Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-20 / 17. szám

Fontos a háztáji! Ahol a jövő már a jelen Sokan úgy vélték 6—7 év­vel ezelőtt — amikor épp hogy véget ért a mezőgazdaság «szo­cialista átszervezése —. hogy a háztáji gazdaságok léte, sze­repe és jelentősége csak egy viszonylag rövid, átmeneti időre érvényes. A mögöttünk lévő fél évtized tanulságai azonban alaposan rácáfoltak a hajdani vélekedésekre. Ma már minden reálisan gondol­kodó, helyzetet ismerő és a té­nyekkel számolni tudó ember előtt világos, hogy a háztáji termelésnek még hosszú ideig nagy szerepe lesz hazánk élel­miszer-ellátásában, a szövet­kezeti gazdák személyi jöve­delmében. A párt IX. kongresszusának határozatában a következő mondat van a háztáji gazdasá­gokról: „A közös gazdaságok erőteljes fejlesztése mellett a jövőben is fokozott gondot kell fordítani a háztáji gazda­ságokban rejlő lehetőségek minél nagyobb mértékű kiak­názásába”. Ez a határozat a lehetőségek és szükségletek összevetésén alapszik és egy­séges szemléletié, cselekvésre kötelezi a párt és állami szer­veket csakúgy, mint a terme­lőszövetkezetek vezetőit. A háztáji gazdaságok tevé­kenységét az illetékes kor­mányzati szervek — különösen a SZÖVOSZ — több akcióval segítik. Az egyik ilyen, hogy ötévi visszafizetésre 15 000 fo­rint termelési hitelt vehetnek fel az OTP-ftókoknál, vagy a falusi takarékszövetkezetek­ben. Hasznosnak bizonyult a földművesszövetkezetek facse­mete- és ezőlőoltvány-akciója is, hiszen 1966-ban 1,6 millió darab facsemetét és egymillió szőlőoltványt értékesítettek háztáji és kisegítő gazdaságok részére. Az is kívánatos, hogy a háztáji gazdaságok mind több kisgépet, növényvédő szert, jó minőségű vetőmagot vásároljanak a földművesszö­vetkezeteik boltjaiban. Nagy figyelmet érdemel a háztáji gazdaságokban rejlő Lehetőségek jó kihasználása. Nem örvendetes Jelenség, hogy minden erőfeszítés ellenére az utóbbi években csökkent a háztáji gazdaságok termelése. 1961-ben még az összes mező- gazdasági termékek 26. viszont 1964-ben már csak 23,4 száza­lékát adták a háztáji gazda­ságok. Különösen érdemes fel­figyelni arra, hogy a legna­gyobb visszaesés az állattar­tásban tapasztalható. Az állattenyésztés fejlődésé­nek a közösben és háztáiihan egyaránt legmakacsabb gátja a takarmánytermelés hozamai­nak lassú növekedése. Mégis több szövetkezetben már telje­sen elégedettek annyi kukori­cával, árpával és lucernával, amennyit éppen megtermel­nek. Mert úgymond: a közös­ben lévő állatállománynak ép­pen annyi elég. több nagyüze­mi istálló nincsen, tehát mi­nek termelnének több takar­mányt. Ám rendszerint ezek­ben a tsz-ekben nagyon fuka­rul juttatnak különféle takar­mányokat a háztáji gazdasá­goknak. Szem elől tévesztik az ilyen szövetkezeti vezetők, hogy jobb takarmánytermés esetén mennyivel több tehenet, sertést és baromfit tarthatná­nak a szövetkezeti családok portáin is. Gyakori vitatéma az is, hogy vajon a háztáji tevékenység nem hat-e károsan a közös gazdaság fejlődésére; sokan féltik a szövetkezeti közösség munkafegyelmét a háztáji gaz­daságoktól. Mindjárt hozzáte­hetjük az félelem teljesen in- doktalan és helytelen szemlé­letből ered. Sok országos hírű termelőszövetkezet példája bi­zonyítja, hogy a közös és ház­táji nem egymástól elkülönü­lő, hanem szervesen egységet alkotó gazdaság. Egy szövetke­zeti elnök nemrég ezt így fo­galmazta: „Háztáji azért lehet és van, mert van szövetkezet. Senki nem vitatja, hogy a kö­zös gazdaság nélkül nem lenne háztáji sem, de mi a szövetke­zetünkben azt is kimondtuk, hogy bizonyos mértékig a ház­tájira is rá vagyunk utalva”. A statisztikai nyilvántartá­sok szerint hazánkban 7—800 000 szövetkezeti család­nak van ollyan portája, amely alkalmas baromfinevelésre, sertésh ízlaiásra vagy tehéntar­tásra. De még több az olyan házikert, ahol nemcsak a csa­lád szükségletére teremhet szőlő és gyümölcs, burgonya vagy zöldség, hanem még a piacra is jut. Teljesen helyén­való tehát, ha a szövetkezetek vezetői a háztáji állattartás támogatásán kívül a háziker­tek vezetői a háztáji állattar­tás támogatásán ldvül a házi­kertek termelésére is gondot fordítanak. így például gon­doskodni lehet megfelelő mi­nőségű vetőburgonya, külön­féle magvak, palánták jutta­tásáról csak úgy, mint a házi­kertek növényvédelmének megszervezéséről. Mindez olyan tevékenység, amely nem igényel semmiféle különösebb beruházást, viszont sok millió forint értékű mezőgazdasági terméket eredményez. Bár nem általános, csupán néhány helyen tapasztalható jelenség, hogy némely szövet­kezeti vezető mostanában a gazdaságirányítási reformra hivatkozva a háztáji gazdálko­dás „visszaszorításáról” beszél. Érdemes erre felfigyelni, hi­szen, akik ilyen nézetet valla­nak, azok akaratlanul is a kö­zös gazdaságok és a szövetke­zeti családok érdekei ellen lep­nek fed. Gazdaságirányításunk reformja a többi között azt célozza, hogy növekedjék és az eddiginél jövedelmezőbb le­gyen mindenfajta mezőgazda- sági termelés. Ebből pedig lo­gikusan következik, minden olyan termelési feladatot, ame­lyet a legnagyobb eredmény­nyél viszonylag a legkisebb rá­fordítással a háztáji gazdasá­gokban lehet megoldani — valóban ott is végezzék ed. A háztáji tevékenység szervezé­sében fontos szerep hárul a termelőszövetkezetek háztáji bizottságaira. Figyelmeztető jelenség, hogy számos tsz-ben ez a bizottság még nem tölti be hivatását, holott ha jód dol­gozik, akkor tevékenysége egy­aránt hasznára van a közös­nek, csakúgy, minit a szövetke­zeti családoknak. Mind a kö­zös gazdaságoknak, mind a szövetkezeti családoknak. Mind a közös gazdaságnak, mind a szövetkezeti családok­nak és az egész országnak csak nyeresége származhat ab­ból, hä a közös fejlődésével együtt a háztájid tevékenység is erősödik. Még az elkónyel- mesedő családokat is érdemes arra biztatni, hogy tartsanak jószágot otthon is és a közös­ségi munkán kívül minél jöve­delmezőbben műveljék meg házikertjeiket H. L. Mindaz, ami más üzemekben csak egy év múlva valósul meg, a gyöngyösi Vas- és Fém­ipari Vállalatnál már a jelen realitása. Ez a vállalat a gazda­sági mechanizmus reformját ebben az évben már saját ta­pasztalatai alapján tudja elbí­rálni. Hogy milyenek lesznek ezek a tapasztalatok, most még csak sejteni lehet, az előjelek mindenesetre — biztatóak. Kapaló Sándor, a vállalat igazgatója tájékoztat bennün­ket az új szervezési formáról. Csak bérkeret —, Ügy tudjuk, az idén már egy 6or mutatót nem kapott meg a vállalat a felettes szer­vétől. — így Igaz. Nincs létszámter­vünk, tehát nem kell a fizikai, a műszaki és az alkalmazotti létszám arányát eleve *megha- tároznunk. A mi gondunk, ho­gyan alakul nálunk az átlag­bér, az egy főre eső termelési érték. Felettes szervünk eze­ket a mutatókat nem adta meg. — Hogyan tudnak gazdál­kodni a meghatározott bérke­rettel? — Eddig az történt, hogy a termelés emelkedése esetén a bérfelhasználásunk is arányo­san növekedhetett. Az idén már abszolút bérösszeget kap­tunk, ami több mint ötmillió- hatszázezer forint. Mindent eb­ből az összegből kell fedez­nünk. — Mi az még, amire a fel­adatot' megkapták? — Tudjuk, hogy öntvényből 3100 tonnát kell készítenünk. Azt Is tudjuk, hogy belkeres­kedelmi értékesítési tervünk egymillió-kétszázezer forint. — Mi van emögött a kifeje­zés mögött: belkereskedelmi értékesítési tetrv? — Még ezt nem tisztáztuk. Ha ez magába foglalja a virág­permetezőt, amit az AGROKER Mit vizsgál a népi ellenőrzés az év első felében ? Elkészült a Hevet megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei, első félévi ellenőrzési munka- terve. A fél év során megyénk népi ellenőreire jelentős fel­adatok teljesítése vár, a me­gyei vizsgálatokon túl, döntően országos témákhoz kell rész- vizsgálatokat végezniük. Az országos témák közül el­sőnek, februártól kezdődően, a gazdasági és kertimag-gaz- dálkodás főbb kérdéseit vizs­gálják. A vizsgálat lefolytatását az teszi indokolttá, hogy jólle­het a termőképesebb, nagyobb hozamú növényfajták elterjesz­tésének elsődleges feltétele a biztonságos, kiegyensúlyozott vetőmagellátás, a gazdasági és a kertimagvak termeltetése és az ellátás nem megfelelő. A vizsgálat során a népi el­lenőrök megvizsgálják majd a termelést akadályozó körülmé­nyeket, az importcsökkentés és az exportnövelés lehetőségeit is. Sor kerül az ivó- ét ipari vízellátás fejlesztésére fordított beruházások hatékonyságának, s a mezőgazdasági vízhasznosí­tás, az öntözőfürtök és öntöző­telepek beruházásainak vizsgá­lataira is. Az MSZMP Közpon­ti Bizottságának a gazdasági mechanizmus reformjával kap­csolatos határozata kiemelten a népi ellenőrzés feladatává teszi a fogyasztói árak alaku­lására ható tényezők folyama­tos figyelemmel kísérését; a határozatnak megfelelően — az országos vizsgálat részeiként — megyénk népi ellenőrei Is rendszeres etlenSrzétp tartanak majd a fogyasztói árak alaku­lásával kapcsolatban, vizsgálva a burkolt árdrágítások külön­féle lehetőségeit is. Megyei témaként elsőnek a termelőszövetkezetek anyag- és készletgazdálkodásának helyze­tét vizsgálják. Márciusban ke­rül sor a tanácsi és szövetkeze, ti iparban az anyagellátás és anyaggazdálkodás helyzetének felmérésére, de megvizsgálják a népi ellenőrök azt is. hogy ■megyénk termelőszövetkezetei rendelkeznek-e azokkal az anyagi eszközökkel, amelyek a közös vagyon megóvását szol­gálják, s hogy ezeket az esz­közöket a célnak megfelelően, a gazdaságosság szem előtt tar­tásával használják-e fel. hoz forgalomba, akkor nincs semmi gondunk. De ha a vi­rágpermetező nincs benne, ak­kor a Műszaki Árut Értékesítő Vállalattal kell felvennünk a kapcsolatot és vele kell meg­tárgyalnunk, milyen terméket igényel tőlünk. — A nyereség mértékét nem állapították meg? — Egyelőre nem. Erre csak május körül térünk vissza, ahogy tájékoztattak minket. Tessék: a? oaáÜésá’ A Vállalat új helyzetét két­féleképpen lehet megítélni. A könnyen lelkesülök elragadta­tással tapsolhatnak: íme, elju­tottunk oda, hogy már valósá­gos önállóságról beszélhetünk. A vállalat most már a szó igazi értelmében is vállalkozhat Végre maradéktalanul érvé­nyesülhetnek szellemi és fizi­kai képességeink, rátermettsé­günknek semmi sem szab ha­tárt. Az óvatosabbak viszont azt mondhatják: nono, elég bajunk volt eddig is, ezentúl pedig már nem lesz lehetőségünk a fel­sőbb rendelkezésekkel taka­róznunk. Mindenért magunk­nak kell vállalnunk a felelős­séget Sokkal kényelmesebb Volt eddig. Itt van Rhodus. itt ugorj! Idézhetjük a régi mon­dást, mert most aztán fejest kell ugomunk az önállóság kel­lős közepébe. Hogyan kezd­jünk hozzá? — A tavalyi terveinket és a teljesítményünket vesszük ala­pul — adja a választ Kapaló Sándor. — Gyakorlatilag tehát az történik, hogy mi magunk végezzük el a tervezést, szab­juk meg az egyes mutatók tar­talmát, és nem a felettes szer­vünk csinálja ezt meg, mint ahogy eddig volt. Annyival is könnyebb a helyzetünk, hogy már tavaly összeállítottunk egy előzetes tervet az idei év­re: van tehát kiindulási ala­punk. — Hallhatunk egy példát? — Vegyük azt: kiszámítot­tuk, hogy x forintnyi bérért mennyi termelési értéket kell előállítanunk ahhoz, hogy nyereséget érhessünk el. Ki­számítottuk azt is, mennyi lét­szám kell ehhez a feladathoz. : — Milyen termelési érték­tervet állapítottak meg? — Mintegy 37 millió forintot jelöltünk meg magunknak. — És a létszám? — Miután nem kell tarta­nunk magunkat az egy főre eső átlagkereset előre méghatá­rozott mértékéhez, lehetősé­günk van arra is, hogy a lét­számot módosítsuk. — Létszámcsökkentést kell értenünk ezalatt? — Magyarán: igen. Eddig akadt néhánv olyan ember a vállalatnál, aki alig produkált valamit a kifizetett bérért. Azt is mondhatnám, jobb lett vol­na, ha nincs nálunk. Most megköszönhetjük eddigi „fára­dozásaikat”. Az így felszaba­dult bért azoknak tudjuk oda­adni, akik jobban és többet dolgoznak. A termelést tehát rugalmasan követheti a lét­szám alakulása. Milyen a hangulat? Érdekes véletlen, hogy éppen taggyűlést tartottak a vállalat­nál. amikor az új rendelkezé­seket megkapta az Igazgató. Azon melegében tájékoztatta is a kommunistákat erről. Ho­gyan reagáltak rá? Mindenki­nek nagyon tetszett már első hallásra is a teljesebb önálló­ság Érthető ez, hiszen a munká­sok is tudják, gazdasági fejlő­désünk további útja csak a gátló tényezőként jelentkező megkötöttségek feloldása lehet önérzetük is azt kívánja, hogy felnőtt módra cselekedhesse­nek, a felelősségük tudatában. Január 17-én a pártvezetőség ülésén számolt be a vállalat igazgatója az elmúlt évi ered­ményekről és az idei feladatoik- ról. Ezt követően tartanak tag­gyűlést, majd üzemi részlegen­ként termelési tanácskozásokat Tehát még időben, az év első heteiben értesül a vállalat minden dolgozója az új körül­ményekről. Mit lehet várni a gyöngyös! vasasoknál bevezetett új gazda­sági módszerektől? Először is megszűnik a bér- egyenlősdi. Egyénekre, egyéni teljesítményekre lehet szabni a béreket. A minőségi munkát a nagyobb eredményt megfele­lő mértékben lehet díjazni. Nyilvánvaló, hogy a munkafe­gyelem is megnövekszik majd. Hiszen a dolgozók azt tapasz­talják: érdemes a műszál minden percét kihasználni. Mindez elvezet a vállalat gaz daságos működéséhez, végső sorban a népgazdaság általá­nos fejlődéséhez. Gyöngyösön tehát előtanul­mány folyik 1963-ra, a gazda sági mechanizmus reformjára Ügy tűnik* a teljes siker remé­nyében. 6. Molnár Ferenc Már a tavaszra készülnek Az igazi gépjavítás! Idény a téli hónapokra tehető az Egri Gépjavító Állomáson. Ilyenkor érkeznek be a termelőszövet­kezetek erőgépei, tehergépko­csijai, egyéb munkagépei. A gépjavító állomáson már a ta­vaszra készülnek, hiszen a ta­vaszi mezőgazdasági munkák kezdetére kijavítva, készen kell Az alábbi riport sser^ője n APN szovjet sajtóügynökség New York-i tudósítója. Január első keddjén, ponto­san százötven perccel Jack Ru­by halála után, a Capitol hanglemezgyár sajtóértekezle­ten mutatta be a New York-i Americana Hotelben azt a tit­kos hangfelvételt, amely Jack Ruby alighanem utolsó vallo­mását tartalmazza. Most, New York-i otthonomban, ismét le­hallgatom az immár hírhedté vált lemez egyik példányát. Vannak még véletlenek. Ruby kórházi szobáját három rendőr is őrizte: lélek az ajtón se ki, se be, ám december 15-e és 18-a között mégis sikerült oda becsempészni egy magnetofont —- és Ruby mégis interjút adott. Csodálatoski'poen evek az interjúnak az volt a célja, hogy itíazolja: Ruby szabad akaratából, saját elhatározásá­ból tüzelt Oswaldra, nem pe­dig egy összesküvés részvevő­iéként. Ülök a lemezjátszó előtt és hallgatom a hangfelvételt. A lemez nemcsak Ruby vallomá­sát tartalmazza: megörökítette Kennedy elnök beszédét is. amelyet Dallasba érkezésekor tnondott. — Párizsban járva azt mond­jam, hogy a feleségemet kísér­lem el, — tréfálkozott az el- tiök. — Itt elmondhatom, hogy ízért jöttem Dallasba, hogy tikísérjem Johnson alelnökötü Lehallgattam a Ruby-lemezt És újra felidézi a hanglemez a riporter elfúló hangját, amint a Kennedy elleni merénylet részleteit Ismerteti. Aztán egy másik, de nem kevésbé meg­döbbent hang, szintén riporte­ré: „Oswaldra rálőttek!... Rá- lőtteik Oswaldra!... Igen, azt hiszem, meghalt!... ” A hang­lemez ez után az elnőkgyilkos- ság tanúinak higgadt vagy ke­vésbé higgadt vallomásait mondja el. A hosszan játszó lemez utol­só akkordja, — amely szinte az egész felvétel végső kicsengé­sét adja, — a titkos interjú Jadk Rubyval, szinte a szó szo­ros értelmében a halálos ágyon. A hang, amely a Capitol cég képviselője szerint Jack Rubyé, rendkívül gyenge, elnyomja a légkondicionáló berendezés moraja. (A magnetofont, mint tudjuk, egy aktatáskában rej­tették el, s azt a szellőzőberen­dezés dobozára tették. A hal­dokló Ruby elmondja, hogvan került a rendőrségi épületbe, ahol Oswalddal összetalálko­zott. Mint mondja: mindez a véletlen műve volt. Közleke­dési kihágást követett el: vé­letlenül befordult egy autóbusz mögött, és máris a rendőrségi parkolóhelye» találta magát. KI kellett szállnia. így került merő véletlenségből a rendőr­ségre. A különben kordonnal lezárt épületbe! Aztán elővette 38-as revolverét, amely mindig a zsebében lapult, és hasba lőtte Oswaldot. Most a kérdések következ­nek Ruby válaszaival. — Mindez olyan volt, mint valami álom, — vallja Ruby —. de még mielőtt megértet­tem volna, hogy mi történik, ismét a földön találtam ma­gam. KÉRDÉS: — Ismerte Oswal­dot korábban? RUBY: — Soha nem ismer­tem és nem láttam azelőtt. KÉRDÉS: — Előre eltervezte ezt a gyilkosságot? RUBY: — Lelkileg egészen össze voltam törve azokban a napokban. KÉRDÉS: — Van-e akár egy szemernyi igazság abban, hogy Oswald járt az ön klubjában? RUBY: — Soha nem járt. Az egész kitalálás. Ha nem kanya­rodom be tévedésből az autó­busz mögött, nem történek semmi... A Rubyval készített interjú 12 percig tartott. A hanglemez­re már a megszerkesztett vál­tozat került: ennek hangzás­ideje 2 perc 55 másodperc. A Capitol hanglemezgyártó eég képviselője ezt azzal magya­rázta, hogy a légkondicionáló berendezés okozta zavarok mi­att a hangszalagról a beszélge­tés nagyobb részleteit nem le­hetett rekonstruálni. Az aktatáskába rejtett mik­rofont, mint tudjuk. Ruby Gvé- *re vitte be a kórházi szobába. Vele volt a vádlott ügyvédje és két nővére is. Kívülük még egy rendőr és egy ápolónő tar­tózkodott a helyiségben. A hanglemezgyártó cég képvise-» lője nem adott magyarázatot arra, hogyan történhetett, hogy sem a rendőr, sem az ápolónő nem vette észre, hogy Rubyval tulajdonképpen interjú készül. Újra meg újra lehallgatom a lemezt. Vízkeresztkor a Ca­pitol cég szenzációja megjelent a hanglemezboltokban. Ezrek és tízezrek fogják hallgatni itt is és másutt is: olyanok, akik hisznek a Warren-jelentésnek és olyanok is, akik nem hisz­nek neki. Mert nagyon sok amerikait foglalkoztat, hogy mi az igazság az elnök halála körül. S nemcsak hivatásos jo­gászok keresik ezt az igazsá­got, hanem újságírók, háziasz- szomyok, egyetemi hallgatók is. Tucatjával vannak már ilye­nek: leveleznek egymással. kartotékokat állítottak össze, s keresik az igazságot, amelyet a Warren-bizottság nem tudott, vagy nem akart megtalálni Újra meg újra meghallgatom a Jack Rubyval készült titkos interjút. Szavainak úgy kell hangzani ük, mint egy halálra­ítélt utolsó gyónásának. Köny- nyen meglehet, hogy a leme2 készítőinek az volt az elgondo­lása: Ruby szavai majd elosz­latják a gyanút, hogy Kennedy elnököt egy összesküvés ölte meg Én azonban azt hiszem, hogy ez a hanglemez, amely százötven perccel Ruby halála után jelent meg, hogy ez az in­terjú, amelyet a rendőrség és az ápolónő orra előtt „titok­ban” készítettek, hogy a leme­zen felhangzó nagyon is tuda­tos kérdéssorozat — éppen el­lenkezőleg, a kétkedés újabb hullámait indítja el. Az Americana Hotelben ren­dezett sajtókonferencián a Cá­ritól hanglemezgyártó cég kép­viselője bejelentette, hogy a lemez bevételének bizonyos hányadát felajánlották a John Kennedy-emlékkönyvtár javá­ra. Egy órával később azonban már ismeretesé vált a könyv­tár kurátorainak válasza: „A Kennedy-emlékkönyvtár nem fog-d el adományokat ilyen tí­pusú kereskedelmi vállalkozá­soktól ...” G. Borovik (Serény Péter fordításé) állniuk a gépeiknek. A gépja­vító állomáson a közös gazda­ságok MTZ és UTOS típusú erőgépeit javítják a téli idény­ben, mintegy harminc—har­mincöt darabol Jelenleg ti zennégy erőgép javítási mun­káit végzik, hogy mielőbb el készüljenek. A vállalt ha tárt d< március harmincad!ka, de em az időre a gépeknek csak ki­lencven százalékát tudja kija­vítani az állomás. Néhány ter­melőszövetkezet ugyanis későr küldte be erőgépét s ezeke1 nem tudják a vállalt időre ki­javítani. Jelenleg tizennyolc tehergép kocsi javítását is végzik a dől gozók. Itt nincs fennakadás ugyanígy nincs a búvárszivaty tyúk, villanymotorok, dinamói: önindi+ók javításánál sem. A; alkatrészellátás megfelelő, ezér tervszerűen végezhetik a mun­kát. Pobtásérfekrzlet Egerben Ma délelőtt tiz órakor tart­ják meg Egerben, az OTP He vés megyei fiókjának klubhe lyisógében az éves postásért© kezletet a megyei posta hl vata vezetőinek részvételével. Az értekezleten a megy» postahivatalainak- elmúlt év munkáját értékelik, amit a tá karékgyűjtésben végeztek. Szó lesz a lottó- és totószel vénvek értékesítésében elér eredményekről is. majd meg vitatják az 1967. évi feladati kát. 1967. január péo*#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents