Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

LAKBERENDEZÉS íróasztal — házilag íróasztalra mindenütt szűk- rendelkezésre álló hely mére- szekrényből készítjük a lába­ség van. A gyermek ott ké- te szerint, ezt a padlótól kb. zatot, polcain elhelyezhetjük s ■ szítheti házi feladatait, de a 70 centi magasan helyezzük eL kis kézikönyvtárat, felnőtteknek is akad írni, jegy- Tehetjük közvetlen az ablak Ennek a változatnak az az zetni valójuk. A bútorüzlete«- elé, a tartó lábazat lehet két előnye, hogy igen kis fal- ben kapható íróasztal, a kis la. kis könyvespolc (felhasznál- felületen megoldható. Az kásokban nem mindig megfe- hatjuk két, régi, ajtajától meg- asztallapot egy falra erősített lelő, nem mindig alkalmas az szabadított éjjeli szekrényün- léckeretre rögzítjük, olyan for. éppen rendelkezésre álló hely- két, oldalára állítva), az a fon- mán, hogy használat után lé­hez. Ezért mutatunk be tos, hogy a két tartó láb csukható legyen. A világítást két, házilag készíthető író- egyenlő magas legyen. Az asz- itt mozgatható falikarral old- asztalt, K. Boriszov belső épí- tallapot, melyet színesre, vagy juk meg .Az asztalapot úgy tesz terve. feketére festünk, szeggel rög- kell elhelyezni, hogy nappal az Egy 50, vagy 70 centis des?!- zítjük a tartó lábazatra. Ha ablaktól, bal kéz felől kapja a kalap szükséges hozzá — a könyvespolcból, vagy éjjeli- fényt HAZISZALÁMI Vegyünk 3 kg marhafelsált, másfélkiló sertéscombot, há­romnegyed kg szalonnát A húst lapos szeletekre vágva dörzsöl­jük erősen be só és salétrom keverékkel. Két napig szikkad­jon hűvös helyen. Akkor az egészet húzzuk át — nem na­gyon dörzsölve — fokhagymá­val és vagdaljuk össze apróra a szalonnával együtt. Mikor már elég apró, vagdaljuk még negyedóráig. Akkor hintsük meg 3 kanál borssal, késhegy­nyi gyömbérrel és szerecsen­dióval, 2 kiskanál porcukorral. Ha kell, még sózzuk és gyúrjuk két kézzel egy tálban sokáig. Utána a jól kiáztatott vastag beleket gondosan töltsük meg jó szorosan és a végeket zsi­neggel kössük be. Ezt a mun­kát egyébként csak 8—10 C fo­kos helyiséiben szabad végez­ni. Két napig hagyjuk szikkad­ni, majd hideg füstön füstöljük. Jő szárazon hamuba henger- gessük, s hűvös, száraz helyre akasszuk fel. Két hét múlva fogyasztható. FEHÉRPECSENYE DUNSZTBAN ÉLTÉVÉ Másfél kilogrammos dara­bokra vágjuk a fehérpecsenyét. Nagy darab szalonnabőröket veszünk le még hidegen a sza­lonnáról, abba csomagoljuk, spárgával átkötjük, így tesszük a húsokhoz a páclébe, 5—6 napra, akkor annyi tiszta víz­ben felfőzzük, amennyi ellepi, berakjuk kb 2. literes üvegek­be forrón, teleöntjük a forró levével, tehetünk rá egy kés­hegynyi szalicilt és 1 óra hosz- seat dunsztoljuk. Félévig is el­áll. TOROSKÁPOSZTA DUNSZTBAN ÉLTÉVÉ 1 kg ledarált húshoz 20 dkg rizst teszünk, ugyanúgy készít­jük, mint a töltött káposztát, de bővebb lében. Csak felhasz­nálás előtt rántjuk be. Ha meg­főtt, 1, vagy 2 literes, bőszájú üvegekbe rakjuk. Annyi levet öntünk rá, amennyi ellepi és szalicilt teszünk rá. Az üvege­ket celofánnal lekötjük, ki- dunsztoljuk, 3 hónapig el el­áll. így tehetünk el sült húsokat k. Megsütjük, mint a Laci-pe- csenyét, ráöntjük a forró zsírt, hogy egészen ellepje. Lekötjük celofánnal, eltesszük. Ezt nem kell kldunsztolni. Fogyasztás előtt az üveget hideg vízzel töltött fazékban feltesszük me­legedni. Mire a víz megíorró- sodik, a zsír megolvad. Ekkor a zsírt leöntjük és így már köny- nyű kivenni a húst