Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-27 / 23. szám
IttAG PROLETÁRJAI EGTESÜLJETEK! Xn: SO HlMr XVIII. évfolyam, 23. szám AZ MSZMP HEVES MEGVEI BIZOTTSÁGA GS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. január 27., péntek Tanácskozik az orszá Az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvény)avaslat az országgyűlés előtt — A pénzügyminiszter expozéja Csütörtökön délelőtt 11 érakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Közponi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a forradalmi munkás—paraszt kormány megbízásából Timár Mátyás pénzügyminiszter benyújtotta az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés állandó bizottságai és szétosztották a képviselők között. Bejelentette továbbá, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1966. november 11-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — a képviselők között szintén szétosztották. Az országgyűlés ezután Pólyák János indítványára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. Az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat Ezután Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő az Elnöki Tanács beszámolóját Az Elnöki Tanács beszámolója állománya elérte a 100 000 darabot, ami 21 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A tele- vízióelőfizetők száma elérte az egymilliót A takarékbetét-állomány, amely a lakosság vásárlóerejének szintén egyik fontos mutatója, 2,6 milliárd forinttal nőtt. Általában elmondhatjuk, hogy a népgazdaság a terv eredményes végrehajtása alapján tovább fejlődött. Ezt tükrözik az összefoglaló pénzügyi mérlegek, köztük az állami költségvetés is. A költségvetés bevételeinek legjelentősebb forrása az állami vállalatok befizetései, ezekből adódott 1966- ban az összbevételek 80 százaléka. Az ipar termelési többletének több mint 80 százalékát a termelékenység emelkedése fedezte, a létszám csak kis mértékben nőtt. A bérből és fizetésből élők száma körülbelül 42 000-rel gyarapodott. A növekedés alacsonyabb volt a sokévi átlagnál, s ez arra mutat, hogy vállalataink a belső tartalékokat jobban igénybe vették és kevesebb. munkaerőt vontak él a mezőgazdaságból. Az iparban a népgazdasági tervben számításba vettnél nagyobb mértékben, 1,3 százalékkal csökkent az önköltség. Ennek megfelelően, az ipar 1966. évi eredményei alapján az idén a megelőzőnél mintegy 130 millió forinttal több nyereségre..- szesedést fizetnek majd ki. A® elmúlt évben exportterveinket jelentősen túlteljesítettük A referátum hangsúlyozza, hogy 1966-ban az Elnöki Tanács 37 törvényerejű rendeletet adott ki, s különböző bélés külpolitikai tárgyú határozatokat hozott. Az Elnöki Tanács az elmúlt esztendőben 155 határozatot hozott külügyi, tanácsi, állampolgársági és egyéb ügyekben. Nemzetközi kapcsolataink bővülését jelzi, hogy harminc nemzetközi egyezményt erősített meg a testület. Kiss Károly ezután beszámolt az Elnöki Tanács által kitűzött járásbírósági és megyei bírósági népi ülnökök választásáról. Elmondta, hogy a tanácsok három évi időtartamra 18 865 népi ülnököt választottak. — Az Elnöki Tanács az egyházakkal összefüggő feladatait az állam és az egyházak közötti kapcsolatok további szilárdításának szellemében látta el — folytatta Kiss Károly. A továbbiakban az Elnöki Tanács területszervezési tevékenységéről adott számot Kiss Károly. Megemlítette, hogy Baranya, Borsod, Fejér, Győr, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyékben egy év alatt 386 kisközséget vontak össze 154 közös községi tanácsba. Az állampolgársági ügyek intézésével kapcsolatban Kiss Károly megemlítette, hogy az elmúlt időszakban az Elnöki Tanács —■ a belügyminiszter javaslatára — egyes külföldön tartózkodó, hazánk ellen aktív ellenséges' tevékenységet folytató, a magyar állampolgárságra érdemtelenné vált személyeket megfosztott állampolgárságuktól. Hasonlóképpen jártak el azokkal a külföldön tartózkodó személyekkel szemben, akik bűnöző életmódjukkal váltak érdemtelenné a magyar állampolgárságra. Ez utóbbiak száma nem haladta meg az öt- venet. Tavaly az Elnöki Tanács 170 személynek honosítás, 568- nak pedig visszahonosítás útján adott magyar állampolgárságot. Az Elnöki Tanácsnak a kitüntetések adományozása terén végzett munkáját ismertetve bejelentette, hogy a múlt év végén új kitüntetést alapítottak a felszabadulás előtt a forradalmi mozgalomban végzett kimagasló tevékenység elismerésére. A Szocialista. Hazáért Érdemrend adományozásával kapcsolatos előkészítő munkát megkezdték és a kitüntetést még ez év május 1-t előtt ünnepélyesen kiosztják jogos tulajdonosaiknak. Referátuma befejező részében Kiss Károly köszönetét mondott az országgyűlésnek, a képviselőknek az Elnöki Tanács munkájához nyújtott segíáé- gért. Az országgyűlés a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, valamint a két ülésszak között alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Napirend szerint ezután az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Tímár IHátyás beszéde Tisztelt országgyűlés! Az 1966-os év eredményes volt. Nemzeti jövedelmünk a tervezettnél nagyobb mértékben, 6 százaléksai emelkedett, az ipari termelés 7 százalékkal nőtt. Az iparon belül az elható rozásokn ak megfelelőéin a minőségi mutatók a termelékenység, az önköltség az ex- portfeladatok teljesítése, a választék bővítése, a készletgazdálkodás javítása volt előtérben. A mező- gazdasági termelés K id vésőén alakult, s az elmúlt öt év átlagához képest körülbelül 6— f százalékkal magasabb volt. Árukivitelünk mind a szocia- Stfcta, mind a tőkés és más őrsére 47 milliárd forintot használtunk fel. Olyan nagy új létesítmények fejeződtek be, mint példáiul a Tiszai Vegyikombinát toarbamidüzeme, az évi 1 milliárd köbméter kapacitású Hajdúszoboszlói Földgázüzem, a Pécsi Hőerőmű újabb 50 megawattos gépegysége, a Szerencs—Nyíregyháza közötti vasútvonal villamosítása. Megkezdődött a próba- üzemelés a Dunaújvárosi Papírgyárban. A lakosság vásárlóereje 1966-ban körülbelül 7 százalékkal haladta meg az előző évit, a kereseti arányok a fogyasztási szerkezet vonatkozásában a február 1-i ár- és bérintézkedések általában elérték a kívánt célokat. Az életkörülmények javuláséi tükrözi a iskereskedelmi forgalom mintegy 7 százalékos emelkedése, a turis ta u ‘ ázások számának növekedése is. 1966-ban 953 000, az előző évinél 7 szá- szágok vonatkozásában jelen- Zalákkal több magyar állam- tősen meghaladta az előző polgár járt külföldön, 810 évit. ezren a szocialista és 143 ezren A népgazdaság állóeszközei- a tőkésországokbam. Az év vénék korszerűsítésére és bővítő- gén a magán-személygépkocsik A termelőszövetkezetek költségvetési befizetéseiknek általá- bafn eleget tettek, A január 1-i felvásárlási áremelés, valamint az ezzel összefüggésben hozott intézkedések 1 lehetővé tették a gazdálkodás fejlesztését, az önállóság fokozott érvényesítését, s az amortizációs alap révén azt, hogy az állóeszközök pótlásárak és bővítésének növekvő részét saját forrásaikból fedezhessék a szövetkezetek. A lakosság is eleget tett adófizetési kötelezettségeinek. A költségvetés kiadási oldalán a tervezettnek megfelelőén alakult a beruházások előirányzata. Az 1966. évben létrehozott vállalati alapok felhasználását is figyelembe véve, körülbelül 7 százalékkal többet fordítottak beruházásokra, mint 1965-ben. Sajnos, azok a hiányosságok, amelyek az előző évek gyakorlatát jellemezték, 1966-ban is fennállottak. A keretek túlságosan sokfelé forgácsolódtak el, ami mindig együtt jár a kivitelezés elhúzódásával. így mintegy 120—130 — értékhatár feletti — beruházás befejezése húzódott át 1967-re. Az új beruházások jelentős részénél a tervezett költségeket túllépték, s egyes létesítmények nem az engedélyezéskor ígért hatékonysággal működnek. Mindezek utalnak arra, hogy szükséges a beruházási rendszer megváltoztatása, ami a folyamatban levő gazdaságirányítási reform fontos része. A készletek növekedése az elmúlt évben is kisebb mértékű volt, mint az 1961—1964. évékben. A készletállomány volumene azonban még mindig magas, s összetételében sok területen nem felel meg a termelés által támasztott igényeknek. Az elmúlt évben exportterveinket jelentősen túlteljesítettük, és az import alacsonyabb volt a tervezettnél. Ez előnyösen hatott a külkereskedelmi és a fizetési mérleg alakulására. Az árkiegyenlítési kiadások azonhan megnövekedtek ami a költségvetésben bizonyos hiányt okozott. A KGST-országok által létrehozott Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank egyre nagyobb szerepet játszik kapcsolataink és egymás közötti fizetéseink zavartalan bonyolításában, hozzájárul pénzügyi kapcsolataink rendszerének további tökéletesítéséhez. A közületek gazdálkodásában éreztették hatásukat az 1964. óv végén hozott határozatok. Az 1967-es év feladatait megszabják pártunk IX. kongresszusának határozatai, a folyamatban levő ötéves terv, valamint az a tény, hogy ez az év a gazdaságirányítási reform bevezetését megelőző időszak, a reform munkálatai végső fázisba jutottak, s az átállásra minden területen fel kell készülni. A népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai a következők: a nemzeti Jövedelem 1966. évihez viszonyított növekedése mintegy 3,5—4 százalék. Az ipari termelés a számítások szerint 4—6 százalékkal bővül. Ezen belül az igényeknek megfelelően legdinamikusabban növekszik a villarriosenergia-ipar, a vegyipar, a gép- és fémtömegcikik-ipar, valamint a könnyűipar egyes ágainak termelése. A legkisebb mértékű a növekedés a kohászatban, a szénbányászat termelése pedig az energiastruktúrá r?"ioná- lis irányú változtatása miatt csökken. Az iparban előtérben áll továbbra is a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése — itt a feladat. 1 százalék — az export szélesítése és gazdaságossásának foteozú- sa, a választék bővítése, -u jobb készletgazdálkodás. ' AZ ipar exportszállítása a terv szerint 4 százalékkal nő, s ezen belül a tőkés exportfeladatoK teljesítése és kívánatos túlteljesítése jelentős erőfeszítéseket követel. A költségvetés fö összege: 101,7 milliárd forint Az építőipar termelésének: növekedése meghaladja a IH ötéves tervben előírt ütemet, az 1966. évihez képest 6,5 százalékkal lesz magasabb. Az építőanyag-ipar feladata 5 százalékkal nő. A kormány újabb beruházásokat határozott el az építőipari kapacitás szélesítésére. A terv a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos növelésével számol. Ezen belül a növénytermelés 2 százalékkal, az állattenyésztés hozama pedig mintegy 2,5—3 százalékkal emelkedik. Ezek reális és mértéktartó célok. E tervelőirányzatok biztosítják a lakosság alapvető élelmiseer-ellátását és az export növelését A fel- vásárlási feladat 3 százalékkal emelkedik. A mezőgazda- sági és élelmiszeripari export összesen mintegy 4 százalékkal nő. A közlekedés és hírközlés teljesítménye a szállítási igényekkel arányosan növekszik. A beruházások volumene as előző évit összesen 2 milliárd forinttal haladja meg. A fogyasztási alap emelkedésének mértéke ötmilliárd forint, a belkereskedelmi áruforgalom növekedése 3,4 százalék.; A lakosság egyes csoportjainál' az életkörülmények javításában fontos szerep>et játszanak a kongresszuson elhatározott intézkedések. így az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer és a gyermekgondozási segély bevezetése. E feladatokra épül az 1,967. évi állami költségvetés " Is, , amelynek volumene 1967. évben első ízben haladja meg a. 109 milliárd forintot. A költségvetés kiadásainak és bevételeinek fő összege kereken 104,7 milliárd forint, a költségvetés tehát egyensúlyt irányoz elő. A bevételeknél a legnagyobb arányban természetesen isméit az állami vállalatok befizetése. szerepelnek. Fel kell mérni a tartalékokat A pártkongresszuson elhangzott , a muhkaidő csökkentésének programja. Ez az intézkedés igen nagy jelentőségű a szocialista fejlődés útján. Az intézkedés már ebben az évben gondos előkészítő. munkát Igényel az egyes iparágakban és a vállalatoknál. Ennek során f« kell mérni mindazokat a tartalékokat, amelyek a munkaidő jobb kihasználása terén fennállnak. Ilyenformán e feladatot olyan emelő erővé alakíthatjuk, amely hozzájárul, hogy ez intézkedés ne járjon a népgazdaságra nézve a jövedelmezőség romlásával. A munkaidőcsökkentés nagy szervező munkát kíván, elsősorban a folyamatosan üzemelő iparágakban, a szolgáltatásoknál és más iparágban is. Vállalati vezetőink, dolgozóink, egész iparvezetésünk számára jelentős erőpróba lesz ez a feladat, amely, ha jól végezzük el, egyik lendítője lehet üzemeink magasabb fokú szervezettségének és a gazdasági fejlődésnek. Jelentősek a tartalékok gazdaságunkban más vonatkozásban is. A földgáz és a nyersolaj fokozott hasznosítása, (Folytatás a 2. «Malomi /
