Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

Csapolás este 6-kor Este 6-kor osapolás. Épp így, mint az év akármelyik napján, az új évben is. Aznap a 80 mázsa vas leöntésére ele­gendő volt a délutáni műszak utolsó három órája A 14 tagú öntőbrigád a 150 mázsához is hozzászokott, könnyű napnak Ígérkezett hát az a kedd. A két öntőcsarnokban több mint 400 forma sorakozott ka­tonás rendben. Hat órakor, az. nap először ütötte ki az agyag- dugót a kupodó mestere. A vas sisteregve, szikrákat szór­va megindult a tégelyekbe A daru láncai nyikorogtak, és az első forma öntőhomokja felszisszent, ahogyan az első kiló „láva’ beleömlött, Meg­kezdődött az öntés. Három műszak — három feladat Az egri öntődében több mint 100 ember végzi mun­káját Három műszakban szol­gálják a vasat Reggel a for­mázóbrigád megépíti az öntő­formákat a délutániak leön­tik, az éjszakások pedig, meg­bontva a formákat két mű­szak munkáját befejezetté te­szik. Az öntöde 100 munkása tar valy jó munkát végzett, a ter­vet 114 százalékra teljesítet­ték, 2000 tonna öntöttvas-gép­alkatrészt gyártottak. Termé­keik pedig elindultak Diós­győrbe, Borsodnádasra és kül­földre. A diósgyőri MÁVAG össztermékeik 70 százalékára tartott igényt, szivattyú-henge. rük 50 százalékát pedig expor­tálták. Jövőre tovább nő fel­adatuk, bár a tonnamutató marad, de forinttervük 5 szá­zalékkal emelkedik. A második műszak az öntő­ké, Gerendái Imre csoportjáé. Kilencezer kilós le ni ez huj lógató — 15 dekás henger Újra agyagdugó zárja el a vas útját. Gerendái Imre cso­portvezet ő megigazítja hom­lokán a védőszemüveget — Tizenhét éves koromban kezdtem el dolgozni az egri öntődében. Húszéves voltam, amikor felszabadultam. Irány Diósgyőr, hogy egy nagyobb öntöde munkájával is megis- merkediek. Aztán visszatértem haza, mert szép ez a munka itthon is. Üjabb forma fölött áll meg a daru, a vörös vassugár meg­indul a tégelyből. Aztán hir­telen sisteregve kibújik a for­ma oldalán. Szikrákat hányva érkezik a földre. Az öntők el sem ugranak, megszokták már az égető vas közelségét, legfeljebb egy káromkodást nyomnak el ipagukban, ame­lyet valószínű, hogy a formá- zóknak címeznek. — Ilyen jó csoportom talán még soha sem volt. Megol­dunk együtt bármilyeh nehéz feladatot Hiszen nálunk az öntődében nap mint nap más érdekes és problémás munka vár a brigádra. A múlt hó­napban például 9 ezer kilós lemezhajtógatót öntöttünk a Borsodnádasdi Lemezgyárnak. Utána meg 15 dekás olajszi­vattyúkat Diósgyőrnek, — mondja a csoportvezető, eluta­sítva magától a feléje nyújtott cigarettát Lassan az egész csarnokot betölti a kék füst Van mit szívni.. i Kocsikísérőből — öntó — Ne haragudjon, de most én jövök sorra — mondja Karkus Sándor, akit az egyik legjobb munkásának tart a csoportvezető. — Tudja, hár­man beosztjuk a munkát. Egy öntés, egy salakozás, egy sú­lyozás. Most én jövök sorra az öntéssel. A kupolából újabb adag Iz­zó fém indul a formákba. Karkus Sándor még csak 14 hónapja dolgozik az egri ön­tődében. Előtte kocsikísérő volt Havi 300 órát is dolgo­zott, 4.50 forintos órabérért, — Tizenegy évet dolgoztam az ózdi olvasztóban, tizenegy éve meg itt állok, a kupoló mellett Hogy hányszor indí­tottam útjára a vasat, meg, hogy mennyit azt számokban ki sem lehet fejezni. Munkaruháját alig egy hete hordja, de már olyan, mintha sörét szaggatta volna meg. Hi­ába, ő áll legközelebb a vas­hoz. — Lassan befejezzük az ön­tést Ma jó vasunk volt Jól dolgozott ez az „öreg” kemen­ce ÍSL A többiek már rajonganak A kupoló öreg mesterének sem lehet beszélgetéssel tölte­nie az időt hiszen üresen vár a tégely. Este 9 órakor a gázos csar­nokban az utolsó forma is magába foglalta- a vasat Az égő formahomok émelyítő sza­ga terjengett a levegőben. Az öntők hazaindultak. Másnap délben újra felizzott a kupoló. A formákban új gépalkatrészek nyugodtak, vártak a vasra. És elkezdődött minden élői­ről, este 6-kor újra megnyílt a kupola ajtaja, felberregtek a daruk és megindult a vas a formák felé. Fóti Péter Az Ural-hegységben saját­ságos hegyi kristályt fedeztek fel: súlya: 784 kiló, hossza 170 cm. A szakemberek feltétele­zik, hogy az újonnan felfede­zett lelőhelyen még nagyobb kristályokat is találnak. A Szovjetunióban jelenleg 50 000 geológus dolgozik. Ren­delkezésükre állnak a gépko­csik, traktorok és terepjárók tízezrei, s a repülőgépek és he­likopterek ezrei. Sok föld alatti kincs- került a felszínre a szov­jethatalom éveiben. Több ezer Milyen a jó hirdetés? (Az újsághirdetések nyelvi formájáról) Aa újságok apróhirdetései, a plakátok szövegei akkor telje­sítik feladatukat, ha az első el­olvasásra pontosan, világosan mutatják a lényeget. Az is fontos, hogy szövegük érdekességével feltűnjenek. A hirdetésnek rövid szöveg­ben minden fontos dolgot el kell mondania tárgyáról, ezért jó, ha tömör. A következő példákat napi­lapjaink legújabb számaiból gyűjtöttük. Mikor hiba a tömörség? Ha miatta nem világos a tzöveg: „Újszerű 1000-es Opelt ven­nék ...” — olvassuk egy napi­lapban. Üj típusú, új divata j autót szeretne venni a hirdetés ; feladója? Nem, hanem olyan Opelt, amely —, bár használt — jó állapotban van, újnak lát­szik. A szöveg azért nem egy­értelmű, mert az újszerű szó nem a szokásos jelentésében áll. Akkor sem jó a hirdetés, ha komikus: „Fogsorjavítás megvárható!” j A rövid megfogalmazásra tö­rekvés hozza létre azt a típust is, amelyben a szöveg komikus- ságát egymástól távol eső fo­galmak összekapcsolása okoz­za: „Eladó barna férfi bőrkabát, magas termetre és cimbalom”. Nem biztos, hogy jó, ami ér­dekes! ..Babaklinika”, „Táskaklini- ka” — hirdetik valóban érdek­lődést kettő szavakkal. De illenek-e ezek az előke- ló^ködő kifelezések a javító műhelyek formához? A kö,r°+keaá — «nvébként ko- molv szövegű ’ — hirdetésbe a játékos, hangulatilag oda nem illő Htn’otn szó is belekerült Használt ruhákat, szőfveget jgv+nllah limlom”! veszek”. Előfordulnak szótévesztések * Jelentős hagyaték örököseit zyj . : ... hogy nem igaz ama bölcsnek még amább mondása, misze­rint az igazságot nem kell bizonygatni, mert az igazság tiszta és világos. Rövid pályafutásom alatt, öntudatra ébredésemtől napjainkig, mindig azt tapasztaltam, hogy az ostobaságot so­ha nem kellett bizonyítani, abban úgy hittek, mint a katekiz­musban, míg az igazságot tízszer, százszor, ezerszer is bizo­nyítani kellett, mígnem elhitték. Elhitték, de magukban hoz­zátették: jó, jó. majd meglátjuk. Sokat tűnődtem ezen már a vas- és gumimenyasszony idején, solcat azóta is, hogy vajon mi lehet ennek az oka: mondj igazat, és nem hiszik el? Már-már azon a ponton vol­tam. amikor az ember tetszetős és látszólag hasznos elméletet gvárt a gyakorlat számára, miszerint az igazságot úgy . kell előadni, hogy az ostobaságnak, sőt hazugságnak, még sőtebb, szemenszedett hazugságnak tűniék; — de hát elvetettem ma­gamtól e rút elvet: az igazsággal nem lehet játszani. Ügy ér­zem, s úgy vélem, hogyha a dolgok megoldását nem is sike­rült megtalálnom de e betegség okát, vírusát igen, s már ez is ve’ami. Gyógyítani csak úgy lehet, ha ismerjük a baj kór­okozóját. Az emberek azért vesznek be minden ostobaságot azon­nal. mert ostobaság. Az igazság végtére is egyszerű, világos, egy pillanat alatt érthető a lényege és az ember, lévén homo sapiens, gondolkodó lény, nem szereti, ha nem töprenghet, nem csámcsoghat szellemi rágóizmaival. Az igazság egységes. Ha úgy tetszik, uniformizált és átalakíthatatian. mint a két­szer kettő. Az ostobaság azonban egészen más, kérem, az igazi, telivér ostobaság olyan bő, hogy mindenki magára húz­hatja, telik belőle átalakításra, mindenki szája szerint értel­mezheti és adhatja tovább. Vegyünk erre egyetlen példát a nem túlságosan régmúlt- bői. Azt mondta az igazság, hogy nem lesz több áremelés, mert a kormány, amit szükségesnek látott, ott árkiegyenlítést végzett. Azt mondta az ostobaság, hogy felemelik a zsír, a cu­kor és ha jól emlékszem, a liszt árát. Mit tehet ilyenkor egy átlag homo sapiens? Nem emelik? Mit lehet kezdeni ezzel a két szóval, mit lehet tenni ezzel az igazsággal, amely kategorikus és logikus is, mert ha emelni akartak volna, akkor elintézhették volna ugyebár a disznóhús és a villamosjegy árával együtt. Semmit, abszolúte semmif. Am egészen más a helyzet az ostobasággal, én csak zsírt hal­lottam, de már évkorral, 6 még csak cukrot és zsírt, de amaz már liszttel együtt adja tovább: lehet formálni, bővíteni, mint egy mondatot, lehet rémüldözni, fejet csóválni, panaszkodni. Az is igaz, hogyne tudnám, hogy évszázadok és nem is olyan „történelmi” régen, évek teltek úgy el, hogy a szavak és a tettek nem fedték egymást, amit ugyan az évszázadoknak csak-csak megértenek, de az úgynevezett „történelmi” teg­napnak már azért nehezebben felejtenek el. Hogyne volna igaz, legalábbis abból a szempontból feltétlenül, hogy lehet rá hivatkozni, előrángatni, mint valami rozsdás kardot és ne­vetséges vivóállásba vágni magunkat, mint valami szocializ­musban újjászületett Don Quihote. A tény azonban tény marad: az emberek egy része még mindig szívesebben hisz el butaságokat, mint az igazságot, mert az igazságon és az igazságért alkotó módon kell gondol­kodni, míg az ostobasággal úgy lehet játszani, mint gyermek a gyurmával. Az ostobaság gyurmagyúró gyermekeinek azonban van egy tragédiájuk: egyre többen, mind többen vannak olyanok, akiknek már keveset kell magyarázni az igazságot, sőt olyanok is, akiknek elég egyszer el- és megmon­dani, mert értelmük már régen felfogta, hogy néha még a kellemetlen igazság is —, mert volt és van ilyen is — jobb, emberibb, mint a kellemes ostobaság. Különben is a józanok társadalma megátalkodott egy társadalom, nem rest ezerszer is újra magyarázni, nem fór. rád, hogy újabbakat és újabbakat hódítson el a pletyka, a ha­zugság és a butaság háromkirályságától az ész, az igazság köztársasága számára. így aztán mégiscsak igaza lesz majd a bölcsnek — korábban, vagy későbben, ez rajtunk múlik —, hotpi az igazságot valóban nem kell bizonygatni, mert az igaz­ság tiszta és világos. Világos? Egyébként az a véleményem, hogy teljesen világos. A Szovjetunió Ivanovval kezdődik Ott, ahol a Greenwichtől nyugatra fekvő 170. délkör az ázsiai szárazföld csücskét érin­— Az Űr 1476. esztendejének március havá­ban, amikor Barcelona vá­rosa ... — Hoztál mo­sóport? — Hogy mit? Ja, mosóport... Elfelejtettem. — Jellemző —* nézett rám meg­vetően a fele­ségem, aki tel­jesen tisztában van azzal, hogy én egy megbíz­hatatlan és vol­taképpen már felesleges frá­ter vagyok. Két gyerek- Ott­hon. Mi szük­ség van rám, ha még a mo­sóport is elfe­lejtem.-Azúr 1476. esztendejének március havá­ban, amikor Barcelóna vá­rosa éppen hús ... — Apu. azt a jegyzetfüzetet amit meg tetszett ígérni még a múlt héten, el tetszett hozni? Sóhajtva dűlök hátra a szé­G0NZÄLES ken. rábámulok a fehér papír­ra, amelyen már teljes két sort sikerült írnom és fogalmam sincs, hogy mi a fenét akarok most az úr esztendeivel, Bar­celónával, ahol soha az életem­ben nem jartam, meg a hús... Mi a fene lehet az a hús ... Így, rövid u-val? — Apu, hát nem tetszik ide­figyelni? — Dehogynem, kislányom, odafigyelek. Hogy miért nem hoztam húst? — Dehogy... A jegyzetfüze­tet kérdem, amit meg tetszett ígérni... — A jegyzetfüzetet? — Azt, igen... De fogadom, hogy el tetszett felejteni... — Nyertél! — Jellemző — mondja a lá­nyom, de legalább békén hagy és közben eszembe jutott már, hogy: — Az Űr 1476. esztendejének március havában, amikor Bar­celona városa húsvétra készült, Senor Gonzales ... — Tessék pénzt adni ... Ti­zenkét forintot. Mosóporra. — Természetes, parancsolj, Don Gonzales... — De. apu. én nem a cigaret­tát kértem, hanem pénzt, mo­sóporra — néz rám a fiam, aki meg van ayőződve róla, hogy az öreg kezd begolyózni. — Pénzt? Nincs egy vasam se, fiam, kérjél az anyádtól... Akkor is kérjél és .5le kérjél, ha ő küldött... — ordítom el magam, aztán negyedóráig csend van. Az Írógép sem kő­pog, mert most meg azt felej- itettem el, hogy mi a fenének és egyáltalán honnan jött ez a Se­nor, vagy Don, miért éppen Gcmzalesnek hívják, és egyál­talán mit akarok én Barceloná­val, az úr esztendeivel, meg ez­zel a hülye ficsúrrál... Meg­van. Ficsúr. Az Űr 1476. esztendejének márciuis havában, amikor Bar­celóna városa húsvétra készült, Senor Gonzales, akit mind kö­zönségesen csak Ficsúrnak titu­láltak, éppen átment a... — Ha már semmit nem lehet rádbízni, ha már nem törődsz a családoddal — áll meg fejem felett a feleségem, hogy árnyé­kot vet' Don Gonzalesre és egész Barcelóna városára —, akkor legalább a gijerekekhez szólj emberi hangon ... Szé- gyelld magad. S otthagyott az Űr 1476. esz­tendejében, Barcelóna városá­ban, ezzel a hülye ficsúr Se­nor Gonzalesszel, akit úgy utá­lok most már, hogy fogalmam sincs, mit kezdjek vele. Pedig tudom, hogy volt egy aktuális sztorim, amit úgy akartam el­mondani. hogy az Űr 1476. esz­tendeiében Barcelonában törté­nik. amint Don Gonzales, akit mind közönségesen Ficsúrnak titulálnak, éppen átmegy a má­sik oldalra mosóporért... teffrt) ti, alig észrevehető pontocskát látunk „Uelen” felirattal. Ez a Szovjetunió legtávolabb fekvő északkeleti lakótelepe. Mintegy 100 földszintes ház fekszik a keskeny földnyelven, amelyet két tenger mos a két oldaláról: jobbról a Behring-tenger, bal­ról a Csukotkad-tenger. Ha ke­let felé haladunk, 18 kilomé­terrel odébb eljutunk a Beh­ring-szoroshoz. Hajdanában itt eszkimók éltek, de amikor eldőlt, hogy lakótelepüket ki­szélesítik és átépítik, az embe­rek útjába álltak a sziklák. Az eszkimók átköltöztek a félszi­get távolabb" fekvő részére, de maradtak emberek a s^>ros közelében is: a rádióállomás munkatársai, élükön Ivanov- val. Innen ered a mondás: „A Szovjetunió Ivanovval kezdő­dik”. Ezek az emberek Oroszor­szágban elsőnek találkoznak a hajnallal, s elsőnek élik végig a napot. Zordon vidéken lak­nak. Még a nyár derekán is, amikor a tundra leveti téli dí­szét, a hegyek napsütötte lej­tői lilák az ibolyától, s a part­menti sziklákon szüntelenül esivitelnek a madarak — nem ritkaság a hóvihar. Az ott élő emberek nagy messzi «égben élnek, két világ: határán. JWflnífffjyH 5 1967. január 8„ vasárnap helyen fedeztek fel kőolajat; 300 helyen kőszenet és 400 he­lyen vasércet. Nyersanyag­tartalékokat fedeztek fel a vegyipar és az atomipai; szá­mára; óriási mennyiségben ta­láltak gyémántokat. Szovjet szakemberek segíte­nek sok európai ázsiai és la­tin-amerikai országban a geo­lógiai kutató és felderítő mun­kában. Az indiai szakemberek szovjet kartársaikkal együtt­működve, 12 helyen bukkantak kőolaj- és. földgáz-lelőhelyek­re. A Szovjetunió mérnökei és technikusai kivették a részüket a Vietnami Demokratikus Köztársaságiban folytatott' ku­tatómunkából. Jelentős vas­es színesfém-lelőhelyeket fe­deztek fel a Mongol Népköztár­saságban. A szovjet szakembe­rek immár negyedik éve mű­szaki segítséget, nyújtanak a Mali Köztársaság területén fo­lyó geológiai kutatómunkában, s feltárták a köztársaság vas­érc-lelőhelyeit, amelyek tarta­lékait több százmillió tonnára becsülik. A Szahara északke­leti részén a klmberlit-csövefc Ipipák) egész sorát fedezték fel. A szovjet mérnökök és tech­nikusok nemcsak a hasznos ás­ványok felkutatásában és fel­derítésében nyújtanak támoga­tást a külföldi országoknak, hanem nagymértékben hozzá­járulnak a kérdéses országok geológusainak képzéséhez. legyen rajtunk, kíméljük erőn­ket. Ezt kellene tehát a füg­gönyre írni. Az idézett példákat azon a sajátos, csak az apróhirdeté­sekben használt nyelven fogal­mazták, amely már szinte , hir­detési zsargon”. A hirdetések nyelve pedig úgy válnék igé­nyessé, ha az eleven, termé­szetes szókészlet és mondatfű­zés volna az anyaga. Raisz Rózsa, főiskolai tanársegéd Kincskeresők az Uraiban Aztán megúnta a sok csavar­gást, a friss levegő után ide­jött a gázok közé dolgozni, — 5.90 órabérért Legtöbbet arról beszél, hogy mennyire megkönnyebbedett a munkájuk azzal, hogy két hó­napja üzembe állították az öttonnás darut, amely nyug­díjba küldte az ódon kézité­gelyeket. Most már 9 ember helyett 3—4 elvégzi a felada­tot a gép segítségévei. — Régen kézben kellett ci­pelni a 60—70 kilós tégelyt Beleizzadtunk, megkérgesedett a tenyerünk, mire a munkával végeztünk. —Nem fél az izzó vastól? — Nem, már megszoktam. Innen szeretnék nyugdíjba menni. Aztán megint munkába áll, hiszen rajta a sor: a salaiko- zá& 1 „sorét szaggatta” munkaruha Fullajtár Lajos bácsinak hívják a csopórt tagjai a ku­pola öreg mesterét. Nála kez­dődik a mimika, az ő „masi­nájából” indul a vas. Szer­száma a kiütő, vas a kalapács, meg az agyag-gombócokkal „díszített” vasrúd. keresi egy apróhirdetés. „Ér­deklődök írjanak!” Pedig az örökség nem a kívülálló érdek­lődőket, hanem az érdekelteket illeti meg. A színház függönyén látható a „Kímélje idejét és fáradtsá­gát!” felszólítás. A hirdetés megszövegezője valószínűleg arra gondolt, hogy az idő meg­takarítása a munka, fáradozás (fáradság!) megtakarításával jár. Hogv a fáradtság (kime­rültség, fáradt állapot) úrrá ne

Next

/
Thumbnails
Contents