Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

I Szorgalmas évszázad Hámori Ottó rádiódrámája Az üvegfúvók „iskolája" Az egyórás, sűrű szövésű rá­diódráma szerint nemcsak a háborúból itt maradt és tel nem robbant aknák, lövedékek okozhatnak veszélyt, tragédiát, konfliktust, megrázkódtatást, törést, hanem az egyszer ki­adott esztelen és embertelen parancs is súlyos következmé­nyekkel jár. Egy házat le kell bontani, mert épít ez a szorgalmas szá­zad. Ez a ház egy csalód sor­sát fedi. És mi áll a család sor­sa megett? Egy 1945-ben végre nem hajtott parancs, amit a felsóbbség adott ki. Az utasí­tás szerint Palágyi a százados kötelességét teljesítette volna, ha a házban lakó Harangi mérnöknek az apját rá tudja kényszeríteni a végzetes tett végrehajtására. Palágyi vállalt valamilyen veszélyt, amikor a parancs teljesítését nem kény­szerítette ki kellő eréllyel. Ha­rangi mérnök apja, aki a víz­adó telep vezetője volt, önön halálával biztosította a főváros vízszolgáltatását — éppen a legkritikusabb napokban. Ha­rangi e félelmetes órán men­tette feleségét a viharos front­közi zónából — énpen itt, eb­ben a házban. Akkor volt ter­hes az asszony azzal a fiával akinek ez mostani, az esemé­nyek után huszonegy évvel kezdeni szándékozott bontás problémát okozott, talán csak anyjának meggondolatlan lé­pése miatt Le kell-e bántani azt a há­zat, a feledett hősiességnek ezt az élő, szótlan bizonyíté­kát? Az ide vonatkozó határo­zatot éppen az a Palágyi adta ki, akiről Harangi úgy rögzí­tette erkölcsi ítéletét, hogy az 5 apjának a gyilkosa. De való­ban gyilkos-e Palágyi? Mit kell ilyenkor tenni, hogy az igazság kiderüljön? Rendez­ni kellene gondolatainkat, vég­ső következtetésekre kellene jutni, utána kellene menni sor­sunk közvetlen vagy közvetett megrontóinak? Kinek van joga keresni az egykori események hőseit és erkölcsi elbukottait? Vannak-e a háborúnak két év­tized után is erkölcsi elvámol­ni valói? Ki játszhatja itt a nagybetűvel írt Társadalmon belül a vámtiszt vagy a bíró szerepét? Harangi, az akkori esemé­nyek egyik túlélő szereplője i. xCóáíi Ujiuiti Utul i- ,..1.» iiZ ÍUÜUóu „Uas »»v* lyokai.” Kezében gyönyörű kehely formálódik. mester. Kezdődött az „iskola’ második osztálya: a golyófú- vás. De ezzel a munkával mái közelebb érezte magát az alko: táshoz. hogy az ő ügyessége i£ benne legyen az elkészülő csil­logó kelvhekben. Egy évig fúj­ta szorgalmasan a gömbocské- ket. aztán letette a segédvizs­gát. Felsőbb osztályba lépett, segéd lett. A két év katonaság alatt még inkább hiányzott neki az üveg. Azlán felcserélte az egyenruhát á munkaruhával. Azóta újra az üveggyár segéd­je. A következő fok lenne a mesteri cím. — Nem akarok mester lenni, szárat, talpat kellene akkor csinálni. Nehéz az, lócán ülve végezni a munkát. Én fiatal vagyok, inkább mozogni aka­rok és nem meggörbülni. Fiatalosan tiltakozik az „öre­geket” megillető cím ellen. Hát igen, 23 éves. Havonta megke­resi a 2800 forintot, most nő­sült, miért járna hát a gondo­lta egy másik címen. Persze, bben az iskolában sem lehet egállni. Előre kell lépnie ■uajd, az öregek helyébe — Nagyon szép szakma ez. Ügy érzem, jól választottam. Igaz, télen ki kell menni időn­ként az udvarra, hogy lehűl­jünk, nyáron meg majd meg­sülünk a kemence mellett, de nem akármilyen, szép dolgo­kat csinálunk. Az sem igaz, hogy az ember kiköpi a tüde­jét, higgye el, nem keil azt annyira fújni. És ha az em­ber a munka után leöblíti a torkát egy pohár sörrel, el is múlik az aznapi fáradtság. Plesse Gyula ma ott áll a segédek között a fakatedrán. Kis legénykék oedig most kez­dik az üvegfúvók iskoláját, villákon viszik a kelyheket. Mások már a gömböket fúi’ák. Nő utána a következő generá­ció... (fóti) A mátrai SZOT üdülők telt házat jelentettek. A „telelés!” idény közepén vagyunk. Mint­egy ezren üdülnek beutalóval, ezenkívül 350 gyerek a gyer­meküdülőkben és 160 beteg a parádfürdői SZOT-szanató- riumban. Nemes Zoltán, a mátrai SZOT-üdülők igazgatója el­MrnmiM 1967. január 22., vasárnap mondta, hogy még' több ki­kapcsolódási lehetőség van a hegyekben ilyenkor télen, mint nyáron. Sétákat, hosz- szabb, havas kirándulásokat szerveznek szakszerű vezetés­sel — gyalogosan is. autóbusz- szal is. Szánkó minden üdülő­ben van — az nem veszélves, mint a sí. (Síelni csak az síel­het, aki hoz magával lécet...) A téli sportok látványát is ki­használják: látogatásokat szer­veznek a sívensenyekre. sőt az edzésekre is. A farsangi idényt a hegyek­ben is bálokkal fémjelzik, — minden üdülőben jelmezbált rendeznek. Az igazgató elmondta, hogy egyre több üdülőbe hozhatják magukkal a szülők gyermeke­iket is. Ezt az úgynevezett ve­gyes üdültetési formát a jövő­ben mindenhova bevezetik. Az üdülők téli ellátása so­kat javult az utóbbi időben Egy példát ragadunk ki: a oa- rádi fmsz felajánlotta, hogy naponta friss tojással látja el a szanatóriumot. Eddig a be­tegek is meszes tojást kaptak. Néhány korszerűsítésre is sor kerül: tervezik a mátra- házi Béke üdülőnek és a Sport éttermének és konyhájának a bővítését. Az igazgató panaszszavaiból is néhányat: a téli hóeltakarí­tásra, útkarbantartásra na­gyobb gondot kellene fordítani a mátrai szerpentinen; a mát­raházi közvilágítást elhanya­golják, lassan cserélik ki a ki­égett lámpákat; néha fél na­pokig sincs áram a mátraházi üdülőkben, mert a transzfor­mátorház üdülőiének szóló vo­nalszakaszában hetek óta mű­szaki hiba van. (Ilyenkor víz slnas, mert a vízátemelők is elektromos gének.) Ezek ellenére a „telelők' ma is jól szórakozhetnak néldául a nemzetközi síugnf versenyen.- _______ (b) 1 fá radt és gyáva ehhez. Felesé­ge, akit akkor ez a Harangi a szökés minden következmé­nyét vállalva mentett, most jobb híján SárosihoZ, az épí­tész egyetemi tanárhoz fordul — jogi segítségért, S mit tesz ilyen esetben egy fiatal, éles szemű egyetemista? Anyja pro­tekció keresését asszonyi ol­dalról is gyanúsnak tartja, s nyomozni kezd. Sokan és sokféleképpen meg­írták már, hogy a háború ge- neráeók számára súlyos teher. Nemcsak azok szenvednek mi­atta, akik vég igéi tők, de a rá­juk következő nemzedék is ér­zi sebeit De az is jó, — ez tör­tént ebben a rádiójátékban —, ha az író a sokfajta lelki isme­ret különféle indokait sorjázza egymás mellé. Nem árt, ha a cselekvések indítékait még ma is .kutatjuk, mert a lelkiisme­ret reflexe valahogyan mégis alárendelődik értelmi döntése­inknek. S talán a félelem bel­ső rugóit, mozgatóit ts jobban láthatjuk, ha egy ilyen „lelki- ismereti akna” késői, művészi felrobbantásával figyelmeztet­jük a feledékenyeket az osto­ba parancsok mindent megpró­báló, megnyomorító hatására Hámori Ottó rádiodrámája, e néhány kitűnően sűrített, párbeszéd hitelesen rögzít vál-1 Ságokat, amelyeken egy adott pillanatban — ki-ki a maga módján és egyénisége szerint — átesik. Palágyit is megkí- nozta a parancs végrehajtásá­nak a felelőssége. Harangi is gyávának érezte magát a mene­külés közben és akkor is, ami­kor csak annyit tett sorsáért, és a lakáséit, hogy későn, na­gyon későn, gyilkosnak nevezte Palágyit. S a két fiú: mindket­tő másképp, de ugyanazzal a kíváncsisággal néztek szüleik múltjába, mert a gyanús dol­gok őrlik és nyugtalanná teszik a lekiismeretet. Ez a néhány feszesre fogott kérdés mara­déktalanul, szellemesen és hi­telesen megoldódik Hámori Ottó írásában. A csak férfihangokra írt rá­diójáték négy szereplője közül Kállai Ferenc és Szabó Gyula jellemzését éreztük erőteljes­nek. Pécsi Sándor és Pathó Ist­ván inkább az érzelmi ellenté­tét adták a másik két hősnek, semmint a belülről vívódó har­cot. A sikeres és hatásos rende­zés Molnár Mihályt dicséri. (farkas) A Parádsas- vári Üveggyár kemencéje mel­lett együtt dol­goznak az üveg­fúvó generá­ciók. Ott bá­báskodnak a fiatalok, az Idősebbek az üveg születésé­nél. A gyárban egy­más nyomában nőnek fel a jö­vő szakembe­rei. A kezdők nek el kell les­niük az üveg tudományát, művészetéi. Hogyan dolgoz­nak a segiédek a mesterek? Fi­gyelni kell min den mozdul a tot, szakma’ fogást, trükkö+ Mindnyájan ki járták az üveg fúvók , isko’ iát”. És a üvegfúvók is­kolája: a mun ka, a behor- dástól a mes­teri cím elnye­réséig. Plesse Guruin 1958 nyarán lé­pett be először az üveg biro­dalmába. Tizennégy évesen ke­zébe ad’ák a kétágú villát, és az idősebbek vele „fuvaroztat­ták” a kelyheket. Talán a fiatalembernek csa­lódást is okozott ez a munka Amur or az isxoiai raj iu máso­kon ellátogattak a gyárba, ar­ra gondolt, hogy milyen szép i§ lesz életre kelteni az üve­get. De hát itt sem lehet mind­járt a közepébe vágni a mun­kának. A behordással kell kez­deni az ismerkedést az üveg­gel, az üveg tulajdonságaival. "N már itt eldől, hogy a tanú­dnak van-e ügyessége a szak­mához. Ahogy szinte elkapja a fúvócsőről lepattanó kelyhet. ez már árulkodik a tehetség­ről. És Plesse Oyula hamar bizo­nyított. Három hónap múlva már a fúvócsőhöz állította a „Telelést” híradó a Ultrából Szánkózás és siverseny-nézés — Jelmezbálok Három panasz sítést Ennék elvégzése elég költséges, a munka látványos­nak sem mondható, de a lakó­telep jövője szempontjából, még szélesebb hatásban: a város fejlődése szempontjából — elengedhetetlenül szüksé­ges. Az OTP tervei szerint a Kálvária-dombon a harmadik ötéves terv időszakában két­száz lakás áll majd a lakosság rendelkezésére. A városfejlesz­tési tervek tartalmazzák a * - kótelep kereskedelmi hálóza­tának kialakítását is. Iskola és óvoda építése is szerepel a távlati tervekben. Néhány éven belül egy kel­lemes környezetű, csendes, külsőre is mutatós városrész születik majd meg a Kálvária- dombon. (—ár) fossá válik. A ktsz mellett az ÉJVI Heves megyei Állami Épí­tőipari Vállalat is munkába lép: a Deák Ferenc utcai négyszintes, tizeit hat lakásos társasházakat építi. Ezekben az épületekben egy-, két- és há­romszobás lakásokat alakíta­nak ki, összese« 80 lakást Az első harminckét lakás 1968. el­ső felében készül él a tervek szerint, a többi pedig a jövő év végéig. A ktsz a lakótelep felső ré­szén folytatja az építkezést. Még az idén ősszel további 24 lakás elkészítése a feladata, kétszintes, négvlakásos társas­házak formájában. De ezek be­fejezésével sem szűnik meg a munkája a lakótelep kialakítá­sában. A városi tanács végrehajtó bizottság^ vállalta a közműve­Amikor néhány évvel eze­lőtt az OTP megkezdte a gyöngyösi Kálvária-dombon a társasházak építését, néhányan furcsállották a vállalkozást Méghogy a szőlők közé laká­sokat .De az első néhány utca kertes házainak látványa gyorsan meggyőzte a kétkedő­ket: helyes volt az elképzelés. Most már évek teltek el azóta, és a folytatás egyre vá­ratott magára, pedig a lakos­ság körébe« megnőtt az ér­deklődés a kálvária-dombi OTP-lakások iránt. Igaz, nincs messze az idő, amikor ismét harminckét család veheti át a lakáskulcsokat az OTP-től. A két és fél szobás lakásokat áp­rilis 15-én adja át a Mátra vi­déki Építő- és Szakipari Ktsz. A kálvária-dombi lakótelep építkezése most már folyama­Továhb épül Gyöngyösön a kálvária-dombi lakótelep lentős kérdés ez. A hasonló ku­tatások mindenütt negatív ered­ményhez vezettek, a Rápcsa- tetőn azonban más eredmény lehetséges. Az itteni kutatások eredménye közép-európai je­lentőségű lehet... Az a bizonyos rejtély A régészet új utakon jár, lé­pést tart a többi tudomány fej­lődésével, s a technika újabb vívmányaival gyarapodva még pontosabban, alaposabban és tudományosabban, új módsze­rekkel és eljárásokkal felvérte­zetten teljesíti feladatát. Van­nak eszközeik, amelyek előre jelzik a földben rejlő tárgya­kat, s így biztosítják, hogy az ásatások ne legyenek ered­ménytelenek. A leletek kelet­kezési időpontját mindenkor pontosan meg tudják állapítani, akkor is, ha hiányzanak a ke­letkezést megkönnyíthető pén­zek, jól ismert agyagművességi termékek, csatok, fibulák és más olyan tárgyak, amelyeket anyaguk, formájuk, díszítésük alapján a régészeti tudomány már időrendbe foglalt, s hoz­závetőlegesen vagy egészen pontosan megállapította helyét időszámításunk skáláján. De... — ... A régészet nem cso­da tudomány, akadnak rejté­lyek. amelyek egyelőre nehe­zen vavy egyáltalán nem meg­magyarázhatók ... A feltárt sí­rokban kéttenyémyi nagyságú, csiszolt, megmunkált lapos kö­veket találunk a fej mögött, va'”' a lábnál; és találni csi­szolt és meomu~'l‘ált csontokat is ugyancsak a fejnél vagy a lábnál. Ezek jelentőségét, ér­telmét még nem tudjuk. Talán egyszer siketül ezt a rejtélyt is megfejteni... Pataky Dezső falvakat felégették, hirtelen el­pusztították. Régészek a Rápcsa-letűn Harmadik éve régészek vé­geznek leletmentő akciót a Ti­sza II. vízlépcső létesítése he­lyén, Kiskörén. Az eddigi eredmény: közvetlenül a Tisza- gátnál házak maradványainak egész együttesére bukkantak, 5. évezredbe sorolható, újkőko­ri telep- és temetkezés-marad­ványokra. A leletmentést az építéssel együtthaladón, szink­ronban végzik. Még az idén régészeik vernek szállást a noszvaji Rápcsa- tetőn is. Nagy kutatómunka indul itt, a Tudományos Aka­démia kutatócsoportjának terv szerinti komplex ásatása. A munkához Szabó János Győző is társul. — A Rápcsa-tető gazdag kö­zépső kőkori régészeti lelőhely. Itt az i. e. 8000 és 5000 közötti időszakból való leletek egész bőségét forgatta fel r. földből az eke. Rengeteg kőeszközt szán­tottak ki, kapa- és baltaszerű hasítóeszközöket Azt kutatjuk majd, hogy a vadászközössegek hogyan tértek át fokozatosan a természetnek kiszolgáltatott, gyűjtögető életmódról a termé­szetet mindikább legyűrő, az élelmet megtermelő életmódra, a földművelésre, állattenyész­tésre. Kutatjuk: az itteni ősla­kosság mennyiben járult hoz­zá, önnön erejéből, a fejlődés­hez? Az emberiség történeti szempontjából is rendkívül je­ra pedig, hogy miként élték eleink, milyen volt kulturáltsá­gi szintjük, szellemi életük, a feltárt temetők anyagai nyúj­tanak magyarázatot... Füzes­abonyban a várhegyi leletekkel egykorú preszkíta temetőt ás­tam fel. A gazdag leletanyag szépen mutatta az állattenyész­tés fejlettségét: a sírokból a tor maradványai, nagyobb ál­latok, emlősök, főként szarvas- marha csontjai kerültek elő. Meggyilkolt kultúra A föld rétegei, amelyekből a régész úgy olvas, akár a könyv­ből, a kalandorság, vakmerő­ség és kegyetlenség számtalan regénybe illő példáját őrzik. A más területekről behatolt né­pesség meghódította az itt élő őslakosságot, a talált kultúrát megsemmisítette, meggyilkolta! ügy pusztult el egy-egy virágzó kultúra, mint a napraforgó, amelynek leszakítják a fejét. — Az úgynevezett „füzesabo­nyi kultúrát” említem, amely a középső bronzkor kultúrája volt. Igavonó állataik voltak, bizonyítható, hogy a lovat há- ziasították, szekér elé fogták. E kultúra történetében i. e. 1350 —1400 között sorsforduló kö­vetkezett. Mai kultatásaink szerint nyugat felől behatolt idegen népesség vetett véget fejlődésüknek. A feltárt műve­lődési rétegekben egy égési vo­nal jelzi a „füzesabonyi kultú­ra” határát, ami arra enged következtetni, hogy az itteni megelőző néhány évszázad : problémáival foglalkozom. , ősi erőd a hegyen — Milyen értékesebb és ér­dekesebb leleteket hozott fel­színre eddig a régészásó, mi­lyen jelentőségűek ezek műve- ' lödé stör téneti szempontból? — Régészetünk egy újabb 1 eredményét, mérföldkövét jel­zik a Várhegyen felfedett le­letek. A Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjával végeztünk itt ásatásokat és több mint fél kilométernyi te­rületsávon 8—9. századi, korai vaskori erődre bukkantunk. Ez az erőd, mint a hasonló és egy­korú erődrendszerek, a nagy értéket jelentő, gazdag érclelő­helyek védekezésére épült, a betolakodó idegen elemek, a preszkíták, szkíták és illérek ellen, de a lelőhelyet megsze­rezni, elorozni akaró belső erők ellen is. A hegy felsőtárkányi oldalán, a sáncnak támaszkodó házsor került elő. Négyszög­letű, egyszerű házacskák, úgy­nevezett gerendaházak. Az or­szágosan is legjelentősebb ház- feltárásokat végezhettük itt. Sikerült felderiteni a házak szerkezetét, jellegét. A szakemberek nem elégsze­nek meg a leletek formális vizsgálatával, arra törekszenek, hogy roe"raÍ7olvík az álta'uk tükrözött társadalom szerkeze­tét, termelési formá’t. művé­szetét. erkölcsi, vallási szoká­sait. temetkezési szertartásait. — A várhegyi leletek a gaz­dasági életre adtak választ. Ar­A föld óriási múzeum, az egymásra rakódott rétegek, szelvények letűnt kultúrák, az ember maradandó emlékeit őr­zik. Eltemetett civilizációk rej­tőznek a földben, különböző korú települések, romok, épü­letmaradványok, hajdan élt emberek csontjai, használati tárgyak és eszközök, régen volt mesterségek termékei. Olykor csak parányi cserépdarabot forgat ki az eke, s ez jelzi: hol szunnyadnak föld alatt az értékes leletek. A régész ásója földbe mélyed, s az egymásra épült rétegágyakból kibontja, felszínre hozza az emlékeket, amelyek segítségével rekonst­ruálhatja valamely letűnt kor­szak művelődési, szellemi, egész gazdasági és társadalmi életét, egy-egy embercsoport évezredekkel előtti hétköznap­jait, hadviselési módját, val­lását. Szabó János Győző régész, az egrr Dobó István Vármúzeum fiatal igazgatóhelyettese, a ku­tatómunka szenvedélyes meg­szállottja, sikerrel fáradozik azon, hogy egyre több fényt derítsen az ismeretlen, a múlt ködébe burkolt letűnt és el­temetett civilizációkra. — Fő kutatási témám az ős­kori lelőhelyek feltárása, s ezen felül az első évezred észak-ma­gyarországi történetével, a nép- vándorlás, a késő avarkorszak, a honfoglalást követő idők, egyáltalán az államalapítást Rejtély a sírban...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents