Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-10 / 291. szám
Jól nevelni, okosan szeretni Gyermeket nevelni — és jól »evelni! — nem is olyan egyszerű, mint azt sokan, köztük szülők is, gondolják. Ha panaszra van ok, a gyereket okolják — rosszalkodik, szó- fogadatlan stb. — s eszükbe sem jut, hogy elsősorban a gyerek nevelésében, tehát tulajdonképpen — bennük van a hiba. A leggyakoribb hiba, amit a szülők elkövetnek; a kényeztetés. Ügy vélik, szeretetük kifejezésének legjobb módja ez. A kényeztetés azonban oda vezet, hogy a gyermek azt hiszi magáról: ő a világ közepe, neki mindent szabad, ő mindent megkap, amit kíván; neki kell, hogy mindenki engedelmeskedjék — hiszen szülei ehhez szoktatták. A szülők hibája elsősorban a gyereket sújtja. Az elkényeztetett gyermek sokszor csalódik, s ez természetesen nyomot hagy benne. A csalódások különbözőek: eleinte csak olyasmi fáj, hogy egy másik gyerek visszaköveteli a labdát, amit elvett tőle, később, iskoláskorban, nem érti, miért neki kell engedelmeskednie a tanítónak, s miért nem a tanító tesz mindent az ő kedvére, és ez így megy tovább, az évekkel növekszenek a jogtalan igények, s ezzel a keserves csalódások is. Az elkényeztet«; különösen ®z egyetlen gyereket veszélyezteti, többgyermekes családoknál pedig a kisebbet, illetve a legkisebbet. Ilyen esetben a kényeztetés a testvérben, vagy testvérekben könnyen kisebbségi érzést válthat ki, s sok szomorúságra ad okot A szülők nevelési „aranyszabályának” nevezhetnénk: gyermekeiket egyformán szeressék, ne vegyék körül túláradó szeretettel sem a legkisebbet, Finom svábhnrka I kg sertéshúst (soványát és kövéret), a disznó veséjét, nyelvét és szailoatnabörkét fozzünlk puhára és vagdaljuk jól össze. 25 deka májat nyersen daráljunk bele, majd szitáin törjük át. Sót, törött borsot, szegfűszeget, majoránnát adjunk hozzá és kevés abalevet. Jól meggyűljük és kamálkával hurkabélbe töltjük. A setéiét fogvájóval összetűzzük. Az abaüéhez öntsünk hideg vizet, tegyük bele a hurkát és lassú forralással főzzük, amíg a tetejére jött. Kivesszük és hideg vízibe tesszük. Füstölve és szeletekre vágta különösen finom. a gyöngysor szemei váltakozva más és más színű anyagból készülnek. E modell rózsaszín ruhához, fémgolyókból és sötét rózsaszín műanyag szemekből álló gyöngysor. üveg kombinációjából készült nyakéket ajánlunk. A halványkék brokát ruhához remekül illik az ezüst-gránit kombinációjú nyákék. A többsoros megoldás itt is ötletes. És akik kapják a bizsukat — azoknak csak egyet ajánlhatunk: a bizsuból a kevesebb, mindig ízlésesebb. gyár nők kedvelik a zöld minden árnyalatát is. Most Olaszországból a korall, a ciklámen, és a meggyszín indult hódító útra. A mi pulóvereink színei merészek, az első fekete-fehér, a második lila-zöld, a harmadik pedig ciklámen- fekete összeállításban készült. K. M. Kötött... kötött... kötött... Háromrészes együttesek Változott-e a pulóverdd vat? A vastag, mele gpulóve- rek évek óta kedveltek. Mégis van változás, mert a pulóverek mintásak. Itt is hódít az Opart és a mértani minta. A kötésben a rusztikus, mintás kötés az újtonság. divátÉs a •'nek? Kötött holnikban a sem“ges színek, a i'-app, szürke. bézs, fekete sötét-kék-fehér - rel mindig divatosak, A maDr. Macke Kárólynét, a Budapesti Kötő Ktsz tervezőjét kereste fel munkatársunk, hogy beszámolhasson olvasóinknak arról, mi a divat a kötött cikkeknél — Évekkel ezelőtt a kardigán, a pulóver, s a szett volta legkedveltebb holmi. Ebben a szezonban előtérbe kerül a háromrészes kötött kosztüm. Szövetkezetünk ezekkel aratta a legnagyobb sikert a divat- bemutatókon. Nagy sikere volt egy fehér alapon festett, fekete pöttyökkel és csíkkal díszített kétrészes ruhának, és sok tapsot kapott egy bézs színű, bamapöttyös kosztüm. Esti alkalomra fehér csipkeszoknyát, fekete csipkepulóvert készítettünk, s hozzá fehér horgolt virágokkal díszített csipkekabátot. Kígyó a cégtáblán Az időszámításunk előtti V. századtól az európai kultúra bölcsőjében, az antik Görögországban a művészetek mellett az orvostudomány is magas fokot ért eL Hippokratész- nak, az ókori orvostudomány legnagyobb alakjának érdeme, hogy az orvostudományt elválasztotta a vallástól. A Hippokratész előtti időben ugyanis az ógörögök mágikus gyógyításokat is végeztek. A városoktól távol fekvő erdőkben, források közelében voltak azok a templomok, ahol a „kezeléseket” végezték. Ezek közül is leghíresebb volt az epidauroszi gyógyító templom, melyet a mitológia szerint Aszklépiosz (római nevén Aesculapius) isten alapított. Az alapító neve trák nyelven „botra csavarodó kígyót” jelent, az is volt Aszklépiosznak és lányainak (Hügieia és Pa- nakeia) a jelvénye. Így vált a gyógyítás» a gyógyszerészeti jelképévé, cégtáblák jelvényévé. Epidauroszban szervi és idegrendszeri betegségeket „gyógyítottak”. A szervi betegségben szenvedőket növénybe kivont gyógyszerekkel, fürdői« kel, masszázzsal, sőt kisebb műtétekkel kezelték a papi vosok. Az esetleges gyógyulást természetesen „isteni befolyásnak” tulajdonították. Az idegrendszeri megbetegedéseket már sokkal radikális sabb módon igyekeztek „gyógyítani”. A templom nagy csarnokába bezárt beteg a „szent kígyóval” találta magát szemben, mely ugyan ártalmatlan volt, de azzal hogy a belépő testére csavarodott, éppen elég rémületet, sőt ha« lálfélelmet keltett E „gyógymód” — főleg hisztériás esetekben — sokszor gyógyuláshoz vezetett de szervi idegbaj esetén természetesen hatásta« lan maradt kígyó az ókortól napjainkig a Ezt az állapotot szüntette Altatás villamossággal Villamossággal altatni, sőt érzésteleníteni is lehet az embert. Egyelőre még nem ismeretes, hogyan és miért idéz elő a villamos áram álmot és érzéstelenítést —, de sok kísérletet folytatnak elsősorban a Szovjetunióban és újabban az Egyesült Államokban. A Szovjetunióban készítettek is villamos altatógépeket. Az altatás úgy történik, hogy egyik elektródát a szem fölé, a másikat a tarkóra helyezik, és igen csekély erősségű áramütések érin a két elektródán keresztül az elaltatandó személyt A beavatkozás nem fájdalmas, csak nagyon különös érzés. A páciens állandó, egyhangú pulzus-ütéseiket észlel, víllámlás- szerü fényeiket lát és metszőfogaiban vibráló érzést észlel. Az amerikaiak a szovjet minta alapján készítettek altatógépet, amellyel egy amerikai orvos a fiát szinte másodpercek alatt altatta el meg Hippokratész, amikor természettudományos szemléletet valósított meg, önálló orvosi rendet hívott életre és megszüntette a templomi „csoda- gyógyítást”. De vajon megszűnt-e napjainkban is az „isteni erőnek” tulajdonított gyógyítás? Néhány zarándokhely még őrzi a régi emléket. a i. Kecskebéka és a hal Sólymok és a repülés A szuperszonikus repülőgépeknél nemegyszer idéz elő ki- sebb-nagyobb balesetet, károsodást, hogy madaraiknak ütköznek a gépek. Különösen a repülőterek környékén gyülekező sirályok veszélyesek. Különböző módszerekkel igyekeznek a madarakat valamiképpen eltávolítani a repülőgépek közeléből Skóciában újabban „középkori” módszerekkel kísérleteznek, hogy a madarakat a repülőtér környékéről elűzzék: sólymokat küldtek a sirályok ellen. És a módszer bevált. Négy sólyom „teljesít szolgálatot” a repülőtéren, és láttukra a sirályok elmenekülnek. Sőt, a sirályok annak a motornak a zajától is elmenekülnek, amelyeken a sólymokat vadászatra szokták vinni A varamgyos béka csak amy- nyiban káros a halállományra, hogy táplálék-konkurreos. A kecskebéka kifejlett példánya viszont képes elnyelni egy 12 cm hosszú halat is. Nagy étvágya miatt a legnagyobb veszélyt a lassú mozgású pontyivadékokra jelenti. Ezért halas, tavainkból ildomos „kiszorítás ni”. A magyar talajbiológia sikere külföldön A múlt esztendőben öttagú magyar tudományos expedíció járt Dél-Amerikában: Chile, Argentína és Paraguay területén 32 000 kilométert tettek meg. Balogh János Kossuth- díjas egyetemi tanár, Loksa Imre docens, Zicsi András, Andrási István és Mahunka Sándor tudományos kutatók voltak az expedíció tagjai. Mindnyájan talajbiológusok. Megkérdezzük Balogh János professzort, hogyan, miként kerültek ki a magyar tudósok Dél-Amerikába? Hosszú évek óta foglalkozunk a talaj életének, illetve a talajban élő lényeknek a vizsgálatával Ez a terület jóformán ismeretlen volt, hosszú ideig az állattan szakembereinek figyelmén kívül maradt. Pedig a talajban élő apró élőlények — baktériumok, férgek, atkák, rovarok — igen jelentős szerepet játszanak az elhalt növények és állatok maradványainak a lebontásában és a szerves eredetű anyagoknak a talajba való visszajuttatásában. — Néhány évvel ezelőtt az UNESCO szakemberei felvetették az egyre nagyobb ütemben szaporodó emberiség élelmezési problémáit és a vizsgálatok egyértelműen azt mutatták, hogy a Földnek azokon a területein vannak az „éhségzónák”, amelyeknek a legbujább, leggazdagabb a vegetációja. A trópusi őserdők általában olyan területen nőnek, ahol a termőtalaj, a humusz nagyon vékony. De az élő anyag körforgalma olyan, hogy szinte tökéletes az egyensúly, viszont ennek következtében a talajban nincs fölösleg, nincs tartalék. Ez az oka, hogy bekövetkezhet a taraj gyors pusztulása, ha az őserdőt kiirtják és az ember számára fontos gazdasági növényeket próbálnak az így nyert területen termeszteni. Ezért fontos, hogy ezeket a talajokat s élővilágukat megismerjük. |Mert ezek a területek ugyan- | úgy fehér foltok ma is a tudomány térképén, mint száz évivel ezelőtt voltak a földrajzi térképeken. Ezeket a fehér foltokat tárjuk fel — mint UNESCO-szakértők — sorozatos expedíciókon 1963 óta. A három év alatt jártunk Kongóban, Üj Guineában és Dél- Amerikában, magam pedig Ausztráliában is voltam. — Milyen eredményeket értek el? nyésztés folyik. Persze, a szarvasmarhák a legelőn nemcsak legelnek — ürülékük is ott marad — hosszú hetekig. Mert nincs ganajtúró, vagy ga- lacsínhajtó bogár Ausztráliában. Ebből az a baj származik, hogy a marhák ürüléke helyén olyan nitrogénikedvelő gaz telepszik meg, amelyet nem legel Magyar expedíció tagjai Dél-Amerikában — Az eredmény elsősorban a megismerés. Az ottani élővilág anyagának rendszerezése és annak megállapítása, hogy voltaképpen mivel is kell dol goznunk. Az első eredmény tehát a nem nagyon látványos alapozási munka. Ezt végezzük most és ilyen tekintetben munkánk úttörő. — Mi volt a legérdekesebb élmény? — Ausztráliában, Queenslandben nagyarányú marha tea marha. Így havonta akke- legelő vész kárba, mint a Bí laton. Az ausztrálok tudomí nyos szervezetének magys származású kutatója — aki pesti egyetemen végzett Bornemissza György derített fel ezeket az összefüggéseket« most Afrikából próbál gana; túró bogarakat Queensland!) telepíteni, hogy megmentse veszendőbe menő legelőterül« tekel sem a legszebbet, vagy legtehetségesebbet. a többi rovására. Sok szülő ugyan idővel rájön, hogy valahol elhibázta gyermeke nevelését, de akkor már többnyire késő. A gyerek nevelését jóformán pólyáskor- ban kell kezdeni: csakis amíg kicsi, szoktathatjuk hozzá a szófogadáshoz, akkor, amikor még csak csekélységről van szó. Ha következetesek maradunk, akkor is hallgat majd ránk, ha nagy dolgokban kell dönteni. Ajándékna A karácsonyi ajándék kiválasztása nagy gond, e gondok enyhítésére javasoljuk az érdekelt feleknek, nézzenek szét az ajándékboltokban, a bizsuk között. Nyáron még az Op-art mintás tűk, a porcelán és műanyag gyöngyök voltak a legdivatosabbak. Télre a fém-, kerámia, műanyag és fabizsuk kerültek előtérbe. X. A téli szövetruhához nagyszerűen illik a 6zövet színével harmonizáló színű többsoros gyöngy. Újdonság, hogy A gyermek szinte ösztőnsze- rűen szüleiben látja a tökéletesség megtestesülését, ő a példaképe, hozzá akar hasonlítani. Rajtunk múlik tehát, hogy olyan képet alkothasson rólunk, amit valóban érdemes követni. És éppen ezért ne kényeztessük, dédelgessük: szeressük, ! okosan, de igényesen, szigorúan, de igazságosain. Az elkényeztetett gyerek csalódott felnőtt lesz legtöbbször. Melyik szülő akarhatja ezt? Dr. Tóth Pál pedagógus k — bizsu 2. Estélyi ruhához, most már nem fehér strassztűket hord az elegáns nő, helyettük fém és
