Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

A TOVÁBB LENINI ÜTŐN írtat OLÁH GYÖRGY9 a megyei pártbizottság első titkára A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa, amely belpolitikai éle­tünk kiemelkedő eseménye volt, népgazdasá­gunk, társadalmunk és pártunk helyzetét sok­oldalúan, tárgyilagosan és tudományos ala­possággal értékelte, lenini párthoz méltóan. A végzett munkát és az előttünk álló feladato­kat mindenekelőtt abból a szempontból vizs­gálta, hogy megfelel-e a munkásosztály és a munkás—paraszt szövetség érdekeinek, és me­lyek a további tennivalóink e vonatkozásban. A kongresszus — mint ismeretes — azt a tő következtetést vonta le, hogy politikánk eredményesnek bizonyult. Ez a megállapítás tényeken alapszik. E politika alkalmasnak bi­zonyult arra, hogy végrehajtásával tovább erő­södjék szocialista rendszerünk és államhatal­munk, gyarapodjon az ország gazdasága és ja­vuljanak az emberek életviszonyai, növeked­jék hazáink tekintélye a világban és erősöd­jék, edzettebbé és egységesebbé váljék e poli­tika kovácsa és végrehajtásának motorja, a párt is. Erre az értékelésre, ezekre a tapasztalatok­ra és tényekre támaszkodva a kongresszus úgy ítélte meg, hogy az eddigi politika folytatása, ugyanakkor a végrehajtás javítása, a politika következetesebb megvalósítása megfelel a dol­gozó tömegek érdekeinek. A kongresszus megfelelő helyet szentelt a nemzetközi helyzet elemzésének, és az abból adódó feladatok meghatározásának. A pártunk által irányított külpolitikai tevékenység ma­gában foglalja a szocialista tábor egységének és összeforrt) ttságának, politikai, gazdasági és katonai súlya növelésének, a nemzeti felsza­badító mozgalmak és az újonnan függetlenné vált országok támogatásának, az imperializ­mus elleni harcnak, a béke védelmének fel­adatait- A külpolitikai tennivalók egymással összefüggnek, egymástól elválaszthatatlanok. Számunkra mégis kiemelkedő jelentősége van a szocialista tábor egységének, összeforrottsá- gának, politikai, gazdasági és katonai ereje fo­kozásának. Különösen jelentős ez most, ami­kor vannak a szocialista táboron belül olya­nok, akik az egység megbontásának, a Szov­jetunióval és a marxizmus—leninizmussal va­ló szakításnak kalandor politikáját folytatják, nehezítve, sőt megakadályozva az együttes fel­lépést, többek között a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság megsegítésében. A jelenlegi helyzet a szocialista tábor egysége szempont­jából sok nehézséget, gondot rejt magában, de ennek ellenére — vagy éppen ezért — pártunk egy pillanatra sem hagyja abba arra irányuló erőfeszítéseit, hogy hozzájáruljon az egység megterem léséhez, a szocialista világrendszer erejének és befolyásának növeléséhez. E törekvés keretében tovább kívánjuk ei ósíteni és szélesíteni kapcsolatain­kat a világ első szocialista államával, a fenn­állásának 5« évfordulóját ez évben ünneplő Szovjetunióval, idősebb testvérünkkel, bará­tunkkal és felszabadítónkkal. Azon dolgozunk, hogy az az őszinte, szívből jövő szeretet, ame­lyet a magyar dolgozók túlnyomó többsége a Szovjetunió és néped iránt érez, még tovább mélyüljön és szélesedjék. Nekünk, magyarok­nak, mindenkinél több okunk van arra, hogy kijelentsük: aki a Szovjetunió ellen lép fel. az a szocializmus ellen lép fel, súlyos kárt okoz a szocializmus ügyének, nagy szolgálatot tesz a szocializmus ellenségeinek. Pártunk kongresszusa hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikájának céljai változatlanok és e tevékenység alapjául szolgáló elveknek megfelelően továbbra is ren­dületlenül küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élé­sének megvalósításáért. Nemzetközi tevékeny­ségünk középpontjába változatlanul a világ­háború kirobbantásának elhárítását, a béke védelmét állítjuk. Meggyőződéssel valljuk, hogy a békét az emberiség léte követeli, ép­pen ezért szükséges pillanatnyi lankadás nél­kül küzdeni érte. Hisszük és valljuk, hogy a háború elkerülésének, a béke megvédésének nemcsak elvi, hanem gyakorlati lehetősége is megvan, mert léteznek földünkön azok az erők, amelyek kellő összefogással, tevékenysé­gük kellő összehangolásával a kardesörtetőket, az agresszo'okát meghátrálásra kényszeríthe­tik. Igaz vannak jelenleg „meg nem alkuvók”, akik a békés egymás mellett élésre irányuló politikát az imperializmus előtti behódolásnak, a forradalom elárulásának tartják. De vajon ki árulja el a forradalmat? Az-e, aki a békés utat választja, biztosítván az emberi alkotás lehetőségét, a szocialista tábor erősödését, vagy az. aki forradalmi frázisokat hangoztatva az emberiség létét, létrehozott anyagi és szellemi trtékeit hajlandó kockáztatni? A békés egymás hellett élés politikája a mi értelmezésünkben következetes ideológiai, politikai és gazdasági küzdelmet, harcot jelent a kapitalizmussal ép­ken a szocialista eszme terjesztése, a szocialis- p társadalom végső győzelme feltételeinek ki- Wácsolása érdekében. , , A kongresszus bél politikai téren Is meg­határozta az előttünk álló időszak leg­fontosabb feladatait. Társadalompolitikai vo­natkozásban egyik sarkallak» kérdés a nem­zeti egység további erősítése, a szövetségi po­litika gyakorlatban kipróbált elveinek követ­kezetes érvényesítése és megvédése minden torzítástól. A nemzeti egység politikája azt célozza, hogy találja meg a helyét és kapcso­lódjék be a szocialista építőmunkába a társa­dalom minden rétege. A nemzeti egység az erők fokozottabb összehangolását, a szocialista építés meggyorsítását, elveink maradéktalan érvényesítését szolgálja, tehát nem más, mint a társadalom osztályainak és rétegeinek együtt­működése a szocialista társadalom felépítése érdekében. Ennek az egységre való törekvés­nek az alapját az adja, hogy a társadalom va­lamennyi rétegének alapvető érdekei azonosak. Nincs nálunk társadalmi osztály, vagy réteg, amelynek ne lenne érdeke pl. a béke védel­me, a népgazdaság fejlesztése és annak bázi­sán az életszínvonal emelése, a kultúra fej­lesztése, hazánk tekintélyének növelése. Ép­pen^ az osztályoknak és rétegeknek ez az alap. vető kérdésekben való érdekazonossága teszi reálissá a kongresszus célkitűzéseit­A szocialista nemzeti egység legfontosabb elemei közül hangsúlyozni szükséges a mun­kásosztály egységének további erősítését és vezető szerepének biztosítását, a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás bázisán a parasztság egységes osztállyá történő szervezését, a mun­kásságnak és parasztságnak, vagyis társadal­munk két alapvető osztályának szövetségét, a szocialista demokrácia további szélesítését, a szocialista tudat fejlesztését, a szocialista er­kölcs egyre általánosabb érvényesülését. A kongresszus által meghatározott gazda­sági feladatok közül kiemelkedő jelentőségű a harmadik ötéves terv előirányzatának tel­jesítése és gazdálkodási rendszerünk, más szó­val a gazdasági mechanizmus reformjának végrehajtása. A harmadik ötéves tervnek tör­vényben is rögzített célkitűzései világosan tük­rözik pártunk azon törekvését, hogy a reális adottságokkal számolva, a termelés mennyi­ségi és minőségi követelményeit egyaránt ér­vényesítve, a termelést és a szükségleteket összehangolva fejlesszük tovább a népgazdasá­got, erősítsük szocialista társadalmi rendünk gazdasági bázisát. Ez elengedhetetlenül szük­séges ahhoz, hogy ebben az időszakban tovább emelkedhessek népünk életszínvonala, javul­hassanak élet- és munkakörülményei A harmadik ötéves terv célkitűzéseinek elérését nagymértékben elősegíti gaz­dálkodási rendszerünk reformja, emélyet az tesz indokolttá, hogy a jelenleg alkalmazott módszerek elavultak, már a mai helyzetnek sem felelnek meg teljesen, és az teszi lehetővé, hogy a társadalmi és gazdasági fejlődés az eh­hez szükséges fejlettségi fokot elérte. A reform lényege, hogy a tervszerű központi irányítás módszere a tervlebontás helyett a közgazda­sági eszközök alkalmazása lesz, amelynek ke­retében aktívabb szerepet játszik a szocialista piac. Végső soron a reform fő célja, hogy erő­sítse az alapvető feladat, vagyis a szociális mus teljes felépítését olyan módon, hogy ki­bontakoztatja a szocialista tervgazdálkodásban rejlő lehetőségeket és előnyöket, lehetővé te­szi a pért által folytatott gazdaságpolitika ha­tékonyabb érvényesülését, következetesebb megvalósítását. A kongresszus hangsúlyozta, hogy a szo­cializmus építésének feladatai nem végezhe­tők él a párt vezető szerepének további érvé­nyesítést , sőt fokozása nélkül. Pártunk a mun­kásosztály akaratát kifejező, hazánk és népünk érdekeit szolgáló politikát folytat. Nincs az országban más erő, amely képes volna mar­xista—leniniisita módon elemezni a nemzetközi helyzet alakulását, értékelni a nemzetközi munkásmozgalom helyzetét és felmérni belső helyzetünket. Feladataink a szocializmus épí­tése során nem egyszerűsödnek, hanem egyre összetettebbekké válnak- Mindezeket figyelem­be véve nem önös érdek, hanem népünk, ha­zánk, társadalmunk jól felfogott érdeke a párt vezető szerepének biztosítása, e vezető szerep fokozása. A párt vezető szerepét érvényesítő gyakorlati módszerek természetesen változhat­nak és szükségszerű is, hogy változzanak. A párt — miközben a legfontosabb kérdésekkel való foglalkozásra összpontosít —■ abból indul ki, hogy a szocialista társadalom felépítése nem lehet kizárólag a kommunisták ügye és feladata, és hogy a pártonkívüli dolgozók kö. zott is tömegesen nőttek fel olyan emberek, akik a szocializmusnak meggyőződéses hívei, akik tudatosan vállalják és megvalósítani ké­pesek a rájuk háruló fel da tokát az állami, gazdasági és társadalmi élet kü'önböző poszt­jain. « a IX. kongresszus által megjelölt út a le- nini politika további alkalmazásának és érvényesítésének útja. Meggyőződésünk, hogy eredményes végrehajtása tovább erősíti a szocialista társadalmi rendet, tovább növeli népgazdaságunk erejét, javítja a dolgozik helyzetét, erősíti népünk egységét és növeli hazánk nemzetközi tekintélyét. Egy község ugyanazok az emberek — két termelőszövet kezet. Ez volt a helyzet Boco nádon, s az évek során egyr sürgetőbbé vált a megoldás, i két közös gazdaság egyesülési A két szomszédvár, a Petői és a Búzakalász termelőszövet kezet eleve bizonyos ellentéte két szült a falu dolgozói kö zött. Már csak azért is, mer az egyik megalapozottabb jobban gazdálkodó közös gaz das ág volt, s többet is fizetett De nemcsalt a pénzbeli különb ségek szülték az ellentétet, ha nem egyéb apróbb dolgok is Néha rokonok vesztek össze kisebb ügyekben, s főként azért mert egyik a Petőfi, másii a Búzakalász tagja volt. S a megoldást maga a kél szövetkezet tagsága sürgette egyre többet elhangzott a: utóbbi időben: mi értelme var egy faluban, hasonló adottsá­gok mellett két szövetkezet­nek? A vélemények figyelem- bevételével az elmúlt napok­ban megszületett a megoldás. Béke néven egy szövetkezet alakult a Petőfiből és a Búza­kalászból. Fehér Mártonnal, a volt Pe­tőfi, néhány napja pedig mái a Béke Termelőszövetkezet el­nökével beszélgettünk az egye­sülésről, különösképpen pedig arról, mit tervez az egyesül* közös gazdaság a jövőben. — Megalapozott volt az egyesülés — mondja az elnök. Maga a tagság akarta. Remél­tük közös erővel, akarattal jobb eredményeket tudunk elérni, mint külön-külön. Aztán azt válaszolja, milyen előnyök születtek az egyesü­lésből. — Nagyobb beruházásokat külön-külön nem tudtunk megvalósítani. A géppark ki­alakítása is nehéz volt, más­részt költséges. Most, hogy egyesültünk, jó néhány gépünk feleslegessé vált, sok pedig hiányzik. Most kell ezeket a problémákat megoldanunk. Szeretnénk egy Sz 100-ast, meg három kombájnt vásárolni. Most már megéri, hogy saját "“rünkkel arassunk. Ezenkí­vül trágyaszóróra, trágyamar­kolóra, tehergépkocsira, szal­mabálázóra, borsóarató gépre, MMűit Eli 3 /fTc/uifriqi 1967. január 29., vasáru*/ transzportőr szalagra van szük­ségünk hogy csak a fontosab­bakat említsem. Az egyesülés következtében szükségünk van rájuk, másrészt a nagyobb amortizációs alap könnyebbé teszi a vásárlást. A tervek persze még nincse­nek teljesen kialakulva a né­hány napos közös gazdaságban. Sok minden azonban máris vi­lágosan látszik. — Fő gazdálkodási profilunk továbbra is a kertészet és az állattenyésztés marad. Mint­egy 280 holdon végezzük a ker­tészeti növények termelését ezután. Ezenkívül ötven hold szőlőnk és nyolcvan hold gyü­mölcsösünk is van. Szeretnénk ezekből minél nagyobb jöve­delmet elérni. Állatállomá­nyunk 170 tehén, hetven hízó­bika, kétszáz növendék marha és száz anyakoca. Az első fél­évre 850 hízósertés leadására szerződtünk, a második félév­ben ugyanennyit szeretnénk leadni. Jelenleg épül egy 100 férőhelyes, magtárpadlásos is­tálló, ez sokat segít az állat- tenyésztésben. — Más építési tervek? — Egyik tanyaközpontunkat hidroglóbusszal, vízvezetékkel látjuk el, ugyanott munkás- szállást és fürdőt építünk a dolgozóknak. Ha a községi vízmű lehetővé teszi, akkor a másik tanyára is be szeretnénk vezettetni a vizet. Egyelőre ezek a terveink. — Milyen előnye van már most az egyesülésnek? Lehetővé válik a szarvas­marhaállomány tbc-mente- sítése, mivel két tanyánk van. Másik előny az, hogy a. Búza­kalász termelőszövetkezetnek takarmányhiánya volt, a Pető­finek bizonyos feleslege. Most minden állatnak van elegendő szálas takarmánya. — Mi a közös gazdaság leg­nagyobb feladata? — Szeretnénk biztosítani ez évben az 50 forintos murika- egységértéket, s a következő években egyre többet. Ezt vár­ja a 4200 holdas Béke termelő- szövetkezettől mind a hétszáz család. Remélhetően a közös akarat túlsegíti a nehézségeken az ?gyesült közös gazdaságot és a agság, vezetőség jó munkája nyomán nem maradnak el a t*árt eredmények. Kaposi Levente. etnek is, mely szintén az el- núlt évben, augusztus 20-án íyitotta meg kapuit. Itt a mű­anyag tárgyak iránt van nagy cereslet. Az új üzletben há- •omszorosára nőtt a műanyag iruk forgalma, s ez ennek is töszönhető, hogy nagyobb lett i választék. (Tudósítónktól) Az elmúlt évben augusztus 20-án nyílt meg a füzesabonyi nagy áruház. Néhány hónap eforgása alatt már megálla- nítható, hogy a korszerű, nagy íruválasztékkal rendelkező íruház népszerűvé vált, s nem­csak a helyi, hanem a környék­nél! községek lakói is ide jár­nak bevásárolni. Az áruház a megnyitás nap­iától az év végéig négy hónap és 10 nap alatt 14 millió forin- os forgalmat bonyolított le. Igen nagy sikere van az ön­kiszolgáló rendszerű ABC-iiz­Négy hónap alatt 14 milliós forgalom Nagy sikere van a* önkiszolgálásnak Közös akarattal — egy úton Egyesült a két boconádi termelőszövetkezet — Csak az a baj, hogy kevés itt a lány Kivel üljünk le a presszóban — tárta szét kar: ját egy fiatal szerelő. Vasárnaponként nagy for­galom van az Erőmű Presszó­ban. Jönnek a katonák hozzá­tartozói: fiatal feleségek, szü­lők és menyasszonyok. Jó fe­kete. egy kis likőr mellett majdnem otthonias a hangu­lat. A presszó ablakából a fod­rászhoz láthatunk. Éppen borotvahajvágást rendelt egy gépkocsivezető. De cipészhez sem kell a faluba, vagy Gyöngyösre menni, már helyben találják azt Visonta építői. A nyáron még szántóföld volt ott, ahol ma az üzem or­vosa rendel. Ez nemcsak ké­nyelmesebb, de megnyugtató érzés is, hogy helyben van az orvos és a legszükségesebb gyógyszereket a munkahelyen megkaphatják az emberek. A postára még itt-ott pa­naszt hallhatunk: körülmé­nyes, nem mindig gyors és megbízható a kézbesítés, pénzt, csomagot csak a faluban, vagy Gyöngyösön lehet feladni. El­készült már az erőmű-kombi­nát postahivatala, beszerelték a telefont. Lehet, hogy mire ezek a sorok az újságban meg­jelennek, működni kezd a pos­ta is. Most egy éve csak arról be­szélhettünk, hogy mi lesz Vi- sontán. Akkor még csak a ter­vezők fejében és legfeljebb rajzokon élt napjaink valósá­ga. Természetesen nemcsak az étterem, a presszó, az üzletek, a posta és az orvosi rendelő új, Visonta hétről-hétre újabb arcát mutatja. V. L. konyhától. De gőz és konyha­szag itt soha nincs, mert lég­kondicionáló berendezést sze­reltek be, amely télen fűt; nyá­ron hűt, szellőztetésről és párátlanításról Is gondoskodik. Az üvegfalon keresztül bárki ellenőrizheti, hogy mi törté­nik a konyhában, a szakácsok és a konyhalányok rendet és tisztaságot tartanak-e? Mind­ezért főleg G. Tóth János fe­lelős, aki a régi, szűkös kony­hát is közmegelégedésre vezet­te és éppen ezért az új étte­rem vezetésével is őt bízták meg. Boldogan újságolta, hogy az új konyhán 1500 embernek főznek ebédet Reggelire és vacsorára egyelőre csak hide­get adnak, mert nincs elég je­lentkező. De itt főzik a forró teát, cukorral és citrommal. Rumot nem tehetnek bele, mert a teát védőitalként adják és a magas épületeken, a kes­keny pallón, a villanyvezeté­kek és a gépóriások között csak józan fejjel lehet dolgozni. Hol ihat meg az ember egy üveg sört, vagy jó feketét? Az Erőmű Presszóban Ez is az építkezés területén található, a munkásszállások­kal szemben. Délután 4-től es­te 10-ig tart nyitva, de vasár­nap 10-től este 10-ig. Igaz, délután 5-ig, amíg a munka tart, csak feketét és üdítő italt mérnek, de később minden szokásos ital kapható — mond­ta Fehér Miklósné, a presszó vezetője. Kik járnak ide? A 22-es Ál­lami Építőipari Vállalattól, a bányától, az erőműtől, a kato­náik és mindenki, aki a jó ká­vét és a barátságos hangula­tot kedveik VISONTA cjabb : ’ | ARCÁT ' I MUTATJA Visomtán, az épülő erőmű­kombinátnál január 9-én meg­nyílt a második étterem. A te­rep még rendezetlen, a tőszom- ;zédságban a munkások újabb ' épülettömbön dolgoznak, de az ; étterem bejáratáig kifogásta­lan műűt vezet. Üzemi kony- J ha helyett miért éttermet em- I legetünk? Rögtön kitűnik, csak tessék legalább gondolatban • követni utunkat. Az épület modem vonalú, ' kívülről egyszerű, legfeljebb hosszú, csupa üvegfala kelti fel a figyelmet. Ha idegen lép be az ajtón, hirtelen azt gon­dolhatja, hogy színházba érke­zett. Az előcsarnokban tágas . ruhatár, bent rend, tisztaság j és kellemes meleg. Balról mos- . dó, jobbra tágas, nagy te­rem: Visonta építőinek újabb ( 1500 személyes * étterem nyílt * Kényelmes, kis asztaloknál ' foglalhatnak helyet a gépszere­lők, a Bányászati Építő Válla- 1 iát és a Thorez külfejtés dől- i ?ozói. , Az éttermet hosszú, a plafo- i riig érő üvegfal választja el a 1

Next

/
Thumbnails
Contents