Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-27 / 23. szám
TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS i daságosság', a hatékonyság előtérbe kerüléséhez. A központi előirányzatokat így fokozott mértékben és gondossággal tudjuk a népgazdaság fő arányait szolgáló célok szolgálatába állítani. Kidolgozás alatt áll a jövedelemszabályozás és anyagi érdekeltség rendszere. A tervezet szerint a vállalatok a jelenleginél nagyobb részesedési alap felett fognak rendelkezni. Ebből fedezik majd a nyereség- részesedést, a prémiumokat, a jutalmakat, a szociális és kulturális jellegű kiadásokat, s más juttatásokat, amelyeknek eddigi pénzforrásai is az alapba kerülnek. A felhasználás arányai tekintetében a vállalat szabadon dönt. A megnövekedett részesedési alap terhére a meghatározott szabályok között, az eredményesen gazdálkodó vállalat emelheti a dolgozók személyi jövedelmei neje színvonalát Így fokozottabban lehet differenciálni a jól és rosszul dolgozó egységek között Elkészültek a forgóalap-rendezésre, továbbá a hitel- és kamatrendszerre vonatkozó javaslatok. Az utóbbiakban, kifejezésre jut a bankrendszer megváltozott szerepe. Az átmenet számos problémát vet fel. A vállalatoknak fel kell készülniük az Új irányítási rendszerre. 1968-ra már nem kapnak lebontott tervszámokat, s ez arra figyelmeztet, hogy Idejében kell a megrendeléseket biztosítani, idejében kell a szállítási szerződéseket megkötni. A reform követelményeivel összhangban újra fel kell mérni a harmadik ötéves terv 1968— 70. évi szakaszának feladatait, , hogy a szükséges összhangot e vonatkozásban biztosíthassuk. Tartalékokat kell képezni a gazdálkodás folyamatosságának biztosítása érdekében. Fontos szerep hárul a párt- , szervezetekre, a szakszervezetekre is. Elő kell segíteniük, , hogy megfelelően érvényesüljön a társadalmi érdek, a cso- i portérdekek és az egyéni érdekek összhangja az új gazdaság- irányítási rendszer keretében. Tisztelt országgyűlés! Az előttünk álló 1967-es évben minden területen újszerűt, ; az eddiginél nagyobb feladatokat kell megoldanunk. Ennek legfontosabb feltételei: a szorgalmas munka és a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erők eredményesebb felhasználása. Előrehaladásunkhoz annak a szilárd egységnek az alapján, amely a párt IX. kongresszusán fejeződött ki — kedvezőek a feltételek. Ezért joggal bízhatunk abban, hogy gazdasági törevéseinket a vállalatok, intézmények dolgozói megértik, aktívan támogatják, s így feladatainkat sikerrel oldjuk meg. i beszéde ■ felénél máris késéssel kell szá.■ molni. Mindez azzal a veszély■ lyel jár, hogy a helyes kezde■ ményezés nem hozza meg a • várt eredményt. A költségvetésben jelentős súllyal szerepelnek azok a kiadások, amelyek a lakosság | szociális, egészségűgvi, kultu- ! ralis ellátását szolgálják. Az e célokra előirányzott több mint ; 33 milliárd forint 1,8 milliárd- ' dal haladja meg az előző évit és az összes kiadások 32 százalékát teszi ki. ,A tanácsok gazdálkodásáról szólt ezután, s felhívta a figyelmet arra: nem vált még széles körűvé — főként az alsó szintű tanácsoknál — a gazdaságosságot kellően érvényesítő szemlélet és gyakorlat. ^oylerveaset egyes ik módosítására erő beállításával és 1,2 millió forint felhasználásával jár. — A kulturális bizottság az előirányzaton felül kérte további ezer óvodai hely létesítését. Ez 144 főnyi munkaerő, illa tőleg 2,5 millió forint előiránjf zat-emelóst igényel. — A mezőgazdasági bízott cág a belvízrendezés célján (Folytatás a 3. oldalon) beni többleteket elsősorban a kórházi- és járóbeteg-ellátás javítására fordítják. A tanácsok költségvetését 1,7 milliard forinttal egészíti ki a községfejlesztési alap. Ez az előző évi. nél mintegy 200 millió forinttal több. A tanácsi költségvetések összeállítása és felülvizsgálata mér bizonyos fokig új elvek figyelembevételével történik. A tanácsok önállóban dönthettek a részükre biztosított bevételi források elosztásáról. Ezt a lépést azonban csak kezdetnek tekintjük, mert még nagyon sok a tanácsi tervezési és gazdálkodási rendszerben az olyan megkötöttség, amely akadályozza annak az elvnek a következetes megvalósulását, hogy a döntések az ahhoz legkedvezőbb feltételekkel rendelkező szinten szülessenek. 1967. az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését megelőzőév. A reform jelentősége, amint azt a pártkongresszus is megállapította, igen nagy. A tervszerűség és a piac jobb összekapcsolásától, a döntési hatáskörök decentralizációjától joggá] várjuk a vállalatoknál lévő alkotó erők fokozott kibontakozását, s egyidejűleg a bürokrácia csökkentését. Minden remény megvan arra, hogy a reform pezs- ditőleg fog hatni gazdasági életünkre, a fejlődés ütemére, az életszínvonal alakulására. munkál iszba értek A Gazdasági Bizottság már határozatokat hozott az árreform legfontosabb kérdéseiben. Kidolgozás alatt áll a tervezés új rendszere, a különböző időtartamú népgazdasági tervek jellege és tartalma. Az illetékes szervek napirendjén szerepelnek a távlati koncepciók kidolgozásával kapcsolatos feladatok. Ilyen például a mezőgazdaság és az ipar hosszabb lejáratú fejlesztésére, beruházásainak arányaira vonatkozó elképzelésre, az energetikai bázis kialakítására vonatkozó különböző nézetek egyeztetése; továbbá a beruházások optimalizálása a fizetési mérleg szempontjából; a gépipar és a belföldi szükségletek összhangjának fokozott biztosítása: az építőipar kapacitásának fejlesztése, összefüggésben külföldi hitellehetőségekkel stb. Előrehaladott stádiumban van a beruházások új tervezési és finanszírozási rendjének kidolgozása, amint már említettem, a beruházásoknak csak egy része valósul meg központi döntés alapján. Nagy részét a vállalatok saját mérlegelésük alapján, a rendelkezésükre álló amortizációs fejlesztési alapból valósítják meg. Ez minden bizonnyal hozzájárul majd a gazát BIOS előadói latlanul nagymértékben módosultak, nagy részük költség- többlettel valósult meg. A beruházások hosszú átfutása miatt eszközeink etforgácsolód- nak és a nemzeti jövedelemből milliárdos értékek esnek ki. A terv- és költségvetés előirányzataiban az eddiginél következetesebben érvényesül az immár parancsolóvá vált követelmény, hogy anyagi eszközeinket a folyamatban lévő létesítmények mielőbbi befejezésére koncentráljuk. — Mcgkölönböztetettt figyelmet érdemelnek az úgynevezett fizetési mérlegtavító beruházások. Az 1966 ban megkezdett és bérezésre előirányzott fizetési mérlegjavító beruházások mintegy felénél elmaradás volt, s az 1967-ben befejeződőknek több mint a •Fuvallatok a tö^*v eloii*nn*za<ain;i Az előadó ezután arról szólt, hogy az állandó bizottságok ülésein néhány javaslat hangzott el a költségvetési törvénytervezet egyes előirányzatainak módosítására. — A szőrié'is és egészség- ügyi bizottság ülésén a tervbe vett 1200 bölcsődei hely létesítésén túl további 400 helv engedélyezését kérték. Az igény kielégítése 145 főnyi munkazi eg yüa m ü ködösben rejlő le- I hetöségekkel. 1 Az oktatási törvény végre- ; hajtása során a középfokú ok- i tatás jelentősen fejlődött. Ezen a területen is előfordultak ; azonban túlzások. A közép's- i kólái hálózat fejlesztése, az új szakközépiskolák létesítése nem mindig eléggé átgondolt, , nincs megfelelően összhangol- va a szükséglettel. Nagy.obb gondot kell fordítani a körültekintő gazdálkodásra az egészségügyi területen is. A takarékos gazdálkodás előmozdítására a költségvetési szerveknél rátértünk a kétéves , előirányzatok készítésére, ami { előrelátóbb gazdálkodást tesz lehetővé, ezzel függ össze az a javaslat is, hogy 1967-től az év végi pénzmaradványokat a költségvetési szerveknél ne zároljuk. Ettől az intézkedéstől azt várjuk, hogy a szokásos év végi költekezés helyett a szervek ezeket az összegeket félreteszik és a következő évben vagy években használják fel hasznos beszerzésekre, vagy felújításokra. A tanácsok gazdálkodnak az 1967. évi állami költségvetés volumenének kereken egyötödével, 21 milliárd forinttal. Ennek zöme a lakosság egészségügyi, kulturális és kommunális igényeinek kielégítését szolgálja, A múlt évivel szemA reform döntő szaka A kormány munkatervben határozta meg a reformmal kapcsolatos teendőket, s ennek alapján az érdekelt minisztériumokban széles körben folyik . a gazdaságirányítás új rendszerének konkrét kidolgozása. , Egyes intézkedések már 1966- ban életbe léptek, illetve 1967- ' ben életbe lépnek. így az elmúlt évben bevezettük az új ! szállítási szerződési rendszert, J az idén egyszerűsítjük a terv- 1 jóváhagyás és a termékgazdái- \ kodás rendjét, a beruházások 1 szabályozását. Mezőgazdasági vonatkozásban jelentős a terme- 1 lőszövetkezetek hitelrendezése, 1 a teljes körű amortizáció bevezetése és más intézkedéseik. A reform komplex bevezetésé- : re 1968-ban kerül sor. Az alap*- 1 vető elemek bevezetése együt- ; tesen történik. Ilyen az árre- ‘ form, a jövedelemelvonás és anyagi érdekeltség rendszere, a : tervlebontások megszüntetése, ra beruházási rendszer, a devizagazdálkodás új rendje. Az át- ■ állás idején mind az állami, < mind a pártszerveknek éberen i kell ügyelniük a felmerülő 1 problémákra — ilyenekre szá- < mítani kell —, hogy szükség i esetén kellő időben és helyesen, ’ a reform szellemének megfede- j lően lépjünk közbe. « A reform munkálatai döntő szakaszba értek. Inokai J Tímár Mátyás nagy tapssal fogadott expozéja után szünet következeit, majd Beresztóczy Miklós alelnök elnökletévei folytatódott a tanácskozás. Inokai János, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagja, az 1967. évi költségvetésről szóló törvényjavas, lat előadója mondott beszédet. — Az országgyűlés állandó bizottságai behatóan megvitatták az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot és annak indokolását — mondotta. — A vita során elhangzott észrevételeket és javaslatokat fejlődésünk gyorsításának gondo'ata, az embereikről való gondoskodás, a segíteni akarás és tettrékészség jellemezte. A vita végeredményeként olyan általános kén bontakozott ki, hogy az előterjesztőit 1967. évi állami költségvetés hűen tükrözi a népgazdaság fejlesztésével, az élet- körülmények további iavításá- val kanesolaios céljainkat és tennivalóinkat. Az elmúlt öt évben jelentős muházások fejeződtek be, neia szabad azonban e'hallatnunk, hogy népgazdasá- 7i tevékeny?égiinkn-k mé" mindig gyeny-bb pontja' közé tartozik a bruházás. A jóváhagyott beruházási programok sokszor és indokoA termelőszövetkezetek 1965. december 31-i hitelállományának —■ átlagosain — 60 százalékát töröltük. Ezen belül azonban a gyengébb szövetkezeteknél többet, az erősebbeknél pedig, gazdasági erejüket figyelembe véve, lényegesen kisebb hányadot engedtünk el. A hitelrendezéssel lehetővé vált, hogy a termelőszövetkezeteknél teljes körűvé tegyük az amortizációs alap képzését. Az elmúlt évben még csak a gépek után számoltak el amortizációt,1967-től az épületek és az ültetvények után is. Az így kialakult új helyzetben szövetkezeteink beruházásaiknak csaknem a felét saját maguk finanszírozzák és így kevesebb hitelt vesznek igénybe. zetek isa lalatokat folyamatos értékesítésre ösztönözze. Termelő egységeink egyik legfontosabb feladata ebben az évben is a gazdaságos export fokozása, különösen azokban a viszonylatokban, ahol exportunk volumene viszonylag alacsony a fejlett tőkés országok piacain. Jelenlegi árrendszerünkből adódnak a dotációk, vannak közöttük olyanok, amelyek indokollak, és azt a célt szolgálják, hogy bizonyos áruk körét olcsóbban hozzáférhttővé tegyék a vásárlók számára. Ilyenek például a gyermek ruha és a különböző kulturális cikkek dotációja. Vannak azonban olyan dotációk is, amelyek spontán alakultak ki és nem indokoltak. Ezeket ha nem is azonnal, de a későbbiek folyamán fokozatosan meg kell szüntetni, úgy, hogy ez a lakosság számára ne jelentsen terheket, azaz az esetleges áremelést más területeken árcsökkentés, vagy más, életszínvonal-emelő intézkedés ellensúlyozza. Mint ismeretes. 1967-ben jelentősebb ármódosításokat nem tervezünk. Az új gazdaságirányítási rendszerben azonban bizonyos termékek árai érzékenyebben reagálnak majd a kereslet és kínálat alakulására. Ezért az államnak szabélyozólag kell fellépnie, hogy az ármozgások miatt egyetlen társadalmi réteg életszínvonala se csökkenjen, sőt, az árak mozgása és' egyéb intézkedések egyenlegükben a lakosság életszínvonalának a terv szerinti emeléséhez vezessenek. A költségvetés fedezetet biztosít az állam szociális, egészségügyi, kulturális, védelmi, rend- és jogbiztonsági, igazgatási kiadásra is. A szociális és egészségügyi kiadások az előző évive! szemben 6,2 százalékkal, a kulturális kiadások csaknem 5 százalékkal, a védelmi, rend- és jogbiztonsági kiadások 6.5 százalékkal emelkednek. Jelentős —i, a társadalombiztosítási kiadások között — a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer reformja. Ez az intézkedés is azt tanúsítja, hogy szocialista államunkban a dolgozó emberek életkörülményeinek javítása állandó céL Az idén már a lakosság 12 százaléka — 1 millió 200 ezer fő — részesül nyugdíjban. Az állami nyugdíjasok átlagnyugdíja csaknem havi. 800 forint A nyugdíj- és járadék-kiadások előirányzata több mint 9 milliárd forint. Ez 10 évvel ezelőtt még 3 milliáid forint alatt volt. Intézményeink gazdálkodásával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az eszközök hatékonyabb felhasználására ezen a téren is még sok lehetőség van. Érzékeltetésére csak néhány példát említek meg. A tudományos kutatásokra államunk — erejéhez mérten — jelentős összegeket for lit. Az irányítás fogyatékosságai miatt azonban még nem megfelelő a kutatóhelyek tevéken vsé"épkoordinálása, sok helyütt még rém elég intenzív a törekvés a kutatási eredmé nyék gyakorlati alkalmazására s tudományos szervezeten' nem élnek eléggé a nemzetkö A szövetkezetek befizetései az 1967. évi költségvetés összes bevételeinek 6,7 százalékát képviselik, amelyből a kisipari szövetkezetek befizetéseinek részesedése 3 százalék, a földművesszövetkezeteké 0,5, a termelőszövetkezeteké pedig 3,2 százalék. Az elmúlt hónapban — minit ismeretes — a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél hitelrendezést hajtottunk végre. Mentesítettük • szövetkezeteket attól a tehertől, amely a nagyüzemi gazdálkodás megalapozásával kapcsolatban alakult ki, és amelynek visszafizetése a nagyüzemi gazdálkodás kezdeti nehézséged, valamint az árviszonyok miatt nem volt lehetséges. idött a szövetke álló gazdálkodó hozzájárulnak mind a bérből édők,mind a szövetkezeti parasztok jövedelme növekedésének megalapozásához. A lakosság adófizetései 24 százalékkal haladják meg az előző évit. Lényeges változtatást e téren nem tervezünk. A lakossági adópolitika feladata a bevételek biztosításán túlmenően változatlanul az, hogy csökkentse a kirívó és indokolatlan jövedelemkülönbségeket A költségvetés 1967. évi kiadásai között állami beruházásokra 20,7 milliárd forintot, a szövetkezetek beruházásaira pedig 3,4 milliárd forint hitelt, illetve állami támogatást irányoztunk elő. Az összesen 49 milliárd forintra tervezett beruházási ráfordításokat ezen túlmenően az értékcsökkenési leírásból, valamint a vállalati, szövetkezeti és tanácsi alapokból finanszírozzák. tázási keretek Másánál lett, hogy elsősorban a folyamatban levő beruházásokat kell mielőbb befejezni. Beruházásaink vonatkozásában egyik legfontosabb szempont a külkereskedelmi és fizetési mérlegre történő kihatásuk. Az indokolt szükséglet sokkal több az országban, mint amennyire anyagi erőnkből futja. Rendkívül fontos, hogy beruházási politikánk általános követelményeinek hiánytalanul érvényt szerezzünk e mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek vonatkozásában is. Itt is tapasztalható hasonló jelenség, mint az ipari létesítményeknél: a rendelkezésre álló keretek felhasználásánál nem kellően mérlegelik, hogy egy-egy beruházás milyen gyorsan térül meg, milyen a hatékonysága. Számos olyan beruházást valósítunk meg, amelynek megtérülési ideje rendkívül hosszú, ugyanakkor a mezőgazdaság más, kedvezőbb megtérülést biztosító területeire nem jut elegendő eszköz. 200 ezer ftf yugr«líjban dés, hogy a vállalatok fejlesztési és részesedési alapjuk egy részéből 1968-tól a vállalat törzsgárdájához tartozó dolgozóknak támogatást nyújtanak társasház építéséhez. Itt említem meg, hogy az OTP által a lakosságnak nyújtott közép- és hosszú lejáratú lakásépítési hitelek előirányzata ebben az évben körülbelül kétmilliárd forint Ebből az összegből az állam 1967-ben körülbelül 38 ezer lakás és családi ház építéséhez nyújt hiteltámogatást Fontos népgazdasági érdek, hogy javítsuk azokat ez eredményeket amelyeket az elmúlt két évben a készletgazdálkodás terén elértünk. Bízunk abban, hogy az idén tovább javult a készletköíés aránya. A készletek hatékonyabb felhasználása érdekében a Magyar Nemzeti Bank szigorítsa meg a forgóalap-hitelek nyújtását és a rövid lejáratú hitelezéssel a vál(Folytatás az 1. oldalról) •gyes kevésbé gazdaságos bányaüzemek termelésének leállítása, az energiafejlesztő berendezések racionalizálása, a vasúti vontatás modernizálása együttvéve milliárdos nagyságrendű költségcsökkentési lehetőség. Az előre gyártott vasbeton- és acélvázszerkezetek alkalmazásának szélesítése jelentősen csökkentheti építkezéseink költségeit. Közismert, hogy gépeink súlyosabbak a fejlettebb ipari országok hasonló gépeinél, s ez arra utal, hogy itt már jelentősek az anyagmegtakarítási lehetőségek. Ilyen tartalékok azonban nemcsak az iparban vannak, hanem a mezőgazdaságban és a többi népgazdasági ágban is. Erős« ön Most cfyan feltételeiket alaki tünk ki, amelyek lehetővé teszik, bogy a jövőben folyósítandó beruházást hitelek vállbán megfeleljenek funkciójuknak: a termelés bővítését, a hozamok növelését és a jövedelmezőség fokozását szolgálják és így a termelőszövetkezetek a gazdasági feltételeket megteremtsék az időbeni visz- szafizeténre. A jövőben ez már szigorú követelmény minden •gyes hitelnyújtásnál. A rendezés közvetlenül nem a szövetkezeti parasztság jövedelmének növelését szolgálja. a légi hitelek törléséivel és s saját pénzalapok kibővítésével a szövetkezetek önálló gazdálkodása erősödött. Amennyiben termelőszövetkezeteink e lehetőségeket jól használják fel a termelés fejlesztésére, a jövedelmezőség tokozására, nagymértékben Uibók a beruh felhaszm 1967-ben számos jelentős létesítmény fejeződik be. A napokban adták át a Bánhidaí Erőmű 100 megawattos új egységét. Az év során befejeződik a Hódmezővásárhelyi Porcelángyár, a Pécsi Rostműbőr- gyár, a Dunaújvárosi Fésűsfonógyár, a Székesfehérvári Hűtőház, a bal a ton őrá esi szálloda építése. A vegyiparban, a gépiparban és a könnyűiparban több, külkereskedelmi szempontból is fontos további beruházás készül el. így például a Székesfehérvári Könnyűfémmű préskováosüzemének, az Elekthermax villamos háztartása készülékek gyárának fejlesztése stb. Az év folyamán felépítünk több kórházat, így például a hatvani, a salgótarjáni, a szolnoki MÁV-kórházat. A beruházások 1967. évi előirányzatai körűi heves viták folytak. Egyes ágazatok részéről igen nagy volt a nyomás, hogy minél több új létesítményt kezdjenek. A kormány azonban kitartott azon álláspontja melEgry millió ! részesül n Az utóbbi években mind az ipari beruházások között, mind egyéb vonatkozásban túlságosan sok az irodaház-építés. Túlzások tapasztalhatók középületek, intézetek építése, sőt, egyes műemlékek — bocsánat a kifejezésért — építése terén is. Az ilyen beruházások nemegyszer megelőzik égetően szükséges lakásépítkezéseink kiszélesítését. Csak helyeselni lehet azt az álláspontot, hogy — a lakásépítés bővítése és más fontos célok érdekében — az irodaházak, igazgatási épületek. középületek, intézetek, műemlék jellegű építkezések előirányzatait korlátok között kell tartani. — A lakásépítést, társasházak építését az új érdekeltségi rendszerrel is támogatni kell. Ezt a célt szolgálja például az a tervezett intézke2 VmBi tSi, 1967. január 27., péntek