Ezeket a sült húsokat remekül használ­hatjuk fasírtnak, töltöttpapri­kához, kolozsvári káposztához. Ugyanígy tehetünk el friss kolbászt nem egészen megsüt­ve, mert a rátöltött forró zsír­ban még tovább sül. Jakab Mihályné ■1 •. Szép szóval és példával kell nevelni Magából kikéit édesanya ro­hant be a napokban az osz­tályba. Sírva panaszkodott: öt iskolásom van, és már nem győzöm őket tanszerrel. Min­den nap azzal jön haza vala­melyik az iskolából, elveszett a radírom! ceruzám, színes ce­ruzám. Pedig én ellátom őket mindennel rendesen. Munkás emberek vagyunk, nehezen ke­ressük a kenyérre valót, de a gyereknek mindig megadjuk, ami kell. És az enyémek soha nem hoznak haza semmit. El­jöhetnek hozzánk, egy fillért érő idegen holmit ott nem ta­lál senki. Akkor az én fiaim­tól miért Ionnak? Miért tűrik meg a szarkákat az iskolában? Sajnos, az iskolában gyakran előfordul, hogy eltűnik vala­mi, egy ceruza, egy radír, egy toll, olykor sapka, sál, kesztyű is. Csak egy alkalmas pillanat, és a kis „szarka” lecsap az ott­hagyott holmikra. A károsult pedig sokszor csak órák múl­va veszi észre, hogy hiányzik valamije. Mit lehet ilyenkor tenni? Ha a kis „tettes” előkerül, a peda­gógus beszélget vele, ha az nem használ, megszégyeníti, de csak a pedagógus, egyedül, nem boldogulhat. Szükség van a szülők segítségére is. A szülők sokat tehetnek azért, hogy gyermekük ne vál­jon szarkává. A nevelés már ott kell, hogy kezdődiön, ami­kor a kis óvodás zsebébe felejt egy-eey apró kis kockát, go­lyót. Ilyenkor a picinek meg­magyarázzuk. hogv ami nem az övé, azt nem szabad elhoz­ni. Azzal csak ott szabad ját­szani, az óvodában. És mindig vissza kell vitetni a filléreket •“tő ho’mit is. mert a gyermek osak fgv szokhat rá arra, hogy a máséhoz ne nyúljon. De fon­tos szerepe van a rendre szok­tatásnak is. Tanítsuk mea a gyermeket arra. hogy beesülje miját, mert az alkalom is szüli a tolvajt, a pedagógusok a megmondhatói, hogy a kis ká­rosultak, rendszerint azok kö­zül kerülnek ki, akik szétliagy- ják holmijaikat. A szó, azonban egymagában nem elég. A szülök példamu­tatására is szükség van. Mert mit gondolhat az a gyermek, aki a haza vitt ceruza miatt szidást, olykor pofonokat is kap, s közben olyan megjegy­zéseket hallhat: hagvd fiam, ne kínlódj vele, maid hotoaD hozók néhány csavart az üzemből... vagy: hozhatnál már egy radírt ennek a gye­reknek, nálatok az irodában bőven van. Filléres dolgok csu­pán, de a gvermek telkében mérhetetlen károkat okozhat­nak, hiszen azt a nézetet kelti'-- bennük, kis dolgot eltulajdoní­tani nem szégyen. Bizony, az apuka, aki haza visz néhány de ka hulladék színes drótot, az anyuka, aki. néhány tiszta pa­pírlapot, vagy egy-két ceruzát egy pillanatig sem gondol ar­ra, hogy ez is hozzájárulhat áhhoz, hogy a gyermek is hoz­zányúl a máséhoz. A gyermek ugyanis nem a forin‘értél eí nézi, hanem azt, hogv anunnk és anyunak is szabad volt el hozm... Szép szóval és példával egy­aránt nevelni kell a gyerme­ket, hogy minél kevesebbszer hangozzék el az osztályokban' tanár néni, kérem, el veszett.. Reuma? Reumás láz? Izületi gyulladás? Talán nincs még egy annyira zavaros fogalom a köztudatban, mint a reuma. Oka nyilván az, hogy az orvostudomány fejlő­désében is annyiszor változott e szó jelentése. Maga a szó mintegy két és félezer éves, a görög folyni, mozogni igéből ered. Azóta a reuma szó gyűjtőfo­galommá vált, amelybe beleil­lik, az inak, az izmok, a cson­tok, de még az idegek fájda­lommal járó megbetegedése is. Olyasmi is él a köztudatbam, hogy a ruma csak az idősebb korosztályokban dívik, és szin­te minden idősebb ember ki­sebb, vagy nagyobb mértékben reumás.” Mi az igazság ezen a téren? lett gyulladáshoz a fiatal fel­nőttkor, a 20—40 évesek beteg­sége. A kéz ujjainak az utolsó percein kezdődik duzzanattal, fájdalommal, merevséggel. A kínzó fájdalom miatti kímélés következtében az ízületek meg­merevednek, a rátapadó izmok elsorvadnak. Előfordul, hogy az Ízületek elgörbülnek, az ujjak kihegyeződnek, jellegzetes kéz­tartás alakul ki. Néha a folya­mat megáll, máskor sajnos, a nagy ízületekre is átterjed. Ezt a betegséget nevezzük reuma- tóid, vagy reumaszerű izületi gyulladásnak. Oka még ma sem ismeretes, kezelése terén azonban szép sikerek érhetők el, részben gyógyszeres, rész­ben fürdő- és tomakezeléssel. Sajnos, sokszor évtizedekig tart a gondozás, de csakis ez vezethet végül eredményié: nemcsak a mozgásképesség és a fájdalommentes állapot áll ban a porcok fokozatosan meg­vékonyodnak és csökken rugal­masságuk is. Ha túlterhelés, el­hízás, foglalkozási ártalom, vagy egyéb ok miatt elfajul az idős korban már egyébként is gyengébb porc, gyulladás, fáj­dalom, ropogás, kisebb-nagyobb mozgásképtelenség léphet fel. A vele járó fájdalommal együtt sok idős ember életét megkese­rítette már. i Hathatós védekezés ellene az elhízás megakadályozása és az időskori ellustulásá hajlam megnyirbálása. Ezek ugyanis az ízületek fő ellenségei. Különö­sen az egyoldalú munkát vég­zőknek (gépírónő, gépkocsive­zető), ajánlatos, hogy az egész testet megmozgató tornát vé­gezzenek. A gyógyítás részbeni gyógyszeres, részbfen fürdő- és fizikoterepiás eljárásból áll, (rövidhullám, hisztamin.) A meleg fürdő azonban idős kor­Fiatalok reumája A tulajdonképpeni reuma, a reumás láz, helyesebben sok­izületi gyulladás, éppenhogy a gyermek- és fiatalkor betegsé­ge. 25 éves kor felett ritka, alatta elég gyakori. ízületekről ízületekre terjedő vándorló fáj­dalom, piros, meleg duzzanat, magas láz jellemzi. A köztudat reumájának” ez a legsúlyo­sabb esete, bejelentési kötele­zettség alá esik, gyógyítására legmegfelelőbb környezet a kórház. Oka még ma sem egy­értelmű : egyeseknél öröklött hajlam tételezhető fel, és bizo­nyos garatűri fertőzésre jön létre. A gyulladás nemcsak az ízületekre, hanem a szívizmok­ra is kiterjed. Gyógyításának a lényege, hogy baktériumelle­nes szerekkel igyekeznek kivé­deni a szívizom, vagy a szív- billenytű károsodását. A haté­kony gyógyszereknek hála, ma már szép eredményeket érnek el e téren, de a betegségen át­esetteknek ajánlatos időnként az orvosi ellenőrzés, sőt még a pályaválasztás problémájának az orvossal való megtárgyalása is. Reumás felnőttek Szintén „reuma”, de semmi­ben sem kapcsolódik a sokízü­Szovjet gyártmányú fizikoterápiás készülék alacsony fe* szüílségű egyenáramot vezet — a víz közvetítésével —• a beteg testrészbe. helyre, hanem megfelelő mun­kakör betöltésére is tehetőség nyílik. öregkori reuma Az előző két betegségtől tel­jesen különbözik a végtagok és a gerincizületek elfajulásos, úgynevezett artróaisos elválto­zása. A reum ás láz gyű lladása a z ízületeket bélelő íz-felszíneken, a reumatoid gyulladás az ízületi tokokban, az öregkorú artrózis pedig az ízületek porcállomá- nyában zajlik te. Idősebb kor­ban többet árthat, mint hasz­nál, tehát csak orvosi javallat­ra szabad élni vele. Ugyanígy a fogyókúrával is vigyázni kell. Mennyire különbözik tehát egymástól e három betegség. Sajnos, azonban ez sokszor ve­szélyes félreértésekre adhat alkalmat A könnyű beteg a „reuma” szó hallatára esetleg indokolatlan ijedelembe esik, a súlyos beteg pedig veszélye» könnyelműségnek teszi ki ma­gét, ha a „reuma” szó általa enyhének ismert jelentése mi­att elhanyagolja baját. A jóslásról — józanul Az év elején megduzzad a hivatásos és amatőr jósok egyébként gyérülő ügyfél-for­galma. Feltör a legősibb em­beri tulajdonság, a kíváncsi­ság, a jövő megismerésének vágya. Valóban jó volna tudni, hogy mit hoz a következő esz­tendő, mit tartogat számunkra a sors.. De józan ésszel végig­gondolva, van-e a leghalvá­nyabb valószínűsége, hogy amit mi m^unk, valamennyi körülményünk ismeretében sem tudunk megjósolni, azt egy idegen —, s többnyire pri­mitív személy — derítse fél, olyan eszközökkel, mint egy Vártyacsomag, kávéütedék, kristálytömb, tenyerünk rajza, vagy a csillagok állásának is­merete? A jóslás hitelé* tgffndH nem ’’ég. Még a kétéVedŐben is felvetődik ugyanis, hogv ha "z évezredek során sohn egyet­len jóslat sem vált volna be, akkor a tévhit magától klirtó- dofct volna. A követkéz1 ?‘és lo­gikus, de a jóslást mégsem a helytálló dósfetok törtettek ele­venen, hanem a titokzatos iinvlet lélektani háttere. Cicero, a nacv római szónok telőtt azt írta a jósokról, hogy „beszédük homályosságával fe­dezik magukat, szavaik külön­böző időkben, különböző kö­rülmények között magyarázlia- tók”. Néhány évszázaddal Ké­sőbb Szent Ágoston, az Isten városa című munkájának V. könyve I. fejezetében, ugyan­erről a témáról így teszi fel a kérdést önmagának: „A sor­sot, fátumot a csillagok állása hah'rozzae meg, attól függ-e egy ember sorsa, hogy milyen ezek helyzete a születés pilla­natában?” S így válaszol rá: „De miért nem tudják meg­mondani (á csillagjósok), hogy az ikrek életében, cselekede­teiben, sikereiben, foglalkozá­sukban, ügyességükben, a föl­di élettel kancso’rtos többi dolgaikban, valamint haláluk­ban. m’ért tanaszta'onk több­nyire olvsn ("térést, ho-*-.’ ami a„t fTjctt te’-ban haro-it* hoz­zájuk sok id'"er>, mint arnryv- nvire hosopJOornV egvrráshn^ 07 J]öf£> V of C7.1 il síik. illetve fogantatásuk s’- kahrával ra^on is kis idő­köz választ el”. Nos, e no^ánv” g e keresz­tény gondolkodó elmék tó«a1á«­a jóslás pszichológiájának meg­értéséhez. A jós tisztában van vele, hogy miért mennek hozzá, s hogy a bizalmat megnyerje, ember ismerete és gyakorlata révén találónak ígérkező köz­helyekkel körültaDogatia aa igazságot,, a jósoltató körülmé­nyeinek lényegét. Idősebb jó­soltaiknál szokásos indító szö­veg az „ön nehéz napokat dt át...” Vajon ki tenne kivétel egy ilyen me^áJilapítás alól. de ki gndol rá, hogv ez nem az ő egvéni körűimén veinek is­meretét mutatja? De, ha a jó­soltató megőrzi a titkát, a jós akkor is hamar tisztában van vele. hogv ki mire a legkiván- csibb. hiszen a sok sácból valamit mindenki vo­natkoztat iraot-a és ezt szem* rnbhen.áa.áyp!. — ándu— lábával, szaporább vol ideges mozduto+^.-al el- áov’ia. a ’él reagáló íéso’t'itő sz’ote a konkrétom?«» vezeti el a lést. -ki csők ktm/u-dia, arrvre űr vf „.i„ amit az hallani akart. Ha viszont a jóelaí nem válik be, a feledé» homályába hull. A ’állásba* hívők erről nem beszé’mek. meg és ne hagyogassa szét hol­A L.-né éa filozófus, már kétezer év rói váltott nézetei jó adalékok Nyerges Ágnei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents