Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-14 / 294. szám
Bélapátfalvára is üzent a kongresszus MÁR 56 ÉVES a Bélkő alatti gyár, két, vagy inkább három nemzedéknek adott kenyeret. Keményen megdolgoztak érte az emberek, de most Bélapátfalvára is üzent a kongresszus: ezután könnyebb lesz a munka, rövidebb lesz a munkahét. A kőbányászok, a generátor- kezelők és a mészüzem munkásai közül sokan hallották a jó hírt, másnap ezt keresték az újságban és azóta is egyre kérdezgetik, hogy Bélapátfalván kinek jogos a rövidebb munkaidő, tényleg megmarad-e a mostani kereset és hogy osztják majd be a műszakot. Ezeket a kérdéseket továbbítottuk Horváth Jenőnek, a gyár főmérnökének. — Mindnyájan örültünk a határozatnak. De tegyük hozzá, hogy most még nem köny- nyű minden kérdésre válaszolni. Ám gondolkodni, tervezni már lehet, sőt kell is. Aztán elmondta a főmérnök, hogy a kongresszus határozata különbséget tesz a nehéz testi munka és az egészségre ártalgeznek azok, akik darabos szenet és követ pakolnak a vagonokba. De nem könnyű elhatárolni az egészségre káros munkaköröket. Ugyanis Bélapátfalván por és korom lep be mindent, ettől olyan szürke az emberek arca és a házak teteje. Alaposabb megfontolás, talán orvosi vizsgálat kell hozzá, hogy ebben a kérdésben döntsenek. De bizonyára a generátorkezelőknél és a mészváloga- tóknál kell kezdeni. A KONGRESSZUS úgy határozott, hogy vállalatonként és üzemenként fokozatosan 1970- ig az ipari dolgozók munkaidejét 48 óráról átlagosan heti 44 órára, de az egészségre ártalmas és különösen nehéz fizikai munkát igénylő munkakörökben heti 36—42 órára kell csökkenteni. Hogyan lehet azt elérni, hogy a rövidebb munkaidő alatt az eddigi teljesítményt és a munkabért is biztosítsák? A bélapátfalvi főmérnök meggyőződéssel bizonygatta, hogy a munkások és a műszakiak összefogásával, akarattal és jó munkaszervezéssel lehet. Csökkenteni kell a veszteségidőket, jobban kell iparkodni, és akikor 44 óra alatt is el lehet végezni azt, amire eddig 48 órát fordítottaké Tehát a termelékenység növelése az egyik forrás, amire számítani lehet. Persze, a cement- és a mészgyártás „meleg üzem”, itt folyamatosan kell termelni, a generátorokat egy pillanatra sem lehet felügyelet nélkül hagyni. Ha 48 óra helyett 44, vagy még hamarább következik a pihenőnap, akkor egyik-másik munkahelyre több ember kell. További gépesítéssel, gyáron belüli átcsoportosítással meg lehet ezt oldani, vagy új munkásokat kell felvenni? JÖ, HOGY BÉLAPÁTFALVÁN erre is gondolnak. Nemcsak a munkaidő csökkentésére. hanem a termelékenység növelésére is idejében készülnek. Panasz Novairól más munkakörök között. Bélapátfalván sokkal könnyebb elhatárolni a nehéz fizikai munkát, mint az egészségre ártalmas munkaköröket. — Akkor kezdjük a könnyebb végén — biztattuk a főmérnököt, vagyis arra kértük, hogy sorolja fel a nehéz fizikai munkát. A kőfejtőknél kezdte és kérdéssel folytatta: Veszélyes és nehéz munka-e a Bélkő meredek oldalán robbantás után stangával feszegetni követ és ha megnyüt, töltetet rakni mellé? Feltétlen nehéz munkát véÜgy látszik, most már rendszeressé válik, hogy Nova jón a felső buszmegállóban, hétfői napokon a reggel 6.05 órakor induló autóbusz otthagyja a bérleteseket. Mintegy 15 főről van szó, akik évek óta állandóan ezzel a busszal utaznak. Azonban az utóbbi időben kétórás késéssel érkeznek a munkahelyükre, mert legtöbbször csak az utolsó járat hajlandó elszállítani őket, mivel minden kocsinak megvannak az állandó utasai. Jól tudják ezt a gépkocsi- vezetők is, éppen ezért érthetetlen az utasok előtt, hogy miért nem biztosítják részükre a férőhelyet. Vagy ha a járat zsúfoltsága nagy, miért nem indít a MÁVAUT a hétfőd napokon kettős járatot? (daragó) Üj munkalehetőség másfél száz embernek Kétszeresére nő a Heves megyei Ruházati-ipari Vállalat Túljutott rég a hír a mátra- alji város határain: korszerű középüzem alapjait rakják Gyöngyösön. Az új esztendőre talán nem is tartogathatott volna kedvesebb ajándékot a Heves megyei Ruházati ipari Vállalat dolgozói számára — hiszen köztudomású, hogy mind ez ideig, tizenhárom éven keresztül, milyen mostoha körülmények között végezték munkájukat. Központi irodáikat is beleértve, négy telephelyen oszlottak meg a tornyosuló gondok, zsúfolt, a legszükségesebb követelményeket is nélkülöző műhelyekben próbálták megoldani nap nap után a növekvő feladatokat. Katona Béla, a vállalat igazgatója örömmel újságolta a küszöbön álló változásokat. Mondta, hogy mér készül, sőt befejezés előtt van a hajdani városi börtön telkén alakuló új üzem. Tervrajzot keresett elő, azon mutatta, hogy mi várja a dolgozókat. Egyebek között adhat több mint 90 embernek. Költözködik, terjeszkedik, új profilt honosít, további piacokat kutat a mintegy kétszeresére növő vállalat... Tekintve, hogy mostoha viszonyaik közepette is, az idei 12 400 000 forintos termelést előreláthatólag hozzávetőlegesen 3 millióval teljesítik túl az év végéig — jövőre, korszerű üzemeikben jóval többet próbálnak vállalni. A Gyöngyösön félszáz emberrel erősödő gárda és a Bélapátfalván belépő, mintegy 90 dolgozóra már 35 millió forintos évi tervet építenek., amely lényegéten megfelel egy kisebbfajta középüzem teljesítményének! A vállalat eddig javarészt alsóruházati termékeket készített. de az idén már sikerűit meghonosítania Gyöngyösön q kísérletileg bevezetett kamasz- és férfiöltönyöket is. Az új esztendőben profilírozzák az üzemeket: Bélapátfalván az elképzelések szerint főként munkaruházati, férfi és női alsóruházati cikkeket gyártanak majd, míg Gyöngyösön inkább csak öltönyöket. A második félévben próbálják meg az exportot: v'alószinűlcg a „gyökeret vert?’ öltönyökből. Megnyugtató, hogy a vállalatnál a nehézségek ellenére is sikeres befejezést várnak. A tervezett veszteséggel szemben ugyanis, valószínűleg tisztes nyereséggel zárják az évet, s ha időközben valami váratlan, rendkívüli akadály nem jelentkezik, úgy 12—13 nap munkabérét oszthatják szét jutalmul a dolgozók között. A vállalati „fordulat évében”, pár nappal a bélapátfalvi, néhány héttel a gyöngyösi új telephelyre való költözködés előtt — ezt üzenték a mátraalji központból... (gyóni) tágas, 260 négyzetméter a lapterületű csarnok épült, amelyben két szalagon, négy sor gépen, 180-an kapnak állandó munkát. A termelőüzemhez megfelelő szociális létesítmények, raktárak kapcsolódnak, s a telepen kaptak helyet a vállalat központjának irodái is. Ám mindez — csupán az egyik része az újdonságoknak. A Heves megyei Ruházati ipari Vállalat ugyanis nemcsak új telephelyre, korszerű épületekbe költözik, hanem terjeszkedik is. Üzemet nyit Bélapátfalván is, hogy keresethez juttassa az ottani nők egy részét. Köztudomású ugyanis, hogy — miként megyénknek még több részén — Bélapátfalván sem tudták ez ideig teljes egészében megoldani a nők foglakoztatását. S ebben a községben még inkább súlyosbította a helyzetet az, hogy a cementes mészmű egykori zsáküzemének megszűnésével többen a korábbi keresők közül is, állás nélkül maradtak. A megyei pártbizqttság, a tanács javaslatára, a bélapátfalvi gyár vezetőinek áldozatkész támogatásával született meg a kihelyezett üzem, amely — a sportkör régebbi, kevésbé kihasznált turistaszállójában — már e hónap közepétől elfoglaltságot szeretetötiettei Csobánci, a Műhal Ktsz elnöke, a kórházban feküdt. Kisebb műtéten esett át és tisztelőinek sokaságát az első két napon ágyban fogadta. A harmadik napon azon örvendezhettek az ajándékokkal érkező kátéeszbeliek, hogy az elnök már ülni, sőt állni is tud. Látogatói a legravaszabb ötletekkel már reggel besurranták a kórházba. Zamárdi, a tervosztály vezetője fehér köpenyben jött be és sztetoszkóp lógott ki a zsebéből. Ki ez az új orvos? — töprengett a portás. Somogyi, a raktár- nők bemondta, hogy röntgengépet jött javítani, a szép Rudicsné, a titkárnője pedig olyan zavart mosollyal mondta be az elnök orvosának nevét, hogy a portás irigyelni kezdte Fogarasi doktort. így történhetett, hogy délig már tizenheten szorongatták az elnök kezét. A szoba mindig zsúfolt volt, és a prof eszszar, aki meg akarta nézni a beteget, rezignáltan szólt adjunktusához: — Rendeljen pár szál rózsát. Mint látogató, talán bejutok a betegemhez. Ebéd után újra kezdődött a látogatók inváziója. — Tudod — mondta Zala- lövői —, azt mondták a munkaügyiben, hogy feltétlenül fel kell hozzád ugrani, mert már majdnem mindenki volt nálad — és átadta az ajándé- kot... Estefelé Csobánci kérésére két segédportást állították a kapuba, nehogy látogató surranjon be hozzá. De a spontán szeretet nem ismer akaHóban—fagyban Veszélyes üzlet' A visontai Thorez Külfejté- ses Bányaüzemnél ütött tanyát a Heves megyei Kiskereskedelmi Vállalat 1. számú élelmiszer-csemege haltja. Nagyon hasznos és nagyon káros ez a bolt. Napi forgalma háromezer forint. A bolt vezetője elmondotta, hogy a forgalmazott áru felét, napi 1500 forintot, a szeszes Ital árusítása hozza. Tehát napi 1500, havi 45 ezer, és — mit kell leírni! — évi 540 ezer forint értékű szeszes italt fogyasztanak az 560 fős bányaüzem dolgozói az üzem területén... Hogy ezt mennyire nem műszak után fogyasztják, arra nincs semmi biztosíték, mert a fenti számok arra engednek- következtetni, hogy az ellenőrzés nem a legmegfelelőbb. Pedig ezzel az engedménnyel igen sok baleset előidézői lehetnek. Határozott nemmel kell válaszolni arra a kérdésre, hogy kell-e ilyen jó üzlet, ilyen kincseskamra egy bányaüzem területén! Mert amilyen gondűzö a szórakozásban, olyan káros és szigorúan tilos a Szeszes ital fogyasztása munkahelyen. Dobrocsi Pál Mesterséges balinkeltetés A gödöllői Kisúilattenyész- tési Kutató Intézet tolnai kísérleti állomásán, világviszonylatban először sikerült a ragadozó ön, vagy népiesen a balin nevű hal tömeges ^elsza pori tása, dr. Jaczó Imre, a gödöllői intézet tudományos fő- munkatársa által kidolgozott mesterséges termékenyítési és keltetési módszer szerint. A sporthorgászatra kitűnően alkalmas ragadozó önből az idén 450000 ivadékot keltette mesterségesen. A tolnai telep tapasztalatait felhasználva, jövőre Keszthelyen nagy balinkel- tetőt épít a halgazdasági tröszt. Megkezdik a ragadozó ön tömeges élszaporítását a balatoni telepítéshez. ' A nülyen sokáig váratott magára, olyan gyorsan, egyik óráról a másikra köszöntött be a tél: nemcsak hóval, hanem hóviharokkal, nemcsak hideggel, hanem dermesztő széllel is., És ha még olykor egy-egy napra vissza is lopja magát agy enyhébb, ősziesebb idő, a naptár lapjain a december visszavonhatatlanul telet, s a zord időjárással összetartozó feladatainkat jelzi. Mi mindent, s hány helyen keil tennünk, hogy megbirkózzunk a téli természet állította akadályokkal, hogy hóban, s fagyban is helytállva megőrizhessük a termelőmunka, a közlekedés zavartalanságát, a mindennapi elet megszokott ritmusát. Százezrekre rúg azok száma, akiket kenyerük dacolni késztet hideggel, hóval, metsző széllel: háromszázezer ember dolgozik az építőiparban, több mint 130 ezer a vasúti és 110 ezer a közúti közlekedésben, s közülük ha csak minden harmadik-negyedik van is kitéve közvetlenül az időjárás viszontagságának, a feladat nagysága, jelentősége akkor is nyilvánvaló. Ha még hozzávesszük, hogy rajtuk kívül mások munkafeltételeinek biztosításáért, s ugyanakkor a kellő gondoskodás megteremtéséért is van mit tennünk az iparban éppúgy, mint a kereskedelemben, s a mezőgazdaságban — akkor mérhetjük csak fel igazán, milyen sokrétű, s mavns fokú szervezettséget megkívánó a feladat. Nem ünnepelni kell azokat — monotta az egyik vasúti csomópont pártbizottságának titkára —, akik helytállnak, a fagyos megpróbáltatásban is biztosítják a személy- és teherszállítás folyamatosságát, hanem — segíteni kell őket. A szavak igazsága nemcsak a távolba kígyózó vaspályák munkásaira érvényes, hanem a bolti eladóra, a kút és az istálló között kilométereket gyalogló állattenyésztőre, a tejszállító gépkocsi vezetőjére, mindazokra, akik a tömjéne- zésre nem, de a segítésre, a figyelmes gondoskodásra annál inkább igényt tartanak. Lezárt, fűthető — vagy legalábbis huzatmentes — munkahelyet biztosítani az építőmunkásnak, teát, melegedőhelyet a közlekedési dolgozónak, téli ruhát a váltókezelőnek, éppúgy, mint a köztisztasági dolgozóknak, a tréfásan „hó- elhárítóknak” nevezett hómaró és homokszóró gépek kezelőinek; pótoltatni a műhelyek, üzemépületek hiányzó ablakszemeit, több gőzt adatni az öltözők fűtéséhez; gondoskodni a fűtőberendezések, így például az építőiparban használatos propán-bután gázkályhák, hőlégbefúvók gyors javításáról, állandó karbantartásáról; mindez csak kiragadott példa arra, hol lehet és kell segítem azoknak, akik elgémberedett kezekkel, de zokszó nélkül dolgoznak mostoha körülmények között is, s valóban nap mint nap hősies erőfeszítésről, becsületes helytállásról tesznek tanúbizonyságot. Sokféle tapasztalat igazolja, hogy a téli hónapok nagyobb bajok, fennakadások nélküli „átvészelése” feltételezi az irányítás nagyfokú szervezettségét, az esetlegesség, a véletlen- szerűség száműzését, a váratlan helyzetváltozásokra való felkészülést. És az említettek elsősorban nem anyagi-technikai eszközöket igényelnek — bár szarvashiba lenne ezek fontosságát, jelentőségét lebecsülni —, hanem az úgynevezett szubjektív, emberi tényezők maximális figyelembevételét és biztosítását. A nemtörődömséget, szervezetlenséget tapasztaló munkás joggal veszti kedvét, s aligha kapható maximális erőfeszítésre; a legelemibb gondoskodás, így például a meleg teát nélkülöző gépkocsivezető, a vattaruhát valahol a raktárban, de nem a maga testén tudó pályafenntartó munkás joggal elégedetlenkedhet, mert ahogy tőle, ugyanúgy másoktól is kötelességek maximális és maradéktalan teljesítését kívánja meg a tél, a hóban-fagyban való helytállás. Értünk, valamennyiünkért fagyoskodnak tíz- és százezrek: érezzék hát a nap minden percében az arra hivatottak gondoskodásának melegét. M. L. Kedvezőbb lesz a téli és kora tavaszi zöldség- és gyümölcselláíás Az idei kedvező zöldségtermelés következtében a szövetkezeti felvásárló kereskedelem lényegesen több árut vásárolt fel az idén a lakosság megfelelő ellátása és a készletek biztosítása miatt,'mint tavaly. A felvásárlásokon kívül jelentősen növelte az árualapot az importból származó burgonya és a Szabolcs megyéből szárdályt... Este tízkor az utcai ablakon kongtak, Csobánci szobatársa kinyitotta az ablakot: Bodácsi ugrott be rajta. — Csak most tudtam narancsot szerezni — lihegte. — Tudtam, hogy a kapun nem jutok be, meg se próbáltam. De nemhiába voltam válogatott tornász, könnyen felmásztam a kórház homlokzatára. Fél óra múlva mocorgás hallatszott a szekrényből. Csobánci kinyitotta: Füleki, az anyagbeszerző aludt benne. Kezében hervadt rózsacsokor és egy üveg kőröshegyi rizling volt. Kiderült: az esti vizit alatt mászott be a szekrénybe és elaludt. Éjfélkor mentőautó állt meg a kórház udvarán. Csakhamar új beteget hoztak a szoba harmadik ágyába. Lefektették és kórlapjára ezt írták; „öngyilkassági kísérlet, méreg, gyomormosás. Láz: 39,8.” Amikor az éjjeli ápolónő kiment, az új beteg kiugrott az ágyból. Odasietett Csobán- cihoz és a likőrt, meg a bazsarózsát átadva, ezt rebegte: — Már délután akartam jönni, de nem engedtek be. Egy Telegdi azonban nem retten vissza semmitől, hogy alkalma legyen tiszta szívből teljes gyógyulást kívánni szeretett elnökének. Palásti László mazó téli alma is. Az értékesítési időszak meghosszabbodását tette lehetővé az a tény, hogy egyes primőr cikkek a vártnál korábban jelentek meg a piacokon. Az ily módon rendelkezésre álló árualapok biztosították, hogy tovább növekedett az idén a lakossági forgalom. Az év első kilenc hónapjában zöldségfélékből 22 százalékkal, gyümölcsfélékből pedig több miint másfélszeresére nőtt a forgalom az elmútt évhez képest. Burgonyából, zöldségből és gyümöcsből együttesen közel kétszáz vagonnal értékesítettünk többet, mint egy évvel ezelőtt. A forgalom növelése érdekében kereskedelmi szerveink az árualap biztosításán kívül több intézkedést is tettek. Augusztus végén nagy mennyiségű, jó minőségű paradicsomot hoztak forgalomba,, kilónként 1 forintos áron. Az akció keretében 86 vagon paradicsomot értékesítettünk. Megszerveztük a befőzési akciót más cikkekből is. mint például r> a úrikéból, zöldbabból és uborkából. A jó burgonyatermés következtébe n őszi értékesítési akciót szerveztünk. amelynek során a burgonyát megrendelésre házhoz szállítottuk díjmentesen, nagyobb tételeik ‘ esetén oedig nagykereskedelmi áron árusítottuk. Jelentősen növekedett a zöldség-gyümölcs forgalom a helyi árualapok felhasználásával. A földművesszövetkezetek a tavalyi 179 vagonnal szemben 281 vagon árut értékesítettek az év kilenc hónapjában. A jövőben számolni kell azzal, hogv a f öl dm ű vessző vetkezetek helyi ellátási feladatai tovább bővülnek. Ez a fogyasztók és az árut forgalomba hozó szövetkezetek résziről egyaránt hasznos, mert az áru rövid úton jut él a fogyasztóhoz, csökken a forgalmazási költség, végső soron a fogyasztó olcsóbban kapja a jó minőségű árut. Nem utolsó szempont az sem, hogy a termelő is jobban megtalálja számítását. A jelenleg rendelkezésünkre álló készletek lehetővé teszik, hogy jó ellátást »biztosítsunk a lakosság részére. Különösen burgonyából, fejes káposztából, vöröshagymából, sárgarépából, gyökérből, zellerből, fokhagymából, céklából, téli almából, körtéből. Ellátási nehézségeink vannak karfiolból, karalábéból. A fogyasztókat joggal érdekli. miilyen lesz a téli ellátás zöldség-gyümölcsfélékből, valamint . burgonyából? A földművesszövetkezetek és a MÉK a téli és kora tavaszi ellátás biztosítására jelenleg mintegy hatszáz vagon tárolt áruval rendelkeznek. Ebből mintegy 490 vagon a burgonya, 26 vagori a vöröshagyma, 11 vagon a sárgarépa és mintegy 65 vagon a téli alma. Ez a mennyiség a korábbi évek tapasztalatai alapján kellő ellátást biztosít, nem lesz fennakadás. Tartósított árukból is jóval nagyobbak a készleteink, mint tavaly. Úgyszólván kotv látlan ellátást tudunk biztosítani a tél és tavasz folyamán a savanyú káposztából, az ecetes és sós, uborkából, paprikából, vegyes vágott savanyúságból, Aszalt alma és szilva is lesz elegendő. A felkészülés tehát megnyugtatónak mondható, s ezt bizonyára örömmel nyugtázzák a háziasszonyok. Kiss József MÉK főkönyvelő rüémsöa 3 1966. december 14., szerda
