Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-13 / 293. szám

Esküt tettek a fiatal munkásőrök EgysÍ£»«yülést tartottak az egri járás és város uiunkásőrei Mihályi Pál, az egység parancsnoka, beszámolóját tartja. Vasárnap délelőtt ünnepi díszbe öltözött Egerben a ber- vai kultúrterem. Itt tartották meg az egri járási és városi munkásőralegység — a Balázs Ignác alegység —, valamint a megyei parancsnokság törzsé­nek közös, kiképzést záró ün­nepi gyűlését. Az ünnepségen részt vett és az elnökségben helyet foglalt Gubán Dezső, az Egri Járási Pártbizottság első titkára, Sípos István, az Egri Városi Pártbizottság első tit­kára, Hegyi János, az Egri Já­rási Tanács elnöke, Ferencz János, az Egri Járási Tanács elnökhelyettese, Német László, a Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságának Heves megyei instruktora, Ármán Aurél, a munkásőrség Heves megyei parancsnoka, Lintallér László, a megyei parancsnokság tör­zsének társadalmi tagja, vala­mint a város és a járás na­gyobb gyárainak, intézményei­nek igazgatói és a fegyveres szervek képviselői. A jelentéstétel és Bánkúti Károly parancsnokhelyettes megnyitó szavai után Mihályi Pál alegységparancsnok érté­kelte az egység kiképzésének ez évi eredményeit, valamint a szocialista versenyben elért sikereiket. Bevezetőben elmon­dotta, hogy az egység ez évi ki­képzési és egyéb feladatait az országos parancsnokság által kiadott kiképzési intézkedés, az ezzel kapcsolatos progra­mok, parancsok, utasítások határozták meg. Megoldották a pétervásári járás megszünteté­se következtében előállott és „be nem tervezett” problémá­kat is. Hangsúlyozta ezután, hogy az egység az elmúlt év alatt tovább fejlődött, erősö­dött. A munkásőrök a párt- alapszervezetekben aktívan részt vettek a kongresszusi előkészítő munkában és a kongresszusi munkaverseny- ben. Kiemelte azt is a parancs­nok, hogy az egység tagjainak túlnyomó többsége lelkiismére- tesem végzi gazdasági munká­ját is, amelyet azzal igazolt, hogy az egységből 11 munkás­őr szocialista brigádvezető — öt többszörös szocialista bri­gádtag —, 96 munkásőr pedig szocialista brigádtag. — A munkásőrök aktívan részt vesznek a párt politikai feladatainak megvalósításában. Ugyanakkor felelősségteljesen látják el a nehéz és gyakran áldozatokat követelő munkás- őrfeladatckat is — mondotta többek között —, s ezért* a helytállásért, áldozatvállalásért és gyakran lemondásokért kö- szönetemet és elismerésemet fejezem ki. Ezután az egység parancsno­ka a kiképzései munkát érté­kelte. Kiemelte, hogy a kikép­zési évben oktatott témákat minden munkásőr eredménye­sen sajátította el. A foglalkozá­sok során az ismereteken túl jártasságra is szert tettek a munkásőrök. Sikerrel járt a karhatalmi harcászat, a lőgya- korlatok, a közrendvédelmi szolgálat és az egyéb speciális feladatok végrehajtása is. Ezt követően az előadó a munkásőrségen belül folyó szo­cialista ■ versenymozgalommal foglalkozott. Mint mondotta, ez a verseny nagyban hozzájárult ahhoz, hogy javuljon az egy­ség politikai, erkölcsi és harc­készültségi színvonala. Nem véletlen, hogy az idén 11-em kiváló parancsnoki, 22-én pe­dig kiváló munkásőr megtisz­telő címet nyertek el. A beszámoló végül a lesze­relő, a tartalékállományba ke­rülő és az esküt tevő munkás­őrökkel foglalkozott. Ezután sor került a tárgy- és pénzjutalmak, valamint a Ki­váló parancsnok és Kiváló munkásőr jelvények átadására. Később Gubán Dezső, az Egri Járási Pártbizottság első titká­ra emelkedett szólásra. Köszö­netét mondott a jelenlevőknek az idén végzett munkájukért, majd felmentette e pártmunká­juk alól a leszerelő és tartalék- állományba vonuló munkás­őröket. Aztán részükre átnyúj­totta a Munkásőr emlékérmet és emléklapot. A leszerelők és tartalékállományba került munkásőrök nevében Tóth Fló­rián szól t a/ jelenlevőkhöz. Kö­szönetét mondott a pártnak a kitüntetésekért és ígéretet tett arra, hogy adott esetben újra fegyvert fognak a szocialista rendszer védelmére. A beszédek elhangzása után az egri III-as számú iskola út­törői köszöntötték az egységet. Az úttörők nevében Váradi Magdolna, az iskola csapatta­nácsának titkára mondott be­szédet. Ezt követően az elnökség előtt felsorakoztak azok a fia­tal munkásőrök, akik ezen a napon tettek esküt. A csapat- zászló előtt Mihályi Pál pa­rancsnok vezetése mellett több mint 70 fiatal munkásőr tett esküt. Az egységgyűlés az Interna- ciomálé hangjaival ért véget.- /. i. ­A 100. napon túl Selypen és Hatvanban Háromnegyed évszázad telt el a Selyp! Cukorgyár alapítá­sa óta, de a 76. évet fiatalos lendülettel,' a szokásosnál ko­rábban, már augusztus végén kezdte. így máris túljutott a Zést szerelték fel. Az export- növelő beruházás célja az volt, hogy korszerűbbé, biztonságo­sabbá tegyék az üzemet, ter­melését az eddigi 240 vagon répa feldolgozásáról fokozato­hangolni, hogy az idei kam­pány zavartalan legyen. Sike­rült, idejében hozzákezdtek a cukorgyártáshoz, már Hatvan­ban is túl vannak a 100 üzem- napon. Az elmúlt hét végéig Űj gépek a Hatvani Cukorgyárban. Automatikus Irányítás, rend és tisztaság. A 100. munkanap után elmondhatjuk, hogy sikerült a rekonstrukció, bevált a torony-diffúzió. 100. üzemnapom. Több mint 100 napja egyfolytában, szünet nélkül dolgoznak a gépek, éj­jel-nappal egymást váltják az emberek. Az elmúlt hét vé­géig 23 500 vagon répát dol­goztak fel és 2910 vágón cukor került a raktárakba. Az államosítás óta 19 év telt el, és azóta 380 500 vagon répát dolgoztak fel, 50 900 vagon cukrot adtak az országnak. Mekkora cukorhegy lenne, ha most mind egy kupacba rak­nák! Az utóbbi 19 évből leg­alább 50 „békebeli” év kitel­ne, ugyanis a felszabadulás előtt csak 8—10 ezer vagon ré­pát dolgoztak fel évente. Tavaly, á 75. jubileumi ün­nepségen a gyári törzsgárda tagjai azit mondták, hogy a 75 év emléke a jövőben is köte­lez. Az ígéretre ma is emelt fejjel emlékeznek a selvpiek. A kongresszus tiszteletére 3 072 000 forintos versenyvál- lalást tettek és ezt november 15-re teljesítették. Selypen még mintegv 11000 vagon répából kell cukrot eyártani. A kong­resszusi mi'r'kai’erorv czelle- mében dolgoznak tovább és tervezetten felül előrelátha­tóan 205 vagon cukorral adnak többet. •4r A Hatvani Cukorgyó.rban ez év márciusában kezdték meg a rekonstrukciót, amelynek, so­rán a üyugat-németországi Buckau—Wolf-eég által készí­tett torony-diffúzós berende­san napi 300 vagonra emeljék. A beruházás jelentőségét eme­li, hogy a többlet-termelésből 174 ezer dollár értékű cukrot tudunk exportálni A fő kérdés az idén Hatvan­ban az volt, hogy sikerül-e a különböző vállalatok és a cu­korgyár munkáját úgy össze­27 318 vagon répából gyártot­tak cukrot, naponként 276 va­gon átlagos teljesítményt értek el. A cukortartalom az idén kevesebb, de répa termett bő­ven. Hatvanban előreláthatóan január 18—20-ig dolgozik a gyár, addig még 11 ezer vagon répából gyártanak cukrot. Mezőgazdasági üzemi szakkör Andornaktályán Számtalanszor felmerül a kérdés: szakma-e a mezőgaz­daság? Erre a kérdésre azok tudnak igazán válaszolni, akiit a kertészet, a növénytermesz­tés, az állattenyésztés valame­lyik ágában dolgoznák. Meny­nyi bajt okoz, ha a fejészetben az emberek nem értik a gépek kezelését, vagy valahol a ba­romfiaknak mérik ki rosszul az eledelt. Tudunk esetekre-, amikor a rosszul adagolt ta­karmány, Vagy táp az állatok pusztulását okozta. A mezőgazdaság tehát szak­ma Méghozzá olyan szakma, amelynek különböző ágai van­nak, ahol nagyfokú hozzáér­tésre, tudásra van szükség. A napokban kaptunk hírt arról, hogy Andornaktályán a termelőszövetkezetben mező- gazdasági üzemi szakkör ala­kult. A szakkört a tsz-vezetői­Az MSZMP IX. kongresz- szusát megelőző eszme­cseréken, majd pedig a kong­resszus visszhangjaként ország­szerte sokan hangoztatták: azt szeretnék, ha erősödne a párt vezető szerepe. A tar ’ rskozást figyelve mindenki elégedetten tapasztalta, hogy a kongresz- szus megkülönböztetett figyel­met szentelt ennek. Kádár Já­nos elvtárs a Központi Bizott­ság beszámolójában megállapí­totta, hogy a párt vezető sze­repének érvényesítése és to­vábbi fejlesztése egyik legfon­tosabb feladatunk lesz az el­következő években, mert ez haladásunk meggyorsításának kulcskérdése. Milyen tapasztalat és meg­fontolás indítja a dolgozó tö­megeket arra, hogy a párt ve­zető szerepének erősítését kí­vánják? Ebben elsősorban az jut kifejezésire, hogy népünk helyesli a párt politikáját, egyetért annak céljaival, és saját törekvéseire ismer benne. Másrészt általános a dolgozó emberek tapasztalata: ott és akkor mennek jól a dolgok, ha az élet valamennyi területén a párt politikájának megfelelően hozzák meg a döntéseket, az intézkedéseket, viszont ott és akkor keletkezik feszültség és rossz érzés, amikor eltérnek a párt politikájától. A párt ve­zető szerepe tehát akkor érvé­nyesül, ha mindenütt és min­denben megvalósul a párt poli­tikája. A párt vezető szerepének érvényesülése nem arányszá­A haladás kulcsa mok kérdése, nem attól függ, hogy valamely vezető munka­körben párttag dolgozik-e, vagy pártonkívüli. Szocialista rendszerünkben minden veze­tőnek a párt politikáját kell képviselnie és végrehajtania, akár tagja a pártnak, akár nem. Hová is jutnánk, ha úgy oszlanának meg a dolgok, hogy a párt tagjai a párt politikáját, a pártonkívüliek pedig valami más politikát követnének? Ná­lunk — pártfunkció kivételé­vel — pártonkívüliek is betöLt- hetnek bármilyen közéleti ve­zető tisztséget. De természetes, hogy munkájuk alapja, zsinór- mértéke csakis a párt politiká­ja lehet. Ez az elv magában foglalja a vezetők kiválasztá­sának követelményét: a szocia­lista rendszerhez, a Magyar Népköztársaság alkotmányá­hoz és törvényeihez való fel­tétlen hűség, továbbá a ráter­mettség, szakmai felkészültség és a képzettség, a végzett mun­ka és a magatartás. Ahol ettől — akár a vezető személyének kiválasztásánál, akár valamely vezető munkájában és gyakor­latában — eltérnek, ott meg­sértik a párt politikáját. |A§ indenekelőtt a párt a felelős a szocialista épí­tés menetéért, a haladás tem­pójáért, társadalmunk viszo­nyainak alakulásáért a mun­kásosztály, az egész dolgozó nép előtt. A párt vállalja ezt a felelősséget. A kongresszus előtt és azóta is kicsendül a közvélemény hangjából az a kívánság, hogy a párt ne le­gyen elnéző, akármilyen irány­ban is próbálnák politikáját el­torzítani, vagy ha egyszerűen csak hanyagul, ímmel-ámmal hajtják végre. Hogyan formálódik ki a párt politikája? A párt a leghala­dóbb tudomány: a marxizmus —leninizmus fényében méri fel a kor követelményeit, a társa­dalmi fejlődés szüségleteit és jelöli meg haladásunk, lépteink irányát. Ugyané tudományos módszerekkel méri fel haladá­sunk konkrét feltételeit és le­hetőségeit, az ország és a nép szükségleteit, törekvéseit, igé­nyeit. A párt politikájában mindezek kerek egésszé ötvö­ződnek. Ennek eredménye az, hogy aki józan ésszel végig­gondolja a párt politikájának tartalmi kérdéseit, hel>eslően ezt mondja: saját törékvéseim- re ismerek, én is így csinál­nám. Vessünk példuál egy pil­lantást azokra a határozatokra, amelyeket a IX. pártkongresz- szus elfogadott: a dolgozók munkaidejére, a szociális ellá­tás kiterjesztésére, a nők hely­zetének lényeges javítására és még sok-sok más hasonló kér­désre vonatkozóan hozott in­tézkedésekben a közvélemény igényei és törekvései öltenek testet. Ez is jelzi, hogy maguk a dolgozó tömegek fő szerepet töltenek be a párt politikájá­nak meghatározásánál. Viszont ez is megerősíti valameny- nyiünk kötelességét, hogy he­lyeslő egyetértésünkön túl a magunk erejéből, a magunk posztján is mindent kövessünk el ennek a politikának meg­alapozásáért és végrehajtá­sáért. A párt politikájának, a **■ párt vezető szerepének érvényesülése azt is jelenti, hogy mindnyájan egy irány­ban húzunk. Szocialista hala­dásunk egyik fő (erőforrása az, hogy a párt egyetlen közös me­derbe tereli az egész dolgozó nép alkotó erejét, egyesíti ezt az erőt, és úgy szervezi meg a társadalom munkáját, hogy mindnyájan ugyanazokért a követendő célokért dolgozunk. A párt politikája mindnyájunk szerepét és feladatait kijelöli. Közös cselekvésünk fő össze­tartó ereje pedig az, hogy egyé­ni munkánkban is a párt po­litikája az útmutatónk. A párt vezető szerepe nem azt jelenti, hogy az élet adta minden kérdésben, minden al­kalommal a pártnak kell dön­tenie. Az állami és a tanácsi szerveknél, a vállalatoknál, a tömegszervezetekben felelős emberek kezében van az elha­tározás és az intézkedés joga. Hogy esetenként hogyan fog­lalnak állást, ezt meghatároz­zák a párt elvi jelentőségű po­litikai döntései, útmutatásai, az állam törvényei és törvé­nyes rendeletéi. Természete­sen minden kisebb-nagyobb helyi intézkedésnek ezek szel­lemében kell érvényre jutnia. A párt feladatát pedig a IX. kongresszus abban jelölte meg, hogy minden fokon a fő tenni­valókkal foglalkozzék. Vagyis a párt vezető szervei, a párt­tagsággal és a dolgozó embe­rekkel tanácskozva, elemzik az élet adta tapasztalatokat, feltárják az ellentmondásokat, kidolgozzák a megoldás mód­ját, ehhez kiválasztják és ne­velik a megfelelő embereket, majd végül ellenőrzik a követ­kezetes végrehajtást. így bizto­sítják a párt vezető szerepének még teljesebb érvényesülését. A IX. kongresszus határo- ** zatai alapján most az élet minden területén meg­gyorsítjuk haladásunkat. Ezt szolgálja a gazdaságirányítás új rendszere, amelynek alapos előkészítése és bevezetése a legközelebbi, nagy horderejű lépés ezen az úton. Ebben a munkában külön nyomatékot kap a párt vezető szerepe még fokozottabb érvényesítésének követelménye. A kongresszus rámutatott: ez a döntő felté­tele annak, hogy gyorsabban haladhassunk, növelhessük a gazdasági munka eredményeit, és ezeknek alapján az élet- színvonalat. Békési József vei egyetértésben a Hazafias Népfront megyei titkársága és az Egri Járási Tanács oktatási előadója közösen alakították. Örömmel hallottuk, hogy ko­moly segítőtársnak bizonyult a főmezőgazdász is, aki egyben a kertészeti tagozat szakmai vezetését is vállalta. A kitűnő szervező munka eredményeként hetvenhárom szövetkezeti gazda iratkozott be a szakkörbe. A szövetkezet gazdálkodási profiljának meg­felelően két szőlészeti és egy kertészeti tagozatot indították. A szakkör működését elősegí­ti, hogy a termelőszövetkezet elnöke maga is a szakkör lel­kes hívei és támogatói közé tartozik. Az üzemi szakkör alapsza­bály szerint működik. A tagok ismerik jogaikat és kötelessé­geiket. Vállalták, hogy ponto­san részt vesznek a foglalkozá­sokon. Érdemes megemlíteni, hogy a különböző tagozatok vezetői­vé járási, illetve megyei szak- tekintélyeket kértek fel. így a szőlészeti tagozatot dr. l’só Andor tudományos kutató és Sustyák Zoltán szőlészeti fel­ügyelő vezetik. Az andornaktályai termelő­szövetkezet az elmúlt években sokoldalúan és eredményesen fejlődött. Kertészetük virág­zó. egymás után fordulnak ter­mőre a nagyüzemi szőlők. Ért­hető, hogy a gazdaság vezetői örömmel fogadták és támogat­ják a szakkör megalakulását, mert így biztosítva látják, hogy megfelelő szakmunkások áll­nak maid a szövetkezet ren­delkezésére. Az andornaktályai példa megyeszerte követésre méltó, különösen ha meggondoljuk, hogy a szakemberek tekinteté­ben éppen az egri járás áll a leggyengébben. Az adottságok bizonyára sok más helyen is — megvannak, csak egy kis tu­dásvágy, ambíció és szervezési készség kell ahhoz, hogv meg­kezdődjön a munka. Különö­sen a téli hónapok alkalmasak ilyen szakkör létrehozására. Reméljük, hogy néhány hét múlva több mezőgazdasági szakkör alakulásáról is hírt kapunk majd. Némüsm 3 1966. december 13., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents