Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

A falu útja Mit tettek a siroki fiatalok as exportért ? 109,1 százalék = nyolcmillió akik az exportmunkákihoz ér­kezett, meglehetősen szennye­zett dobozáemezek tisztításá­ban, előkészítésében jelesked­tek. 0 „Jobb munkával, fiatalos lendülettel a 150 millió tu­busért” — ismételték tavaly jelszóként a siroki KISZ-isták. Ám, miközben kimondták, öt­letek tömegével álltak elő, jobbnál jobb újításokat vezet­tek be —. többre is gondoltak. A gyár egész exportjára. In­nen van a 109,1 százalékos év végi teljesítés, a nyolcmillió forintos plusz, a liszkói fiata­lok igazán gavalléros „aján­déka”. .. (gyóni) Az Állami Biztosító kevesebb kárért fizethetett lOOG-baii kalász csaknem egymillió fo­rintot . Az árvíz 1966-ban kevésbé pusztított mint az azelőtti év­ben. így húszmillióval keve­sebb összeggel kártalaníthat­tak. A legnagyobb mértékű árvízkárt a nagyjügedi Dózsa Tsz szenvedte el — csaknem másfél milliót kaptak kártala­nításként. Az állatkár a előzékhez ké­pest kevesebb kártérítést kö­vetelt. A rekordot a visznek! Béke tartja, amely több mint egymillió forint kártérítésben részesült. Az Állami Biztosító megyei igazgatóságának tájékoztatá­sa szerint az elmúlt öt évben többet fizettek ki kártalaní­tásként, mint amennyi bizto­sítási összeg befolyt. Azonban az 1965-höz képest az elmúlt évben csökkent a kárkifizetések összege. A leg­többet 1966-ban jégkárért fi­zettek: húszmillió forintot (1965-ben ennél sokkal na­gyobb összeggel kártalanítot- íák a tsz-eket, nagyobb volt a jégkár). A legtöbbet az an- dornaktályai Búzaikalász Tsz kapta, több mint másfél mil­liót, és a mezőtárkányi Arany­készítésénél mennyit kellett izzadni. A Florene-dobozok élőmunkáira például jó más­fél hónap állt rendelkezésire — az általában szükséges ne­gyedév helyett. S ez alatt a rövid idő alatt végezték el a szerkesztést, dolgozták ki a speciális technológiát, a ha­gyományos egyedi gépek gép­sorrá való kiegészítésével. S hasonló feladatot hozott az Aerosol-palack is! — Előfordult, hogy vasár­nap reggel is bejöttünk — mondja Szeberényi Imre —, s csak hétfőn reggel kerültünk haza. No, nem panaszként említem — magyarázza moso­lyogva —, hiszen egyikünk sem bánta meg. Elég talán a Solidox sikerére gondolnunk és senki előtt sem lehet vitás, hogy megerte a fáradságot. A solidoxnál felcsillan a kollégák szeme. Mesélik, hogy az első háromszázezer dara­bos szériával annyira elége­dettek voltak a norvégek, hogy rövidesen újabb három- százezret kértek belőle... Jól jött a deviza! A siroki gyár­ban még elkel néhány nyugati gép... s A KlSZ-bizottság titkára szerint, a technológiai osztály, fiataljai különösen sokat se­gítettek a tavalyi célkitűzések megvalósításában. Nagy ré­szük van a háromnegyed col­los láncgyártás megindításá­ban, a különféle élfekvő anya­gok felkutatásában és haszno­sításában, nevükhöz fűződnek egyebek között az alumínium vegyi polirozásának eredmé­nyes kísérleted is. A legjobb; ’c között említi a szerkesztési osztály dolgozóit, a műszaki fejlesztési osztály ifjúsági komplex brigádját és dicséri az ipari tanulóikat is« [VTeghívtak az Egri Városi i.TA tanács igazgatási osztá­lyának munkaértekezletére. Ahhoz az osztályhoz, amely­nek dolgozói a legtöbb ügyet intézik, hiszen-a születéstől a halálig úgyszólván hozzájuk tartozik minden. Az anyaköny­vezés, a házasságkötés, a kü­lönböző hatósági bizonyítvá­nyok kiadása, a lakásügyek, a tartási szerződések, hogy csak a legismertebbeket említsük. Az osztályvezetői beszámoló több olyan érdekességet tartal­mazott, amelyek gondolatokat ébresztenék az emberben. Ta­valy az osztályhoz nem keve­sebb, mint 13 ezer ügyirat ér­kezett, és körülbelül ugyan- ennyien személyesen keresték fel őket. Egy dolgozóra a múlt évben közel másfél ezer ügy­irat elintézése várt, amely na­ponta 7—8 aktát jelent, nem szólva a személyes tárgyalások­ról. És itt álljunk meg egy pillanatra: mennyi energiát, mennvi munkát ielent ezeknek az ügyeknek lelkiismeretes el­intézése. A mindennanos ügy­intézésről azért beszé’hefiink, men a múlt esztendő statisz- tiká5a szerint a városi tanács igazgatási osztálya által hozott döntéseket a dogozók m:nd­pzcza . hatvan” papH-PZ! fpu bezfék meg, és a felsőbb ta­nácsszervek tízszer helyezték Mmíütnn rprisf íu4j sut kell gondoskodni. Bizony, ez sokba kerül, nem kis fejtörést okoz a városi tanácsnak és az OTP-nek is — mondta a be­ruházási iroda igazgatója. Felújítás, korszerűsítés Gyöngyösön és Egerben is sok régi, korszerűtlen épületet láthatunk. A nagy lakásokba több család költözött. Mikor kerül sor a lakások megosztá­sára, felújítására és korszerű­sítésére? — Ez főleg pénz és építő­ipari kapacitás kérdése. Ugyan­is sortatarozások, korszerűsíté­sek és felújítások tervezésével is foglalkozunk — mondták a tervezőiroda vezetői. Itt készül­tek a gyöngyösi Fő tér 8—10-es házak és a Gyöngyvirág utcai lakótelep, valamint az egri, Tárkányi Béla utca 10. számú ház korszerűsítési tervei. En­nek sikerét a lakók és a járó­kelők is bizonyíthatják. Elké­szült és megvalósításra vár Egerben a Bajcsy-Zsilinszky utca 13., a dr. Nagy János utca 12., valamint Hatvanban a Mártírok útja 3-as számú há­zak felújítási és korszerűsítési terve. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk a sportolók igé­nyeiről. Eddig is sokan látogat­ták az Egri Dózsa futballmér­kőzéseit, de a tavaszi forduló­tól NB I-es mérkőzéseket ját­szanak Egerben. Korszerűsíte­ni, bővíteni kell az egri pályát Ennek tanulmánytervét készí­tik hamarosan a Heves megyei Tanácsi Tervező Irodában. Maradandót, újat és szépet alkotni, ez örök emberi vágy. A Heves megyei Tervező Iroda 12 mérnöke, 38 technikusa és 22 továbbtanuló műszaki dol­gozója az év elején újult erő­vel látott munkához. Feladatot megrendeléseket kaptak bővén és ennek megfelelni hivatás és becsület kérdése. Dr. Fazekas László jelent ez a gyűjtőfogalom a tervezők asztalán? Gyógyszer- tárt, fodrászüzletet, háztartási boltot, Patyolat felvevőhelyisé­get, kisgépjavító részleget, tej­boltot és orvosi rendelőt kap az új lakótelep. Keresztelőt még nem tartot­tak, azért egy kis zavar ta­pasztalható Eger legújabb la­kótelepének neve körül. Egye­sek Kocsis Bemát utcai, má­sok Tinódy utcai építkezésnek mondják a Hadnagy utcai tömbökhöz csatlakozó és a Kertész utcáig, illetve az érc­kutatók új irodaházáig nyúló részt, összesen 196 lakást épí­tenek a telkek és a kertek helyére. Természetesen az épü­letek típustervek szerint ké­szülnek, úgy, mint a Hadnagy utcában, hiszen így olcsóbb és gyorsabban is halad a munka. De a Heves megyei Tanácsi Tervező Iroda feladata, hogy a kertek és a Kertész utcai régi kis épületek helyett kor­szerű épületeket kapjanak a lakók. Nemcsak a 196 lakást magában foglaló épületeket kell elhelyezni, az óvoda, a bölcsőde, az utak, parkok és a közművek elhelyezéséről is gondoskodni kell. Hogyan kap­csolódjanak egymáshoz az épü­letek, hogy szemre is szépek Is tetszetőseik legyenek, nap­fényt is kapjanak, de a park­iak és a játszótérnek is jus­son hely? A rendezési terv már elkészült. Most a beruhá­zási programon és kivitelezési terven a sor. Valószínű, hogy íz utóbbi kettőt egyszerre ké­szítik, mert az idő sürget, szük­ség van a lakásokra. Az ÉM ü^ves megyei Állami Építő­pari Vállalat megkapta a ki­jelölést és minél előbb kezdeni szeretné a 196 lakás építését. — Milyen híreket kaphatunk l Grónay utcai lakótelepről? — Ide 216 OTP-lakás beru- lázási programját készítjük. A >rogrammal január 30-ra vé­geznünk kell. Legnagyobb gond i közművesítés: vízről, villany­éi, fűtésről és csatornázásról A Heves megyei Tanácsi Tervező Iroda székháza új és korszerű, oldala csupa üveg, szabadon áramlik be a nap­fény. Milyen kár, hogy ez az épület az utcáról és a Dobó térről nem látszik, szinte el­dugtuk az idegenek és a város lakóinak szeme elől. Csoda-e, ha arról is kevesen tudnak, hogy min dolgoznak itt a ter­vezők? Rangot ad Egerben, a színházzal szem­ben szemünk már megszokta az emeletes épületet, de szom­szédságában szinte szégyenke­zik az alacsony, régi ház. A tervezők egyik csoportja most a Lenin út 12—14-es épület tervein dolgozik. Az alapterü­let és a környezet adott, de hogyan osszák be a négy eme­letet? A földszinten az üzlet helyét jelölik ki, a rajzpapíron keskeny vonalak jelzik a szé­les kirakatot. Ha tervüket az építők megvalósítják, az új épület újabb rangot ad a régi városnak. — Tavaly az ÉMÁSZ még betonoszlopokat tárolt a Sas úton, a vasúti sínek közelében. A kivitelezési terveket elkészí­tettük, kezdődhet az építkezés — mondja Csizmadia Oszkár, a tervezőiroda igazgatója. — £s az Egésziségház utcá­ban? Lehet-e szebb feladat, mint a régi cselédlakások he­lyére korszerű 40 lakást „vará­zsolni”? A roggyant épületek a múltra emlékeztettek, de jó, hogy a bontáshoz már hozzá­kezdtek. A szomszédságban van a strand, amelyet nyári napokon ezrein és ezren láto­gatnak, tehát indokolt, hogy az összekapcsolt két épület­tömb földszintjén fodrászt, esz­presszót, sport- és ajándéküz­letet találjanak az emberek. Az utcára néző épület négy- emeletes, a belső tömb hat* emletes lesz — tájékoztat Har- math László főmérnök. Nemcsak a tervezőirodában, hanem a valóságban is né­hány lépés az Egészségház ut­cától az egri strand. Rajzokon mutatják, hogy merre lesz a Csákány utcáig nyúló sétány, ho! létesítenek a strandon par­kot, virágágyakat és napozót. — De a turistaszállóból nem éppen derűs látvány nyílik a Szigeti-ház és az erdőgazdaság mögé — tereltem a beszélge­tést a mai helyzetre. Júniusra megmutathatjuk annak a 24 lakásnak a tervét is, amely a Kossuth Lajos utca és az Eger patak oldalára épül — hangzott a válasz. SzolgáltatóMz Jó hír a Hadnagy utcai la­kóknak, hogy az ÁBC-áruház- zal szembeni telekrész sem marad sokáig üresen. Ugyanis a Csákány utcai építkezés szol­gáltatóházzal fejeződik be. Mit felmondták az idegek a szol­gálatot, de a jellemző nem ez. Ezt támasztja alá a legutóbbi tanácsülés is, ahol több hozzá­szóló véleménye szerint: javult az Egri Városi Tanács appará­tusának munkája, a dolgozók mind több jó szándékkal, ipar­kodással intézik a hozzájuk for­dulók ügyes-bajos dolgait. Sok még a javítanivaló ta­nácsainknál, így az Egri Váro­si Tanács igazgatási osztályán is, de amikor ezt mondjuk, ne feledkezzünk meg az ügyfe­lekről sem. A z említett értekezleten er- rői is szó került. Hallot­tam a „bolyongó” ügyfelekről, akik munkájuk elintézését mindenekelőtt maguk bonyolít­ják. Előfordul, hogy azonos időben egy és ugyanazon pa­nasszal fordulnak az illetékes tanácshoz, a megyéhez, a mi­nisztériumhoz, de biztonság okáért a rádiót, az újságszer- kesztöség két sem felejtik ki. A másik csoportba azok as ügyfelek tartoznak, akik, ami­kor megtudják, hogy kívánsá­guk törvényes keretek között nem teljesíthető, kígyót, békát kiáltanak a tanácsra. Arra még csak nem is gondolnak, hogy a tanács államhatalmi szerv, annak dolgozói nem szeghetik meg a törvényeket. Ilyen esetben kap aztán újabb kérelmet, panaszt, feljelentést a járás, a megye, a miniszté­rium, ahonnan természetesen szintén elutasító válasz érke­zik. A tanácsok, a tanácsok fi- **■ zetett dolgozói, szakem­berei mindjobban betöltik hi­vatásukat, munkájuk javul, bár sok még a felesleges ak­ta, a papír és ezek miatt nem jut elég idő az emberekre. A gyors ügyintézés attól is függ, hogy hogyan viselkednek az ügyfelek, mennyi „baj” van velük. A kölcsönös bizalom, az esymíjs iránti tisztelet az, ami gyorsabbá teszi az ügyintézést és biztosítja a jó viszonyt a ta­nácsok dolgozói és az állampol­gárok között. Sz. I. csak hatályon kívül az osztály intézkedéseit. Meglepett, hogy a másfél órás értékelés, amelyet az osz­tályvezető tartott, jórészt a fe­lekkel való helyes bánásmód fontosságával foglalkozott. A z osztályértekezleten el- “ sősorban nem a papí­rokról, a még mindig bőséges aktatermésről volt szó, sókkal inkább a helyes ügyintézésről, a dolgozóikkal való foglalkozás­ról, az emberséges, készséges magatartásáról. Az előadók, be­osztottak felszólítást kaptak, hegy mindig az alapeljárások tisztázását tekintsék szem előtt, és iparkodjanak minél rövidebb úton befejezni egy- egv megkezdett ügyet. Akadhatnak olyan olvasók, akik azt mordiák: velem bi­zony nem így bántak. Engem egyik helyről a másikra kül­döztek ... Ilyen esetek is előfordulhat­tak. Az is lehet, hogy a sűrű munka közben egy pillanatra Az akíák mögött emberek vannak... (Egy munkaértekezlet margójára) Évről évre többet hallat magáról a Mátravidéki Fém­művek, ezernyi termékével egyre újabb piacokra küldi a sirokiak üzenetét. A belföldie­ken kívül tavaly már tizenkét idegen országból érkezett megrendelés tubusra, doboz­ra, láncra: csaknem nyolcvar i- hétmillió forintos exportfela- dat tette próbára a gyáriak leleményességét, ügyességét és szorgalmát. A próba sikerült. Egy liszkói jelentésből ol­vasom: „.. .a vállalat export­tervét december 9-re teljesí­tette, s devizaforint árbevéte­li tervét már október végé­re. ..” . Régi újságcikk jut eszembe, miszerint az itt dolgozó fiata­lok védnökséget, vállaltak 150 millió tubus felett. 0 A nagyüzemi KlSZ-bizottsá- gon fiatalok társaságban, Jó­ssá György titkár. Mohos Zol­tánná mérnök, Szálai Zoltán és Szeberényi Imre techniku­sok segítségével elevenítjük fel az elmúlt esztendőt. — Kétségkívül eredményes tizenkét hónapot hagytunk magunk mögött — emlékezik a titkár. — Az érdem azon­ban természetesen nemcsak a miénk. Mi csuoán mozgatói voltunk a gyári „gépezet­nek”... Sokan vagyunk, jut belőlünk úgyszólván minden­hová, éppen ezért gondoltunk arra, hogv összefogunk a kö­zös cél érdekében s ha ki-ki helytáll a maga posztján, bizo. nyára a korábbinál kereken tízennégymiilió forinttal na­gyobb export sem jelenthet legyőzhetetlen akadályt. — KISZ-tagjaink szinte hi­hetetlen lelkesedéssel vetették bele,magukat a munkában, nem lehetett tőlük olvat kér­ni, amit ne teljesítettek vol­na. Pedig egyik másik kíván­ság kielégítése gvakran kettő­zött gyorsaságot, sok lemon­\ást követelt.. ! 3 A technológusok beszélik, logy némelyik gyártmány el­zatát. Ezek a szövetségek sajá­tos gazdasági központok és ér­dekvédelmi szervezetek lesz­nek, amelyeknek befolyása lesz a szövetkezetek életére, gazdálkodására. A vezető álla­mi, kormányzati irányító szer­veknek minden tervezett intéz­kedésüket meg kell beszélniük majd az Országos Termelőszö­vetkezeti Tanáccsal, hogy azok egyaránt megfeleljenek a nép­gazdaság és a szövetkezetek érdekeinek. A fontos változá­sok fokozatosan érvényesítik majd hatásukat, döntő mérték­ben segítik elő, hogy mezőgaz­daságunk teljesítse a harmadik ötéves tervben előirányzott fő feladatát, termelésének 13—15 százalékos növelését. A IX. kongresszus határoza­tai a megvalósítás medrébe te­relték azokat a helyes elgon­dolásokat, amelyek a termelő­szövetkezeti tagság közvélemé­nyében az évek során megér­tek. Az elkövetkező években egész népgazdaságunkban meg akarjuk gyorsítani haladásun­kat. A termelőszövetkezeteket érintő kongresszusi elhatáro­zások és intézkedések Is ezt a cél szolgálják. A termelés emelkedése növeli a mezőgaz­daság árutermelését; a szövet­kezeték jövedelmének emelke­dése pedig szilárd alapot te­remt a parasztság jobb, telje­sebb szociális ellátásához. Termelőszövetkezeti paraszt­ságunk örömest tapasztalhatja, hogy szinte még meg sem szá­radt a tinta a kongresszusi ok­mányokon, a sorsát, a falu szo­cialista jövendőjét érintő fel­adatok végrehajtása máris el­kezdődött Az áprilisi termelő­szövetkezeti kongresszus pedig olyan nagyarányú fejlődés ki­indulópontja lesz, amely új tartalmat ad a közös gazdasá­gok életének és munkájának. (B. J.) A tervezők asztalán t Új lakótelepek — Kapcsolt épülettömb Fodrásziizlet — Háztartási bolt Sortatarozás és a sportpálya bővítése hatjuk, hogy termelőszövetke­zeteink végérvényesen a ma­gukéban fognak gazdálkodni. További nagy horderejű lépés lesz az üzemvitel egész mene­tét meghatározó ár-, adó- és pénzügyi rendszer tökéletesíté­se. Újonnan szabályozzák a szövetkezetek működését, úgy, hogy a termelőszövetkezetek többsége önálló, vállalati jelle­gű gazdálkodást folytathasson. Ehhez képest átalakítják az ál­lami irányítás rendszerét is: sokrétűbb és hatékonyabb lesz a közgazdasági eszközökkel történő irányítás, és mind sző­kébb körre korlátozódik az ad- minisiztratív jellegű beavatko­zás. Az ár- és pénzügyi rend­szer továbbfejlesztésével a harmadik ötéves terv folyamán olyan mezőgazdasági árszínvo­nalat igyekeznek kialakítani, amely ezt az önálló, vállalati jellegű gazdálkodást előmoz­dítja. Ennek megfelelően a szö­vetkezetek saját bevételekből tudják majd fedezni kiadásai­kat, az elhasználódott állóesz­közök pótlását, és a termelés bővítéséhez szüksége® felhal­mozást. Szintúgy ezen a módon érik el a szövetkezetek, hogy tagjaiknak a bérből élők szín­vonalához közelítő személyi jövedelmet adhassanak, és hogy az évi részesedés nagyob­bik részét már év közben ga­rantált munkadíjazásként — végzett munkájuk alapján — kifizethessék a tagoknak. Paraszt.ságunk joggal tulaj­donít különleges fontosságot annak, hogy néhány hónapon belül — áprilisban — össze­hívják a termelőszövetkezetek országos kongresszusát, azon megalakítják az Országos Ter­melőszövetkezeti Tanácsot, megtárgyalják az új termelő­szövetkezeti törvény gyakorlati kérdéseit, megvitatják az élet­re hívandó termelőszövetkezeti szövetségek működési szabály­A mezőgazdaság szocialista átszervezése új korszakot nyi­tott a magyar falu történeté­ben. Azóta a termelőszövetke­zeti mozgalom átesett a gyer­mekévén. S most, az MSZMP IX. kongresszusa elénk vetí­tette a magyar falu szocialista jövendőjének vonzó, biztató képét. Falvainkban nagy vissz­hangra találtak a kongresszus élhatározásai, és országszerte vitatják a megvalósításra váró teendőket A kongresszus kimondta, hogy a munkás-paraszt szövet­ség további erősítése érdeké­ben, a két alapvető dolgozó osztály érdekeit, az ipar és a mezőgazdaság fejlesztését az eddigieknél is hatékonyabban össze kell hangolni. Állást foglalt amellett, hogy a szö­vetkezeti földtulajdont követ­kezetesen szocialista formák­nak kell tekinteni. Ennék az állásfoglalásnak igen nagy a jelentősége, hiszen a múlt gya­korlatában nemegyszer abból a meggondolásból szorították háttérbe a mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek hatéko­nyabb segítését szolgáló intéz­kedéseket, hogy a szövetkezet nem következetesen szocialista tulajdonforma. A IX. kong­resszus ebben a megítélésben fordulatot jelent. A gazdasági mechanizmus reformja rendkívül fontos vál- : tozásokat indít el a mezőgaz­daságban is. Már a reform be- ! vezetése előtt rendezik a szö­vetkezetek hiteltartozásait A fennmaradó tartozások tör- i lesztésénék rendjét pedig a termelőszövetkezetek tényleges teherbíró képességeihez igazít- c ják. Ez óriási könnyebbséget hoz termelőszövetkezeteinknek, i A kongresszusi döntések meg­felelő szociális és jogi alapot i teremtettek a földtulajdon rendezéséhez. Ennek gyakorta- : ti jelentőségét úgy is summáz- i

Next

/
Thumbnails
Contents