Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-27 / 23. szám
TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS 1967. január 27., péntdr árának emelése nem mérsékelte a keresletet. A tüzelőellátás kielégítő. Szén van bőven. A hazai brikett iránti érdeklődés azonban, minőségi okok miatt, továbbra sem megfelelő, a drágább külföldi brikett iránti igényeket viszont ez évben sem tudjuk teljes mértékben kielégíteni. Tűzifából az erdő- gazdaságok jó munkája eredményeként ma már van elegendő és lesz az elkövetkezendő években is. A növekvő készletek ellenére a múlt évben sem lehetett kielégíteni az Igényeket építőanyagokból. fürdőkádból villa- mosvezetékekből és szerelési anyagokból, továbbá minőségi üveg és porceiánáruból, valamint személygépkocsiból. A lakosság fogyasztásának Idei várható növekedése arra kötelezi a kereskedelmi szerveket, az ipari és mezőgazdasági üzemeket, hogy ai év során erőfeszítéseket tegyenek a növekvő vásárlóerő kielégítésére. Az elmondottak után bárki felteheti azt a kérdést, hogy a tavaly végrehajtott ár- és béremeléseik összességükben hogyan hatottak a lakosság életszínvonalára? Á válasz a következő: a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt az egy keresőre jutó reálbér és a lakosság egy főre jutó reáljövedelme. A reálbér két-három százalékkal, a reáljövedelem mintegy öt százalékkal emelkedett! Egyetlen év tapasztalatai alapján is elmondhatjuk: a szükségessé vált intézkedéseket helyes Volt nem elodázni, hanem vállalni. Megtenni még időben azt, ami a gazdasági fejlődéshez hovatovább nélkülözhetetlen! mg-azdálkodüsban 5gyclem (erén Az erre irányuló erőfeszítéseket folytatnunk kell. Kívánatos, hogy a vállalatok az általuk tervezett létszámot ne vegyék igénybe: takarékoskodjanak a munkaerővel. Ebben az évben is érvényben van az az ösztönzés, amely szerint a vállalatok és költségvetési szervek az önként vállalt létszámmegtakarításból felszaba. dúlt béralap hetvenöt százalékát a jobb munkaerő jobb keresetének (jutalmazásának) biztosítására használhatják fel. Az elmúlt évék során eszközölt sok milliárdos gépi befektetés révén számos üzemben munkaerőfelesleg keletkezett Ez a népgazdaság számára feltárható belső munkaerő-tartalékot jelent Részben ez a kör rülmény, részben pedig egyes népgazdásági ágak fejlesztése természetszerűleg a munkaerő bizonyos átcsoportosítását igényli. Egyes vidékeken jelentős a bányászok létszámának csökkentése. A kormánynak az az állásfoglalása, hogy a szükségessé vált intézkedéseknél az érdekelt szervek a a dolgozóknak, a társadalom» érdekeinek megfelelő megoldásokat találjanakb a dolgozó zetét majd Sümegi János Nógrád megyei, dr. Petri Gábor Csong- rád megyei képviselő szólalt fel. Az elnöklő Pólyák János ezután szünetet rendelt el. Szünet után az országgyűlés dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatta munkáját. Va- laska László Borsod megyei, Báli Zoltán Tolna megyei, Schuchmann Zoltán Nógrád megyei és Bélák Sándor Veszprém megyei képviselő mondta el véleményét a további vitában. Valamennyien elfogadták a költségvetés tervezetét. Bélák Sándor felszólalása után az elnöklő Beresztóczy Miklós a csütörtöki ülést bezárta. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor az állami költségvetési törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját. (MTI) A korábbi évekhez képest a húsboltokban javul a sertéshús aránya. A lakosságot azonban ez még mindig nem elégíti ki. Éppen ezért szükség van arra, hogy mezőgazdasági üzemeink — különös tekintettel az idei alacsonyabb sertéslétszámra — leszerződött sertéseiket feltétlenül hizlalják meg a szerződésben rögzített súlyhatárig. A tavalyi jó kukoricatermés módot ad erre. A felvásárló állatforgalmi vállalat pedig sehol ne vegyen át sertéseket súlyhatár alatt! Az alapvető élelmiszerekből — az időszakos nehézségek mellett — az ellátás általában jó volt és jelenleg is az. Mire számíthatunk a tél hátralevő részében e téren? Jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy — a húsellátás átmeneti gondjai mellett — kedvezőbb helyzetben vagyunk a téli zöldségfélék, a burgonya tekintetében az új termésig. Téli almából a közepes termés mellett nem bőséges, de tűrhető az ellátás. A múlt évi ár- és bérintézkedések az áruforgalom összetételét is befolyásolták. A leszállított árú cikkek forgalma a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt. A terven felüli forgalom zöme ruházati és vegyesipari cikkekből jelentkezett. A megnőtt keresletet rendkívüli intézkedésekkel: a textiliparban szervezett vasárnapi műszakokkal, az export csökkentésével és a készáruimport növelésével tudtuk csak kielégíteni. Fejlődött az árukínálat a korszerű ruházati termékekből, így például a szintetikus, modern textíliák- I ból, s a tefcven felüli tőkés import révén bővült és színesebb lett a választék. A tüzelőanyagok Javulás a látsz A ás a munkai« Tisztelt országgyűlés! Az 1967. évi népgazdasági terv és állami költségvetés reális összhangban van a harmadik ötéves tervvel. Tímár elvtárs részletesen foglalkozott az idei célokkal és feladatokkal. Hozzászólásom további részében azokkal a főbb tennivalókkal kívánok foglalkozni, amelyek mindinkább gazdasági munkánk homlokterébe kerülnek. Gazdasági munkánk igen fontos új vonása volt már az utóbbi években — s mindinkább az lesz a jövőben — a hatékonyság, a gazdaságosság fokozása. Az ipar legtöbb ágazatában ez már ma úgy jelentkezik, hogy a fejlesztés minőségi tennivalói kerültek reflektorfénybe. A népgazdasági egyensúly szempontjából igen nagy jelentősége van annak, hogy az állami költségvetés bevételi előirányzatai megvalósuljanak. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a termelés emelkedését az idén is országos átlagban körülbelül nyolcvan százalékos arányban a termelékenység növelése biztosítsa! tunk könnyített* aládos nők hely élő kisgyermekes anyáknál havi 600,— forint. A mezőgazda- sági termelőszövetkezet tagja, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozó nő részére járó gyermekgondozási segély összege havi ötszáz forint A gyermekgondozási segélyt folyósítani kell mindazon gyermekek után, akik ez év január 1-én, vagy azután szülét- 1 tek, illetve születnek. Kormányzatunk korábban is számos intézkedéssel könnyítette a dolgozó és családos nők helyzetét. i Fehér Lajos beszéde befejező részében a következőket mond- i tai — Az országgyűlés napirend- : jén levő idei költségvetés gaz- . dasági céljainkat megfelelően ] szolgálja, pénzügyileg biztosít- ■ ja azok megvalósítását. Éppen azért a költségvetést a kormány nevében elfogadásra ajánlom. Fehér Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után Fekszi István Szabolcs-Szatmár megyei képviselő emelkedett szólásra, ményeiről szólva, úgy érzem, kötelességem a tisztelt országgyűlést tájékoztatni azoknak az ár- és bérintézkedéseknek hatásáról, amelyet a kormány a múlt év első felében foganatosított. Egy év tapasztalatai alapján is teljes meggyőződéssel lehet megállapítani, hogy az intézik«, dések lényegében a szám'fásoknak és a kívánt hatásoknak megfelelően érvényesültek és érvényesülnek. 1966-ban több területen javítottunk elosztási rendszerűnkön. Ezzel részben az volt a cél, hogy megfelelőbb összhangot teremtsünk a valóságos ráfordítások és a fogyasztói árak között. Másrészt lépéseket tettünk mind a munkásoknál, mind az alkalmazottaknál, valamint a parasztságnál az ösztönzési formák, a munka szerinti elosztás elvének jobban megfelelő jövedelmi és bérarányok kialakítására. A bér- és szociális intézkedéseknek kettős célja volt: egyrészt ellensúlyozták az áremelkedések hatását, másrészt javítottak jövedelmi arányokat. Ezeket az elgondolásokat nagyrészt sikerült megvalósítani. A munkás-alkalmazotti keresők 35 százaléka — a tervezettnél jóval több, összesen kb. 1.1 millió fő — részesült tényleges béremelésben. Kereken kétmilliárd forintot fordítottunk béremelésre Ez az érintetteknél átlagosan 8 százalékos béremelésit tett lehetővé. A felvásárlási árak emelése a mezőgazdasági árarányok javítását, ennek révén a belföldi ellátás és az export érdekében szükséges állattenyésztési kedv ösztönzését célozta. Az áremelés leghamarabb a szarvasmarha-hizlalásban hozta meg a kívánt népgazdasági eredményt. Nagyrészt a három forintos kilogrammonkénti áremelés eredményeként országos viszonylatban 28 kilogrammal nőtt a vágómarhák átlagsúlya,' s a termelőszövetkezeteknél még ennéd is nagyobb súlyra hizlalják meg az állatokat. Ennek következtében tavaly 24 százalékkal nőtt az élő marha és a marhahús exportja. Ez kedvezően hatott a fizetési mérlegre A szarvasmarha felvásárlási árának emelése egyelőre még nem állította meg a tehénállomány csökkenését, amely főként a háztáji gazdaságokban jelentkezik. Ennek megoldása még a jövő feladata. ;ed?e*ően hatott éskötésre tűk a sertés- és marhahús fogyasztói árarányait A fogyasztói áremelések a tervezettnél kisebb mértékben terhelik a lakosságot Elsősorban azért, mert a lakosság kereslete csökkent az értékesebb és drágább húsok, húsos ételkon- zervek iránt, viszont számottevően nőtt az olcsóbb, úgynevezett „vörös- áru” iránt Kormányzat és est Részben munkaerőgazdálkodási, s részben népesedési okok vetették fel a gyermekgondozási segély szükségességét A gyermekgondozási segély azok után a csecsemők után jár, akiknek édesanyja bérből vagy fizetésből élő aktív kereső, vagy mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozó, s szülési szabadságát követően gyermekének gondozása céljából saját elhatározásából átmenetileg a háztartásban marad. A gyermekgondozási segély a gyermek két és fél éves koráig biztosítható. Folyósításának időtartama a szülési szabadság idejével együtt a harminc hónapot nem haladhatja meg. Az átmenetileg otthon töl- i tött idő a nyugdíj, a szabadság : és más munkajogi kedvezmények szempontjából munka- i ban eltöltött időnek tek intendő. A családi pótlék jogosult- i sága az otthon töltött időre is fennáll i A gyermekgondozási segély ■ összege a bérből és fizetésből 1 Ezek alapján javasolja a tarvés költségvetési bizottság a tisztelt országgyűlésnek, hogy a benyújtott 1967. évi költség- vetést változtatás nélkül fogadja el. Befejezésül az előadó javasolta, hogy az ügyrend 32. paragrafusának (3) bekezdése alapján az országgyűlés a költségvetésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytassa le. Ezután megkezdődött a költségvetési javaslat feletti vita. A vitában Varga Károly Somogy megyei, majd Bartha János Hajdú-Bihar megyei képviselő szólalt fel. A költségvetési javaslatot mindkét képviselő elfogadta. Ezután szünet következett. A szünet után Pólyák Jánosnak, az országgyűlés alelnöké- nek elnökletével folytatódott aa ülés. A délutáni ülésen elsőnek Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. izédé ségfélék nagyobb részénél jó volt a termés. Ennek eredményeként az idénycikkek szabadpiaci ára hol magasabban, hol alacsonyabban alakult az előző évinél, de átlagban kb. 10 százalékkal csökkent. A fontosabb vágóállatokból és állati termékekből 3 százalékkal többet vásároltunk fél, mint egy évvel korábban. A tejfelvásárlás 5, a tojásé 2, a baromfié 11 százalékkal nőtt A mezőgazdasági és élelmiszer ipari export 11 százalékkal nagyobb az előző évinél. Ezen belül az élőállat- és húsexport (baromfival együtt) 10 százalékkal növekedett, kerek 13 ezer vagon export-import aktív egyenlegben. A SZO- VOSZ által bonyolított zöldség-gyümölcs export pedig 18 százalékkal lett nagyobb. 650 millió devizaférint összegben. Kedvezően alakult általában egész népgazdaságunk külkereskedelmi tevékenysége is. A szocialista országok viszonylatában több százmillió devizaforint aktívum keletkezett. Sikerült valamelyes javulást elérni a tőkés külkereskedelemben is, habár ez még nem a kívánt mértékű, összes exportunk 4 százalékkal több, az import pedig 2 százalékkal kisebb volt a tervezettnél. A múlt év gazdasági eredAz árrendezés L a szerződ Az egy forintos hízottsertésáremelés már kisebb ösztönzést jelent. Mivel a fehérjetakarmány árának egyidejű felemelése az áremelésnek körülbelül a felét felemészti Megjegyzendő, hogy a rendezés előtti fel- vásárlási árak egyébként is országos átlagban csupán a hizlalás önköltségét fedezték, a sertéstenyésztésből származó jövedelem minimális volt és az üzemeknek csupán egy részében jelentkezeti A növénytermesztésben a földadó mérséklésével összekapcsolt felvásárlási áremelés [együttvéve mázsánként 57,— Ft) hatására a kenyérgabona vetéstervét sikerült teljesíteni, s ezen belül nőtt a búza aránya — a búza becsülete — a rozs rovására. Az árrendezés kedvezően hatott a szerződéskötésre: i napraforgónál és a rizsnél Is. A mezőgazdasági felvásárlási áremelésből származó többlet- bevétel lehetővé tette a termelőszövetkezeteknél a gépi amortizáció bevezetését, a gazdaság- ránvítási reform rendszerében íz első nagyobb lépést jelenti i termelőszövetkezetek önál- óbb gazdálkodásának frányába. A többletbevételekből a gépi amortizáció mintegy 1,1 milliárd forintot kötött le. A megvalósított fogyasztói árváltozásokkal az volt a cé- unk, hogy a fogyasztói árak ss szolgáltatási díjak — mint jmlítettem — közeledjenek a •áfordítások összegéhez, vala- nint a nemzetközi árakhoz, továbbá, hogy népgazdasági izempontból helyesen befolyásoljuk a fogyasztók értok ítél e- íét. Ezért úgy alakítottuk ki az árakat, hogy csökkentsük a narhahús belföldi keresletét Sírnék érdekében megváltoztatutasítsa az illetékes szerveket, hogy a vizsgálat eredménye alapján az építőanyagiparban ismét állítsák a lakosság szolgálatába a helyi kapacitásokat. — A szociális és egészségügyi bizottság megtárgyalta a segédápolónők foglalkoztatásának kérdését. A terv- és költségvetési bizottság azzal a javaslattal fordul az országgyűléshez, hogy a segédápolónők foglalkoztatásának kiterjesztését egy későbbi időpontban az egészségügyi bizottsággal vizsgáltassa felül. — Mind az egyes bizottságokban, mind a terv- és költség- vetési bizottságban lefolytatott vitában egyetértettek azzal, hogy a» 1967. évi költségvetés teljes mértékben alátámasztja a célok helyességét és szükségességét. Biztosítja államháztartásunk pénzügyi és gazdálkodási rendjét, emellett módot ad arra, hogy meggondoltan készítsük elő az új gazdasági i mechanizmusra való áttérést. i* Lajos bes (Folytatás a 2. oldalról) további 35 millió forintos előirányzatot javasolt. — A terv- és költségvetési bizottság nevében javaslom a tisztelt országgyűlésnek, hogy az említett módosításokat a költségvetési tartalék terhére fogadja el. — A kulturális bizottság ülésén sok szó esett a tovább nem tanuló fiatalok munkába állításáról. Javasolja az országgyűlésnek, hogy kormányzatunk bízza meg az illetékes miniszteriális szerveket, dolgozzanak ki átfogó javaslatot a végleges megoldásra. — A kereskedelmi bizottság , ülésén behatóan megvitatták és a terv- és költségvetési bizottság ülésén is tárgyalták az , építőanyag-ellátás problémáit. A terv- és költségvetési bízott- ' ság javasolja az országgyűlés- | nek, hogy kérje fel kormány- , zatunkat: i vizsgáltassa felül az építő- ! anyag-ellátás helyzetét és i Feliéi Tesztelt országgyűlés! Az idei állami költségvetés vitája két szempontból is jó alkalom arra, hogy gazdasági fejlődésünk átfogó, főbb kérdéseiről szóljunk. A harmadik ötéves terv va- lóraváltásában egy esztendő tapasztalata áll mögöttünk, ami már ad alapot áhhoz, hogy az elkövetkezendő években hol kell a gazdasági munkát erősíteni, és hol kell esetleg a nemkívánatos irányzatokat kiigazítani. Továbbá, a párt kongresszusa után vagyunk, ugyanakkor az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének, előkészítésének évében élünk. Ezért mar az idei költségvetést is aszerint vizsgálhatjuk: hogyan válnak a kongresszuson elfogadott gazdasági, gazdaságpolitikai elvek a gyakorlati gazdálkodás — így a költségvetési gazdálkodás — elemévé. A költségvetés az elmúlt év eredményeire támaszkodik, a magam részéről teljes mértékben egyetértek a pénzügyminiszteri expozénak azzal az értékelésével, amely a múlt év gazdálkodását általában eredményesnek .ítélte. A népgazdaság fejlődésében tavaly is tovább folytatódtak azok a kedvező folyamatok, amelyeket a központi bizottság 1964. decemberi határozatai indítottak el. E határozatok szellemében a tárcák, a vállalatok, a szövetkezetek a tanácsi szervek a múlt évben is nagy figyelmet fordítottak, hatékonyabb erőfeszítéseket tettek azoknak a feladatoknak a megoldására, amelyek a népgazdasági egyensúly szilárdítását, a külkereskedelmi egyenleg javítását és a gazdasági hatékonyság fokozását célozták. Bár még nem szűntek meg azok az ellentmondások, és aránytalanságok, amelyek továbbra is főleg a tőkés fizetési mérleg feszültségeiben jelentkeznek: mégis Egymillió dőlj tényleges be Múlt évi gazdálkodásunk másik figyelemre méltó eredménye, hogy az ipari termelés jobban szolgálta a szükségletek kielégítését, mint az előző években. A termelés emelése elősegítette gazdasági célkitűzéseink valóraváltását. Az ipari termelés növekvő hányada jutott exportra, de túlteljesült a belföldi fogyasztásra szánt áruk átadásának terve is. Főként az enereia és az alap.i- ryagok termelése haladta meg tervezettet. ?gv az ipari terelés a tervezettnél gyorsabb »mű növekedése általában hí növelte az anyagellátási 'ézségeket az országgyűlés megelégedéssel nyugtázhatja, hogy a harmadik ötéves terv első évének főbb feladatait sike- ( résén teljesítettük. 1 A munkásosztály, a parasztság ' és az értelmiség odaadó, szór- j galmas munkájának eredmé- f nyeként a fejlődés több területen gyorsabb volt a tervezettnél. Hogy csak a legfontosabb területeket említsem: az ipar (élelmiszeripar nélkül) 1 száza, lékkai termelt többet, mint . egy évvel korábban- A terme- . lés növekedése úgy következett J be, hogy az ipari foglalkozta- j tottság a tervezettnél kisebb fl mértékben, csupán 1 százalék- c kai nőtt, a termelékenység pe- dig 7 százalékkal. Az élelmiszeripar 3 százalékkal termelt . többet, minimális létszámtöbblet mellett. Az állami építő- , ipar termelése 8 százalékkal i volt több, s a termelés nőve- y kedését kb háromnegyed részben a termelékenység emelkedése révén érte el. f' Tavalyi gazdálkodásunk , egyik legfigyelemreméltóbb j. eredménye az, hogy az ipari v termelés növekedésének kb. 80 százaléka a termelékenységnövekedéséből származott. Ez ~ megfelel annak a fő törekvé- z sünknék, hogy a nemzeti jőve- delem alapjában a társadalmi munka termelékenységének a emelkedése után növekedjék. b >ozó részesült tí áremelésben “ Elég jó esztendő volt a me- zőgazdaságban is. ^ Búzából a holdanként! át- p lagtermés megközelítette a li 12,5 mázsát. Kukoricából valamivel meghaladta a 18 ^ mázsát, s így ebből az ed- , digi legjobb termést értük ^ **■ e Ugyancsak rekordtermést ér- rí tünk el burgonyából, az átlag- n termés felül van a 70 mázsán, v Vörösheréből kereken 26, lu- s: cérnából 25 mázsa a holdan- s< kénti termésátlag. Napraforgó- ti ból, téli almából közepes, sző- á lóból gyenge közepes, a gyű- n möl csfélék egy részénél, a zöld- E
