Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-16 / 296. szám
Az építömunka iparosítása Épütetgjáralt hálózata — Félmillió lóerő — Önműködő betongyár A második ötéves terv de- " rekán — sportnyelven szólva — időt kért az építőipar. Akkor a feladatok nem álltak összhangban az iparág képességeivel. Az iparágon belül a nagyobb feladatokra való felkészülés gyors ütemben elkezdődött, amint a népgazdaság megadta a türelmi időt. Szakosították a vállalatokat, a nagyobbakat saját szakipari kapacitással látták ej, hozzáfogtak a korszerű építésszervezési módok elterjesztéséhez a szélesebb körű gépesítéshez és a koncentráltabb munka megteremtéséhez. A gyors., jól átgondolt intézkedéseknek már nagy részük van abban, hogy az építőipar a második ötéves tervben az eredetileg tervezett 250 ezer lakás helyet 282 ezret adott át. Az idei eredményhez hasonlót pedig régóta nem produkált az iparág: előzetes számítások alapján ugyanis 106—107 százalékra teljesítik a tervet, s ez 10 százalékkal nagyobb a tavalyi eredménynél. 1960-hoz képest az idén 49 százalékkal ,több lakás készült el — változatlan munkáslétszámmal. Nőtt a lakások használati értéke — több szobás lakásokat építünk ma. mint hat évvel ezelőtt, az építési költség mégis 10 százalékkal kisebb, mint a tervidőszak elején. 1970-re 25 százalékkal kell növelni az iparág építés-szerelési teljesítményét. Ezt a termelés-növekedést 80—90 százalékban a termelékenység fokozásával kell elérni, hiszen aligha javul az építőipar munkaerő-helyzete. Ehhez például a lakóépületek átfutási idejét a jelenlegi 11 hónapról 9—10 hónapra kell csökkenteni, ugyanakkor a lakások száma épületenként a jelenlegi 20-ról 80— 100-ra növekszik majd. Ezért az épületgyárak tel- ^ jes hálózatát építik ki az országban, hogy a kész lakások, nagy épületelemek, szerkezeti egységek szállítási idejét is rövidíthessék, s a területi igényeket lehetőség szerint megyén belül elégíthessék ki. Házgyár dolgozik majd Miskoféon, Győrben, Szegeden, Debrecenben és három Budapesten. A fővárosi első, I. számú házgyár termékeiből napjainkban már a negyedik ház épül. A győri, a miskolci és a második budapesti 1970 végén áll majd munkába. 1970-ben már 21 ezer lakás kerül ki a házgyárakból. Űj panelgyárakat építenek, s a meglevőket bővítik Szolnokon. Pécsett és Dunaújvárosban. Nyolc könnyűbeton blokküzem szállítja majd az előre gyártott épületelemeket a környező építkezésekhez Győrből. Tatabányáról, Budapestről, Kecskemétről, Salgótari jánból, Berentéről, Kazincbarcikáról és Debrecenből. Tégla- blokk-üzem dolgozik majd a nagy program számára Szombathelyen, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Kaposvárott, Szegeden, Békéscsabán és Egerben. Dunaújvárosban mezőgazdasági épületváz-szerke- zeteket Budapesten ipari, Zsol- cán ipari és középület-vázszerkezeteket készítenek, Ti- szaszederkény pedig az ipari épületek feszített főtartóinak szállítója lesz. Az ipari beruházásoknál 1970-ben az előre gyártott vasszerkezetekből várhatóan félmillió négyzetméter földszintes típuscsarnokot, összeállítható típuselemekből 10 ezer négyzetméter csarnokot, és 100 ezer négyzetméter többszintes üzemépületet építenek majd. Az előre gyártott ipari csarnokszerkezetek sorozatgyártásának felfuttatásával 15—20 százalék önköltségcsökkentést, 50 százalékos termelékenység- emelkedést, az építőipari munka idényjellegének 34 százalékos csökkentését, és 10—15 százalékos kivitelezési időcsök- kentést érhetnek el. Ilyen ered- rrtényeket csak korszerű, szerelő nagyipar képes felmutatni. A mezőgazdaságban hasonló ütemben terjednek el az előre gyártott vázszerkezetekből ösz- szeállított gazdasági épületek. Négy esztendő alatt mintegy 20 ezer vagon gabona tárolására alkalmas épület készül majd vázszerkezetből, 200 ezer sertés, 400 ezer juh, s több mint egymillió baromfi befogadására alkalmas épületet „szerelnek össze” az építők. 1970-re megduplázódik a kivitelező géppark. Körülbelül 50 ezer darab építőipari géppel, s majd fél millió lóerő teljesítménnyel lehet előreláthatólag számolni. A házgyárak termékeinek, " s az előre gyártott ipari csarnokoknak összeszerelését lényegében teljesen gépesíteni kell. De gépesítik a megmaradó hagyományos építkezéseken is a vakolást, a meszelést, a habarcs és betonkészítést, az anyagmozgatást és a rakodást. Két-három esztendő alatt 500 darab gumikerekes kotrógépet állítanak munkába az épületalapozások földmunkáinál, a jelentősebb földmunkákhoz pedig hernyótalpas kotrógépeket alkalmaznak, s e két géptípussal végeredményben majdnem teljesen gépesítik az összes földmunkát, általánossá válik a cement ömlesztett szállítása, úgyhogy a szállítás és a rakodás teljesen zárt rendszerben, emberi kéz érintése nélkül folyhat. Speciális gépkocsikkal teljesen gépesítik az oltott mész szállítását, az ömlesztett és darabos építési anyagok mozgatásához pedig különleges dömpereket importálnak a Szovjetunióból. A házgyári panelek szállításához az idén elkészítették egy speciális panelszállító gépkocsi prototípusát, ebből 200-at állítanak munkába 2—3 év alatt. Központi habarcs- és aszfaltkeverő telepek hálózatának kiépítése is megkezdődött az idén. Ezek az adatok, ez az *“ egész folyamatban levő nagyarányú fejlesztő, szervező munka már valóban a nagyipari tevékenység körvonalait rajzolja meg. így két esztendő alatt-befejeződhet az építőipar iparosítása. Az iparág szakemberei is erre számítanak. hiszen az ÉM. kutatási, fejlesztési programjában a többi közt már az szerepel, hogy a harmadik ötéves terv végére ki kell dolgozni a betongyárak automatizált lyuk- kártva-vezérlését. Az automatizált berendezés nemcsak célszerűen mérlegeli és adagolja majd a gyártáshoz a nyersanyagokat, hanem az anyag összetételétől függően, rögtön a számlát is összeállítja a megrendelőnek. Tehát az iparosítás szabályszerű. következő lépésére is gondolnak már az iparág szakemberei: a gyártás, a különböző folyamatok és részmunkák automatizálására. Igv remélhetően nem lesz szükség még egyszer arra, hogy a felzárkózáshoz időt kérjen az iparág. Ifj. Gerencsér Ferenc ...mély lélegzetet vett, aztán fejtegetni kezdte: * — A gazdasági mechanizmus, kérlek, a gazdaság olyan új mechanizmusa, amelyben a mechanizmus gazdasága egy új mechanizmus kereteiben valósul meg a gazdaság és ezen keresztül az egész társadalom javára. A gazdaság mechanizmusának ezt a merőben új, de koncepciójában és céljaiban mégsem új szerezeti és szerkezeti struktúráját nevezzük gazdasági mechanizmusnak... Az asszony csodálattal nézett az ő okos férjére: — És mondd, Teofil, te ezt érted is? — kérdezte fuldokló áhítattal. — Természetesen — mondta önérzetesen a férj... — Hogy mit fogsz te csinálni ebben a gazdasági mechanizmusban! — sóhajtott fel boldogan az asszony, és megsimogatta férje buksi, okos kis fejét. (—ó) Jámbor Mihály, a községi tanács vb-el- nöke, elkeseredetten böngészte a lapokat. Itt is, ott is jubiláltak, mert a város, vagy a község hatszáz, meg hétszáz esztendős múltra tekintett vissza, és éppen most került elő valami beporosodott levéltári fiókból egy kutyabőrös irat, amely megcáfolha- tatlarml bizonyította az érdekelt község fennállását a hajdanvolt századokban. Az ilyesmi pedig ■ azzal jár, hogy felfigyelnek a községre, újságírók lepik el, írnak róla minden szépet, ami a múltat illeti, és még szebbeket, ami a község mai életét illeti.; kiemelve benne a község vezetőinek hervadhatatlan érdemeit. Lehet szép ünnepi tanácsülést rendezni. elhívni a rádiót, televíziót, a megyei elvtársakat. Aztán ilyenkor esv-eav kitüntetés is akad a község vezetőinek. A megyében — sorra — legalább tizenöt helven iubiláltak, csak Jámbor Mihálv fptniáHsn nézi V«rült pjn eozmi Vlltyabőr, legalább egy JUBILEUM ötszáz esztendős múltat bizonyítandó. Igaz, volt a megyében mór hétszázas jubileum is, de kis falu beérheti kevesebbel is. Beszélik ugyan, hogy már a tatárjárás idején is állt a falu, de a beszéd még nem bizonyíték, arra pedig építeni, illetve jubileumot rendezni nem lehet. Már a megyei múzeumnál, meg a megyei levéltárban is jártak, de sehol semmi írásos nyom. Már-már úgy látszott, hogy jubileum nélkü] telik a község élete, de szerencsére vannak fáradhatatlan emberek. Mint például, Zsupsz A. Tivadar, a község univerzális kultúrembere, tanító, népművelési vezető, művelődé&iotthon-igazgatő, hely- történész, TIT-tag, es sajtófelelős egy személyben. Miután a vb-elnök vele is megosztotta gondját a>jubileumra való okkal kapcsolatban, felszerelte magát hamuoan sült pogácsával, megbízólevelekkel és útielőleggel. Elindult, mert nem ismert lehetetlent. Hét nap és hét éjjel volt távol Zsupsz A. Tivadar. A nyolcadik nap hajnalán bezörgetett az elnökhöz. Meglesz a jubileum! — lelkendezett. Kiderült ugyanis, hogy a község éppen most, karácsonykor lesz nyolcszáz esztendős, s már útban van az erre vonatkozó okirat is. Ugyanis szót váltott egy volt kollégiumi társával, a szomszéd megye egyik tanítójával, ahol szintén jubilálnak. Ott is nyolcszáz éves a község, csak éppeh a dokumentum nincs kézben, mert hajdan teljesen pz átvonuló török hadak, és az egykori település helyén épült a mai falu. A kollega fia adjunktus a chicagói egyetemen, ott pedig tudvalevőleg mindent lehet és kell tudni. Például azt is, hogy ott őrzik XIV. Szelim aga egyik segédtisztjének a családjához írt levelét, amelyben beszámol szám szerint nyolc falu teljes elpusztításáról. A fiú alaposan tanulmányozta a régi levelet és véletlenül megtalálta benne az illető falura vonatkozó adatokat. Bizonyára meg fogja találni, ha szorgalmasan keresi, a Jámbor Mihály faluját is. Ha pedig arra dokumentum van, hogy egy falut elpusztítottak, akkor annak előbb már léteznie kellett. Hát így. Két héten belül itt lesz a bizonyító irat. Nagy lelkesedéssel meg is kezdték hát a jubileum előkészítését. A sajtó, rádió, televízió részére tájékoztató ankétot tartottak, s új dobot vettek a kisbírő-hivatalse- gédnek is. Annyira belefeledkeztek az ünneplésbe, hogy egészen természetes: minden egyéb, ami fonle= kiment az Benedek Miklós Eímarad a KRESZ-totó A kilenc helyes megfejtői és azt a néhány több-kevesebb hibát vétő jelentkezőt hogyan ültessék a színházban összegyűlt KRESZ-totő vetélkedő nyilvánossága elé? Minden segédlet és segítség nélkül milyen sikerrel állták volna ‘a „nyilvános próbát”? Egyáltalán vállalkoztak volna erre a szerepre? A KRESZ-totő döntőjét azzal a céllal akarták megrendezni, hogy a legjobbaktól tanulhassanak a jelenlevők. De a pályázóknak előbb tanulniuk kell, hogy taníthassanak. Ezért az egri Gárdonyi Színházban december 18-ra hirdetett KRESZ-totő elmarad. De az esetből le kell vonnunk a tanulságot: azok sem ismerik pontosan és jól a KRESZ szabályait, akik naponként részt vesznek a közúti forgalomban. Nyilvánvalóan a hiányos tudás és a feled ékenység szoros összefüggésben van a sok közúti balesettel. Nemcsak a következő KRESZ-vetélkedőre, hanem az életnek is tanulni kell. F, U A Heves megyei Közlekedési és Balesetelhárítási Tanács, az Autóklub és az AKÖV KRESZ-totót hirdetett. A hivatásos gépkocsivezetőknek, az autósoknak és motorosoknak ötezer KRESZ-totó- szelvényt küldtek ki — ingyen és bérmentve. Közlekedési szabályokra vonatkozó kérdésekre kellett válaszolni, 1, 3 és x bejegyzésével. Lapunkban is megírtuk, hogy a legjobb KRESZ-totózók beke- ' rülnek a verseny döntőjébe és ott több ezer forintos jutalomtárgyakat osztanak szét a legjobbaknak. Kínos meglepetés, hogy a versenyt félbe kellett szakítani, mert nincsenek esélyes versenyzők. Azt történt ugyanis, hogy az előírt határidőre, december 1-ig, mindössze 144 szelvény érkezett vissza, és ezek között csak kilenc helyes megfejtés akad. Csak kilencen adtak helyes feleletet minden kérdésre, a többiek hibákat vétettek. Pedig volt idő a gondolkodásra, sőt, KRESZ-könyv, vagy egyéb segítség is rendelkezésre állt. Verseny 63 szakmában a kiváló tanuló címért Soron kívül szak munkás-bizonyítványt kapnak a legjobbak A felszabadulás 22. évfordulójának tiszteletére ebben a tanévben is megrendezik a szakmunkástanulók hagyományos versenyét. A fiatalok ösz- szesen 63 szakmában mérhetik össze tehetségüket, tudásukat: az intézeti versenyek után előbb területi, majd országos döntőkre kerül sor. A legjobbak elnyerik a szakma kiváló tanulója címet, s a bíráló bizottság javaslatára soron kívül- megkaphatják a szakmunkásbizonyítványt. A különböző szakmák versenyének győztesei kéthetes külföldi jutalomüdülésen vehetnek részt, a második és harmadik helyezettek pedig értékes tárgyjutalomban részesülnek. Az első 3 helyezett ezenkívül elnyeri a KISZ központi bizottságának emlék- plakettjét és díszoklevelét, szakoktatóiukat pedig 1090,— 700,— és 500,— forinttal jutáiMwisS&3 1966. december 16., péntek Asszonygondok — iskola a gyárban A szakszervezeti munka Iegsürg5sebb feladatai Sírokban A TÁRNÁ VÖLGYÉBŐL vonattal, az északi hegyes vidékről autóbusszal érkeznek az emberek. A Mátravidéki Fém- művekbe iparkodnak, háromműszakos váltásban. Mintegj ezer nő dolgozik a gyárban és többségük Sírokban vállal! először ipari munkát. Otthon gyerek, háztartás, férj és ezei gond várja őket. Ha valahol akkor Sírokban elmondhatjuk hogy itt sok feladat hárul s szakszervezeti bizottságra. A tavalyihoz képest nőtt a baleseek száma. Az első negyedévben 25, a másodikban 47, a harmadikban 41 balesel történt. Kilenc hónap alatt balesetek miatt 1607 munkanap esett ki a termelésből. Mindezt tétlenül nézheti a szakszervezet? Nem, mert a balesetek kisebb részét okozza technológiai hiányosság. Főleg figyelmetlenség, felelőtlenség és az ellenőrzés elmulasztása miatt sérülnek és csonkulnak az emberek. A szakszervezeti bizottság két hónapja tárgyalta a baleseti helyzetet, vizsgálták az okokat és megfelelő határozatokat hoztak, hogy megelőzzék, elkerüljék a baleseteket. De csak papíron vannak munkavédelmi őrök, a szabálytalanságokra, a hiányosságokra nem figyelmeztetik könnyelmű társaikat. A munkavédelmi felügyelő és a művezetők állítólag havanként megtárgyalják, hogy milyen okok és milyen mulasztások játszottak közre a balesetnél. De miért csak egy-két ember tud az esetről? Az intő példákból, a csonkulásos balesetekből miért ne tanulhatna sok új dolgozó? Sírokban a szak- szervezet egyik legfontosabb feladata, hogy eredményesebbé tegye a baleseti oktatást. A MAIRA VIDÉKI FÉMMÜVEKBEN 130 cigány dolgozik, Egy-két kivételtől eltekintve, közülük kerül ki a 60 analfabéta. Milyen ellentmondás! Hazánkban ma minden negyedik ember tanul, a modem technika egyre jobban megköveteli az alapműveltséget és ezzel ellentétben mintha torz tükörképet tartana az élet, a siroki gyárban intézményesen kell arról gondoskodni, hogy írásra olvasásra tanítsák a munkásokat. A személyzeti osztály sokat fáradozott, agitált, biztatott és korholt, mert az analfabétákban kevés a kitartás, hiányzik a szorgalom és az akarat Szükség van a szakszervezeti bizalmiak segítségére. Tartsák szemmel, ösztönzzék azokat, akik az általános iskolába jelentkeztek. A gyár vezetősége és a szak- szervezeti bizottság kapcsolata jó, együttműködésük eredményes, de kevésbé mondható ez el az üzemvezetőik és a műhelybizottságokról és bizalmiakról. A tisztségviselők szakmai és politikai képzését fokozni kell, hogy a műhelyekben nagyobb szava legyen a szakszervezetnek. A képzésnek csupán egyik módja a megyei és a felsőbb szervek bentlakásos tanfolyamai. A gyáron belül is megoldható a műhelybizottsági tagok és a bizalmiak folyamatos oktatása. De most is eredményesebben tudnának dolgozni, ha a szak- szervezeti bizottság nagyobb gondot fordítana tájékoztatásukra, ha élőbb kapcsolat lenne köztük, ha pontosabban megjelölnék a soron következő feladatot, ha többet segítenék és következetesebben számon kérnék munkájukat. A bizalmiak ne hallgassák el a munkavédelmi problémákat, vegyék észre a dolgozók jogos panaszait és észrevételeit, legyenek a közvélemény továbbítói és formálói. A szakszervezeti bizottság hivatása, hogy a SZOT-határozatok, valamint a helyi igények és lehetőségek ■ szerint irányítsa az oktatást* úgy nevelje az aktívákat, hogy a bizalmiak segítsék a termelést. Sírokban rendszeresen meg- ' tartják a termelési tanácskozásokat. De mennyivel hasznosabbak, eredményesebbek lennének azok, ha jobban előkészítenék az üzemvezetőség és a munkáspk eszmecseréjét. De sokszor a bizalmiak sem tudják előre, hogy a termelési tanácskozáson miről lesz szó, ml az üzemvezetőség és mi a munkások legnagyobb problémája. Jó lenne, ha a bizalmiak idejében megkapnák a vállalatveze. tés és a szakszervezeti bizottság tájékoztatását, hogy a termelési tanácskozás előtt beszélgessenek a munkásokkal. A szakszervezet, a bizalmiak legyenek a törvényesség őrei és neveljék az embereket. A ZÚGÓ, ZAKATOLÓ GÉPEK mellett és a termelési tanácskozás zsúfolt programjában kevés alkalom nyílik arra* hogy a vidékről három műszakos, sőt folyamatos munkára járó asszonyok gondjaival* bajaival törődhessen a szak- szervezet. Most arra törekszenek, hogy a jövő évtől kezdve a különböző bizottságik eleven kapcsolatot tartsanak minél ’ több dolgozóval. A siroki gyár eddigi eredményeihez hozzájárult a szakszervezet isi de a következő időszak feladatai még nagyobbak, ehhez kell szabni a szakszervezeti munkát. Ha a szakszervezeti bizottság a legfontosabb kérdésekre irányítja a figyelmet, ha jól megszervezi a szerte ágazó munkát, akkor a nagyobb feladatokat is sikerrel megoldja, (F. L). mázzák. A dijakat vidéken április elsején, Budapesten április 2-án ünnepségeken adják át. Meghirdették a szakmunkás- tanulók és szakközépiskolások tantárgyankénti tanulmányi versenyét is. Ennek részvevői matematikából, történelemből, helyesírásból, esztergályos-, lakatos-, valamint kőműves szgk- és anyagismeretből, vasipari. ács-állványozó-, kőműves-, bútoripari- és női szabó szakrajzból vetélkedhetnek. A nyerteseket hasonló díjakkal jutalmazzák, mint a szakma kiváló tanulója győzteseit. A vetélkedők nyilvánosak lesznek. (MTI)
