Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

Eger a fejlődés tükrében A megyeszékhely jövőjéről, a lakáshelyzetről, a közlekedés és útépítési programról nyilatkozik a városi tanács elnöke Választásra készül az ország és Eger városa is. Ezért most a számadás időszakát éljük. Honnan indultunk, mit tettünk az elmúlt négy év alatt? Ho­gyan fejlődött városunk, ho­gyan változott életünk, közös ügyünkért mit tett a tanács és a tanácstag? És mire számít­hatunk a következő években? Ezekre a kérdésekre várnak fe­leletet a választópolgárok, erről beszélgettünk dr. Lendvai Vil­mossal, Eger Város Tanácsa vb-einökéveL — Hogyan Ítéli meg Lendvai elvtárs az el­múlt négy esztendőt? — Abban a szerencsés hely­zetben vagyok, hogy Eger vá­ros fejlődésének nemcsak az el­múlt négy évét, hanem szinte egész történetét áttekinthettem. Mivel másfél é've kerültem eb­be a munkakörbe, részletesen meg kellett ismerkednem a vá­rossal és így jóval több mint négy esztendőt tekintettem át. Az a testület, amelyet négy évvel ezelőtt Eger város vá­lasztópolgárai bizalmukkal tün­tettek ki, úgy hiszem, szégyen­kezés nélkül tekinthet vissza az elmúlt négy évre, mert ez a testület sokat tett a városért és lakóiért. — Vajon elmondhatjuk-e, hogy Eger fejlődő város? — Mondják, hogy Eger la­kossága Felnémet idecsa tolásá­val szaporodott. Az igazság az, hogy 1949-ben Felnémettel együtt 31 838 fő lakott Egerben, 1966. január 1-én 43 753 fő. Vagyis 15 év alatt 11 915 fő a létszámgyarapodás, azaz 37 szá­zalék. Az utóbbi években Eger ezer fővel gyarapodik évente. Hogyan él Eger lakossága? Ezt nagyon' sok tényező befolyásol­ja. Egerben a, bérből és fizetés­ből, élők átlagos keresete mint­egy 1700—1800 forint. Ez még nem határozza meg teljes egé­szében a dolgozók életkörülmé­nyeit. A foglalkoztatottak és eltartottak aránya is befolyá­solja az életszínvonal alakulá­sát. Száz főre a hivatalos ada­tok szerint 81 fő eltartott jut. — A mezőgazdaságban dol­gozók, a termelőszövetkezeti tagok jövedelme alacsonyabb az ipari munkásokénál. Azon­ban úgy látjuk, hogy a párt- kongresszus határozatai nyo­mán sorra kerülő intézkedések ezt a különbséget egyre inkább eltüntetik majd. Az átlagkere­set mellett a piaci árak is lé­nyegesen befolyásolják a város lakosságának életszínvonalát. Megállapíthatjuk, hogy az egri piacra évente eléggé változó, többnyire alacsony felhozatal jellemző és ezért eléggé maga­sak az árak. De 1966-ban mint­egy 10 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyított átlag piaci ár. Ezt mindenekelőtt an­nak köszönhetjük, hogy a MÉK nagyobb gondot fordított a vá­ros ellátására, s ezért köszö­netét mondunk. A városban működő és a környező közsé­gek termelőszövetkezetei az el­múlt évben már több árut hoz­tak a város ellátására. Meg kell majd vizsgálnunk a helyfogla­lás díjszabásait, mert ennek jelenlegi rendszere a termelő­szövetkezeteket nem ösztönzi a felhozatal fokozására. — Hogyan alakult a vá­ros lakáshelyzete, mire számíthatunk a követke­ző években? — A város lakóinak életét nagymértékben befolyásolja a lakáshelyzet. Jelenleg is a la­káskérdés megoldatlansága okozza a legtöbb gondot. El kell ismernünk, hogy még mindig súlyos lakásgondok terhelik a várost. Mindemellett azonban azt is látnunk kell, hogy 1945- ben Egerben 8850 lakás volt, s 1967. január 1-én mintegy 13 300 lakás van a városban. Tehát 4450 lakást építettünk a felszabadulás óta, többet, mint ts, akkori városnak a fele. Szo­cialista társadalmi rendszerünk fclakáshelyzet megoldására óriá- «I erőfeszítéseket tesz, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy még mindig nagyon sok, mintegy 1500 család szeretne jobb körülmények között lakni. Ahhoz, hogy a lakásgondok jobban enyhüljenek, a szociális szempontokat jobban figyelem­be vehessük, meg kell változ­tatni a lakáselosztás jelenlegi rendszerét. Ebben a kérdésben is érvényesíteni kell a kong­resszus szellemét. — A lakáshelyzetet nemcsak azzal lehet enyhíteni, hogy új lakásokat építünk, hanem az­zal is, hogy a meglevőket kar­bantartjuk és a régieket fel­újítjuk. Állami lakások felújí­tására 1966-ban közel ■ 10 mil­lió forintot költöttünk, s ez meg is látszik a Lenin úton. 1967-re több mint 13 millió fo­rintot fordítunk lakásfelújítás­ra. A Széchenyi, Bajcsy-Zsi­linszky, Zalár és Marx Károly utcák által határolt lakótömb felújítását már az idén elkezd­jük, utána következik az Al­kotmány, Széchenyi, Marx Ká­roly és Zalár utcák által hatá­rolt tömb. Nemcsak külső-bel­ső tatarozást végeztetünk, ha­nem felújítják, korszerűbbé te­szik a lakásokat és épületeket. Szeretnénk elérni, hogy a har­madik ötéves tervben az álla­mi házak többségét felújítsák és korszerűsítsék. — Mit szándékozik tenni a városi tanács a vízellá­tás javítására, az útháló­zat és a közlekedés kor­szerűsítésére? — Egerben gondot okoz a víz­ellátás, a szennyvízcsatorna-há­lózat és a derítőrendszer hiá­nya is. Ha a kitermelt víz- mennyiséget egy lajtosra szá­mítjuk, akkor azt mondhat­nánk, hogy 145 liter ivóvíz áll egy lakos rendelkezésére. „ Ha azonban levonjuk a vállalatok és üzemek vízfogyasztását, ak­kor az egy lakosra eső napi ivóvíz 45 literre csökken. Mi­vel ipari célokra nem feltét­lenül szükséges ivóvizet hasz­nálni, ezért a vízellátáson úgy lehetne a leggyorsabban segí­teni, ha az ipari vízellátást el­különítenénk a lakosság ivóvíz- ellátásától. — A Lenin út korszerűsítése az előfeltétele armalt, hogy a városba érkező forgalmat a korszerű követelményeknek megfelelően oldjuk meg. Amíg az utat építik, ott megnehezül a közlekedés. Ezért nagyon kér­jük a kivitelező vállalatot, hogy még ebben az évben fejezze be az útépítést, a lakosságot pe­dig arra kérjük, hogy türelem­mel viselje el az építkezéssel Az erőmű távolról olyan, mint egy ezüstből cizellált nagy doboz. Közelebbről sizem- lélve az ötvösvésők barázdái helyén ezüst csövek feszülnek és ezüst drágakövek, egyszerű, fehér tartályok. Közelről csök­ken az illúzió. Vagy talán nő! Távolról nem lehet észreven­ni a drágakő matt foltját, de közelrő nem kéR óriás nagyító, hogy meglássa az ember. Igen, az ezüst ragyogásában ott ár- nyékolódik a fekete: egy ki£ kátránytetejű viskó. Belvilága három négyzetmé­ter. ★ A faluban a fehér, tiszta pit- varú ház nem tűnik ki a töb­biek közül. A szomszédok ta­lán csak az udvaron álló nagy diófát. irigylik, • amely nyáron árnyékot és tésztába valót ad. A verandán fonott székek, asztal — flancolnak a fiatalok. Hogy bent milyen a két tá­gas szoba, azt nem tudják a falubeliek, ugyanis a fiatalok, miután a szomszédok megszól­ták az elsőnek vett kagylófo­telt, közülük nem engedtek be több vendéget. A szobák kétarcúak. A fiatul pár gázrezsót tett a konyhába modernül berendez« az egyik szobát. A mánkat hagyta úgy, ahogy a- öregek szerették Hiszen .«(«'Üké a f áz. a dióís. Hath* egyszer visszatérnek a járó nehézséget, mert elsősor­ban nekik lesz jó, ha korszerű, széles, pormentes és jól világí­tott út vezet lakásuk előtt. Az elmúlt évben sok új út épült Egerben, vagy javították, kor­szerűsítették a régit. Mindenki tapasztalhatja, hogy javult az úthálózat, tisztábbak az utcák és a járdák. Arra kérjük a la­kosságot, a háztulajdonosokat, főleg az Ingatlankezelő Válla­latot, hogy rendszeresen taka­rítsák a járdákat. Segítsen a lakosság is, hogy egyre szebbek, üdébbek legyenek utcáink, te­reink. Útépítésre tavaly több mint 10 milliót költöttünk. 1967-re felújítást terveztünk a Szala- part, Arany János, Pacsirta, Fellner Jakab utca, a Tűzoltó és Ráckapu tér, Vitkovics, Kovács János, Szederkényi utca, Fel- szabadulás tér, Ámyékszala és a Bródy Sándor utca felső sza­kasza, valamint a Hámán Kató, Sóház utca, Tévesztő köz, Rad­nóti, Liszt Ferenc és a Faiskola utcákban. Az útépítéssel kap­csolatban az a várospolitikai elgondolás vezet bennünket, hogy a külvárost korszerű utak­kal kapcsoljuk össze a belvá­rossal és tehermentesíteni kí­vánjuk a belváros szűk utcáit a felesleges gépkocsi-forgalom­tól. A közlekedést kell a vá­roshoz igazítani, nem pedig a várost átépíteni a közlekedés­hez. Ez a gondolat vezet ben­nünket. — Az év eleje óta korszerű csuklós autóbuszok bonyolítják le a helyi forgalom jelentős ré­szét. Ezért az AKÖV vezetői­nek és dolgozóinak ezúton is köszönetét mondunk. Azonban még mindig nem teljesen meg­oldott a csúcsforgalmi idő­szakban: reggel 6—9 és dél­után 4—7 között a közlekedés. Gyakran kell várakozni a busz­megállónál sokan lemaradnak és nem pontosan kapcsolódik a vonathoz a buszjárat. Ezért azt javasoljuk, hogy hangoljuk össze a közlekedés minden ágát és sűrűbb járatokkal segítsük a személyforgalom lebonyolí­tását. — Véleménye szerint nem elhanyagolt a kül­város? — Kiszámítottam, hogy ha az 1965-ben útfelújításra for­dítható ötmillió forintot min­den évben biztosítani tudjuk, akkor Eger város 130 kilomé­ter hosszú úthálózatának kor­szerűsítése 30 évbe telik. Ha ezután a korábbi kétszeresét, tehát évente 10 millió forintot kapunk, akkor is 15 év szüksé­ges Eger úthálózatának rend­behozatalára. Ezek az adatok választ adnak ar.ra a kérdésre, hogy elhanyagoltuk-e a külvá­rost. Elhanyagoltságról akkor beszélhetnénk, ha minden esz­köz rendelkezésre állna az utak, járdák korszerűsítéséhez, csak éppen, a tanácstagok fi­gyelme nem terjedne ki rá és nem vennék figyelembe a la­kók jelzéseit. — A Hadnagy utcai lakóte­lep építkezése befejződik. Sor kerül ott az utak, járdák épí­tésére és a terület parkosítá­sára is. A Heves megyei Beru­házási Iroda igazgatójával már ebben az ügyben tárgyaltunk. — Milyen tervek szerint fogják fejleszteni a jövő­ben Egert? — Készül a város általános rendezési és több részletes ren­dezési terve is. A város fejlő­désének irányát ezek határoz­zák meg. De azt már most el­mondhatom, hogy családi ház építésére kevés telket tudunk rendelkezésre bocsátani, mert a belvárosban már nincs, tá­volabb pedig a termőterületet nem csökkenthetjük. Vélemé­nyem szerint a Hadnagy utcai lakótelep környékén kell foly­tatni a város fejlesztését, mert minden, ami a lakásépítéshez szükséges, ott biztosítható a legkönnyebben. OTP-öröklaká- eok részére még az Egészségház utcában és a Grónai utcában tudunk helyet keresni, családi házak részére a Hajdúhegyen. Főleg társasházakat kell épí­tenünk, mert akkor egy családi ház helyén négy-öt lak,-is is el­helyezhető. Ez a megoldás te- rület-megtaka1*'' ássál és lénye­ges költségcsökkentéssel jár. Eger városias fejlesztése olyan fontos feladatunk, amelyről nem kell meggyőzni sem az építési hatóságokat, sem a ter­vezőket, sem az építkezni szán­dékozó lakosságot A kérdésekre adott válaszok­ból meggyőződhettünk, hogy Eger fejlődésének üteme nem lebecsülendő, azonban az előre­haladásért sokkal többet kell termünk. A hiányosságok nem azért jelentkeznek mintha a városi tanács .eddig nem tud­ta volna, hogy mit kell tennie. Sokkal inkább anyagi erőforrá­sok befolyásolják a város fej­lődésének ütemét. F. L. V* __ Uram, értse meg, már unom, hogy mindig az­zal agitálnak, hogy most milyen jó, hogy most irá­lyén klassz minden. Meg azzal, hogy ugye nekem autóm van, míg az apám annak idején a kubikosta- lic8kAt%is bérelte. — D e már megbocsásson, az igazság mégiscsak az, hogy magának most Volkswagenja van, az édesap­jának pedig saját talicskája sem. Igaz, vagy nem igaz? — Hogy a fenébe ne volna igaz ... Ki tagadja? — Hát akkor miért baj, ha mondják? _Miért, miért... Jópofa, halijai Ügy látszik, ma ga végigaludt néh&ny évtizedet... Azért, uram, mert amikor apámnak még talicskája sem volt, ak­kor feudál-kapitalizmus volt Magyarországon ... Most meg, ha nem tudná, majdnem teljes szocializ­mus ... — Itt. Majdnem teljes szocializmus? — Igen. Mit szól hozzá? Majdnem teljes. Mi az. talán nem hiszi, vagy nem tetszik? Hát pukkadjon meg, uram, itt nem is majdnem teljes, hanem egé­szen teljes szocializmus van, ha tudni akarja, oiyan 1 társadalmi rend, amely ... — Hallja, mit agitál itt engem ... Hisz az előbb még maga volt az, aki... (—6} Pártélet távol a vállalat központjától A TÁVOLSÁG most nem kilométerekben értendő csu­pán, mert az önmagában még nem olyan sok, hogy különös nehézséget okozna, a tény ma­ga adja a távolságot: az Ipar­cikk Kisker központja Eger­ben székel, de gyöngyösi dol­gozói önálló pártszervezethez tartoznak. Ebből adódik az is. hogy a gyöngyösi pártszerve­zet kommunistái nemcsak a vállalat célkitűzéseit látják maguk előtt, hanem a munka­helyük, Gyöngyös lakosságá­nak érdekeit is. Keletkezik-e ebből a „kettős­ségből” valami nehézség? A kérdést Palkó Miklósnénak. az Iparcikk Kiskér.' gyöngyösi pártszervezete titkárának tet­tük fel. . — — A .kettősség” csak lát­szólagos — mondja. — A cél ugyanis csak egy lehet: a vá­sárlók igényeinek minél mara­déktalanabb kielégítése. Ügy is, hogy bő választékot biztosítunk, de úgy is, hogy a vevőt állít­juk munkánk középpontjában. — Hogyan tudnak a köz­ponttal összhangban dolgozni a pártmunika keretei között? 1— Gyakorlat már nálunk, hogy a vállalat rendszeresen tájékoztat bennünket a gazda­sági .mutatókról. Az is termé­szetes, hogv időközönként be­számoltatjuk mi is, itt Györ­gyösön a vállalat egyik vagy másik vezetőjét a gazdasági feladatok állásáról. Persze, más lenne, h-» a pártszervezet és a vállalati központ egy vá­rosban élne, tevékenykedne. Minket azért a gyöngyösi ke­Belvilága három né&yzeíméter kirándulásiból, akkor vegyék birtokukba régi otthonukat. Biztos megszeretik az újat is. • A lányük várja nap mint nap haza az Öregeket. A nagy belvilágú otthoni házba... ★ A kis kátrány tetejű viskó bel­világa három négyzetméter. Itt lakik Boros Lajos éjjeliőr, feleségével. Bent a három négyzetméte­ren egy k:s fekete kályha, fe­ketére kopott asztal és egy roggyant, fehér vaságy áll. Egyetlen ágy. Az éjjeliőr éj­szaka dolgozik, akkor a felesé­ge pihen. Nappal meg az öreg. Délelőtt, délután az asszony mos. vasal — az öreg alszik. Éjszaka kerüli az ezústcsöve- ket, a tartályokat. Hónap vegén odaülnek mind­ketten a kis kockaablák elé, megszorítják egymás kezét, amelyekben 15 szazas ropog, kedvderítő muzsikával. Szán lukra nincs 6zebb dal­iam a pénz zizegésénél. Fs ahogy markolják a pénzt, arra gondolnak, hegy két hét múlva meglátogatják a gyere­keket. Pénzzel a kezükben ... ★ Boros Lajossal a vonaton ta­lálkoztam. Ott álldogállt egy­maga, támasztva a kupé falát. Sajnáltam hogy egyedül van és azt sem tudtam leolvasni egykedvű arcáról, hogy örül-e az utazásnaik. — A feleségem nem jött. Drága lett volna a jegy két személynek. Majd elmesélem én neki, hogyan élnek a gyere­kek. Az öreget nem kellett biztat­ni. hogy meséljen. Jött belőle a szó, mint akibe az éjszaka csendje, meg a nappali alvás belesűrítette a mondottakat, s most gátját szakítva kibugy- gyantak. — Földem volt, jó kis há­zam. Istálló, lovak, meg ter­mény. Saját magamnak voltam ura. És mindig tudtam, meny­nyit vehetek el a sajátomból. Hunyorogni kezdett. — De én nem kezdtem rágni a földet. Nem várom meg, hogy amikor tetszik, odalöty- ty intsék nekem az ételt. Ne­kem mindig legyen pénzem. Ne csak egyszer egy évben. Szidni kezte a tsz-t. Illetve nem is a közös gazdaságot, ha­nem azt a valamit, amit ő ki­gondolt termelőszövetkezetnek. — A lányoméknak hagytam a házat mi meg elmentünk rendes, állandó pénzt keresni. A fiatalok bementek a közös­be. Ök tudják ... ir Boros Lajos körül emberek fecsegtek, újságot olvastak. Üj rendeletekről, törvényekről vi­tatkoztak. Az öreg nem figyelt rájuk, csak fújta a magáét. Nem könnyű a munkája, meg az élete az ezüst erőmű­ben. De bizton számíthat a szá­zasokra, Hogy otthon is? — ez megint nem jutott el tudatáig. Boros I-ajos szereti a pénzt. Talán túlzottan is. Bár nem könnyű ez esetben » túlzást értékelni. D- Boros Lajos csak a százasok után fut össze-visz- sza, mint az eltakart szemű parina amely elvéti még a já­szolt is. Konokul hisz egy ré­gen kitervelt, kigondol eszmé­ben — és ezért él • kátrány- tetejű házacskában. Boros la os be1 világa há­rom négyzetméter Ebből nem tud kitörni. A szellemi, szűk belvilágok Összerombolása fon­tosabb mint a kulipintyók el­söprése. Fóti Péter reskedelmi eredmények érdé? kelnek elsősorban. Természe­tesen az sem „mellékas”, hol áll a vállalat. — Milyen módon végzik a pártmunkát? — Ez nem könnyű dolog. Alapszervezetünk minden tag­ja kötött munkaidőben dolgo­zik. Ügy kell tehát szervez­nünk mindent, hogy az ne menjen a munka rovására. Nekem, a párttitkárnak ped'g csak a széles aktíva-hálózai segítségével lehet az eredmé­nyességre törekednem. A KISZ. és a szakszervezettél vöt összhangot meg kell teremte­nünk. — Hogyan segítik a vásárló központú >ereskedeilimi munka megvalósítását? — Tavaly a második féléi­től kezdve egyre többet be­szélünk a gazdasági mechaniz­mus reformjából ránk váró feladatokról. Egyre határozot­tabban tudatosítjuk munkánk kereskedelmi, kereskedői olda­lát. A vevőt meg kell nyer­nünk, a vevőt jól kell kiszol­gálnunk, p vevőt oda kell szok­tatnunk az üzelethez. — Anyagi vonatkozása nincs enqek a törekvésnek? — De: a forgalom emelésé­ben érdekeltté tettük az eladó kát. Megállapított kulcs szfe- rint részesülnek jutalékba!!. Eddig egy félévre vetítettük ki a forgalmat, de ez az időtar­tam túl hosszúnak bizonyult. A gyakorlat igazolta, jobb % negyedéves terminusok mégha, tározása. — Hozván értékelné ma a vevő és az eladó kapcsolatát? — A panaszkönyvi bejegy­zések száma ma már nagyon alacsony. Persze, ennek lehet olyan oka is, hogy a vevő rit­kán „meri” kérni a panasz­könyvet. De nem valószínű, hogy erről van szó. Már lega­lább két éve bevezettük azt a vevő-szolgálatot, aminek kere­tében a vásáriót levelező1 apón értesítjük, ha a legutóbb kere­sett és nem talált áru megérke. zett. És ez csak egy példa ★ TALÁN NEM ÉRINTETTÜK minden területét annak a párt- munkának, amit az Iparcikk Kisker gyöngvösi alaoszerveze- te végez — távol a központtól. De fő jellemző sajátosságait igyekeztünk bemutatni. És summázásfcént mezáilaoíthnt- juk: tevékenységük legfőbb célja abból a munkából fakad, amit a keresked­ni” fogalom tartalmaz j Hogv ennek a fogalomnak még I teljesebb kifejtése gyakorlat­ban is bekövetkezzék, szocia­lista vonásoklcal gazdagodjék, arra törekszik az iparcikkekkel i kf'"»-'v'xdö vomrnuní«ták gyön­gyös? kollektívája is. (gmf) yémisin 3 1967. Január 22., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents