat terhelő betegségi és bal­eseti biztosítási díj, valamint nyugdíjjárulék megszűnik. Helyettük a termelőszövetke­zet a felosztható összes mun­kadíjak és részesedések együt­tes összege után egységesen — a nyugdíjjárulékot, valamint a betegségi és a baleseti biztosí­tás díját is magában foglaló — 7,5 százalék társadalombiztosí­tási járulékot, a tagok pedig a nyugdíjkategóriában kimuta­tott jövedelmük után 3 százalé­kos, illetőleg a magasabb jö­vedelmi kategóriákban az Ipa­ri kulccsal azonos progresszív nyugdijjárulékot fizetnek. (A progresszív nyugdíjjárulék mértéke 1800 forint átlagos havi jövedelemig 3 százalék. 1800—2300 forint között 4 szá­zalék, 2300—3000 forintig 5 szá­zalék, 3000—4000 forintig « százalék, 4000—5000 forintig 7 százalék). A társadalombizto­sítási járulék 7,5 százalékos kulcsa figyelembe veszi, hogy a betegségi biztosításban a termelőszövetkezetek szociális- kulturális alapjuk terhére sa­ját maguk fizetik a betegségi segélyeket, ami a részesedésre vetítve további 2,5 százalékos terhet jelent. Együttvéve te­hát. a tsz-ék ugyanúgy 10 szá­zalékot fordítanak a szóban forgó célokra, mint az Ipari üzemek. Ezt is tudnunk keli ahhoz, hogy helyesen értékel­hessük a tsz-nyugdíjak rende­zését. A termelőszövetkezetek új járulékfizetési rendszere csak az új nyugdíjrendszer beveze­tését követő egy év elteltével, 1968. január 1-én lép életbe 1967-ben még változatlanul ér­vényben maradnak a Járulék­fizetés eddigi szabályai, tehát a föld utáni hozzájárulás és a tagokat terhelő havi 37,50 fo­rint betegségi és balesett biz­tosítási díj, valamint nyugdíj- járulék. 1968-tól kezdődően az új rendszer lép életbe azzal, hogy a felosztható jövedelem után számított 7,5 százalékos társadalombiztosítási járulék évi négy részletben esedékes éa azt — a tagokat egyénileg terhelő progresszív nyugdíjjá­rulékkal együtt — negyed­évenként utólag, a következő hónap 15. napjáig fizetik be a szövetkezetek. 1968-ban tehát az új rendszer szerinti első fizetési határidő április 15 lesz. • termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer hatálya alá tartozók nyugellátását már 1967. január 1-tól kezdő­dően az új rendelkezések sze­rint állapítják meg és folyó­sítják. Az új tsz-nyugdí] tör­vény kizárólag a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek tagjai­ra vonatkozik. .1 G. P. J Legfőbb vágya volt, hogy beköltözzenek a városba és ott éljenek, a gyermekek ott járjanak iskolába, aztán este moziba, meg színházba men­jenek, aztán ... vasárnap dél­utánokon kirándulni minden­hová, amiről csak írnak és beszélnek kiváltképpen a ké­pes újságok... S ehelyett... itt eteti a ka­csákat, libákat, a csirkéket, s a kotlókkal bajlódik, meg... hallgatja, hogy hol, merre do­hog a férje zetorja. A gyerekek a régi temető­nél rúgják a labdát, ordítoz­nak, ahogy a torkukon kifér, és táncolva ugrálnak is hozzá. — Berti! Jóska! Nézzétek már a libákat, leúsznak a csatornán!... Két fiúval kevesebb a csa­pat, valameddig, de a labda újra pukkan, s Kovács Fe- rencné született Bogdán Ró- zsika sóhajt egyet, könnyűt, s bemegy. Pest. A nénje ott él családjával együtt és egyre varázslatosabb képeket fest leveleiben a fővárosról. Per­sze, ő is látott már belőle nénje révén egyet-mást, van mire támaszkodjon a kép­zelete. Mindazonáltal a vágy alig más. mint zsongó képzelgés, hiszen nagyon szépen, s na­gyon jól élnek az urával. Ki­tűnő ember, minden kézi­munkához ért. A házat is any- ayira rendbe hozta, hogy a tanács, mikor egyszer szárny­ra kelt a hír, hogy Pestre akarnak költözni, kérte — nyolcvanezerért. Jó lenne ál­latorvosi lakásnak. S ebben a pillanatban erős- bödik a motordohogás. A Ze- tor felbukkan a saroknál, s a nagykapunak fordul. Megáll. Rózsika, mint hogyha valami meglepetést, titokzatos dolgot várna, kinyitja a kaput. Sem­mi. Vagyis... nem sok. Desz­kát hozott, amolyan selejtes anyagot a fűrésztelepről, mert készen van .teljesen az istál­ló, csak a jászol hiányzik, nem kapott előbb anyagot. A Zetor befordul, megáll. — Mi az? — kérdezi Rózsi kíváncsian. — Deszka. Tudod... csak megveszem a Bacsa Sándor tehenét... — Ne vedd meg, Feri! — mondja Rózsi csaknem si­kolt va, — Hogyne venném! Hiszen miért vásároljuk mi a tejet literenként háromhatvanért, amikor... el is adhatjuk ugyanannyiért? Ma is leadja a nyolc-tíz litert, s ráadásul februárban fia is lesz, és ... tíz liter az harminchat forint naponta! Havonta meg any- nyi, mint... — Nem tud szá­molni, mivel az asszony szin­te kétségbeesve sikoltja: — Jó, jó, de... ki feji meg? Én? — ujjával a mellére mu­tat. — Hát persze. Nem is én. — Én húzgáljam, markol- gassam azt az izét... — Meg­sápad kegyetlen, mert hisz ilyent még sose tett. S szinte látja a tehén négy, vastag és eléggé hosszú csecsét. — Na-ná. mit gondolsz? Nem mondom, amikor rá­érek. hát... megfejem... meg én. Szívesen. De úgy, általá­ban a te dol god. Pillanatig csönd. Rózsika csak áll, néz, aztán a régi temető felé fordul, ahonnan harsan a gyermekek lármája. — Abból ugyan nem eszel, amit én fejek! — mondja csendesen és lódul be a kony­hába. Ezzel a pillanattal kezdő­dött el a baj. Folytatódott az­zal, hogy suttyomban még az­nap levelet írt Pestre, a nő­vérének. Nem szólt se este, se másnap egyetlen egy feles­leges szót, se rosszat, se jót, se a gyermekekhez, se a fér­jéhez. Csak mosott, vasalt, rendezkedett. Ezt a ruhada­rabot ide, azt meg oda. Másnap délután zaj támadt az udvaron. Bacsa Sándor, meg az ura vezették be az udvarra a tehenet. Rózsi még jobban elsápadt. Azt hitte, mire idejön a tehén, a levél is megérkezik Pestről, és tes­sék, levél nincs, a tehén meg itt van... de ő nem feji meg, nem és nem! Hát ezért ment férjhez Kovács Ferihez? A tehén nagy esemény, nemcsak az udvaron, hanem az utcában is. Egy tehénnel több, és több tej megy estén­ként a csarnokba. Érdekes, azonnal elterjedt a hír, hogy Rózsika nem akarja megfejni a tehenet! Előbb csak a kör­nyéken beszélték, aztán túl, hamarosan felkerült a szó a Nagy utcára, és este már Bogdán József, Rózsika apja is tudta. — Elmegyek, megnézem, mi igaz a szóbeszédből, mi nem — mondja szelíden a felásé- gének. — Eredjél, apja, eredj... — feleli az asszony halkan, és nagyot sóhajt. O még többet tud. mint a férje. Tud­ja, hogy lánya ma, vagy hol­Ma g'ázszfinct Eger egy részén Pár soros értesítést juttatott el Egerbe, a Gólya és az Egészségház utcák lakóinak a Tiszántúli Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalat. Közölték, hogy január 12-én reggel 6- tói 22 óráig gázszünetet tar­tanak. Nem tudom, gondoltak-e a vállalat Heves megyei üzem­vezetőségén arra, hogy a hír milyen megdöbbenést és ije­delmet vált ki. Ugyanis az idei tél leghidegebb napjai­ra (mínusz 10—15 fok) számít­hatunk és ma reggel 6-tól es­te 22 óráig nem lesz gáz a Gó­lya és az Egészségház utcák­ban. Az még hagyján, ahol megvan a régi cserépkályha is és tüzelő Is akad a háznál. De ott a legkellemetlenebb az eset, ahol kéménynyílás, kály­ha sincs a házban, de kisgyer­mek vagy éppen pólyásbaba van a lakóknál. Sem fűtés, sem meleg víz nem lesz egész nap, éppen akkor, amikor mí­nusz 10 fok a’á süllyed a hő­mérő hlganyszála! Miért í^lesz gázszünet és miért éppen ma? Kérdésünk­re a gázszolgáltató üzemve­zetőség azt a választ adta. hogy a nyomáscsökkentőt cse­rélik ki. Ezt meg kell tenni, mégpedig a lakók érdekében. Ugyanis a régi berendezéssel a csúcsfogyasztási időben nem tudnak elegendő gázt adni. Minden előkészületet megtet­tek, az új berendezés rendel­kezésre áll és igyekszenek a lehető leghamarabb elvégezni a szerelést. Ha befejezték a munkát, azonnal bekapcsol­ják a készüléket, és akkor biztonságosabb, sőt bősége­sebb lesz Eger város említett környékének gázellátása. De miért éppen most végzik a szerelést, miért ma kapcsol­ják ki a gázfűtést, amikor rendkívül hideg téli napra számíthatunk? Miért nem csi­nálták ezt meg korábban? Er­re az volt a válasz, hogy csak most kapták meg a berende­zést. Nem volt időnk ellen­őrizni, hogy a válasz teljes mértékben fedl-e a valóságot, de mi okunk lenne arra, bogy kételkedjünk? örülnünk kell, hogy javítják a gázszolgálta­tást, de az őrömbe most nem kis adag üröm cseppent. Miért éppen most részesülnek ebben a „jóban” a Gólya és az Egészségház ntcaiak? Ha már így történt, az érin­tettek nevében kérjük: amennyiben korábban megin­dul a gázszolgáltatás, s re­méljük, így lesz, értesítsék az érdekelteket. r. u nap eltűnik a faluból és nincs tovább. Az öreg Bogdán éppen ak­kor nyit be az udvarra, ami­kor a veje, Kovács Feri a kútgárgyán a tejet szűri, és a konyhából hangos, civakodó beszéd, meg gyermeksírás hallik. — Mi van itt? — kérdezi csendesen. — Hogy ml? Hát menjék csak be a konyhába, akkor ■'megtudja! — bömböli inkább a veje, mint mondja. — Mit tudok meg? — s a hangja olyan szelíd, olyan alázatos. — Azt, hogy . a lánya megveszett, levelet kapott és menni akar Pestre! — Igen? Pestre? — s las­san, nagyon lassan, szinte láb­Szóltak a választók — a tanács intézkedett Hiányzik a jó ivóvíz, vil­lany kellene az új házakhoz, messzi kell járni a fogorvosi kezelésre, vagy nem megy minden rendben a termelőszö­vetkezetben, járdát szeretné­nek, vagy javítani az áruellá­tást, az esetekben először is a tanácstagokhoz fordulnak a választók, ők pedig a helyi és felsőbb tanácsok vezetőihez, szakembereihez, akik nemcsak hivatali minőségükben intéz­kednek, de az esetek többségé­ben maguk is tanácstagok. Tő­lük várják az intézkedést, ké­relmeik, javaslataik továbbítá­sát, s azt. hogy ennek megva­lósítását figyelemmel kísérjék, szervezzék, ellenőrizzék. Nincs pontos statisztika ar­ról, hogy a beadott kérelmek, javaslatok, interpellációk hány százalékban kerültek megva­lósításra, de ahogy a választók véleményét megismertük, s a községfejlesztési tervek megva­lósulását a'gyakorlatban lát­hatjuk, nyugodt lelkiismerettel lehet mondani: az esetek több­ségében sikerrel intézkedtek a helyi és felsőbb tanácsok. Szabó János besenyőtelki ta­nácstag választói kérését to­vábbítva azért „gyötörte” a já­rási tanácsot, hogy valami­képp biztosítsák a Honvéd ut­ca villanyvilágítását, mert ott a közlekedés — különösen sá­ros időben — szinte lehetetlen és veszélyes. Természetesen az ilyen kérés teljesítése — pénz­kérdés. S mivel a járásnál már szétosztották a villanyhálózat bővítésére szánt összegeket, jó néhány hónapot késett az ér­demben! intézkedés, de az idén 350 méterrel tudják bőví­teni a villanyhálózatot, amely­ből már a Honvéd utca sem marad ki. Feldebrőről Kiss János, a termelőszövetkezet elnöke és több tanácstag is 6zóvá tette azt a lehetetlen helyzetet, hogy a termelőszövetkezetiek és ma­gángazdák területei össze­vissza vannak keverve, úgy, hogy sok esetben nem tudták, hogy a termelőszövetkezetét, vagy egyéni gazdákét szánt­ják-e a traktorok. Ez sok pa­nasz, sérelem forrása volt, ezért a Füzesabonyi Járási Ta­nács mezőgazdasági osztálya a községi tanáccsal együtt elér­te, hogy a vitatott földterületek gazdái vagy beléptek a terme­lőszövetkezetbe, vagy átadják a földjüket, s decemberben ujjhegyen megy a konyhába. S közben annyi minden eszé­be jut A rengeteg prédiká­ció, amit széjjel szórt itten a faluban... a gyermeket úgy kell nevelni, hogy szelíden, szépen, még szóval sem bán­tani, csak érvelni, meggyőzni, egy ujjal hozzá soha nem nyúlni... Rózsi felkattintja a villanyt, ölében csomó hol­mi, s bámul az apjára. — Mit akarsz, kislányom? — kérdezi az apja. Rózsi mintha darálót hajtana, úgy hadarja: _ Én nem arra születtem, hogy t érdig járjak a ganéjban, hogy felkeljek hajnalban, hogy tehenet fejjek, hogy... — az apja beleszól: — Nem arra születtél, hát mire születtél, kislányom? — de az utolsó mondatot már ordítja és elébe toppan. — Hol az a fejő? Vedd a kezed­be azonnal és fejd meg azt a tehenet, mert... — Megfejtem már... — mondja a veje az ajtóban riadozva. — Nem baj, én látni aka­rom, hogyan feji. Ahol annyi tej volt, maradt még vala­mennyi ... Hol az a fejő? — De immár harsog nemcsak a konyha, hanem az egész ház. ...S alig pár perc múlva az új, frissen meszelt ól gyen­ge derengésében Rózsika ül a kisszéken, térdei között a fe­jő, és eléggé gyengén jön még egy kis te). De jön. És lám, nem is olyan kellemet­len dolog a fejős. ... És reggel már vidá­mabban vitte a fejőt az ól­ba, este még inkább, és má­ra már ő maga hordja a tejet a csarnokba... hozzákezdtek e kérdés gyakor­lati rendezéséhez. A káli választók, különösen akik a Fő út felső szakaszán laknak, azzal ostromolták a helyi és járási tanácsot, hogy hozzák rendbe ezt a végtele­nül elhanyagolt útszakaszt. En­nek a kérésnek az elintézésé­hez Horváth Ferenc megyei tanácstag is segítséget nyújtott, x pénzt szereztek, elkészülték a tervek, s az utat azóta rendbe hozták, a környékbeliek és ar- rajárók legnagyobb örömére. Dr. GaóI István füzesabonyi körzeti orvos, de a falu lakói is számtalanszar kérték, hogy legalább még egy körzet le­gyen, mert az átlagosnál sok­kal több beteg Jut ezen a vi­déken egy-egy körzeti orvosra, mint bárhol a járásban. A ké­rés eljutott a megyei tanácsig, ahol ígéretet tettek, hogy amennyiben orvosi lakást biz­tosítanak, az idén újabb kör­zeti orvos költözik ide. Nos, a lakás már megvan, s a válasz­tók remélik, rövidesen az or­vos Is megérkezik. igen sokan keresték fel a ta­nácstagokat az idős, nyugdíjas, vagy nyugdíjra váró termelő­szövetkezeti tagok közül, mint özv. Csató Pétemé, özv. Cző- vek Jánosné, azzal a kéréssel., hogy valamivel magasabb nyugdíjat kapjanak. Ezeket a kéréseket, sajnos, csak továb­bítani tudták a tanácstagok és egyetérteni azzal az Igénnyel, hogy a szövetkezeti tagok nyug,, díja, szociális ellátottsága ke­rüljön közelebb az ipari mun­kásokéhoz. Nos, ha nem is a helyi tanácstól, de a párt IX. kongresszusát« és az azt kö­vető nyugdíjrendeletből mégis megkapták a kedvező választ az Idős szövetkezeti gazdák Veres József járási tanácstag az ügyben interpellált, hogy sürgősen meg kell olda­ni az egerfarmosi határ víz­telenítését, mert egy-egy ára­dás, belvíz milliós károkat okoz a termelőszövetkezetnek,, a falu népének. Az interpelláció nyomán er ügyben is sikeresen intézked­tek a járási tanácsnál. Természetes, hogy ezek » kedvező döntések, a segítésnek ez a sokféle formája, a javas­latok, kérelmek érdembení meghallgatása kedvező hatást vált ki a választók között A besenyőtelkiek köszönettel nyugtázták a járási tanács ve­zetőinek, hogy megszüntették azt a büdös, egészségtelen „ta­vat”, amely nyáron szinte el­viselhetetlenné tette a kör­nyékbeli lakók életét, s na­gyobb esőzéseknél veszélyeztet­te a lakások biztonságát A besemyőtelkiek pőthltelt kap­tak, amelyből megépítették a víztelenítő csatornákat, s az­óta nem ékteleníti a falut a bűzlő pocsolya. A választók hálásak az in­tézkedésért és újabb jogos ké­relmeiket azzal a reménnyel adják be, hogy az anyagi le­hetőséghez képest el is inté­zik azokat Akadnak azonban a panaszosok közül olyanok, akik elveszítik türelmüket és emberhez méltatlan hangon sürgetik, követelik ügyük azonnali elintézését, s ha vélt. vagy jogos sérelmük azonnal nem kerül orvoslásra, pana­szos levelek tömegével áraszt­ják el a főbb szerveket, rágal­mazva a helyi vezetőket, s mindazokat, akik szerintük nem tettek meg mindent ügyük elintézésére. Ezek azonban kivételeik, éa egyáltalán nem jellemzői a vá­lasztók és a tanács együttmű­ködésének, összhangjának, amely egyenes arányban töké­letesedik, jóval az ügyek gyors és bürokráciamentes in­tézésével, a választók kérései­nek, javaslatainak eidembell figyelembevételével Kovács Endre ßwüs'l 3 1967. január 12., csüiőrtüf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents