Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

Halál Dallasban . ■ '4^ >>••"<* ■'^yvyx •'*• •'• fflSS A Riporter őrs jelenti ESEM EN YEK— soreMait ^VXXXVXVXXXXVXXXXXVVVVVVVVXNXXVVXVXV^V^ÄX' BRAZZAVILLE: A kinshasai rádió közlemé­nye szerint a kongói hatóságok Kelet-Kongó fővárosában, Ki- sanganiban letartóztattak négy nyugatnémet kémet, akik — ál­lítólag Csőmbe megbízásából — zsoldosokkal akartak kapcso­latba lépni és illegálisan hatol­tak be a Közép-afrikai Köztár­saságból Kongó területére. ADD1SZ ABEBA: Etiópia és Szudán megállapo­dást írták alá, amelynek értel­mében rendezik a határviszá­lyokat és beszüntetik az egy­más ellen irányuló felforgató tevékenységet. HEIDELBERG: Az utóbbi időben amerikai j katonák és nyugatnémet pol­gári személyek között előfor­dult számos incidens miatt Hei- delbergben ezentúl este hat óra és reggel hat óra között megerősített katonai rendőrőr­járatok cirkálnak az utcákon. Egy másik nyugatnémet vá­rosban, Mannheimben is vol­tak hasonló incidensek. Leg­utóbb egy kávéházban, ahol több mint ötven amerikai ka­tana tartózkodott, verekedés tört ki, amelynek során a ká­véház tulajdonosa is súlyosan megsebesült. PATRAI: Közép-Görögországot és a Peloponnézoszi félszigetet szer­da reggel 7.55 órakor tíz má­sodperces földrengés rázta meg. Egy órával később egy máso­dik, de az előbbinél kisebb erősségű földlökést észleltek. Patrai környékén a falvakban több mint 500 lakóház rongá­lódott meg, nyolc ember meg­sebesült. Kínai provokáció KAIRÓ (MTI): A kolonializmus és a neoko- lomalizmus elleni szolidaritási hét alkalmából az afro-ázsiai szolidaritási szervezet kairói székházában sajtóértekezletet tartottak. Juszef El Szcbai, a szolidaritási szervezet főtitká­ra kijelentette, hogy a követ­kező trikontinentális értekezlet Kairóban ül össze, 1968-ban. Lián King, a kínai afro­ázsiai szolidaritási bizottság kairói képviselője a sajtóérte­kezleten heves kirohanást inté­zett a Szovjetunió ellen. Juszef El Szebai ezt látva, berekesztette az értekezletet, és a szovjet, az indiai, az iraki és más képviselőkkel együtt elhagyta a termet, ahol a kí­nai képviselő tovább olvasta nyilatkozatát Az Ahrám az incidensről be­számolva megállapítja, hogy a kínai képviselő politikai vál­ságot robbantott ki az afro- ázsiai szolidaritási szervezet­ben. 1967. január 5., csütörtök A képeket megtalálták, de a tolvajokat nem Névtelen telefonáló vezette nyomra a rendőrséget okokból nem közölték, attól félve, hogy a képtolvajok a hír hallatára esetleg megsemmisí­tik a többit. Szerdára virradó éjjel egy névtelen telefon nyomán buk­kant a rendőrség a még hiány­zó öt festményre. A Scotland Yard bejelentése nem ismerteti pontosan, hol és hogyan talál­ták meg a képeket, tekintettel arra, hogy a nyomozás újult erővel folytatódik a tolvajok kézrekerítésére. Az egyik rej­tekhelyen a festményekkel együtt számos lopott értéket és fegyvereket is találtak. A be­jelentés nem említi, letartóz­tattak-e valakit LONDON (MTI): Szerda délben a Scotland Yard bejelentette, a dulwichi képtárból péntek éjjel ellopott nyolc kép a rendőrség birtoká­ban van. A szűkszavú bejelentés csu­pán annyit közölt, hogy a ké­pek kisebb sérüléseket szenved­tek ugyan, de a kár nem jelen­tős. A rendőrség a festménye­két, amelyeknek értékét hét­millió dollárra becsülik, több részletben, különböző időpon­tokban és különböző helyeken találta meg. Három kép, két Rembrandt és egy Rubens már hétfő este a rendőrség birto­kában volt, de biztonsági A téli szünidőt különböző játékokkal, síeléssel, szánkó­zással töltik el a pajtások, de vannak sokan olyanok, akik szakköri foglalkozásokra is bejárnak. Az egri X. sz. általános iskola riporter-szakkörének tag­jai is minden héten foglalkozást tartanak, ahol az egy.eay portyán szerzett élményeket dolgozzák fel írásban, valamint magnószalagra, a legutóbbi foglalkozásukon, amelyen részt vett Marmoly Ferenc, Eger város úttörőtitkára. Király Györgyné iskolaigazgató. Bujdosó Sándomé igazgatóhelyet­tes, Farkas Elemérné csapatvezető, Papp Ernőné rajvezető — azokat az élményeket dolgozták fel, amelyeket aznap szereztek a pártbizottságon, a KISZ-bizottságon, a városi tanácsnál, a Lakatosárugyárban és az építőipari vállalatnál. Kérdéseikre sok szép választ kaptak és azokat szépen dol­gozták fel, érdemes nektek is elolvasni, pajtások! Portya a pártbizottságon Á X. sz. iskola II. Rákóczi Ferenc és a Lenin-raj kéovi- seletében elindultunk, hogy információkat szerezzünk n pártbizottságon. A megyei pártbizottságon kedvesen fo­gadtak bennünket és kérdé­seinkre Szabó élvtárs vála­szolt — Milyen ifjúsági kérdé­sekkel foglalkozott kiemelke­dően ebben az évben a pártbi­zottság oktatási osztálya? — Külön mi nem foglalko­zunk ifjúsági kérdésekkel, azonban a megyei pártértekez­letek előkészítésének egyik fő témája volt az ifjúság hely­zetének kérdése. A beszámo­lási időszakban a pártoktatás­ban részt vevő párttagok ará­nya a párttagság százaléká­ban 60 százalékról 68 száza­lékra emelkedett. A pártokta­tásban egyre növekvő számmal vesznek részt pártonkívüliek is. Eredményesnek mondható a KISZ-oktatás, hiszen éven­ként 17—18 ezer fiatal vesz benne részt. Elhangzott a következő kér­dés is, amelyre ezt a választ kaptuk. — A megyei pártbizottság véleménye szerint további erő. feszítéseket szükséges tenni a propagandamunka eszmei-po­litikai színvonalának emelése és hatékonyságának növelése érdekében A propaganda- munka sorrendben legfonto­sabb feladata a IX. pártkong­resszus anyagának gondos, so­koldalú feldolgozása. Keimer Edit Ruszkai Mária Polgár Judit Három fontos szabály Az év utolsó előtti napján meglátogattuk városunk KISZ. titkárát, Kovács János élvtár­sat. Érdeklődtünk a KTSZ-b;- zottság munkájáról. Kovács János válaszában a követke­zőket mondta: — Nálunk a mozgalomban dolgos, szorgalmas évet zár­tunk. Megtörtént a tagöasze- írás is. Készülünk az 1967-es év legfontosabb feladatainak valóra váltására. Másik kérdésünkre elmon­dotta, hogy legnagyobb fela­datuk az úttörők KlSZ-tagok- ká való nevelése, valamint a KlSZ-vezetők továbbképzése. Az úttörőházban január 10-én pályaválasztási kiállítás nyí­lik, ahol valamennyi úttörő szakmát „választhat” magá­nak, megismerkedhet a szak­mák szépségével és rejtelmei­vel. Utolsó kérdésünk ez volt: 1967-ben belépünk a KISZ-be. Szeretnénk, ha tanácsokat ad­na. hogyan készüljünk a KISZ-életre. — Legfontosabb követel­mény az úttörőcsapatban vég­zett jó munka és a tanulás. Három fontos szabályt tartsa­tok szem előtt: a figyelmet, fegyelmet és a felelősségérze­tet. Ha ezt betartjátok, jó KISZ esekké váltok. Király Györgyi Marosi Márta Kövesdy Zoltán Gazda« program a Hadnagy utcában MI az Egri Városi Tanács művelődési osztályának veze­tőjét, Danes Lajos elvtársat kerestük fel. Megkértük, vála­szoljon kérdéseinkre. Arra a kérdésünkre, hogyan sikerült megvalósítani az 1966. évi cél­kitűzéseket, elmondotta, hogy sikeres volt az 1966-os év. Gazdag kulturális program biztosította a lakosság műve­lődési igényeinek kielégítését. Hat országos jellegű fesztivált rendeztek Egerben. A legje­lentősebb a honvéd-zenekarok bemutatója volt. Űj óvodát lé­tesítettünk, iskolákat korsze­rűsítettünk, gyarapítottuk a szemléltető eszközök számát. Nevelőink lelkiismeretes mun­kájával sikerült megvalósíta­ni az oktatás és nevelés ma­gasabb színvonalát. — Milyen intézkedéseket terveznek a jövő évre, amely iskolánkra is kihat? — A X. sz. iskola tanulólét- száma az új lakásokba törté­nő beköltözésekkel nagyon megnőtt, ezért valószínű, hogy a következő évben növel jük a tanulócsoportok számát — mondotta. — Ha igény lesz, bővítjük a napközi otthonos csoportokat és tervünk szerint a nyáron ott rendezik meg a központi napközi tábort, amely gazdag sport- és kulturális programot biztosít a kisdobo­soknak és úttörőknek. Utolsó kérdésünk így hang­zott: Hogyan tudjuk mi előse­gíteni e célkitűzések megvaló­sítását? — Valamennyiünknek leg­főbb célja az, hogy a gond­jainkra bízott gyermekekből művelt, jó magatartásé, hazá­jukat szerető embereket ne­veljünk. A gyerekek ezt a cél­kitűzést úgy tudják segíteni, ha a legfőbb feladatuknak a tanulást tekintik. Jó magatar­tásukkal segítik nevelőik munkáját, védik iskolájuk be­rendezéseit, gondozzák annak 'környékét. Fontos, hogy segít­sék a gyengébben tanuló paj­tásokat és a rendbontókat jó útra térítsék. Szabó Pál Bújdosó Sándor Seres László 64 millió forint Úttörőcsapatunk képvisele­tében tettünk látogatást az eg­ri Lakatosárugyárban. Ripor­tunk során Varga elvtárssal beszélgettünk. Többek között elmondotta hogy a gyárnak jelenleg még nincs szocialista brigádja, csak ifjúsági brigád­ja van, amelyik most január­ban veszi fel ezt a megtiszte­lő címet. Azt is elmondotta, hogy a kongresszusi verseny nagyban elősegítette terveik valóra váltását így sikerült évi tervüket 5 százalékkal túl­teljesíteni. Az 1967. évi feladataikról elárulta, hogy nagy gépgyár­tás és közszükségleti cikkek ‘--'”•5Tiltása szerepel program­jukban, amelyre 64 millió fo­rintot fordítanak. Búcsúzóul megígérte hogy ha valamilyen segítségre, ta­nácsra vagy támogatásra lesz szükségünk, továbbra is kész­séggel állnak rendelkezésünk­re. Bakk Ilona Nagy Anikó Paláncz Judit További építkezések December 30-án az építőipa­ri vállalatnál tettünk látoga­tást. A vállalat vezetői kérdé­seinkre elmondották, hogy 1966-ban 309 lakást adtak át. December hónapban újabb boldog lakók költözhettek oe modern otthonukba. A válla­latnál szocialista KlSZ-brigá- dok is segítik az építkezési. Különösen Bohács István és Képes Ferenc brigádja dolgo­zik említésre méltóan. 1967- ben a Hadnagy utcai építke­zésen lakásokat, bölcsödét és 16 tantermes ipari iskolát épí­tenek. Ezek átadási ideje 1967. december 31. Nagyon megörültünk annak, hogy ! Wri-ben tovább gyara­podik varosunk, s hogy sző­kébb hazánkban, a Hadnagy utcában ilyen szén létesítmé­nyeit készülnek maid. Hesz Magdolna Pálinkás Mária Homonai Judit BARÁTSÁG Élt egyszer egy mókuska. a magas fenyő legfelső üregében. A fenyő alatt pedig egy hófe­hér nyulacskának volt puha fészke. Ha jó idő volt, hosszan beszélgettek. Egyszóval békés szomszédok, sőt jó barátok voltak. Január elején hatalmas hóvi­har tört ki. Süvített a szél, csa­varta a fákat, kavarta a vas­tag hótakarót. A fák ágai közt megbújtak a madarak. A ször­nyű éjszakában nem tudtak aludni az erdő lakói. Nem aludt a magas fenyő legfelső üregének lakója, a mókuska sem. Ki-kidugta fejét és félt. Egyszerre csak mi történt? — Ahogy kikandiliált házacská­jából, érezte, hogy zuhan lefe­lé. Az eséstől még a lélegzete is elállt, a szíve a torkában dobogott. S egy pillanat múlva a feje búbjáig a hóba süppedt. Alig tudott a ledőlt fenyőfa odújába visszatnászni. Reggelre elült a vihar. A mókuska nem ismert az erdő­re. Ahol eddig a magas fenyő állt. most csak egy csonk ma­radt. — Hát veled mi történt? — kiáltott rá a nyulacska. — Itt a tél, és nekem nincs otthonom. Még jó, hogy neked megmaradt a lakásod. De nézd az enyémet. Hová zuhant sze­gény! Jaj, jaj, »mi lesz velem! A nyulacska nagyot kiáltott: — Remek ötletem van! — Mondd gyorsan! A nyulacska azonban szót sem szólva eltűnt. A mókuska mancsait dör­zsölte. — De hideg van! Legalább valami rágcsálni való akadna! Felfutott a közeli fára, és onnan tovább ugrott az egyik ágról a másikra. Messzire tá­volodott a nyulacska otthoná­tól, de semmi harapnivalót nem talált. Amikor visszaért, elállt a lélegzete a csodálko­zástól. A magas fenyő csonkja mellett ágakkal, tollal, levelek­kel megrakodva, hófehér nyu­lacskák álltak. — Gyere, segítsél, csináljunk új lakást! És... akár hiszitek, akár nem. rövid idő alatt elkészült a meleg fészek, a nyulacska szomszédságában. — Milyen jó úgy élni, ha jó barátja van az embernek — hálálkodott a mókuska. Azt is mesélik, hogy ■ mó­kuska azóta is, ahol kell, segít az erdő többi lakójának, mert tudja, milyen jó érzés, ha segí­tenek valakinek. Kazimira Poljakova LÄNG ETELKA: Qéqoiráq Jégvirág az ablakon Kinyílott így hajnalon. Rózsa volt, vagy liliom? Megmondani nem tudom. De szára volt, s szirma volt. Kissé oldalra hajolt. Ablaküveg... mcserét... Virágszirma csupa jég! Egyszercsak a déli nap Jégvirágra ráakadt. Gondolta, hogy fázik ott, Meleget szórt rá legott. S egy sugár szólt: jer velen»- Rossz a fagyban idelenn, Amíg a nap rád lehel. Sugárszámyon viszlek e’ Ablaküveg... meserét. . T e is olvadt már a iég! Jégvirág meg úgy bizony! Fenn viral egy csillagén. lenzdcének rendelkezésére bo­csátja. A későbbiek folyamán Khidert kiutasították Svájcból, s ezután Franciaországba, majd végül Spanyolországba költö­zött Bumedien hatalomra jutása után Khider nem tett semmi­féle nyilvános politikai nyilat­kozatot, de az FLN pénzét ille­tően változatlanul az volt az álláspontja, hogy az az FLN tulajdona, de csak akkor ad­hatja vissza, ha összeül a párt kongresszusa, amelyen az FLN összes tagja kivétel nélkül részt vehet. Khider meggyilkolásának hi­re nagy megdöbbenést keltett az algériai ellenzék köreiben. A Szociális Erők Frontja (FFS), Ait Ahmed pártja „a Bume- dien-rendszer zsoldjában álló ügynökök’” műveként igyek­szik feltüntetni a merényletet. Ami előrelátható volt, bekövetkezett: meghalt Jack Ruby, aki megölte Kennedy el­nök állítólagos gyilkosát, Oswaldot. A hivatalos jelentés szerint rák végzett vele ugyan­abban a Parkland-kórházban (Dallas, Texas), ahol három évvel ezelőt Kennedy elnök és Os­wald meghalt A képen: Elszállítják Jack Ruby holttestét a Parkland-kórházből. (Rádióteleíoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Meggyilkolták Mohammed Khideri Politikai merénylet? ben elhatározta, hogy áttérnek a fegyveres akcióra Franciaor­szág ellen. 1956 októberében Ben Bellával és az FLN két másik vezetőjével együtt tar­tóztatták le a franciák azon a repülőgépen, amelyen Rahat­ból Tuniszba utaztak. Az evia- ni egyezmény megkötése után az FLN Politikai Bizottságának főtitkárává választották és ek­kor még Ben Bella közeli mun­katársa volt. A két politikus között azon­ban 1963-ban nézeteltérések merültek fel. Khider nem ér­tett egyet az algériai kormány államosítási intézkedéseivel és lemondott. Svájcba utazott és 1964 júliusában bejelentette, hogy ellenzékbe vonul Ben Bellával szemben. Néhány nap­pal később robbant ki az FLN titkos pénzalapjának ügye. Ben Bella Algírban elmondott be­szédében nyíltan azzal vádolta Khidert, hogy elsikkasztotta és svájci bankokban helyezte el a körülbelül 60 millió frankra becsült összeget, amelyet mint az FLN pénztárosára bíztak rá. A vádra Khider egy sajtó- értekezleten azt válaszolta, hogy az összeget Ben Bella el­it* ADRID (MTI): Madridi lakása előtt az ut­cán meggyilkolták Mohammed Khidert. az algériai forradalom emigrációban élő egyik volt vezetőjét Amikor Khider kilé­pett háza kapuján, két isme­retlen személy arabul meg­szólította. Az algériai politikus válasz nélkül hagyta őket és beült kocsijába. A két ember közül az egyik lövéseket adott le a kocsira. A lövéseket meg­hallva Khider — aki eddig sértetlen maradt — kiugrott az autóból és menekülni kezdett. Ekkor újabb öt lövést adtak le rá, amelyek végeztek vele. Felesége és sógora, akikkel együtt indult el otthonról, azonnal kórházba szállították, de mire odaérkeztek vele, Khi­der meghalt. A támadók a zűrzavarban eltűntek. Mohammed Khider 1912-ben született Algirban. A politikai életben 1946 óta vett részt, amikor Constatine megye kép­viselőjévé választották, s ebben a minőségben 1949-ig volt tag­ja a francia nemzetgyűlésnek. Egyike volt annak a kilenc algériai vezetőnek, aki 1954-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents